Aranyalma nem rozsdáll

Adventi költészeti virrasztás

Felolvas: Lackfi János

Zenél: Szirtes Edina Mókus

 

Az angyalhajas, szaloncukros, suttogafenyveses hangulat mögött néha röpdös a családi késkészlet. Az ünnep felszínre hozza rejtett feszültségeinket. Hová tegyük sok kis köznapi szeretetlenségünket, mikor rendeletileg kötelező a szeretet? Egyszer mindenki életében eljön az a pillanat is, mikor a Jézuska vagy angyalka figura mögött megbújó szülői gondoskodás lelepleződik. Csalódásaink, megdöbbenéseink, becsapottságaink miféle mintázatai lappangnak itt?

Kisded születik, na de hogyan lehet egy magatehetetlen csecsemő a világ teremtője? Hogyan fér el a világ egy babatenyérben? Egy új élet születése mindenestül felforgatja a család és az univerzum rendjét. „Nem Messiás-é minden új szülött, fénylő csillag, mely feltűnik a családnak, csak későbben válik szokott pimasszá” – mondja Madách. Hová lesznek később megváltó álmaink, hová a teljesség, mely belénk van kódolva, mikor még lehetnénk „tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász”?

A betlehemi jelenetben teljes társadalmi ranglétrát látunk, egyszerű, sajtszagú pásztoroktól koronás uralkodókig, sőt, Heródes hatalomféltéséig. Az ünnep komoly botlatókő, felveti a társadalmi felelősség kérdését, hiszen az alkalmi korcsolyapályát felavató helyi hatalmasságtól a köztéri jászolba húzódó csövesig elképesztő széles a skálája ünnepi hiányainknak és teljességeinknek. És nem feledhető a betlehemi csecsemőgyilkosságok ügye. Túl sokan vagyunk a bolygón, pedig gyilkoljuk egymást rendesen. Gyerekkatonák, elhajtott magzatok, kukába dobott babák, hit vagy bosszú jegyében falhoz csapdosott csecsemők hullanak körülöttünk, míg keressük a csillagot, a családi fészket, a tökéletes kényelmet, a pihe-puha lágyságot, a boldog új évet.

Ilyen és efféle gondolatok jegyében hangolódunk... Ünnepi virrasztásunk műsorán kortárs magyar költők művei.

Belépő: 1500 Ft

Dátum: 
2019. december 11. 18.00
Online jegyvásárlás: