Tolnai Ottó

Digitalizált művek

A Szerző művei listán hozzáférhető a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotása (regény, novella, vers stb.).

A Szerző kötetei lista a szerző könyveinek új szövegkiadását tartalmazza.

Tematikus keresés

Keresés a művekben

Keresés szűrése

Életrajz

Tolnai Ottó (Magyarkanizsa, 1940. július 5. –)

Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító. 2001-től a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

*

1940. július 5-én született Magyarkanizsán. 1955–1959 között a zentai magyar gimnázium tanulója, 1956-tól publikál rövidprózát, 1960-tól verseket. 1959-től az újvidéki Magyar Tanszék hallgatója. 1961-tól az Újvidéken megjelenő Ifjúság hetilap Symposion című művészeti mellékletének szerkesztője.

Első verseskötete, a Homorú versek megjelenésének évében, 1963-ban Zágrábba költözik, filozófiai tanulmányokat folytat. 1964-ben megjelenik az Új Symposion folyóirat, melynek 1974-ig szerkesztője. 1969–1972 között a folyóirat főszerkesztője. A cenzúra, vádemelés, bírósági ítélet következtében le kell mondania a lap vezetéséről. 1974–1994 között az Újvidéki Rádió művelődési műsorainak szerkesztője, képzőművészeti kritikusa.

1966-tól 1990-ig a Jugoszláv Írószövetség tagja. A szövetségnek, amely az államalakulattal egyidőben felbomlott, ő volt utolsó elnöke.

1990-től a Magyar Írószövetség tagja. 1992-től a Veszprémben megjelenő Ex Symposion főszerkesztője. 1994-től Palicson él. 2004–2005-ben egyéves DAAD ösztöndíjjal Berlinben tartózkodott.

Fontosabb díjak, elismerések:

1967 – Híd-díj

1980 – Híd-díj

1988 – Szirmai-díj

1988 – Mikes Kelemen-díj

1991 – Üzenet-díj

1991 – József Attila-díj

1992 – Kortárs nívódíj

1992 – Az Év Könyve Jutalom

1993 – Ady Endre-díj

1994 – Alföld-díj

1995 – Déry Tibor-jutalom

1997 – Bodrogvári Ferenc-díj

1997 – Füst Milán-jutalom

1999 – Weöres Sándor-díj

1999 – Bezerédj-díj

2000 – A Köztársasági Elnök Aranyérme

2000 – Radnóti Miklós-díj

2001 – Mediawave-díj a Párhuzamos Kultúráért

2004 – Magyar Irodalmi Díj

2007 – Todor Manojlovic-díj (Szerbia)

2007 – Kossuth-díj

2009 – ARTISJUS Irodalmi Fődíj

2009 – Bosanski Stećak (Szarajevó)

2018 – Hazám-díj

2020 – Petru Cârdu-díj

2022 – Városmajor 48 Irodalmi Társaság Alapítvány Életműdíja

 

Az életrajzot Thomka Beáta írta.

Bibliográfia

Önálló kötetek

Homorú versek. Versek. Újvidék. 1963. Forum. (Symposion Könyvek.)

Sirálymellcsont. Versek. Újvidék. 1967. Forum. (Symposion Könyvek.)

Tolnai Ottó – Domonkos István: Valóban mi lesz velünk. Versek. Újvidék. 1968. Forum. (Symposion Könyvek 13.)

Szeplőtelen kis gépek csöpp fejedelmi jelvények. Bányai János kommentárjaival. 1968. (Híd melléklet.) = 2. kiad.: Bányai János tanulmányával. Újvidék. 2010. Fórum, 64 p.

Agyonvert csipke. Versek. Újvidék. 1969. Forum, 132 p. (Symposion Könyvek 18.)

Rovarház. Regény. Újvidék. 1969. Forum.

Ördögfej. Ifjúsági regény. Újvidék. 1970. Forum, 128 p.

Böndör Pál – Fülöp Gábor – Kis/s/ Jovák Ferenc – Tolnai Ottó: Képversek. Újvidék. 1970. Forum. (Symposion Füzetek 2.)

Gogol halála. Kispróza. Újvidék. 1972. Forum, 120 p. (Symposion Könyvek 35.)

Legyek karfiol. Versek. Újvidék. 1973. Forum. (Symposion Könyvek 36.)

Versek. Újvidék. 1975. Forum.

Sáfrány Imre. Képzőművészeti monográfia. Válogatta és az előszót írta: Tolnai Ottó. Újvidék. 1978. Forum, 78 p.

Világpor. Versek. Újvidék. 1980. Forum.

Elefántpuszi. Gyermekversek. Újvidék. 1982. Forum.

Virág utca 3. Regény. Újvidék. 1983. Forum.

Vidéki orfeusz. Válogatott versek. Bp. 1983. Magvető.

Gyökérrágó. Versek. Újvidék. 1986. Forum, 120 p.

Rokokokó. Gyermekversek. Újvidék. 1986. Forum.

Prózák könyve. Elbeszélések. Újvidék. 1987. Forum.

Cápácskám: apu. Gyermekversek. Újvidék. 1989. Forum.

A meztelen bohóc. Képzőművészeti írások. Újvidék. 1992. Forum.

Wilhelm-dalok, avagy a vidéki orfeusz. Versek. Pécs. 1992. Jelenkor. = 2., a szerző által javított kiad. Pécs. 2009. Jelenkor.

Árvacsáth. Versek. Bp.–Újvidék. 1992. Orpheusz–Forum.

Versek könyve. Bp. 1992. Széphalom.

Kékítőgolyó. Új prózák könyve. Bp. 1994. Kortárs–Széphalom.

