Időpont
Szabó Magda (1917–2007) emlékére
Az ajtó – Felolvasószínházi est
Monodráma Havas Judit előadásában
A színpadi változatot készítette: Bíró Zsófia; Kosztüm: Faragó Katalin; Rendezte: Radó Gyula, Balázs Béla-díjas rendező
„Két ember ismerkedésének történetében az „antropológiai talányok”, a mindennemű kapcsolatokban örökké nyitva maradó kérdések vagy éppen a rájuk adott rossz válaszok ott rejlenek az eredeti műben és a bemutatásra kerülő monodrámában is.”
Reményi József Tamás
„Én szültem, meg is ölhetem.” – mesterem mondta ezt egy nagyszerű irodalmi est sorozatáról egy ködös délutánon a az otthonában. Most, harminc évvel később ugyanezt olvasom a kálvinista Szabó Magdánál: aki szeret, annak néha kötelessége ölni; de legalábbis hagyni méltósággal meghalni, akit szeret. Ízlelgessük a kulcsszavakat: Szabó Magda, kereszténység, XX. század, ölni, méltóság, kötelesség.
Mi az az érzelem, ami eközött a két ember – Emerenc és az Írónő – között kialakul? Mi az a pogány szenvedély, amivel a klasszika-filológiában és a kereszténységben ugyanolyan mélyen hívő Szabó Magda összeköti őket, őket, akiknek tulajdonképpen semmi közük nincs egymáshoz? Egyike sem a hagyományos kapcsolatoknak, melyekhez az európai irodalom – és saját kapcsolati hálónk – hozzá szoktatott bennünket: nem barátság, nem bajtársiasság, nem kollegialitás, nem szerelem, nem a vérrokonság megtartó ereje. Ez valami más. Valami ősibb. Valami barbárabb. Megszeretik egymást. Váratlanul, okok és előjelek nélkül.
A belépés ingyenes.