Megszólaló
Csöpög a csap, mocskos a bögre,
késpenge-újhold néz be rád.
Azon tűnődsz, lehet-e rosszabb,
vagy innen már csak fölfele...
Eh, vén ripacs! tudod, hogy lehet rosszabb;
rosszabb lett mindig eddig is.
Saját szobádban fulladsz meg. – Még az se!
Csak fuldokolsz, és minden megreked.
Csak olyan kérdésed van, hogy tudod a választ.
Fölösleges kérdés és hasztalan tudás –
a magány cipzárjából varrat így leszen.
Minden közönyt, konstans nyugalmat áraszt:
a csap csöpög, csorba a bögre;
nem vagy vadnyom, bár tűnnél hirtelen.