Szentkuthy Miklós

Digitalizált művek

A Szerző művei listán hozzáférhető a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotása (regény, novella, vers stb.).

A Szerző kötetei lista a szerző könyveinek új szövegkiadását tartalmazza.

Tematikus keresés

Keresés a művekben

Keresés szűrése

Életrajz

Szentkuthy Miklós (Budapest, 1908. június 2. – Budapest, 1988. július 18.)

Kossuth- és József Attila-díjas író, esszéíró, műfordító. A Digitális Irodalmi Akadémia 2013-ban posztumusz tagjává választotta.

*

1908. június 2-án született Budapesten. Édesanyja Götzler Gizella, szegény munkáscsalád gyermeke, édesapja Pfisterer Lajos, a nemesi címmel bíró nagy múltú osztrák Pfisterer család sarja.

1918-tól 1926-ig a Werbőczy (ma Petőfi) gimnázium tanulója, a Mária Kongregáció jegyzője, majd prefektusa. 1926-ban Vajthó László bevezeti a Napkelet szerkesztőségébe. Felveszi írói nevét. 1926–1931 között a Pázmány Péter Tudományegyetem angol–francia–magyar szakos hallgatója.

1927–1929 között rendszeresen jelennek meg írásai a Napkeletben, barátságot köt Szerb Antallal, Halász Gáborral, Hamvas Bélával. 1931-ben feleségül veszi Eppinger Dórát, aki egyetemi csoporttársa volt.

Többször tesz nagy utazást családjával, majd feleségével. 1925-ben részt vesz a római szentévi zarándoklaton, 1928-ban édesapjával hatalmas európai körutazást tesz, ekkor kezdi el Prae című regényét. 1931–32-ben feleségével egyéves angliai ösztöndíjat kap. 1937-ben Olaszországban jár, ahol nagy hatással van rá a Velencében látható retrospektív Tintoretto-kiállítás, melynek hatására megszületik benne a Szent Orpheus Breviáriuma című, tíz kötetesre tervezett regénykompozíciójának gondolata.

1932–1939 között a Barcsay utcai Madách gimnáziumban óraadó helyettes tanár. 1932. október 8-án megszületik lányuk, Pfisterer Marion (keresztlevele szerint Mária-Magdolna). 1934-ben megjelenik a Prae.

1939–1948 között az óbudai Árpád gimnáziumban tanít. 1948-ban Baumgarten-díjjal jutalmazzák és egyéves angliai ösztöndíjat kap, ahová feleségével utazik. Lányukat Svájcba küldik tanulni. Hazatérve elveszíti Árpád gimnáziumi állását, végül sikerül elhelyezkednie a Márvány utcai Kossuth Lajos Közgazdasági Technikumban, ahol felnőtteket tanít esti tagozaton angol és francia nyelvű kereskedelmi levelezésre. 1958-ig, nyugdíjaztatásáig itt dolgozik.

1952–56 között fordításokból él a család. 1956-ban jelenik meg Mozartról szóló Divertimento című regénye, ez az első könyve, melyet kiadó kért és közölt tőle. Ettől kezdve haláláig csak az alkotómunkának él.

1977-ben ismerte meg a családot Tompa (Müntzberger) Mária, aki ebben az évben tért vissza Magyarországra több mint két évtizedes franciaországi tartózkodásából. Ettől kezdve intellektuális társa, a hétköznapok gyakorlati életében is nélkülözhetetlen segítője a házaspárnak. Az író halála után több kéziratban fennmaradt Szentkuthy-regényt rendezett sajtó alá, melyeket a Jelenkor és a Magvető Könyvkiadó jelentetett meg.

