Aranyvasárnap

Aranyvasárnap – játékos családi nap Arany Jánossal

A Károlyi utcában sétálókat Arany János és költőbarátja, Petőfi Sándor invitálta kedvesen a Petőfi Irodalmi Múzeum udvarára, amely hangulatos és mozgalmas irodalmi majálissá változott vasárnap. Körhinták, népi játékok és a Langaléta Garabonciások idézték meg a 19. századi vidéki vásárok hangulatát, a korhű ruhákban korzózó fiatalok pedig az egykori várost. A kert sarkaiban Arany legismertebb művei elevenedtek meg: színészek és látogatók együtt játszották el a Toldi egy jelenetét vagy a Szondi két apródját, másutt A walesi bárdok és A fülemile kelt életre. A madárfütty miatt pereskedő két szomszéd viszályát elbeszélő Arany-mű volt a „a nap verse”, amely kétszer is felhangzott a színpadon: koradélután Nagy Ervin színművész olvasta fel, később pedig az Örkény Színház művészei szavalták el Arany János versét. A legendás fülemülét a kézműves sátorban nemezből készítették el, csakúgy, mint a költő híres bajuszát.

A múzeum kertje irodalmi kalandtúra helyszíne is volt: a játék állomásain pecsétet kapott minden „szókincs-kereső” a bejáratnál felmarkolt füzetbe.

A napsütésben táncra perdültek a gyerekek Szalóki Ági koncertjén, a Kolompos együttes játékba hívta a kicsiket, míg a Sebő együttes megzenésített verseit inkább a szülők hallgatták.

A kert árnyasabb zugában kapott helyett a Versfaragó műhely, ahol Varró Dániel, Tóth Krisztina, Kemény Zsófi és Színész Bob segítségével írtak verset a vállalkozó kedvű költők például a bülbül, a bakacsin, a kám vagy a galand – az Arany-versből kölcsönzött – szavak felhasználásával.

Akik elpilledtek a forgatagban, elfáradtak a játékban, kényelmes nyugágyakban pihentek meg, vagy plédeken heverve olvasgatták az Arany-köteteket, esetleg egy hűvös limonádé mellett hallgatták a fúvószenekar koncertjét.

A nyüzsgő kert, a díszteremben zajló bábelőadás, a koncert, a játék – a Petőfi Irodalmi Múzeum minden zuga a kétszáz éve született költőt, Arany Jánost idézte ezen a családi programon.