A Baktérítőn ismertem meg. Hűs majomkenyérfák
árnyékában. Ekvátor napja izzott fenn az ég
boltján. Orángután bukfencelt, vörös fenekét
mutatta nékünk. Boldog voltam. Szerelmesem ajkát,
mint kókuszdió édes nedvét, szívtam. Tigrisek
bámultak bennünket, farkuk behúzva. Kis kolibrik
a Béke zöld ágát dugták puskám csövébe. Új hit
sarjadt száraz szívemben.
                                                 Jaj, azóta más vizek
zúgnak körülöttem. A Tanganyika már csak messze
emlék. Szívünk is, jaj, kihűlt, merev, élettelen,
akár a jéghegyek az északsarki tengeren.
Mert most a zuzmók hazájában járok. Jegesmedve-
bundámból fagyosan figyelek. Fegyverem hideg
acélja szívemen. Előttem szürke pingvinek.
 
Szerző: 
Megjelenés napja: 
augusztus 18.