Szentkuthy Miklós életműve terjedelmét tekintve is hatalmas. A Prae után több kisebb terjedelmű regénye jelenik meg magánkiadásban (Az egyetlen metafora felé, 1935; Fejezet a szerelemről, 1936), majd 1937-től a Szent Orpheus Breviáriumának kötetein dolgozik (Széljegyzetek Casanovához és a Fekete reneszánsz, 1939; Eszkoriál, 1940; Europa minor és Cynthia, 1941, végül a Vallomás és bábjáték, 1942). Hosszabb szünet után, 1956-ban jelenik meg a Divertimento, amit 1967-ig több életrajzi fantázia követ (Haydnról, Dürerről, Goethéről, Händelről). A Szent Orpheus Breviáriumának folytatása csak három évtizeddel később, 1972-ben jelenik meg II. Szilveszter második élete címmel, amelyet 1974-ben a Kanonizált kétségbeesés követ. A kilencedik rész, a Véres Szamár 1984-ben lát napvilágot. A tizedik, záró kötetet, az Euridiké nyomábant 1988-ban írta Szentkuthy, a regényt 1988. július 18-án bekövetkezett halála miatt már nem tudta befejezni. A töredéket Tompa Mária gondozásában jelentette meg a Magvető Könyvkiadó 1993-ban. Így az 1937-ben eltervezett monumentális regénykompozíció végül teljes lett.

Fontosabb díjak, elismerések:

1948 – Baumgarten-díj

1975 – az Európa Kiadó nívódíja az Ulysses-fordításáért

1977 – József Attila-díj

1978 – a Munka Érdemrend arany fokozata

1982 – Füst Milán-díj

1984 – Déry Tibor-díj

1984 – a Magvető Könyvkiadó nívódíja a Véres Szamár című regényért

1988 – Kossuth-díj

1988 – a Magyar Rádió nívódíja Joyce: Ulysses-fordításáért

 

Az életrajzot Hegyi Katalin írta.

Bibliográfia

Önálló kötetek

Realitás és irrealitás viszonya Ben Johnson klasszikus naturalizmusában. Doktori értekezés. Bp. 1931.

Prae. Regény. Bp. 1934. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 634 p. = 2. kiad.: I–II. Bp. 1980. Magvető, 624 + 608 p. = 3. kiad.: I–II. Bp. 2004. Magvető.

Az egyetlen metafora felé. Esszék. Bp. 1935. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 222 p. = 2. kiad.: Bp. 1985. Szépirodalmi, 264 p.

Fejezet a szerelemről. Regény. Kecskemét. 1936. Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda, 268 p. = 2. kiad.: Bp. 1984. Szépirodalmi, 404 p.

Orpheus. 1–6. füzet. Bp. 1939–1942. Hunnia Nyomda Kft.

[Széljegyzetek Casanovához. Bp. 1939. Hunnia Nyomda Kft., 98 p.

Fekete Reneszánsz. Bp. 1939. Hunnia Nyomda Kft., 104 p.

Eszkoriál. Bp. 1940. Hunnia Nyomda Kft., 127 p.

Európa Minor. Bp. 1941. Hunnia Nyomda Kft., 127 p.

Cynthia. Bp. 1941. Hunnia Nyomda Kft., 132 p.

Vallomás és bábjáték. Bp. 1942. Hunnia Nyomda Kft., 186 p.]

Divertimento. Mozart életregénye. Bp. 1957. = 2. kiad.: Bp. 1976. = 3. kiad.: Bp. 2006. Magvető, 660 p. (Önarckép álarcokban 2.)

Burgundi krónika. Történelmi regény. Bp. 1959. Magvető, 304 p.

Doktor Haydn. Életregény. Bp. 1959. Zeneműkiadó, 624 p. = 2. kiad.: Bp. 1979. Zeneműkiadó, 624 p. = 3. kiad.: Bp. 2009. Magvető, 616 p. (Önarckép álarcokban 3.)

Hitvita és nászinduló. (Wittenberg; Bizánc.) Két történelmi regény. Bp. 1960. Magvető, 540 p.

Arc és álarc. Goethe életregénye. Bp. 1962. Magvető, 824 p. = 2. kiad.: Bp. 1982. Magvető, 652 p.

A megszabadított Jeruzsálem. Történelmi regény. Bp. 1965. Magvető, 572 p.

Saturnus fia. Dürer életregénye. Bp. 1966. Corvina, 444 p. = 2. kiad.: Bp. 1989. Magvető, 608 p. (Önarckép álarcokban 1.)

