Kiállításaink

  • február

    A magyar indiánozás nyomában

    Az indián mint metafora, életalakító tényező, gyerekkori emlék nemzedékek sorát kötötte össze, azok közé az alapszavak közé tartozott, amikhez szinte mindenkinek fűződött valamilyen érzelmi viszonya. Ha körül kellett írni, akkor barátságról, hősiességről, erkölcsi nemességről, természetszeretetről, hűségről beszéltek. Ez a nyelvben megőrzött hagyomány, ami erősen kötődött a veszélyeztetettséghez, a vereséghez, föld- és jogfosztáshoz, megaláztatáshoz, a túlerővel szembeni elbukás mitológiájához, mára szinte teljesen elenyészett.

    A kiállítás nyitva 
    2021. február 22. - 2021. december 31.
  • szeptember

    Trianon 100

     

    A kulturális köztudatban Kosztolányi Dezső Édes Anna című regénye az egyik legismertebb irodalmi alkotás azok közül, amelyek a száz évvel ezelőtti apokaliptikus időszakban játszódnak: története a kommün bukásától egészen 1922 őszéig tart, amikor „Csonka-Magyarországot fölvették a Népszövetségbe”. A regényben hol egyértelműen, hol utalások szintjén jelennek meg a történelmi események, a cselekmény díszletéül szolgáló, időrendi alapossággal megalkotott tabló mégis töredezett, hiányos. 

    A kiállítás nyitva 
    2020. szeptember 22. - 2021. december 31.
  • Kamarakiállítás az Ars Sacra Fesztivál keretében

    A kiállítás 20. századi és kortárs magyar költők Istenhez fűződő kapcsolatáról szóló versekből válogat, elsősorban az elmúlás, illetve a transzcendens létben való hit témakörébe nyújt betekintést. 

    A költők spirituális tapasztalatain keresztül az esendő, kétkedő, de a reménységgel bíró ember hangjai is megszólalnak.

    A kiállítás nyitva 
    2020. szeptember 15. - 2021. augusztus 29.
  • november

    Régészeti kutatások a segesvári harctéren 2018-2019

    Segesvár neve az 1849. július 31-én, a Józef Bem és Lüders orosz tábornok csapatai között lefolyt ütközet után válik jelképpé. Tudjuk róla, hogy itt zajlott a "segesvári csata", amelyben eltűnt a szabadságharc ikonikus alakja, a költő Petőfi. Ami a korban egysoros újsághír volt – „…koszorús népköltőnk, a tűzlelkű P. S. hír szerint elveszett" - a világosi fegyverletétel időbeli közelsége miatt, az idők során összemosódott a hamarosan bekövetkező katonai összeomlással, a szabadságharc bukásával. Fehéregyháza egyszerű honvéd-tömegsírjából nemzeti gyászhely lett.

    A kiállítás nyitva 
    2019. november 27. - 2021. december 31.
  • Az Emlékszobában megtekinthető Tamási Áron (1897–1966) íróasztala, gondolkodószéke, állólámpája, szőnyege, szekrényei, kanapéja, székei, melyek pesti lakásának jó néhány berendezési tárgyával együtt a Tamási Áron Alapítvány közvetítésével kerültek a Petőfi Irodalmi Múzeumba.
     
    A falon édesanyjának arcképe, szülőházának fényképe, az író portréfotói, valamint Köpeczi Bócz István Tamási Énekes madár című darabjához készített díszletterve, Szinte Gábor festménye és az emelvényen Sóvári János szobra látható.
  • Az életpálya izgalmas döntéshelyzeteit, tipikusságát és szabálytalanságait követhetjük nyomon: a szülői ambíciókat és elvárásokat, a kalandos tanulóéveket, a „kóbor” hivatásokat, a kiskatona, a vándorszínész hányattatásait, a házaséletre készülő fiatalember dilemmáit. A kiállítás tengelye Petőfi berobbanása a fővárosi irodalmi életbe: neki sikerül elsőként független írói egzisztenciát teremtenie. Az életművét tudatosan építő alkotót ebben segítette költői imázsa alakításához választott, akkoriban szokatlan eszközkészlete: öltözködése, feltűnő gesztusai, formabontó szerepversei.
  • 1977-ben, Ady Endre születésének 100. évfordulóján a Petőfi Irodalmi Múzeum W. Somogyi Ágnes művészettörténész kezdeményezésére felkérte Melocco Miklós si. A szoborkompozíció 2000 őszétől a kiállítótérben látható.