Végel(ő)adás. Drámák. Bp. 1996. Prológus.

Rothadt márvány. Jugoplasztika. Képzőművészeti esszék. Bp. 1997. Kijárat. (Teve Könyvek.)

Balkáni babér. Katalekták. Versek. Pécs. 2001. Jelenkor. = Pécs. 2014. Jelenkor.

Költő disznózsírból. Egy rádióinterjú regénye. Kérdező: Parti Nagy Lajos. Pozsony. 2004. Kalligram, 395 p.

Szög a nadírban. Kovács Antal naplója. Pécs. 2005. Alexandra, 64 p. (Szignatúra Könyvek.)

Domonkos István – Fehér Kálmán – Tolnai Ottó: Dolerony. Újvidék. 2005. Forum, 64 p.

Ómama egy rotterdami gengszterfilmben. Regény versekből. Zenta. 2006. zEtna, 236 p.

A pompeji szerelmesek. Fejezetek az Infaustusból. Válogatott prózai írások. Pécs. 2007. Alexandra, 424 p.

Tolnai Ottó legszebb versei. Bp. 2007. AB-ART, 136 p.

Feljegyzések a vég tónusához. Esszék. Újvidék. 2007. Forum, 275 p.

Grenadírmars. Egy kis ízelt opus. Zenta. 2008. zEtna.

Világítótorony eladó. Festettvíz-próza. Zenta. 2010. zEtna-Basiliscus, 154 p.

A kisinyovi rózsa. Szeged. 2010. Factory Creative Studio, 96 p.

A tengeri kagyló. Kisregély. Újvidék. 2011. Forum, 128 p. (Híd Könyvtár.)

Kalapdoboz. Képzőművészeti írások. Újvidék. 2013. Forum, 455 p.

Világpor. Versek. Pécs. 2016. Jelenkor, 268 p. (Életműsorozat 1.)

Gogol halála - Virág utca 3. Kisprózák. Pécs. 2016. Jelenkor, 376 p. (Életműsorozat 2.)

Nem könnyű. Versek. Pécs. 2017. Jelenkor, 379 p. (Életműsorozat 3.)

Szeméremékszerek 1. A két steril pohár. Regény. Pécs. 2018. Jelenkor, 381 p.

Titorelli faiskolája. Esszé. Újvidék. 2020. Forum, 78 p.

Szeméremékszerek 2. – Az úr pantallója. Kávézások Czipriánnal. Regény. Budapest. 2021. Jelenkor, 175 p.

Szeméremékszerek 3. – A fröccsöntés kora. Regény. Budapest. 2022. Jelenkor, 376 p.

Külföldi kiadások

francia

Ottó Tolnai: L'ombre de Miquel Barceló.Miquel Barceló árnyéka. Kétnyelvű kötet. Ford.: Lorand Gaspar, Sarah Clair. Vic la Gardiole. 2006. Éditions L' Entretemps.

Ottó Tolnai: Or brûlant. Ford.: Lorand Gaspar, Sarah Clair. Vál.: Lackfi János. Előszó: Nagy József. Párizs. 2001. Éd. Ibolya Virág, 36. p.

német

Ottó Tolnai: Ich kritzelte das Akazienwäldchen in mein Heft.Vier Erzählungen. Ford.: Buda György, Deréky Géza. Bécs, Lana. 2002. Abrasch 3. Edition Per Procura, 167. p.

Ottó Tolnai: Eine Postkarte an Don Dukay. Neun Geschichten aus der Provinz. Ford.: Buda György. Berlin. 2005. DAAD Berliner Künstlerprogramm.

Ottó Tolnai: Göttlicher Gestank. Ford.: Zsuzsanna Gahse. Bécs. 2009. Edition Korrespondenzen.

szerb

Oto Tolnai: ZOO. Pesme. Ford.: Danilo Kiš. Újvidék – Belgrád. 1969. Forum – Nolit.

Oto Tolnai: GERILSKE PESME. Novele. Ford.:Judita Šalgo. Újvidék. 1967. Tribina Mladih.

Oto Tolnai: Djavolja glavica. Ford.: Seja Babić. Belgrád. 1975. Beogradski Izdavačko-Grafički Zavod.

Oto Tolnai: KUĆA INSEKATA. Roman. Ford.: Arpad Vicko. Belgrád. 1976. Narodna Knjiga.

Oto Tolnai: Priče iz robne kuće. Ford.: Arpad Vicko. Újvidék. 1986. Bratstvo-Jedinstvo.

Oto Tolnai: Rusma ili minijum možda. Ford.: Sava Babić. Szarajevó. 1990. NIP "Zadrugar".

Oto Tolnai: Pesnik od svinjske masti. Ford.: Marko Čudić. Nagybecskerek. 2007. Gradska Narodna Biblioteka "Žarko Zrenjanin".

Ottó Tolnai: Balkanski lovor. Katalekte. Ford.: Viktorija Šantić, Lea Kovács, Helena Molnár, Darko Tomśić, Tamara Bakran. Utószó: Mile Stojić. A függelékben közölt Najlepše književno veče mog života [Életem legszebb irodalmi estje] című esszé fordítója Radics Viktória. Szarajevó. 2009. Društvo pisaca Bosne i Hercegovine Sarajevski dani poezije.

 

A bibliográfiát összeállította Thomka Beáta és a DIA.

 

Szakirodalom

Monográfiák, tanulmánykötetek

Thomka Beáta: Tolnai Ottó. Pozsony. 1994. Kalligram.

Tolnai-symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat.

Mikola Gyöngyi: A Nagy Konstelláció. Kommentárok Tolnai Ottó poétikájához. Pécs. 2005. Alexandra. (Szignatúra Könyvek.)

Tanulmányok, bírálatok

Herceg János: A költészet antitézise. (Tolnai Ottó: Sirálymellcsont.) 7 Nap, 1968/2. 2. p.

Szeli István: A Híd-díjas költőről. (Tolnai Ottó: Sirálymellcsont. Híd-díj.) Magyar Szó, 1968/3. 17. p.

Végel László: Tolnai Ottó költészete. Híd, 1968/4.

Bányai János: Szeplőtelen kis gépek, csöpp fejedelmi jelvények. Híd, 1968/7.

Podolszki József: Egy megújhodó mozgalom előhírnöke. (Tolnai Ottó: Szeplőtelen kis gépek...) Magyar Szó, 1968/10.

Bori Imre: Rovarház. Magyar Szó, 1970/2. 1. p.

Bányai János: Szöveg és írás. (Tolnai Ottó: Rovarház.) Híd, 1970/5.

Tomán László: A szabadság sajtüregei. (Tolnai Ottó: Agyonvert csipke.) Híd, 1970/6.

Thomka Beáta: Szövegolvasás. (W) Új Symposion, 1971. 71–72. p.

Bori Imre: Drámák – színpad nélkül. Magyar Szó, 1971/8. 7. p.

Juhász Erzsébet: Egyensúly ferde síkban. (Tolnai Ottó: Gogol halála.) Új Symposion, 1973. 94. p.

Thomka Beáta: Tiszta darabokra hullva. (Tolnai Ottó: Legyek karfiol.) Új Symposion, 1973. 103. p.

Bányai János: A semmiségek custosa. (Tolnai Ottó: Gogol halála.) Magyar Szó, 1973/5. 31. p.

Herceg János: Fanyar prózai fintorok. (Tolnai Ottó: Gogol halála.) Üzenet, 1973/6.

Bányai János: Tárgyak és képek. (Tolnai Ottó: Legyek karfiol.) Magyar Szó, 1973/11. 24. p.

Gerold László: A költő drámája. (Tolnai Ottó: A tűzálló esernyő.) Új Symposion, 1974. 111–112. p.

Utasi Csaba: A Lola-versektől a Gerilla-dalokig. Tanulmányok. Újvidék, 1974/4.

Kopeczky Csaba: A vers térbeli konstrukciója. Üzenet, 1974/12.

Bori Imre: Tolnai Ottó. = Irodalmunk évszázadai. Újvidék. 1975. Forum.

Végel László: Korszerűség, paradoxon, játék. = V. L.: A vers kihívása. Esszék jugoszláviai magyar költőkről. Újvidék. 1975. Forum.

Aćin, Jovica: A regény mint pókháló, vagy Tolnai Ottó Rovarháza. Új Symposion, 1976/138.

Utasi Csaba: Visszfények játéka. Híd, 1976/12.

Bányai János: Az improvizáció hatalma. = Könyv és kritika. Újvidék. 1977. Forum.

Csányi Erzsébet: Az iktatott nyúl. Új Symposion, 1977. 145. p.

Bányai János: Csüng az ének-ón. (Tolnai Ottó: Világpor.) Híd, 1977/2.

Bányai János: Szerkesztői kommentár. (Tolnai Ottó: Celebesz Celebesz nélkül.) Híd, 1977/2.

Végel László: Tolnai hollandul. Magyar Szó, 1977/9. 24. p.

Danyi Magdolna: Comedia dell' istoria. (Tolnai Ottó: Végel(ő)adás.) Új Symposion, 1979. 169–170. p.

Végel László: Feljegyzések a hátsó sorokból. Új Symposion, 1979. 169–170. p.

Szepesi Attila: Vívódás a szó azonosságáért. (Tolnai Ottó: Versek.) Új Írás, 1979/4.

Thomka Beáta: Létélmény és regényforma. Az új jugoszláv magyar regény formaproblémái. = T. B.: Narráció és reflexió. Újvidék. 1980. Forum.

Csáki Judit: Ha sokan láthatnák... (Tolnai Ottó: Végel(ő)adás.) Népszava, 1980. okt. 11.

Szekrényessy Júlia: Csömöre bácsi csömöre. (Tolnai Ottó: Végel(ő)adás.) Élet és Irodalom, 1980. okt. 18.

Egyed Péter: Margó. Utunk, 1981/3. 13. p.

Thomka Beáta: A szabad ötlet poétikája felé. Híd, 1981/3.

Csordás Gábor: Tolnai Ottó: Világpor. Forrás, 1981/4.

Szeli István: Újjáteremtés és szintézis. (Tolnai Ottó: Világpor. Híd-díj.) Magyar Szó, 1981/5. 16.

Bori Imre: Tolnai Ottó. = A jugoszláviai magyar irodalom rövid története. Újvidék. 1982. Forum. = 1993.

Bosnyák István: Az esztétizmus politikumától a radikális esztétizmusig. = Szóakció II. Újvidék, 1982. Forum.

Csordás Mihály: Színházi kultúránk búvópatakjai. (Tolnai Ottó: Bayer-aszpirin.) Üzenet, 1982/3.

Gilevski, Pascal: Tolnai Ottó – a Világpor költője. Tiszatáj, 1982/3.

Szakolczay Lajos: Vándor a lisztsivatagban. (Tolnai Ottó: Világpor.) Tiszatáj, 1982/5.

Thomka Beáta: Tolnai Ottó: Virágpor. Kortárs, 1982/7.

Szakolczay Lajos: Színházi esték Újvidéken. (Tolnai Ottó: Bayer-aszpirin.) Mozgó Világ, 1982/8.

Albert Pál: A falvakon át, a falvak felett... (Tolnai Ottó: Orfeusz létrái a párizsi Jel Színház előadásában.) Szivárvány, 1983/1. = Tolnai-Symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat, 226–231. p.

Borcsa János: „az, amit versben senki még.” Tolnai Ottó költészetéről. Korunk, 1983/2.

Aczél Géza: Tolnai Ottó válogatott versei. (Tolnai Ottó: Vidéki Orfeusz.) Alföld, 1983/3.

Cselényi László: Tolnai Ottó: Vidéki Orfeusz. Hét, 1983/34.

Jovanov, Svetislav: Godot mint térképész.Az egzisztencia és a történelem Tolnai Végel(ő)adásában. Híd, 1983/7–8.

Székely Ákos: Vidéki Orfeusz. Életünk, 1983/10.

Szajbély Mihály: A tata versei. Vagy tán Károly írta őket? (Tolnai Ottó: Elefántpuszi.) Mozgó Világ, 1983/11. 40–41. p.

Szakolczay Lajos: Végeladás. = Sz. L.: Dunának, Oltnak... Tanulmányok. Bp. 1984. Szépirodalmi.

Pomogáts Béla: Változatok avantgarde-ra. (Tolnai Ottó: Vidéki Orfeusz.) Új Írás, 1984/3.

Losoncz Alpár: A totalizálódott irónia lírája. (Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok.) Híd, 1984/4.

Bartuc Gabriella: Angyalmarás. (Tolnai Ottó: Bayer-aszpirin.) Magyar Szó, 1984/5. 17. p.

Csűrös Miklós: Vidéki Orfeusz. Tolnai Ottó válogatott verseiről. Vigilia, 1984/12.

Csontos Sándor: Újvidéki üzenetek. (Tolnai Ottó: Virág utca 3.) Új Írás, 1985/3. 127–128. p.

Reményi József Tamás: Virág utca 3. Kritika, 1985/3. = R. J. T.: Sinistrától Ibusárig. Irodalmi kalauz. Bp. 1998. Orpheusz, 38–55. p.

Bartuc Gabriella: „Én ordítoztam a dobozban!” (Tolnai Ottó: Briliáns.) Magyar Szó, 1985/5. 25. p.

Fekete J. József: A zsilett-próza metszéspontjai. (Tolnai Ottó: Virág utca 3.) Új Symposion, 1985/5–6.

Herceg János: A helyi színekről. (Tolnai Ottó: Virág utca 3.) Élet és Irodalom, 1986/5. 16. p.

Botlik József: Tonalitás -tolnaitás-totalitás. Forrás, 1986/2. 67–70. p.

Herceg János: Tolnai Ottó új könyvéről. (Tolnai Ottó: Gyökérrágó.) Magyar Szó, 1986/6. 1. p.

Kurdi Imre: Brutális bukolikák. (Tolnai Ottó: Gyökérrágó.) Harmadkor, 1986/6.

Zalán Tibor: Puhán felkent vázlatok. (Tolnai Ottó: Gyökérrágó.) Élet és Irodalom, 1986. júl. 25.

Botlik József: Gyökérrágó. Forrás, 1987/8.

Deák László: Sötét briliáns. (Tolnai Ottó: Prózák könyve.) Élet és Irodalom, 1988/4.

Mák Ferenc: Ki véd meg engem? (Versértelmezési kísérlet – Aperszű.) Üzenet, 1988/3.

Pályi András: Prózák könyve. Kortárs, 1988/3. 160–163. p. = „Az irodalom aktivitása”. P. A.: Képzelet és kánon. Esszék, kritikák. Pozsony. 2002. Kalligram, 280–284. p. = Tolnai-Symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat.

Mák Ferenc: Kultúrateremtő folyamatok a sorskérdések billenőjén. Tolnai Ottó: Prózák könyve. Forrás, 1988/5. 78–84. p.

Szekrényessy Júlia: Próba-drámák. Élet és Irodalom, 1988. máj. 15.

Pintér Lajos: „Didergő limlomok”. Tolnai Ottó verseiről. = P. L.: A vadszeder útján. Bp. 1989. Magvető.

Szakolczay Lajos: Virág utca 3. = Sz. L.: Ötágú síp. Esszék, tanulmányok, kritikák. Bp. 1989. Magvető.

Csuhai István: Vagyok, valahol. (Tolnai Ottó: Prózák könyve.) Jelenkor, 1989/1. 5–7. p.

Mák Ferenc: „Udvari bolond se leszesz már”. Tolnai Ottó verseiről. Jelenkor, 1990/1.

Szajbély Mihály: Lilába hajolni roppant veszélyes. Tolnai Ottó (ál-) gyermekverseiről. Életünk, 1990/8. 643–647. p.

Villányi László: Tolnai Ottó prózája. Életünk, 1990/8. 648–652. p.

Tóth Zsolt: A líra prózai lehetőségei. Tolnai Ottó regényei és novellái. Új Írás, 1991/5. 98–107. p.

Gerliczky András: A megértő mód írója. Tolnai Ottó prózájáról. Alföld, 1991/10. 64–70. p.

Thomka Beáta: Előszó. = Tolnai Ottó: A meztelen bohóc. Képzőművészeti írások. Újvidék. 1992. Forum.

Bogdán László: A vidéki Orfeusz avagy Habakukk Magyarkanizsán. A Hét, 1992/7. 9. p.

Emőkey István: „Dumdum-dalok”. (Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok.) Magyar Napló, 1992/17.

Reményi József Tamás: A kanizsai Pieta. (Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok; árvacsáth.) Kortárs, 1992/8. 111–114. p.

