Prózafordulat

Györffy Miklós – Kelemen Pál – Palkó Gábor (szerk.): Prózafordulat, Kijárat, 2008.

A kötetet bemutatja: Szilágyi Márton irodalomtörténész

részlet az előszóból:

A hazai irodalomkritikában már jóval az ezredforduló előtt közmegegyezés uralkodott arról, hogy a Bevezetés a szépirodalomba és az Emlékiratok könyve nemcsak kiemelkedő jelentőségű művek, hanem egy prózatörténeti korszakváltás dokumentumai is. Ha pedig korszakváltásról van szó, rögtön felvetődik a kérdés, hogy a határkőként számon tartott művek már a korszakküszöbön túl vagy még innen helyezkednek-e el, tehát hogy valaminek a kezdetét, vagy éppen a lezárultát jelentik-e, még akkor is, ha jól tudjuk, pontszerű fordulatról nem beszélhetünk. Ennek a nagyon is jogos kérdésnek a megválaszolása viszont azzal a kényszerrel is együtt jár, hogy a kortárs szerzőket, vagy azok egyes műveit a határ innenső vagy túlsó oldalához rendeljük, és ezzel kimondva-kimondatlanul affirmáljunk egy irodalomtörténeti konstrukciót.

Vállalkozásunk éppen ezért arra irányult, hogy a 2007-ben Prózafordulat

 címmel rendezett konferencia hozzászólásai, majd pedig az itt olvasható tanulmányok lehetőség szerint olyan párbeszédbe lépjenek egymással, amelyben mérlegre kerülnek a “prózafordulat” nevet viselő irodalomtörténeti korszakhatár kijelölése mögött rejlő elméleti előfeltevések és diszkurzív feltételek is.