Angyali Gigi! Novellák. Bp. 1966. Magvető, 444 p.

Händel. Életregény. Bp. 1967. Zeneműkiadó. = 2. kiad.: Bp. 1975. Zeneműkiadó, 488 p.

Maupassant egy mai író szemével. Tanulmány. Bp. 1968. Gondolat, 276 p.

Meghatározások és szerepek. Esszék. Bp. 1969. Magvető, 488 p.

II. Szilveszter második élete. Regény. Bp. 1972. Magvető, 432 p.

Szent Orpheus Breviáriuma I–II. (Széljegyzetek Casanovához; Fekete reneszánsz; Eszkoriál; Európa Minor; Cynthia; Vallomás és bábjáték; II. Szilveszter második élete.) Bp. 1973. Magvető, 1346 p. = 2. kiad.: Bp. 1976. Magvető = Szent Orpheus breviáriuma I. (Széljegyzetek Casanovához.) Bp. 2008. Magvető, 128 p.

Szent Orpheus Breviáriuma III. (Kanonizált kétségbeesés.) Bp. 1974. Magvető, 448 p. = 2. kiad.: Bp. 1976. Magvető.

Szárnyatlan oltárok. (Burgundi krónika; Wittenberg.) Bp. 1978. Magvető–Szépirodalmi, 416 p. (30 év.)

Szent Orpheus Breviáriuma IV. (Véres Szamár.) Bp. 1984. Magvető, 568 p.

Múzsák testamentuma. Összegyűjtött tanulmányok, cikkek, bírálatok. [A Meghatározások és szerepek bővített kiadása.] (Szerk.: Tompa Mária.) Bp. 1985. Magvető, 574 p.

Iniciálék és ámenek. Összegyűjtött elbeszélések, hangjátékok, bábjátékok. Bp. 1987. Szépirodalmi, 512 p.

Frivolitások és hitvallások. Interjúkötet. Bp. 1988. Magvető. 688 p.

Cicero vándorévei. Regény, 1945. Bp. 1990. Szépirodalmi, 388 p.

Barokk Róbert. Regény, 1927. Pécs. 1991. Jelenkor, 308 p. = 2. kiad.: Bp. 2002. Magvető.

Ágoston olvasása közben. Regény. Pécs. 1993. Jelenkor, 122 p.

Szent Orpheus Breviáriuma V. (Euridiké nyomában.) Bp. 1993. Magvető, 150 p.

Bianca Lanza di Casalanza. Regény. Pécs. 1994. Jelenkor, 170 p.

Harmonikus tépett lélek. Réz Pál videobeszélgetése Szentkuthy Miklóssal. Bp. 1994. Magvető, 172 p.

Narcisszusz tükre. Regény, 1933. Bp. 1995. Magvető, 256 p.

Az alázat kalendáriuma. 1935–36. Bp. 1998. Magvető, 368 p.

Bezárult Európa. Regény, 1949. Bp. 2000. Magvető, 188 p.

Fájdalmak és titkok játéka. Naplójegyzetek és naplóillusztrációk 1925–1942. Bp. 2001. Magvető, 152 p.

Az élet faggatottja. Beszélgetések Szentkuthy Miklóssal. Bp. 2007. Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, 412 p.

Örök közelség, ezer emlék. Szentkuthy Miklós válogatott dedikációi. Bp. 2007. Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, 240 p.

Szentkuthy Miklós válogatott levelezése. Bp. 2008. Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, 528 p.

Pendragon és XIII. Apolló. Regény. Bp. 2009. Magvető, 240 p.

Varázskert. Tanulmányok, esszék, előadások. Bp. 2012. Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, 273 p.

Idegen nyelven megjelent önálló kötetek

angol

Marginalia on Casanova: St. Orpheus Breviary. [Széljegyzetek Casanovához.] (Ford.: Tim Wilkinson.) New York. 2012. Contra Mundum Press, 360 p.

Towards the One and Only Metaphor. [Az egyetlen metafora felé.] (Ford.: Tim Wilkinson.) New York. 2013. Contra Mundum Press, 408 p.

francia

Vers l’unique métaphore. [Az egyetlen metafora felé.] (Ford.: Eva Toulouse.) Paris. 1991. Jose Corti, 312 p.

