Csucsai ülőgarnitúra

A tárgy leírása, részletek itt:

http://szimma.hu/keszady2/htmls2/R.82.108.html

http://szimma.hu/keszady2/htmls2/R.75.16.1-2.html

http://szimma.hu/keszady2/htmls2/R.75.17.1-2..html

 

Csinszka a megörökölt pesti lakásban teremtett otthont magának és Ady Endrének, akinek életében először adatott ez meg, 40 évesen. Ide vonulhatott vissza pihenni, és nem kellett kávéházba járnia írni, hanem kényelemben és melegben dolgozhatott az otthonában. A csucsai falu csendes eseménytelenségével szemben (Adyt eleinte pihentette ez a nyugalom) Csinszkát vonzotta a nagyvárosi élet, a kulturális pezsgés, és a pesti lakásban irodalmi szalont szeretett volna létrehozni.

Mindent maga vett kézbe, intézett Csinszka, Adyt különben sem igazán kötötték le ezek a dolgok, szívesen vette, ha az efféle ügyek lekerültek a válláról, amúgy is szerette a babusgatást – Berta gyakran titulálta leveleiben Bandi örömét vagy ámulatát „gyermekinek”; ezzel a gesztussal egyúttal gondoskodó, döntéshozó felnőtté avatta önmagát. Elképzeléseit nagy elánnal, buzgó vehemenciával igyekezett megvalósítani, és elszánta magát, hogy a bizonytalan és veszélyes idők közepette egyedül induljon Csucsára, szerencsére azonban sikeresen megjárta az utat több ládával. Egyébként nem kis teljesítmény lehetett háború idején az anyagbeszerzés; mi sem mutatja jobban, hogy az áhított, kellemes „fészek” megvalósulásáért Berta minden követ megmozgatott.

Az éppen Adytól búcsúzkodó Szentimrei Jenő eleveníti fel az esetet, amikor Csinszka magával cipelte:

 „valamilyen kárpitoshoz, a Vigadó mellett a Duna-partra vezető utcácska egyik alagsori műhelyébe. A mester kitűnően ért antik bútorok rendbe hozásához és jutányos áron dolgozik. Máris kezébe vette a Csucsáról felküldetett fogadószoba garnitúrát, s a brokátszerű préselt kék bársony anyagot is mutatta Bertuka, melyet behúzójául választott. Aztán felkalauzolt az új lakásba, hol szintén mesteremberek működtek. A padlót gyalulták és vonták be puha, filcszerű anyaggal. ’– Itt költő fog dolgozni. A legkisebb nesz se zavarja.’ Nem lesznek ajtónyikorgások és –csapkodások. Függönyök fogják a szobákat egymástól elválasztani: egy kézmozdulattal egymásba nyithatók lesznek, ha nagyobb társaság verődik össze.”

Az első lakásvizitről Dénes Zsófia is megörökítette saját benyomásait, de a meginvitáltak mind ámulva és elismerőn vették számba a látottakat. A festőművész Márffy Ödön, a későbbi férj számol be arról, hogy sok régi barát és „hirtelen támadt ismerős, rajongó” veszi útjába az Ady-lakást. Milyen különös a sors, hogy egyébként ő az első, akinek Csinszka megmutatja a kész otthont, amikor véletlenül összetalálkoznak az utcán. Megfordult Adyéknál Babits Mihály (akivel Csinszka egy röpke szerelmi viszonyba keveredett Ady halála után) és Móricz Zsigmond (akinek a – János kórház melletti – budai, Szamóca utca és Diósárok utca sarkán levő kertes házát veszi meg és rendezi be közös otthonát Csinszka és Márffy), valamint Fenyő Miksa, Osvát Ernő, Steinfeld Nándor, Ady önkéntes titkára, a közelben lakó Schöpflin Aladár, illetve a háziúr, orvos-szomszéd dr. Pfeiffer Ernő. A kor olyan jelentős képzőművészei is feljártak Adyékhoz – a már említett Márffyn kívül –, mint Csorba Géza, Kernstok Károly, Pátzai Pál vagy Tihanyi Lajos, akinek több munkája is függött a falon (a nagybányai szobabelsőt 1910-ben ajándékozta a költőnek, aki a balatoni tájképet megvásárolta, majd Tihanyi 1918 februárjában le is rajzolta Adyt, litográfiát készített), de igen gyakori vendég volt Rippl-Rónai József – aki, mint a szóbeszéd tartja, szeretett jókat enni –, ő is készített egy nagyszerű ceruzarajzot Adyról. Látható, a kor művészeti, szellemi életének nagyjai voltak Ady Endre körének tagjai.

Az ülőgarnitúra kanapéja és négy széke Márffy Károlytól, Ödön öccsétől került a PIM Gyűjteményébe, aki színházi rendező, színigazgató, majd az OSZK Színháztörténeti Osztályának munkatársa volt; és ha már színház, érdekes kapcsolódási pont ez Csinszkával, aki sokat merített olvasmányaiból, színházi élményeiből, belsőépítészeti és lakberendezési esztétikával foglalkozó cikkekből az Ady-rezidencia "látványtervének" kialakításakor.