Elhunyt Kántor Lajos irodalomtörténész

Életének 80. évében elhunyt szombaton Kántor Lajos kolozsvári irodalomtörténész, kritikus és szerkesztő, a kolozsvári Korunk folyóirat volt főszerkesztője – közölte a hírt szombaton, 2017. július 22-én az elhunyt családja az MTI-vel.

Kántor Lajos 1937-ben született, szülővárosában, a kolozsvári református kollégiumban kezdte középiskolai tanulmányait, ennek utódjában, a 2. számú Fiúközépiskolában érettségizett 1954-ben. A Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát, 1979-ben a Babes-Bolyai Tudományegyetemen doktorált.


Kántor Lajos Szigligeten, 2017 – Fotó: Kántor László

1959-től a kolozsvári Korunk folyóirat irodalmi szerkesztője, 1963-tól a művészeti rovat vezetője is, valamint a Korunk Galéria irányítója. Az 1989-es fordulat után bekapcsolódott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) munkájába, és a Korunk főszerkesztői teendőit látta el 2008-ig. 1993-ban megválasztották a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnökévé, 2013-tól a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Haláláig a Kolozsvár Társaság elnöke volt.

Kritikáit, irodalmi publicisztikáját az Utunk, az Igaz Szó, A Hét, a Romania Literara, a Gazeta Literara, valamint a Steaua közölte. Tanulmányai a Korunk, a Valóság, a Kortárs, az Új Írás, a Napjaink, a Tiszatáj, a Nagyvilág, az Élet és Irodalom, az Irodalomtörténeti Közlemények, az Irodalmi Szemle, a Híd, az Új Symposion folyóiratok hasábjain, valamint napilapokban jelentek meg.

Csaknem hetven önálló, illetve általa szerkesztett kötete jelent meg.

Első kötete (Írástól – emberig, kritikák) a Forrás-sorozatban jelent meg, 1963-ban. Eredetileg államvizsga-dolgozatnak írt tanulmányát (Százéves harc „Az ember tragédiájá”-ért) a budapesti Akadémiai Kiadó jelentette meg, 1966-ban. 1971-ben (második kiadásban 1973-ban) jelent meg a Láng Gusztávval társszerzőségben írt Romániai magyar irodalom 1945–1970 című munkája. Megírta a romániai magyar színház 1944 és 1984 közötti történetét (Kriterion, 1994 – bővített változat, 1992-ig). Könyvet írt Móricz Zsigmondról, Szabédi Lászlóról, Szilágyi Domokosról, Reményik Sándorról. 1979-ben Kolozsvárt megszerezte az irodalomtudományok doktora címet. Akadémiai doktor (Budapest, 2001.).

Kántor Lajos több díj birtokosa, egyebek mellett 1992-ben Joseph Pulitzer-emlékdíjjal, 1998-ban József Attila-díjjal, 1999-ben Pro Literatura díjjal, 2004-ben Széchenyi-díjjal, 2012-ben Látó-nívódíjjal, 2015-ben Magyar Örökség díjjal tüntették ki.

Az irodalomtörténészt váratlanul érte a halál, temetéséről később intézkednek.

MTI/ Korunk

Forrás: www.litera.hu

Balázs Imre József búcsúja: Túlélő szavak, túlélő képek