En marge de Casanova. [Széljegyzetek Casanovához.] (Ford.: Georges Kassai, Zéno Bianu.) Paris. 1991. Phébus, 252 p.

Renaissance noire. [Fekete reneszánsz.] (Ford.: Georges Kassai, Zéno Bianu.) Paris. 1991. Phébus, 248 p.

Escorial. [Eszkoriál.] (Ford.: Georges Kassai, Robert Sctrick.) Paris. 1993. Phébus, 286 p.

Chroniques burgondes. [Burgundi Krónika.] (Ford.: Georges Kassai, Zéno Bianu.) Paris. 1996. Seuil, 262 p.

En lisant Augustin. [Szent Ágoston olvasása közben.] (Ford.: Eva Toulouse.) Paris. 1996. Jose Corti, 175 p.

Le Calendrier de l’humilité. [Az alázat kalendariuma.] (Ford.: Dominique Radányi; Georges Kassai.) Paris. 1998. Jose Corti, 354 p.

Robert baroque. [Barokk Róbert.] (Ford.: Georges Kassai, Gilles Bellamy.) 1998. Jose Corti, 338 p.

Les Confessions frivoles. [Frivolitások és hitvallások.] (Ford.: Georges Kassai, Zéno Bianu, Robert Sctrick.) Paris. 1999. Phébus, 701 p.

Europa Minor. [Európa Minor.] (Ford.: Georges Kassai, Robert Sctrick.) 2006. Phébus, 286 p.

német

Apropos Casanova: Das Brevier des Heiligen Orpheus. (Ford. Tankó Tímea, utószó Dalos György.) Berlin. 2020. AB Die Andere Bibliothek, 312 p. (Die Andere Bibliothek 427.)

portugál

À Margem de Casanova. [Széljegyzetek Casanovához.] (Ford.: Costa, Telma.) 1992. Liszabon. Teorema, 255 p.

Escorial. [Eszkoriál.] (Ford.: Costa, Telma.) Liszabon. 1999. Teorema, 310 p.

román

Bianca Lanza di Casalanza. [Bianca Lanza di Casalanza.] (Ford.: Hajdú Georgeta Delia.) Bukarest. 1999. Editura Univers, 142 p.

spanyol

A Proposito de Casanova. [Széljegyzetek Casanovához.] (Ford.: Judit Xantus.) Madrid. 2002. Siruela, 273 p.

Renacimiento Negro. [Fekete reneszánsz.] (Ford.: Adan Kovacsics.) Madrid. 2007. Siruela, 256 p.

szlovák

Divertimento: variácie na život Wolfganga Amadea Mozarta. [Divertimento. Mozart életregénye.] (Ford.: Katarína Králová.) 1990. Tatran, 571 p.

 

Marginalia on Casanova [Széljegyzetek Casanovához.] (Aylak Adam, 2014).

Fordítások:

Jonathan Swift: Gulliver utazásai. Bp. 1952, 1954, 1960, 1962. Szépirodalmi. = Bp. 1979. Magyar Helikon. = Bp. 1979, 1999, 2006, 2011. Európa. = Bukarest. 1982. Kriterion. = Bp. 1992. Sós Antikvárium.

Howard Fast: Spartacus. Bp. 1953. Szépirodalmi. = Bp. 1976. Móra. (Kozmosz Könyvek.) = Bp. 2008. K.u.K.

Howard Fast: Amerikai legenda. Bp. 1954. Szépirodalmi.

Charles Dickens: Twist Olivér. Bp. 1955. Új Magyar Könyvkiadó. = Bp. 1959. Szépirodalmi. = Bp. 2005. Kossuth.

Halldór Laxness: Független emberek. Bp. 1955. Új Magyar Könyvkiadó.

Henry Lawson: A batyu románca. Bp. 1956. Új Magyar Könyvkiadó.

Mark Twain: Az egymillió fontos bankjegy. Bp. 1957. Európa.

Mark Twain: Emberevés a vonaton. Bp. 1966. Magvető.

