Digitalizált művek
A Szerző művei listán hozzáférhető a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotása (regény, novella, vers stb.).
A Szerző kötetei lista a szerző könyveinek új szövegkiadását tartalmazza.
Tematikus keresés
Keresés a művekben
Életrajz
Szabó Lőrinc (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, 1957. október 3.)
Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. A Digitális Irodalmi Akadémia 1998-ban posztumusz tagjává választotta.
*
1900. március 31-én született Miskolcon, a vasútállomáshoz közeli Újvilág utcában (a későbbi Vörösmarty u. 49-es számú házban), egy város széli kocsma szomszédságában. (Mára a kicsiny házak eltűntek, a Vörösmarty utcai lakótelepen a költőről elnevezett utcácska – Szabó Lőrinc sétány – és egy róla elnevezett általános iskola emlékeztet a szülőház helyére.)
Apja Szabó Lőrinc (1874–1946), mozdonyvezető. Az apai család névadó őseit a XVII. századig lehet visszavezetni: az első ismert ős, Szabó Mihály hadi szolgálataiért 1627-ben Gyulafehérvárott Bethlen Gábor fejedelemtől, „gáborjáni” előnévvel nemességet nyert. Az időben visszatekintve a családban volt lelkész, földbirtokos, Szatmár vármegyei jegyző. A költő apai nagyszülei gáborjáni Szabó Lőrinc (1830–1888) és milótai Baráth Terézia (1847–1928) voltak, tíz gyermekük született, de csak hat élt meg felnőttkort. A legidősebb, Kálmán (1867–1938) gyermekkorában egy fertőző betegség következtében megsiketült, nyomdász lett, alakja megörökítődött a Tücsökzenében (91. Kálmán bácsi); az ő fia Gáborjáni Szabó Kálmán (1897–1955), festőművész. A másik nagybácsi: G. Szabó Mihály (1872–1945), tiszabecsi tiszteletes-tanító, majd esperes, akiről Szabó Lőrincnek több költeménye is szól. A költő anyja Panyiczky Ilona (1876–1947); családja lengyel eredetű: dédapja, Panyiczky János telepedett meg Magyarországon.
A költő apja különbözött családja értelmiségi foglalkozást is elérő tagjaitól: a gimnáziumot a IV. osztály után tanulmányi sikertelenségek miatt abba kellett hagynia, géplakatos, majd mozdonyvezető lett. Miskolcon dolgozott, itt ismerkedett meg feleségével. Id. Szabó Lőrincnek és Panyiczky Ilonának négy gyermeke született. Az elsőszülött: Zoltán (1898–1964), mérnök, a Magyar Államvasutaknál dolgozott. A második gyermek Szabó Lőrinc. Őt két lány követte: Rózsa (1905–1905), aki 10 hónapos korában hunyt el fertőző betegség miatt; Hajnalka (1910–1936), akinek egész életét végigkísérte a betegeskedés, TBC-ben halt meg.
Szabó Lőrinc az elemi iskolát Miskolcon kezdte el 1906 őszén. 1907 és 1909. március 31. között Balassagyarmaton végezte el az elemi második és harmadik osztályát, a család a Templom (ma Szabó Lőrinc) u. 10. számú házban lakott az Ipoly partján. (Bizonyítványában beírás: „Debrecenbe való költözködését bejelentette. Balassagyarmat 1909. márc. 31.”)
1909 és 1918 között iskoláit Debrecenben folytatta: az elemi negyedik osztályát, majd a gimnázium nyolc osztályát a Református Főgimnáziumban. Lakásai a városban a Késes u. 3., a Déli sor 22., és a Rákóczi u. 67. szám alatt volt. Családja 1916-tól a húszas évek elejéig, a Tücsökzenében Érlelő diákévek-nek nevezett felsős gimnáziumi évei idején a Veress u. 22. számú házban lakott.
Olvasta és iskolai füzetekbe másolta Ady, Babits, Baudelaire, Verlaine verseit, ekkor születtek első műfordítói kísérletei.
Ez idő alatt köttetett életének jó néhány meghatározó barátsága: Kardos Pállal, Kardos Lászlóval, Juhász Gézával, Bay Zoltánnal, Gulyás Pállal. Jelentős hatással volt szellemi fejlődésére a Dienes családdal való kapcsolata. Osztálytársa volt Dienes Kató, akihez fűződő barátsága reménytelen szerelemmé vált, testvérei Dienes Pál, matematikus, filozófus, Babits Mihály tanárkollégája, Dienes László, szociológus, író, a Tanácsköztársaság idején könyvügyi népbiztos, és Dienes Barna, aki később református püspök lett az USA-ban.
1918. március 8-án hadiérettségit tett, március 15-től november elejéig katona; a debreceni tiszti iskolán évfolyamelső, ezért hadapród tizedesként gyalogsági kiképzőnek a lugosi tüzérezredhez került. A frontok összeomlása után Budapestre utazott, beiratkozott a Műegyetem gépészmérnöki karára, majd átment a Pázmány Péter Tudományegyetem (ma ELTE) magyar–német–latin szakára. Első lakása 1918. november 21-től karácsonyig: Damjanich u. 7. Verseit elvitte a Nyugat szerkesztőségébe Babitshoz, aki nem sokkal később a barátságába fogadta.
1919 elejétől őszéig Graf Ferenc bornagykereskedőnél lakott (Podmaniczky u. 31. III. 16.). A Tanácsköztársaság idején, Babits – aki 1919 májusától a modern magyar irodalom és világirodalom rendes tanára lett a budapesti egyetemen – előadásaival kapcsolatosan tanársegédi teendőkkel bízta meg; majd az ebben az időben létrehozott Országos Könyvtárügyi és Bibliográfiai Hivatal munkatársaként, a korábban, már Debrecenben megismert Dienes László és Kőhalmi Béla titkáraként is dolgozott. Augusztustól szeptember végéig a Magyar Írók Szövetségénél, az alapító elnök, Szabó Dezső mellett volt titkár. Októbertől albérletekben nyomorgott; ismert lakhelyei: Visegrádi u. 39. III. 25., Visegrádi u. 48. fszt. l.
1920-tól másfél évig elsősorban alkalmi műfordításokból élt: Baudelaire: Kis költemények prózában (1920), Omár Khájjám: Rubáiját (1920), Paul Verlaine: Nők (1920), Oscar Wilde: Az odaadó barát (1920), Coleridge: Ének a vén tengerészről (1921), Shakespeare szonettjei (1921); részben ő fordította – név nélkül – Babits erotikus antológiájának egyes darabjait (Erato, 1921) és Baudelaire Romlás virágai-t Babits és Tóth Árpád társaságában (1923-ban jelent majd meg). Július 2-án Babits lakásába fogadta (Reviczky u. 7. III. 15.)
1921 januárjában Babits házasságkötése alkalmából a Víg Agglegényben rendezett baráti összejövetelen megismerkedett Mikes Klárával (akkor még özv. Rudnay Sándornéval, 1896–1978), Mikes Lajos szerkesztő, műfordító leányával, akit szilveszterkor feleségül vett. Augusztus 1-től (1926. július 1-ig) Az Est c. napilap munkatársa.
1922. január 2-től az Üllői úton albérletben lakott feleségével (31. fszt. 3.). Május 1-én megjelent Kner kiadásában első verskötete, a Föld, erdő, isten.
1923 februárjában néhány napig Bécsben tartózkodott, ahol megismerkedett Hatvany Lajossal. Április 23-án megszületett leánya, aki családi és baráti társaságban, versekben Kiskláraként említődött, később Gáborjáni Klára néven ismert színésznő lett. Május 6-án megindult Mikes Lajos szerkesztésében Az Est-lapok irodalmi rovata szerepeltetve generációjának több jelentős költőjét, íróját. November 6-án Sugár Károly a Zeneakadémián Baudelaire A dög és Browning Az eretnek tragédiája c. verseit adta elő a költő fordításában; az ő Caliban-alakítása ihlette a költő második kötetének címadó versét; Karácsonyra megjelent Kalibán! az Athenaeum kiadásában. Valamivel korábban a Tátrában meglátogatta Tóth Árpádot. Ebben az évben szakadt meg a kapcsolata a Nyugattal; ennek közvetlen okaként később Osvát Ernőnek egy szerkesztői eljárását jelölte meg: az Osvátot köszöntő, jubileumi számba szánt versét a szerkesztő átjavította. (A vers Csöndes esti ének – Osvát Ernőnek címmel az 1923. június 16-i számban jelent meg.)
1924. április 11-én a Renaissance Színház bemutatta Georg Kaiser Asszonyáldozat c. művét a költő fordításában, Bárdos Artúr rendezésében, Simonyi Máriával és Táray Ferenccel a főszerepben (a fordítás teljes szövege jelenleg nem ismert). A Magyarország 1924. június 29-i számában terjedelmes, addigi pályáját bemutató nyilatkozata jelent meg. Július 10–22. között Ausztriában és Észak-Olaszországban utazgatott, útiélményeit újságcikkekben is megörökítette. December közepén kezdődött kapcsolata Vékes Ödönné Korzáti Erzsébettel, mely huszonöt évig tartott (a Vers és valóság folytatásaként készült, Bizalmas adatok és megjegyzések címet viselő emlékezésének Korzáti Erzsébetről szóló fejezete szerint szerelmük kezdete 1924 végére tehető; az évfordulót december 17-én ünnepelték évente).
1925. július 23. és 26. között Fiuméban töltött néhány napot egy gazdasági tárgyalás tudósítójaként (ennek emléke a „trieszti” történetként megírt [Köszönöm, bátyuska, elég bután..] kezdetű szatirikus verse [I–V.]). Augusztus 2. és 18. között feleségével Olaszországban utazgattak, hazatérve írta meg ezeknek az éveknek az összefoglaló versét: Óda a genovai kikötőhöz. Az év végén jelent meg (1926-os dátumozással) Fény, fény, fény c. verskötete. Utazásaira emlékeztet Avelengóban a Sulfner szállón az emléktábla, ahol mindkét utazása során megszállt, és versben is megemlékezik a helységről.
1926. január 22. és március 7. között Szabó Lőrincné Újtátrafüreden az új Palace Szanatóriumban kezeltette tüdőcsúcshurutját, egy ideig Vékesné Korzáti Erzsébet társaságában; a költő elkísérte őket (január 22. és 24. között), majd ismét odautazott feleségéért (március 5. és 7. között). Tátrai és olaszországi emlékeiből született a Grand Hotel Miramonti c. verse. Július 1-től végkielégítéssel elbocsátották Az Est szerkesztőségéből egy általános, leépítéssel járó átszervezés során. December 10. és 23. között a Tátrában tartózkodott a Babits házaspár, valamint Tóth Árpád és felesége társaságában. Karácsonyra megjelent A sátán műremekei c. verskötete és Verlaine válogatott versei c. fordításgyűjteménye. December 30-án Rákosi Jenő meghívta a PEN Klub rendes tagjai sorába.
1927. február 27-én megjelent a Pandora c., hat számot megért (az utolsó, 5–6. már összevontan készült) havi folyóirat első száma, amelynek Szabó Lőrinc a szerkesztője (szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VII., Rózsa u. 25.); az indulás alkalmából Szabó Lőrinc interjút adott Az Est számára. Március 26-án költői estjét rendezték meg a Lipótvárosi Demokrata Körben, melyen közreműködött többek között Ascher Oszkár, Péchy Blanka és Pakots József. Május elején sógornőjével, Mikes Margit költőnővel Ausztriában utazgattak, szovjet filmeket néztek. Ekkor Babits Halálfiai c. regényét olvasta, amint erről Séta idegenben c. esszéjében beszámolt. Július első felében új lakásba költözött családjával, melynek címe Gólya u. 50. II. 34. (A ház címzése most: Bókay u. 56.) Július 17. és augusztus 2. között Erdélyben járt, útjáról riportsorozatban számolt be, melynek egyes darabjait Az Est, a Pesti Napló, és a Magyarország közölte (teljes anyaga az Emlékezések és publicisztikai írások c. gyűjteményes kötetében). Október 15-től 1928 őszéig a Pesti Napló munkatársa. November 27-én Ady születésének félszázados évfordulójának Debrecenben rendezett ünnepségén vett részt: Ady kortársai közül Babitsot és Juhász Gyulát, a fiatal nemzedék képviseletében Szabó Lőrincet hívták meg.
1928. július 22-én a Pesti Naplóban megjelent a Köszönöm, hogy szerettelek c. vers, az ebben olvasható „messzi hála” és „messziről súgom csendesen” kitételekről felesége ráismert a Hollandiában üdülő Vékesné Korzáti Erzsébetre; a költő bevallotta kapcsolatukat. A házaspár szeptember 20. és 29. között a Duna és Rajna mentén Kölnig utazott, Vékesné Korzáti Erzsébet – betegségre hivatkozva – nem csatlakozott hozzájuk. Október 26-án éjjel Szabó Lőrincné öngyilkosságot kísérelt meg. A Siesta Szanatóriumban kezelték, innen szöktette meg férje; előbb Csepelre egy baráti házaspár (Sági Márta költő és Rosenberg Henrik gyógyszerész) otthonába, majd új lakásba költöztek 1929 elején, a Németvölgyi út 6. (ma 16.) félemelet 2-be. Októbertől a Magyarország munkatársa lett, egészen 1945-ig. Az év végén megjelent Az Est 1929-es Hármaskönyvében a Divatok az irodalom körül c. alapvető tanulmánya, amelyben leszámolt az avantgárddal, és új „klasszikus realizmust” (= tárgyiasságot) hirdetett meg. December 14-én részt vett a fiatal írók előadóestjén, melyet Babits vezetett be.
1929. szeptember 5. és 9. között bátyjával kirándult Ausztriába, a Rax hegységbe. December 14-én megszületett fia, a versekből ismert Lóci, a későbbi reklámfilmrendező.
1930. augusztus 19-én Bécsben váratlanul meghalt apósa, Mikes Lajos; az Alserkirche ravatalozójában látottak ihlették Húsz óra múlva c., búcsúztató versét. Mihályfi Ernővel együtt szerkesztette, és jelentős részben fordította is az apósa által szervezett, a Pesti Napló nyolcvanéves jubileumára szánt Halhatatlan szerelem c. antológiát. Év végén egy könyvgyűjtő megrendelésére (elvben) egyetlen példányban megjelent a Kner Kiadó speciális nyomtatványaként Omar Khajjám-fordításának átdolgozott változata.
1931. január 23. és február 21. között a Magyarország az ő fordításában közölte Remarque Vissza a háborúból c. regényét (a német eredeti szintén napilapközleményként jelent meg, nem azonos a könyv alakban véglegesített regénnyel). Június végén-július elején a Lloyd Triestino Victoria nevű luxusgőzhajójának nemzetközi sajtóútján vett részt lapja képviseletében a Trieszt–Velence–Brindisi–Alexandria–Kairó útvonalon (a piramisokat is megtekintő kirándulás emléke többek között a Sivatagban c. vers és az Egy marék Libia c. elbeszélés). November 29-én a debreceni Ady Társaság által rendezett nemzedéki irodalmi esten vett részt Erdélyi József, Illyés Gyula, Kodolányi János, Németh László és Gulyás Pál társaságában. Bisztrai Farkas Ferenc kiadta Szabó Lőrinc Villon-fordításait a francia költő születésének 500. évfordulója alkalmából (ismertetése Az Est december 31-i számában).
1932. január 16-án kapta meg első ízben a Baumgarten-díjat. Június 19. és 29. között leányával és feleségével Dalmáciában utazgatott. Kner kiadásában megjelent a Turóczi-Trostler Józseffel közösen fordított háromkötetes Goethe-antológia, majd ennek honoráriumaként az év végén Te meg a világ c. verskötete. Szeptember 30-án tagjai közé választotta a La Fontaine Irodalmi Társaság. Bisztrai Farkas Ferenc felkérte a költőt az 1933-as Bibliofil Kalendárium elkészítésére, a régi Pandora-gárda részvételével.
1933. augusztus 1-től kéthetes csehszlovákiai körutazáson vett részt Vékesné Korzáti Erzsébet társaságában, Anton Straka kultúrattasé segítségével. Augusztus 9-én Prágából hazaküldött képeslapját többek között Josef Hora, František Halaš, Ján Šmrek és Vilém Závada írták alá. Utazására emléktábla emlékeztet a Macocha szakadék és cseppkőbarlang feletti vendéglő falán. Lefordította Az Est-lapok Filléres Klasszikus Regények sorozata számára Goethe Wertherjét (ennek emléke Werthert fordítva és mindig c. verse). December 2-án meghalt a költőt kedvelő és segítő Miklós Andor, Az Est-lapok kiadója és tulajdonosa.
1934-ben megjelent Válogatott Verseinek első gyűjteménye a debreceni Uj Irók sorozatban, Juhász Géza és Kardos László szerkesztésében. Február 1-én (1936. április 10-ig) Zilahy Lajos veszi át a Magyarország szerkesztését, Szabó Lőrinc segédszerkesztőként a lap egyik vezetője lett; szerződéses munkatársak: Kodolányi János, Féja Géza, Bajcsy-Zsilinszky Endre. Júliusban feleségével Párizsba utazott, a Boulevard Saint-Germain 160. szám alatt, az Acropolis Hotelben laktak. Szabó Lőrinc szeptember 16. és 27. között Abbáziában pihent. Ott-tartózkodására emléktábla emlékeztet a valahai Hotel Regina Elena, a mai Hotel Imperial bejáratánál.
1935. április 12-én délután a Zilahy-villában Féja Géza, Illyés Gyula, Móricz Zsigmond, Németh Imre, Németh László, Szabó Lőrinc, Tamási Áron és a házigazda, Zilahy Lajos találkoztak Gömbös Gyula miniszterelnökkel. Mint a Magyarország segédszerkesztője részt vett a Zilahy kezdeményezésére létrejött Új Szellemi Front írói mozgalmában, cikkeivel, nyilatkozataival is támogatva azt. Szabó Lőrinc családjával május 1-én a Volkmann utca 8. első emeletére költözött; itt lakott a költő haláláig, ebben a lakásban őrzi családja ma is a költő könyvtárszobáját eredeti állapotában. A július hónapot Déda-Bisztrán töltötte leányával és felesége öccsével Farkas Ferenc vendégeként; itt fordította Shakespeare Athéni Timonját. A munkát Németh Antal megbízásából végezte, aki 1935 és 1944 között a Nemzeti Színház igazgatója volt, és akinek a felkérésére születtek a költő további Shakespeare-drámafordításai is. Átutazóban megállt Kolozsvárott, és ez alkalomból Dsida Jenő, mint a Keleti Újság szerkesztője, interjút készített a költővel. A Shakespeare-darabot november 8-án, Somlay Artúrral a főszerepben mutatta be a Nemzeti Színház. November 11-én „a lábamon ma metszenek fel egy mély infekciót” – írta Révay Józsefnek; a műtétet hat hétig tartó lábadozás követte; az eseményről az Egy orvos halálára c. verse emlékezik meg. December 31-én Szilveszteri köszöntő a Nemzetiben c., Németh Antal felkérésére írott versét az akkor legfiatalabb színésznő, Szeleczky Zita mondta el.
1936 könyvnapján megjelent az Athenaeum kiadónál Különbéke c. verskötete. Július elején repülőúton Svájcban járt, az út verses emléke a Reggeltől estig kötet. Októberben meghalt húga, Hajnalka; a költő szülei szétköltöztek (húga portréját Halott húgom könyvei c. versében idézte fel). 1936 őszén meglátogatta a halálos beteg Kosztolányi Dezsőt az Új Szent János Kórházban. November 11-én a Nemzeti Színház bemutatta Krasiński Pokoli színjátékát, Szabó Lőrincnek a Franz Theodor Csokor-féle német átdolgozása alapján készített fordításában.
1937. január 18-án másodízben részesült Baumgarten-díjban. Február 2-i tagválasztó közgyűlésén a Kisfaludy Társaság tagjai közé választotta, székfoglalóját – Kosztolányi Dezsőről szóló előadását – november 3-án tartotta az Akadémia épületében. Március 15-én részt vett a Nemzeti Múzeum lépcsőjén a Márciusi Front alakuló nagygyűlésén. Július 10. és 22. között fiával, Lócival Dalmáciában utazgattak. Kelet-Adriai utazásait emléktábla örökíti meg Dubrovnikban a Petka szálló halljában valamint Korcsulában a kikötő árkádjain. November 7-én Sopronban, a Frankenburg Irodalmi Kör rendezvényén lépett fel Móricz Zsigmonddal együtt: Juhász Gyuláról, Tóth Árpádról és Kosztolányi Dezsőről tartott előadást. November 12-én a Nemzeti Színház bemutatta fordításában Hanns Johst Thomas Pain című drámáját, Jávor Pállal a főszerepben. November 17-én a Csokonai-Kör emlékünnepén előadást tartott Csokonai Vitéz Mihályról.
1938. április végén megjelent saját költségén a Harc az ünnepért c. verskötete, a Bartha Miklós Társaság emblémájával, A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Könyvesboltjának bizományaként, Németh László Tanújának a nyomdászánál, Tóth Lászlónál (Első Kecskeméti Hírlapkiadó- és Nyomda-Rt). 1938. május 8-án Erdélyi József, Kodolányi János, Komjáthy Aladár és Sinka István mellett szerepelt a Turul Szövetség irodalmi estjén a Turulvárban. Július 20. és augusztus 12. között a Fekete-erdőben a Titi-tónál fordította Shakespeare Ahogy tetszik c. vígjátékát és Kleist Amphitryonját (szállodai címe: Wolf's Hotel Titisee, Hochschwarzwald; ott-tartózkodására emléktábla hívja fel a figyelmet a Maritim Hotel bejáratánál). Az Est-konszern megbízásából augusztus 20. és 29. között Horthy Miklós kormányzó sajtókíséretének tagja volt Németországban. Horthy németországi látogatásának eseményeiről szóló tudósításai Az Est-lapokban jelentek meg. A Nemzeti Színház centenáriumára írta Az örök Magyarországhoz c. ünnepi versét. Október 12-én a Nemzeti Kamaraszínháza bemutatta fordításában Catherine Turney Byronról szóló Keserű aratás c. darabját. December 17-én a Nemzeti Színház bemutatta az Ahogy tetszik-et, a méla Jaques szerepéért Uray Tivadar a Kisfaludy Társaság Greguss-díját kapja.
1939. február 18-án a Nemzeti Színházban bemutatták fordításában és Németh Antal rendezésében Kleist Amphitryon c. művét. Május 17-én a Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. (1943-tól: Új Idők Irodalmi Intézet Rt.) szerződést kötött a költővel életműve kötetenkénti kiadására. Április 28. és május 4. között gr. Teleki Pál miniszterelnök sajtókíséretének tagja Németországban. Mind az 1938-as, mind az 1939-es sajtódelegációban – Az Est-lapokat képviselve – Miklós Andor özvegyének, Gombaszögi Fridának, az Est-konszern vállalatai tulajdonosának és egyik vezetőjének személyes kérésére vett részt. 1945 szeptemberében, Szabó Lőrinc második igazolási tárgyalásán Gombaszögi Frida a megbízást következőképpen indokolta az eljárás jegyzőkönyve szerint: „elgondolása, hogy ne száraz riport jelenjen meg, hanem küldjék ki Szabó Lőrincet, hogy egy költő szemével látott színes tudósítást adhasson a lap.” A kiküldetések során írott tudósításai miatt később, főleg 1945-től több támadás is érte. Június 9-én előadást tartott a berlini Collegium Hungaricumban Neue Ungarische Dichtung – Geist und Stil címmel. Júliusban, és augusztus első felében – az ott megismert – Moldvai Klára angol szakos tanárnő társaságában a Tátrában fordította a Macbeth-et. Július 30-án az Új Időkben megjelent Ima a gyermekekért c. verse, ettől kezdve az 1944. karácsonyi számig a folyóirat állandó munkatársává vált. November 18-tól már az „államosított” Esti Magyarország olvasószerkesztője (főszerkesztő: Szvatkó Pál). November 18-án a Nemzeti Színház bemutatta a Macbethet.
1940 könyvhéten megjelent fordításában Villon Nagy Testamentuma. Június 28-án átvette Budapest Székesfőváros Arany János Érmét. Július 2. és október 15. között katonai szolgálatra hívták. Október 20. és 30. között Galyatetőn pihent, katonaverseit írta; talán itt élte át első anginás rohamát. November 18-án a Szózat c. jobboldali radikális lap megtámadta katonáskodása élményeit feldolgozó verseit. Az általa szerkesztett berlini Kazinczy Könyvtár sorozat számára lefordította Gottfried Keller Tükör, a cica, Theodor Storm Aquis submersus, valamint Annette von Droste-Hülshoff A zsidóbükk c. elbeszélését (a kötetek megjelenési dátuma: 1941).
1941. március elején sajtótudósítóként részt vett a lipcsei nemzetközi vásáron. Hazatérve a Jugoszláviába látogató íródelegáció tagjaként, a magyar–jugoszláv örökbarátsági szerződés 1941. február 28-i kihirdetését követően, március 8-án Belgrádban, 10-én Újvidéken lépett fel irodalmi esteken. Május 17-től 28-ig a Nemzeti Színház németországi vendégszereplésén vett részt: átdolgozásában adták elő Frankfurtban és Berlinben Vörösmarty drámai költeményét, a Csongor és Tündét. Április 9. és 30. között ismét behívták, rendfokozata ekkor már hadnagy. Karácsonyra megjelent az Örök Barátaink, műfordításainak első gyűjteménye.
1942. március 7. és 14. között „részt vett tüzértiszti tanfolyamon” – de ugyanekkor a március 15-i megemlékezést már a szófiai magyar követségen ünnepelte. Állami kulturális delegáció tagjaként három napra Bulgáriába utazott (a delegáció tagja volt többek között Hankiss János debreceni egyetemi tanár, Nyirő József, Zilahy Lajos); március 15-én délelőtt a szófiai egyetemen szerepeltek, délután a magyar követség fogadásán vettek részt, másnap meglátogatták a rilai kolostort, Szabó Lőrinc ekkor találkozott Eliszaveta Bagrjanával, az egyik legjelentősebb bolgár költőnővel, akinek két versét le is fordította. Október elején Weimarban a Költői Napokon és az Európai Íróegyesülés rendezvényein szerepelt. November 21. és 23. között részt vett az Antal István, nemzetvédelmi-propaganda miniszter által szervezett lillafüredi írótalálkozón (melyen jelen volt Kállay Miklós miniszterelnök és Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök is); ott elhangzott előadásának a szövegét a cenzúra nem engedte a Magyar Csillagban közölni. December 8-án Berlinben a Német–Magyar Társaság rendezésében költői estje volt, utána 11-én Bécsben tartott előadást szintén a Társaság szervezésében; ekkor elsősorban a weimari költői találkozón szerzett benyomásairól szólt.
1943. január 20-án részt vett a finn nagykövet és a finn országgyűlés alelnöke Edvin Linkomies által rendezett fogadáson; február 24-én a Tiszti Kaszinóban finn katona-esten felolvasta Koskenniemi-fordításait, amelyek utóbb az Új Idők március 27-i számában jelentek meg. Szalay Lajossal közös könyvet adott ki Tizenkét vers – tizenkét rajz címmel. Május 1. és június 1. között ismét „lőszerkezelői tiszti tanfolyam”-ra hívták be, majd ez alól mentesítették, hogy június elején Stuttgartban és Münchenben tarthasson előadást a Deutsche–Ungarische Gesellschaft meghívására. Münchenben június 8-án 19 órakor a Club von Münchenben (Rezidenzstrasse 27, bejárat a Viscardistrasse felől) a weimari költői napokon szerzett benyomásairól beszél, verseit Otto Osthoff színművész mutatja be, Stuttgartban június 10-én, 19.30-kor a Hotel Marquardt ünnepi termében tart előadást költészetéről, verseiből Roderich Arndt színművész olvas fel. Április 11-án részt vett a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma „Arany János” Önképző Körének 100 éves jubileumi ünnepségén, s ott felolvasta diákkori emlékeit feldolgozó beszédét (Önképzőköri emlékek címen jelent meg). Az 1943. júniusi könyvnapra megjelent Összes versei-nek gyűjteménye. Augusztus 2. és 1944. november 25. között katona: hadi szolgálatát, a VKF VI.-on [Vezérkari Főnökség VI. Osztályán] teljesítette; a Képes Tábori Újság társszerkesztője volt (Darvas Jánossal dolgozott együtt, aki szerkesztőtársa volt a Magyarország szerkesztőségében is). Megjelent Omar Khajjám-fordításának harmadik változata, és a Révai Kiadó számára átdolgozta Baudelaire-fordításait; A romlás virágai végleges magyar kiadását életrajzzal és jegyzetekkel ellátva sajtó alá rendezte. December 6-án Debrecenben neki ítélték a Debreceni Irodalmi Társaságok és a Nyári Egyetem első ízben kiadott ezerpengős Csokonai-díját, amelyet 8-án műsoros est keretében vett át. Erről Makkai Sándor értesítette Szabó Lőrincet 1943. dec. 3-i levelében. „A díj odaítélésénél alapul szolgáló írói érdemeid, debreceni kapcsolataid és műveidben a Debrecenhez való tartozás kidomborítása szolgáltak alapul” - írta.
1944. január 18-án harmadízben tüntették ki Baumgarten-díjjal, ugyanakkor elnyerte az Irodalompártoló Társaság díját is, az elismerésekkel járó pénz pedig lehetővé tette, hogy berendezze könyvtárszobáját. Február 17-én fellépett a Gyöngyösi Kaszinó Magyar tudós magyar művész elnevezésű előadássorozatának záróeseményén leánya, Gáborjáni Klára és Hankiss János társaságában. Február 21-én a Budapest Székesfőváros Népművelési Bizottsága Mi urunk a gép c. irodalmi estjét az ő előadása vezette be, mely később Technika és költészet címen jelent meg az Új Idők 1944. húsvéti számában. Karácsonyeste a szovjet hadsereg bevonult Budagyöngyére; Szabó Lőrinc lakását, könyvtárát egy későbbi neves kirgiz költő, Temirkul Umetoli mentette meg. December 31-én Szabó Lőrincet, fiát és vejét egy – egész Pasarétre kiterjedő, minden férfi lakost érintő – szovjet katonai ellenőrzés során elhurcolták, s Budakeszire szállították; a költő fiával együtt másnap hazatérhetett, vejét hadifogolyként visszatartották, csak 1948 karácsonyára szabadult.
1945. május 8-ig három alkalommal töltött néhány napot rendőrségi őrizetben, egy ideig rendőri felügyelet alatt állt. Két alkalommal állt igazolóbizottság előtt. Első alkalommal írói működését vizsgálták. Az Írók Szabadszervezete 1945. május hó 9-i igazolóbizottsági ülését követően a nyilvánosságtól fél évig tartó eltiltásra ítélték, de a határozat nem emelkedett érvényerőre, mivel az írói igazolási eljárásokat időközben megszüntették. Szeptember 25-én az újságírói működését vizsgáló igazoló bizottság feddéssel igazolta; az igazolási tárgyalásokon felolvasta Bírákhoz és barátokhoz címzett kétrészes védőbeszédét. Áprilistól szeptemberig vezette Naplóját. Augusztus 14-én kezdett el a Tücsökzene versein dolgozni. December 8. és 1946. január 20. között Thomas Ernőéknél, a Nyíregyháza melletti Sóstóhegyen írta a Tücsökzenét.
1946 júniusában részt vesz a békési könyvapon, és tíz napot tölt a faluban Püski Sándor vendégeként. Július közepén vendégeskedett először Igalon, a Baumgartner családnál; a kerti „kőlugas”-ban készült többek között a Tücsökzene, majd az ezt követő években A huszonhatodik év és az 1953-as szonettek jelentős része. Októberben Ózdon Dóczi Antal református lelkész vendégeként dolgozott a Tücsökzenén (ekkori élmény szülötte Az Árny keze c. vers). Októbertől 1949 nyaráig a Válasz költői rovatának szerkesztője.
1947 könyvnapjára, de „nem könyvnapi jelleg”-gel megjelent a Tücsökzene. December 17-én felvették az Írószövetségbe; ez ellen tiltakozásul a Szövetség felvételi bizottságának három tagja, Zsolt Béla, Kárpáti Aurél és Bóka László lemondott a vezetőségben viselt tisztségéről.
