Felolvasószínház

Fráter Zoltán: Vénusz légycsapója – Játék Bródy Sándor levelezéséből

Bródy Sándor nemcsak sikeres regényíró, éles szemű novellista, feltűnést keltő színpadi szerző volt, kíméletlenül igazmondó újságíró, hanem nagy nőhódító is. Elegáns, lovagias, romantikus szerelmes, akiért a századforduló idején bolondultak a nők. Heves, lobbanékony természete könnyen magával ragadta a férjes asszonyokat is. (Fiatalabb pályatársai közül többen példaképüknek tartották, például Krúdy Gyula.)

 

A vidéki származású, egri születésű, egy ideig Gyulán élő Bródy kereste a kalandokat, de kereste a sírig tartó, nagy szerelmet is. Évekig időzött Kolozsvárott, ahová csak báli tudósítóként utazott egy frakkban, mert beleszeretett Hunyady Margit színésznőbe, akitől fia is született, ő később Hunyady Sándor néven az egyik legjobb magyar novellista lett. Mivel a család nem járult hozzá a házassághoz Bródy zsidó származása miatt, az író visszatér Budapestre, s egyre gyakrabban látogatja vidéken, Heves megyében élő nővérét. Itt kezdődik a darab.

 

Egy falusi lakodalmon Bródy megismerkedik a járásorvos nevelt lányával, a különös szépségű Rosenfeld Bellával, akivel levelezni kezd, s a magas hőfokú, erotikus tartalmakkal teli szerelmi levelezést nemsokára házasság követi. Kapcsolatukban azonban csakhamar felszínre kerül a két ember ellentétes életfelfogása, ütközik Bródy kicsapongó életmódja és Bella otthon ülő, házias természete. Bár öt gyerekük születik, a nézetkülönbségek néhány év után váláshoz vezetnek. Bródy megsínyli az elhúzódó válási folyamatot, érzelmileg is, de különösen felesége anyagiassága miatt. Az utolsó évek zűrzavarában viszont felbukkan környezetében egy fiatal költőnő, Erdős Renée, akivel egymásba szeretnek. Ez a nagy, regényes szerelem sem mentes azonban a konfliktusoktól. Erdős Renée igazi modern, felszabadult feministaként a nő boldogságát keresi és érvényesíti a szerelemben is. Nem titkolja, hogy más férfiakra is szüksége van, ezzel persze egyre inkább aláássa az öregedő Bródy önbizalmát, szerelmét. A köztük lévő korkülönbség (16 év) is kapcsolatuk ellen hatott. Bródy mindennek ellenére szeretettel bocsátja útjára élete utolsó nagy kalandjának hősnőjét. (Erdős Renée nemsokára férjhez megy Fülep Lajos művészettörténészhez.) Az „életre szóló” kapcsolataiban kudarcot valló Bródy végül egyedül marad, s a halált közönyösen váró magányában felismeri, hogy egyetlen fontos, igazán nagy szerelme mégiscsak első felesége, Bella volt.