James Joyce: Ulysses. Bp. 1974, 1986, 1998, 2012. Európa.

Mark Twain: Mennyei utazás. Bp. 1970. Európa. = Bp. 1993. Mecenas.

Mark Twain: Megszelídítem a kerékpárt. [ford. Szász Imre, Szentkuthy Miklós, Szilágyi Tibor.] 1980. Bp. Európa. = Bp. 2013. Cicero.

Antológiákban megjelent fordítások

Az angol irodalom kincsesháza. (Szerk.: Halász Gábor.) Bp. 1942. Athenaeum. : John Lyly: A szerelem veszélyei. 38–39. p.; Philip Sidney: A szerelem. 41. p.; John Donne: A halálról; Van-e Isten? 80–82. p.; Thomas Browne: Önmagáról. 84–85. p.; John Milton: Az „Areopagiticá”-ból. 96–98. p.

Az erőd bevétele. Bp. 1980. Zrínyi. : Mark Twain: Szerencse. 67–70. p.

Álszentek cselekedetei. Bp. 1953. Szépirodalmi. : Henry Fielding: A tiszteletes úr disznói. 115–124. p.; Edgar Allan Poe: Ördögcsapda, ördögbalta. 256–274. p.

Békedíjas írók. Bp. 1956. Új Magyar Kiadó. : Halldór Kiljan Laxness: Független emberek (részlet). 190–213. p.

Odüsszeusztól Ulyssesig. IV. kötet. (Vál.: K. Jakab Antal.) Kolozsvár. 2006. Kriterion. : James Joyce: Ulysses (részlet.) 224–244. p.

Élhetetlen szerelmesek. Bp. 1984. Európa. : Henry Lawson: Nem asszonynak való hely ez. 69–79. p.

Hagyomány és egyéniség. Debrecen. 1967. Alföldi ny. : Henry Fielding: Tanulmány a Semmiről. 68–80. p.: William Hale White: Júdás Mi szól mellette? 359–364. p.; Thomas Stearns Eliot: Hagyomány és egyéniség. 556–566. p.

Poe és követői. (Szerk.:Hunyadi Csaba.) Szeged. 2002. Lazi Kiadó : Edgar Allan Poe: Ördögcsapda, ördögbalta. 4-41. p.

A Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattára őrzi

* Szentkuthy Miklós kéziratait, köztük még néhány kiadatlan művet;

* nem zárolt, korai naplóját, valamint az ehhez kapcsolódó rajzait;

* körülbelül 80-100 ezer oldalas naplóját, melyet 1936–1988 között napi rendszerességgel vezetett. A halála után 25, illetve 50 évre zárolt napló első részét (kezdetektől 1948-ig) 2013-ban nyitotta ki a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattára rendezés céljából, a napló második része (1949–1988) 2038-ban szabadul fel.

A Szentkuthy Miklós Alapítvány archívuma őrzi:

* Szentkuthy Miklós 10.000 kötetes könyvtárát (naprakész katalógussal);

* Szentkuthy-műveket tartalmazó folyóirattárát (naprakész katalógussal);

* több ezer más régi és jelenkori folyóiratot;

* több száz hanglemezt;

* az 1986-ban vele készült video-beszélgetést (a nyersanyag 12 órát ölel fel) és más vele és róla készült video-felvételt;

* Megközelítőleg 200 óra hanganyagot magnetofon-kazettákon: kb. 1968-tól napjainkig, valamint VHS-kazettákon 1982-től napjainkig;

* az író életéhez kapcsolódó fényképgyűjteményt (több ezer fotó nagyszülei nemzedékétől kezdve az író haláláig);

* több ezer tétel bibliográfiai forrást: recenziók, kritikák stb. 1931-től napjainkig.

 

A bibliográfiát összeállította Tompa Mária, kiegészítette a DIA.

 

Szakirodalom

Önálló kötetek

Fekete J. József: Olvasat. Belgrád. 1986. Forum, 104 p.

Rugási Gyula: Szent Orpheus arcképe. Bp. 1992. Pesti Szalon, 219 p.

