Alkalom és mű. Kultuszkonferencia

Konferencia dátuma: 
2002. szeptember 26. 13.00 - 2002. szeptember 27. 14.00

Társrendező: az MTA Irodalomtudományi Intézetének Kultuszkutató csoportja

2002. szeptember 26. délután
13.00–15.30 Elnök: Takács Ferenc
 
Ratzky Rita: Wesselényi –Kazinczy – Petőfi. Egy alkalmi vers mint egy
remekmű ihletője
Porkoláb Tibor: A panteonizáció műfaja: az emlékbeszéd
Keresztesné Várhelyi Heléna: A halotti  beszéd mint alkalmi műfaj
Horváth Júlia: Az évforduló mint kultikus alkalom
Császtvay Tünde: Czilinder és borgőzös katzenjammer. Az ivászat kultikus ereje és lepárlódása a 19. századvégi alkalmi költészetben.
 
 
16-00–18.30 Elnök: E. Csorba Csilla
 
Ferenczi László: Kultusz és ellenkultusz
Takács Ferenc: Iparosított ünneplés – a James Joyce Társaság
Tóth Szilvia: Verhaeren múzeumkultusza
Lakner Lajos: A kultuszkutatás új útja
Tverdota György: Ultima verba. A költő utolsó verse mint végrendelet
18.30.–19.00: Vita
 
2002. szeptember 27. délelőtt
9.00–11.00 Elnök: Ferenczi László
 
Keserű Katalin: Változó kultuszok - a modern művészet múzeumai
Veszprémi Nóra: Barabás Miklós Utazó cigánycsaládjának fogadtatása
E. Csorba Csilla: „Meztelen a király” Egy Jókai-szobor története
Szvoboda Domanovszky Gabriella: Árgius királyfi és Tündérszép Ilona a Vigadóban
Király Erzsébet: Dante-kultusz a századfordulós magyar művészetben
 
 
12.00-14.00: Elnök: Tverdota György
 
Rákai Orsolya: Kultusz, endoxa, paradoxon
Lovas Csilla: A Garay-kultusz
Hász-Fehér Katalin: A Kazinczyhoz szóló versek helye Berzsenyi 1813-as kötetkompozíciójában
Csaplár Ferenc: Kassák 50. születésnapja
Kovács Ida: B.B. a festő. Ottlik Géza és a képzőművészet
 
 
Rezümé
 
Alkalom és mű című konferenciánk az ötödik tanácskozás 1989 óta az irodalmi kultuszkutatás területén, s egyúttal a második olyan eszmecsere, amelyen több nemzetközi szakember vett részt. A különböző tudományterületekről érkezett előadók közösen gondolkoztak arról, vajon a különböző kultikus alkalmak (a félhivatalos, spontán közéleti tiszteletnyilvánításoktól – mint színházi szavalások, beszédek, ajándékozási ceremóniák – a fontos évfordulókra készült jelentős művekig) hogyan alakítják a megszólalás nyelvét, milyen témákat, műfajokat vonzanak magukhoz. Felmerült a kérdés, hogy a hivatalos vagy közmegegyezés szerinti elvárások miként befolyásolják az alkalomra készült műveket és azok képi megformálását. A kultusz kiemelkedő eseményei gyakran kötődnek a közösségi múlt történéseihez, az események felelevenítésének, megidézésének, újra megélésének eszközei szorosan kapcsolódnak a kollektív emlékezet működésének formáihoz is, alakítják a nemzeti önkép aktuális állapotát.
 
Kalla Zsuzsa
A tanulmánykötet előkészületben!
Helyszín: 
Keszthely