Alkalom és mű. Kultuszkonferencia

2002. szeptember 26. délután

13.00–15.30 Elnök: Takács Ferenc

 

Ratzky Rita: Wesselényi –Kazinczy – Petőfi. Egy alkalmi vers mint egy

remekmű ihletője

Porkoláb Tibor: A panteonizáció műfaja: az emlékbeszéd

Keresztesné Várhelyi Heléna: A halotti  beszéd mint alkalmi műfaj

Horváth Júlia: Az évforduló mint kultikus alkalom

Császtvay Tünde: Czilinder és borgőzös katzenjammer. Az ivászat kultikus ereje és lepárlódása a 19. századvégi alkalmi költészetben.

 

 

16-00–18.30 Elnök: E. Csorba Csilla

 

Ferenczi László: Kultusz és ellenkultusz

Takács Ferenc: Iparosított ünneplés – a James Joyce Társaság

Tóth Szilvia: Verhaeren múzeumkultusza

Lakner Lajos: A kultuszkutatás új útja

Tverdota György: Ultima verba. A költő utolsó verse mint végrendelet

18.30.–19.00: Vita

 

2002. szeptember 27. délelőtt

9.00–11.00 Elnök: Ferenczi László

 

Keserű Katalin: Változó kultuszok - a modern művészet múzeumai

Veszprémi Nóra: Barabás Miklós Utazó cigánycsaládjának fogadtatása

E. Csorba Csilla: „Meztelen a király” Egy Jókai-szobor története

Szvoboda Domanovszky Gabriella: Árgius királyfi és Tündérszép Ilona a Vigadóban

Király Erzsébet: Dante-kultusz a századfordulós magyar művészetben

 

 

12.00-14.00: Elnök: Tverdota György

 

Rákai Orsolya: Kultusz, endoxa, paradoxon

Lovas Csilla: A Garay-kultusz

Hász-Fehér Katalin: A Kazinczyhoz szóló versek helye Berzsenyi 1813-as kötetkompozíciójában

Csaplár Ferenc: Kassák 50. születésnapja

Kovács Ida: B.B. a festő. Ottlik Géza és a képzőművészet

 

 

 

Alkalom és mű című konferenciánk az ötödik tanácskozás 1989 óta az irodalmi kultuszkutatás területén, s egyúttal a második olyan eszmecsere, amelyen több nemzetközi szakember vett részt. A különböző tudományterületekről érkezett előadók közösen gondolkoztak arról, vajon a különböző kultikus alkalmak (a félhivatalos, spontán közéleti tiszteletnyilvánításoktól – mint színházi szavalások, beszédek, ajándékozási ceremóniák – a fontos évfordulókra készült jelentős művekig) hogyan alakítják a megszólalás nyelvét, milyen témákat, műfajokat vonzanak magukhoz. Felmerült a kérdés, hogy a hivatalos vagy közmegegyezés szerinti elvárások miként befolyásolják az alkalomra készült műveket és azok képi megformálását. A kultusz kiemelkedő eseményei gyakran kötődnek a közösségi múlt történéseihez, az események felelevenítésének, megidézésének, újra megélésének eszközei szorosan kapcsolódnak a kollektív emlékezet működésének formáihoz is, alakítják a nemzeti önkép aktuális állapotát.

 

A tanulmánykötet előkészületben!