1948. május 25-én megjelent az Örök Barátaink második kötete. Július 21. és 23. között három fiatal optikus társaságában egy motorcsónakon kezdődött utazása a Dunán, majd a Sió csatornán, amelynek egyes mozzanatait a Vers versek helyett c. költeményébe szőtte; az ezt követő „balatonozós” út végállomásaként augusztus 2-án és 3-án Földváron tartózkodott, ennek emléke A földvári mólón c. verse. Decemberben kiadták Shakespeare összes drámáit a Franklin kiadónál, köztük volt az ez évben befejezett Troilus és Cressida is; megjelentek még bilingvis kiadásban Shakespeare szonettjeinek már átdolgozott fordításai. December 13. és 1949. január 31. között a költő lefordította Puskin A bahcsiszeráji szökőkút című elbeszélő költeményét.
1949. február 10. és 25. között Hévízen a Keresztes apácanővérek Szent Józsefről elnevezett panziójában lakott Tompa Kálmán doktor meghívására, itt keletkezett – a vendégként idelátogató Vékesné Korzáti Erzsébet elutazása után – A huszonhatodik év két szonettje, „amit még látott”: Képzelt képzeleteddel, Vezeték. A Hévízen készült szonetteket a „Hévízi füzet” néven ismert kockás füzetbe írta (ebből csak a Képzelt képzeleteddel c. költemény kézirata hiányzik, mert lapját kiszakította, s elküldte Vékesné Korzáti Erzsébetnek). Márciustól májusig lefordította (második hévízi tartózkodásán fejezve be) az Andromaché c. drámát a Franklin kiadásában megjelenő, Illyés által szerkesztett Racine Összes drámai művei c. kötet számára. Májustól a Nemzeti Színház ismét előadta az Ahogy tetszik-et. A Fórum júniusi számában megjelent A bahcsiszeráji szökőkút, a költőt Puskin-éremmel tüntették ki. Július 29. és augusztus 6. között Bernáth Aurélék vendége, itt kezdte el írni Kisörsi nádas c. versét. A Válasz megszűnésével publikációs lehetőség nélkül maradt.
1950. február 12-én öngyilkos lett Vékesné Korzáti Erzsébet a Ráth György utca 54. első emeleti lakásában. Március 8. és 1951 húsvétja között megírta A huszonhatodik év első száz szonettjét. Áprilistól a Nemzeti Színház ismét előadja a Macbeth-et. Április végén kétszer is volt érpattanásból következő tüdőbevérzése, elterjedt halálhíre; utóbb nyáron szembevérzésre panaszkodott. Májusban megjelent a Franklin Kiadónál Somlyó György szerkesztésében Válogatott műfordításainak kötete. Nyáron Molière Embergyűlölőjét és Psychéjét fordította egy tervezett Molière-összes számára, és A huszonhatodik év szonettjeit írta Bernáthéknál Kisörsön, Kovács József vaskereskedő vendégeként Bogláron és Tihanyban Illyéséknél. 1951 húsvétján Balatonfüreden Liptákék vendégeként összeállította A huszonhatodik év-et, amelyet azután Lipták Gábor gépelt le több példányban. Október 10–11. éjszakáján érte első szívtrombózisa Tihanyban, melyet lábon viselt el.
1952-ben lefordította Thomas Hardy Tess of the d’Urbervilles c. regényét Egy tiszta nő címmel. Karácsonyra az Írószövetség stencilezett formában megjelentette Szabó Lőrinc fordításában Burns Vidám koldusok c. költeményét.
1953. június 3. és augusztus 10. között lefordított egy kötetet Tyutcsev verseiből. Szeptember 7. és 20. között újabb szerelmes versciklust írt (Igalon, Szárszón és Balatonfüreden), amely Káprázat címmel válik ismertté. Ősszel előadást tartott a Petőfi rádióban Tu Fu-ról, akinek az ő általa fordított verseit lánya, Gáborjáni Klára, Uray Tivadar és Tímár József szavalta el. A műsort 1953. november 18-án sugározták. Az év végén lefordította az Ifjúsági Színház kérésére Shakespeare Vízkereszt című vígjátékát (könyv alakban először csak 2004-ben jelent meg).
1954. április 4-én műfordításaiért (főként Majakovszkij fordításáért) József Attila-díjjal tüntették ki. Nyáron lefordította Molière Nők iskolája c. vígjátékát. Augusztusban pár napot Bernáth Aurél családja vendégeként Ábrahámhegyen töltött. December 30-án érte a második szívtrombózis.
1955. január 1-től egy hónapig az ORFI [Országos Reumatológiai és Fizikoterápiás Intézet, a valahai Irgalmasrendi Kórház, most részben ismét Budai Irgalmasrendi Kórház] I. Belgyógyászati osztályán ápolták, majd Bernáthné dr. Pártos Alice betege lett a C. reumaosztályon március 17-ig, azután a Gellért Szálló gyógyszanatóriumi szobájában volt további pihenés és gyógyszeres kezelés céljából július 2-ig. A nyáron közreműködött Bernáth Aurél önéletrajzi regényének végső stilizálásában, és Bernáth ekkor kezdett el dolgozni ismert, a költőt ábrázoló festményén. Augusztusban elkészült Illyés újrafelfedező tanulmánya, mely első alkalommal az Alföld 1956. 2. számában jelent meg. Szabó Lőrinc kezét sokízületi gyulladás kínozta; Polyarthritis címen (utóbb: Sokizületi gyulladás) erről verset is írt.
1956. január-februárban újabb verseket írt, köztük a Mozart hallgatása közben címűt. A könyvhéten megjelent Válogatott versei-nek új gyűjteménye (benne Valami szép címmel az utolsó általa összeállított verskötete), a válogatás és az előszó Illyés Gyula munkája. Július 2-án megrendezték nagy visszhangot keltő szerzői estjét az É[pítési] M[inisztérium] Mélyépítési Tervező Vállalat szakszervezeti bizottsága helyiségében. Szeptember 17-én beválasztották az Írószövetség elnökségébe. Október 23-án szülővárosa, Miskolc rendezte meg szerzői estjét, amelyet Illyés Gyula vezetett be. Szeptember 15. és december 9. között befejezte 1953-as szerelmi versciklusát. Október közepe és december közepe között elkészítette a forradalom eseményeit kommentáló, Meglepetések c. háromtételes költői művét.
1957 januárjában megalakult Magyar Írás Szövetkezet tagja lett többek között bisztrai Farkas Ferenc, a Nagy Imre-kormány államminisztere, Illyés Gyula, Kodolányi János, Németh László és Tamási Áron mellett; az egyesülés deklarált célkitűzése: „az eszmei színvonal feltétlen biztosítása és a szakmai kritika mennél behatóbb művelése”. Március 15-én Kossuth-díjjal tüntették ki. A kitüntetéssel járó pénzösszegből segítette többek között Zelk Zoltánnét, Sárközi Györgynét, Sinka Istvánt. Húsvétkor megjelent A huszonhatodik év. Május 13-án Tihanyban látta azt a holdfogyatkozást, amelyről utolsó, befejezett versét írta (május 16-án véglegesítette). Július 1-én aláírta a Magyar írók tiltakozása az atombombakísérletek ellen c. kiáltványt, majd A magyar írók tiltakozása az ENSZ ötös-bizottsági jelentés közgyűlési tárgyalása ellen c., a Magyar Nemzet szeptember 8-i, majd az Élet és Irodalom szeptember 15-i számában megjelenő nyilatkozatot, melyhez egyébként a magyar írók nagy többsége is csatlakozott. Szeptemberben megjelent a Tücsökzene bővített kiadása. Szeptember 12-én Tihanyban Illyéséknél rosszul lett. Október 3-án délután, öt perccel három óra előtt meghalt a Gömöri-klinikán. (Fiumei út, 17. I. 119.) Október 8-án a Kerepesi temetőben temették nagy állami tiszteletadással. Joó Sándor lelkész, Illyés Gyula, Fodor József, Mihályfi Ernő búcsúztatták. A diktatúra visszarendeződésének idején a kimért hivatalosságtól elkülönülve a ravatal mellett rövid, a résztvevők számára alig észrevehető pillanatban barátai vélekedését Illyés Gyula, a költőtárs, utolsó évei legjobb barátja fogalmazta meg: „Barátaid, küzdőtársaid megbízásából és kívánsága szerint mondok búcsút, kedves Lőrinc. Mindazok nevében, akik képtelenek fölfogni, hogy nem vagy, mert régtől fogva jól tudták, hogy ki voltál és ki leszel: halhatatlan szellem, a legnagyobbak közül való. Se veszteségünket felmérni, se fájdalmunkat kifejezni nincs méltó szó. Köszönjük, hogy életünk alkotórésze lettél. Nyugodj békében”. Joó Sándor pasaréti lelkész pedig igehirdetésében a Jób 19,25-öt választotta: „Tudom, hogy az én Megváltóm él és utoljára az én porom felett megáll...” És ezeket fűzte hozzá: „Egy sokat szenvedett ember, a bibliai öreg Jób mondta ezt, amikor már minden emberi vigasztalás, erő és hatalom csődöt mondott. Én tudom, hogy az én Megváltóm él.” És mélységes meggyőződéssel vonatkoztatta ugyanezt magára az elhunytra is: „Tudom, hogy merész ez a kijelentés, de van alapja: Isten szava, Igéje, ígérete!”
Fontosabb díjak, elismerések:
1932, 1937, 1944 – Baumgarten-díj
1940 – Budapest Székesfőváros Arany János Érme
1943 – a Debreceni Irodalmi Társaságok és a Nyári Egyetem Csokonai-díja
1994 – az Irodalompártoló Társaság díja
1954 – József Attila-díj
1957 – Kossuth-díj
Az életrajzot Horányi Károly és Kabdebó Lóránt írta. Átvéve a Miskolci Egyetem Szabó Lőrinc Kutatóhelyének és az MTA Könyvtárának krk.szabolorinc.hu weblapjáról.
Bibliográfia
I. Életében megjelent könyvei
Barbusse, Henri: Világosság, ford. Schöpflin Aladár, Franklin Társulat, Bp. [é. n. 1919.] [A művet valójában nevének feltüntetése nélkül jelentős részben Szabó Lőrinc fordította. Ld. Szabó Lőrinc: Vallomások: Naplók, beszélgetések, levelek, s. a. r., jegyz. Horányi Károly, Kabdebó Lóránt, Osiris, Bp. 2008, 36.]
Baudelaire, Charles: Kis költemények prózában (Petits Poëmes en Prose), ford. G. Szabó Lőrinc, átnézte Babits Mihály, Lantos, Bp. 1920.
Omár Khájjám: Rubáiját, ford. Szabó Lőrinc, Táltos, Bp. 1920.
Wilde Oszkár [Wilde, Oscar]: Az odaadó barát, ford. Szabó Lőrinc, Lantos, Bp. 1920 (Kétnyelvű Klasszikus Könyvtár 31.) [Második, hasonmás kiadás: Uránia kiadás = Aczél testvérek–, Budapest, 1935.]
Verlaine, Paul: Nők,[Bp. 1920]. [A kötet történetére vonatkozóan ld. a mű újabb kiadását: M. Helikon, Bp. 1983.]
Shakespeare szonettjei, ford. Szabó Lőrinc, Genius, Bp. 1921.
Coleridge, Samuel Taylor: Ének a vén tengerészről, ford. Szabó Lőrinc. Kner Izidor, Gyoma 1921 (Monumenta Literarum, 1. sor., 10.)
Stifter, Adalbert: A pusztai falu, ford. Szabó Lőrinc, Kner Izidor, Gyoma 1921 (Monumenta Literarum, 1. sor., 9.)
Föld, erdő, isten. Kner Izidor, Gyoma 1922.
Baudelaire, Charles: Romlás virágai, ford. Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Tóth Árpád, Genius, Bp. 1923.
Zola Emil: A föld. Zola: ford. Szabó Lőrincz., Révai Testvérek Irodalmi Intézet R-t. kiadása, Bp. [é. n.] (A Rougon-Macquart család [Egy család természetrajza és szociális története a második császárság korában] 15.) [A fordítás valójában Kardos Pál és Kardos Mária munkája, ld. Érlelő diákévek: Napló, levelek, dokumentumok, versek Szabó Lőrinc pályakezdésének éveiből, emlékezések az 1915–1920-as évekről, összeáll., s, a, r., bev., jegyz. Kabdebó Lóránt, PIM–NPI, Bp. 1979, 333. Ld. még Szabó Lőrinc: Vallomások: Naplók, beszélgetések, levelek, s. a. r., jegyz. Horányi Károly, Kabdebó Lóránt, Osiris, Bp. 2008, 52, 652, 767.]
Maupassant, Guy de: Amit a nap s az éj mesél, ford. Szabó Lőrinc, Athenaeum, Bp. 1923.
Kalibán! Athenaeum, Bp. 1923.
Fény, fény, fény, Kultura R.-T., Bp. 1926. [1925-ben már kritika is megjelent róla.]
Paul Verlaine válogatott versei, ford. Szabó Lőrinc, Pandora, Bp. 1926.
A sátán műremekei. Pandora, Bp. 1926.
Antológia Ady Endre verseiből, összeáll. Szabó Lőrinc, Athenaeum, Bp. 1927.
A Sion-hegy alatt: Ady Endre istenes versei, összeáll. Szabó Lőrinc, Athenaeum, Bp. [é.n].
Halhatatlan szerelem: Nagy költők és nagy festők művészetének tükrében, szerk. Mikes Lajos, Mihályfi Ernő, Szabó Lőrinc. Pesti Napló, Bp. 1930 [karácsonyán].
Omar Khajjám: Rubáíját, ford. Szabó Lőrinc. Kner Izidor, Gyoma 1930. [A fordítás második változata mint exkluzív kiadvány = megállapodás szerint = egyetlen, valójában több példányban; újabb kiadása: Szász Endre metszeteivel: M. Helikon, Bp. 1965.]
A szegény Villon tíz balladája és A szép fegyverkovácsné panasza, ford. Szabó Lőrinc, Bisztrai Farkas Ferencz, Bp. 1931.
Az ifjú Goethe. 1749–1776: Antológia a költő ifjúkorának műveiből, ford. Szabó Lőrinc, Turóczi-Trostler József. Kner Izidor, Gyoma, 1932.
A férfi Goethe. 1777–1800: Antológia a költő férfikorának műveiből, ford. Szabó Lőrinc, Turóczi-Trostler József, Kner Izidor, Gyoma, 1932.
Az öreg Goethe. 1801–1832: Antológia a költő öregkorának műveiből, ford. Szabó Lőrinc, Turóczi-Trostler József, Kner Izidor, Gyoma, 1932.
Te meg a világ, Pantheon, Bp. 1932.
Bibliofil kalendárium, szerk. Szabó Lőrinc. Bibliofilia, Bp. 1933. [A szedés és nyomás a Helikon–Biró-nyomda R. T. munkája.]
Csinnadratta, ill. Janovits István, Athenaeum, [1933].
Goethe, Johann Wolfgang von: Werther, ford. Szabó Lőrinc sorozatban, Bp. 1933 (Az Est-lapok Filléres Klasszikusai).
Szabó Lőrinc Válogatott Versei, Nagy Károly és Társai, Debrecen, 1934 (Uj Irók 8.).
Shakespeare, William: Athéni Timon, ford. Szabó Lőrinc, Athenaeum, Bp. 1935.
Schaukal, [Richard von]: E. T. A. Hoffmann, ford. Szabó Lőrinc, Kultúra, Bp. [1935] (Kultúra Könyvtár).
Naegele, Otto: A rosszrahajló gyermek, ford. Szabó Lőrinc, Káldor, Bp. 1935 (Szülői gondok).
Különbéke, Athenaeum, Bp. 1936.
Cseh és szlovák költők antológiája. Renaissance, Bp. 1936 [A kötetben többek között Szabó Lőrinc fordításai.]
Johst, Hanns: Thomas Paine, ford. Szabó Lőrinc, Bp. [1937] (Krónika a Nemzeti Színház műsorkísérő füzetei).
Harc az ünnepért, Bartha Miklós Társaság, Kecskemét, 1938. [A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Könyvesboltjának bizománya. Első Kecskeméti Hírlapkiadó, és Nyomda-Rt. Igazgató Tóth László. Bp. 1938.]
Reggeltől estig: Egy repülőutazás emléke, ill. Molnár C. Pál, Magyar Bibliofilek Szövetsége, Bp. 1937.
Kleist, Heinrich von: Amphitryon:Vígjáték Molière nyomán, ford. Szabó Lőrinc, Singer és Wolfner, Bp. 1938.
Shakespeare, William: Ahogy tetszik, ford. Szabó Lőrinc, Singer és Wolfner, Bp. 1938.
Shakespeare, William: Macbeth, ford. Szabó Lőrinc, Singer és Wolfner, Bp. 1939.
A szegény Villon tíz balladája és A szép fegyverkovácsné panasza, ford. Szabó Lőrinc. Singer és Wolfner, Bp. 1939.
Válogatott versei, Singer és Wolfner, Bp. 1940.
Villon, François: Nagy testámentuma, ford. Szabó Lőrinc, Singer és Wolfner, Bp. 1940.
Keller, Gottfried: Tükör, a cica: mese, ford. Szabó Lőrinc, Niels Kampmann Verlag, Berlin–Dahrem, 1941.
Droste-Hülshoff, Anette von: A zsidóbükk: Erkölcskép a vestfáliai hegyekből, ford. Szabó Lőrinc, Niels Kampmann Verlag, Berlin–Dahrem, 1941.
Storm, Theodor: Aquis submersus, ford. Szabó Lőrinc, Niels Kampmann Verlag, Berlin–Dahrem, 1941.
Örök Barátaink: Szabó Lőrinc kisebb műfordításai, Singer és Wolfner, Bp. 1941.
Szabó Lőrinc–Szalay Lajos: Tizenkét vers = Tizenkét rajz, Singer és Wolner [1943].
Szabó Lőrinc Összes versei. Singer és Wolfner, Bp. 1943. [Benne egy kötetnyi új vers Régen és Most cím alatt.]
Baudelaire, Charles: A Romlás Virágai, ford. Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Tóth Árpád, s. a. r., jegyz. Szabó Lőrinc. Révai, Bp. 1943.
Omár Khájjám: Rubáíját, ford. [Edward Fitzgerald angol változata alapján] Szabó Lőrinc, Új Idők Irodalmi Intézet Rt, Bp. 1943. [Műfordításának harmadik változata.]
Villon, François: Nagy testámentuma, ford. Szabó Lőrinc, Új Idők Irodalmi Intézet Rt, Bp. 1944. [Hat balladával bővített második kiadás.]
Tücsökzene: Rajzok egy élet tájairól,Magyar Élet, Bp. 1947.
Doyle, Sir Arthur Conan: Rejtelmes világ a tenger alatt, ford. Szabó Lőrinc, Fehér-holló könyvek, Bp. 1947.
Shakespeare, William Összes drámái, Franklin, Bp. 1948. [Benne Szabó Lőrinc fordításában: Ahogy tetszik,Athéni Timon, Macbeth, Troilus és Cressida]
Shakespeare szonettjei, ford. Szabó Lőrinc, Franklin, Bp. 1948. [Új, átdolgozott kiadás.]
Örök Barátaink: Kisebb lírai versfordítások második gyűjteménye, Egyetemi Nyomda, Bp. 1948.
Puskin, Alekszandr Szergejevics: Bahcsiszeráji szökőkút, in uő.: Költemények és egyéb verses munkák, szerk. Gábor Andor, Gáspár Endre, Szikra–Új Magyar Könyvkiadó, Bp. 1949., 201–208.
Racine, Jean: Andromaché, in Racine összes drámai művei, szerk. Illyés Gyula, Franklin, Bp. 1949, 135–208.
Szabó Lőrinc Válogatott műfordításai, szerk. Somlyó György, Franklin, Bp. 1950.
Hardy, Thomas: Egy tiszta nő,ford. Szabó Lőrinc, Szépirodalmi, Bp. 1952.
Krilov, Ivan Andrejevič: Válogatott mesék, ford. Szabó Lőrinc, Ifjúsági, Bp. 1952.
Tyutcsev, Fjodor Ivanovics: Versek, ford. Szabó Lőrinc, Új Magyar, Bp. 1953.
Majakovszkij, Vlagyimir Vlagyimirovics: 150.000.000, in uő: Elbeszélő költemények, szerk. Devecseri Gábor, Gáspár Endre, Simon István, Szépirodalmi, Bp. 1953, 21–73.
La Fontaine, Jean de: Mesék, szerk. Gyergyai Albert, Új Magyar Könyvkiadó, Bp. 1954).
Shakespeare, William: Ahogy tetszik, ford. Szabó Lőrinc, bev. Both Béla, ill. Schey Ferenc, Művelt Nép, Bp. 1954 (Népszerű drámák).
Goldoni, Carlo: A hazug,ford. Szabó Lőrinc, in Goldoni: Válogatott vígjátékai, Új Magyar, Bp. 1955.
Shakespeare, William: Összes drámái. I-IV, Új Magyar, Bp. 1955. [Benne Szabó Lőrinc fordításában: Ahogy tetszik,Athéni Timon, Macbeth, Troilus és Cressida; Szabó Lőrinc megigazításában Vörösmarty fordításai: Lear király, Julius Caesar.]
Molière Válogatott vígjátékai, Új Magyar, Bp. 1954 (A világirodalom klasszikusai). [Benne: Embergyűlölő, Nők iskolája.]
Szabó Lőrinc Válogatott versei, bev. Illyés Gyula, Magvető, Bp. 1956. [Kötetben új versei Valami szép cím alatt.]
Molière: Embergyűlölő, ford. Szabó Lőrinc, Új Magyar, Bp. 1956 (Világirodalmi kiskönyvtár).
Molière: Nők iskolája, ford. Szabó Lőrinc, Új Magyar, Bp. 1956 (Világirodalmi kiskönyvtár).
Shakespeare, William: Ahogy tetszik, ford. Szabó Lőrinc, Művelt Nép, Bp. 1956. [Új, átdolgozott kiadás.]
Keller, Gottfried: Tükör, a cica: mese, ford. Szabó Lőrinc, Magvető, Bp. 1957. [Új, átdolgozott kiadás.]
Storm, Theodor: Aquis submersus, ford. Szabó Lőrinc, Magvető, Bp. 1957. [Új, átdolgozott kiadás.]
Coster, Charles de: Thyl Ulenspiegel, ford. Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Európa, Bp. 1957. [A mű jelentős részét valójában Wessely László fordította.]
Kleist, Heinrich von: Az eltört korsó: Amphitryon, ford. Németh László, Szabó Lőrinc. Európa, Bp. 1957. [A kötetben Szabó Lőrinc fordításának átdolgozott változata.]
Villon, François: Összes versei, ford. Szabó Lőrinc, Európa, Bp. 1957. [Új, átdolgozott kiadás.]
Coleridge, Samuel Taylor: Rege a vén tengerészről, ford. Szabó Lőrinc., ill. Gustave Doré, Magvető, Bp. 1957. [Új, átdolgozott kiadás.]
Maupassant, Guy de: La parure: Az ékszer, ford. Szabó Lőrinc, Bp. Terra, 1957 (Kétnyelvű kiskönyvtár 16.).
A huszonhatodik év: Lírai rekviem százhúsz szonettben, Magvető, Bp. 1957. [2. változatlan kiadás: Magvető, 1958.]
Tücsökzene: Rajzok egy élet tájairól, Szépirodalmi, Bp. 1957. [Második, bővített kiadás.]
II. Jelentősebb posztumusz könyvei
Örök Barátaink: A költő kisebb lírai versfordításai, utószó Szabó Lőrincné, jegyzetanyagot átd. és kieg. Hárs Ernő,Szépirodalmi, Bp. 1958, 2 köt.
Szabó Lőrinc Összegyűjtött versei,utószó Sőtér István, lektor Szabolcsi Miklós, Magvető, Bp. 1960. [Második változatlan kiadás: 1962.]
Szabó Lőrinc Válogatott versei, vál. Somlyó György, életrajzot és a jegyzeteket írta Szijgyártó László, Móra, Bp. 1963 (A Magyar Irodalom Gyöngyszemei, szerk. Kormos István). [Második kiadás: 1977.]
A költészet dicsérete: Válogatott cikkek, tanulmányok, vál., bev., szerk. Simon István, Szépirodalmi, Bp. 1967.
Szavakkal nő a gyász: Posztumusz szonettek, utószó Kabdebó Lóránt, ill. Borsos Miklós, Szépirodalmi, Bp. 1974 (Mikrokozmosz füzetek).
Napló, levelek, cikkek. vál., s. a. r., bev., jegyz. Kabdebó Lóránt, Szépirodalmi, Bp. 1974 (Műhely).
Szabó Lőrinc Összegyűjtött versei, szöveggond. Szilágyi Péter,Szépirodalmi, Bp. 1974.
Káprázat: Válogatott versek, vál., utószó Domokos Mátyás, Szépirodalmi, Bp. 1975 (Olcsó Könyvtár).
Lóci óriás lesz, vál. Steinert Ágota, ill. Würtz Ádám, Móra, Bp. 1975.
A költő és a földiek: Versek és műfordítások, vál., előszó, szerk. Kántor Lajos, Dacia Kolozsvár–Napoca, 1977.
Érlelő diákévek: Napló, levelek, dokumentumok, versek Szabó Lőrinc pályakezdésének éveiből, emlékezések az 1915–1920-as évekről, összeáll., s, a, r., bev., jegyz. Kabdebó Lóránt, PIM–NPI, Bp. 1979.
Szabó Lőrinc hévízi versfüzete, szerk. Kabdebó Lóránt, M. Helikon, Bp. 1980 (Kézirattár).
Szabó Lőrinc Összes versei, vál., szöveggond., jegyz. Domokos Mátyás, Szépirodalmi, Bp. 1982 (Magyar Remekírók). [Az első olyan kiadás, amelyben az első négy kötet eredeti szövege is szerepel a függelékben.]
Könyvek és emberek az életemben: Prózai írások, vál., szerk., jegyz. Steinert Ágota, Magvető, Bp. 1984.
Húz a liba papucsot, Móra, Bp. 1987.
NŐK, habzó májusi rózsák: Szerelmes versek, vál. Steinert Ágota. M. Helikon, Bp. 1987.
Harminchat év: Szabó Lőrinc és felesége levelezése 1921–1944, s. a. r., bev. jegyz. Kabdebó Lóránt. Magvető, Bp. 1989.
Bírákhoz és barátokhoz: Napló és védőbeszédek 1945-ből, s. a. r., jegyz., utószó Kabdebó Lóránt, Magvető, Bp. 1990.
Vers és valóság: Összegyűjtött versek és versmagyarázatok. szerk., s. a. r., jegyz., utószó Kabdebó Lóránt, Magvető, Bp. 1990.
Buddha tenyerén: A költő keleti témájú versei, összeáll. Steinert Ágota, utószó Simon Zoltán. M. Helikon, Bp. 1991.
Utazás Erdélyben: cikkek versek, levelek, s. a. r., utószó Kabdebó Lóránt, Mikszáth, Salgótarján, 1992.
Harminchat év: Szabó Lőrinc és felesége levelezése 1945–1957, s. a. r., bev. jegyz. Kabdebó Lóránt. Magvető, Bp. 1993.
Magyar sors és fehér szarvas: Válogatott prózai írások, szerk. Bognár József, Magyar Fórum, Bp. 1994.
Válogatott versek, vál., szerk. Kaiser László, utószó Kabdebó Lóránt, Talentum-Akkord, Bp. 1995 (Talentum diákkönyvtár).
Szabó Lőrinc hévízi versfüzete. szerk. Kabdebó Lóránt, Önkormányzat, Hévíz, 1997 (Hévízi könyvtár).
Az Egy álmai, vál. Demény Péter, Kriterion, Bukarest–Kolozsvár, 1998.
Szabó Lőrinc Összes versei, s. a. r. Kabdebó Lóránt, Lengyel Tóth Krisztina, Unikornis, Bp. 1998 (A Magyar Költészet Kincsestára). [Akkor ismert összes verseinek kiadása. A szöveggondozás és az imprimálás a Miskolci egyetem Bölcsészettudományi Karának Modern Magyar Irodalom Tanszékére telepített, az OTKA és az MTA által támogatott Szabó Lőrinc Kutatóhely eredményeinek felhasználásával készült.]
Huszonöt év: Szabó Lőrinc és Vékesné Korzáti Erzsébet levelezése, s. a. r., jegyz. Kabdebó Lóránt, Lengyel Tóth Krisztina. Magvető, Bp. 2000.
Szabó Lőrinc Összes versei, s. a. r. Kabdebó Lóránt és Lengyel Tóth Krisztina, Osiris, Bp. 2000. [Második javított kiadása 2003.]
Vers és valóság: Bizalmas adatok és megjegyzések, s. a. r. Lengyel Tóth Krisztina, jegyz. Kiss Katalin, Lengyel Tóth Krisztina, utószó Kabdebó Lóránt, Osiris, Bp. 2001.
Örök Barátaink: A költő kisebb lírai versfordításai. s. a. r. Horányi Károly, Kabdebó Lóránt, utószó Kabdebó Lóránt, Osiris, Bp. 2002.
Ne panaszold a magányodat! Kodolányi János levelezése Szabó Lőrinccel és Szabó Lőrincné Mikes Klárával 1948–1957, s. a. r., előszó, jegyz. Horányi Károly, Argumentum, Bp. 2002.
Emlékezések és publicisztikai írások. s. a. r., jegyz. utószó Kemény Aranka, Osiris, Bp. 2003.
„A megélt költemény”: Szabó Lőrinc levelezése Bernáth Auréllal és családjával. 1933–1957. s. a. r., előszó, jegyz. Horányi Károly, Miskolci Egyetem BTK Szabó Lőrinc Kutatóhely–MTA Könyvtára, Miskolc, 2003 (Szabó Lőrinc Füzetek 4., sorozatszerk. Kabdebó Lóránt).
Válogatott versek, vál., jegyz. Ferencz Győző, Osiris, Bp. 2004 (Osiris diákkönyvtár).
Szabó Lőrinc németországi utazásai. Fekete-erdő és Ulm: Fahrten von Lorenz Szabó in Deutschland. Schwazwald und Ulm, s. a. r. Pásztor Imre, ford. Bárczi Katalin, Miskolci Egyetem BTK Szabó Lőrinc Kutatóhely–MTA Könyvtára, Miskolc, 2003 (Szabó Lőrinc Füzetek 4., sorozatszerk. Kabdebó Lóránt).
Vissza a háborúból: Szabó Lőrinc Remarque-fordítása, s. a. r., jegyz., bemutatja Juhász Gábor, Szemán Renáta, Miskolci Egyetem, BtK Szabó Lőrinc Kutatóhely, Miskolc. 2008 (Szabó Lőrinc Füzetek 9.)
Shakespeare, William: Vízkereszt, vagy: amit akartok, bev. Kabdebó Lóránt, s. a. r., utószó Szele Bálint, Csokonai, Debrecen, 2004 (Szabó Lőrinc kiadatlan drámafordításai 1).
Turney, William: Keserű aratás, bev. Bécsy Tamás, s. a. r., utószó Szele Bálint, Csokonai, Debrecen, 2004 (Szabó Lőrinc kiadatlan drámafordításai 2).
Krasiński, Zygmunt: Pokoli színjáték, átdolg. Csokor, Franz Theodor bev. Kiss Gy. Csaba, s. a. r. Szele Bálint, Csokonai, Debrecen, 2004 (Szabó Lőrinc kiadatlan drámafordításai 3).
Strindberg, August: A csöndes ház, bev., s. a. r. Kontor István, Csokonai, Debrecen, 2007 (Szabó Lőrinc kiadatlan drámafordításai 4).
Vallomások: Naplók, beszélgetések, levelek, s. a. r., jegyz. Horányi Károly, Kabdebó Lóránt, Osiris, Bp. 2008.
Válogatott versek. Budapest. 2008. Kossuth Kiadó, 382 p. (Klasszikus magyar líra)
Szél hozott. Versek gyerekeknek és felnőtteknek. (Szerk.: Miklya Zsolt, illl.: Schall Eszter.) Budapest. 2016. Móra Könyvkiadó, 86 p.
Irodalmi tanulmányok, előadások, kritikák. [Szöveggond., jegyz., utószó: Kemény Aranka.]Budapest. 2013. Osiris Kiadó, 1108 p. (Osiris Klasszikusok)
III. Versei napilapokban és folyóiratokban
Föld, erdő, isten
I. A vándor elindul = Dunántúli idillek gyűjtőcím alatt az I. sz. költemény: Nyugat, 1921. 15. sz. (aug. 1.) 1140. p.; Új versek, régi dallamok gyűjtőcím alatt négy más verssel együtt átdolgozva: Új Idők, 1943. máj. 1.
