Az alagút szájánál tölgyek fogadtak
Elindultam nagyon sötétben
Csak sejtettem fölöttem táj van
Kiértem homok és cserje fogad
Nem láttam átmenetet áthajló színeket
Független volt
Más lett a táj
Nélkülem szürkült nélkülem narancslott
Ő másé lett csak a sötét maradt
A feketés táj maradt nekem
Sötétség-tájam a csupazöld alatt
Más fákat-füveket
Más madarakat talált ki
Itt rubindenevér csapkod
S virul az éjlila som

Megjelenés napja: 
január 19.