Bakó Eszter, A kötény

Amikor elolvasok egy könyvet, megpróbálom elképzelni, hogyan nézhetnek ki a szereplők, mit viselhetnek, miért öltöznek úgy, ahogy? Milyen ruha az, ami leginkább tükrözi a személyiségüket? Ha Édes Annára gondolok, egy fiatal lányt látok, aki mindenáron meg akar felelni az elvárásoknak, amit Vizyné támaszt felé. Úgy gondolja, akkor fogják szeretni, ha tökéletes cseléd lesz. Emiatt hajlandó feláldozni saját személyiségét és emberi mivoltát.

A kötény, amit varrtam, akár Annáé is lehetne, bár a stílusa nem az 1920-as évek kötényeire emlékeztet, hanem korábbi időszakra. Azért terveztem így, mert ekkor veszítették el Vizyék a leánygyermeküket. Ez a kötény tehát nem csak Annáról szól, hanem éppúgy munkaadóiról is. Sőt talán Annáról szól a legkevésbé. Egy hófehér kötény ez, amit bárki felvehet, teljesen személytelen. Mintha egy álarc lenne, de senkit sem érdekel, mi van mögötte. 

A kötényt 100%-os pamut munkaruhavászonból varrtam, ez egy nagyon merev, strapabíró anyag. Azért esett a választásom erre, mert szerettem volna, hogy az elkészült mű merev, szoborszerű legyen. Nem volt könnyű ezzel az anyaggal dolgozni a vastagsága és tartása miatt. Eleinte könnyen tudtam alakítani, viszont ahogy egyre több darabot varrtam össze, elkezdett önálló életre kelni. Több órás vasalás kellett hozzá, hogy megszelidítsem és olyanra formázzam, amilyenre én szeretném. 

A kötényt egyszerűre terveztem, csak kevés fodor díszíti a vállait és az elejét, hogy a szemlélőnek kellemes hatást nyújtson, de nincsenek különleges részletei, amik egyedivé tennék. Nincsen belehímzett monogram, ami elárulná, ki a viselője és nincsenek zsebei, amikbe akár apró személyes tárgyakat, emlékeket, akár egy szerelmes verset lehetne rejteni. Egyszerű, praktikus célokat szolgál, mégis, ha valaki megpróbálná viselni, kényelmetlen lenne, a vastag, nehéz és keményített anyag miatt. Ennek a köténynek a gondozása sem egyszerű feladat, mosni kell, keményíteni, vasalni. A fehér színen pedig a legapróbb folt is meglátszik.

Megterveztem, elkészítettem a kötényt, de ez pusztán egy tárgy. Kíváncsi vagyok, hogyha nincs mellette magyarázat, esetleg ha a szemlélő nem olvasta Kosztolányi Dezső regényét, nem ismeri a történetet, mire gondolhat? Ki viselhette ezt a kötényt? Milyen ember lehetett? Volt-e családja? Vajon szeretett-e énekelni? Mi volt a kedvenc süteménye? Vagy egyszerűen csak a kötényt látná élettelenül egy vitrinben kiállítva érintetlenül.

 

Bakó Eszter, A kötény