II. Reggel = Dunántúli idillek gyűjtőcím alatt a VI. sz. költemény: Nyugat, 1921. 15. sz. (aug. 1.) 1140. p.
III. Este (Élő csillagok gyúlnak a füvek közt…) = Dunántúli idillek gyűjtőcím alatt a XVIII. sz. költemény: Nyugat, 1921. 15. sz. (aug. 1.) 1141. p.; Este címmel már átdolgozva: Keleti Ujság, 1937. máj. 10.
IV. Sötétség, holdfény = valójában: Három vers gyűjtőcímmel: Nyugat-korrektúrában: MTAK Kézirattára Ms 4652/321.; feltételezhetően csak kötetben jelent meg.
V. Egyedűl = Álarc mögül címmel: Nyugat, 1921. 7. sz. (ápr. 1.) 533. p.
VI. Pásztorsípon = Dunántúli idillek gyűjtőcím alatt a XXIV. sz. költemény: Nyugat, 1921. 15. sz. (aug. 1.) 1141. p.
VII. A hazatért kedvesről = Dunántúli idillek gyűjtőcím alatt a XXIX. sz. költemény: Nyugat, 1921. 15. sz. (aug. 1.) 1141–1142. p.
VIII. Zavar (A fák kezei égbe kulcsolódtak…) = Versek gyűjtőcím alatt az III. sz. költemény: Nyugat, 1921. 21. sz. (nov. 1.) 597. p; Új versek, régi dallamokgyűjtőcím alatt négy más verssel együtt, átdolgozva: Új Idők, 1943. máj. 1. 70. p.
IX. Titkok = Versek gyűjtőcím alatt az II. sz. költemény: Nyugat, 1921. 21. sz. (nov. 1.) 597 p.
X. Mondják, hogy szép = Dunántúli idillek gyűjtőcím alatt a XXXII. sz. költemény: Nyugat, 1921. 15. sz. (aug. 1.) 1142. p.
XI. Kirándulás = Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
XII. Hajnali himnusz = Vers a hajnali erdőről címmel: Nyugat, 1921. 7. (ápr. 1.) 533–534. p.
XIII. Gyógyulás = Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
XIV. Erdei szerelem = Vers cím alatt: Nyugat, 1922. 3. sz. (febr. 1.) 169. p.
XV. Csodatevő szemek = Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
XVI. Hasztalan lázadás = Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
XVII. A szelíd tanitvány = Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
XVIII. Az elhagyott lány = Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
XIX. Elmentél, s megnémult a táj = Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
XX. Magány (Sok kétely és bűn a halálba láncol…) = Versek gyűjtőcím alatt az V. sz. költemény: Nyugat, 1921. 21. sz. (nov. 1.) 597. p.
XXI. Titkos fájdalom = Versek gyűjtőcím alatt a IV. sz. költemény: Nyugat, 1921. 21. sz. (nov. 1.) 597. p.
XXII. Tétlen jövendő = Három vers gyűjtőcímmel: Nyugat-korrektúrában: MTAK Kézirattára Ms 4652/321.
XXIII. A vágy szégyene = Feltételezhetően először csak a kötetben jelent meg; Új versek, régi dallamok gyűjtőcím alatt négy más verssel együtt, átdolgozva: Új Idők, 1943. máj. 1. 70. p.
XXIV. A halál csiráival… = Dunántúli idillek gyűjtőcím alatt a XXXIII. sz. költemény: Nyugat, 1921. 15. sz. (aug. 1.) 1142–1143. p.
XXV. A következő pillanat = Három vers gyűjtőcímmel: Nyugat-korrektúrában: MTAK Kézirattára Ms 4652/321.
XXVI. Az idő kisértetei = Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
XXVII. Könyvvel a temetőben = Dunántúli idillek gyűjtőcím alatt a
XXXIV. sz. költemény: Nyugat, 1921. 15. sz. (aug. 1.) 1143. p.
XXVIII. Pannón ősz = Versek gyűjtőcím alatt az I. sz. költemény: Nyugat, 1921. 21. sz. (nov. 1.) 596. p.; Új versek, régi dallamok gyűjtőcím alatt négy más verssel együtt átdolgozva: Új Idők, 1943. máj. 1. 70. p.
XXIX. Rutilius levele = Dunántúli idillek gyűjtőcím alatt a XLIX. sz. költemény: Nyugat, 1921. 15. sz. (aug. 1.) 1145. p.
XXX. Sulyos felhők = Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
XXXI. Jelenések = Novus nascitur ordo címmel: Nyugat, 1920. 11–12. sz. (jún.) 609. p.
XXXII. A föld barátai = Legyünk mi is egyszerű emberek címmel: Nyugat, 1921. 7. (ápr. 1.) 534–535. p.
XXXIII. A barbár tanítvány = Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg. Valójában Kacagó Dionysos címmel: Nyugat, 1921. 7. (ápr. 1.) 535. p.
XXXIV. Torzonborz, fekete állat = Hemperegve a porban, a fényben címmel: Nyugat, 1921. 7. (ápr. 1.) 535. p.
XXXV. Fák között = Dunántúli idillek gyűjtőcím alatt a XLVI. sz. költemény: Nyugat, 1921. 15. sz. (aug. 1.) 1144. p. Új versek, régi dallamok gyűjtőcím alatt négy más verssel együtt átdolgozva: Új Idők, 1943. máj. 1.
XXXVI. Uránia = Dunántúli idillek gyűjtőcím alatt a XLV. sz. költemény: Nyugat, 1921. 15. sz. (aug. 1.) 1144. p.
XXXVII. Szélcsend = Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
XXXVIII. Párbeszéd = Dunántúli idillek gyűjtőcím alatt az L. sz. költemény: Nyugat, 1921. 15. sz. (aug. 1.) 1145. p.
Kalibán!
Kalibán = Égesd el a könyveket, Kalibán! címmel: Az Est, 1923. nov. 11.
Város = Házak, paloták, kopasz bűnösök címmel: Pesti Napló, 1923. aug. 28.
Szénásszekér = Szénásszekér ment át a városon címmel Pesti Napló, 1923. szept. 8.
Hajnal a nagyvárosban = Verebek címmel: Magyarország, 1923. szept. 2.; Új versek, régi dallamok gyűjtőcím alatt három másik verssel együtt átdolgozva: Új Idők, 1943. máj. 29. 638. p.
Ellentétek = Reménytelen ég alatt címmel: Az Est, 1923. aug. 31.
Meghalni ilyen fiatalon (Éjszaka, fény. Autók suhognak…) = Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Akkor = Pókokat rakok a szemeibe címmel feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Nincs rád időm = Hagyj el kis szitakötőm címmel: Magyarország, 1923. okt. 14.; átdolgozva: Magyar Csillag, 1943. 10. sz. (máj. 15.) 575. p.
Idegenek = Magyarország, 1923. aug. 19.
A szörnyeteg városa = Átkozd meg a várost és menekülj! címmel: Pesti Napló, 1923. szept. 23.; átdolgozva: Pesti Napló, 1933. nov. 5.
Csigabiga = Április címmel: Pesti Napló, 1923. jún. 8..
Tavaszban = Tavaszi dal címmel: Az Est, 1923. ápr. 1.; átdolgozva: Pesti Napló, 1933. okt. 15.
Örökzöld bánat = Dal címmel: Nyugat, 1923. 6. sz. (márc. 16.) 400. p.; kötetben: Mint a fagyöngy sír címmel.; Új versek, régi dallamok gyűjtőcím alatt három másik verssel együtt átdolgozva: Új Idők, 1943. máj. 29. 638. p.
Fűben = Erdő címmel: Nyugat, 1923. 6. sz. (márc. 16.) 400. p.; Fekszem hanyatt címmel: Pesti Napló, 1933. okt. 15., majd kötetben.
Szél hozott, szél visz el = Magyarország, 1923. máj. 20.
Hajnali séta = Hajnali szél címmel: Magyarország, 1923. dec. 25.
Séta közben = Mint szép, ártatlan akác címmel: Pesti Napló, 1923. júl. 8.; Séta közben címmel átdolgozva: Magyar Csillag, 1943. ápr. 15.
Tóparton = Két testvér-dal cím alatt az I. sz. költemény: Nyugat, 1923. 6. sz. (márc. 16.) 400. p.; kötetben: Milyen jó szállni, mint a csónak címmel.
Vízipók = Két testvér-dal cím alatt az II sz. költemény: Nyugat, 1923. 6. sz. (márc. 16.) 400. p.; kötetben: Milyen jó jónak lenni, jónak! címmel.
Elvesztett vigasz = Tegnap megbántott valaki címmel: Az Est, 1923. máj. 15.
Éjjel az erdőn = Éjszaka címen: Nyugat, 1923. 6. sz. (márc. 16.) 400. p.
Pán ajándéka = Nem voltam én mindig ilyen címmel: Magyarország, 1923. máj. 31.
Záporban = Nyugat, 1920. 11–12. sz. (márc. 16.) 610. p.
Augusztus = Nyugat, 1920. 11–12. sz. (márc. 16.) 611. p.
Őszi éjszaka = Rothadni ázott bokrok alatt címmel: Az Est, 1923. dec. 2.
Misztikus hódolat = Örök ösztönzőm, áldott Anyaföld! címmel feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Mitológia = Nagy nyaramban tavaszi lepke… címmel: Az Est, 1923. júl. 25.
Varázskert = Lombosodó, napos tavaszban címmel: Pesti Napló, 1923. júl. 29.
Pillanatok = Kacéran és ellenszegülve címmel: Nyugat, 1922. 21. sz. (nov. 1.) 1294. p.
És mikor újra megcsókoltalak = Nyugat, 1922. 21. sz. (nov. 1.) 1294. p.
Az ifjú Kheiron dala = Csöndes esti ének címmel: Nyugat, 1923. 11–12. (jún. 16.) 913. p.; kötetben először: Nők, habzó májusi rózsák címmel; végleges címmel átdolgozva: Magyar Csillag, 1943. 8. sz. (ápr. 15.) 450. p.
Hajnali burleszk = Hajnal, szerelem, szomorúság címmel: Pesti Napló, 1923. máj. 10.
Felhő = Erdei lomb és széllengette bokor címmel: Nyugat, 1922. 21. sz. (nov. 1.) 1295. p.
Tihany partján a hegy alatt = Nyugat, 1922. 21. sz. (nov. 1.) 1296. p.; Új versek, régi dallamok gyűjtőcím alatt három másik verssel együtt átdolgozva: Új Idők, 1943. máj. 29. 638. p.
Menj haza = Menj haza kislányom címmel: Magyarország, 1923. júl. 15.
Nem nyúlok hozzád, csak nézem, hogy alszol = Nyugat, 1922. 15–16. sz. (aug. 1.) 1026. p.; Új versek, régi dallamok gyűjtőcím alatt három másik verssel együtt átdolgozva: Új Idők, 1943. máj. 29. 638. p.
Menekülés (Csókolj, csókolj, szerelem…) = Meghalt, csókolj, szédület … címmel feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
A legjobb tündér = Tagadd le, hogy boldogítottál címmel: Magyarország, 1923. aug. 12.
Láz = Alszik, megnőtt szakálla, körme címmel feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Istár = Ki védi a lelkem erdejét? címmel feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Tréfálkozó őszi levelekkel (Milyen száraz és hideg a lelkem…) = Nyugat, 1922. 21. sz. (nov. 1.) 1296. p.
Enyém volt s mégse enyém ma = Virágzene címmel: Pesti Napló, 1923. febr. 11.
Anyám mesélte (Anyám mesélte, régen, amikor még…) = Az Est, 1923. ápr. 29.; Új versek, régi dallamok gyűjtőcím alatt átdolgozva: Új Idők, 1943. máj. 22. 18. p.
Egy kis értelmet a reménynek! (Nem boldogságot, csak hitet, csak…) = Könyörgés címmel: Az Est, 1923. okt. 20.
Hazám, keresztény Európa = Pesti Napló, 1923. aug. 23.
Megint vas-korban, I–III. = A III. rész Vas-korban élünk, nincs mit menteni! címmel: Az Est, 1923. jún. 23.; az I. rész Zendülj föl bennem, Isten, Eljövendő!címmel: Magyarország, 1923. nov. 25.
Altató dal (Valaki, valaki, vad kötelen…) = Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Az eretnek tragédiája, I–X. = Nyugat, 1922. 5. sz. (márc. 1.) 346–348. p.
Testvérsiratók, I–V. = Nyugat, 1922. 13–14. sz. (júl. 1.) 901–908. p.
Isten (Lobogó folyamok zuhannak az éjszakába…) = Nyugat, 1923. 3. sz. (febr. 1.) 143–145. p.
Fény, fény, fény
Álarc mögül = Ki van itt az éghez közelebb? címmel: Az Est, 1924. márc. 9.; Új versek, régi dallamok gyűjtőcím alatt négy másik költeményel együtt átdolgozva: Új Idők, 1943. júl. 10. 34. p.
Hangok (A tavasz ideges villámai…) = A tavasz ideges villámai címmel: Az Est, 1925. jún. 7.
Kísértetek = Nézek s ezer arcom visszanéz címmel: Pesti Napló, 1924. jún. 22.; Kísértetjáték címmel: Pesti Napló, 1933. okt. 15.
Fény (Sötét fényszórók: szemeim az eget…) = Pesti Napló, 1924. szept. 21.; Új versek, régi dallamok gyűjtőcím alatt négy másik költeménnyel együtt átdolgozva: Új Idők, 1943. júl. 10. 34. p.
Utazás háború után = Mit kaptam én még a világtól? címmel: Magyarország, 1924. jan. 6.
Csodálkozás (Tavaszi szaga van a sárnak…) = Ma valami bolond öröm ér! címmel: Az Est, 1925. márc. 22.; kötetben: Ma minden léggömb égbe szökik címmel.
Szédület = Ölelj meg, ölj meg, Istenem! címmel: Az Est, 1924. júl. 13.
Tavasz elé = Jövel, szentlélek-úristen! címmel: Magyarország, 1925. márc. 8.
Sikolts, gejzir, tavasz, égbetörő! (Tavasz! = Zúg, tisztít valami…) = Magyarország, 1924. febr. 24.
Mind-Egy, I–II. = Isten címmel: Pesti Napló, 1925. júl. 26.
Kihívás = Nap, idd ki, idd ki a szemeimet! címmel: Pesti Napló, 1924. márc. 2.
Nyári utazás = Táncos kacajjal, sima sugár címmel: Magyarország, 1921. jún. 29.
Óh, Nizza, tenger! = Óh, Nizza! tenger, aranyfövény! címmel: Magyarország, 1924. jan. 20.; Oh, Nizza, tenger! címmel átdolgozva: Magyar Csillag, 1943. 8. sz. (ápr. 15.) 452. p.
Kenyér = Iszonyodva nézlek, áldott kenyér címmel: Pesti Napló, 1924. nov. 23.
Képzelt utazások = E kacagó, nápolyi alkonyatban címmel: Pesti Napló, 1924. nov. 9.
Búcsú Avelengótól = Avelengo címmel: Az Est, 1924. júl. 27.
Embertelen szépség = Marmoláták és Latemárok címmel: Magyarország, 1924. aug. 3.; Embertelen szépség címmel átdolgozva: Magyar Csillag, 1943. 8. sz. (ápr. 15.) 452–453. p.
Háború után = Zümmögő, kalandor, sugarakon keresztül címmel: Magyarország, 1924. szept. 7.; kötetben: Zümmögő, kalandor, sugarakon címmel.
Szerelmes erdő = Az erdő bírkózik velem címmel: Pesti Napló, 1925. júl. 12.
Hatalom és dicsőség = Én mondom: te vagy a koldús! címmel: Pest Napló, 1925. máj. 3.; kötetben: Ne dobj el öröm címmel.
Nyugtalanság = Tízezer éhes nyíl vagyok címmel: Pesti Napló, 1925. aug. 9.
Szerelmes junius = Tavasz és nyár megütközik címmel: Az Est, 1925. ápr. 19.; Szerelmes junius címmel átdolgozva: Magyar Csillag, 1943, 8. sz. (ápr. 15.) 451. p.
Menekülés (Mint kigyulladt, éjszakai kikötőből…) = Mint hajók kigyulladt kikötőből címmel: Magyarország, 1924. dec. 7.
Őrizni fogsz = Sugarak érett kalászaival címmel: Magyarország, 1925. júl. 5.
Jildiz, keleti táncosnő = Tüzek csengői, lila csóvák címmel: Pesti Napló, 1924. jan. 27.
Káprázat (Először a szem csókol, aztán a kezem…) = Fény vagy és tenger, emelsz, ölelsz címmel: Az Est, 1924. nov. 16.; Káprázat címmel átdolgozva: Magyar Csillag, 1943. 10. sz. (máj. 15.) 576. p.
Üzenet, messzire = Legázolt kilométereken át címmel: Magyarország, 1924. febr. 10.; Új versek, régi dallamok gyűjtőcím alatt négy másik költeménnyel együtt átdolgozva: Új Idők, 1943. júl. 10. 34. p.
Balaton, vakáció (1922) (Robbanó dél, a vén gyík…) = csak a kötetben jelent meg.
Lidérc = Fény, fény, fény: táncolsz meztelenűl címmel: Az Est, 1925. febr. 8.
A megszállott = Nem akarlak, s csak rád gondolok címmel: Az Est, 1924. dec. 31.
Vezényszó, tűzvész = Vezényszó, tűzvész, zene, minden címmel: Az Est, 1925. jan. 18.
Ima, a nők ellen = De a nő, jaj, megszomorít címmel csak a kötetben jelent meg.
Az Örömhöz = Távoli kürtök címmel csak a kötetben jelent meg.
Vesztett sugár = Ha itt marad belőled egy sugár címmel: Magyarország, 1925. ápr. 26.
Szövetség = Magunknak mi már megmaradjunk címmel: Az Est, 1924. dec. 25.
Az isten darabkái = Legnagyobb, leggyönyörübb szeretőmnek címmel: Az Est, 1924. máj. 13.; Az Isten darabkái címmel átdolgozva: Magyar Csillag, 1943. 8. sz. (ápr. 15.) 455. p.
Szökj, lélek! = Nem ülni a kényszerek rabpiacán! címmel: Az Est, 1924. jan. 11.; Új versek, régi dallamok gyűjtőcím alatt négy másik költeménnyel együtt átdolgozva: Új Idők, 1943. júl. 10. 34. p.
Idegen pénz = És lerogyok az indulás küszöbén címmel: Az Est, 1924. febr. 17.
Szélcsöndes ormok = Most tele vagyok vérrel, mézzel címmel: Az Est, 1924. aug. 10.
Az Őszhöz = Erdők tűzvésze, Ősz, köszöntlek! címmel: Az Est, 1924. okt. 22.; Új versek, régi dallamok gyűjtőcím alatt négy másik költeménnyel együtt átdolgozva: Új Idők, 1943. júl. 10. 34. p.
Hasonlat a vakondról = Mit várod vakon a hajnalt? címmel: Az Est, 1924. júl. 8.
Kétségbeesés (Villámló égboltot ágyúz fölém…) = Zengő, fájdalmas életem címmel: Az Est, 1924. nov. 30.
Szegénynek lenni s fiatalnak = Pesti Napló, 1925. máj. 31.
A hülye szolga szól (Igenis kérem, kidobtak, igenis…) = csak a kötetben jelent meg.
Akkor se, vagy csak akkor? = Pesti Napló, 1925. jan. 11.
Klió = Szétlőtték a páncélvonatot címmel csak a kötetben jelent meg.
A varázsló szemei = Szemeim, ezek a nyomorultak címmel: Pesti Napló, 1924. dec. 14.; kötetben: Óh félhomály, gyáva lemondás címmel.
Azután = Színből, hangból, testből kihullni címmel: Magyarország, 1925. jan. 25.
Az álmodó halott = Dicsértessék a föld, s aludjunk címmel: Pesti Napló, 1925. ápr. 12.
Eljön a nap = Hamis művészek ezredei címmel: Pesti Napló, 1925. márc. 1.
A mélység tűnődése = Tárnák kövesült paraleljeiből címmel: Pesti Napló, 1925. jún. 14.
Árnyék a szélben = Ízenként porlok el a szélben címmel: Pesti Napló, 1925. jún. 28.
Lekötött bója = Nagy vizek rohannak címmel: Magyarország, 1925. aug. 2.
Este (Este van, pillám lezuhan…) = Megsemmisülés címmel: Magyarország, 1925. júl. 19.
A föld panasza = A föld sír és meghal címmel: Az Est, 1924. jún. 8.
A húnyt szem balladája = Óh élet, iszonyú csatatér címmel csak a kötetben jelent meg; átdolgozva: Magyar Csillag, 1943. 8. sz. (ápr. 15.) 453–454. p.
Zűrzavar és kétségbeesés = Minden szent fények elbúcsúznak címmel: Pesti Napló, 1925. febr. 1.
Takarodó = Visszafelé néznek a távcsövek címmel: Magyarország, 1925. febr. 22.
Édenek = Parzifál címmel: Az Est, 1925. jún. 21.
Ima a repülőgépen = „H-MAC A” címmel: Pesti Napló, 1925. máj. 17.
Egy eltünt városban = Balassagyarmat, 1924 címmel: Pesti Napló, 1924. aug. 31.
Repülőgép az Alföldön = Az Est, 1925. szept. 13.
Ujsághírben a végtelen (Földrészek nyílhatnak föl szemedben…) = Az Est, 1924. szept. 28.
Óda a genovai kikötőhöz, I–IV. = Magyarország, 1925. aug. 30.; Változat alcímmel: Pesti Napló, 1933. dec. 17.
A sátán műremekei (Pandora-kiadás, Bp., 1926)
Mérget, revolvert = Mérget! Revolvert! címmel: Pesti Napló, 1926. febr. 14.
Negyedóra Isten és a Hivatal közt = Az Est, 1926. febr. 28.
Operába indul az autó = Pesti Napló, 1926. ápr. 11.
Áldozatok = Üzlet, revolver, csönd címmel: Az Est, 1926. márc. 28.
Az örök járvány = Borzadó szánalom könnye címmel: Magyarország, 1926. ápr. 18.
Magasból = A koldus kezet csókol címmel: Az Est, 1926. ápr. 25.
Miénk a napfény = Nélkülözések rémuralma címmel feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Játszópajtások = A szép kis borjú a társzekeren címmel: Pesti Napló, 1926. okt. 17.
Isten országa = Az egyedül irgalmas halálban címmel feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Wild West Európa = Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Nincs pénz és enni kell (Nincs pénz, s te azt mondod: egyéni pech…) = Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Nézlek, szeliden, szótlanúl = Akarom, hogy félj, ha látsz címmel: Kút, 1926. (1. évf.) 1. sz. (márc. 28.) 15. p.; kötetben: Sebeinket tányérodra rakom címmel.
Harminc ezüst = Rablók kis cinkosa vagy címmel feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Grand Hotel Miramonti = Magyarország, 1926. ápr. 4.
Egy jelentéktelen író halálára = Térdre az elrabolt élet előtt címmel: Az Est, 1926. jún. 20.
Az Első Kút panasza = Minden vigalom kétségbeesés címmel: Az Est, 1926. szept. 19.
Beszéd a szomorú őrülthöz = Téged sajnállak, nem az embert címmel: Az Est, 1926. júl. 25.
Három törvény, I–III. = Három pillanat az időben, I–III. címmel csak a kötetben jelent meg.
Őrangyalok = Az Antikrisztus szent aranya címmel: Pesti Napló, 1926. júl. 4.
Van lelke a pénznek = Van a pénznek lelke, barátaim! címmel: Pesti Napló, 1926. máj. 9.
Az örök virrasztó = Az isten nem tud elaludni címmel: Pesti Napló, 1926. jún. 13.
Tárlat: a sátán műremekei = Pesti Napló, 1926. máj. 16.
A Bazilikában zúg a harang (A Bazilikában zúgott a harang…) = Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Gyermekek, tiétek a jövő = Magyarország, 1926. máj. 23.
Szövetségesek = Talán nem is rossz, ami rossz címmel: Pesti Napló, 1926. szept. 12.
Töprengés egy körúti padon = Az ucca ezer mozdulata előtt címmel: Az Est, 1926. aug. 8.
Bérletjegy a MÁV vonalaira (Ahogy az ember élete lejár…) = Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Örülni kell, akárminek = Pesti Napló, 1926. máj. 30.
A zene kardot ránt = Pesti Napló, 1926. márc. 21.
Szépség, egy pillanat = Szépség, egy perc alatt címmel: Pesti Napló, 1926. júl. 18.
Zavar (Dadogok, szédülök, leplezek…) = Ma még csak zavaromat tudom elmondani címmel: Magyarország, 1926. szept. 5.
Lányok a nyárban = Lányok a nyár napfürdőjében címmel: Pesti Napló, 1926. aug. 22.
Szeretők = Szeretők teste-lelke címmel: Pesti Napló, 1926. okt. 3.
Ma már megint = Ma már megint kedves vagy nékem címmel: Az Est, 1926. dec. 5.
Isten zenekara = Az isten összevissza integet címmel: Az Est, 1926. nov. 21.
Az utolsó perc a vigasz előtt (Nem te vagy, még mindig nem te vagy, hosszú…) = Pesti Napló, 1926. aug. 8.
Késő bánat = Kellenek a gonosz fegyverei címmel feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Ünnep = Amiért nemcsak templomokat címmel: Pesti Napló, 1926. nov. 14.
A Költő és a Földiek (Hasznos esőt hoz a nyári vihar…) = A költő éljen a földön címmel: Magyarország, 1926. máj. 1.; A költő és a földiek címmel átdolgozva: Magyar Csillag, 1943. 10. sz. (máj. 15.) 576–577. p.
Te meg a világ
Húsz óra mulva, I–II. = Mikes Lajos emlékére alcímmel: Pesti Napló, 1930. aug. 31.
Célok és hasznok között = Pesti Napló, 1931. febr. 8.
Gyermek és bolond = Nyugat, 1929. 24. sz. (dec. 16., karácsonyi szám) 707. p.
Arany = Nyugat, 1930. 4. sz. (febr. 16.) 268. p.
Új lakásban = Vizvezeték [sic!] és villanykapcsoló címmel: Pesti Napló, 1927. okt. 2.
Materializmus = Pesti Napló, 1928. máj. 20.
Évek = Pesti Napló, 1928. júl. 15.
Kiváncsiság = Nyugat, 1930. 4. sz. (febr. 16.) 268. p.
A belső végtelenben = Pesti Napló, 1929. dec. 25.
Árnyék (Egy hosszú-hosszú éve már…) = Hiába címmel: Pesti Napló, 1930. ápr. 20.
Győztes vereség = Féreg, operatőr! címmel: Pesti Napló, 1930. ápr. 6.
Testem = Testem, szegény címmel: Magyarország, 1928. ápr. 22.
Ketrec = Pesti Napló, 1930. márc. 30.
Halálfélelem = Pesti Napló, 1930. máj. 25.
Ébredés (Mintha puha üvegtenger alatt…) = Pesti Napló, 1930. okt. 12.
Két sárga láng = Pesti Napló, 1931. ápr. 19.
Testünk titkaiból = Pesti Napló, 1931. jún. 14.
Cigarettafüst = Nyugat, 1929. 24. sz. (dec. 16., karácsonyi szám), 707. p.
Magány (Mint héjj az almát, borít a magány…) = Nyugat, 1929. 24. sz. (dec. 16., karácsonyi szám), 708. p.
Gyanakvás = Pesti Napló, 1930. aug. 3.
Szigeten = Pesti Napló, 1930. jún. 8.
Harminc év = Nyugat, 1929. 24. sz. (dec. 16., karácsonyi szám), 708. p.
Majd = Pesti Napló, 1930. febr. 16.
Felirat = Pesti Napló, 1930. márc. 2.
Tehetetlenűl = Meztelen címmel: Nyugat, 1930. 22. sz. (nov. 16.) 675. p.
Útrakészen = Örvendj lelkem, ha bántanak címmel: Pesti Napló, 1930. márc. 13.
Jégesőben = Jégeső címmel (ajánlás nélkül): Pesti Napló, 1931. febr. 22.
A bolond kezei közt = Pesti Napló, 1930. nov. 1.
Egyetlenegy vagy = Pesti Napló, 1930. szept. 28.
Pária = Pária, büszke légy! címmel: Pesti Napló, 1928. aug. 5.
Ne magamat? = Pesti Napló, 1931. jan. 25.
Az Egy álmai = Pesti Napló, 1931. márc. 15.
Menekűlni = Légy hát bolond! címmel: Pesti Napló, 1931. márc. 1.
Bolondok = Bolond vigasz címmel: Pesti Napló, 1932. márc. 13.
Politika = Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Mint ti = Pesti Napló, 1931. okt. 25.
A Párt válaszol = A párt válaszol címmel: Pesti Napló, 1931. márc. 29.
Tűzbe és fegyverbe = A mérgeket és ellenmérgeket címmel: Az Est, 1927. febr. 13.
Fiatalokhoz, I–II. = Pesti Napló, 1932. júl. 24.
Hazám = Köreim címmel, ajánlás nélkül: Pesti Napló, 1930. máj. 11.
Tao Te King = „Tao te King” címmel: Pesti Napló, 1931. máj. 31.
Rigvéda = Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Csillagok közt = Pesti Napló, 1932. jan. 6.
Boldogság = Pesti Napló, 1932. jan. 10.; Szabadság (Cleveland), 1932. febr. 18.
Két lány térdtől bokáig = Az Est, 1928. ápr. 15.
Körúti éjszaka = Szerelem és rongyos állatok címmel Pandora, 1927. 2. sz. (márc. 22.) 94–95. p.
Szeretlek = Pesti Napló, 1928. aug. 12.
Melletted = Melletted mindig jó vagyok címmel: Pesti Napló, 1928. júl. 8.
Meg fogok halni = Meg fogok halni, én, e test, e lélek címmel: Együtt, 1928. márc..
Tenger = Hullámjáték címmel: Pesti Napló, 1931. febr. 15.
Nők, I–II. = Nyugat, 1930. 4. sz. (febr. 16.) 269. p.
A test védekezik = Pesti Napló, 1930. aug. 10.
Vidám tudomány = Bűn a bűnt tudni címmel: Pesti Napló, 1930. aug. 17.
Vigaszok = Mámorok, I–II. címmel: Pesti Napló, 1930. nov. 9.
Két ország határán = Jó volna bűnösnek lenni utoljára címmel: Pesti Napló, 1928. jan. 15.
Egy asszony beszél = Az I. rész Neki az élet a szerelem címmel: Pesti
Napló, 1928. nov. 18. = A II. rész Nekem az élet a szerelem címmel: Pesti Napló, 1928. nov. 11.
Vámpirok ellen = Értelem! címmel: Pesti Napló, 1930. jún. 15.
Semmiért Egészen = Pesti Napló, 1931. máj. 24.; Békésmegyei Közlöny, 1938. febr. 27.
A homlokodtól fölfelé = Pesti Napló, 1931. febr. 1.
Börtönök = Magyarország, 1931. ápr. 5.
Egyszerre mindenféle = Az egyik nem elég címmel: Pesti Napló, 1931. máj. 17.
Embertelen = Magyarország, 1931. dec. 25.
Büntetés = Az a perc címmel: Pesti Napló, 1930. jún. 29.
Gyermekünk, a halál = Pesti Napló, 1931. jún. 7.; Békésmegyei Közlöny, 1938. febr. 27.
A semmittevő halál = Pesti Napló, 1931. jún. 21.
Tovább (Már vége lehetne…) = Sors címmel: Pesti Napló, 1932. máj. 15.
Szamártövis = Pesti Napló, 1931. aug. 30.; Körösvidék, 1938. febr. 27.
Hajnali rigók = Pesti Napló, 1931. jún. 28.
Egy pohár víz = Pesti Napló, 1932. febr. 28.
Az ég az ablakon = Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Erdei patak = Megjelent Névtelen kis patak címmel az Úti jegyzetek Merán körül ciklus darabjaként: Pesti Napló, 1928. máj. 6.
Belül a koponyádon = Pesti Napló, 1932. febr. 7.
Csodálkozás (Ugye? csak csodálkozni jó!…) = Pesti Napló, 1932. febr. 21.
Mosztári tücsök = Tücsök címmel: Pesti Napló, 1932. júl. 31.
Farkasrét, I–II. = Az I. rész, mely Másvilág címet kapott, Farkasrét címmel: Pesti Napló, 1930. szept. 14. = A II. rész Virágok közt címmel: Pesti Napló, 1932. júl. 17.
Kár = Pesti Napló, 1932. jún. 5.