Kun Árpád: Kurva kemény lény a hattyú. (Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok.) Holmi, 1992/10.

Mák Ferenc: árvacsáth. Forrás, 1992/10.

Mikola Gyöngyi: A gyönggyel töltött browning. Nappali Ház, 1993/2.

Piszár Ágnes: Tágas semmikék. Fragmentumok Tolnai Ottó költészetének értelmezéséhez. Nappali Ház, 1993/2. 102–103. p.

Thomka Beáta: Megéledő metaforák. Tolnai Ottó művészete I–II–III. Jelenkor, 1993/2.; /3.; /4.

Pomogáts Béla: Tolnai Ottó versei. Vigilia, 1993/3. 235. p.

Török Adél: Kibillenés. (Tolnai Ottó: Könyökkanyar.) Helikon (Kolozsvár), 1993/15. 10. p.

Gyarmati László: Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok. Kritika, 1993/8.

Darvasi László: Tata, JAK-tábor. Élet és Irodalom, 1993. szept. 3.

Pomogáts Béla: Orfeusz új lantja. (Tolnai Ottó: Versek könyve.) Magyar Napló, 1993/11. 26. p.

Ágh István: Fekete létrán azúrba. (Tolnai Ottó: Versek könyve.) Kortárs, 1993/12. 83–88. p.

Esterházy Péter: A konverzáció kedve. = E. P.: Egy kékharisnya följegyzései. Bp. 1994. Magvető.

Utasi Csilla: A nem létező. Tolnai Ottó Wilhelm-dalairól. = U. Cs.: A fekete hold. Újvidék. 1994. JMMT.

Juhász Erzsébet: Tolnai Ottó: Gyökérrágó. = J. E.: Állomáskeresésben. Pécs. 1994. Jelenkor, 90–92. p.

Bazsányi Sándor: Üres álcák fonákja. (Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok.) Alföld, 1994/1.

Utasi Csilla: A Symposion-líra értelmezéséhez. Tolnai Ottó és Domonkos István pályakezdéséről. Alföld, 1994/1. 66–75. p.

Ladányi István: Lexicon O. T. egy szócikk megkísértése. (Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok.) Tiszatáj, 1994/4.

Magyar Zoltán: Emlékek burjánzó árvasága. (Tolnai Ottó: árvacsáth.) Jelenkor, 1994/9.

Mikola Gyöngyi: A kanizsai márványbánya. (Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok.) Jelenkor, 1994/9.

Thomka Beáta: Felvállalt hagyomány. Tolnai Ottó: árvacsáth. Irodalmi Szemle (Pozsony), 1994/10. 46–57. p.

Darvasi László (Szív Ernő): Tolnai Ottó ötvenhárom ceruzarajza. Élet és Irodalom, 1994. nov. 11. 3. p.

Vajda Gábor: A magyar irodalom a Délvidéken Trianontól napjainkig. Bp. 1995. Bereményi, 155–158. p.

Gulyás Gábor: A költő alteregói avagy a Tolnai-kaland. Műhely, 1995/5. 43–44. p.

Szilágyi Márton: Bácskai porban és azúrban. (Tolnai Ottó: Kékítőgolyó.) Alföld, 1995/8. 68–72. p. = Sz. M.: Kritikai berek. Bp. 1995. JAK, 123–129. p. = Tolnai-symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat, 167–175. p.

Kálmán C. György: Az ég vizében. (Tolnai Ottó: Kékítőgolyó. Új prózák könyve.) Beszélő, 1995/9. 33–34. p. = K. C. Gy.: Mű- és valódi élvezetek. Pécs. 2002. Jelenkor, 84–88. p. = Tolnai-Symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat, 176–180. p.

Pomogáts Béla: Modern költő konzervatív térben. Tolnai Ottó lírájáról. Kortárs, 1995/12. 81–91. p. = P. B.: Változatok az avantgárdra. Bp. 214–222. p.

Reményi József Tamás: Árvacsáth, Galambtojásnyi. = R. J. T. Tarján Tamás: Magyar irodalom 1945–1995. Műelemzések. Bp. 1996. Corvina, 82–87. p.

Vajda Gábor: Azonosulások. Tolnai Ottó: árvacsáth. – Fáziskésésben. Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok. = V. G.: Lefojtottság. Bírálatok a vajdasági magyar költők köteteiről. Szabadka. 1996. Szabadegyetem, 45–49. p.

Kemsei István: Az olvasat csapdái. (Tolnai Ottó: Új prózák könyve.) Műhely, 1996/5. 53–54. p. = K. I.: Valamennyi időnk. Bp. 2002. Orpheusz, 187–191. p.

Radnóti Zsuzsa: Magányra ítélve. (Tolnai Ottó drámáiról.) Alföld, 1996/11.

Szajbély Mihály: Tolnai Ottó kék poétikája – duplarecensio. = Sz. M.: Álmok álmodói. Irodalomtörténeti tanulmányok. Bp. 1997. Magvető, 215–225. p.

Thomka Beáta: Itt megy a határ.Tolnai Ottó: Végel(ő)adás. Élet és Irodalom, 1997. jan. 3. 15. p.

Márton László: A kijelentés, amint gesztussá alakul. (Tolnai Ottó: Végel(ő)adás.) Holmi, 1997/4. 508–584. p. = M. L.: Az áhítatos embergép. Pécs. 1999. Jelenkor, 211–216. p.

Balog József: „Valaki felszakíthatta”. (Tolnai Ottó: Rothadt márvány. Jugoplasztika.) Élet és Irodalom, 1997/25. (jún. 20.) 14. p.

Mikola Gyöngyi: A nagy konstelláció. (Tolnai Ottó hatvan éves.) Jelenkor, 1997/7–8.

Füzi László: Kis „semmisek” az új Tolnai-lexikonból. (Tolnai Ottó: Rothadt márvány.) Jelenkor, 1997/12. 1253–1255. p.

Tömöry Péter: Vajdasági magyar dráma Kecskeméten. Végel(ő)adás. Forrás, 1997/12. 75–77. p.

Visky András: Angyali és könyörtelen. Szempontok Tolnai Ottó totális színházának értelmezéséhez. Jelenkor, 1997/12. 1248–1252. p. = V. A.: Írni és (nem) rendezni. Kolozsvár, 2002. Koiónia. = Tolnai-symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat, 232–239. p.

Vasadi Péter: Darált gyöngy (azaz gyöngysor) a szavak közt. = V. P.: Üdvösség ideje. Bp. 1998. Széphalom, 142–145. p.

Schein Gábor: Tolnai Ottó: Rothadt márvány (jugoplasztika). Élet és Irodalom, 1998. febr. 20. 13. p.

Milovan Miković: A rothadt márványról. (Tolnai Ottó: Rothadt márvány.) Üzenet, 1998. márc. 107–113. p.

Pomogáts Béla: Vitéz nagyanyám. = P. B.: Szövegközelben. Verselemzések századunk magyar lírájából. Bp. 1999. Krónika Nova, 267–275. p.

Szakolczay Lajos: Közép-európai tébolyda. (Tolnai Ottó: Paripacitrom.) = Sz. L.: Korforduló. Bp. 1999. Széphalom, 353–355. p.

Csányi Erzsébet: Titkosírás. Tolnai Ottó: Rovarház. = Világirodalmi kontúr. Újvidék. 2000. Forum.

Lator László: Laudáció Tolnai Ottóról. Műhely, 2000/6. 79. p.

Bori Imre: Künn a farkas, benn a költő. (Tolnai Ottó: Versek könyve.) Híd, 2000/6–7. 383–385. p.

Reményi József Tamás: Szócikkek a Tolnai-lexikonból. Élet és Irodalom, 2000. júl. 7. 9. p.

Csuhai István: „Vagy hát valamiképpen mégis” – Briliáns, Mi lesz, ha összeragadunk, mint a kutyák? Jelenkor, 2000/7–8. 746–749. p. = Tolnai-Symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat, 181–189. p.

Cselényi László: Sokágú síp. Barangolás az újabb magyar irodalomban. Dunaszerdahely. 2001. Lilium Aurum, 211–214. p.

Grecsó Krisztián: Olyan jó, mikor megy. Töprengésfoszlányok Tolnai Ottó A gyönggyel töltött browning című versének ürügyén. Üzenet (Szabadka), 2001. Tavasz. 213–217. p.

Menyhért Anna: A katalekták otthontalansága. (Tolnai Ottó: Balkáni babér.) Élet és Irodalom, 2001. jún. 22. 25. p.

Mikola Gyöngyi: „A babérnak amit suttogni tanított”. (Tolnai Ottó: Balkáni babér.) Üzenet, 2001. Nyár.

Utasi Csilla: Babérkönyv. Tolnai Ottó: Balkáni babér. Bárka, 2001/9–10. 123–125. p.

Varga Mátyás: Én tudom szeretni az égboltot. Tolnai Ottó: Balkáni babér. Új Forrás, 2001/10. 65–67. p. = V. M.: Nyitott rítusok. Kortársunk-e a művészet? Bp. 2008. Vigilia, 157–161. p.

Acsai Roland: Poszeidon pillanata. (Tolnai Ottó: Balkáni babér.) Alföld, 2002/3. 91. p.

Deák László: Laudáció Tolnai Ottóról (Radnóti-díj 2000.) = Versmondó, 2002. máj. 27. p.

Keresztury Tibor: „Lőttek az egésznek”. (Tolnai Ottó: Balkáni babér. Katalekták.) Jelenkor, 2002/11. 1198–1200. p. = Tolnai-Symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat, 33–37. p.

Csányi Erzsébet: Irodalmi árterületek. = A perifériáról a centrum. Szerk.: V. Gilbert Edit. Pécs. 2003. = Tolnai-Symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat.

Thomka Beáta: Finom adogatás. = T. B.: Glosszárium. Debrecen. 2003. Csokonai. (Alföld Könyvek.) = Tolnai-symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat.

Vasy Géza: Versekhez közelítve VI. (Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok, árvacsáth, Versek könyve.) = V. G.: Költői világok. Bp. 2003. Írók Szakszervezete, 419–427. p.

Piszár Ágnes: A semminél alig több. Tolnai Ottó: Balkáni babér. Eső, 2003/3. 120–121. p.

Szajbély Mihály: Tézisek Tolnai Ottó (prózaírói) munkájának alakulástörténetéről. Tiszatáj, 2003/10. 64–70. p. = Tolnai-symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat, 133–144. p.

Virág Zoltán: Az azúr enciklopedistája. Forrás, 2003/11. 114–118. p. = Tolnai-symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat, 38–48. p.

Seregi Tamás: A heterogenitás mint tisztaság? Tolnai Ottó költészetéről a Balkáni babér című kötet kapcsán. = Tolnai-symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat, 13–32. p.

Ladányi István: Az Adria Tolnai Ottó költészetében, különös tekintettel a Balkáni babérra. = Tolnai-Symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat, 49–69. p.

Szextett. Beszélgetés a Balkáni babér c. kötetről. (Gács Anna, Harcos Bálint, Jánossy Lajos, Menyhért Anna, Szirák Péter, Térey János, Tolnai Ottó). Szerk.: Nagy Gabriella. = Tolnai-Symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat, 77–99. p.

Acsai Roland: „Minden beőröltetett”. = Tolnai-Symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat, 103–111. p.

Utasi Csilla: Éjjeli halászat. Töredék Tolnai Ottó költészetéről. = Tolnai-symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat, 115–129. p.

Mikola Gyöngyi: A Tolnai-féle „ön-design”. Közelítések az újabb Tolnai-próza szubjektumkoncepciójának értelmezéséhez. = Tolnai-Symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről. Szerk.: Thomka Beáta. Bp. 2004. Kijárat, 190–210. p. = M. Gy.: A Nagy Konstelláció. Kommentárok Tolnai Ottó poétikájához. Pécs. 2005. Alexandra, 71–89. p. (Szignatúra Könyvek.)

Csányi Erzsébet: Régiók létesítése. Tolnai Ottó Tomaž Šalamuna. = A perifériáról a centrum. 2004. 31–35. p.

Mikola Gyöngyi: Nyomozás a regény után. (Tolnai Ottó: Teatojást tart felettünk egy levágott kéz.) Kalligram, 2004/1. 5–8. p.

Gyarmati Kata: Bezárult határok. (Tolnai Ottó drámáiról.) Symposion, 2004/39–40. 45–60. p.

Bertók Beatrix: Tolnai Ottó: Prózák könyve. Látó, 2004/12.

Harkai Vass Éva: Az avantgárd diskurzus Tolnai Ottó költészetében. = H. V. É.: Rések és korosztályok. Irodalmi tanulmányok, kritikák. Újvidék. 2005. Forum, 151–157. p.

Hózsa Éva: Az áruházi detektívtől a bőrönd-szembesülésekig. Tolnai-dilemmák. = Kontextus. Összehasonlító irodalomtudományi tanulmányok. Szerk.: Csányi Erzsébet. Bölcsészettudományi Kar – Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium. Újvidék. 2005. 59–68. p.

Pomogáts Béla: Tolnai Ottó költészetéről. = P. B.: A szigettenger költészete. A magyar líra a huszadik század utolsó évtizedeiben. Bp. 2005. Littera Nova, 307–315. p.

Csordás Gábor: A világ Olivér szerint. Tolnai Ottóról németeknek. Élet és Irodalom, 2005. jan. 28. 10. p.

P. Müller Péter: Se. (Tolnai Ottó: Költő disznózsírból.) Echo. Kritikai szemle, 2005/1. 47. p.

Szerbhorvát György: Tolnai Ottó kapta az idei Irodalmi Díjat. Népszabadság, 2005. febr. 17. 12. p.

Pintér Lajos: Üzenet: vers. Magyar Napló, 2005/3. 9. p.

Kántor Lajos: Az elfogulatlanság esztétikája. Tolnai Ottó Magyar Irodalmi Díjáról. Forrás, 2005/4. 105–107. p.

Kardos András: A görbe gríz. (Tolnai Ottó: Költő disznózsírból.) Alföld, 2005/5. 79. p.

Kőrösi Zoltán: A Tolnai-csipke. (Tolnai Ottó: Költő disznózsírból.) Jelenkor, 2005/5.

Kántor Lajos: Tolnai Ottó glóbusza – enciklopédia vagy pókháló. Korunk, 2005/6. 73–76. p.

Orcsik Roland: Mi a zsír? Tolnai Ottó Költő disznózsírból c. könyvéről. Forrás, 2005/10. 107–112. p.

Poszler György: Tolnai Ottó: Költő disznózsírból. Kritika, 2005/11. 22–23. p.

Förköli Gábor: Fikció és dokumentaritás Tolnai Ottó interjúkötetében. (Tolnai Ottó: Költő disznózsírból.) = Adsumus V. Tanulmányok a VII. Eötvös Konferencia előadásaiból. Szerk.: Förköli Gábor, Sági Tamás. Bp. 2006. ELTE Eötvös József Kollegium. 81–89. p.

Csányi Erzsébet: Interkulturális kontextualizáció – a kódolás fordulata: nyelvi és képi narráció Tolnai Ottónál. Hungarológiai Közlemények 37. (2006.) Kultúra, nemzet, identitás 44–50. p.

Mikola Gyöngyi: Utószó. = Tolnai Ottó: Ómama egy rotterdami gengszterfilmben. Zenta. 2006. zEtna, 229–236. p.

Csányi Erzsébet: Vajdaság: az átalakulás tégelye. Kulturális kódok deltája Tolnai Ottó prózájában. Vár ucca műhely, 2006/2. 18–21. p.

Fekete J. József: „Mint a szitakötő segge.”Tolnai konfesszió(k.) VárUcca Műhely, 2006/2. 28–34. p.

Mihálka Réka: „Mint egy vak kismacskát...” Tolnai Ottó Végel(ő)adás c. drámája. Iskolakultúra, 2006/2. 96–104. p.

Thomka Beáta: Egy Tolnai-metafora visszavezetése. A delta lehetséges poétikai redukciója. VárUcca Műhely, 2006/2. 22–27. p.

Mikola Gyöngyi: Ember-alakzatok Tolnai Ottó újabb prózájában. Pannonhalmi Szemle, 2006/3. 98–102. p.

Mikola Gyöngyi: A Kék és a Rózsaszín. Tolnai Ottó gyermekkönyveiről. Forrás, 2006/7 8. = „Kicsi versek”. (Gyermekek és irodalom.) 159–166. p.

Fekete J. József: „Tisztára súrolt kisvilág.” (Tolnai Ottó műveiről.) Új Forrás, 2006/8.

Mikola Gyöngyi: A szépség szóródása. Utószó Tolnai Ottó legszebb verseihez. Pozsony. 2007. AB-ART, 67–77. p.

Nagy Boglárka: Belebeszél minden. Tolnai Ottó: Ómama egy rotterdami gengszterfilmben. = N. B.: Vándorló történetek. Kritikák a kortárs magyar irodalomról. Bp. 2007. Kijárat, 41–45. p.

Ócsai Éva: Az emlékezés és a képzelet labirintusában. (Tolnai Ottó: Ómama egy rotterdami gengszterfilmben.) Műhely, 2007/1. 76–77. p.

Rudaš Jutka: A Disznózsírt olvasva. (Tolnai Ottó könyvéről.) Európai Utas, 2007/3–4. 79–84. p.

Sirbik Attila: A lehetetlenség próbája. (Tolnai Ottó: Feljegyzések a vég tónusához.) A Hét, 2007/10. 7.

Lábadi Zsombor: A Másik Balkán. Tolnai Ottó Balkáni babér c. kötetéről. = JelHÁLÓ. Összehasonlító irodalomtudományi, nyelvészeti és médiaközi kutatások. Szerk.: Csányi Erzsébet. Újvidék. 2008. Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, 49–64. p.

Novák Anikó: A hattyú színeváltozása. A hattyú motívuma Tolnai Ottó művészetében. = JelHÁLÓ. Összehasonlító irodalomtudományi, nyelvészeti és médiaközi kutatások. Szerk.: Csányi Erzsébet. Újvidék. 2008. Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, 65–82. p.

Ispánovics Csapó Julianna: Tolnai szerb/horvát olvasói. = JelHÁLÓ. Összehasonlító irodalomtudományi, nyelvészeti és médiaközi kutatások. Szerk.: Csányi Erzsébet. Újvidék. 2008. Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, 83–92. p.

Bence Erika: Tolnai-tárgylexikon. (Tolnai Ottó: A pompeji szerelmesek.) Híd, 2008/2. 75. p.

Thomka Beáta: Aprózás, kispróza, kézművesség. Tolnai Ottó: Grenadírmars. Jelenkor, 2008/10. 1166–1172. p.

Bodor Béla: Egy kis ízelt opus. (Tolnai Ottó: Grenadírmars.) Alföld, 2009/2. 108–112. p.

Ménesi Gábor: Vég utáni látkép. (Tolnai Ottó két kötetéről.) Új Forrás, 2009/2.

Mihálka Réka: Illesztési pontok. Tolnai Ottó drámáinak világ- és magyar irodalmi előzményei. Műhely, 2009/3. 57–67. p.

Takács Ferenc: Az anatómus. Tolnai Ottó: Grenadírmars. Mozgó Világ, 2009/5. 121–124. p.

Mihálka Réka: A szubjektum ereklyéi. Tolnai Ottó tárgyiassága drámáinak tükrében. Jelenkor, 2009/6. 651–661. p.

Novák Anikó: Milyen színű a vég tónusa? (Tolnai Ottó: Feljegyzések a vég tónusához.) Tiszatáj, 2009/8. 105–108. p.

Murzsa Tímea: Palicsi Ágoston története. (Tolnai Ottó: Szeméremékszerek – A két steril pohár.) Forrás, 2019/4. 123-125. p.

Angyalosi Gergely: Szövegek nemezelődése. (Tolnai Ottó: Szeméremékszerek. A két steril pohár.) Jelenkor, 2020/5. 560-562 p.

Förköli Gábor: Egy intimpista gyászmunkája. (Tolnai Ottó: Szeméremékszerek 2. – Az úr pantallója.) kulter.hu, 2021. júl. 15.

Darida Veronika: Beszélgetésregény. (Tolnai Ottó: Szeméremékszerek 2. – Az úr pantallója.) ÉS, 2021. szept. 3.

Beszélgetések, interjúk

Egy düreri fűcsomó. Tolnai Ottóval beszélget Csuhai István. Alföld, 1994/1. 40–53. p.

Tolnai Ottó: Rózsaszín flastrom. A beszélgetést lejegyezte Pozsik László. = Rózsaszín flastrom. Beszélgetések vajdasági írókkal. (Szerk. és az utószót írta: Szajbély Mihály). Szeged. 1995. JATE Szláv Filológiai Tanszék. 61–73. p.

„Az életem folyamán mindig a filozófust kerestem”. Ráday Eszter beszélgetése. Élet és Irodalom, 1997. jún. 20. 6–7. p.

Tolnai Ottó – Parti Nagy Lajos: A műtörténésznő krumplit szedett künn a sáros földeken. Beszélgetés. Magyar Lettre Internationale, 1999. Nyár.

Buda György – Tolnai Ottó: Magyar irodalom kerülőutakon. Buda György és Tolnai Ottó beszélgetése költészetről, fordításról, az író-fordító kapcsolatról. Szépirodalmi Figyelő, 2003/4. 121–129. p.

Sirbik Attila: Előszó helyett. Költő, disznózsír, tenger. Interjú Tolnai Ottóval. Online. www.zetna.org/zek/folyoiratok/90/sirbik2.html

A vörös és a fehér szamár, avagy a határzónák intenzitivitása. Tolnai Ottóval beszélget Virág Zoltán. Forrás, 2006/2. 3–17. p.

 

A szakirodalmat – Thomka Beáta és Szabó Hajnal bibliográfiáinak felhasználásával – összeállította Mikola Gyöngyi.

 

Festmény

Fotók

Borítók

Virtuális kiállítóterem

Ajánlott honlapok