Bármilyen hihetetlennek tűnik, E. Csorba Csilla – valamennyiünk számára egyszerűen csak Csilla – a Petőfi Irodalmi Múzeum volt főigazgatója 2022. január 3-án tölti be életének 70. évét.
Az egyetem elvégzését követően, történelem, francia nyelv és irodalom szakos oklevéllel 1975-ben helyezkedett el a Petőfi Irodalmi Múzeumban. 1982-ben művészettörténész diplomát szerzett. Segédmuzeológus, muzeológus, majd 1983-ban főosztályvezető lett a Művészeti Tár élén. Férjével és családjával 1990 és 1996 között diplomáciai kiküldetésben Bonnban élt, majd hazaérkezése után, 1996-ban, megpályázta és elnyerte a PIM főigazgató-helyettesi állását, amelyet közel tíz évig töltött be. 2005-ben sikeres pályázatot követően főigazgató lett. Posztját nyugdíjba vonulásáig, 2016-ig látta el.
Eredményes, gazdag pálya áll mögötte. Húsz éven át volt részese a múzeum legfelsőbb vezetésének. Nevéhez kötődik az intézmény rangjának fokozatos emelkedése, mértékadó, népszerű és látogatott kulturális központtá válása. A gyűjteményezés, feldolgozás és kiállítás hármas egységének állandó szem előtt tartása mellett Csilla rugalmas és távlatokban gondolkodó, a 21. századra tekintő vezetőként szembenézett a szakma világszerte tapasztalt új kihívásaival, mind a kiállítások látványosabb vizuális arculata, mind a jelentkező digitális technikai megoldások alkalmazása terén. Az elsők között érzékelte, hogy nem csupán a tárlatok látogatottsága, de az egyéb rendezvények közönségszáma is függ az új trendek által sugallt innovációktól. Alkalmakat biztosított és helyszínt talált – sokszor az intézményen kívül is – az irodalom és a társművészetek, sőt, az irodalom és a divat, az irodalom és a sport közötti párbeszéd lehetőségének is. A múzeum, illetve a kötelékéhez tartozó Digitális Irodalmi Akadémia szoros kapcsolatot ápolt a kortárs irodalom alkotóival, ebben nem kis szerepet játszott Csilla széles kapcsolati hálója, műveltsége, személyiségének nyitottsága és érzékenysége. A ház kitárta kapuit a teljes magyar irodalom előtt, mindig arra törekedve, hogy a sokszínűség és az értékszempontok egyaránt érvényesülhessenek.
A klasszikus és kortárs avantgárd letéteményeseként munkálkodó Kassák Múzeum mellé csatlakozott a sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum és a széphalmi Magyar Nyelv Múzeuma, illetve az Országos Színháztörténti Intézet és Múzeum is. Működésükre, munkájukra és elért sikereikre Csilla éppoly figyelemmel, szakmai igényességgel és büszkeséggel tekintett, mint a már hosszú évtizedek óta együtt dolgozó munkatársi közösség teljesítményeire.
A nemzetközi kapcsolatok területén jelentős fellendülést eredményezett, hogy Csilla 1998-tól tagja lett az ICOM ICLCM vezetőségének. A kapcsolatok szerteágazó voltát német, dán, olasz, orosz, osztrák kiállítások fogadása és kiküldése, konferenciák, tanulmányutak jelezték. Csilla tagja volt a Pulszky Társaság elnökségének is, 2007-ben egyik alapítója lett a Magyar Fotótörténeti Társaságnak. 2003-tól részt vett az ELTE történelem és muzeológia szakos hallgatóinak képzésében. 2008-ban alakult meg a Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete, amelynek létrejötte nagyban Csilla vezetői szándékának és szervezői képességének volt köszönhető.
Tudományos tevékenyégét fotótörténeti és művészettörténeti munkái jelzik. Ady Endréről és Jókai Mórról összeállított fotóikonográfiája, Székely Aladár fotóművészről, valamint Máté Olga fényképészről írott monográfiái és a magyar fotográfusnők történetét bemutató kötetei úttörő jellegűek. Egyéb cikkei, kultusztörténeti tanulmányai a múzeum kutatási területeihez kötődnek. Csilla számos nagyszabású és népszerűvé lett kiállítás megálmodója, rendezője-társrendezője is volt. Ezek közül talán a legkiemelkedőbbek a magyar írók külföldi utazásélményeit – Párizs, Berlin, Bécs – feldolgozó tárlatok, Chagall plakátjai, valamint az utóbbi évek kiállításai, amelyeknek témája Országh Antal, André Kertész és Székely Aladár irodalomhoz kapcsolódó fotográfiái voltak. Legtöbb tárlatához albumszerű katalóguskötetet is szerkesztett.
Mint vezetőre, jellemző volt rá a múzeum érdekeinek messzemenő képviselete, a maximumra törekvés, a fáradhatatlanság és a feladatokon való közös gondolkodás igénye. Magasabb vezetőktől szokatlan közvetlenséggel és odafigyeléssel vette körül munkatársait; valódi közösségteremtő erővel rendelkezett. Energiái kifogyhatatlannak tűntek, hosszúra nyúlt munkanapjai mellett mindig törekedett minőségi időt szentelni családjának, barátainak.
Vezetői működése alatt az intézmény is, Csilla is számos kiemelkedő szakmai elismerést szerzett, többek között 2008-ban a PIM az Év Múzeuma lett, Csillát pedig 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki.
Kedves Csilla! A Petőfi Irodalmi Múzeum minden munkatársa ezúton kíván neked boldog születésnapot!