Számadás = Pesti Napló, 1932. máj. 26.– Szabadság (Cleveland), 1932. júl. 14.
Egy egér halálára = Pesti Napló, 1928. júl. 1.
Szentjánosbogár = Nyugat, 1930. dec. 16.
Betűk és Emberek, I–IX. = Pesti Napló, 1930. ápr. 27.
Kortársak = Nyugat, 1932. 3. sz. (febr. 1.) 133. p.
Különbéke
Nincs idő = Pesti Napló, 1933. júl. 30.
Ősapám = Pesti Napló, 1933. márc. 25.
A föld álma = Pesti Napló, 1934. jan. 6.
Fölkelni = Pesti Napló, 1934. jan. 28.
Reggeli ének = Pesti Napló, 1934. márc. 4.
Gyomrok = Állatok címmel: Pesti Napló, 1933. márc. 19.
Nagyanyám = Álláspont, 1933. 8–9. sz. (aug.-szept.) 283. p.
Nagyságos úr = Pesti Napló, 1933. júl. 16.
Tragédia = Tékozló fiú címmel: Pesti Napló, 1934. szept. 8.
Találkozás (Jó így, csavarogni, néha…) = Nyugat, 1932. 20. sz. (okt. 16.) 396. p.
Kutyák = Pesti Napló, 1933. jan. 29.
Komédia = Pesti Napló, 1933. jún. 11.
Itt vagy itthon! = Nyugat, 1932. 20. sz. (okt. 16.) 397. p.
Öreg barátaimhoz = Magyarország, 1932. dec. 25.
Mindennap valaki = Pesti Napló, 1933. ápr. 30.
Monológ a sötétben = Miklós Andor emlékének ajánlással: Pesti Napló, 1933. dec. 31.
A rabszolga = Pesti Napló, 1935. febr. 10.
Szégyen (Épp akkor léptem ki a kádból…) = Pesti Napló, 1933. jún. 4.
Megoldás = Pesti Napló, 1933. szept. 5.; Szabadság (Cleveland), 1933. okt. 5.
Piszkosságok = Pesti Napló, 1933. szept. 10.
Igazság? = Pletyka címmel: Pesti Napló, 1936. jan. 12.
A végső harc = Pesti Napló, 1933. okt. 29.
Ami menthető = Pesti Napló, 1933. okt. 1.
A tapintáshoz = Tapintás címmel: Színházi Élet, 1934. dec. 24. Az öt érzék c. költői blokkban Zsolt Béla, Kemény Simon, Somlyó Zoltán, Illyés Gyula verseivel együtt.
Esteledik = Nyugat, 1932. 20. sz. (okt. 16.) 397. p.
Nyitott szemmel = Pesti Napló, 1933. júl. 9.; Szabadság (Cleveland), 1933. szept. 21.
Polyhymniához = Színházi Élet, 1935. jubileumi szám.
A vége = Pesti Napló, 1934. aug. 26.
A szomorú tavaszhoz = Pesti Napló, 1934. ápr. 8.
Kis Klára csodálkozik = Pesti Napló, 1933. okt. 8.
Téli este = Pesti Napló, 1933. márc. 5.; Dunántúli Hétfői Újság, 1935. dec. 23.
Lóci elalszik = Pesti Napló, 1933. máj. 28.
Lóci óriás lesz = Pesti Napló, 1933. júl. 23.
A bagoly = Pesti Napló, 1933. okt. 22.; Szabadság (Cleveland), 1933. nov. 23.
A légy = Pesti Napló, 1934. máj. 13.
A rádió = Pesti Napló, 1934. aug. 5.
Lóci lázadása = Pesti Napló, 1935. jan. 1.
Csirkék = Pesti Napló, 1935. jún. 16.
Lóci verset ír = Az Est, 1936. ápr. 15.
Versek a gyerekszobából, I–V. = Pesti Napló, 1932. dec. 25.
Nyitnikék = Pesti Napló, 1933. febr. 12.
Kaland = Pesti Napló, 1933. máj. 14.
Májusi éjszaka = Tavaszi éjszaka címmel: Pesti Napló, 1934. máj. 6.
Hangverseny után = Pesti Napló, 1933. ápr. 9.
Nyári hajnal = Egy verseskönyv olvasása után, 1933 alcímmel: Pesti Napló, 1935. febr. 17.
Lepkék tánca = Pesti Napló, 1935. jún. 23.
Vasárnap = Pesti Napló, 1933. máj. 21.
Vihar után = Pesti Napló, 1934. aug. 12.
Szivárvány Pest fölött = Pesti Napló, 1933. jún. 15.
Trieszt előtt = Pesti Napló, 1933. ápr. 2.
Tengeren = Pesti Napló, 1934. szept. 23.
Ősz az Adrián = Pesti Napló, 1934. szept. 30.
Sivatagban (Láttam őt, aki mindent látott…) = Pesti Napló, 1933. ápr. 23.
Versek a havasról, I–IV. = Válasz, 1935. (2. évf.) 12. sz. (dec.) 687–690. p.
Versek a havasról, V. Az erdő fiai = Pesti Napló, 1936. febr. 16.; Szabadság (Cleveland), 1936. márc. 20.
Versek a havasról, VI. Éjszaka = Pesti Napló, 1936. febr. 9.
Idegen = Pesti Napló, 1933. szept. 24.
Ősz = Pesti Napló, 1934. okt. 21.
Őszi fák = Pesti Napló, 1933. nov. 12.
Az üdvözült lány = Nyugat, 1933. 8. sz. (ápr. 16.) 467–468. p.
A kurtizán prédikációja = Válasz, 1934. (1. évf.) 3–4. sz. (okt.) 191–192. p.
Mara lányai = Pesti Napló, 1934. máj. 31.
Urvasi és Pururavasz = Pesti Napló, 1935. máj. 12.
Dsuang Dszi álma = Pesti Napló, 1935. febr. 24.
Az irígység erdejében = Pesti Napló, 1934. júl. 22.
Jang Dsu üzenete = Pesti Napló, 1934. júl. 29.
Vang-An-Si = Válasz, 1935. (2. évf.) 3. sz. (márc.) 176–179. p.
A bolond igazsága = A Bolond igazsága címmel: Pesti Napló, 1934. nov. 4.
Szun Vu Kung lázadása = Pesti Napló, 1935. ápr. 21.
„Ez vagy te!” = „Ez Vagy Te!” címmel: Pesti Napló, 1934. jún. 3.; Sárospataki Református Lapok, 1941. febr. 15. 30. p.
Együtt és külön = Ember címmel: Pesti Napló, 1935. márc. 10.; Szabadság (Cleveland), 1935. ápr. 11.; már Együtt és külön címmel: Egyedül Vagyunk, 1938. (1. évf.) 1. sz. (okt. 1.) 31. p.
A sokféle hazáról = Válasz, 1935. (2. évf.) 5–6. sz. (máj.–jún.) 309 p.
Szánalom = Pesti Napló, 1936. jan. 12.
Csak az imént = Pesti Napló, 1936. jan. 5.
Tékozló fiú = Pesti Napló, 1936. jan. 26.
Apa és fiú = Pesti Napló, 1934. jan. 14.
Sors és tömeg = A tömeg címmel: Pesti Napló, 1935. dec. 29.
Különbéke (Ha tudtam volna régen, amit…) = Pesti Napló, 1933. ápr. 16.
Harc az ünnepért
Rádiózene a szobában = Zene címmel: Az Est, 1937. febr. 14.
Ibisz = Pesti Napló, 1937. jan. 10.
Esőben = Harmadik hete esik az eső címmel: Pesti Napló, 1927. szept. 18.
Kánikulában = Szárítkozni e roppant fény alatt címmel: Pesti Napló 1927. jún. 12.
Én és ti, többiek = Pesti Napló, 1928. júl. 29.
Megint anyámnál = Anyám, utált háború vagyok én címmel: Az Est, 1927. ápr. 24.
Harc az ünnepért = Falba léptem és ajtót nyitott a fal címmel: Pesti Napló, 1928. jan. 22.; Harc az ünnepért címmel átdolgozva: Az Est, 1938. ápr. 17.
Feltámadás = A tavasz társúlt hatalmai címmel: Magyarország, 1927. márc. 27.; Feltámadás címmel átdolgozva: Pesti Napló: 1938. ápr. 3.
Könyv és álom = Szümpozion címmel: Pesti Napló, 1932. nov. 20.
Lelle Mária = Pesti Napló, 1936. ápr. 26.
Egy szó = Pesti Napló, 1937. jan. 1.
Dalmácia tücskeihez = Pesti Napló, 1937. aug. 1.
Álom a tengeren = Pesti Napló, 1937. júl. 25.
Éjszaka a vonaton = Pesti Napló, 1937. nov. 28.
Lóci és a szakadék = Pesti Napló, 1937. aug. 20.
A sorsjegy = Lóci meg a sorsjegy címmel: Pesti Napló, 1937. jún. 6.
Kis Klára énekel = Pesti Napló, 1938. febr. 6.
Egy császár temetésekor = A császár temetésén címmel: Pesti Napló, 1936. ápr. 19.
Éjféli közjáték = Pesti Napló, 1937. márc. 28.
Bajrám ünnepén = Pesti Napló, 1937. febr. 28.; Szabadság (Cleveland), 1937. márc. 25.
Új szemüveg = Az Est, 1937. jún. 27.
Gyengeség = Az Est, 1937. márc. 7.; Szabadság (Cleveland), 1937. ápr. 1.
Rossz férj panasza = Az Est, 1936. dec. 25.
Házasság = Az Est, 1937. nov. 7.; Ellenzék, 1937. nov. 14.; Szabadság (Cleveland), 1937. ?
Glóriás asszonyok = Pesti Napló, 1936. dec. 6.
Hervadó asszonyok = Az Est, 1936. dec. 13.; Szabadság (Cleveland), 1937. jan. 7.
Varázsló illatok = Az Est, 1938. febr. 13.; Szabadság (Cleveland), 1938. márc. 24.
Kísértet = Pesti Napló, 1937. máj. 23.; Aradi Közlöny, 1937. máj. 30.
Ének az orrszarvuról = Az Est, 1938. márc. 27.
A jaguár szemei = Pesti Napló, 1934. dec. 9., a kötetben már átdolgozva.
Petale hetéra levele Szimalionhoz = Petale hetéra levele Simalionhoz címmel: Pesti Napló, 1933. nov. 26.
Az Arany Várban = Az aranyvárban címmel: Budapesti Hírlap, 1938. ápr. 24.
Dsuang Dszi halála = Pesti Napló, 1936. dec. 25.; Aradi Közlöny, 1937. jan. 1.
A hitetlen büntetése = Budapesti Szemle, 1937 dec. (721. sz.) 346–348. p.
Én = Az Est, 1938. febr. 27.
Örök élet = Én címmel: Az Est 1937. dec. 5.
Halott hugom könyvei = Az Est, 1936. okt. 31.; Szabadság (Cleveland), 1936. nov. 25.
Egy kripta lakójához, I–III. = Az Est, 1938. jan. 30.; Szabadság (Nagyvárad), 1938. febr. 6.; Szabadság (Cleveland), 1938. ?
Egy döglött légyhez = Az Est, 1937. okt. 3.; Szabadság (Cleveland), 1937. okt. 28.
Válasz = Két kis vers gyűjtőcím alatt a Ködben c. verssel együtt: Pesti Napló, 1937. dec. 19.
Werthert fordítva és mindig = Az Est, 1938. jan. 16.
Barátaimhoz = Az Est, 1937. jan. 24.; Fiatalok, 1941. márc., 3. p.
Ellenségeimhez = Nyugat, 1937. 5. sz. (máj.) 353. p.
Egy hazatért emigránshoz = Nyugat, 1937. 5. sz. (máj.) 352. p.
Egy humanistához = Egy emberbaráthoz címmel: Pesti Napló, 1933. febr. 26.
Eszmék = Az Est, 1937. ápr. 18.
Vezér = Pesti Napló, 1928. szept. 16.; Magyar Élet, 1938. 5. sz. (máj.), 4. p.; Virradat, 1938. máj. 2.; Egyedül Vagyunk, 1938. (1. évf.) 2. sz. (nov.) 36. p.
Kegyetlen éjszaka = Hazafelé címmel: Az Est, 1937. febr. 21.
Keserű pillanat = Ma és holnap címmel: Nyugat, 1937. 5. sz. (máj.) 353. p.
Példázat a lepkéről a szépasszonyoknak, I–III. = Példázat címmel: Pesti Napló, 1937. dec. 25.; Szabadság (Cleveland), 1937. ?
Halott nép = Az Est, 1937. jún. 13.; Magyar Élet, 1938. (3. évf.) 4. sz. (ápr.) 5. p.
Az örök Magyarországhoz = Az Est, 1937. okt. 26.; Szabadság (Cleveland), 1937. nov. 18.
Műhelytitok = Költői levél barátaimhoz alcímmel: Pesti Napló, 1938. márc. 20.
Számvetés = Az Est, 1938. márc. 13.
Téli fák = Pesti Napló, 1937. jan. 31.
Tél = Az Est, 1937. jan. 10.
Az áprilisi rügyekhez = Pesti Napló, 1937. ápr. 18.
Ima az utcán = Az Est, 1937. dec. 25.
A fákhoz, a költőkhöz = Az Est, 1937. máj. 16.; Szabadság (Cleveland), 1937. jún. 3.
Egy raguzai leánderhez = Az Est, 1937. aug. 8.; Szabadság (Cleveland), 1937. szept. 1.; Keleti Újság, 1937. szept. 13.
Beszélgetés a tengerrel = Pesti Napló, 1937. nov. 14.; Szabadság (Nagyvárad) 1937. nov. 28.; Aradi Közlöny, 1937. nov. 23.; Szabadság (Cleveland), 1937. dec. 2.
A nyárvégi naphoz = Pesti Napló, 1937. aug. 29.
Őszi ég alatt = (1932) Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Ősöd és unokád = Dedikáció nélkül: Pesti Napló, 1937. szept. 26.
Ködben = Két kis vers gyűjtőcím alatt a Válasz c. verssel együtt: Pesti Napló, 1937. dec. 19. ; Szabadság (Cleveland), 1937. ??.
Egy téli bodzabokorhoz = Pesti Napló, 1938. jan. 9.
Betegágyon = Pesti Napló, 1938. márc. 6.
Megnyugvás (Beteg voltam, öt napon át feküdtem…) = Pesti Napló, 1938. febr. 20.
Reggeltől estig, I–IX. = Egy repülőutazás emléke címmel: Pesti Napló, 1936. aug. 9.
Régen és Most (1938–1943)
Március a körúton = Városi tavasz címmel: Új Idők, 1940. márc. 10.
Úgy látszik = Pesti Napló, 1927. dec. 11.
Lemondás (Nem elég, nem elég, nem elég…) = Pesti Napló, 1928. aug. 26.
Operáció után = Betegen a tavaszban címmel: Budapesti Szemle, 1940. jan. (746. sz.) 60. p.
Egy orvos halálára = Pesti Napló, 1939. jan. 29.
Fűz a tóparton = Parti fűz címmel: Budapesti Szemle, 1940. jan. (746. sz.) 60. p.
Pocsolyák = Új idők, 1939. szept. 24.
Szakadék = Hegytető, Avelengo címmel (Úti jegyzetek Merán körül gyűjtőcím alatt): Pesti Napló, 1928. máj. 6.
Csavargók = Csavargó Meránban címmel (Úti jegyzetek Merán körül gyűjtőcím alatt): Pesti Napló, 1928. máj. 6.
A Fekete Erdőben = Az Est, 1938. szept. 4.
Titi tó = Az Est, 1938. aug. 14.; Szabadság (Cleveland), 1938. szept. 1.
Utazó szemek = Új Idők, 1940. máj. 26.
Gyanutlan perc = (1940) Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Az aranyhegy alatt = Magyarország, 1939. dec. 23.
Munkanélküli a Dunaparton = A Dunaparton címmel: Az Est, 1927. júl. 17.
Kilátón Budapest fölött = Örök gazda címmel: Az Est, 1938. júl. 17.; Szabadság (Cleveland) 1938. aug. 11.
Falusi lányok = Lányok a Grand Hotelben címmel: Budapesti Szemle, 1941. máj. (762. sz.) 362–363. p.
Ősz a Galyatetőn = Új Idők, 1940. dec. 8. 688. p.
Őszi erkélyen = Napsütés az erkélyen címmel: Pesti Napló, 1927. nov. 6.
Madarak = (1939) Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Kegyetlen út = Esti Magyarország, 1942. dec. 24.
Kályha előtt = Pesti Napló, 1933. febr. 26.
Gépek = Testvérek címmel: Pesti Napló, 1932. okt. 16.; átdolgozva: Új Idők, 1942. febr. 22.
A földgömb = Pesti Napló, 1934. ápr. 1.; átdolgozva: Magyar Csillag, 1943. 10. sz. (máj. 15.) 578–579. p.
A halottak = (1936) Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Lóci meg a számok = Pesti Napló, 1938. dec. 25.
Gyerekek közt = Az Est, 1938. júl. 3.
Bicikli = Álom címmel: Pesti Napló, 1938. okt. 9.
Káprázatok = Új Idők, 1940. húsvéti szám.
Ima a gyermekekért = Új Idők, 1939. júl. 30. 149. p.; Ima a gyermekért címmel = Kincses Újság, 1943 (3. évf.,) 23. sz. (jún. 9.) 10. p.
Prológus szerelmi versekhez = Pesti Napló, 1928. jún. 17.
Tíz éve = Tíz éve, hogy megkívántalak címmel: Pandora, 1927. 1. sz. (febr. 25.) 6–7. p.
Vereség és fájdalom = Mind vereség és fájdalom címmel: Pandora, 1927. 1. sz. (febr. 25.) 7–8. p
Mint járvány vagy zsarnok látogató = Pandora, 1927. 1. sz. (febr. 25.) 8–9. p
A tűkör vallomása = Magyar Könyvbarátok Diáriuma, 1939. 3. (jún.–júl.) 103.
Intelem = Magyar Csillag, 1942. 3. sz. (márc. 1.) 137. p.
Szakítás = Magyar Csillag, 1942. 3. sz. (márc. 1.) 137. p.
Titkos követelés = Magyar Csillag, 1942. 3. sz. (márc. 1.) 138–139. p.
Ujjaink = (1928) Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Csók = (1928) Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Piros kis húsbarlang a szád = (1928) Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Még egyszer = (1928) Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Kiránduláson = Híd, 1940. dec. 20. 17. p.
Mint még sohasem = (1928) Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Latrok = (1928) Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Gyönyör (Végy karjaidba, legvégső menekvés…) = Erotika címmel: Pesti Napló, 1928. aug. 19.
Köszönöm, hogy szerettelek = Pesti Napló, 1928. júl. 22.
Emlék = (1928) Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Itt, bent = Esti Magyarország, 1941. dec. 24.
Álmok = Magyar Csillag, 1942. 3. sz. (márc. 1.) 139. p.
Tapasztalatok = Money in Italia címmel (Úti jegyzetek Merán körül gyűjtőcím alatt): Pesti Napló, 1928. máj. 6.
Radír = Ansichts-üzenet Messziről címmel (Úti jegyzetek Merán körül gyűjtőcím alatt): Pesti Napló, 1928. máj. 6.
Gyönge szív = Hagyd el, aki ma még szeret címmel: Pesti Napló, 1931. ápr. 26.
A buta szív = Marha! címmel: Pesti Napló, 1933. nov. 19.; Magyar Könyvbarátok Diáriuma, 1934. 5–6. 148.
Könyörgés a megváltásért = Megváltás címmel: Új Idők, 1941. máj. 11.
A tékozló fiú csalódása = Apámnál címmel: Pesti Napló, 1928. febr. 5.
Fegyvertelen = Itt fekszem most fegyvertelen címmel: Pesti Napló, 1927. dec. 25.
Ének és visszhang = Pesti Napló, 1927. nov. 27.
A siker szégyene = Szégyen címmel: Pesti Napló, 1928. szept. 8.; A siker szégyene címmel átdolgozva: Magyar Csillag, 1943. 10. sz. (máj. 15.) 579–580. p.
A rab Szapáry az övéihez = Arckép, Szapáry Péter címmel: Magyar Csillag, 1942. 3. sz. (márc. 1.) 139. p.
Angyal = Az Est, 1938. júl. 31.
Szeneka halála = Seneca a fürdőben címmel: Esti Magyarország, 1941. dec. 24.
Vizió egy hangversenyen = Operában címmel: Az Est, 1938. ápr. 24. (A hagyatékban lévő újságkivágaton a címvariáció: Vízió az operában.)
A festő a függöny előtt = Esti Magyarország, 1940. febr. 3.
Első éjszaka Kairóban = Pesti Napló, 1933. márc. 12.
Ramzesz kolosszusán = Új idők, 1939. szept. 10., 369. p.
Dsuang Dszi csontjai = Új idők, 1939. aug. 13. 224. p.
Buddha válaszol = Új idők, 1943. febr. 20.
Más világok = Árnyak a kertben címmel: Az Est, 1938. jún. 19.
Személytelen = Ardsuna címmel: Pesti Napló, 1938. máj. 15.
Beszélgetés egy gyufaszállal = Reggeli Magyarország, 1940. dec. 25.
Ardsuna és Siva = Ardsuna címmel: Az Est, 1938. jún. 5.
Az óriás intelme = Pesti Napló, 1938. máj. 1.; Szabadság (Cleveland), 1938. júl. 2.
Panasz és vigasz = Magam teremtem a vigaszt címmel: Az Est, 1938. máj. 22.; Szabadság (Cleveland) 1938. jún. 9.
Lecke = Pesti Napló, 1938. szept. 25.
Meditáció egy zalai szöllőshegyen = Meditáció egy zalai szőlőhegyen címmel: Magyar Élet, 1939. (4. évf.) 12. sz. (dec.) 4. p.
A vers végén a datálás: „(Diszel, 1939. augusztus)”.
Nehéz napokban = Háború… címmel: Pesti Napló, 1938. okt. 2.
Magam ügyében = Félelmes a fegyverem… címmel: Az Est, 1938. máj. 10.; már Magam ügyében címmel: Egyedül Vagyunk, 1938. (1. évf.) 1. sz. (okt. 1.) 31. p.
Vádak = (1941) feltételezhetően csak kötetben jelent meg.
Társadalom = Álom címmel: Magyarország, 1939. nov. 18.
Az első döntés = Feltámadás címmel: Új Idők, 1938. nov. 20. 769. p.; Egyedül Vagyunk, 1938. dec., 1. évf. 3. sz. 41. p.
Az Ipoly ünnepén = Ipolyság ünnepén címmel: Pesti Napló, 1938. okt. 23.
Örkénytábor felé = Esti Magyarország, 1940. febr. 3.
Kovács szakaszvezető = Esti Magyarország, 1940. nov. 9.
A pirosszoknyás Gizi = Esti Magyarország, 1940. nov. 11.
Meleg víz = Esti Magyarország, 1940. nov. 12.
Békák = Esti Magyarország, 1940. nov. 13.
Álom egy lőszerraktárban = Esti Magyarország, 1940. nov. 14.
Dinnye az önkéntesek asztalán = Esti Magyarország, 1940. nov. 15.
1940 szeptember 5.-e Kisvárdán = Szeptember 5-én címmel: Esti Magyarország, 1940. nov. 16.
Búcsú (Jött a parancs: „Lőszert feladni…”) = A Löszke búcsúzik címmel: Esti Magyarország, 1940. nov. 18.
Vidéki állomáson = (1940) Közlésének újságkivágata meghatározatlan.
Gyerekek = Jóllehet az Esti Magyarország 1940. nov. 16-ai száma a vers következő számban való megjelenését ígéri, csak a kötetben jelent meg.
Tavasz előtt = Új Idők, 1941. márc. 30.
Ima = Új Idők, 1942. febr. 22. 311. p.; Film Színház Irodalom, 1942. karácsony.
A földvári vadgesztenyefákhoz = Magyar Csillag, 1942. 7. sz. (júl. 1.) 27. p.
Közel és messze = Magyar Csillag, 1942. 7. sz. (júl. 1.) 26–27. p.
Valami fájt = Magyar Csillag, 1942. 7. sz. (júl. 1.) 28. p.
Nyár (Nézd csak, bolondul karikázva…) = Ég felé címmel: Új Idők, 1942. júl. 18. 61. p.
A kimondhatatlan = Új Idők, 1940. jan. 7. 27. p.
Tücsökzene (1947, 1957)
A felsorolásban csak a kötet megjelenése előtt publikált versek címeit tüntettük fel.
I. Nyitány
A férfi összegez. 1945
1. A nyugodt csoda = Sorsunk, 1946. 1. (okt.) 14.
2. Síppal, hegedűvel = Sorsunk, 1946. 1. (okt.) 14.; Válasz, 1946. 1. (okt.) 34.
3. Óriás szív = Sorsunk, 1946. 1. (okt.) 15.
4. Férgek, istenek = Sorsunk, 1946. 1. (okt.) 15.
5. Ezer határon túl = Sorsunk, 1946. 1. (okt.) 15–16.
6. A ti dalotok = Sorsunk, 1946. 1. (okt.) 16.
7. Táj épül, omlik = Sorsunk, 1946. 1. (okt.) 16.
II. Miskolc
A gyermekkor bűvöletében. 1900–1905
8. Ezerkilencszáz = Válasz, 1946. 1. (okt.) 34.
9. Egy Volt a Világ = Délsziget, 1947. 1. (márc.) 19.
10. Nefelejcs = Délsziget, 1947. 1. (márc.) 19.
11. Bárányfű = Délsziget, 1947. 1. (márc.) 20.
12. Piroskával nagyanyóhoz = Délsziget, 1947. 1. (márc.) 20.
13. Apám = Délsziget, 1947. 1. (márc.) 21.
14. A farkas = Délsziget, 1947. 1. (márc.) 21.
15. Első emberek = Délsziget, 1947. 1. (márc.) 22.
16. Daróci Erzsi = Délsziget, 1947. 1. (márc.) 22.
17. Miskolc = Délsziget, 1947. 1. (márc.) 23.
18. Apa komor volt = Válasz, 1946. 1. (okt.) 35.
19. Tűzvész = Válasz, 1946. 1. (okt.) 35.
20. A varázsboltban = Délsziget, 1947. 1. (márc.) 23.
21. A másik varázs = Délsziget, 1947. 1. (márc.) 24.
22. A vasút felé = Délsziget, 1947. 1. (márc.) 24.
23. A nagyhídon = Délsziget, 1947. 1. (márc.) 24.
24. Mozdonyon = Délsziget, 1947. 1. (márc.) 25.
26. Lányok = Délsziget, 1947. 1. (márc.) 26.
27. Nők keresztje = Délsziget, 1947. 1. (márc.) 26.
28. Rossz gyanuk = Délsziget, 1947. 1. (márc.) 27.
29. Közjáték: a tücskökhöz = Délsziget, 1947. 1. (márc.) 27.
III. Balassagyarmat
Idillek az Ipoly körül. 1905–1908
30. Balassagyarmat = Válasz, 1946. 1. (okt.) 35–36.
31. Templom-utca 10 = Válasz, 1946. 1. (okt.) 36.
33. Napfény és vihar = Válasz, 1946. 1. (okt.) 36–37.
50. Ipoly fűzei = Válasz, 1946. 3. (dec.) 203.
53. Nők titka = Válasz, 1946. 1. (okt.) 37.
67. A szem örömei = Szerettem a... címmel: Válasz, 1946. 3. (dec.) 203.
68. Hangok (Hangok játéka is vonzott: ahogy…) = Válasz, 1946. 3. (dec.) 204.
69. Nap napra telt = Válasz, 1946. 1. (okt.) 37.
72. A rét meghal = Válasz, 1946. 3. (dec.) 204.
73. Tutajon = Válasz, 1946. 3. (dec.) 205.
IV. Debrecen
Érlelő diákévek. 1908–1918
89. Terepszemle = Debrecen, 1908 címmel: Sorsunk, 1947. 6. (jún.) 327.
90. Buborék = Válasz, 1946. 3. (dec.) 206.
93. Gimnáziumban = A kollégiumban címmel: Sorsunk, 1947. 6. (jún.) 327.
97. A nagyerdő = Nagyerdő címmel: Sorsunk, 1947. 6. (jún.) 328.
100. Latin dolgozat = Sorsunk, 1947. 6. (jún.) 328.
104. A titkok mocskai = Válasz, 1946. 1. (okt.) 38.
105. Tavak világa = Pocsolyák gyűjtőcím alatt: Válasz, 1946. 3. (dec.) 205
106. Víziborjú = Pocsolyák gyűjtőcím alatt: Válasz, 1946. 3. (dec.) 205
107. Az első vers = Válasz, 1946. 1. (okt.) 38.
108. A megjegyzett ütem = Válasz, 1946. 1. (okt.) 38–39.
115. Szatmár, Tiszabecs = Válasz, 1946. 1. (okt.) 39.
136. Kató = Válasz, 1946. 1. (okt.) 39–40.
139. Mézpergetés = Válasz, 1946. 1. (okt.) 40.
141. A tanító úr = Válasz, 1946. 1. (okt.) 40–41.
154. A túlsó part = A másik parton címmel: Válasz, 1946. 3. (dec.) 207.
168. Ezeregyéj = Valóság címmel: Válasz, 1946. 3. (dec.) 207.
188. A vasúti tavak = Válasz, 1946. 1. (okt.) 41.
203. A Nagyerdőn = Diárium, 1947. húsvéti sz. 10.
204. A Régi játék = Régi játék címmel: Diárium, 1947. húsvéti sz. 10.
205. Szégyen = Diárium, 1947. húsvéti sz. 10.
206. A Megszűnt Én = Diárium, 1947. húsvéti sz. 10.
V. Budapest
Ember és világ. 1918–1947
226. Budapest (November-éj,18 ősze. A…) = Válasz, 1947. 2. (febr.) 123.
227. A Mozdonyfűtők Otthonában = Válasz, 1947. 2. (febr.) 123.
228. Kövek és látomások = Válasz, 1947. 2. (febr.) 124.
229. Széthullott világ = Válasz, 1947. 2. (febr.) 124.
232. Verlaine a szemináriumban = Válasz, 1947. 2. (febr.) 125.
233. Vers és szorongás = Válasz, 1947. 2. (febr.) 125.
234. Pokol = Válasz, 1947. 2. (febr.) 126.
235. Fenn és lenn = Válasz, 1947. 2. (febr.) 126.
237. Új lakás = Válasz, 1947. 2. (febr.) 127.
239. A szerkesztő elé = Válasz, 1947. 2. (febr.) 127.
240. „Akkor hát szerdán…” = Válasz, 1947. 2. (febr.) 128.
241. Vissza, és mégis = Válasz, 1947. 2. (febr.) 128.
242. Reviczky-utca 7 = Válasz, 1947. 2. (febr.) 129.
243. Babits = Válasz, 1946. 3. (dec.) 208.
246. Rendetlen ifjúság = Válasz, 1947. 2. (febr.) 129.
251. Az eltűnt Idill = Válasz, 1947. 2. (febr.) 130.
256. Sárga liliom = Csapda címmel: Válasz, 1947. 3. (márc.) 239.
259. Adria = Válasz, 1947. 3. (márc.) 239.
260. Hangok tükrében = Válasz, 1947. 2. (febr.) 130.
272. Pillanat = Válasz, 1947. 5. (máj.) 456.
273. Dalmácia = Válasz, 1947. 5. (máj.) 456.
276. Idő = Tejut kerekén címmel: Válasz, 1947. 2. (febr.) 131.
288. A virágzó havason = A virágzó havason gyűjtőcím alatt: Válasz, 1946. 3. (dec.) 209.
289. Varázs-tó = A virágzó havason gyűjtőcím alatt: Válasz, 1946. 3. (dec.) 209.
290. Húrik, heterák = A virágzó havason gyűjtőcím alatt: Válasz, 1946. 3. (dec.) 210.
294. Zene (Hangok, tündérek, láthatatlanok…) = Zene gyűjtőcím alatt csak számozva: Válasz, 1947. 2. (febr.) 131.
295. Mint a szerelem = Zene gyűjtőcím alatt: Válasz, 1947. 2. (febr.) 132.
296. Nincs értelme? = Zene gyűjtőcím alatt: Válasz, 1947. 2. (febr.) 132.
305. Ketten a strandon = Válasz, 1946. 3. (dec.) 210.
306. Cila = Válasz, 1946. 3. (dec.) 211.
307. 1938 = Válasz, 1946. 1. (okt.) 41–42.
