Virtuális kiállítások

  • A Petőfi-kultusz alakváltozatai
     

    Kiállításunk centrumában annak a kérdésnek a megválaszolása áll, hogyan alakult, formálódott át újra meg újra „a költő" nemzeti emlékezetben megőrződő alakja a társadalom különböző rétegeiben, az irodalom, a képzőművészet, a politika által használt motívumokban, szólamokban, a hagyományőrzés retorikájában. A cím az Apostol önjellemzéséből való: ...alatta a sötét homloknak / Két fényes szem lobog, /Mint két bolyongó üstökös, / Mely nem fél senkitől /S melytől mindenki fél. Tekintete / Mindég messzebb, mindig magasbra száll. 

  • Régészeti kutatások a segesvári harctéren 2018-2019
     

    2018-2019-ban a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Maros Megyei Múzeum és az ELTE Régészettudományi Intézete közös projektjeként – a konfliktusrégészet módszertanát segítségül hívva – fémkeresős terepkutatás indult a csata lefolyásának megismerésére. Mintegy 400 lelet, többségében orosz illetve magyar lövedék pontos helyét sikerült térképre vinni, ballisztikai számítások alapján meghatározni az ütközet gócpontját – és Bem vakmerő, a háromszoros túlerőben lévő, a jól kiképzett orosz sereget megtévesztő, átkaroló hadműveletének lenyomatait, cári katonai alakulatok mozgását a valós tereppontokon azonosítani. Ezzel rekonstruálhatóvá vált a csata egy döntő mozzanata, tisztázódtak az egymásnak ellentmondó visszaemlékezésekből ismert részletek.

  • Arany János emlékkiállítás
     

    Az Önarckép álarcokban. Arany János emlékkiállítás című tárlat célja, hogy megidézze a magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusáról a köztudatban élő képet és a költő kevésbé ismert arcaival is megismertesse az érdeklődőket.

    A kiállításunk Arany Jánosa kortárs klasszikus. Életútjának, személyiségének újszerű bemutatása minden generációhoz szól: azokhoz is, akik szinte önkéntelenül, mindennapjaikban is használják szavait és fordulatait, akik tudják, ki volt Edward király, Ágnes asszony, az öreg Bence, mit jelent a radványi sötét erdő, a drégeli rom, a margitszigeti tölgyfák vagy a főváros baljóslatú hídja. Interaktív, korszerű felületeken, eszközökön is megjelenik a költői világ, így személyes élménnyé válhat a találkozás a művekkel a diákok és a fiatalok, ugyanakkor a felnőttek, vagy a családdal érkezők számára egyaránt. A Toldi-történet fordulatait például a kiterjesztett valóságot érzékeltetni képes installáció segítségével ismerhetjük meg, Arany János metaforáihoz pedig hangulatjelekkel kerülhetünk közelebb, vagy örökbe fogadhatunk egy-egy izgalmas, már kihalófélben lévő szót.

  • Száz éve született Szabó Magda
     
    1917. október 5-én született Szabó Magda. Születésének 100. évfordulója alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum nagyszabású kiállítást rendezett.
     
  • "Ti szép, egészséges alföldi diákok, akiknek csak egyet kell lépnetek, hogy künn legyetek a végtelen rónán, a csodálatos nagy, kék bura alatt, melynek égbolt a neve, akiknek a szemetek hozzászokott a nagy távolságokhoz, a messzenézéshez, akik nem éltek magas házak közé ékelve, ti nem is tudjátok, mi a pesti gyereknek egy üres telek. A pesti gyereknek ez az alföldje, a rónája, a síksága. Ez jelenti számára a végtelenséget és a szabadságot."

    (Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk)

     

  • A 20. század eleji Magyarország pezsgő szellemi életében sorra alapították a lapokat, szinte minden évben új irodalmi folyóirat indult. A Nyugat közvetlen előzményeinek tekinthető lapokban összegyűlt, évről évre formálódott a Nyugat kezdő gárdája, Osvát Ernő, Ignotus, Fenyő Miksa, Ady Endre, Hatvany Lajos, Kaffka Margit, Gellért Oszkár. Hajnalba nyúló kávéházi beszélgetések során határozták el a Nyugat elindítását. A főszerkesztői posztra a progresszív nézeteiről ismert, már tapasztalt Ignotust kérték fel, bár a valódi szerkesztői munkát élete végéig Osvát végezte.

  • Az írók forradalmának is nevezett, történelmi jelentőségű októberi felkelést kiállításunk az irodalom, elsősorban a szépirodalmon keresztül kívánja bemutatni.