Különleges alkalom! Barabás Miklós Petőfi portréja ezen a napon 15 óráig megtekinthető!
Barabás Miklós tusrajza kiemelkedő jelentőségű a Petőfi-portrék sorában, hiszen az utókor jórészt az itt megörökített Petőfi-arcot hagyományozta tovább, e kép alapján készült számos korabeli metszet és későbbi változat. Barabás 1846 nyarán Petőfi Összes költeményei első kiadásához rajzolta le a költőt. A kötet a rajz nyomán készített acélmetszettel (Tyroler József pesti metsző munkája) a címlapon és díszes vörös szaténkötésben jelent meg 1847. március 15-én.
A tusrajz az 1900-as évek elején Ernst Lajos gyűjteményének becses darabjaként a Petőfi Házban került kiállításra. Ekkor kapta különleges, eredetileg szentképhez készült, Ave Maria feliratú aranyozott reneszánsz fakeretét. Ernst halála után hosszú időre nyoma veszett, csak 2011-ben került elő újra. Akkori tulajdonosától a Magyar Nemzeti Bank megvásárolta és Értéktár programja jóvoltából a Petőfi Irodalmi Múzeumban helyezte tartós letétbe.
12 óra 30 perckor a kép kalandos történetéről E. Csorba Csilla művészettörténész tart előadást
Ünnepi programok
10–15 óra között
– Újraindul a sajtógép! 1848. március 15-én történelmet írt a „sasos sajtó”. Most bárki kipróbálhatja Landerer és Heckenast nyomdagépét, amelyen a forradalom 12 pontját nyomtathatták
– Ismerjetek meg végre: ki vagyok? Az álarc mögött rejlő Petőfi – Játékos feladatok a család minden tagjának
Milyen lehetett Petőfi gyermekkorában? Jó katona volt? S vajon csúfosan megbukott vagy fergeteges sikert aratott a Nemzeti Színház színpadán? Hogyan nézhetett ki Pest városa, mikor a debreceni színész-nyomort hátrahagyva megérkezett oda? Hogyan élhetett ifjú feleségével Szendrey Júliával? Játékos feladatlapunk alapján mindezekre a kérdésekre kiállításunkban válaszra talál, s kutakodás közben a család minden tagja jól érezheti magát.
– Nemzeti szalagos, ünnepi hajfonat készítése
– Kézműveskedjünk együtt! Utazzunk az időben és tapasztaljuk meg, közösen tenni és együtt lenni milyen remek!
Kevés izgalmasabb kaland létezik, mint ha a múlt tárgyait újraalkotjuk, életre keltjük, vagy ha együtt hozunk létre olyan műalkotást, melyben minden vonal és szín ugyanolyan fontos.
12 óra – Koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezés a múzeum udvarán álló Petőfi-szobornál
Ünnepi beszédet mond: Szentmártoni János költő
Közreműködik: Gryllus Dániel Kossuth-díjas előadóművész, zenész
Tárlatvezetések:
11 óra – Ikercsillagok. Petőfi és Arany 1848/49-ben – Kalla Zsuzsa irodalomtörténész tárlatvezetése a „Ki vagyok én? Nem mondom meg…” Petőfi választásai című kiállításban
13 óra – Ikercsillagok. Petőfi és Arany 1848/49-ben 2.0 – Asztalos Emese irodalomtörténész tárlatvezetése a „Ki vagyok én? Nem mondom meg…” Petőfi választásai című kiállításban
14 óra – „…Ha majd a bőség kosarából / Mindenki egyaránt vehet” – Szilágyi Judit kurátor tárlatvezetése az Írói fogások – terítéken az irodalom című kiállításban
17 óra – Szabadság, szerelem – Levelek, felolvasva
Petőfi és Arany barátsága közismert dolog. De vajon köztudott-e barátságuk hatalmas érzelmi hőfoka, árnyalatai, e nagyszerű férfiak közös gondolkodása, humora, játékossága?
Levelezésük dokumentálja e barátságot, de többet is ennél; naplószerűen tudósít mindkét klasszikusunk életének eseményeiről egy olyan időszakban, mely történelmünk egyik legizgalmasabb korszakára esik: a reformkor utolsó évére, majd a forradalom és a szabadságharc felgyorsuló hónapjaira. Ezek a levelek kelnek életre. Ne feledjük, lángelméjű költők forgatják a tollat, az őszinteség, a keresetlenség és közvetlenség önkéntelen stílusbravúrjaival!
Arany János: Fenyő Iván, Petőfi Sándor: Balázs Zoltán
A leveleket válogatta: Mohácsi Szilvia
Rendező: Seres Tamás
Helyfoglalás érkezési sorrendben történik!
Ezen a napon a múzeum kiállításai és programjai ingyenesen látogathatók!