311. Felejteni? = Válasz, 1946. 1. (okt.) 42.
317. A neved = Válasz, 1946. 3. (dec.) 208.
326. Két éjszaka közt = Két semmi közt címmel: Válasz, 1946. 3. (dec.) 211.
327. Gombák = Válasz, 1946. 1. (okt.) 42.
331. Nyár (Megy le a nap a Jánoshegy fölött…) = Válasz, 1947. 3. (márc.) 240.
333. Galagonya = Válasz, 1946. 3. (dec.) 212.
335. Kérdezhetek? = Válasz, 1946. 3. (dec.) 212.
338. A fehér táj = Ködben címmel: Válasz, 1947. 3. (márc.) 240.
Valami szép (1944–1956)
„Kis nép fia” = Válasz, 1948. 12. (dec.) 893.
Egy barátnőnk temetésén = Új Idők, 1944. karácsonyi szám.
A kiszolgáltatottak = Válasz, 1947. 12. (dec.) 553.
Kisértetszonáta = Válasz, 1948. 12. (dec.) 894.
A budai Várban = Válasz, 1948. 12. (dec.) 896.
Hálaadás (1945) = Válasz, 1948. 9. (szept.) 655–657.
1. Sivatagomban, csontok és kövek
2. Délben, hogy szomjasan-éhesen
3. Jók voltak a nők, drága kenetek
4. Itt az éj. Némán feküszöm
Vers versek helyett = Válasz, 1948. 9. (szept.) 653–655.
A Holdhoz = Válasz, 1948. 9. (szept.) 657–658.
Ember voltam = Válasz, 1948. 9. (szept.) 657.
Versírás = Válasz, 1948. 9. (szept.) 657.
A rossz szerető = Válasz, 1949. 3–4. (márc.–ápr.) 145.
Mégis isteni? = Válasz, 1947. 12. (dec.) 553.
Az eredmény = Válasz, 1949. 3–4. (márc.–ápr.) 146.
Körszivárvány = Válasz, 1949. 3–4. (márc.–ápr.) 146.
Fent és lent = Válasz, 1948. 12. (dec.) 893.
Nézz föl: a Nap! = Nap címmel: Válasz, 1948. 12. (dec.) 894.
Ostromzár alatt = Válasz, 1948. 12. (dec.) 895
Asztronauták = Válasz, 1948. 12. (dec.) 894.
Ember panasza = Válasz, 1948. 9. (szept.) 655.
Correggio Lédája előtt = Válasz, 1948. 12. (dec.) 896.
A forzicia éneke = Művelt Nép, 1954. ápr. 25.
Ficseri-füsti = Irodalmi Újság, 1954. aug. 21.
Be másképp! = Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg..
Májusi orgonaszag = Csillag, 1954. 7. 1046–1047.
Eső? = Válasz, 1948. 5–6. (máj.–jún.) 401.
Falusi hangverseny = Hangverseny címmel: Óvodások verseskönyve, Ifjúsági, Bp. 1954.
Vakáció = Vakáció előtt címmel: Kisdobos, 1953. jún.
Országos eső = Kisdobos, 1954. aug.
Vadliba = Kisdobos, 1954. ápr.
A földvári mólón = Válasz, 1948. 9. (szept.) 658.
Kisörsi nádas = Csillag, 1954. 7. 1047.
Julius csatája = Irodalmi Újság, 1954. júl. 17.
Nájlon és celofán = Válasz, 1948. 12. (dec.) 895.
Hajnali látomás = Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Ébredés = Csillag, 1954. 7. 1048.
Nemsoká = Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Őszi meggyfa = Diárium, 1948. 5–6. 156.; Válasz, 1949. 3–4. (márc.–ápr.) 148.
Egy igali ól előtt = Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Januáréji olvadás = Csillag, 1954. 7. 1047.
Három szonett a téli Hévízről, I–III. = Hévíz télen gyűjtőcím alatt: Válasz, 1949. 3–4. (márc.–ápr.) 147–148.
Valami szép = Csillag, 1954. 7. 1048.
Jég = Válasz, 1949. 3–4. (márc.–ápr.) 145.
Minusz 20 Pál-fordulásakor = Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Téli fasor = Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Két pokol = Feltételezhetően csak a kötetben jelent meg.
Sokízületi gyulladás = Alföld, 1956. 3. (máj.–jún.) 23.
Mozart hallgatása közben = „1956 február” dátum megjelöléssel: Művelt Nép, 1956. ápr. 1.; Alföld, 1956. 3. (máj.–jún.) 75–76.
A huszonhatodik év
A felsorolásban csak a kötet megjelenése előtt publikált versek címeit tüntettük fel.
Első rész
Amit még látott
1. Önvád = „Köszönöm!” címmel: Alföld, 1956. 1. (jan.–febr.) 8.
2. Ostrom után = Két évtized múlva címmel: Alföld, 1956. 1. (jan.–febr.) 8.
3. Képzelt képzeleteddel = Egymásba zárva címmel: Alföld, 1956. 1. (jan.–febr.) 8–9.
Második rész
A halála után
5. Ami közbejött = Alföld, 1956. 1. (jan.–febr.) 9.
6. A hír = Alföld, 1956. 1. (jan.–febr.) 9.
7. Bolond tükör = Alföld, 1956. 1. (jan.–febr.) 9–10.
8. A jó hatalom = Alföld, 1956. 1. (jan.–febr.) 10.
9. Mindenütt ott vagy = Alföld, 1956. 1. (jan.–febr.) 10.
10. Mert sehol se vagy = Alföld, 1956. 1. (jan.–febr.) 10.; majd Válogatott versei (1956) kötetében is megjelent.
11. „Nem!” = Alföld, 1956. 1. (jan.–febr.) 10–11.
12. Új hazád = Alföld, 1956. 1. (jan.–febr.) 11.
13. A meghitt perc = Csak nem egészen... címmel: Alföld, 1956. 1. (jan.–febr.) 11.
14. Emlék a szivednek = Emlék címmel: Alföld, 1956. 1. (jan.–febr.) 11.
15. Csillag = Testünk keresztjén címmel: Alföld, 1956. 1. (jan.–febr.) 12.
16. Tétova angyal = Riadt, régi angyal címmel: Alföld, 1956. 1. (jan.–febr.) 12.
17. Megszületés = Születés címmel: Alföld, 1956. 1. (jan.–febr.) 12.
18. Hova? = Alföld, 1956. 1. (jan.–febr.) 12–13.
19. Visszacsókolhatatlan = Visszacsókolhatnál címmel: Alföld, 1956. 1. (jan.–febr.) 13.
20. Kettős vereség = Vereség címmel: Alföld, 1956. 1. (jan.–febr.) 13.
21. Huszonkétéves = Huszonkétéves voltál címmel: Alföld, 1956. 1. (jan.–febr.) 13.
22. Utolsó magány = Utolsó éjszakád címmel: Alföld, 1956. 1. (jan.–febr.) 13–14.
23. Föld alatt, ég alatt = Alföld, 1956. 1. (jan.–febr.) 14.
25. A végtelen pillanat = Alföld, 1956. 4. (júl.–aug.) 43.
27. Bizalom = Alföld, 1956. 4. (júl.–aug.) 44.
28. Parancs = Irodalmi Újság, 1956. júl. 21. 4.
29. Mi, hárman = Mi hárman címmel: Alföld, 1956. 4. (júl.–aug.) 44.
30. Keresztények = Először csak a Válogatott versei (1956) kötetében jelent meg.
31. Sohasem eléggé = Először csak a Válogatott versei (1956) kötetében jelent meg.
32. Túlélt mese = Szent-Iván-éj meséje címmel: Alföld, 1956. 4. (júl.–aug.) 44.
33. A titkolt rém = Alföld, 1956. 4. (júl.–aug.) 45.
34. Folyton átlengsz… = Alföld, 1956. 4. (júl.–aug.) 45.
36. „Isten békéje!” = Alföld, 1956. 4. (júl.–aug.) 45.
37. Mulasztások = Először csak a Válogatott versei (1956) kötetében jelent meg.
39. Kéküveg nyár = Először csak a Válogatott versei (1956) kötetében jelent meg.
41. Üldöző hiány = Alföld, 1956. 4. (júl.–aug.) 46.
42. Szárnyrakelt hangszerek = Először csak a Válogatott versei (1956) kötetében jelent meg.
43. Képzelt párbeszéd = Alföld, 1956. 4. (júl.–aug.) 46.
44. Maradék élet = Alföld, 1956. 4. (júl.–aug.) 46.
46. Csodálatos-rémületes = Dunántúl, 1956. 17.
47. Két halántékom között = Dunántúl, 1956. 17.
48. Idegen nő egy vitorláson = Dunántúl, 1956. 17.
49. Kétszáz napja = Széphalom [a Magyar Írók Szövetsége Miskolci Csoportjának kéthavonta megjelenő folyóirata], 1956. 3–4. (júl.–aug.) 58.
50. Ahol élőbb a föld = Széphalom, 1956. 3–4. (júl.–aug.) 58.
51. Pár négyszögláb rét = Válogatott versei (1956) kötetében jelent meg
52. Tízezerszer = Széphalom, 1956. 3–4. (júl.–aug.) 59.
53. Szárszó = Széphalom, 1956. 5–6. (dec.) 1.
55. Balatonföldvár = Széphalom, 1956. 5–6. (dec.) 1.
58. Hiányzó köznapok = Hogy egyféle csak! címmel: Irodalmi Újság, 1956. júl. 21. 4.
59. Alkatrészemként = Dunántúl, 1956. 17.
60. Tihanyban = Dunántúl, 1956. 17.
61. Az álom gyanui = Dunántúl, 1956. 17.
62. Lelkeknek egyessége = Először csak a Válogatott versei (1956) kötetében jelent meg.
63. A kis tények = Esti Budapest, 1956. júl. 7.
65. Pókhálók = Magyar Nemzet, 1956. okt. 21.
66. Feloldás és fenyegetés = Irodalmi Újság, 1956. júl. 21. 4.
67. A legrövidebb vezeték = Szabad Hazánkért [a Magyar Néphadsereg irodalmi és művészeti folyóirata, szerk. biz. vezetője Devecseri Gábor], 1956. okt. 1.
69. Mint nekem te = Erósz címmel: Széphalom, 1956. 5–6. (dec.) 1.
71. Akkor is, hogyha…? = Ősz és Tél között cikluscím alatt öt másik verssel együtt: Új Hang, 1955. 12. 17.
74. Bárhova = Ha jönnél, kedves címmel: Magyar Nemzet, 1956. jún. 10.; Ősz és Tél között cikluscím alatt öt másik verssel együtt: Új Hang, 1955. 12. 17.
75. November = Ősz és Tél között cikluscím alatt öt másik verssel együtt: Új Hang, 1955. 12. 17.
77. A szép lepke = Ősz és Tél között cikluscím alatt öt másik verssel együtt: Új Hang, 1955. 12. 17.
78. Névnap = Esti Budapest, 1956. júl. 7.
82. A fekete határról = Magyar Nemzet, 1956. jún. 10.
87. Az álom roncsai = Magyar Nemzet 1956. okt. 21
89. Végérvényesen = Esti Budapest, 1956. júl. 7.
90. Most csak lélekben = Először csak a Válogatott versei (1956) kötetében jelent meg.
95. Egyéb nem = Először csak a Válogatott versei (1956) kötetében jelent meg.
98. Valami örök = Ősz és Tél között cikluscím alatt öt másik verssel együtt: Új Hang, 1955. 12. 17.; majd a Válogatott versei (1956) kötetében is megjelent.
99. Akkor megrezzen = Ősz és Tél között cikluscím alatt öt másik verssel együtt: Új Hang, 1955. 12. 17.
103. Igy döntöttem! = Először csak a Válogatott versei (1956) kötetében jelent meg.
104. Omló szirtről = Először csak a Válogatott versei (1956) kötetében jelent meg.
105. Mintha tündér! = Közelebb vagy címmel: Magyar Nemzet, 1956. jún. 10.
106. Soha = Először csak a Válogatott versei (1956) kötetében jelent meg.
IV. Levelezése, kisebb szövegközlések
Levelek Kanyó Bélának = Délmagyarország, 1957. okt. 20.
Várkonyi Nándor: Szabó Lőrinc levelei. = Jelenkor, 1959. 2. 96–102.; 3. 66–76. [Kötetben válogatás, ill. részletek: Várkonyi Nándor: Pergő évek, Magvető, Bp. 1976 (Tények és tanúk), 257–276.; későbbi kiadása: Írók Alapítványa, Széphalom Könyvműhely, Bp. 2004.]
Két vers Szabó Lőrinc hagyatékából = Népszava, 1960. jan. 24.
Szabó Lőrinc eddig kiadatlan versei = Magyar Hírek, 1960. 8.
Szabó Lőrinc két ismeretlen verse = Magyar Nemzet, 1960. febr. 14.
Szabó Lőrinc kiadatlan költeményeiből = Borsodi Szemle, 1960. 3. 247. [Öregedés, Rabság, Meglepetések.]
Szabó Lőrinc kiadatlan verse: Kibékülés [1944] = Élet és Irodalom, 1960. 14.
Sáfrán Györgyi–Szíj Rezső: Kner Imre levelezéséből = Irodalomtörténet, 1961. 2. 155–167. [Szabó Lőrinc levelei is.]
Gáborjáni Szabó Klára: Szabó Lőrinc kiadatlan kézirata: Nagy dolog a könyv... = Irodalomtörténet, 1961. 3. 315–317. [Egy magán kölcsönkönyvtár megnyitására.]
Szabó Lőrinc: Lábunk alatt = Jelenkor, 1964. 632. [Kiadatlan vers a hagyatékból.]
Képes Géza: A „Vereség után”-ról = Kortárs, 1964. 410–412. [Publikáció és keletkezéstörténet.]
Hunyadi István: Egy ismeretlen Szabó Lőrinc = Tükör, 1965. okt. 24. 26. [A „Hitetlenséged óriási!” kezdetű vers.]
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc két balatoni riportja = Jelenkor, 1965. 628–633. [Megj.: „Az Est” 1924. aug. 8. és aug. 9-én.]
Kabdebó Lóránt: Csalódások gyűrűjében: Szabó Lőrinc verséről = Jelenkor, 1966. 7. 619–620. [Öreg úr a Balaton partján c. versének publikálása. Megj.: Az Est 1928. márc. 25.]
Kabdebó Lóránt: Jegyzetek Szabó Lőrinc verséhez: Változás küszöbén = Alföld, 1966. 12. 29. [A Hol vagy? ki vagy? milyen? mi voltál? c. vers közlésével.]
Szabó Lőrinc kisnaplója: 1919 decemberétől 1920. május 29-ig = Kortárs, 1966. . 603–613. [Kötetben: Szabó Lőrinc: A költészet dicsérete, Bp. 1967, 506–526.; nem teljes szövegközlés.]
Kardos László: Szabó Lőrinc hatvan levele = uő.: Közel és távol: Irodalmi tanulmányok, Magvető, Bp. 1966 (Elvek és utak), 485–578. [Szabó Lőrincnek Kardos Lászlóhoz 1922 és1957 között írott leveleinek közlésével.]
Éder Zoltán: Szabó Lőrinc ismeretlen zsengéi = Kortárs, 1967. 10. 1653–1655.
[Szabó Lőrinc levelei Hatvany Lajoshoz] = Levelek Hatvany Lajoshoz, vál., szerk. Hatvany Lajosné, bev. Nagy Péter, jegyz. Belia György, Szépirodalmi, Bp. 1967, 272–273, 282–283, 297. [1923–1924.]
[Szabó Lőrinc levelei Mikes Lajoshoz] = Mikes Lajos levelesládájából, s. a. r., bev., jegyz. Illés Ilona, Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp. 1968. (Irodalmi Múzeum 2.), 60–61, 78. [1925–1926.]
Kabdebó Lóránt: Fiatal költő a forradalom őszében = Napjaink, 1968. 10. 9. [A reggelhez, Lucifer c. versek közlésével.]
Kabdebó Lóránt: Tíz éve halt meg Szabó Lőrinc = Új Írás, 1968. 1. 98–100. [Napos tél egy tátrai üvegteraszon, City, Duruzsolj, tátrai villamos, Budapest c. versek közlésével.]
Szerb Antalné: Szabó Lőrinc ismeretlen verse = Irodalomtörténeti Közlemények, 1968. 2. 236–237. [Visszaemlékezés A halott barát c. vers közlésével.]
Megyeri Sári: Hogyan születik a vers? Költők válaszai egy régi körkérdésre = Irodalmi Újság, 1969. 20–21. 4. [Szabó Lőrinc válasza az 1936-ban tartott irodalmi est körkérdésére.]
Vezér Erzsébet: Hangmúzeum az irodalomtörténet szolgálatában: Ismeretlen Babits- és Szabó Lőrinc-szövegek = Irodalomtörténet, 1969. 1. 158–166. [Szabó Lőrinc emlékbeszéde Babits Mihályról 1941-ben.]
Levelesláda = Igaz Szó, 1969. 11. 819–829. [Szabó Lőrinc levele Molter Károlyhoz.]
Déry Tibor: Két levél = Élet és Irodalom, 1969. dec. 27. 3. [Babits Mihály és Szabó Lőrinc levele Rafaela nővérhez.]
[Szabó Lőrinc levelei Kner Imréhez] = A könyv mestere: Kner Imre levelezése korának költőivel, íróival, művészeivel, tudósaival, összegyűjt., jegyz., Elek László, vál., szerk. Szántó Tibor, bev. Ortutay Gyula, M. Helikon, Európa, Bp. 1969. 76–78, 83–84, 88–93, 98–103, 112–114, 133–134, 136–138, 168–170. [1922–1932.]
Szabó Lőrinc levele = Euripidész modernizálásáról = Nagyvilág, 1970. 6. 925–926. [Kner Imrének 1923.]
Gál István: Anton Straka levelei Szabó Lőrinchez = Irodalmi Szemle, 1973. 5. 418–426.
Szabó Lőrinc Kiadatlan versei, Új Írás, 1976. 6. 87-93.
Fabó Irma: Stefan I. Klein levelezéséből = Évkönyv 1977–1978. [Magyar Izraeliták Országos Szövetsége], 123–126.
Kabdebó Lóránt: Egy kiadatlan Szabó Lőrinc-vers = Kritika, 1978. 12. 13. [Áradás, áradás c. vers.]
Laczkó András: Szabó Lőrinc hét levele = Dunatáj, 1978. 3. 26–33. [Kovács Józsefhez 1952–1956.]
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc ismeretlen versei = Új Írás, 1979. 10. 19–20. [Mint a szegény, aki pénzt talált; A költő levele barátaihoz (1927).]
Szokolay Károly: Szabó Lőrinc levelei = Napjaink, 1978. 12. 26–27.
Budayné Mosonyi Klára: Zilahy Lajos levelezéséből, Irodalomtörténet, 1979. 2. 393–404.
Szabó Lőrinc levelei Kozocsa Sándorhoz = Irodalomtörténet, 1978. 2. 509–514.
Szabó Lőrinc levelei Juhász Gézához = Hajdú-Bihari Napló, 1980. márc. 30. [3 levél, 1917, 1928, 1939.]
[Részletek Szabó Lőrincnek a Magyar Írók Szabadszervezete igazoló bizottsága előtt elmondott nyilatkozatából, 1945. április 26-án és május 14-én] = Napjaink, 1980. 3. 14–15.
Papp Lajos: Tisztelgő tudósítás: Szabó Lőrinc levele húgának, Hajnalkának, 1919. február 3-án = Napjaink, 1980. 3. 15–16.
Mátyás István: Kézirattár = Népszava, 1980. aug. 12.
Kabdebó Lóránt: Vékesné Korzáti Erzsébet emlékezete = Kortárs, 1980. 5. 778–797. [Szabó Lőrinc emlékezése Vékes Endre számára, részletek Vékes Ödönné Korzáti Erzsébet leveleiből, naplóiból, verseiből (1928–1933), Szabó Lőrinc levele Hűvös Gyuláéknak (1950).]
Mózes Huba: Szabó Lőrinc elfelejtett verse és Mallarmé-fordítása = Utunk, 1980. 13. 6. [Szabó Lőrinc: A másik emberhez (Brassói Lapok, 1935), Stéphane Mallarmé: Tavasz (Napkelet, 1921).]
Laczkó András: Szabó Lőrinc levelei Bernáth Aurélhoz = Forrás, 1980. 10. 51–55. [7 levél, 1947–1948.]
Ötvös László: „Ózd, Igal, Patak; hazám szívei”: Szabó Lőrinc Tücsökzenéjének dokumentumaiból = Napjaink, 1980. 10. 31–32. [3 levél G. Szabó Mihálynénak, 1945–1951.]
Laczkó András: Vita az absztrakt művészetről: Bernáth Aurél és Szabó Lőrinc levelezéséből = Somogyi Néplap, 1980. okt. 12. 6.
Kabdebó Lóránt–Kelevéz Ágnes: Ismeretlen Szabó Lőrinc dokumentumok = Új Írás, 1980. 11. 79–85. [Szabó Lőrincné Babits Mihályról, Szabó Lőrinc levele Babits Mihálynak (1929), előadásvázlat Babits Mihályról, versek.]
Levelek az ötvenes évekből = Igaz Szó, 1980. 12. 525–535. [Többek között Molter Károly levele Szabó Lőrincnek 1953-ból.]
Laczkó András: „Drága volt neki(k) a barátság”: Szabó Lőrinc levelei Bernáth Aurélékhoz = Műhely, 1981. 3. 49–58.
Frank Tibor: Házimúzeum: Szabó Lőrinc ismeretlen levelei = Új Tükör, 1982. 17. 21–22. [5 levél Hajdú Bélának és feleségének, 1953–1954.]
Simon Gy. Ferenc: Kassák-körkérdés egy kaposvári gimnazistától: A Virág Benedek Önképzőkör első éve, mint előzmény = Somogy, 1982. 1. 5–11. [Benedek Marcell, Bernáth Aurél, Márai Sándor, Sík Sándor, Szabó Lőrinc, Szegi Pál és Kassák Lajos levelei 1947-ből; Fodor András: az ifjúsági elnök utószava.]
Takáts Gyula: Fonyódi irodalmi adatok = Somogy, 1982. 4. 40–51. [Bohuniczky Szefi, Fodor András, Fülep Lajos, Németh László, Szabó Lőrinc, Tatay Sándor levelei Takáts Gyulához (1938–1982).]
Simon Gy. Ferenc: Szabó Lőrinc öt levele egy kaposvári gimnazistához = Somogy, 1983. 3. 16–22. [Simon Gy. Ferenchez írott levelek 1947–50 között.]
Kelevéz Ágnes: Szóról-szóra = Múzsák, 1983. 3. 20–21. [Szabó Lőrinc gyorsírással készült jegyzete Babits Mihály előadásairól (1919).]
Kelevéz Ágnes–Sárdy Jánosné: Babits irodalomelméletének öt egyetemi előadása Szabó Lőrinc lejegyzésében (1919. május 7., 8., 12., 14., 15.) = Mint különös hírmondó: Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára, szerk. Kelevéz Ágnes, Petőfi Irodalmi Múzeum, Népművelési Propaganda Iroda, Bp. 1983, 241–271.
Keresztesné Várhelyi Ilona: Részletek Szabó Lőrinc diákkori naplójából = Alföld, 1983. 4. 73–77.
Kardos László: Szabó Lőrinc leveleiből = uő.: Harminchárom arc, Szépirodalmi, Bp. 1983, 406–416.
Rádics Károly: „…a prés amiben élek, rettenetesen őröl”: Szabó Lőrinc levelei Móricz Zsigmondhoz = Dunatáj, 1984. 3. 63–66. [4 levél 1924 és 1940 között.]
Lévay Botond: A Dienes-háztól a Pandoráig: Szabó Lőrinc Juhász Gézának írt kiadatlan levelei = Napjaink, 1984. 8. 21–23. [3 levél 1917-ból, 1 db. 1919-ből, 1 db. 1927-ből.]
Lévay Botond: Szabó Lőrinc Juhász Gézának írt kiadatlan levelei = Tanítóképző Főiskolák Tudományos Közleményei, 1984. 27–28. 69–78. [7 levél 1917 és 1939 között.]
Tóbiás Áron: Szabó Lőrinc hangszalagon = Olvasó Nép, 1986. 1. 154–160. [El nem hangzott rádiós beszélgetés szövegközlése 1956 októberéből.]
Szokolay Károly: Költő házikabátban: Szabó Lőrinc kiadatlan leveleiből = Új Auróra, 1986. 1. 85–90. [8 levél 1949 és 1954 között, Szokolay Károlynak és Szokolay Bálintnénak.]
Reöthy Ferenc: Szabó Lőrinc és Takáts Gyula levelezéséből = Somogy, 1986. 3. 71–76. [10 levél 1937 és 1939 között.]
Vargha Kálmán: „Egyetlen hal se kacag a Mainában”: Gelléri Andor Endre németországi levelei Szabó Lőrincéknek = Újhold Évkönyv, 1986. 1. 455–466. [5 levél 1928-ból.]
Kabdebó Lóránt: Küzdelem az életörömmel = Új Írás, 1987. 1. 100–113. [1 levél 1928-ból, feltehetően Magyar Eleknek.]
Kabdebó Lóránt: Feljegyzések az álom és a felháborodás világából = Életünk, 1987. 11. 1097–1098. [Szabó Lőrinc naplójegyzeteiről szövegközléssel.]
Kabdebó Lóránt: Egy különös önéletrajz margójára = Délsziget, 1988. 11. 17–22. [Katonai életrajz 1951-ből szövegközléssel.]
Laczkó András: Írók, művészek és Boglárlelle = Boglárlelle: Tanulmányok, 1988, 507–574. [Szabó Lőrinc 7 levelének közlésével, 1952–1956.]
Laczkó András: Levelek Lente Gáborhoz = Alföld, 1988. 7. 64–67. [Többek közt Szabó Lőrinc egy levele 1957-ből.]
Kabdebó Lóránt: Lázadók és megbékélők = Tiszatáj, 1989. 2. 54–79. [Szabó Lőrinc levele 1962-ből; Szabó Lőrincné naplója és levelei 1928-ból.]
Kabdebó Lóránt: Két ismeretlen Szabó Lőrinc-szonett = Magyar Napló, 1990. 26. 3. [Költő, Automobilversenyen.]
Schelken Pálma: Szabó Lőrinc „játékos verse” gyorsírással = 1957 májusában: És sok-sok gondolatébresztő gyorsírásos töredék! = Szabadelvű Unió, 1990. 1. 122–126. [Szövegközléssel; az MTA Könyvtára Kézirattárában található hagyatékokból.]
Schelken Pálma: Szabó Lőrinc gyorsírásos hagyatéka az MTA Könyvtárának Kézirattárában = Irodalomtörténeti Közlemények, 1990. 1. 121–126. [AzAhogy lehet és A kedvemért c. vers és egyéb megfejtett töredék közlésével.]
Kárpáti, Paul: Der Dichter als Mittler: Ein Brief von Lőrinc Szabó aus dem Jahr 1940 = Berliner Beiträge zur Hungarologie, 1990. 5. 243–250.
Somlyó György: Szálak egy levélkazalból = Holmi, 1990. 11. 1220–1234. [Többek közt Szabó Lőrinc levele Somlyó Györgynek.]
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc kiadatlan versei = Új Írás, 1990. 11. 13–14. [14 vers szövegközlése.]
[Szakonyi Károly] Sz. K.: Szenzációs irodalmi felfedezés: Szabó Lőrinc vallomásaiból (1–4.) = Új Idő, 1990. 4. 6. 7. 8. 45. 10–11.; 40–42., 15–16. [Részletek a Magvető Kiadónál megjelenésre váró könyvből.
Szabó Lőrinc kommentárjai az Örkénytábor felé, Vang-An-si, Önvád, Ostrom után, Képzelt képzeleteddel és a Vezér c. vershez.]
Szabó Lőrinc három levele = Vigilia, 1992. 3. 216–217 [1 levele Pajor Károlynak, 1950. dec. 6.; 2 levele Baránszky-Jób Lászlónak, 1957. júl. 4.; 1957. szept. 15.]
Laczkó András: Móricz Zsigmond és Szabó Lőrinc hévízi levelei = Hévíz, 1. 1993. 3. 15–19.
Schelken Pálma: Babits Mihály és Szabó Lőrinc levelei = Magyar Nemzet, 1993. 275. 14.
Kabdebó Lóránt: Párhuzamosok: Szabó Lőrinc és felesége levelezése a háború után = Tiszatáj, 1993. 4. 30–35.
Perger Gyula: Szabó Lőrinc két ismeretlen levele = Műhely, 1993. 6. 34–35. [Dóczi Antalhoz, 1946. dec. 12.; 1951. máj. 15.]
Kárpáti, Paul: Két levél: Szabó Lőrinc és Németh László Farkas Gyulához = Berliner Beitr. Hung., 1997. 235–242. [A berlini Humboldt-Universität hungarológiai tanszéke archívumának „Farkas Gyula magánlevelezése” 36. sz. és 61. sz. jelzetű dokumentuma.]
Horányi Károly: Kodolányi János és Szabó Lőrinc levelezéséből = Hitel, 1998. 10. 34–52.
Horányi Károly: Kodolányi János és Szabó Lőrinc levelezéséből = Kortárs, 1999. 7. 109–128.
A bibliográfiát összeállította Horányi Károly és Kabdebó Lóránt. Átvéve a Miskolci Egyetem Szabó Lőrinc Kutatóhelyének és az MTA Könyvtárának krk.szabolorinc.hu weblapjáról.
Szakirodalom
I. Önálló kötetek
Moravánszky Ákos: Szabó Lőrinc lírája 1926-ig, Lehotai Pál Könyvnyomdája, Debrecen, 1943. [A debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karához benyújtott doktori értekezés. Bírálók: Dr. Bárczi Géza és Dr. Fest Sándor egyetemi ny. r. tanárok.]
Sotkó Józsefné: Szabó Lőrinc: A költő műveinek, műfordításainak, prózai írásainak válogatott bibliográfiája, bev. Sőtér István, Miskolc–Bp. 1966.
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc a lázadás küszöbén, Miskolc, 1966.
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc lázadó évtizede, Szépirodalmi, Bp. 1970. [Interneten: http://mek.oszk.hu/05200/05231]
Steinert Ágota: Küzdelem a harmóniáért: Szabó Lőrinc költői világa, ELTE, Bp. 1971 (Bölcsészdoktori értekezések).
Rába György: Szabó Lőrinc, Akadémiai, Bp. 1972 (Kortársaink).
Lászlóffy Aladár: Szabó Lőrinc költői helyzetei, Dácia, Kolozsvár, 1973. [2. kiadás: Polis Kiadó, Kolozsvár, 2005, Kabdebó Lóránt előszavával.]
F. Csanak Dóra: Szabó Lőrinc kéziratos hagyatéka (Ms 4650–Ms 4705), Bp. 1973 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Katalógusai 6.).
Kabdebó Lóránt: Útkeresés és különbéke, Szépirodalmi, Budapest, 1974. [Interneten: http://mek.oszk.hu/05200/05232]
Kabdebó Lóránt: Az összegezés ideje. Szépirodalmi, Budapest, 1980. [Interneten: http://www.szabolorinc.hu]
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc hévízi versfüzete, Helikon, Bp. 1980.
(2. kiadás: Hévíz, 1997 [Hévízi könyvtár 11.].)
Sándor Judit: „Szeressétek a gyermekeimet!” Szabó Lőrinc, a költő-apa, Móra, Budapest, 1982.
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc. Gondolat, Bp. 1985 (Nagy magyar írók sorozat).
A lélek mentőövei: Versek Szabó Lőrincről, gyűjt., vál., szerk., jegyz., Bényei József, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tanács, 1990 (Koszorú 4.). [Antal Barnabás, Bakó József, Baránszky László, Bárdosi Németh János, Bihari Sándor, Csengery Kristóf, Dudás Kálmán, Fekete Lajos, Fodor József, Garai Gábor, Gyergyai Albert, Győri László, Hajnal Anna, Hajnal Gábor, Hárs Ernő, Határ Győző, Hervay Gizella, Horváth Béla, Hudy Ferenc, Illyés Gyula, Jankovich Ferenc, Jékely Zoltán, Juhász Ferenc, Kányádi Sándor, Képes Géza, Kerék Imre, Keresztury Dezső, Komjáthy Aladár, Lászlóffy Aladár, Makay Ida, Marconnay Tibor, Mátyás Ferenc, Németh Ferenc, Orbán Ottó, Paróczai Gergely, Rába György, Rákos Sándor, Reményi Béla, Rónay György, Sántha György, Sarkady Sándor, Sinka István, Solymos Ida, Somlyó György, Szabó Ferenc, Székely János, Szepesi Attila, Szokolay Károly, Takáts Gyula, Tamás Menyhért, Tandori Dezső, Tímár György, Tokai András, Toldalagi Pál, Tornai József, Tóth Eszter, Tóth Éva, Vas István, Vásárhelyi Pákozdy Ferenc és Zelk Zoltán versei.]
