Időpont
Szilágyi Márton A költő mint társadalmi jelenség. Csokonai Vitéz Mihály pályafutásának mikrotörténeti dimenziói (2014) című könyvét bemutatja Margócsy István irodalomtörténész
A kötet a Ráció Kiadó Ligatura című sorozatának új darabja.
A Ráció Kiadó rendezvénye
Vajon hogyan gondolták el a 18. század végén, a 19. század elején az ideáltipikus költőt? Milyen költői szereplehetőségeket hagyott maga után Csokonai? A hagyományos életrajzi narrációt felbontó monográfia egy irodalomtörténeti tárgyú, mikrotörténelmi léptékű biográfiára tesz kísérletet - intézménytörténeti és folklorisztikai szempontokat is fölhasználva alkotja újra a látszólag jól ismert, valójában nagyon sok ismeretlen mozzanatot tartalmazó életút képét.
Ez az új Csokonai-életrajz másként közelít tárgyához, mint az eddigi biográfiák. Amellett, hogy igyekszik kritikailag felülvizsgálni a költőre vonatkozó eddigi tudásunkat, s reflexív módon viszonyul az életrajz műfajához, Csokonai kapcsán egy irodalomtörténeti tárgyú, mikrotörténelmi léptékű biográfiára tesz kísérletet. Arra kíváncsi, melyek voltak azok a kontextusok, amelyek meghatározták a tárgyul választott író életét és pályafutását, milyen konfliktusok adódtak a környezet és a költő interakciói során, s ebből a helyzetből miféleképpen következett Csokonai írói ambíciójának és életművének a kialakulása. A könyv Csokonai népszerűségét és egykori populáris recepcióját mérlegelve általánosabb és tágabb érvényű következtetésekhez jut el. Vajon hogyan gondolták el a 18. század végén, a 19. század elején az ideáltipikus költőt? Milyen költői szereplehetőségeket hagyott maga után Csokonai? Ezzel miként tudta befolyásolni hosszú időre a népszerű, nemzeti irodalom befogadásának lehetőségeit? A hagyományos életrajzi narrációt felbontó monográfia sokféle megközelítést alkalmazva, irodalomtörténeti, intézménytörténeti és folklorisztikai szempontokat is fölhasználva alkotja újra egy látszólag jól ismert, valójában nagyon sok ismeretlen mozzanatot tartalmazó életút képét.
Ez az új Csokonai-életrajz másként közelít tárgyához, mint az eddigi biográfiák. Amellett, hogy igyekszik kritikailag felülvizsgálni a költőre vonatkozó eddigi tudásunkat, s reflexív módon viszonyul az életrajz műfajához, Csokonai kapcsán egy irodalomtörténeti tárgyú, mikrotörténelmi léptékű biográfiára tesz kísérletet. Arra kíváncsi, melyek voltak azok a kontextusok, amelyek meghatározták a tárgyul választott író életét és pályafutását, milyen konfliktusok adódtak a környezet és a költő interakciói során, s ebből a helyzetből miféleképpen következett Csokonai írói ambíciójának és életművének a kialakulása. A könyv Csokonai népszerűségét és egykori populáris recepcióját mérlegelve általánosabb és tágabb érvényű következtetésekhez jut el. Vajon hogyan gondolták el a 18. század végén, a 19. század elején az ideáltipikus költőt? Milyen költői szereplehetőségeket hagyott maga után Csokonai? Ezzel miként tudta befolyásolni hosszú időre a népszerű, nemzeti irodalom befogadásának lehetőségeit? A hagyományos életrajzi narrációt felbontó monográfia sokféle megközelítést alkalmazva, irodalomtörténeti, intézménytörténeti és folklorisztikai szempontokat is fölhasználva alkotja újra egy látszólag jól ismert, valójában nagyon sok ismeretlen mozzanatot tartalmazó életút képét.
object.00bec313-c2e6-45ae-b426-880268861701.ivy?options=width:517;height:304
Kép