PIM Szomszéd (1053 Budapest, Magyar utca 12-14., bejárat a Ferenczy István utca felől)
„El fog jőni a nőemancipáció ideje; de nem oly alakban, minőben azt most képzeljük; hogy minőben? Arról legközelebb lesz szerencsénk néhány szót szólani.”
(Jókai Mór: Nőemancipáció)
Mit jelentett a reformkori nők számára fölkínált honleányi szerep? Milyen mintákat és elvárásokat állított eléjük az irodalom és a közélet? Mit kínálhatott nekik a szerelem, a házasság, vagy épp az özvegység, s...
A századforduló új művészeti irányzatai szakítani akartak az európai művészet hagyományaival, épp ezért vonzotta őket minden, ami egzotikus, amit a többség barbárnak és kezdetlegesnek látott. Ezek a művészek éppen olyan szépnek láttak egy afrikai maszkot, mint a Mona Lisát. Így a törzsi művészet nemcsak a néprajzi gyűjteményekben, hanem a művészeti galériákban is megjelent.
Fülöp Márta szociálpszichológus (Budapest): Traumatizáltság, kiemelkedő tehetség, a verseny és a győzelem mámora, a vesztés elviselhetetlensége a Vezércsel című filmben
1053 Budapest, Magyar utca 12-14. (bejárat a Ferenczy István utca felől)
Egy pályaudvar átalakítása
Felolvasóest Nemes Nagy Ágnes írásaiból
A szövegeket válogatta: Demény Péter író, költő, a Látó szerkesztője
Az az ellenállás, amelyre mindig szükség van a formához, minden költőnél másból veszi az erejét. Nemes Nagy Ágnesnél az intellektus mellett a műveltségből és az elfojtásból is, amellyel az ellen küzd, hogy magáról beszéljen, miközben mégis magáról kell beszélnie...
Kosztolányi Dezső születésnapján megidézzük fiatalságának éveit és szövegeit. Egy olyan fiatalemberét, aki az Édes Anna című regény bohémül felelőtlen Jancsi úrfijához hasonlóan élte át a város zaját és zenéjét.
A PIM épületétől indulunk, hogy ellátogassunk ahhoz az épülethez, ahol együtt bérelt szobát unokatestvérével, a Csáth Géza néven ismert íróval, aki orvostanhallgató volt ekkor. Bejárjuk...
Az Ady-lakás kapcsán létrejövő beszélgetéssorozat újabb állomásán az outfit és belbecs fogalompárosa mentén bontakozik ki a kávéházi kultúra és a bohém művészkép, a korabeli férfi és női divat, annak változása a századvég, századforduló, az 1920-as és ’30-as évek viseletében.
Megelevenítődik a nárcisztikus habitusú Bandi, a dandy, valamint a nagyasszony Léda, illetve a divatos nővé váló Csinszka...
„Eddig a kép. Vagy éppen: innen,
innen a kép, mert eddig – eljut.”
Előkelő helyet foglal el Tandori Dezső a képleírás jelentős múlttal rendelkező hagyományában. Az önmagát „absztraktrajongónak” valló költő ugyanolyan nyelvi erővel tud beszélni a valóságábrázoló festészet körébe tartozó, a valóságérzékelés megszokott formáit fellazító vagy éppen megerősítő művekről, mint a valóságtól...
PIM Szomszéd (1053 Budapest, Magyar utca 12-14., bejárat a Ferenczy István utca felől)
Tavaly ősszel a Petőfi Irodalmi Múzeum filmpályázatot írt ki fiatal, kísérletező kedvű, amatőr filmkészítőknek Mészöly Miklós születésének 100. évfordulója alkalmából.
A „mészölyi" szövegvilág filmszerű látásmódját igyekeztek vászonra vinni a beérkező pályamunkák, azt tematizálva, milyen történeteket beszélnek el és miről hallgatnak mindennapi tárgyaink.