Kabdebó Lóránt: „A magyar költészet az én nyelvemen beszél”: A kései Nyugat-líra összegződése Szabó Lőrinc költészetében, Argumentum, Bp. 1992 (Irodalomtörténeti Füzetek sorozat). [2. kiadás: Argumentum, Bp. 1996. Interneten: http://mek.oszk.hu/05400/05488/]
G. Szabó Lőrinc: Az utolsó háromszázöt perc… A fiú gondolatai az apa mellett, Bp. 1993.
Tanulmányok Szabó Lőrincről, szerk. Kabdebó Lóránt, Menyhért Anna, Anonymus, Bp. [1997] (Újraolvasó). [A kötetben Németh G. Béla, Ferenczi László, Kabdebó Lóránt, Kulcsár Szabó Ernő, Palkó Gábor, Kulcsár-Szabó Zoltán, Menyhért Anna, Rába György, Tandori Dezső írásai.]
Homlokodtól fölfelé: In memoriam Szabó Lőrinc, vál., szerk. Domokos Mátyás, Nap Kiadó, Bp. 2000. [A kötetben Babits Mihály, Basch Lóránt, Király György, Sárközi György, Ignotus Pál, Révész Béla, Németh László, Kardos László, Kodolányi János, Halász Gábor, Lengyel Balázs, Móricz Zsigmond, Bálint György, Radnóti Miklós, Vajda Endre, Rónay György, Szegi Pál, Baránszky-Jób László, Kabdebó Lóránt, Tamás Gáspár Miklós, Szentkuthy Miklós, Rába György, Sőtér István, Domokos Mátyás, Lator László, Kassák Lajos, Orbán Ottó, Bernáth Aurél, Hárs Ernő, Lakatos István, Illyés Gyula, Vas István, Tornai József írásai.]
Száz az ezerben: Száz éve született Miskolcon Szabó Lőrinc =Új Holnap, 2000. máj.–jún.–júl.–aug., 64–134. [Szabó Lőrinc születésének 100. évfordulóján tudományos ülésszak az MTA Dísztermében. A 2000. március 30-i ülésszak teljes anyaga: Dr. Besenyei Lajos, Pomogáts Béla, Kabdebó Lóránt, Ritoók Zsigmond, Kulcsár Szabó Ernő, Ferenczi László, Tornai József, Hárs Ernő, Kulcsár-Szabó Zoltán, Kiss Noémi, Kiss Katalin, Szakonyi Károly előadásai.]
Kiss Noémi: Ki Carl Rothe? Szabó Lőrinc és Carl Rothe kapcsolatának irodalmi térképe, Miskolci Egyetem BTK Szabó Lőrinc Kutatóhely, Miskolc, 2000 (Szabó Lőrinc Füzetek 1.) [A tanulmányt megjelentette a bécsi Kakanienrevisted internetes folyóirat: Noémi Kiss: Wer ist Carl Rothe? Eine literarische Kartographie der Begegnung zwischen Szabó Lőrinc und Carl Rothe, www.kakanien.ac.at /beitr/fallstudie/Nkiss1pdf /15/04/2002.]
Az ígéret városa: Szabó Lőrinc Debrecen-élménye, s. a. r., szerk., kísérő tanulmányt írta Bíró Éva, utószó Kabdebó Lóránt, Debrecen Város Önkormányzata, Debrecen, 2000. [Benne Szabó Lőrinc Juhász Gézával folytatott teljes levelezése.]
Fazekas Csaba: A ciklon szélcsenjében: Emlékezések, dokumentumok Szabó Lőrinc 1956. október 23-i miskolci irodalmi estjéről, illetve Miskolc életének szerepéről az 1956-os forradalomban, Bíbor, Miskolc, 2000.
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc pályaképe, Osiris, Bp. 2001. [Interneten a szerző kiegészítéseivel: http://dia.pool.pim.hu/xhtml/_szakirodalom/szabo_l_kabdebo_szabo_lorinc_palyakepe.xhtml
Buda Attila: Szabó Lőrinc, Elektra Kiadóház, Bp. 2002 (Élet-kép).
Szabó Lőrinc Könyvtára I: Magyar szerzők művei, Forgács Anita adatbázisát kiegészítette, jegyzetekkel ellátta, a katalógust szerkesztette és a bevezetőt írta Buda Attila, Miskolci Egyetem BTK Szabó Lőrinc Kutatóhely Miskolc, 2003 (Szabó Lőrinc Füzetek 3., sorozatszerk. Kabdebó Lóránt).
Szabó Lőrinc Könyvtára II: Külföldi szerzők művei, Forgács Anita adatbázisát kiegészítette, jegyzetekkel ellátta, a katalógust szerkesztette és a bevezetőt írta Buda Attila, Miskolci Egyetem BTK Szabó Lőrinc Kutatóhely Miskolc, 2004 (Szabó Lőrinc Füzetek 4., sorozatszerk. Kabdebó Lóránt).
Felszeghi Sára: „Álommá zsongul a tücsökzene”: Szabó Lőrinc betegségei, Miskolci Egyetem BTK Szabó Lőrinc Kutatóhely Miskolc, 2005 (Szabó Lőrinc Füzetek 7., sorozatszerk. Kabdebó Lóránt).
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc „pere”, Argumentum, Bp. 2006.
Körmendy Kinga: Szabó Lőrinc kéziratos hagyatéka (Ms 2270–Ms 2287). Bp. 2007 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Katalógusai 23.).
Szabó Lőrinc környezetének naplói, vál., s. a. r., utószó Tóth Mariann, Miskolci Egyetem BTK Szabó Lőrinc Kutatóhely Miskolc, 2007 (Szabó Lőrinc Füzetek 8., sorozatszerk. Kabdebó Lóránt).
Ćurković-Major Franciska: Szabó Lőrinc kelet-adriai utazásai, Miskolci Egyetem BTK Szabó Lőrinc Kutatóhely Miskolc, 2009 (Szabó Lőrinc Füzetek 10., sorozatszerk. Kabdebó Lóránt).
Kabdebó Lóránt: Titkok egy élet/műben: Szabó Lőrinc utolsó versciklusának poétikai és filológiai szembesítése, Miskolci Egyetem BTK Szabó Lőrinc Kutatóhely, 2003 (Szabó Lőrinc Füzetek 11., sorozatszerk. Kabdebó Lóránt).
Szabó T. Anna: Shakespeare szonettjei Szabó Lőrinc fordításában = http://doktori.btk.elte.hu/lit/szabot/disszertacio.pdf [Doktori disszertáció, ELTE BtK.]
Kulcsár-Szabó Zoltán: Tükörszínjátéka agyadnak: poétikai problémák Szabó Lőrinc költészetében, Ráció, Bp. 2010 (Ráció-tudomány).
Kabdebó Lóránt: Mesék a költőről. Szabó Lőrinc-tanulmányok. Budapest. 2011. Ráció Kiadó, 351 p.
Kabdebó Lóránt: "Nyílik a lélek” - Kettős látás a huszadik századi lírában. (Szabó Lőrinc „rejtekútja”). Budapest. 2015. Ráció Kiadó, 240 p.
Nagy Csilla: Megvont határok. Tér, táj, énkoncepció József Attila és Szabó Lőrinc 1930-as évekbeli költészetében. Budapest. 2014. Ráció Kiadó, 144 p.
"Örök véget és örök kezdetet". Tanulmányok Szabó Lőrincről. (Kabdebó Lóránt, Kulcsár-Szabó Zoltán, L. Varga Péter, Palkó Gábor.) Budapest. 2019. Petőfi Irodalmi Múzeum - Prae, 418 p. (PIM Studiolo)
[Interneten: https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_PIMU_023]
Kabdebó Lóránt: Valami történt. Szabó Lőrinc átváltozásai. Budapest. 2022. Prae, 288 p.
II. Tanulmányok, egyéb írások
Babits Mihály: Egy fiatal költő. = Nyugat, 1923. I. kötet, 398–399. és B. M.: Esszék, tanulmányok. Szépirodalmi, Budapest, 1978. I. kötet, 757–759.
Kállay Miklós: Az új magyar líra: Szabó Lőrinctől legifjabb Szász Károlyig: Pillanatfelvételek költőkről és verseskönyvekről = Literatura, 1926. 5. 1–4.
Juhász Géza: Az egyéniség az új magyar lírában = Debreceni Szemle, 1928. 517–530., [Kötetben Juhász Géza: Bevezetés az új magyar irodalomba, Bp.–Debrecen, 1928, 33– 47.
Várkonyi Nándor: Szabó Lőrinc = uő.: A modern magyar irodalom, Danubia, Pécs [1928], 345–346.
Kodolányi János: Fiatal magyar költők seregszemléje = Korunk, 1929. 12. 910–914.
Németh László: Magyar irodalom, 1932. = Tanú, 1933. 3. 179–180. és N. L.: Két nemzedék. Magvető–Szépirodalmi, Budapest, 1970. 387–402.
Németh László: Szabó Lőrinc = Nyugat, 1931. II. 236–240. [Kötetben: Németh László: Készülődés: A Tanu előtt, Magyar Élet, Bp. 1941. 214–221.; Németh László: Két nemzedék, Magvető–Szépirodalmi, Bp. 1970. 326–332.; Németh László: Utolsó széttekintés: Életrajzi írások, esszék, drámák, műhelyvallomások, Magvető, Szépirodalmi, Bp. 1980, 374–383.]
Katona Jenő: La jeunesse hongroise dans la littérature contemporaine = Nouvelle Revue Hongrie, 1933. II. 712–717.
Cs. Szabó László: Szabó Lőrinc = A Toll, 1933. 65. 19–22.
Forgács Antal: Szabó Lőrinc = Könyves, 1934. aug. 3. 5–6.
Halász Gábor: Szabó Lőrinc = Válasz, 1934. 1. 63–68. [Kötetben: Halász Gábor Válogatott írásai, Magvető, Bp. 1959, 121–129.]
Halász Gábor: Új verseskönyvekről = Nyugat, 1935. I. 368–373. [Kötetben: Halász Gábor Válogatott írásai, Magvető, Bp. 1959, 224–239.]
Nagy András: Egy nemzedék két világ között = Szabadság, 1935. febr. 3.
Boldizsár Iván: Vers helyett tanulmány? = Keresztmetszet, 1935. 2. 1–3.
Reményi Joseph: Recent Hungarian literature = The Hungarian Quarterly, 1936. 2. 1. 142–151.
Földeák János: A ,,harmadik nemzedék” = Szocializmus, 1937. júl.–aug., 373–376.
[Schöpflin Aladár] S. A.: Új Kisfaludysták = Tükör, 1937. 3. 204–205.
Lengyel Katalin: Baudelaire magyar kritikusai és fordítói, Bp. 1937. [Szabó Lőrincről is.]
Iványi-Pám István: Francia műfordítások = Kritikai Szemle, 1938. febr., 1–3. [Szabó Lőrinc Verlaine-fordításairól.]
Katona Jenő: Lorenz Szabó = Pester Lloyd, (reggeli) 1938. máj. 15.
Bóka László: Emberes stílus = Szép Szó, 1938. 6. 89–93.
Kozocsa Sándor: Isten szemlélete a mai magyar lírában = Katolikus Szemle, 1938. 517–526.
Marconnay Tibor: Szabó Lőrinc = Magyarság, 1938. nov. 27.
Kozocsa Sándor: Szabó Lőrinc = Magyar Könyvbarátok Diáriuma, 1939. 3. 100–103.
Gombos Gyula: Új ország felé: Szabó Lőrinc = Magyar Út, 1940. aug. 8. [Kötetben: Gombos Gyula: Álom az országról, Bolyai Akadémia, Bp. 1941, 51–54.]
Semetkay József: Számonkérés = Új Élet, 1940. 1. 25–34. [Illyés Gyula, Németh László, Szabó Lőrinc költészetéről.]
Tóth Béla: Szabó Lőrinc = Protestáns Szemle, 1940. 314–316.
Tóth Béla: Költők Ady után = Új Élet, 1940. 6. 198–202. [Szabó Lőrinc, Illyés Gyula.]
Lovas Rózsa: A magyar impresszionista költészet stílusformái, Bp. 1944 (Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 72.).
M. Gy.: Megmaradt a vers = Református Élet, 1941. 46–47.
Bolváry Ilona: Új arcú költők = Katolikus Szemle, 1941. 55. 300–308.
Kozocsa Sándor: Lorenzo Szabó = Termini (Trieste) 1941. 1305–1306.
Voinovich Géza: Elnöki üdvözlő beszéd = Kisfaludy-Társaság Évlapja, 1937–1940. 60. köt., 1941. 240–241. Tagajánlások = Kisfaludy-Társaság Évlapja, 1937–1940. 60. köt. 1941. 435–448.
Pintér Jenő: Szabó Lőrinc = Pintér Jenő Magyar irodalomtörténete: Tudományos rendszerezés: Nyolcadik kötet: A Magyar irodalom a XX. század első harmadában II., Bp. 1941,905, 1008.
Szegi Pál: Jegyzetek a fordításról, ferdítésről és az örök versről = Újhold, 1946. 2. 439–442. [Szabó Lőrincről is.]
Juhász Géza: Szabó Lőrinc = Forrás, 1943. 8. 143–149.
Arvi Kivimaa: Lőrinc Szabó, er s unkarilainen ja eurooppalainen [Szabó Lőrinc, egy magyar és európai.] = Suomen Kuvalehti, 1943. 27. 801.
S. Z.: Lettre de Hongrie: La poésie contemporaine =La Parole Bulgare, 1943. aug. 14.
Leena [Helena Kangas]: Mikä on totuus? = Uusi Aura, 1943. okt. 25.
Szegi Pál: Szabó Lőrinc = Magyar Csillag, 1943. II. 57–65.
Szentkuthy Miklós: Szabó Lőrinc = Magyar Csillag, 1943. II. 66–77.
Lengyel Balázs: Négy arckép. (Weöres Sándor, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Vas István.) = Újhold, 1947. 4. szám, 156–166.
Lengyel Balázs: Szabó Lőrinc = uő.: A mai magyar líra, Officina, Bp. 1948, 101–104.
Sőtér István: Szabó Lőrinc = uő.: Négy nemzedék: Élő magyar költők, Parnasszus, Bp. [1948] 96–97. [Kötetben: Sőtér István: Gyűrűk, Szépirodalmi, Bp. 1980, 13–28, 44–46.]
Vidor Miklós: Szabó Lőrinc = Irodalmi Diáknaptár, 1948. 88–89.
Németh Antal: Az igazi Shakespeare felé = Vigilia, 1949. 8. 541–551. [Szabó Lőrinc Shakespeare-fordításairól.]
Illyés Gyula: Szabó Lőrinc = vagy: boncoljuk-e magunkat elevenen? = Alföld, 1956. 2. 55–72., [Kötetben: Szabó Lőrinc Válogatott versei, Bp. 1956, 5–48.; Illyés Gyula: Ingyen lakoma, Szépirodalmi, Bp. 1964. 2. köt. 190–238.]
Komlós Aladár: Szabó Lőrinc = Új Hang, 1956. 10. 58–61., [Kötetben: Komlós Aladár: Táguló irodalom: Tanulmányok, esszék, kritikák, Magvető, Bp. 1967. 146–162.; Komlós Aladár: Kritikus számadás, Magvető, Bp. 1977, 129–144.]
Somlyó György: A költészet évadai = Csillag, 1956. 7. 124–135., 8. 382–388. [Kötetben: Somlyó György: A költészet évadai, Magvető, Bp. 1963, 289–306.; vita Szabó Lőrincről Illyés Gyulával.]
Abody Béla: Szabó Lőrincről, kritika helyett = uő.: Indulatos utazás: Tanulmányok, cikkek, Magvető, Bp. 1957, 215–222. [Kötetben még: Abody Béla:Indulás, érkezés: Esszék, cikkek, kritikák, Magvető, Bp. 1990, 503–511.]
Németh László: Szabó Lőrinc (1957) = Tiszatáj, 1975. 1. 72–78. [Kötetben: Németh László: Utolsó széttekintés, Magvető, Szépirodalmi, Bp. 1980, 374–383.
Rónay György: Villon magyarul = Nagyvilág, 1957. 8. 1107–1110.
Rónay György: A műfordító Szabó Lőrinc = Nagyvilág, 1957. 9. 1394–1397. [Kötetben: Rónay György: Fordítók és fordítások, Magvető, Bp. 1973, 22–29.]
[Rónay György]: Az olvasó naplója = Vigilia, 1958. 5. 303–310. [Baudelaire magyar fordításairól, többek között Szabó Lőrincéről.]
Makay Gusztáv: Szabó Lőrinc: Nyitnikék = uő.: „Édes hazám, fogadj szívedbe!...” Szépirodalmi, Bp. 1959, 402–408.
Rákos, Petr: K básním Lőrince Szabó = Svétová Literatura, 1959. 1. 28–31.
Szigeti József: Szabó Lőrinc költészetének értékeléséről = uő.: Irodalmi tanulmányok, Európa, Bp. 1959, 223– 242.
Rába György: Az izmusok sorsa Szabó Lőrinc költészetében = MTA I. Osztály Közleményei, XIV. 1959. 158–163.
Sőtér István: Szabó Lőrinc = Kortárs, 1960. 2. 889–896. [Kötetben: Szabó Lőrinc Összegyűjtött versei, Szépirodalmi, Bp. 1960, 1255–1268. = Ua. 2. kiad. 1962.; Sőtér István: Tisztuló tükrök: A magyar irodalom a két világháború között: Esszék, tanulmányok, Gondolat, Bp. 1966, 230–246.; Sőtér István:Gyűrűk, Szépirodalmi, Bp. 1980, 285–301.]
Győri Erzsébet: Szabó Lőrinc (vagy az önmarcangolás művészete) = Borsodi Könyvtáros, 1960. nov.
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc = Borsodi Szemle, 1961. 1. 19–25.
Németh László: Bevezető egy Szabó Lőrinc-esten = uő.: Sajkódi esték, Magvető, Bp. 1961. 319–327.
[Deák Dénes] D. D.: Álság és műség = Élet és Irodalom, 1962. 3. sz.
Bóka László: Szabó Lőrinc = uő.: Arcképvázlatok és tanulmányok, Akadémiai, Bp. 1962, 168–179.; uő.: Válogatott tanulmányok, Magvető, Bp. 1966, 1044–1052.
Kabdebó Lóránt: Megemlékezés és arcképvázlat Szabó Lőrincről = Napjaink, 1962. szept., 6. 10–11.
Székelyhidi Ágoston: Pillantás Szabó Lőrinc világára = Alföld, 1962. 4. 94–97.
Kecskeméti vándorgyűlés = Irodalomtörténet, 1962. 455–461. [Sőtér István előadása Szabó Lőrinc költészetéről és az előadás vitája.]
Rába György: Műfordítás és összehasonlító irodalomtörténet = Világirodalmi Figyelő, 1963. 124–127. [Többek között Szabó Lőrinc műfordítói tevékenységéről.]
Holl Béla: Négy vers-sor mögött = Vigilia, 1963. 121–123. [Az „Élek, s hogy meddig, nem tudom...”-kezdetű, Szabó Lőrinc fordította vers eredetéről.]
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc emlékezete = Hét (Pozsony), 1963. okt. 6. 9.
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc a harmincas években = Borsodi Szemle 1963. 6. 75–85.
Baránszky-Jób László: Szabó Lőrinc = Látóhatár, 1964. 854–866. [Kötetben: Baránszky-Jób László: Élmény és gondolat, Magvető, Bp. 1978, 123–146.; Baránszky-Jób László: A művészi mérték világa, Magvető, Bp. 1987, 181–204.]
Rába György: Szabó Lőrinc költészete = Valóság, 1964. 7. 25–35.
Simon Zoltán: Szabó Lőrinc költészetének keleti vonásai = Irodalomtörténeti Közlemények, 1964. 162–170.
Kabdebó Lóránt: A versről = Napjaink, 1965. 4. 9.
Szabolcsi Miklós: Húsz év magyar költészete = Társadalmi Szemle, 1965. 6. 24–42. [Kötetben: Élő irodalom: Tanulmányok a felszabadulás utáni magyar irodalom köréből, szerk. Tóth Dezső, Akadémiai, Bp. 1969, 29–48.
Déry Tibor: Vers- és önelemzés: ,,A huszonhatodik év” 104. szonettje kapcsán = Kortárs, 1965. 11. 1621–1626. [Omló szirtről c. versről; kötetben: Miért szép? A századunk magyar lírája verselemzésekben, összeáll. Albert Zsuzsa, Vargha Kálmán, Gondolat, bev. Benedek Marcell, Bp. 1966, 257–267., későbbi kiadások: 1967, 1968, 1974.]
Tamás Attila: A magyar versesregény és a műfaj néhány sajátsága = Irodalomtörténeti Közlemények, 1965. 306–322.
Lengyel Balázs: Kettős arckép: Szabó Lőrinc Babitsról a Tücsökzenében = Híd, 1966. 923–929. [Kötetben: Lengyel Balázs: Hagyomány és kísérlet, Magvető, Bp. 1972, 122–143.; Lengyel Balázs: Közelképek: Válogatott tanulmányok, Szépirodalmi, Bp. 1979, 138–149.; Lengyel Balázs: Zöld és arany: Válogatott esszék, Magvető, Bp. 1988, 171–181.]
Kabdebó Lóránt: Jegyzet: Szabó Lőrinc A futballversenyen c. verséhez = Napjaink, 1966. jún., 10.
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc verséről = Alföld, 1966. 6. 38. [Kínod: szabályok dialektikája c. versről.]
Rónay György: Szabó Lőrinc: A homlokodtól fölfelé = Miért szép? A századunk magyar lírája verselemzésekben, összeáll. Albert Zsuzsa, Vargha Kálmán, bev. Benedek Marcell, Gondolat, Bp. 1966, 239–247. [Későbbi kiadások: 1967, 1968, 1974.]
Lengyel Balázs: Szabó Lőrinc: Hajnali rigók = Miért szép? A századunk magyar lírája verselemzésekben, összeáll. Albert Zsuzsa, Vargha Kálmán, bev. Benedek Marcell, Gondolat, Bp. 1966, 248–256. [Későbbi kiadások: 1967, 1968, 1974. Kötetben még: Lengyel Balázs: Közelképek: Válogatott tanulmányok, Szépirodalmi, Bp. 1979, 138–149.; Lengyel Balázs: Zöld és arany: Válogatott esszék, Magvető, Bp. 1988, 182–190.]
Béládi Miklós: Szabó Lőrinc: Májusi orgonaszag = Miért szép? A századunk magyar lírája verselemzésekben, összeáll. Albert Zsuzsa, Vargha Kálmán, bev. Benedek Marcell, Gondolat, Bp. 1966, 268–277. [Későbbi kiadások: 1967, 1968, 1974.]
Lengyel Balázs: Kettős arckép: Szabó Lőrinc Babitsról a Tücsökzenében = Híd, 1966. 9. 923–929.
Rába György: Szabó Lőrinc = A magyar irodalom története VI.: A magyar irodalom története 1919-től napjainkig, szerk. Szabolcsi Miklós, Akadémiai, Bp. 1966, 440–460.
Ferenczi László: Szabó Lőrincről = Kortárs, 1967. 1642–1645.; The Poet as Egoist (Lőrinc Szabó). = The New Hungarian Quarterly, No 29. 1967. 156–160.
K. Jakab Antal: Szabó Lőrinc tora = Utunk, 1967. 42. 10.
Juhász Ferenc: Szabó Lőrinc tíz éve a földben = Élet és Irodalom, 1967. 40. 4–5. [Kötetben: Juhász Ferenc: Vázlat a mindenségről, Szépirodalmi, Bp. 1970. 72–77.]
Kabdebó Lóránt: Egy magáramaradt személyiség szabadságharca = Kortárs, 1967. 1645–1653.
Kabdebó Lóránt: Emlékezés = Napjaink, 1967. 10. 6.
Kardos László: Az intellektus erejével: Szabó Lőrinc halálának tizedik évfordulójára = Élet és Irodalom, 1967. 39. 5. [Kötetben: Kardos László:Harminchárom arc, Szépirodalmi, Bp. 1983, 396–397.]
Simon István: Szabó Lőrinc prózai munkái elé = Szabó Lőrinc: A költészet dicsérete, Bp. 1967. 5–8. [Kötetben még: Simon István: Gyalogútról a világba, Magvető, Bp. 1970. 123–128.]
Cs. Nagy István: Szabó Lőrinc gyermekversei = Életünk, 1967. 157–160.
Szalatnai Rezső: A bűnvalló és szeretetáhító = uő.: Magyar írók nyomában, Móra, Bp. 1967. 218–225.
Sz. Zezulka Mária: Az expresszionizmus a fiatal Szabó Lőrinc költészetében = Jelenkor, 1968. 1. 62–69.
Kabdebó Lóránt: A pályakezdő Szabó Lőrinc költői világa = Irodalomtörténeti Közlemények, 1968. 49–64.
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc, a Nyugat kritikusa (1920–1922) = Irodalomtörténeti Közlemények, 1968. 659–671.
Kabdebó Lóránt: Társadalomábrázolás és képalkotás Szabó Lőrinc A Sátán műremekei című kötetében = Jelenkor, 1968. 350–359.
P. Dombi Erzsébet: Az intellektuális stílus néhány eszköze Szabó Lőrinc ,,A huszonhatodik év” című versciklusában = Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1968. 1. 67–76.
Szende Tamás: Szóstatisztikai vizsgálatok Tóth Árpád, Juhász Gyula és Szabó Lőrinc költeményei alapján = Magyar Nyelvőr, 1968. 287–300.
Kabdebó Lóránt: Két Szabó Lőrinc-vers története = Borsodi Szemle, 1968. 3. 58–69. [A Vezér és a Materializmus c. versekről.]
Ligetiné Verebély Anna: Két verselemzés és néhány tanulság az esztétikai nevelés számára = Magyar Pedagógia, 1968. 4. 348–366.
[Szabó Lőrinc: Az első vers; Váci Mihály Mint példabeszédben.]
Kabdebó Lóránt: Egy ars poetica mai tanulságai = Kortárs, 1968. 1633–1638.
Bori Imre: Szabó Lőrinc = uő.: A szecessziótól a dadáig: A magyar futurizmus, expresszionizmus és dadaizmus irodalma, Újvidék, 1969 (Symposion könyvek). 195–199.
Láng Gusztáv: Szabó Lőrinc költészete = Igaz Szó, 1969. 1. 455–462.
Tamás Menyhért: Ceruzarajzok költőkről = Népszava, 1969. ápr. 11.
Steinert Ágota: A kozmikus csalódás költészete = Irodalomtörténet, 1969. 735–762.
Baránszky-Jób László: A huszonhatodik év világa. = Alföld, 1969. 8. 39–52. és B-J. L.: Élmény és gondolat. Magvető, Budapest, 1978. 154–183.
Gáti József: Szabó Lőrinc: Részlet a ,,Tücsökzené”-ből = uő.: A versmondás, Gondolat, Bp. 1965, 369–373. [Későbbi kiadások: 1969, 1973.]
Szappanos Balázs: Szabó Lőrinc: A huszonhatodik év = Seres József–Szappanos Balázs: Verselemzések, Tankönyvkiadó, Bp. 1970. 204–211. [Későbbi kiadások: 1972, 174.]
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc szabadverse = Irodalomtörténeti Közlemények, 1970. 36–50.
Szőcs István: Csak az örök ég örök hajósa lenne = Utunk, 1970. 13. 5. [Szabó Lőrinc és Kosztolányi Dezső kötészetének igazságáról, hivatástudatukról, emberi magatartásukról.]
Varga József: Szabó Lőrinc születésnapjára = Kortárs, 1970. 3. 470–473.
Tóth Lajos–Udvarhelyi Dénes: Kortársi kritikák Szabó Lőrincről 1940- ig = Kortárs, 1970. 3. 473–482.
Vati Papp Ferenc: Szabó Lőrinc = Írók, képek, Bp. 1970, 295–303.
Kabdebó Lóránt: Új költői formanyelv születése = Irodalomtörténet, 1970. 1. 41–43.
Lukáts János: Szabó Lőrinc időszemlélete a Tücsökzenében = Irodalomtörténeti Közlemények, 1971. 3. 334– 338.
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc személyiség-látomása az 1929–32-es versekben = Irodalomtörténeti Közlemények, 1971. 443–465.
Tóth Lajos–Udvarhelyi Dénes: Szabó Lőrinc versváltozatainak néhány jellemző vonásáról = Irodalomtörténet, 1971. 683–703.
P. Dombi Erzsébet: A színesztézia grammatikai formái = Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1972. 1. 37–50.
Kabdebó Lóránt: Berendezkedés a korlátozott életben = Irodalomtörténeti Közlemények, 1972. 457–480.
Győri László: Tücsökszó = Napjaink, 1972. 4. 12.
Kabdebó Lóránt: „Egy téli bodzabokorhoz”: A Harc az ünnepért korszak összegezése = Borsodi Szemle, 1972. 4. 63–82.
Fülöp László: Egy fejezet Szabó Lőrinc költészetéből [1973] = uő.: Élő költészet, Magvető, Bp. 1976. 79–106.
Kálmán Mária: Különbéke a semmivel: Szabó Lőrinc világnézeti válságáról = Világosság, 1973. 2. 90–94.
Kabdebó Lóránt: „Sivatagban”: Szabó Lőrinc egy jellegzetes leíró- elbeszélő verse = Jelenkor, 1973. 7–8. 741–749.
Illés Endre: Szabó Lőrinc Shakespeare-fordításai = uő.: Két oroszlán között, Magvető, Bp. 1973, 322–324.
Kabdebó Lóránt: Fűz a tóparton: Egy kivételes vers Szabó Lőrinc költészetében = Irodalomtörténet, 1974. 2. 420–434.
Fülöp László: A Tücsökzene világa = Literatura, 1974. 2. 131–145.
Dér Zoltán: Nábob sorkoszton = Híd, 1974. 4. 437–451. [Kötetben: Dér Zoltán: Perben a pusztulással, Forrás, Újvidék, 1989, 113–126.]
Ferenczi László: Az örökös újrakezdés költője = Könyvvilág, 1974. 5. 5.
Kiss Katalin: Adalékok a Shakespeare-szonettek magyarországi történetéhez = Studia Litteraria [Debrecen], 1974. 12. 119–133.
Kabdebó Lóránt: Költészetté sűrített pillanatok: Szabó Lőrinc versnaplójáról = Forrás, 1974. 12. 3, 4–23.
Kiss Tamás: Nyitány a Tücsökzenéhez = uő.: Árkádiában éltünk, Szépirodalmi, Bp. 1975, 291–295.
Bazsó Márton: Szabó Lőrinc Babits című versének stilisztikai elemzése = Budaörsi Füzetek, 1975. 111–126.
Dobóné Berencsi Margit: Szabó Lőrinc természetleírásainak képi megoldása a Tücsökzenében = Hevesi Szemle, 1976. 4. 53–55.
Kabdebó Lóránt: Kétféle ars poética = PIM Évkönyv, 12. 1976. 70–77. [Szabó Lőrinc Az Egy álmai és József Attila Eszmélet c. versének összehasonlítása.]
Say István: Szabó Lőrinc: Most csak lélekben: A huszonhatodik év c. versciklus 90. szonettje = Stilisztikai Elemzések, 1976. 7–21.
Sőtér István: Köd és tücsökzene a Volkmann utcában = Népszabadság, 1976. nov. 20. [Kötetben: Sőtér István: Gyűrűk, Szépirodalmi, Bp. 1980, 558–561.]
Tandori Dezső: Egy irodalmi alapélmény nyomában: Szubjektív sorok Szabó Lőrincről = Napjaink, 1976. 6. 4.
Tüskés Tibor: Szabó Lőrinc: Két szonett A huszonhatodik év-ből = Tüskés Tibor: Versről versre: Az újabb magyar líra megközelítése, Tankönyvkiadó, Bp. 1976, 82–95.; későbbi kiadások: 1978, 2001.]
Baránszky-Jób László: A józan költő: Szabó Lőrinc „költőietlen” költészete = Új Írás, 1977. 4. 82–102. [Kötetben: Baránszky-Jób László: Élmény és gondolat, Magvető, Bp. 1978, 184–247.; Baránszky-Jób László: A művészi mérték világa, Magvető, Bp. 1987, 205–208.]
