Juhász Ferenc 90 – Az Üveghegy és a szilánkok

Konferencia Juhász Ferenc költészetéről

Időpont
-

Juhász Ferenc, aki 2018-ban lett volna 90 éves, 1985-ben „az innen és a túl Üveghegyeként” írja le alakuló életművét. A Halott feketerigó című époszához mellékelt könyvjelzőn olvassuk ezt az önmeghatározást, annak tudatában, hogy valóban nem tartózkodunk a Juhász-életmű közelében. Legalábbis az interpretáció közelségének tapasztalatáról, ami az egészet illeti, nem számolhatunk be. A recepció mintha mindig csak „oda tartana”, ahol majd Juhászt találja, de az, hogy oda fog érni – a Juhász-képpel összhangban mondhatjuk –, talán csak „mesebeszéd”.

Az előadók mégsem hajlandóak arra, hogy rezignáltan elforduljanak Juhász világától, miután felismerték, hogy az bizonyos értelemben és mértékig az ő világuk is. Számos elmarasztaló és méltató túlzással találkozunk, ha Juhászról esik szó, de nem gyakori az olyan olvasat, amely szorosnak nevezhető, illetve új nézőpontokat ajánlana, vagy többé-kevésbé elfeledett perspektívákra irányítaná a figyelmet. Ez indokolja, hogy a József Attila Kör eszmecserét kezdeményezzen.

Juhász „letört sejtlap”-ról, „szilánkos töredék-hasáb”-ról ír, mintha a vers önmaga töredékes hozzáférését is valószínűsítené. Mindazonáltal a Digitális Irodalmi Akadémián az életműnek majdnem az egésze elérhető, értelmezésre pedig azért is csábíthat, mert általa biztosan jobban értjük és látjuk, mennyire komplex az elmúlt háromnegyed évszázad és annak magyar irodalomtörténete.

Kabdebó Lóránt a 80-as évek époszaival, Margócsy István a József Attila sírja című hosszúversben (1965) szembesített József Attila-képekkel foglalkozik. Seregi Tamás többek közt a „népi szürrealizmus” fogalmának történetét, teherbírását vizsgálja. Bedecs László az Anyám (1969) és Szabó Lőrinc A huszonhatodik évének, Reichert Gábor pedig az Apám (1950) szövegváltozatainak összevetéséből von le következtetéseket. Márton László saját korábbi Juhász-értelmezésére is visszatekint („A mennyiség nyüzsgése”, 1989). Lovász Ádám és Horváth Márk azt a kérdést teszik fel, hogy Juhász világlátásában a felsorolások révén hogyan kap központi szerepet a mozgás. Csehy Zoltán A matéria boldogsága címmel ad elő, Varga Emőke Hantai Simon Juhász-illusztrációit értelmezi, de Pataky Adrienn, Bartal Mária, Németh Zoltán, Nemes Z. Márió és Kerber Balázs is szerepel. Továbbá Magolcsay Nagy Gábor, Sirokai Mátyás, Bajtai András költők beszélgetnek Juhász Ferencről.

A József Attila Kör programja.