Emlékezés Bertók Lászlóra - Mohácsi Balázs költő írása

Bertók László József Attila- és Kossuth-díjas magyar író, költő szeptember 14-én hunyt el.

 

Nem tudom, mit kellene írnom.

Talán a kérdezés: mi történt?

Kedd reggel megyek a Nappali felé, jelenkoros programra, és a Király utca és a Kazinczy sarkán találkozom Kozma Gyöngyivel, a szerkesztőségi titkárunkkal. Hogy hallottam-e.

Mi van?

Kissé letaglózott.

Az elmúlt napokban azt tervezgettem, hogy ha túl leszek ezen a héten (a Jelenkor könyvheti programján), meglátogatom. Vagy ha Laci bácsi egészsége nem engedi, akkor csak beszélgetünk egyet telefonon, ahogy tavasszal, a karantén alatt párszor. Most már tényleg csak magamban beszélgethetek vele? Bizakodó voltam: Ágoston Zoli múlt héten látogatta meg, és tavasszal-nyáron született versekkel tért vissza a szerkesztőségbe. Pedig májusban mennyire panaszkodott Laci bácsi, hogy hónapok óta nem tud írni, de azért az elkészült szövegeket rendezgeti, rakja össze kötetté. Ezekkel az új versekkel jött a hír is, hogy Laci bácsi újra a régi körét sétálja a Király utcai lakástól a Barbakánig és vissza. Ez biztató. Most már tényleg nem fogok véletlenül találkozni vele az utcán? Nem toppanhatok elé, hogy csak pár szót váltsunk?

A találkozásainkról, a beszélgetéseinkről kellene beszámolnom részletesen. A korkülönbség ellenére is barátságos, kollegiális gesztusairól. Az érdeklődéséről: meséljek, mi van a szerkesztőségben, mi van a nagybetűs Irodalomban, mi van a fiatalokkal, vannak-e fiatal pécsi írók? Egyébként mi van velem, min dolgozom, mit csinálok? A figyelméről: sokszor fogadott azzal, hogy olvasta az X folyóiratban az Y írásomat, és azt gondolja, hogy.

Legutóbb nyár elején beszéltünk telefonon. Derűsen újságolta, hogy elolvasta Villányi László új kötetét, és mennyire tetszett neki. Elmondta, hogy összeállt az új anyag, elküldte a Magvetőnek. Frissen beszélt és vidáman. Betegségéről, nehézségeiről szinte szót sem ejtett, csak viccelődött, pedig máskor tudott panaszkodni. Hívott, hogy menjek föl valamikor, de korainak éreztem még, hiszen műtötték tavasszal. Megígértem neki, hogy augusztusban vagy szeptemberben meglátogatom. Jövő héten szerettem volna hozzá menni. Talán éppen ma hívtam volna fel, hogy időpontot egyeztessünk.

 

Mohácsi Balázs