Ami elérhetetlen
de elképzelhető
azzal hivalkodtam
garral fölfedező
tág szívű bőkezű
ki ajándékot ad
bár nem kötelező
az emberiségnek
ám öregen beláttam
érdemtelen a címzett
s már nem fantáziálok
csak végéről a télnek
holnap holnapután
vagy valaha talán
nyújtóznak újra ágak
s máris a messziségből
viharok lépte döndül
nyomán vadabb örömből
forró földrész liheg
majd megint csontrepesztő
ordasfogú hideg
forog a célt felejtő
kerék akaratát ész
ki nem bogozza s bámész
közönség szédülök
ki felnőttre tekintve
maradtam csak kölyök
 

Szerző: 
Megjelenés napja: 
május 15.