Egyszerű kérdés? Vagy kibogozhatatlanul bonyolult?
A Múzeumok Éjszakájára élesedik a weboldal, amely válasz ad erre kérdésre.
Valójában egy izgalmas tudományos-ismeretterjesztő kutatás eredményét látjuk itt. A Költő lenni vagy nem lenni című állandó kiállítás tervezésekor szerettünk volna olyan felületet bemutatni a látogatóknak, amely egyszerre mutatja Petőfi mozgását és egyszerre irányítja a figyelmet az életműre.
Bár sokat – a visszaemlékezésekkel együtt – talán túl sokat is tudunk az örökmozgó költő vándorlásairól, mi tudományos alaposságú, textológiai adatokra épített látványt akartunk létrehozni.
Így döntöttünk egy, a kiállításon látható muzeológiai forrásokat is bevonó változat mellett: a Petőfi életében megjelent köteteinek keltezését és datálását vittük térképre. Magyarán abban az adat- és szövegtengerben barangolhatunk, amit ő adott meg magáról, amit ő állított.
A vállalkozás kihasználja azt az előnyt, hogy egy irodalmi múzeumban jött létre, az adatbázis kialakításához és a szöveggondozáshoz fel tudtunk használni a Petőfi Irodalmi Múzeum könyvtárából Petőfi mind a tíz, életében megjelent kötetét, sőt egy igen ritka, néhány példányban létező poszthumusz kiadást is, amit a cenzúra megsemmisítésre ítélt. (Petőfi ujabb költeményei. 1847–1849. Egy kötetben. Pest. Emich Gusztáv sajátja. 1852. A kötés szennycímlapjára ragasztott ex libris szerint Emich Gusztáv tulajdona volt. Ez az egyetlen, elkobzás után fennmaradt teljes példány.
Annak az műtárgynak, adafizikalizációnak a létrehozására, amihez a weblap készült, a múzeum Minkó Mihályt (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, MOME) kérte fel, aki egy teljes falat „épített” fel azoknak a helységeknek a MAI alaprajzából, ahonnan Petőfi verset datált – ezeken követhető a versek sorrendje, az évek, a mennyiség – impozáns méretű, izgalmas felület jött létre a finoman lézervágott, felfeszített, különböző nagyságú és színű bőrdarabokból.
Ennek az anyagnak a sajátosságai nem tették lehetővé történeti térképek használatát, hiszen sokkal finomabb textúrára volt szükség. Ezért látható a Budapest felírat illetve az M0-ás új szakasza. Ezzel a megoldással azonban lehetővé vált, hogy azt is megjelenítsük, hol áll MA az országhatáron innen és túl, az érintett helységekben Petőfiről készült szobor, róla elnevezett intézmény. S ez már visszavezet a kultuszhoz: amerre járt, ahol verset írt, mindenütt tudatában van ennek helyi közösség, büszkék a költő ott született verseire, lábnyomára.
