Vedres Márk: Ady Endre halotti maszkja – PIM Művészeti Tár
Ady Endre az utolsó születésnapján (1918. XI. 11-én) még átvette Csorba Gézától az Ady-szobrot, a Góg és Magóg fiát (lásd: http://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-ki-kicsoda-a-bibliaban-F8DCE/g-F8F0B/gog-es-magog-F8F20/ ). Az Ady-síremlék pályázatára rengeteg pályamű érkezett, egy-egy alkotó több makettel is jelentkezett, és voltak meghívott művészek, végül a nyertes pályázó Csorba Géza lett. A stilizált alak szimbóluma igyekezett lenni a költőnek és a nemzetnek egyaránt, amelyben megtestesülni szándékozott a kettősség konfliktusa, a végzetes szétszakadtság.
1919. január 27-én, reggel 8 óra 15 perckor Ady Endre elhunyt, a halálhír gyorsan terjedt, és a költő halottas ágyánál sokan megfordultak (például Móricz írásba kezdett, Ferenczy Béni rajzot készített, a fotográfiák közül Szőnyi Lajos felvétele maradt fenn). A „nagy halottak” esetében szokás volt halotti maszkot levenni, ezt Vedres Márk szobrász készítette, mellette dolgozott Ferenczy Béni, aki egy ún. magasdomborművet mintázott.
Ady Endrét a „nemzet halottjának” nyilvánították, és halála után két nappal, 1919. január 29-én állami temetésben részesült. Ravatala a Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokában volt, koporsóját a magyar írók és újságírók kegyeletének szimbolikus ereklyéjével, a Jókai-lepellel takarták le. Rangos személyek tették tiszteletüket a ravatalánál, vagy képviseltették magukat. Sőt, a fővárosi középiskolákban tanítási szünetet rendeltek el, így a költőt búcsúztató tömeg óriásira duzzadt a Múzeumkertben, Ady Endre temetése nagy tömegeket vonzott. A gyászszertartás az Adyt és Csinszkát összeeskető Haypál Benő református lelkész búcsúztatójával kezdődött. Gyászbeszédet mondott többek között Babits, Móricz és Jászi Oszkár, de jelen volt Bródy Sándor, Krúdy Gyula, Szabó Lőrinc, Szép Ernő, Herczegh Ferenc és Kassák Lajos is. Megindult a gyászmenet a Kerepesi temetőbe (hivatalosan Fiumei Úti Sírkert), a temetői búcsúztatásán szólt egy pár szót például Schöpflin Aladár, és Ady Endrét örök nyugalomba helyezték a Jókai sírjával szemben levő parcellába. Ekkor még csak egy egyszerű fából készült fejfa jelezte a sírt, később, 1921-ben az Ady-család kérésére és megrendelésére egy díszesebb fejfát állítottak.
Csinszka kis gyöngyvirág-csokrot helyezett a koporsóra, figyelmes gesztusként, mert ez volt Bandi kedvenc virága, és Ady özvegyeként természetesen végig kísérte. Ady szülei és testvére azonban nem voltak jelen a temetésen, nem lehettek, mert nem kapták kézhez időben a táviratot – a postai helyzet még zűrzavaros volt a háború után (Ady is nem egyszer panaszkodott, hogy elkallódnak levelei). A késlekedésről Csinszka nem tehetett, különben is gyorsan kikerült a kezéből a temetés megszervezése. Az Ady-család azzal vádolta Csinszkát, hogy ő akart egyedül állni Ady sírja mellett. Ugyan próbálta kibékíteni „Idest”, és az 1931. március 23-i síremlék-avatásra gyengélkedésre hivatkozva nem ment el, hogy ott csak az Ady-család legyen jelen, premier planban. Ady Lőrincné azonban sosem bocsátotta meg a menyének, hogy „miatta” nem vehetett részt a fia temetésén.
„Akár gyalog elindultam volna – mondta számtalanszor –, csak hogy vele lehessek. Meg kellett volna éreznem, hogy most nem úgy beteg, mint máskor.” – vádolta magát haláláig (1937.), hogy nem fogta haldokló fia kezét.
Valószínűleg ezért torkollhatott a szerzői- és kiadói jogdíjak ügye olyan hosszas pereskedésbe. Noha Csinszka ennek felét azonnal átengedte az Ady-családnak, azonban a teljes összeget követelték, mondván, hogy a gyorsan újraházasodó Bertukának egy fillér sem jár. Csinszka agyvérzésben elhunyt (1934.), ekkor Márffyt perelték, és az egész hercehurca csak Ady Lajos halálával (1940.) ért véget.
Ady Endre temetésével kapcsolatban:
„A frissen beazonosított filmanyag nem csak hosszban több, mint az eddig ismert képsorok, hanem minőségben is hatalmas ugrás az eddig ismertekhez képest. Az Est híradó egyedüliként ismert eredeti kópiája ugyanis, az akkori labortechnikai problémák miatt szinte élvezhetetlenül sötét lett, és így került be a mozikban is vetített híradószámba. Sokáig úgy tudtuk, csak ez a gyenge minőség maradt ránk.
Az archívumi raktárrendezések során azonban nemrégiben előkerült több tekercs ismeretlen eredetű kameranegatív, amelyek közül kettőt közzé is tett az Archívum karácsonyi Filmajándékai között. A feliratok nélküli képsorokat sokan próbálták beazonosítani és megfejteni, ennek eredményeként kerültek elő olyan unikális mozgóképek, mint a Krúdy Gyulát vagy Kertész Mihályt megörökítő rövidke snittek.” 2019. január 28.
(forrás: http://filmarchiv.hu/hu/aktualis/hirek/sosem-latott-kepsorok-kerultek-elo-az-ady-temetesrol )
A Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum felvétele megtekinthető itt: