Tersánszky Józsi Jenő

Digitalizált művek

Tematikus keresés

A Szerző művei lista tételesen, ábécérendben felsorolja a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotását (valamennyi műfajban, a regénytől a versig). A művek címe mögött eredeti megjelenésük helye és évszáma olvasható.

A Szerző kötetei nézet az eredeti könyvmegjelenés szerint csoportosítja a feldolgozott és új, digitalizált változatban közzétett műveket.

A Szerző versei a hozzáférhető versek teljességének katalógusa, cím szerinti ábécérendben.

A Szerző gyermek- és ifjúsági művei lekérdezés szintén műcím szerinti ábécérendben adja a találatok listáját.

Keresés a művekben

/ oldal
Keresés szűrése

Életrajz

Tersánszky Józsi Jenő (1888–1969)

Nagybányán született (ma Baia Mare) 1888. szeptember 12-én, kiegyensúlyozott életet élő, egzisztenciájában időnként mégis meg-megingó polgári családban. 1906-ban szülővárosában érettségizett.

Kamaszkorától kacérkodott a bohém élettel. A helybeli művésztelep hatására festőművésznek készült. A szülői akaratra hallgatva 1906–07-ben jegyzőgyakornok Szapáryfalván, egy évvel később joggyakornok Nagybányán. 1908-tól előbb Eperjesen a jogakadémiával, majd Budapesten a jogi egyetemmel próbálkozott, de (tandíját elmulatva) szinte semmit sem végzett.

1910-ben a Nyugat közölte Firona című novelláját, 1911-ben megjelent első novelláskötete. 1914 és 1918 között katona, 1918 szeptemberétől hadifogoly; 1919 augusztusában tért haza. Ekkor már, főleg 1916-os, Viszontlátásra, drága… című regényének köszönhetően, elismert író. Nélkülözései miatt 1921. június 16-án a Dunába ugorva öngyilkosságot kísérelt meg. Szerencsés megmenekülésének újsághírét olvasva kezdett vele levelezni a literátus ambíciójú Molnár Sári, akit 1921. szeptember 8-án feleségül vett. Ebben az évben megjelent fő műve, a Kakuk Marci első kötete. 1922 nyarától a Nyugat főmunkatársa. 1923-ban mutatkozott be színházi szerzőként. 1927-ben három évvel korábban írt A céda és a szűz című kisregényének „szeméremsértő” voltáért két hónap börtönbüntetésre ítélték, ennek egy részét le is töltötte. 1930 táján saját regös együttesével lépett föl, 1932-ben megalakította sajátságos „színházát”, a Képeskönyv Kabaré társulatát, majd fellépett zenehumoristaként is.

1940-től a Híd című hetilap munkatársa. Budapest ostroma alatt tevékenyen bújtatta és mentette az üldözötteket. 1947-ben felújította kabaréját, bárokban szórakoztatta a közönséget, a Magyar Rádió Gyermekújság rovatának dolgozott – még ekkor, idősödvén sem tett le arról, hogy artistaként, hangszervirtuózként vagy feltalálóként lesz világhírű (technikai újításai nem váltak be, zenetörténeti elképzelései értetlenségbe ütköztek). 1948-tól állami évjáradékban részesült, ekkor már egy nagy élményt jelentő (1947-es) párizsi út is mögötte volt.

Egyéni, kópés, szabados témakezelése és hangvétele, számos legendaszerű történetben is megörökített örökfiatal, szoknyabolond, a kocsmai és piaci társaságot kedvelő egyénisége 1950-től esztendőkig kiszorította az irodalmi életből, ekkor főleg báb- és mesejátékokat írt. 1955 után ismét megjelenhettek könyvei. 1960-ban elvesztette sokáig betegeskedő, példás odaadással általa ápolt feleségét. 1965 nyarán nősült újra, második felesége Szántó Margit. Utolsó éveire az edzett, inas test erői elfogytak, a betegségtől az író szelleme is eltompult. Bár semmiképp sem akarta elhagyni Avar utcai, évtizedek óta lakott, nevezetessé lett kis otthonát, a János Kórházban érte a halál 1969. június 12-én.

Névváltozatai: Tersánszky J. Jenő (a becéző, illetve a rövidített alakos névformák látszólag véletlenszerűen váltakoznak kötetein. A rövidített névalak a gyakoribb, de valamennyi jelentősebb lexikonunk a Józsi névelemet tartalmazó címszó alatt tárgyalja az életművet, s az 1984-ben kiadott Díjasok és kitüntetettek adattára szerint is Tersánszky Józsi Jenőként kapta a Kossuth-díjat); T. Józsi Jenő, T. Josi Jenő (pályakezdésekor). Valószínűleg használt álnevet ún. nemesponyvái írásakor, még valószínűbben az angol nyelvből dolgozó műfordítóként – ezeket a föltételezett álneveket azonban a kutatások, valamint álnévlexikonjaink nem tették egyértelművé.

Fontosabb díjak, elismerések:

1929, 1930, 1931, 1934 – Baumgarten-díj

1949 – Kossuth-díj

 

Az életrajzot Tarján Tamás írta.

 

Bibliográfia

Önálló kötetek

A tavasz napja sütötte... Elbeszélések. Bp. 1911. Nyugat, 63 p. (Nyugat Könyvtár 34.)

Viszontlátásra drága… Regény. Bp. 1916. Nyugat, 100 p. (A Nyugat folyóirat könyvei 4.) = Bp. 1975. Szépirodalmi, 185 p. (Olcsó Könyvtár.) = 2. kiad.: Bp. 1988. Szépirodalmi, 207 p. (Olcsó Könyvtár.)

A kék gondviselés, amelyről csak egy bizonyos. Regény. 1918.

Kísérletek, ifjúság. Elbeszélések. Bp. 1918. Nyugat, 158 p.

Kakuk Marci ifjúsága. Regény. Bp. 1922. [1923.]

A Sámsonok. Regény. Bp. 1922.

A két zöld ász. Regény. Bp. 1922. Franklin, 280 p.

A repülő család. Regény. 1923. = Bp. 1943. Nemzeti Könyvtár, 64 p.

Jámbor Óska. Regény. 1924.

Mike Pál emlékei. Kisregény. 1924.

A céda és a szűz. Regény. Bp. 1925.

A havasi selyemfiú. Kisregény. Bp. 1925. Amicus, 100 p.

Rossz szomszédok. Regény. Bp. 1926. Grill Károly Könyvkiadó, 287 p. = Bp. 1949. Révai, 180 p. = Bp. 1961. Szépirodalmi, 309 p.

Az őrült szerelme. Regény. 1928.

Igazi regény. 1928.

A margarétás dal. Regény. Bp. 1929. = Utószó: Rónay László. Bp. 1986. Móra, 252 p. (Diákkönyvtár.) = Bp. 1991. Szépirodalmi, 160 p. (Olcsó Könyvtár.) = Utószó: Tarján Tamás. Bp. 2000. Osiris, 166 p. (Millenniumi Könyvtár.)

Hamis nyomon. Bűnügyi regény. [193?.]

A nevelőkisasszony. Regény. 1930.

Az elveszett notesz. Regény. 1932.

A veszedelmes napló. Kisregény. 1932.

Mesék a kerékpárról. Kisregény. 1933.

Rózsika. Kisregény. 1933.

Az amerikai örökség. Regény. 1933. (1941?)

Az Óbudai tánciskola. Kisregény. 1934.

Kakuk Marci a zendülők közt. Regény. Bp. [1934.] Nyugat, 192 p.

Szerenád. Regény. Bp. [1934.] Révai, 224 p.

Kakuk Marci vadászkalandja. Regény. Bp. 1935. Franklin, 210 p.

Kakuk Marci szerencséje. Kisregény és novellák. Bp. 1936. Athenaeum, 151 p.

Legenda a nyúlpaprikásról. Kisregény. Bp. 1936.

A szerelmes csóka. Regény. Bp. 1937. Franklin, 165 p.

Kakuk Marci kortesúton. Regény. Bp. [1937.] Athenaeum, 188 p.

A magyarok története. Elbeszélések. 1938.

Majomszőrpárna. Regény. Bp. 1938. = Bp. 1990. Népszava, 116 p.

A vezérbika emlékiratai. Regény. 1938. = 2. kiad.: Egy vezérbika emlékirata. 1947. = 3. kiad.: Bp. 1979. Magvető, 230 p. (Tersánszky J. Jenő válogatott művei a Magvető Könyvkiadó gondozásában.) = Bp. 1996. Polgár, 203 p.

Mese a buta nyúlról. Gyerekkönyv. 1939.

Az én fiam! Regény. 1940.

A bátor nyírőlegény. Regény. 1941.

Annuska. Regény. Bp. 1941.

Az amerikai örökség. Regény. Bp. [1941.] Nyugat, 170 p.

Az ékköves melltű. Regény. 1941.

Okos és oktondi. Mese. 1941.

A gyilkos. Kisregény. 1942.

A vén kandúr. Kisregény. 1942.

Az átok. Regény. Bp. 1942. Nemzeti Könyvtár, 64 p.

Kakuk Marci. Regény. Teljes kiadás. Bp. 1942. Magyar Élet. = 10., bőv. kiad.: Bp. 1966. Magvető, 1072 p. (Tersánszky J. Jenő művei.) = = Bp. 1974. Magvető, 1074 p. (Tersánszky J. Jenő válogatott művei a Magvető Könyvkiadó gondozásában.) = 13. kiad.: Bp. 1976. Magvető Szépirodalmi. = Utószó: Czibor János. Bp. 1980. Szépirodalmi, 290 p. (Olcsó Könyvtár.) = 14. kiad. utánny.: Bp. 1981. Magvető. (Tersánszky J. Jenő válogatott művei.) = 15. kiad.: Bp. 1988. Magvető. = Bp. 2009. Holnap, 1024 p. (Tersánszky Józsi Jenő művei.)

Pimpi, a csíz és egyéb elbeszélések. 1942.

Forradalom a jég között. Kisregény. [1942?]

Selyemfiú. Ügyetlen fráter. Elbeszélések. [1942.]

Az élet titka. Kisregény. 1943.

Az elnök úr inasévei. Kisregény. Bp. 1943. Arany János Irodalmi Intézet, 203 p.

Szerelmi bonyodalom. Kisregény. 1943.

Tíz Taktus története. Elbeszélések. Bp. [1943.] Új Hang, 176 p.

„Vadregény”. Regény. 1943. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 234 p.

Kaland a villában. Regény. 1944.

Új legenda. Regény. Bp. 1944. Keresztes, 335 p.

A félbolond. Regény. Bp. 1945. Egyetemi Nyomda, 339 p. = Bp. 1957. Magvető, 306 p. = 3. kiad.: Ill.: Balázs G. Árpád et al. Bp. 1994. Magyar Könyvklub, 275 p. (Klub klasszikusok.)

Én fogom az aranyhalat. Mese. Bp. 1947. = Ill.: Kovács Tamás. Bp. 1981. Móra, 63 p. = uaz. Pozsony – Bp. 1981. Madách – Móra, 63 p.

III. Bandika a vészben. Regény. Bp. 1947. Studio, 222 p. = Bp. [2000.] K. u. K., 212 p. (Unikum Könyvek.)

Egy ceruza története. Regény. Bp. 1948. Révai, 167 p.

Egy szarvasgím története. (A vezérbika emlékiratai ifjúsági változata.) Bp. 1948. = Bp. 2005. Eri, 160 p. (Üveghegy.) = Bp. 2008. Holnap, 114 p.

Sziget a Dunán. Regény. Bp. 1948. Révai, 176 p.

Egy kézikocsi története. Regény. Bp. 1949. Révai, 141 p.

A harmadik fiú. Mesejáték. 1953.

Misi mókus kalandjai. Meseregény. Bp. 1953. = Ill.: Róna Emy. Bp. 1980. Móra, 86 p. = 7. kiad.: Ill.: Róna Emy. Bp. 1988. Móra, 86 p. = uaz. Pozsony – Bp. 1988. Madách Móra, 86 p. = Ill.: Foky Ottó, Foky Emmi. [Bp. 1991.] Polygon, 81 p. = Ill.: Róna Emy. Bp. [1995; 1996.] Ciceró, 131 p. (Klasszikusok fiataloknak.) = Ill.: Kass János. Bp. 2000. Holnap, 116 p. = uaz. 2001. = uaz. 2005. = uaz. 2006.

A gyomorerősítő. Egyfelv. 1954.

A síró babák. Dráma. 1954.

A vándor. Vál. elbeszélések. Bp. 1955. Szépirodalmi, 352 p.

Egy biciklifék története. Regény. Bp. 1955. Magvető, 156 p. = Bp. 1998. Holnap, 150 p.

A szerelmes csóka és más regények. Bp. 1956. Magvető, 270 p. = Bp. 1965. Magvető, 606 p. (Tersánszky J. Jenő művei.)

A vén kandúr. Kisregények. Bp. 1956. = 2., bőv. kiad.: Bp. 1980. Magvető, 421 p. (Tersánszky J. Jenő válogatott művei a Magvető Könyvkiadó gondozásában.)

Makk Marci hőstette. Mesekönyv. 1956. = Bp. 1975. Móra, 23 p.

Kacor Dani csínyjei. Verses mese. 1957.

Viszontlátásra, drága... Összegyűjtött kisregények. Bp. 1957. Magvető, 557 p. (Tersánszky J. Jenő művei.)

A tiroli kocsmáros I–II. Elbeszélések 1910–1958. Bp. 1958. Magvető, 528 + 496 p. (Tersánszky J. Jenő művei.) = 2. kiad.: Bp. 1984. Magvető. (Tersánszky J. Jenő válogatott művei.)

Illatos levélkék. Kisregény. Ill.: Toncz Tibor. Bp. 1958. Magvető, 136 p. = Bp. 2006. Eri, 96 p. (Kis szerelmes irodalom.)

A margarétás dal – A kék gondviselés, amelyről csak egy bizonyos. Regények. Bp. 1959. Magvető. (Tersánszky J. Jenő művei.)

Szerenád Vadregény. Regények. Bp. 1959. Magvető. (Tersánszky J. Jenő művei.)

Rossz szomtszédok Az én fiam. Regények. Bp. 1960. Magvető, 479 p. (Tersánszky J. Jenő művei.)

Egy ceruza története Egy kézikocsi története. Regények. Bp. 1961. Magvető, 430 p. (Tersánszky J. Jenő művei.)

Legenda a nyúlpaprikásról Forradalom a jég között A repülő család. Regény, elbeszélés. Bp. 1961. Magvető. (Tersánszky J. Jenő művei.)

Két zöld ász Az elnök úr inasévei. Regények. Bp. 1962. Magvető. (Tersánszky J. Jenő művei.) = 2. kiad.: Bp. 1978. Magvető, 488 p. (Tersánszky J. Jenő válogatott művei a Magvető Könyvkiadó gondozásában.) = Bp. Pozsony. 1978. Madách Magvető, 488 p.

Nagy árnyakról bizalmasan. Emlékezések. Bp. 1962.

Rekőttes. Regény. Bp. 1963.

Sarkantyúvirág. Kisregények. Bp. 1963. Magvető, 292 p. (Tersánszky J. Jenő művei.)

A céda és a szűz. Vál. kisregények. Bp. 1964. Magvető, 948 p. (Tersánszky J. Jenő művei.) = 2. kiad.: uaz. Bp. 1968. Magvető.

Új legenda és más regények. Bp. 1967. Magvető, 598 p. (Tersánszky J. Jenő művei.)

Életem regényei. Önéletrajzi írások. Bp. 1968.

Sziget a Dunán. Kisregények. Bp. 1970. Magvető, 545 p. (Tersánszky J. Jenő művei.)

A kegyelmes asszony portréja. Drámák. Bp. 1971. Magvető. (Tersánszky J. Jenő művei.)

A veszedelmes napló. Kisregények, elbeszélések. Bp. 1972. Magvető, 440 p. (Tersánszky J. Jenő művei.)

Barbara szerelme. Elbeszélések. Bp. 1972. Magvető, 565 p. (Tersánszky J. Jenő művei.)

Tollal és gitárral. Versek, darabok, jelenetek. Bp. 1973. Magvető. (Tersánszky J. Jenő művei.)

Három történet. (Egy ceruza története – Egy kézikocsi története – Egy biciklifék története.) Kisregények. Bp. 1975. Magvető, 495 p. (Tersánszky J. Jenő válogatott művei a Magvető Könyvkiadó gondozásában.)

Bűnügy, lélekelemzéssel. Regény. Bp. 1976. Magvető, 264 p. = Bp. 1997. Holnap, 190 p.

A havasi selyemfiú. Kisregények. Bp. 1976. Magvető, 612 p. (Tersánszky J. Jenő válogatott művei a Magvető Könyvkiadó gondozásában.)

Jancsi, a csacsi. Gyermekregény. Ill.: Engel Tevan István. Bp. 1977. Móra, 58 p. (Már tudok olvasni.) = uaz. Pozsony – Bp. 1977. Madách – Móra, 58 p.

A síró babák és más mesék. Ill.: Würtz Ádám. Bp. 1977. Móra, 88 p.

Tersánszky Józsi Jenő válogatott művei. Bp. 1978. Szépirodalmi, 1149 p. (Magyar Remekírók.)

Viszontlátásra, drága... – Legenda a nyúlpaprikásról. Bp. 1978. Magvető, 246 p. (Tersánszky J. Jenő válogatott művei a Magvető Könyvkiadó gondozásában.)

A margarétás dal – Legenda a nyúlpaprikásról. Bp. 1986. Móra, 252 p. (Diákkönyvtár.)

Viszontlátásra, drága... – A havasi selyemfiú. Bp. 1988. Szépirodalmi, 207 p. (Olcsó Könyvtár.)

Paprikás, a buta nyúl. Ill.: Rékassy Eszter. Bp. 1989. Móra, [24] p. (Iciri-piciri könyvek.)

Két zöld ász – Buzikán Mátyás, a hamiskártyás emlékiratai. Bp. [1991.] Unikornis, 199 p.

Kakuk Marci hősszínész. Bp. 1993. Magyar Hírlap Maecenas, 245 p. (Havi klasszikusok.)

A kegyetlen primadonna. Válogatott elbeszélések. Bp. 1995. Osiris-Századvég, 337 p.

A félbolond – Egy ceruza története. Bp. 2000. Holnap, 444 p. (Tersánszky Józsi Jenő művei.)

Csöndes emberek. Bp. 2000. Szabad Föld, 218 p. (Szabad Föld kiskönyvtár.)

Két zöld ász. Bp. 2000. Holnap, 232 p. (Tersánszky Józsi Jenő művei.)

A Sámsonok – A repülő család – A havasi selyemfiú. Bp. 2001. Holnap, 248 p. (Tersánszky Józsi Jenő művei.)

Nagy árnyakról bizalmasan. Bp. 2002. Holnap, 386 p. (Tersánszky Józsi Jenő művei.)

Az ékköves melltű. Bp. 2003. Holnap, 512 p. (Tersánszky Józsi Jenő művei.)

Két történet. (Egy kézikocsi története – Egy biciklifék története.) Bp. 2004. Holnap, 236 p. (Tersánszky Józsi Jenő művei.)

Nela, Sa, Veron. (Viszontlátásra drága... – A margarétás dal – A céda és a szűz.) Bp. 2005. Holnap, 340 p. (Tersánszky Józsi Jenő művei.)

Új legenda. Regények. Bp. 2006. Holnap, 328 p. (Tersánszky Józsi Jenő művei.)

Rekőttes. Regények. Bp. 2007. Holnap, 212 p. (Tersánszky Józsi Jenő művei.)

Egyéb kiadványok

Misi mókus kalandjai. Képeskönyv. Tersánszky J. Jenő meséje és Foky Ottó bábfilmje alapján készítette: Cakó Ferenc. Bp. 1984. Pannónia Filmstúdió, [80] p.

Szeptember – Tiszta mázli. Tersánszky Józsi Jenő: Egy kézikocsi története c. művének felhasználásával írta: Bíró Zsuzsa. Dramaturg: Kőszegi Edit, Szántó Erika. Rend.: Simó Sándor. [Bp.] 1986. Hunnia Filmstúdió, (159 fol.)

A margarétás dal. Technikai forgatókönyv. Forgatókönyv: Marosi Gyula. Dramaturg: Katona Márta. Rend.: Mihályfy Sándor. [Bp. 1987. Mafilm.] (229 fol.)

 

A Szerkesztő jegyzete

 

Tersánszky Józsi Jenő munkásságát 1956-tól kezdve életműkiadásban kívánta felölelni a Magvető Kiadó (Tersánszky J. Jenő művei). Ebben látott napvilágot a Kakuk Marci első hiánytalan, ciklikus edíciója, amely – az írói terv szerint és személyes hangú bevezetővel ellátva – tartalmazza a regényfolyam nyitányát: az 1913-ból való Ruszka Gyuriék karácsonya című elbeszélést, és a korábban kiadói, kultúrpolitikai prüdériából mellőzött Kakuk Marci hősszínész című regényt is. Tehát bár a Kakuk Marci 1942-es kiadását már „teljes”-nek mondta megjelentetője, a Magyar Élet, valójában csak az 1966-os (10., jubileumi) kiadás nevezhető így (majd az ezt követő megbízható kiadások).

Ugyanez a sorozat 1958-ban összegyűjtötte és A tiroli kocsmáros két kötetében adta közre az író 1910 és 1958 között alkotott novelláit.

A sorozat – amelybe az író kései művei is beépültek – valójában befejezetlen, s nem fogja át a hiánytalan oeuvre-öt.

A hetvenes-nyolcvanas évek folyamán új köntösben, új elnevezéssel – Tersánszky J. Jenő válogatott művei a Magvető Könyvkiadó gondozásában – újraindult és kis mértékben átrendeződött a sorozat, ám ez is befejezetlen maradt (igaz, az első sorozatcím sem, a második pedig különösen nem ígéri a teljességet, de mindkettőben szembeszökőek a hiányok).

2000 májusában a Holnap Kiadó megkezdte a Tersánszky Józsi Jenő művei sorozat publikálását. Ez az időközben napvilágra került hagyatéki anyagot (például Tersánszky végrendeletét), valamint az életmű perifériáján elhelyezkedő alkotásokat is közreadja a tervek szerint.

(T. T.)

 

A bibliográfiát összeállította Tarján Tamás és a DIA.

 

Szakirodalom

Digitalizált szakirodalom

Rónay László: Tersánszky Józsi Jenő. Bp. 1983. Gondolat.

Szakirodalom

Önálló kötetek

Kerékgyártó István: Tersánszky Józsi Jenő alkotásai és vallomásai tükrében. Budapest. 1969. Szépirodalmi Könyvkiadó. 199 p. [Bőséges illusztrációval.]

Rónay László: Tersánszky Józsi Jenő. Budapest. 1983. Gondolat Kiadó. 261 p. [Képmellékletekkel.]

Rónay László: „Tudják-e, ki vagyok?” [Élet- és pályarajz, szemelvénygyűjtemény.] Budapest. 1988. Kozmosz. 237 p.

Virgonc szavak virgonc királya. In memoriam Tersánszky Józsi Jenő. [Szemelvénygyűjtemény az írótól és az íróról.] Budapest. 1999. Nap Kiadó. 363 p. [Képmellékletekkel, válogatta és szerkesztette Tarján Tamás.]

Tüskés Gábor: Zur Metamorphose des Schlems im modernen Roman. Jenő J. Tersánszky: Marci Kakuk. Münster. 2015. Wissenschaftliche Schriften der Wesrfälische Wilhelms-Universität. Reihe XII. Band 14.

Tanulmányok, kritikák

Ady Endre: Viszontlátásra, drága… = Nyugat, 1916. és A. E.: Publicisztikai írások 3. Budapest. 1977. Szépirodalmi Könyvkiadó.

Schöpflin Aladár: Kísérletek, ifjúság. = Nyugat, 1918.

Móricz Zsigmond: Tersánszky. = Nyugat, 1922. és M. Zs.: Tanulmányok I. Budapest. 1978. Szépirodalmi Könyvkiadó.

Nagy Endre: Képeskönyv Kabaré. = Nyugat, 1932.

Németh László: A margarétás dal; Kakuk Marci a zendülők közt. = N. L.: Két nemzedék. Budapest. 1969. Szépirodalmi Könyvkiadó.

Illés Endre: A puszpángsíp mestere. = I. E.: Krétarajzok. Budapest. 1970. Magvető Könyvkiadó.

Kenyeres Imre: Új realizmus. = Sorsunk, 1947.

Szalay Károly: Tersánszky Józsi Jenő novelláiról. = Irodalomtörténet, 1961.

Bodnár György: Kakuk Marci igazsága. = B. Gy.: Törvénykeresők. Budapest. 1976. Szépirodalmi Könyvkiadó.

Pók Lajos: Nagy árnyakról bizalmasan. = Kortárs, 1963.

Déry Tibor: Tersánszkyról. = D. T.: Botladozás I. Budapest. 1978. Szépirodalmi Könyvkiadó.

Angyalosi Gergely: Kakuk Marci, a pícaro és a buddhista. = Hungarológiai Közlemények, [Novi Sad, Jugoszlávia] 82–83. sz. 1990. [március–június]

Bori Imre: Műfaja: a vallomás. (A céda és a szűz ürügyén.) = Hungarológiai Közlemények, [Novi Sad, Jugoszlávia] 82–83. sz. 1990. [március–június]

Csányi Erzsébet: A „regényes szívügy” metanyelve. = Hungarológiai Közlemények, [Novi Sad, Jugoszlávia] 82–83. sz. 1990. [március–június]

Dérczy Péter: Az elbeszélő hagyomány átalakítása. = Hungarológiai Közlemények, [Novi Sad, Jugoszlávia] 82–83. sz. 1990. [március–június]

Gerold László: Csoda és valóság. = Hungarológiai Közlemények, [Novi Sad, Jugoszlávia] 82–83. sz. 1990. [március–június]

Harkai Vass Éva: Elbeszélő eljárások Tersánszky regényeiben. = Hungarológiai Közlemények, [Novi Sad, Jugoszlávia] 82–83. sz. 1990. [március–június]

Juhász Erzsébet: A ceruza mint a cselekményszövés kettős eszköze. = Hungarológiai Közlemények, [Novi Sad, Jugoszlávia] 82–83. sz. 1990. [március–június]

Kulcsár Szabó Ernő: A literarizált eszköztelenség. = Hungarológiai Közlemények, [Novi Sad, Jugoszlávia] 82–83. sz. 1990. [március–június]

Pomogáts Béla: Vadregény. (Jegyzetek Tersánszky irodalomfelfogásához.) = Hungarológiai Közlemények, [Novi Sad, Jugoszlávia] 82–83. sz. 1990. [március–június]

Thomka Beáta: Tersánszky elbeszélő formái. = Hungarológiai Közlemények, [Novi Sad, Jugoszlávia] 82–83. sz. 1990. [március–június]

Utasi Csaba: Viszontlátásra, drága… = Hungarológiai Közlemények, [Novi Sad, Jugoszlávia] 82–83. sz. 1990. [március–június]

Cseres Tibor: Józsi Jenő és a nők. = Extra Vasárnap, 1992.

Tarján Tamás: A legnagyobb abszurdum - mesében elbeszélve. Tersánszky Józsi Jenő életművének egy uralkodó élményköréről. = Irodalmi Magazin, 2014. 2. [nyár]

 

A Tersánszky-életmű elismertetéséért, befogadásáért Bodnár György, Czibor János, Czine Mihály, Illés Lajos, Kerékgyártó István és Rónay László tett különösen sokat. A felsorolt önálló kötetek forrásjegyzékei és bibliográfiai utalásai további, pontosabb információkat nyújtanak írásaik lelőhelyéről, s újabb mintegy 120 bibliográfiai tételt tartalmaznak. A Tersánszkyval foglalkozó jelentősebb írások, elemzések, kritikák, visszaemlékezések száma 1000-1200 körül valószínűsíthető. T. T.

 

Paródiák

A Tersánszky Józsi Jenőről készült irodalmi paródiák közül a két legsikerültebb:

Tímár György: Tersánszky Józsi Jenő. = T. Gy.: Nem én írtam. Budapest. 1979. Szépirodalmi Könyvkiadó.

Bárány Tamás: Tersánszky Józsi Jenő: Csóka Berci inasévei. = B. T.: Félszárnyú Pegazus. Budapest. 1982. Magvető Könyvkiadó.

 

A szakirodalmat összeállította Tarján Tamás.

 

Fotók

Borítók

Szakértő