„…börtönömből kopogok!”

Emlékest Gulyás Pál halálának hatvanadik évfordulója alkalmából
Gulyás Pál sajátos irodalmi nézőpontja az „új debreceniség”, amely Debrecennek – szülővárosának és lakóhelyének –, valamint a vidéki irodalmiságnak fontosságát hangsúlyozta, tudatosan szembehelyezkedve az irodalom fővárosba koncentrálódásával.
Merész képzeletű szatírákat, szokatlan, sejtelmes tájakat bemutató verseket, a mindenség titkait kutató költői látomásokat írt. Életre szóló baráti kapcsolat fűzte Németh Lászlóhoz, baráti köréhez tartozott Sárközi György, Veres Péter, Féja Géza, Erdélyi József és Kodolányi János. A második világháború idején egyre csalódottabb és magányosabb lett, költői víziói földünk pusztulását idézték. Mindig is vonzották a mítoszok, foglalkozott az Eddával, a Bibliával, a görög sorstragédiákkal és Óindia bölcs könyveivel, valamint a Kalevalával.
 
Bevezetőt mond:
Hubay Miklós

A költőre emlékezik:
Ujfalussy József

Közreműködik:
Kobzos Kiss Tamás és Szabó András
 
 
Dátum: 
2004. május 12. 18.00