Tornai József: Hogy mondjam el az életem? = Új Írás, 1977. 4. 115–128.
Kabdebó Lóránt: Valami szép: Szabó Lőrinc halálának 20. évfordulójára = Kortárs, 1977. 10. 1621–1631.
Lévay Botond: Számvetés és magyarázat: Szabó Lőrinc lírai portréja = Hajdú-Bihari Napló, 1977. okt. 7.
Máté Judit: A Tücsökzene költője = Lobogó, 1977. 3. 24–25.
Ötvös László: Párbeszéd Szabó Lőrinc Tücsökzenéjével = Reformátusok Lapja, 1977. 36. 1.
Török Éva: Szabó Lőrinc és Tyutcsev = Irodalmunk barátsága: A magyar–orosz–ukrán irodalmi kapcsolatok történetéhez, szerk.
Fenyvesi István, Magyar–Szovjet Baráti Társaság, Bp. 1977, 322–338.
Dobóné Berencsi Margit: A keresett és a megtalált harmónia = Hevesi Szemle, 1978. 1. 52–57.
Kabdebó Lóránt: Tücsökzene műformája = Irodalomtörténeti Közlemények, 1978. 3. 321–339.
Dobóné Berencsi Margit: Szabó Lőrinc címadása a Tücsökzenében = Magyar Nyelv, 1978. 4. 464–469
Kabdebó Lóránt: A stilizált téridőben: A huszonhatodik év költői világa = Alföld, 1978. 4. 54–66.
Virányi Ottó: Vergődő magány: Szabó Lőrinc életműve = Katolikus Szó, 1978. 7. 7.
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc életmagyarázata: A Tücsökzene és A huszonhatodik év között = Új Írás, 1978. 9. 63–76.
Szilágyi Péter: Szabó Lőrinc szonettjei = Világosság, 1979. 1. 24–32. [Kötetben: Szilágyi Péter: Forma és világkép, Szépirodalmi, Bp. 1981, 301–326.]
Illés Lajos: Szabó Lőrinc logarléccel = Kortárs, 1979. 3. 448–451. [Kötetben: Illés Lajos: Titkos fiók, Szépirodalmi, Bp. 1981, 100–109.]
Domokos Mátyás–Lator László: Szabó Lőrinc: A földvári mólón = Jelenkor, 1979. 5. 454–460. [Kötetben: Domokos Mátyás–Lator László: Versekről, költőkkel, Szépirodalmi, Bp. 1982. 128–141.]
Beney Zsuzsa: Szabó Lőrinc: A megjegyzett ütem: Részlet a Tücsökzenéből = uő.: Nyitva az aranykapu, Móra, Bp. 1979, 71–77.
Tüskés Tibor: A zene szava = uő.: Testvérmúzsák, Móra, Bp. 1979, 189–201. [Hangverseny után c. versről.]
Ferenczi László: Az örök barátok: Szabálytalan jegyzetek Szabó Lőrincről = Napjaink, 1980. 3. 16–17.
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc = az orosz és szovjet művek fordítója = Szovjet Irodalom, 1980. 3. 185.
Rába György: Szabó Lőrinc költészete és a világirodalom = Nagyvilág, 1980. 3. 444–446.
Simon Zoltán: Közhely és sugallat: Gondolatok Szabó Lőrinc: A földvári mólón című verséről = Alföld, 1980. 3. 48–53.
Lévay Botond: A huszonhatodik év intellektualizmusának néhány kérdése = Irodalomtörténet, 1980. 4. 959–969.
Szilágyi Ferenc: „mai nyelvben a mai idők szavát...”: Gondolatok Szabó Lőrinc írói stílusáról = Magyar Nyelvőr, 1980. 4. 420–437.
Németh G. Béla: A termékeny nyugtalanság költője = Kritika, 1980. 4. 17–18. [Kötetben: Németh G. Béla: Századutóról = századelőről: Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok, Magvető, Bp. 1985, 425–431.; Tanulmányok Szabó Lőrincről,szerk. Kabdebó Lóránt, Menyhért Anna, Anonymus, Bp. 1997 (Újraolvasó), 9–12.]
Sőtér István: Gáti József Tücsökzenéje = Új Tükör, 1980. 17. 28.
Tímár György: Bécs vagy Buda: Elmélkedés egyszerű dolgokról, melyek nem is olyan egyszerűek = Élet és Irodalom, 1980. 23. 5. [Szabó Lőrinc A huszonhatodik év ciklusáról, a magyar avantgarde-ról.]
Dobóné Berencsi Margit: Szabó Lőrinc Tücsökzenéjéről = Magyartanítás, 1980. 6. 261–265.
Sőtér István: A huszonhatodik évről = Új Írás, 1980. 11. 74–78.
Belohorszky Pál: Esszé vagy vers vagy novella a csodáról: Balogh Emese Szabó Lőrinc estjéről = Életünk, 1980. 12. 1072–1077. [A vers hitvessége címmel kötetben: Belohorszky Pál: Égő rózsamáglya, Szépirodalmi, Bp. 1987, 344–357.]
Fodor András: Paul Verlaine Clair de lune (Holdfény című verse Szabó Lőrinc fordításában) = uő.: Futárposta, Szépirodalmi, Bp. 1980, 270–274.
Hollós Korvin Lajos: „Vers helyett tanulmány?” = uő.: Alperes nem nyugszik, Magvető, Bp. 1980, 312–315.
Tamás Attila: Szabó Lőrinc Tücsökzenéjéről = Útmutató műelemző baráti köröknek, összeáll., szerk. B. Porkoláb Judit, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat [TIT], Bp. 1980, 45–46.
Király György [Szabó Lőrinc: Rubáiyát; Shakespeare szonettjei] = uő.: A filológus kalandozásai, vál., s. a. r., utószó Kenyeres Ágnes, Szépirodalmi, Bp. 1980, 313–314.
Kántor Lajos: Szabó Lőrinc újítása = uő.: Korunk: avantgarde és népiség, Magvető, Bp. 1980, 196–230.
Kabdebó Lóránt: Kétféle ars poetica = uő.: Versek között: Tanulmányok, kritikák, Magvető, Bp. 1980, 7–20. [József Attila Eszmélet és Szabó Lőrinc Az Egy álmai c. verséről.]
Kabdebó Lóránt: Az epikus vers jellegzetes példája = uő.: Versek között: Tanulmányok, kritikák, Magvető, Bp. 1980, 43–73. [Szabó Lőrinc: Sivatagban.]
Kabdebó Lóránt: Egy kivételes vers = uő.: Versek között: Tanulmányok, kritikák, Magvető, Bp. 1980, 218–246. [Szabó Lőrinc: Fűz a tóparton.]
Tandori Dezső: „Elromlott minden, kezdjétek újra!”: Szabó Lőrinc = uő.: Az erősebb lét közelében, Gondolat, Bp. 1981, 224–251.
Laczkó András: Elhagyott tájak, évek üzenete = Napjaink, 1981. 4. 5–6.
Sőtér István: Szabó Lőrinc és összegzője = Kortárs, 1981. 4. 647–651.
Boros Mária: Szabó Lőrinc: Így semmisülsz meg = Magyar Nyelvőr, 1981. 3. 309–318.
Szekér Endre: Illyés Gyula: Borsos Miklós: Szabó Lőrinc szobra = Somogy, 1982. 5. 16–18. [Illyés Gyula Szabó Lőrinc-versének elemzése.]
Varga József: Szabó Lőrinc = uő.: Ady és műve, Szépirodalmi, Bp. 1982, 400–407.
Kocsis L. Mihály: Éget, mint a jég = Magyar Ifjúság, 1983. 34. 39.
Szegzárdy-Csengery József: Költészet és műfordítás: A műfordító Szabó Lőrinc arcképéhez = Vigilia, 1983. 9. 692–698.
Törne, Dorothea von: Orpheusz = a szenvedélyes elemző szerepében = Nagyvilág, 1983. 12. 2863–1869.
Fehér Ferenc: Egy vers megközelítése (Hajnali rigók) = Magyar Szó, 1984. márc. 3.
F. Kovács Ferenc: A népköltészet hatása Szabó Lőrinc gyermekköltészetére = Könyv és Nevelés, 1985. 2. 69–77.
Markó Béla: Szabó Lőrinc: Semmiért egészen = Igaz Szó, 1985. 6. 560–563. [Kötetben: Markó Béla: Olvassuk együtt: Versmagyarázatok, Albatrosz, Bukarest, 1988, 125–129.]
Rónay László: Szabó Lőrinc versciklusai mint az önelemzés eszközei = Irodalomtörténeti Közlemények, 1985. 2. 173–187.
Péter László: Szavak, csodálatos szavak… = Élet és Irodalom, 1985. okt. 11.
Kabdebó Lóránt: „A tékozló fiú csalódása”: Szabó Lőrinc költészetének dimenziói = Irodalomtörténet, 1986. 1. 103–122.
Baránszky-Jób László: Szabó Lőrinc, az ember és a költő = Délsziget, 1986. 6. 15–17.
Alföldy Jenő: A józan Dionüszosz: Szabó Lőrinc = uő.: Visszhang, Szépirodalmi, Bp. 1986, 81–86.
Rába György: A „megszűnt én” költészetének húrjain: Az érett Szabó Lőrinc = uő.: Csönd-herceg és a nikkel szamovár, Szépirodalmi, Bp. 1986, 135–201.
Rónay László: Szabó Lőrinc = A magyar irodalom története 1945–1975 II/1.: A költészet, szerk. Béládi Miklós, Rónay László, Akadémiai, Bp. 1986, 167–201.
Béládi Miklós: Szabó Lőrinc = uő.: Arcképvázlatok: Szubjektív válogatás a szerzőnek a Magyar Rádióban 1967–1980 között elhangzott könyvismertetéseiből, Új Auróra, Békéscsaba, 1987, 8–10.
Béládi Miklós hagyatékából: Öt költő = Új Auróra, 1987. 2. 86–94.
Fábry Eszter: Szabó Lőrinc: Holdfogyatkozás = Magyar Nyelvőr, 1987. 3. 279–286.
Rácz Endre: Mit is mond a cinkeszó? Tallózás Szabó Lőrinc költészetében = Édes Anyanyelvünk, 1988. 4. 5–6.
Veöreös Imre: Húsvét egy versben = uő.: A középpont felől, Bp. 1988, 102–105.
Dobóné Berencsi Margit: Impresszionista nyomok (stílusjegyek) a Tücsökzenében = Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről, szerk. Fábián Pál, Szatmári István, Tankönyvkiadó Vállalat, Bp. 1989, 300–314.
Szávai János: Les écrivains d’entredeux-guerres = uő.: Introduction à la littérature hongroise, Maisonneuve, Akadémiai, Paris, Bp. 1989, 133–139. [Többek közt Szabó Lőrincről is.]
Vati Papp Ferenc: „...egyre jobban kezdem szeretni a gyerekeket...”: Szabó Lőrinc (1900–1957) = Forrásvidék: Írók, költők gyermek- és ifjúkora, Tankönyvkiadó Vállalat, Bp. 1989–1990, 244–254.
Kabdebó Lóránt: Csalimese és/vagy üdvtörténet = Új Írás, 1990, 11. 96–100.
Kabdebó Lóránt: Egy fiókbazárt versciklus Szabó Lőrinctől = Magyar Képes Újság, 1990. 14. 14.
Domokos Mátyás: „Én és a világ” = Tiszatáj, 1991. 4. 39–45.
Domokos Mátyás: Mozsártörő alatt = uő.: Varázstükrök között: Esszék, Szépirodalmi, Bp. 1991, 376–381.
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc igazolási pere a Magyar Újságírók Szövetségében = Új Írás, 1991. 3. 66–80.
Kovács Sándor Iván: Kabdebó Lóránt újabb Szabó Lőrinc-kutatásai = Magyar Hírlap, 1991. máj. 4.
Tamás Attila: Kabdebó Lóránt új Szabó Lőrinc-könyve = Tiszatáj, 1992. 12. 89–92.
Lator László: Ideges figyelemmel = uő.: Szigettenger, Európa, Bp. 1993. 64–70.
Kabdebó Lóránt: Költészetbeli paradigmaváltás a húszas évek második felében = Literatura, 1991. 3. 248–272. [Kötetben: Tanulmányok Szabó Lőrincről,szerk. Kabdebó Lóránt, Menyhért Anna, Anonymus, Bp. [1997] (Újraolvasó) 18–45.
Péter László: Szabó Lőrinc textológiai nézetei = Irodalomtörténeti Közlemények, 1992. 336–347. [Kötetben: Péter László: Magyar írók, költők textológiai nézetei, József Attila Tudományegyetem BtK, Szeged, 1995, 59–74.]
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc és szerepe a magyar avantgárd sorsában = Irodalomtörténet, 1992. 2. 251–256.
Kabdebó Lóránt: A „pokolra szállás” Szabó Lőrinc lírájában = Árgus, 1992. 2. 41–44.
Péter László: A szeretkezés metaforái Szabó Lőrinc költészetében = Új Horizont, 1992. 4–5. 63–71. [Kötetben: Péter László: Kívül a körtöltésen: Irodalmi tanulmányok, Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2001, 250–262.]
Dobóné Berencsi Margit: Szabó Lőrinc Tücsökzenéjének tanítása az általános iskolában = Magyartanítás, 1992. 5. 2–4.
Péter László: A kozmopolita Szabó Lőrinc magyarsága = Tekintet, 1992. 6. 87–101.
Kabdebó Lóránt: Madách és Szabó Lőrinc = Palócföld, 1992. 6. 552–557.
Kulcsár Szabó Ernő: A „rendetlen szabály”: Szabó Lőrinc új kérdezőhorizontból = Magyar Napló, 1992. 24. 4–6.
Tandori Dezső: Szabadiskola (9. Szabó Lőrinc-kettős) = Jelenkor, 1992. 11. 888–899.
Glózer Rita: „Vers vagy te is”: Radnóti Miklós és Szabó Lőrinc egy-egy versének összehasonlítása = Jelenkor, 1992. 11. 942–947.
Kulcsár Szabó Ernő: Szabó Lőrinc = uő.: A magyar irodalom története 1945–1991, Argumentum, 1993, 23–30. [Kötetben még: Tanulmányok Szabó Lőrincről, szerk. Kabdebó Lóránt, Menyhért Anna, Anonymus, Bp. [1997] (Újraolvasó), 46–51.]
Dobóné Berencsi Margit: Impresszionista és expresszionista vonások Szabó Lőrinc „Föld, erdő, isten” című kötetében = Magyar Nyelv, 1993. 2. 213–217.
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc három verséről = Holnap, 3. 1993. 71–83.
Kurdi Mária: Szabó Lőrinc Yeats fordításai = Irodalomtörténet, 1993. 4. 802–846.
Glózer Rita: Szabó Lőrinc huszonhatodik éve = Irodalomtörténet, 1993. 4. 847–893.
Lászlóffy Aladár: Szabó Lőrinc évszázada = Látó, 1993. 6. 82–83.
Szili József: Változatok műfordításra: Kurdi Mária Szabó Lőrinc Yeats- fordításai című tanulmánya apropóján = Irodalomtörténet, 1994. 2. 298–308.
Kabdebó, Lóránt: On the Borderline of Nineteenth and Twentieth Century Poetic Discourses: The Appearance of the Dialogical Poetic Paradigm = Neohelicon, 1994. XXI. 1. 61–83.
Csűrös Miklós: Harc az ünnepért: Kísérlet Szabó Lőrincről = Tiszatáj, 1994. 10. mell. 15. [Kötetben: Csűrös Miklós: Intarzia: Tanulmányok az újabb magyar irodalom köréből, Kráter Műhely Egyesület, Pomáz, 2000 (Teleszkóp 18.), 22–39.]
Kabdebó Lóránt: Egy vers vágóasztala: Szabó Lőrinc fekete kultusza = Tények és legendák = tárgyak és ereklyék, szerk. Kalla Zsuzsa, Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp. 1994, 145–152. [Kötetben még: Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc „pere”, Argumentum, Bp. 2006, 69–89.]
Palkó Gábor: Szempontváltozások a Szabó Lőrinc-recepcióban = avagy egy kötet viszontagságai 1932–1992 = Irodalomtörténet, 1994. 1–2. 93–125. [Kötetben: Tanulmányok Szabó Lőrincről, szerk.
Kabdebó Lóránt, Menyhért Anna, Anonymus, Bp. [1997] (Újraolvasó), 52–77.]
Kulcsár-Szabó Zoltán: Dialogicitás és a kifejezés integritása: Nyelvi magatartásformák Szabó Lőrinc költészetében = Irodalomtörténet, 1994. 1–2. 72–92. [Kötetben: Tanulmányok Szabó Lőrincről, szerk.
Kabdebó Lóránt, Menyhért Anna, Anonymus, Bp. [1997] (Újraolvasó), 78–94.; Kulcsár-Szabó Zoltán:Hagyomány és kontextus, Universitas Kiadó, Bp. 1998, 59–82.]
Kabdebó Lóránt: Egy költői beszédmód filozófiai átalakulása: Szabó Lőrinc és Max Stirner, Magyar Filozófiai Szemle, 1995. 1–2. 133–152. [Kötetben:Tanulmányok Szabó Lőrincről, szerk. Kabdebó Lóránt, Menyhért Anna, Anonymus, Bp. [1997] (Újraolvasó), 158–178.; angolul: Lőrinc Szabó and Max Stirner = Neohelicon, XXIX, 2002. 1. 131–162.; átdolgozott változata: Az Egy álmai: Szabó Lőrinc és Max Stirner = Vers és próza a modernség második hullámában, Argumentum, Bp. 1996, 73–117.; Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc „pere”, Argumentum, Bp. 2006, 37–68.]
Monostory Klára: Szabó Lőrinc Ficseri-füsti című versének keletkezése nyomában = Irodalomtörténeti Közlemények, 1995. 5–6. 542–560. [A Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára Ms 4651/188–204. jelzetű dokumentumáról.]
Szabó Ferenc S. J.: Illyés Gyula és Szabó Lőrinc = uő.: „Csillag után”: Istenkeresés a modern irodalomban: Válogatott tanulmányok, Távlatok, Bp. 1995, 69–89.
Földényi F. László: Szabó Lőrinc: Körúti éjszaka = Liget, 1995. szept., 89–94.
Bagoly Csilla: Ha a kísértetek összenéznek = Új Holnap, 1995. szept., 91–94.
Tóth Ildikó: Csend: Szabó Lőrinc és T. S. Eliot tenger-motívumának egybevetése = Új Holnap, 1995. szept., 84–88.
Albert Zsuzsa: Legenda Szabó Lőrincről = Forrás, 1995. 9. 53–61.
Kulcsár-Szabó Zoltán: A személyiségkonstrukció alakzatai a Tücsökzenében = avagy egy ,,antihumanista” olvasat esélyei = Új Holnap, 1996. jan., 42–57. [Kötetben: Tanulmányok Szabó Lőrincről, szerk. Kabdebó Lóránt, Menyhért Anna, Anonymus, Bp. [1997] (Újraolvasó), 130–142.; Kulcsár-Szabó Zoltán: Az olvasás lehetőségei, Kijárat, 1997, 87–108.]
Vitéz Ildikó: „Ami megérint téged, engem”: Szerelmes és erotikus versfordítások Babits, Kosztolányi és Szabó Lőrinc világirodalmi antológiáiban = Literatura, 1996. 4. 475–484.
Glózer Rita: Nyelvi paralelizmusok, ismétlések Szabó Lőrinc Egy téli bodzabokorhoz című versében = Irodalomtörténet, 1996. 3–4. 530–538.
Menyhért Anna: Rajzok egy költemény tájairól: Motívum, szerkezet és jelentés Szabó Lőrinc Tücsökzenéjében = Irodalomtörténet, 1996. 3–4. 539–576. [Kötetben: Tanulmányok Szabó Lőrincről, szerk. Kabdebó Lóránt, Menyhért Anna, Anonymus, Bp. [1997] (Újraolvasó), 95–129.]
Menyhért Anna: Pókok és háló(i)k: Szabó Lőrinc: Tücsökzene; Petri György: Önarckép 1990 = Új Holnap, 1996. nov., 35–45.
Kulcsár-Szabó Zoltán: Beleírás és kitörlés: A Te emlékezete Szabó Lőrinc A huszonhatodik év és Oravecz Imre 1972. szeptember című műveiben = Új Holnap, 1996. nov., 25–34. [Kötetben: Tanulmányok Szabó Lőrincről, szerk. Kabdebó Lóránt, Menyhért Anna, Anonymus, Bp. [1997] (Újraolvasó), 150–157.; Kulcsár-Szabó Zoltán: Az olvasás lehetőségei, Kijárat, 1997, 87–108.]
Kabdebó Lóránt: A dialogikus poétikai gyakorlat klasszicizálódása: Szövegegységesülés: az „elborítás”, a „mese” és a „tragic joy” megjelenése = Literatura, 1996. 1. 9–35. [Kötetben: Tanulmányok Szabó Lőrincről, szerk. Kabdebó Lóránt, Menyhért Anna, Anonymus, Bp. [1997] (Újraolvasó), 188–212.]
Kabdebó Lóránt: Különbéke és különítélet = „Merre, hogyan?”: Tanulmányok Pilinszky Jánosról, szerk. Tasi József, Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp. 1997, 72–74.
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc finn fordításai = Irodalomtörténeti Közlemények, 1997. 1–2. 79–97. [Kötetben: Helena Kangas: Az én Magyarországom: Cikkek, riportok 1943–1944, ford. Labádi-Bertényi Gizella, a kísérő tanulmányt írta Kabdebó Lóránt, Argumentum, Bp. 2001, 149–209. 75 aastat hungaroloogiat Tartu Ülikoolis. Hungaroloogia ja estoloogia ühinevas Euroopas, Tartu, 1997. május 22–24-i konferencia-előadás átdolgozott szövege.] [Kötetben: Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc „pere”, Argumentum, Bp. 2006, 166–212.]
Németh G. Béla: Két szerelmi versciklus: Kisfaludy Sándor és Szabó Lőrinc = Irodalomismeret, 1997. 4. 3–12.
Németh G. Béla: „Problémaversek”: Szabó Lőrinc emberszemléletének összefoglalása A huszonhatodik év Utóhangjában = Holmi, 1997. 12. 1757–1762.
Lőrincz Csongor: Olvasás és különbözőség(e): Szöveg és műfaj(ok) viszonya a Tücsökzenében = Literatura, 1998. 3. 282–311. [Kötetben: Lőrincz Csongor: A líra medialitása, Anonymus, Bp. 2002. 133–168.]
Kulcsár-Szabó Zoltán: Különbség = másként: Szabó Lőrinc: Az Egy álmai = Tanulmányok Szabó Lőrincről, szerk. Kabdebó Lóránt, Menyhért Anna, Anonymus, Bp. [1997] (Újraolvasó), 178–187.; [Kötetben még: Kulcsár-Szabó Zoltán: Az olvasás lehetőségei, Kijárat, 1997, 53–86.
Németh G. Béla: Expresszionista elemek Szabó Lőrincnél = Tanulmányok Szabó Lőrincről, szerk. Kabdebó Lóránt, Menyhért Anna, Anonymus, Bp. [1997] (Újraolvasó), 213–217.
Rába György: Szabó Lőrinc harmadik korszaka = Tanulmányok Szabó Lőrincről, szerk. Kabdebó Lóránt, Menyhért Anna, Anonymus, Bp. [1997] (Újraolvasó), 218–220.
Ferenczi László: Szabó Lőrinc, a kritikus = Tanulmányok Szabó Lőrincről, szerk. Kabdebó Lóránt, Menyhért Anna, Anonymus, Bp. [1997] (Újraolvasó), 221–229.
Tandori Dezső: Szabó Lőrinc. Változatok egyszerire és mindenkorira = Tanulmányok Szabó Lőrincről, szerk. Kabdebó Lóránt, Menyhért Anna, Anonymus, Bp. [1997] (Újraolvasó) 230–244.
Menyhért Anna: A ,,hang” megtalálása Szabó Lőrinc Föld, erdő, isten című kötetében = Tanulmányok Szabó Lőrincről, szerk. Kabdebó Lóránt, Menyhért Anna, Anonymus, Bp. [1997] (Újraolvasó), 245–253.
Kulcsár-Szabó Zoltán: Spleen és ideál = A fordítás és intertextualitás alakzatai, szerk. Kabdebó Lóránt, Kulcsár Szabó Ernő, Kulcsár-Szabó Zoltán, Menyhért Anna, Anonymus, Bp. 1998, 162–175. [Kötetben még: Kulcsár-Szabó Zoltán: Az olvasás lehetőségei, Kijárat, 1997, 71–86.]
Bata Imre: Tanulmányok Szabó Lőrincről = Élet és Irodalom, 1997. nov. 14. 14.
Kabdebó Lóránt: Paradigmaváltás az 1920-as évek végén: Szabó Lőrinc = Irodalomtanítás az ezredfordulón, Pauz-Westermann, Celldömölk, 1998, 645–661.
Juhász Orsolya: Különbéke a gyermekszobában. Szabó Lőrinc gyermekverseinek világa = Perspective, 1999. 59–64.
Kabdebó Lóránt: Madách és Szabó Lőrinc = Híd, 1999. nov., 706–712.
Kabdebó Lóránt: Classicism as Intertextuality in the Second Wave of Modernity (1917–1921) = Neohelicon, 1999. XXVI/2. 111–118. [Az 1993. október 27–31-ikén Pécsett, a JPTE és az MTA Irodalomtudományi Intézete szervezésébe összehívott Epochenschwelle = Stilwandel = Umbesetzung. Fragen der literarischen Moderne című konferencián elhangzott előadás átdolgozott szövege.]
Lőrincz Csongor: „Tücsökzenében új tücsökzene”: Ismétlés, fragmentum és vég Szabó Lőrinc versciklusában = Literatura, 1999. 3. 274–307. [Kötetben: Lőrincz Csongor: A líra medialitása, Anonymus, Bp. 2002, 169–206.]
Horányi Károly: Szabó Lőrinc és Kodolányi János barátságának története = Irodalomtudomány, 1999. 2. 218–265. [Párhuzamos mitológiák címmel az interneten: www.szabolorinc.hu = kötetben: Johannes és Lorenzo címmel: Horányi Károly: Eredet és jelkép: Kodolányi János és kortársai, Argumentum, 2004, 95–198.]
Danka Krisztina: A „Kérdés” és a „Felelet” embere: Hindu mitológiai elemek Szabó Lőrinc és Weöres Sándor költészetében = Iskolakultúra, 1999. 6–7. 78–88.
Gömöri György: Újrakezdés a második világháború utáni magyar költészetben = Kortárs, 1999, 12. 76–86
Murányi Gábor: Szabó Lőrinc rossz mondatai: Prózai dolgok = HVG, 2000. ápr. 15. 97–99. Kötetben: Murányi Gábor: A múlt szövedéke: Históriák a megbicsaklott 20. századból, Noran-Kiadó Kft., Bp. 2004, 436–441.
Nyerges András: Színrebontás: A költő és a „vezércsel” = Magyar Hírlap, 2000. ápr. 8.
Kulcsár Szabó Ernő: Egy kisajátíthatatlan klasszikus: Szabó Lőrinc = Élet és Irodalom, 2000. ápr. 7. 10–11.; Új Holnap, 2000. máj.–aug., 87–93. [Kötetben: Kulcsár Szabó Ernő: Szöveg, medialitás, filológia, Akadémiai Kiadó, 2004, 210–216.]
Kabdebó Lóránt: Льоринц Сабов Бългрия (Перев.: Юлия Крумова) = Льоринц Сaбo: Фортисимотонащуреца. София, 2000, Унгарски културен институт. 5–10. п.
Kabdebó Lóránt: Szövegátértelmezés a Szabó Lőrinc-vers alkotói retorikájában = Hársing László 70 éves, szerk. Fehér Márta, Lendvai L. Ferenc, Miskolci Egyetem, Miskolc, 2000, 185–192. Közlése még: Árgus, 2000. 5. 56–59. [Az MTA I. osztályülésén elhangzott doktori előadás.]
Ferenczi László: Hommages à Lőrinc Szabó = Új Holnap, 2000. máj.–jún.–júl.–aug., 94–97.
Tornai József: „A győztes igazság?”(Szabó Lőrinc: A hitetlen büntetése) = Új Holnap, 2000. máj.–jún.–júl.–aug.; Hitel, 2000. 13. 89–95. [Kötetben: Az emberiség görbe fája, C.E.T., Bp. 2002. 206–218.]
Lőrincz Csongor: Jó Csönd-herceg és a „gyanútlan faág”: A travesztív átírás egy példája (Ady–Szabó Lőrinc) = Irodalomtudomány, 2000. 1–2. 141–148. [Kötetben: H. Nagy Péter–Lőrincz Csongor–Palkó Gábor–Török Lajos: Ady-értelmezések, Iskolakultúra Könyvek, Pécs, 2002, 48–55.]
Kiss Katalin: Egy újraértett líra: Újabb Szabó Lőrinc-tanulmányok = Alföld, 2000. 4. 51–55.
Kulcsár-Szabó Zoltán: Utak az avantgárdból: Megjegyzések a későmodern poétika dialógizálódásának előzményeihez Szabó Lőrinc és József Attila korai költészetében = Alföld, 2000. 11. 43–60.
Kontor István: Misztika és/vagy különbéke? Egy fordítói (ön) értelmezésről = Modern Filológiai Közlemények, 4. 2000. 2. 42–62.
Schein Gábor: A saját és az idegen: A fordítás humanista elméletei: Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, Csorba Győző = Jelenkor, 7–8. 768–776.
Pomogáts Béla: Két vers a hazáról: Szabó Lőrinc arcképéhez = Hitel, 2000. 9. 90–96.
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc egy különös verséről = Millionen Welten. Festschrift für Árpád Bernáth zum 60. Hrsg. Geburtstag, Gaál-Baróti, Péter Bassola, Osiris. Bp. 2001, 288–311.
Kovács Béla Lóránt: Pókhálók: A lírai párbeszéd megbomlása = Irodalomtudomány 2001. 1–2. 139–144.
Tornai József: Az emberiség görbe fája [Vörösmarty és Szabó Lőrinc] = Kortárs, 2000. 10. 143–152. [Kötetben: Tornai József: Az emberiség görbe fája, C.E.T., Bp. 2002, 167–185.]
Osztovits Ágnes: Örök barátunk: Száz éve született Szabó Lőrinc = Magyar Nemzet, 2000. 76. 10.
Kabdebó Lóránt: Szövegátértelmezés a Szabó Lőrinc-vers alkotói retorikájában = Publ. Univ. Miskolciensis, Sect. philos. 6. 2000. 2. 185–192.
Szabó Ferenc: Száz éve született Szabó Lőrinc = Távlatok, 48. 2000. 305–309.
Tüskés Tibor: Száz éve született Szabó Lőrinc = Távlatok, 49. 2000. 450–453.
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc pályaképe = Tiszatáj, 2000. 4. 56–73. [Kötetben: Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc „pere”, Argumentum, Bp. 2006, 15–27.]
Tandori Dezső: Szabó Lőrinc aktualitása = Tiszatáj, 2000. 4. 73–81.
Pomogáts Béla: Egy prózai és egy verses vallomás: Szabó Lőrinc 1956-ban = Új Holnap, 2000. máj.–aug., 70–73.
Ritoók Zsigmond: Szabó Lőrinc és az antikvitás = Új Holnap, 2000. máj.–aug., 81–86.
Lőrincz Csongor: Líra, kód, intimitás: A szerelmi költészet néhány kérdése Adynál és Szabó Lőrincnél = Alföld, 2001. 8. 85–98. [Kötetben: H. Nagy Péter–Lőrincz Csongor–Palkó Gábor–Török Lajos: Ady-értelmezések, Iskolakultúra Könyvek, Pécs, 2002, 104–119.
Kulcsár Szabó Ernő: A líra kinetográfiája és az „én” kívülhelyezése: A mozgás „írhatóságának” avantgarde és későmodern technikái = Alföld, 2002. 6. 41–51. [Kötetben: Kulcsár Szabó Ernő: Szöveg, medialitás, filológia, Akadémiai, 2004, 196–209.; szerkesztett és kibővített változata a „KinetoGraphien” c. interdiszciplináris konferencián = Europäische Akademie, Berlin, 2001. október 25–27. = tartott előadásnak.]