Fekete J. József: Olvasat II. Újabb esszék Szentkuthyról. Zombor (Jugoszlávia). 1993. Informativni Centar, 87 p.

Fekete J. József: Széljegyzetek Szentkuthyhoz. Újvidék. 1998. Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, 152 p.

Nagy Pál: Az elérhetetlen szöveg. Prae-palimpszesz. Bp. 1999. Anonymus, 177 p.

Hegyi Katalin: Szentkuthy Miklós. Bp. 2001. Elektra, 135 p. (Élet-kép.)

Égő katedra. Visszaemlékezések Szentkuthy Miklósra. (Szerk.: Tompa Mária.) Bp. 2001. Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, 224 p.

Szentkuthy Miklós: A mítosz mítosza. (Szerk.: Rugási Gyula.) Bp. 2001. Nap, 390 p. (In memoriam.)

Bálint Péter: Szentkuthy álruhában. Közelítések egy gigantikus napló írójához. Bp. 2003. Széphalom, 167 p.

Molnár Márton: Napló és regény Szentkuthy Miklós műveiben. Bp. 2003. Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, 139 p.

Fekete J. József: P.O.S.T. Szentkuthy Miklós és művei. Újvidék. 2005. Forum, 311 p.

Parragi Márta, T. Nagy György: Szentkuthy Miklós könyvtára. Bp. 2008. Petőfi Irodalmi Múzeum, 32 p.

Fekete J. József: Elmélet helyett koreográfia. Újabb Szentkuthy-olvasatok. Bp. 2010. Napkút, 123 p.

Folyóiratok tematikus és különszámai:

Magyar Műhely, Párizs, 1974.

Pomogáts Béla: Egy eszmélet katalógusa. 3–17. p.

Hanák Tibor: Praefilozófia. 18–39. p.

Kassai György: Tautológia és szójáték Szentkuthy Prae-jében. 40–54. p.

November Éva: Szentkuthy – az első magyar strukturalista; a Prae ürügyén. 55–64. p.

Vermes László: Az önértelmezés limbusi rejtélyei a Toszkánai áriák-ban. 6567. p.

Papp Tibor: Két nagy ellipszis jobbra és balra. 72–75. p.

Nagy Pál: Borgia Ferenc nagy magánbeszéde Kálvin üres karszékével szemben. 76–96. p.

Tiszatáj, 1988/6.

Szentkuthy Miklós: Legendák paradicsomkertjen. (Regényrészlet.) 3–7. p.

Bányai Gábor: Író és komédiás. Beszélgetés Szentkuthy Miklóssal. 8–23. p.

Dobos Marianne: Embereszményeim. Beszélgetés Szentkuthy Miklóssal. 24–30. p.

Fráter Zoltán: Szentkuthy Miklós rajzai. 31–32. p.

Zsoldos Sándor: Catalogus Szentkuthyi, Szentkuthy Miklós: Frivolitások és hitvallások (kritika). 33–37. p.

Orpheus, 1994/1.

Szentkuthy Miklós vallomása. 3–4. p.

Arcok és álarcok. Antalffy Mária portréja és bábuja, Benkő Imre, Bókay László, Járday György, Soltész Éva, Vahl Ottó és Tompa Mária képei. 5–24. p.

Petőcz András: Egy metafora megközelítése. 25–26. p.

Vikár György: Róbert, a serdülő: önarckép álarc nélkül. 27–32. p.

Szentkuthy Miklós: Az alázat kalendáriuma. 33–44. p.

Tompa Mária: A végső kérdések kulisszái. 45–52. p.

Szentkuthy Miklós: Két esszé. Ben Jonson. Russel. 53–64. p.

Rugási Gyula: Kant és az egér. 65–91. p.

Fekete J. József: Identitás és tautológia. 92–97. p.

Nagy András: Az abbamaradt Cicero. 98–102. p.

Szentkuthy Miklós: Bianca Lanza di Casalanza. 103–118. p.

Tompa Mária: Szentkuthy Lear-előadása. 119–120. p.

Szentkuthy Miklós: Lear, az őrült ripacs. 121–138. p.

