Látomások – Almásy Aladár irodalmi illusztrációi

Almásy Aladár
Grafikusművész
A terem falain  túlnyomórészt a művész utóbbi két évben készült munkáit, irodalmi illusztrációit láthatjuk. Almásy többek mellett, lassan feledésbe merülő kora reformkori, illetve romantikus szerzőket is olvas: Vajda Pétert, Pázmándi Horvát Endrét, Fáy Andrást, Vachott Sándort, valamint  Csokonait, Kölcseyt, Kazinczyt, Kisfaludy Károlyt és  Petőfit, de  olvas és illusztrál Adyt, Pilinszkyt, Franz Kafkát is.
Nem hagyományos értelemben vett illusztrációk között találjuk magunkat: az irodalmi műveknek olykor egy-egy kiragadott, erős vizuális töltésű részlete, más ízben szokatlan szófordulata jelent inspirációt a művész számára. Különös formájú emberi lények, pókháló-finom vonalakkal elővarázsolt, Almásy  képzeletében az irodalom révén  megszülető hősök és a hozzájuk kötődő asszociációk lenyomatai kelnek életre rajzain. Legtöbb alkotásához néhány sor idézetet is illesztett az őt inspiráló irodalmi műből.  
 
Almásy Aladár sajátos, egyedi  világot teremtő, kifinomult és bravúros rajztechnikával építkező  művészetét  meghatározták már  mint “emocionális szürrealizmust”,  “lélektani szimbolizmust”,  nevezték absztraktnak, félabsztraktnak, “para-logikus ihletettségűnek”, “áramlásos intuitív-érzelmi művészetnek”, lírainak, ezzel együtt ironikusnak, játékosnak is.  Maga Almásy ezt mondja: “Én figurális vagyok, ugyanakkor nagyon kicsit nonfiguratív is, és nyilván realizmus fölötti, ezért szürrealista és nagy részben szimbolista. Persze, azzal általában nem foglalkozom, hogy én mi vagyok és mi nem, nekem egyszerűen nagyon jó közérzetet ad még ma is az, amit csinálok, mert ebben megtalálom magam. Hitelesített vagyok, mint egy boroshordó.”
A Petőfi Irodalmi Múzeum ezzel a kiállítással köszönti az áprilisban 60. születésnapját ünneplő Almásy Aladárt.     
Dátum: 
2006. április 20. 18.00