Boka János
tábornok, a Pál utcaiak vezére
|
Bp., IX. Kinizsi utca |
"Boka ment, és magyarázott valamit csöndesen, komolyan, ahogy szokta. Tizennégy esztendős volt, s
arcán kevés nyoma volt még a férfiasságnak. De ha kinyitotta a száját, nyert néhány évet. A hangja mély
volt, szelíd és komoly. S amit mondott, az is olyanforma volt, mint a hangja. Ritkán beszélt
ostobaságot…
...Boka érezte, hogy most minden tőle függ. Tőle függ ennek a kis társaságnak a jóléte, a jövője.
Tőle függenek a vidám délutánok, a labdázások, a különféle játékok és mulatságok, melyeket itt űzni
szoktak a pajtásai. És Boka most büszke volt, hogy ilyen szép feladatra vállalkozott...
"...gittegylet minden egyes tagja köteles otthon a történelemkönyvében a 168-dik lapon, fölülről a
4-dik sorban "Hunyadi János" cím mellé tintával odaírni: "és Boka János". Ezt azért határoztuk el, mert
megérdemli tőlünk a hadvezér, mert ha ő nem csinálta volna olyan jól, akkor a vörösingesek megvertek
volna minket...
...És másnap, mikor az egész osztály néma, ünnepies csöndben ült a helyén, és Rácz tanár úr
komoly léptekkel, lassan, ünnepélyesen ment föl a katedrára, hogy onnan a nagy csöndben halk szóval
emlékezzék meg Nemecsek Ernőről, és felszólítsa az egész osztályt, hogy holnap délután három órakor
valamennyien fekete vagy legalábbis sötét ruhában gyülekezzenek a Rákos utcában, Boka János komolyan
nézett maga elé a padra, és most először kezdett derengeni egyszerű gyereklelkében a sejtés arról,
hogy tulajdonképpen mi is az élet, amelynek mindnyájan küzdő, hol bánatos, hol vidám szolgái
vagyunk."
(Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk)
galéria
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
