ELHALASZTVA // A magyar portréfotó az elmúlt 120 évben

 

FIGYELEM! A december 3-ára tervezett szimpózium elmarad, és egy későbbi időpontban kerül megrendezésre. Az új időpontról a PIM honlapján és Facebook-oldalán értesítjük az érdeklődőket.

Megértésüket köszönjük!

 

Székely Aladár, a 20. századi magyar portréfényképezés útját meghatározó fotográfus 150 éve született. A Magyar Fotótörténeti Társaság ez alkalomból, csatlakozva a PIM Új vizeken című Székely Aladár kiállításához, szimpóziumot szervez, melynek központi témája a portréfényképezés meghatározásának és máig tartó útkeresésének kérdése.

Érdemes körül járni, hogy vajon idejét múltak-e, változtak vagy mindmáig érvényesek a nagynevű Székely-kortársaktól, Adytól, Ignotustól, Bálint Aladártól és többektől a mesterre alkalmazott tapogatózó minősítések: „igaz, kérlelhetetlen és művészi”, „nyers, de erős képek”, „realista”, naturalista fotográfia”, „semmi erőltetett beállítás…utána semmi retouche”, „nem portréművészetet ad, hanem a fényképezőgép jellemtanulmányait”, stb.

Maga Székely önvallomásában úgy fogalmaz, hogy az „emberek egyéniségének jellemző igazságait igyekezett „szemmel, fénnyel és képpel” „reális portréiba felfogni és a jövőnek megóvni.”

 A tudományok különféle területeiről érkezett meghívott előadók elméleti és gyakorlati szemszögből, eltérő megközelítéssel mutatják be, hogy tegnap és ma hogyan olvassuk a portrét, milyen finom szálak kötik össze vagy választják el a régmúlt és a ma portréművészetét. Író, esztéta, muzeológus, művészettörténész keresi a választ arra, hogyan viszonyul a mai portré vagy a megelőző évtizedeké a Székely korában kiemelten fontosnak tartott „lélekábrázoláshoz”, a „valósághűséghez”, a „pózhoz” a „kérlelhetetlenséghez”?  

A konferencia szervezői várják a közönség soraiba a portréfotó műfaja iránt érdeklődőket, szakembereket, fotóművészeket és a fotóamatőröket egyaránt – ez utóbbi meghatározást a 20. század eleji gondolkodás jegyében, a hagyományossal szembefordulókra, a frissre, újra törekvőkre értjük.

 

 

15.00  

Köszöntők

Parádi Andrea PIM, tudományos titkár 

E. Csorba Csilla MAFOT elnök

 

 

15.10

Bacsó Béla esztéta, egyetemi tanár, ELTE

 

Az ember képe (fotó versus festmény)

 

 

15.35

Beke László művészettörténész, egyetemi tanár, MKE

 

Valami új a (fotó) portréról

 

 

16.00

Horányi Attila művészettörténész, egyetemi docens, MOME

 

Hű kép (Korniss Péter Skarbit András portréja)

 

 

16.25

Bogdán Melinda vizuális antropológus, igazgató, OPKM múzeum

 

Egy közösség képmásai (Szerzetesi portrék Pannonhalmáról)

 

 

16.45

Cs. Lengyel Beatrix fotótörténész, főosztályvezető, MNM Történeti Fényképtár

 

Szembe néz a 20. század (A Magyar Nemzeti Múzeum portrégyűjteménye)

 

 

17.05

Kovács Ida fotótörténész, főosztályvezető, PIM,

 

„Ülni vagy állni kell, megdermedve a pózban” (Íróportrék a PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótárának gyűjteményében)

 

 

17.30

Bartis Attila író, fotográfus felolvasása