Filmtöredék

Most már az égből jöhetnél, barátom,

a Bosnyák téri piac ládabárnak

csúfolt zugába, én pedig Budáról

mennék Zuglóba, hogy még utoljára

igyunk valamit, mielőtt lefekszünk,

bár akkor sem csak amiatt kerestük

föl azt a hírhedt tanyát, a kiváncsi

ösztön hajtott, a rejtélyes művészet

forgatott és játszatott egy Huszárik-

filmet, a magát gerjesztő önérzet

szerint, miként a szűken mért pohárra

mutattál, és a csapos mint garázda

senkit taszított egyenest az őrök

kezére, amíg kofák s korhely aggok

gyaláztak, arcpirító kárörömtől

izzott a szenny, hát még mikor titokban

elgáncsoltak, hadd lássák, milyen ittas!

de mit tehettek volna szárnyaiddal?