André Velter: Egy találkozás krónikája. 139–145. p.

Szentkuthy Miklós művei Franciaországban. 146–150. p.

Hubay Miklós: Szentkuthy-éji álom. 151–152. p.

Tompa Mária: Naplójegyzetek. 153–156. p.

Szentkuthy Miklós: Szent Matild. 157–162. p.

Sebeők János: Euridiké fonala? 163–168. p.

Mariella Legnani: Visszaemlékezés édesapámra. 169–176. p.

A káprázat kézjegyei. Szentkuthy Miklós dedikációi. 177–198. p.

Somlyó György: Brunelleschi az önarcképén dolgozott... 199–208. p.

Thélème, 1998/2.

Szentkuthy Miklós: Íme Tarquinus… 5–15. p.

Tompa Mária: Késleltetés a mítoszteremtésben. 16–23. p.

Rugási Gyula: Orpheusz, Eurüdiké, Hermész. (A Szent Orpheusz Breviáriuma utolsó, töredékes részéről). 24–29. p.

Papp Tibor: Pillangózás a Prae körül. 30–36. p.

Balogh Endre: Adalékok Szentkuthy Miklós stílusához a II. Szilveszter második élete című regény kapcsán. 37–45. p.

Tóth Dezső Iván: Lila orchideák – Az elbeszélői mód változásának okai és következményei Szentkuthy Miklós prózájában 193335 között. A Praetől Az egyetlen metafora felé. 46–57. p.

H. Nagy Péter: Egy partitúra felépítése. (Szentkuthy Miklós: Az egyetlen metafora felé) – vázlat. 58–62. p.

Balogh Endre: Emma – Szentkuthy Miklós emlékének. 63–66. p.

Forrás,2002/3.

Fekete J. József: Az efemerség aktív utálata avagy a hipochondria epikus metaforái. 48–68. p.

Tóth Dezső: Kedvenc Pessoa-utánérzéseim. 69–75. p.

Tompa Mária: A porszemtől az Androméda-ködökig. 76–78. p.

Bálint Péter: A jelentős és jelentéktelen (közelítések Szentkuthy történelemszemléletéhez). 79–92. p.

Nagy András: Az ezredelő katedrálisa. 93–98. p.

Sáfrány Attila: Egy könyv kapcsán. 99–100. p.

Nagy Farkas Dudás Erika: Talán holnap (adósságom naplója). 101–103. p.

Kalász István: Index. 104–108. p.

Jász Attila: A frivolitás angyalának (egy újabb napja a Földön). 109–111. p.

Lyukasóra, 2006/4.

Szentkuthy Miklós: Magyarországi boldog Erzsébet. (Novella). 18–22. p.

Szentkuthy Miklós: Rokka a gondolat. Casta. Acheron. (Versek). 23–25. p.

Parragi Márta – Tompa Mária: Az „óriás naplót” része. 26–27. p.

Fekete J. József: Ariel és Orpheus. 28–29. p.

Prae, 2008/12.

„Körbejárt, egyre kitaposottabb utakon” . Interjú Tompa Máriával. 5–13. p.

A szex mint gondolkodás? Interjú Filip Sikorskival. 14–17. p.

Mit csinált Wermer András a szocializmusban? Interjú Wermer Andrással. 18–24. p.

Payer Imre: Szentkuthy Miklós időszerűsége. 25. p.

Grendel Lajos: Szentkuthy az egyik legnagyobb szabálysértő. 26. p.

Marczinka Csaba: A metaforikus prózaköltő. 27. p.

Arany Lajos: Metafora-kincstárnok és eleváció-magiszter. 28–30. p.

Tokai András: Händel és egyéb „alkalmazott” szentkuthyzmusok. 31–32. p.

Szentkirályi Krisztina: Sokkoló élmény. 33. p.

Fekete J. József: Szentkuthy, a szigetlakó argonauta. 34–35. p.

Balogh Endre: Egy agnosztikus író. 36–37. p.

Márton László: Szentkuthy erős jelenléte. 38. p.

 

A szakirodalmat összeállította Tompa Mária és a DIA.

 

Fotók

Borítók