Népstadion metrómegálló

Megszólalók, közreműködők

Megszólaló

               A fotográfiai látás nyolc eleme
                        (Moholy-Nagy László, 1932)
 
 
1. Absztrakt látás: fotogram
 
Hány ember halt meg itt. Autók alatt,
verekedéstől, késtől. Vérüket,
árnyékukat beitta hó és aszfalt.
A részeg, aki egyszer felbukott
és ott maradt. Váratlan szívroham,
agyvérzés, kerékpáros, buszkerék.
Körülrajzolták őket, s melegük
szétszivárgott a gyökerek közé.
De néha, nagy fényben, eső után
az aszfalt zselatinos lemezén
előhívódnak, mintha víz alatt:
fehéren izzik ittlétük nyoma.
 
 
2. Pontos látás: riport
 
Képsorozat: így bontják a bazársort.
Ez kenyérbolt volt, az meg ott virágbolt.
„Ezt látni kell” - így hirdette magát
torz betűivel a drogériás.
Előbb a ruhaboltot szerelik szét.
Lám, itt viszik a próbafülke tükrét.
A rozsdamarta tartóvasakat
kocsira dobják, és a széthasadt
pozdorjafalat szemétre vetik.
Pár nap, és az egészet szétszedik.
 
 
3. Gyors látás: pillanatfelvétel
 
A zöldséges lány épp káromkodik.
Csapzott hajáról lecsúszott a sapka.
Egy öregasszony félig térdepel:
az imént hasadt szét a nejlonszatyra.
 
A lángosbódé párás ablakán át
kifelé tolják a nagy, tejfölös,
zsíros lapótyát. Kutya szimatol.
Tél van és délután. Nyirkos, ködös.
 
 
4. Lassú látás: hosszú expozíció
 
Az autók izzó, fényes csíkokat
hasítanak a korán jött sötétbe.
Tolongó tömeg torlódik: tolat
vissza a lakótelep melegébe.
 
Mentők, rendőrök forgó fényei
szabdalják szét a lassított időt.
Látni a százlábú tömeg felett
a ki-be járó, párás levegőt.
 
 
5. Felfokozott látás: mikrofotó, szűrő
 
Friss havon cikcakk utak: talprecék.
Műszőrszálak közt olvadó pihék.
Egy fagyott rózsa eres szirmai:
merev, fekete örvény. Mandarin
pórusai, mint partifecske-odvak.
Görgeteg morzsák, verébláb, galambnyak.
S ha átnézel egy borosüvegen:
zöld fénybe borul minden hirtelen -
visszazökken, aztán kizökken újból.
 
 
6. Többlet látás: röntgen
 
Röntgenfotó: a testek negatívja.
A takart szerkezetet létrehívja.
Világító csontváz gurítja le
szellem-torkán a szokásos felest.
Csontujjakon vagy titkos részeken
felizzanak a tömör ékszerek.
Cekkerekben imbolygó csirkecsontváz.
Gumibotok, pengék és sokkerek.
Vonul a röntgensötét éjszakában
a mindennapos árnyékhadsereg.
 
 
7. Szimultán látás: egymásrafotózás
 
Nincs elmúlás: nappal és éjszaka,
tél és nyár egymásravetíthető.
Folyton mozog és mégis mindig áll:
ilyen a Népstadion-téridő.
Özönlenek a részeg szurkolók,
testükön átrobog a forgalom.
Mögöttük olthatatlan lánggal ég
a Sportcsarnok. A pavilonsoron
átborzong saját hiánya. A tér
romlik és újul, de nem változik:
a visszatekert filmen megmarad
és megmutatkozik.
 
 
8. Másképpen látás: prizma, tükrözés
 
Zajlik a látvány, mint jég a folyón:
megtorlad, lódul, szilánkra törik.
Egy szélvédőn gyors tükör-villanás:
mire lekapnád, jön a második.
Kering a nap a téli tér fölött,
villog a hó, az ablak, fáj a szem,
lencsék és prizmák, gyors tükrök között
halrajként villan át a képtelen -
rögzíthetetlen, mint a vadvizek,
és olvadékony, mint a fény maga.
Nagy, árnyéktalan déli ragyogás.
S lesz este,
reggel,
megint éjszaka.