Aznap, mikor születtem, épp honvédeket toboroztak Pesten,
a Klinikák ablakain kipufogógáz
és kardcsörtetés csapott be, Kossuth
Lajos azt üzente, gondoltam magzatszuroktól
ragacsosan, mindnyájunknak el kell menni,
tudtam úgysem engednek el, és sírtam, sírtam.
Aznap, mikor születtem, egész jól kezdett állni a Duna-táji
konföderáció ügye, horvát, szerb,
román, magyar együtt alkosson államot,
csak a Monarchia tett keresztbe, de kinn
a KGST-piacon már egymást taposta horvát,
szerb, román, magyar, és vér maszatolta
be testem, ahogy világra csusszantam,
horvát, szerb, román, magyar vér.
Aznap, mikor születtem, épp Napóleon fejére tették
a császári koronát, vállára a palástot,
ám kardbojtjának zsinórja rátekeredett
kézelőgombjára, türelmetlenül megpróbálta
kiszabadítani kezét, rántott egyet az egészen,
a gomb messze pattant, a zsinór elszakadt,
valaki elnyisszantotta köldökzsinóromat, lélegeztem.
Aznap, mikor születtem, a szövetséges repülőgépek a
montecassinói kolostort bombázták, a szentély
megbontott kupolájából ember nagyságú
placentadarabok zuhogtak az oltárra, ugyanezen a
nyíláson pottyantam be én, levegő süvített, motor
hörgött, egyszeriben felrobbant bennem a világ.
Aznap, mikor születtem, Pál apostolt ledobta a ló, utoljára
alulnézetből látta az állatot, szokatlanul élesen, lófeje
és tokája volt a doktornak, nyakában sztetoszkóp
csillogott, Pált elvakította a ragyogás, János pedig
a Mester vállára dőlt, talán a bortól nehezült el úgy
a feje, tejet böfögtem fel, anyám vállára bukott a fejem,
János lettem a keresztségben, Pál a bérma-keresztségben,
két pápának nem lehet ugyanaz a neve, lettem János-Pál
nempápa, ahogy Clemens non papa, a reneszánsz
zeneszerző, akiről nem tudjuk, melyik nap született.
01majus18.mp3
/ Letölt
Hangfájl