Lőrincz Csongor: Mediális paradigmák a magyar későmodernségben: Individuum és epitáfium viszonya: Kosztolányi: Halotti beszéd, Szabó Lőrinc: Sírfelirat = Irodalomtörténet, 2002. 1. 98–117. [Kötetben bővített változata: Képátvitelek: Tanulmányok az intermedialitás tárgyköréből, szerk. Pethő Ágnes, Sapientia, Kolozsvár, 2002, 165–201.]
Kulcsár-Szabó Zoltán: Kánon és recepció (Szabó Lőrinc) = Alföld, 2002. 4. 46–67. [Kötetben: Kánon és kanonizáció, szerk. Dobos István, Szegedy-Maszák Mihály, Csokonai, Debrecen, 2003, 121–147.]
Lőrincz Csongor: „Enkidu üzenete”: Az idegenség az irodalomban: fordítás és interpretáció között = Alföld, 2003. 11. 51–65. [Kötetben: Identitás és kulturális idegenség, Bednanics Gábor, Kékesi Zoltán, Kulcsár Szabó Ernő, Osiris, Bp. 2003, 172–198.]
Kabdebó Lóránt: A nyugati gondolkozás „hézagai” a poétikában = Identitás és kulturális idegenség, Bednanics Gábor, Kékesi Zoltán, Kulcsár Szabó Ernő, Osiris, Bp. 2003, 122–171.
Reisen ins Reich 1933 bis 1945: Ausländische Autoren berichten aus Deutschland = Oliver Lubrich: Zusammengestellt und mit einer Einleitung, Eichborn Verlag, Frankfurt am Main, 2004, 34.
Kabdebó Lóránt: A Szabó Lőrinc-szövegkiadás múltja és jövője = Hatalom és kultúra I–II.: Az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus (Jyväskylä, 2001. augusztus 6–10.) előadásai, szerk. Jankovics József, Nyerges Judit, Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Bp. 2004, 2. köt. 698–711.
Prohászka László: A huszonhatodik év = Az Érem, 2004. 1. 30–32. [Ferenczy Béni Korzáti-plakettjéről.]
Kulcsár-Szabó Zoltán: Wege aus der Avantgarde. Bemerkungen zur Vorgeschichte der dialogischen Poetik der Spätmoderne in der frühen Lyrik von Lőrinc Szabó und Attila József = Neohelicon, 2004. 1. 181–204.
Kulcsár-Szabó Zoltán: Irodalmiság és medialitás a költészetben = Alföld, 2004. 4. 34–59.
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc: Szergej Jeszenyin utolsó éjszakája = Serta Pacifica: Tanulmányok Fried István 70. születésnapjára, szerk. Ármeán Ottilia, Kürtösi Katalin, Odorics Ferenc, Szörényi László, Pompeji Alapítvány, Szeged, 2004. 9–18. [Kötetben: Kabdebó Lóránt: „Ritkúl és derűl az éjszaka”: Harc az elégiáért, Csokonai, Debrecen, 2006, 65–82.]
Kulcsár Szabó Ernő: A „szerelmi” líra vége: Igazságosság és az intimitás kódolása a későmodern költészetben = Akadémiai székfoglaló, elhangzott: 2004. szept. 27-én, URL: http://www.mta.hu/fileadmin/szekfoglalok/000426.pdf
Kovács Béla Lóránt: Szerelmes trópusok: Szabó Lőrinc Amit még látott ciklusa = Alföld, 2004. 4. 77–95.
Kovács Béla Lóránt: A párbeszéd vége: Pilinszky János és Szabó Lőrinc költészete az ötvenes években = „Egy csonk maradhat”: Tanulmányok az 1920-as évek magyar irodalmáról, szerk. Hansági Ágnes, Hermann Zoltán, Horváth Csaba, Szitár Katalin, Török Lajos, Ráció, Bp. 2004. 256–276.
Kabdebó Lóránt: A másik mester: Móricz Zsigmond és Szabó Lőrinc = Az újraolvasott Móricz: Előadások és tanulmányok, szerk. Onder Csaba, Nyíregyháza, 2005 (A Nyíregyházi Főiskola Bölcsészettudományi és Művészeti Főiskolai Kar Irodalom Tanszékének Könyvsorozata 1.) 156–178.
Kulcsár-Szabó Zoltán: „Sötétben nézem magamat”: Az individualitás formái Szabó Lőrinc Te meg a világ című kötetében = Irodalomtörténet, 2005. 1. 65–89.
Kemsei István: A rácsait rázó ember: Szabó Lőrinc: Te meg a világ = Kortárs, 2005. 7. 101–110.
Kovács Béla Lóránt: A börtön és a rab: Babits Mihály és Szabó Lőrinc = Bárka, 2005. 1. 89–98.
Lukáts János: Szabó Lőrinc pillanatai a Balatonnál = Új Horizont, 2005. 3. 41–45.
Lukáts János: A vereség lépcsőfokai: Szabó Lőrinc és a »futball- vers« (1954. július–augusztus) = Palócföld, 2005. 4. 598–600.
Horányi Károly: Szabó Lőrinc utazása = Kortárs, 2006. 7–8, 154–166.
Kulcsár-Szabó Zoltán: Die Differenz im Ich. Lőrinc Szabó: „Az Egy álmai” = Spätmoderne: Lyrik des 20. Jahrhunderts in Ost-Mittel- Europa I., Frank &Timme, Verlag für wissenschaftliche Literatur, Berlin, 2006, 369–384.
Dósai Mónika: Bewegte Figuren: Lőrinc Szabó: „A belső végtelenben” = Spätmoderne: Lyrik des 20. Jahrhunderts in Ost- Mittel-Europa I., Frank &Timme, Verlag für wissenschaftliche Literatur, Berlin, 2006, 385–402.
Csibra Zsuzsanna: Szabó Lőrinc és a kínai költészet = uő.: Tenyérnyi selymen végtelen tér: Kínai költők magyar fordításokban, Argumentum, Bp. 2006 (Irodalomtörténeti Füzetek), 117–135.
Erdész Ádám: Unio mistica ipar és lélek között: Szabó Lőrinc és Kner Imre levelezése = Bárka, 2006. 1. 71–83.
Kovács Béla Lóránt: A felejtés költészete. Szabó Lőrinc Káprázat és Utóhang című ciklusai = Alföld, 2006. 4. 33–44.
Ćurković-Major Franciska: Leánderek és tücskök: Szabó Lőrinc adriai utazásai = Irodalomtörténeti Közlemények, 2006. 3–4. 280–308.
Imre László: Nemzeti trauma és bárdköltői szerepvállalás: Szabó Lőrinc: Vereség után = Hitel, 2006. 10.
Kabdebó Lóránt: A Te meg a világ poétikai naplója = Irodalomtörténet, 2007. 3. 212–312. [Kötetben: Szabó Lőrinc Remarque-fordítása: Vissza a háborúból, Miskolci Egyetem BTK Szabó Lőrinc Kutatóhely–MTA Könyvtára, Miskolc, 2008 (Szabó Lőrinc Füzetek 8.), 5–42.]
Tandori Dezső: Egy igen nagyszerű költő = Újkönyvpiac, 2007. jan.–febr., 19.
Ćurković-Major Franciska: Oleandri i cvrčci = Dubrovnik, 2007. 1–2. 292–321.
Kabdebó Lóránt: Razgovor s morem Lőrinca Szabóa = Dubrovnik, 2007. 1–2. 327–328.
Lukáts János: Pillanatok Szabó Lőrinccel: Részlet egy készülő tanulmánykötetből = Polisz, 2007. okt., 19–22.
Berichte aus der Abwurfzone: Ausländer erleben den Bombenkrieg in Deutschland 1939 bis 1945. = Herausgegeben und mit einer Einleitung versehen von Oliver Lubrich, Eichborn Verlag, Frankfurt am Main, 2007, 19, 38.
Lapis József: Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc „pere” = Irodalomtörténet, 2007. 3. 436–442.
Szabó Ferenc: Újraolvasva a Tücsökzenét = Távlatok, 2007. 4. 544–552.
Kabdebó Lóránt: The „Gaps” of the Western Mind and Modern Poetics = Neohelicon, 2007. Tom. XXXIV. Fasc. 1. jun, 145–194.
Józan Ildikó: Irodalom és fordítás: 1923 Megjelenik a Romlás virágai = A magyar irodalom történetei III.: 1920-tól napjainkig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Gondolat, Bp. 2007, 52–68.
Kulcsár Szabó Ernő: A szerelmi líra vége: 1931 Szabó Lőrinc: Semmiért egészen = A magyar irodalom történetei III.: 1920-tól napjainkig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Gondolat, Bp. 2007, 174–189.
Kulcsár-Szabó Zoltán: „Sötétben nézem magamat”: 1932 Szabó Lőrinc: Te meg a világ = A magyar irodalom történetei III.: 1920-tól napjainkig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Gondolat, Bp. 2007, 202–214.
Ćurković-Major Franciska: Korcula = „a tündéri fénykép”: Irodalmi veduták Szabó Lőrinc kelet-adriai tájleírásaiban = Bástya [a Vörösmarty Társaság és a Kodolányi János Főiskola Antológiája, Székesfehérvár], 8. 2008. nov., 80–87.
Órás Enikő: Szabó Lőrinc Csehszlovákiai útja, 1933 = Bástya, 8. 2008. nov., 88–92.
Lipa Timea: Szabó Lőrinc, a műfordító = Bástya, 8. 2008. nov., 93–103. [Wedekind: Franziska c. darabja fordításának töredékéről.]
Szabó Edina: Összegezés és megújulás Szabó Lőrinc Tücsökzenéjében = Bástya, 8. 2008. nov., 104–109.
Mágony Imre: A Tragédia az éter hullámain: Németh Antal és Szabó Lőrinc Tragédia-feldolgozása = Bástya, 8. 2008. nov., 110–118.
Ćurković-Major Franciska: Kincses Trogir, s Raguza tornyai = Életünk, 2008. 8. 45–58. [Dalmácia-különszám.]
Nagy Csilla: „Mérem a téli éjszakát”: A tér és a táj poétikája a harmincas évek magyar lírájában = Szótér: Az Alföld Stúdió antológiája, Alföld Alapítvány. Debrecen, 2008, 44–53.
Szabó Edina: Önreprezentáció és „magánmitológia” a kései Szabó Lőrincnél = Szótér: Az Alföld Stúdió antológiája, Alföld Alapítvány. Debrecen, 2008, 54–66.
Fűzfa Balázs: Szabó Lőrinc (1900–1957): Egy tagadásvers (?) világa: „A szerelmi líra vége” = uő.: Irodalom 12: Érettségi-központú irodalomkönyvek műszövegekkel, Krónika Nova Kiadó Kft, Bp. 2008, 126–133.
Kulcsár-Szabó Zoltán: A hang retorikája Szabó Lőrinc korai költészetében = Literatura, 2009. 2. 163–179.
Nagy Csilla: Szabó Lőrinc arcképe = Magyar Nemzet Magazin, 2009. aug. 8. 35.
Kabdebó Lóránt: Titkok egy élet/műben = Filológia = interpretáció = médiatörténet, szerk. Kelemen Pál, Kulcsár-Szabó Zoltán, Simon Attila, Tverdota György, Ráció, Bp. 2009, 558–650. [Átdolgozva önálló kötetben: Kabdebó Lóránt: Titkok egy élet/műben: Szabó Lőrinc utolsó versciklusának poétikai és filológiai szembesítése, Miskolci Egyetem BTK Szabó Lőrinc Kutatóhely, 2010 (Szabó Lőrinc Füzetek 11., sorozatszerk. Kabdebó Lóránt).]
Kabdebó Lóránt: A Szabó Lőrinc-vers mondhatósága = Parnasszus, 2009. Tél, 77–92.
Nagy Csilla: „Megzendült a tér”: Térélmény, vizualitás és auditív tapasztalat Szabó Lőrinc és József Attila egy-egy versében = Parnasszus, 2009. Tél, 94–99.
Rutkai Balázs: Óda a genovai kikötőhöz: Egy új „világforma” látomása = Parnasszus, 2009. Tél, 100–104.
Kulcsár-Szabó Zoltán: A kísértet elégiája: Egy téli bodzabokorhoz = Parnasszus, 2009. Tél, 105–113.
Oravecz Péter: Fiúk, apák, istenek. „Szabó Lőrinc-terápia” = Parnasszus, 2009. Tél, 116–123.
Kabdebó Lóránt: Új főszereplő a rendszerváltás utáni irodalomtörténeti kánonban: Szabó Lőrinc = Súlyok és hangsúlyok: Írások az utóbbi két évtized magyar irodalmáról (1989–2009), szerk. Szondi György, Vincze Ferenc, Napkút, Bp. 2009, 39–52.
Horányi Károly: Szabó Lőrinc mint a Magyarország segédszerkesztője és az Új Szellemi Front I. = Irodalomtörténeti Közlemények, 2009. 3. 273–337.
Horányi Károly: Szabó Lőrinc mint a Magyarország segédszerkesztője és az Új Szellemi Front II. = Irodalomtörténeti Közlemények, 2009. 4. 395–472.
Horányi Károly: Vád és emlékezet: Lezáratlan eljárások Szabó Lőrinc ügyében = Kortárs, 2010. 1. 1–26.
Fekete Richárd: A történet állóvize: Adalék Szabó Lőrinc Vang-An-Si című verséhez = Parnasszus, 2010. Tavasz, 70–72.
Szele Bálint: Szöveghűség és színpadi hatás: Szabó Lőrinc Macbeth- fordítása = Parnasszus, 2010. Tavasz, 75–83.
Lőrincz Csongor: Előtt és után: építészet és költészet chiazmusai = Parnasszus, 2010 Tavasz, 84–100.
Lukáts János: A szép és a rút dicsérete: Két somogyi helyszín Szabó Lőrinc költészetében = Búvópatak, 2010. 4. 4–6.
Somogyi F. Anikó: Magyarról horvátra ültetve: Új tanulmánykötet Szabó Lőrinc Adria-élményéről = irodalmi beszélgetés Lukács István professzorral = Magyar Hirlap, 2010. jún. 29.
(polner) [Polner Zoltán]: Titok egy élet/műben = Szépírás, 2010. 9. 12–13.
Csongrády Béla: Lelki tájak szín- és formanyelven = Nógrád Megyei Hírlap, 2010. okt. 16.
Mizser Attila: Sors a sorok között: Kabdebó Lóránt: Titkok egy élet/műben. = Palócföld, 2010. 6. 89–90.
Mezei Gábor: Tükör, fordítás, idegenség:William Shakespeare és Szabó Lőrinc szonettjei = Irodalomtörténet, 2010. 4. 439–454.
Gintli Tibor: Szabó Lőrinc = Magyar irodalom, szerk. Gintli Tibor, Akadémiai, Bp. 2010, 807–815.
Schein Gábor: Szabó Lőrinc = Magyar irodalom, szerk. Gintli Tibor, Akadémiai, Bp. 2010, 866–868.
III. Egyes köteteiről
Shakespeare szonettjei (műfordítás, 1921)
[N. n.] = Debreczeni Független Újság, 1921. jún. 12.
[N. n.] = Világ, 1921. máj. 19.
Szabó Dezső = A Nép, 1921. máj. 23.
Heinrich Gusztáv = Egyetemes Philológiai Közlöny, 1921. 43–45.
[Rákosi Jenő] –ő = Budapesti Hírlap, 1921. aug. 20.
Németh Antal = Magyarság, 1921. szept. 11.
Zigány Árpád = Kelet Népe, 1921. 7. 55–59.
Föld, erdő, isten (1922)
Bálint Aladár = Nyugat, 1922. II. 1114–1115.
Komlós Aladár = Bécsi Magyar Újság, 1922. júl. 9.
Lakatos Péter Pál = Magyar Írás, 1922. 142–143.
Schöpflin Aladár = Szózat, 1922. jún. 9.
Tóth Árpád = Az Est 1922. máj. 18. [Kötetben: Tóth Árpád Összes művei, 4. köt., Prózai művek, Bp. 1969. 209.]
Zilahy Lajos = Pesti Napló, 1922. máj. 25.
[Kardos Pál] K. P. = Debreceni Újság, 1922. máj. 28.
[Kállay Miklós] = Nemzeti Újság, 1922. jún. 4.
Turóczi-Trostler József = Független Szemle, 1922. 207–208.
K. = Tiszántúl, 1922. jún. 21.
[N. n.] = Pesti Hírlap, 1922. jún. 22.
[Elek Artúr] (e. a.) = Az Újság, 1922. jún. 22.
Zolnai Béla = Magyarság, 1922. jún. 25.
[Franyó Zoltán] f. z. = Tűz, 1922. okt. 29.
Babits Mihály = Nyugat, 1923. I. 398–399, [Kötetben: Babits Mihály: Írók két háború között, Nyugat, Bp. 1941. 40–43.; Babits Mihály: Esszék, tanulmányok, szerk. Belia György, Szépirodalmi, 1978, 757–759.]
(Szó) = Prágai Magyar Hírlap, 1922. aug. 5.
Omar Khájjám: Rubaiját (műfordítás, 1922, 1930)
Baktay Ervin = Nyugat, 1920. 642–644.
Bálint Imre = Világ 1920. febr. 28. 51. 3.
Kardos László = Nyugat, 1931. 1. 204–205. [Kötetben: Kardos László: Vázlatok, esszék, kritikák: Új magyar irodalom, Szépirodalmi, Bp. 1959, 377–378.; Kardos László: Harminchárom arc, Szépirodalmi, Bp. 1983, 386–387.; Kardos László: Száz kritika, Szépirodalmi, Bp. 1987, 44–45.]
Baudelaire, Ch.: A romlás virágai (Babits Mihály, Szabó Lőrinc és Tóth Árpád műfordításai, 1923)
Laczkó Géza = Nyugat, 1923. II. 121–124.
Térey Sándor = Kékmadár, 1923. 7–8. 210– 212.
Kalibán! (1923)
Földi Mihály = Magyarország, 1924. jan. 5.
Szilágyi Géza = Az Est, 1924. jan. 4.
[Nagy Péter] = Pesti Napló. 1924. febr. 24.
[Alszeghy Zsolt] Zs. = Irodalomtörténet, 1924. 14–29.
[Relle Pál] = Világ, 1924. márc. 9.
[Nyigri Imre] ny. i. = Népszava, 1924. márc. 28.
[N. n.] = Budapesti Hírlap, 1924. máj. 11.
[Sebestyén Károly] = Pester Lloyd, 1924. jan. 12.
Sárközi György = Nyugat, 1924. I. 380–381.
Turóczi-Trostler József = Pester Lloyd (esti), 1926. aug. 28.
Fény, fény, fény (1926)
[Szilágyi Géza] = Magyarország, 1926. jan. 10.
[Berda József] = Ujpesti Hírlap, 1926. jan. 21.
[Laczkó Géza] l. g. = Az Est, 1926. jan. 22. [Kötetben: Laczkó Géza: Öröklés és hódítás, szerk. Véber Károly, Szépirodalmi, Bp. 1981, 556–557.]
[Kardos László] = Debreczen, 1926. jan. 24.
Ignotus Pál = Nyugat, 1926. I. 453–456.
Kárpáti Aurél = Pesti Napló, 1926. 26. sz.
Kardos Pál = Debreczeni Független Újság, 1926. ápr. 4.
Marconnay Tibor = Protestáns Szemle, 1926. 336–338.
Rédey Tivadar = Napkelet, 1926. 271–274.
Turóczi-Trostler József = Pester Lloyd (esti), 1926. aug. 28.
A sátán műremekei (1926)
[N. n.] = Esti Újság, 1926. dec. 22.
[N. n.] = Magyarság, 1926. dec. 24.
[Bálint György] B. Gy.: Szabó Lőrinc két új kötete: A Sátán műremekei. Verlaineválogatott versei = Az Est, 1926. dec. 24.
(p.) = Újság, 1926. dec. 24.
[N. n.] = Esti Kurir, 1926. dec. 25.
[Várkonyi Nándor] Egy sokarcú költő (Szabó Lőrinc verseskötetei) = Pesti Napló, 1926. dec. 26.
R. L. = Magyarország, 1927. jan. 20.
Füst Milán = Nyugat, 1927. I. 997–998.
Ignotus Pál = Pandora, 1927. 1. 45–47.
[Sebestyén Károly] = Pester Lloyd, 1927. febr. 5.
Révész Béla = Népszava, 1927. febr. 27.
[Kozocsa Sándor] K. S. = Új Élet, 1927. máj.–jún., 220–221.
[Tamás Aladár] (ta.) = Új Föld, 1927. 1. 32.
Verlaine válogatott versei (műfordítások, 1926)
[Bálint György] B. Gy.: Szabó Lőrinc két új kötete: A Sátán műremekei. Verlaineválogatott versei = Az Est, 1926. dec. 24.
[N. n.] = Magyarság, 1926. dec. 24.
[N. n.] = Újság, 1926. dec. 24.
Kerecsényi Dezső = Protestáns Szemle, 1927. 337. [Kerecsényi Dezső Válogatott írásai, szerk. Pálmai Kálmán, Akadémiai, Bp. 1979, 270–271.]
Várkonyi Nándor = Pandora 1927. 3. 170–174.
A szegény Villon tíz balladája (műfordítások, 1931)
[N. n.] = Pester Lloyd, 1932. dec. 32.
[Bálint György] (B. Gy.) = Az Est 1931. dec. 31.
Halász Gábor = Protestáns Szemle, 1932. 3. 203–204. [Kötetben: Halász Gábor: Tiltakozó nemzedék, Magvető, Bp. 1981, 1081–1082.]
Illés, André = Nouvelle Revue Hongrie, 1932. 1. 332–337.
Kardos László = Nyugat, 1932. I. 286. [Kötetben: Kardos László: Vázlatok, esszék, kritikák: Új magyar irodalom, Szépirodalmi, Bp. 1959, 379–380.; Kardos László: Harminchárom arc, Szépirodalmi, Bp. 1983, 388–389.; Kardos László: Száz kritika, Szépirodalmi, Bp. 1987, 51–52.]
Goethe antológia (Szabó Lőrinc és Turóczi-Trostler József műfordításai, 1932)
Gyergyai Albert = Nyugat, 1932. II. 635–637.
H. A. = 8 Órai Újság, 1932. nov. 27.
B. A. = Magyarság, 1932. dec. 4.
Kárpáti Aurél = Pesti Napló, 1943. dec. 4.
[N. n.] = Pester Lloyd, 1932. dec. 4.
[N. n.] = Pesti Hírlap, 1932. dec. 6. i. p. = Esti Kurir, 1932. dec. 11.
Ignotus = Magyar Hírlap, 1932. dec. 18.
H. A. = Budapesti Hírlap, 1933. jan. 14.
[Márai Sándor] (m. s.) = Újság, 1933. jan. 10.
[Balassa József] B. J. = Magyar Nyelvőr, 1933. 27.
Halász Gábor = Protestáns Szemle, 1933. 1. 43–44. [Kötetben: Halász Gábor: Tiltakozó nemzedék, Magvető, Bp. 1981, 1093–1095.]
Németh László = Tanú, 1933. 244–245. [Kötetben: Németh László: A minőség forradalma, Magyar Élet, Bp. 1943, 3. köt., 144–145.; Németh László: Kiadatlan tanulmányok, Magvető, Bp. 1968, 1. köt., 236–239.; Németh László: Két nemzedék. Magvető, Szépirodalmi, Bp. 1970, 403–407.]
Te meg a világ (1932)
[Bálint György] (B. Gy.) = Az Est, 1932. dec. 13.
(h. a.) = 8 Órai Újság, 1932. dec. 16.
Kárpáti Aurél = Magyarország, 1932. dec. 18.
[Szélpál Árpád] szp. á. = Népszava, 1932. dec. 23.
Ignotus Pál = Esti Kurir, 1932. dec. 30.
Halász Gábor = Nyugat, 1933.1. 133–135. [Kötetben: Halász Gábor: Tiltakozó nemzedék, Magvető, Bp. 1981, 716–721.]
Fodor Béla = Korunk Szava, 1933. jan. 25.
Erdőházi Hugó = Magyar Írás, 1933. 2. 141–142.
Juhász Géza = Protestáns Szemle, 1933. 458–461.
Katona Jenó = Magyar Szemle, 1933. 19. köt. 55–64.
Márai Sándor = Újság, 1933. márc. 3. [Kötetben: Márai Sándor: Írók, költők, irodalom, M. Helikon, Bp. 2000.]
Németh László = Tanú 1933. 3. 179–180., [Kötetben: Németh László: A minőség forradalma, Magyar Élet, Bp. 1943, 3. köt. 108–111.; Németh László: Két nemzedék, Magvető, Szépirodalmi, Bp. 1970, 387–402.]
Rédey Tivadar = Napkelet, 1933. febr., 132–135.
Relle Pál = Magyar Hírlap, 1933. febr. 5.
Rónay György = Vasárnap, 1933. 376–377.
Szántó Rudolf = Pesti Napló, 1933. jan. 22.
Cs. Szabó László = A Toll, 1933. jan. 31.
Turóczi-Trostler József = Pester Lloyd (esti), 1933. 17. sz.
Válogatott versei (1934)
Bajomi Endre = Független Szemle, 1934. 1. 11.
Bálint György = Nyugat, 1934. I. 342–343. [Kötetben: Bálint György: A toronyőr visszapillant, Magvető, Bp. 1966, 2. köt. 114–118.]
Féja Géza = Magyar Írás, 1934. 6. 2–6.
Féja Géza = Szabadság, 1934. márc. 11.
[Fejtő Ferenc] Fülöp Ernő = Korunk, 1934. 7–8. 563–567.
Bálint György = Nyugat, 1934. I. kötet, 341–343. és B. Gy.: A toronyőr visszapillant. Magvető, Budapest, 1966. 1. kötet, 255–259.
Koczogh Ákos = Magyar Ifjúság, 1934. 5. 10.
Móricz Zsigmond = Pesti Napló, 1934. febr. 25. [Kötetben: Móricz Zsigmond: Irodalomról, művészetről, Szépirodalmi, Bp. 1959, 2. köt., 299–301.; Móricz Zsigmond: Tanulmányok, Szépirodalmi, Bp. 1978, 801–803.]
[Relle Pál?] (-e) = Magyar Hírlap, 1934. márc. 4.
Cs. Szabó László = A Toll, 1934. 72. 131–133.
Szakasits Árpád = Népszava, 1934. ápr. 8.
Halász Gábor = uő.: Tiltakozó nemzedék, Magvető, Bp. 1981, 722–729.
Turóczi-Trostler József = Pester Lloyd (esti), 1934. 1934. márc. 10.
Shakespeare, W.: Athéni Timon (műfordítás, 1935)
Nagy András = Magyarország, 1935. nov. 9. o. a. = Függetlenség, 1935. nov. 9.
s. e. = Magyarország, 1935. nov. 9.
Porzsolt Kálmán = Pesti Hírlap, 1935. nov. 9.
Pünkösti Andor = Újság, 1935. nov. 9.
Hevesi András = 8 Órai Újság, 1935. nov. 9.
Hajó Sándor = Az Est, 1935. nov. 9.
Dömötör István = Budapest Hírlap, 1935. nov. 9.
Papp Jenő = Új Magyarság, 1935. nov. 9.
Galamb Sándor = Magyarság, 1935. nov. 9.
Kállay Miklós = Nemzeti Újság, 1935. nov. 9.
Kárpáti Aurél = Pesti Napló, 1935. nov. 9.
Egyed Zoltán = A Reggel, 1935. nov. 11.
Márai Sándor = Újság, 1935. nov. 16.
[N. n.] = Új Magyarság, 1935. nov. 17.
[Bálint György] = Az Est, 1935. nov. 17.
[Szántó Rudolf] Sz–ó R. = Pesti Napló, 1935. nov. 17.
Muhoray Elemér = Magyar Írás, 1935. 10. 173–174.
Különbéke (1936)
Bálint György = Az Est 1936. máj. 21.
Juhász Géza = Válasz, 1936. 368–371.
Kelemen János = Gondolat, 1936. jún. 4–5. sz. 320.
Kiss Jenő = Erdélyi Helikon, 1936. 721–722. [Kötetben: Kiss Jenő: Emberközelből: Tanulmányok, cikkek, visszaemlékezések, Dacia, Kolozsvár, 1979, 173–175.]
[N. n.] = Délmagyarország, 1936. máj. 17.
Nagy András = Magyarország, 1936. máj. 17.
[N. n.] = Prágai Magyar Hírlap, 1936. máj. 31.
Örley István = Budapesti Hírlap, 1936. jún. 21.
Radnóti Miklós = Nyugat, 1936. II. 47–51. [Radnóti Miklós Művei, s. a. r., jegyz. Réz Pál, Szépirodalmi–Madách, 1979 (Nagy Klasszikusok), 682–688.]
[Szántó Rudolf?] Szó R. = Pesti Napló, 1936. máj. 17.
Turóczi-Trostler, Josef = Pester Lloyd (esti), 1936. jún. 13.
Tandori Dezső: Szabó Lőrinc: Különbéke = Irodalomtörténet, 1980. 4. 949–958.
Harc az ünnepért (1938)
Halász Gábor = Nyugat, 1938. II. 61–63. [Kötetben: Halász Gábor Válogatott írásai, Magvető, Bp. 1959. 422–425.; Halász Gábor: Tiltakozó nemzedék, Magvető, Bp. 1981, 805–808.]
Katona Jenő = Pester Lloyd, 1938. máj. 5.
(t. k.) = Budapesti Hírlap, 1938. máj. 15.
[Bálint György] B. Gy. = Az Est, 1938. máj. 17.
Turóczi-Trostler, Josef = Pester Lloyd (reggeli), 1938. máj. 29.
Nagy András = Magyarország, 1938. jún. 4.
Holló Ernő = Magyar Út, 1938. jún. 23.
Juhász Géza = Kelet Népe, 1938. 8. 154–155.
Szamosi József = Magyar Élet, 1938. 7–8. 41–45.
Vajda Endre = Válasz, 1938. 359–360. [Kötetben: Vajda Endre: Válogatott írások, Tevan, Békéscsaba, 1994, 126–128.]
Kállay Miklós = Képes Krónika, 1939. 6. 43–44.
Kázmér Ernő = Kalangya, 1939. 236–238.
Bresztovszky Ede = Népszava, 1938. szept. 11.
Shakespeare, W.: Ahogy tetszik (műfordítás, 1938)
Galamb Sándor = Magyar Nemzet, 1938. dec. 18.
Kállay Miklós = Nemzeti Újság, 1938. dec. 18.
Nagy András = Magyarország, 1938. dec. 18.
Kárpáti Aurél = Pesti Napló, 1938. dec. 18.
(–ád) = Új Nemzedék, 1938. dec. 18.
[N. n.] = Új Magyarság, 1938. dec. 18.
Révész Mihály = Népszava, 1938. dec. 18.
Sebestyén Károly = Pester Lloyd, 1938. dec. 18.
H. A. = 8 Órai Újság, 1938. dec. 18.
Orbók Attila = Esti Újság, 1938. dec. 18.
Ujhelyi József = Függetlenség, 1938. dec. 18.
Szánthó Dénes = Magyar Hétfő, 1938. dec. 19.
[Nagy András] N. A. = Magyarország, 1939. jan. 5.
Illés Endre = Új Idők, 1939. I. 98.
Vöőné Pécs Mária = Magyarosan, 1939. 80–82.
Shakespeare, W.: Macbeth (műfordítás, 1939)
Papp Jenő = Új Magyarság, 1939. nov. 19.
Innocent Vincze Ernő = Függetlenség, 1939. nov. 19.
Galamb Sándor = Magyar Nemzet, 1939. nov. 19.
Vass László = Magyarország, 1939. nov. 18.
Kállay Miklós = Nemzeti Újság, 1939. nov. 19.
Szegi Pál = Pesti Hírlap, 1939. nov. 19.
Boross Jenő = Nemzetőr, 1939. nov. 20.
Nagy András = Független Magyarország, 1939. nov. 20.
Kleist, H.: Amphitrion (műfordítás, 1939)
Hubay Miklós = Új Idők, 1939. I. 512.
Válogatott versek (1939)
V. L. = Magyarország, 1939. dec. 15.
Juhász Géza = Kelet Népe, 1940. 20. 10–11.
Just Béla = Vigilia, 1940. 75–79.
Lukács Imre = Korunk, 1940. 5. 470–471.
Kassák Lajos = Kelet Népe, 1940. 10. 1–2. [Kötetben: Kassák Lajos: Csavargók és alkotók, Magvető, Bp. 1975, 338–342.]
L. H. = Ungarn Jahrbuch, 1941. 338.
Villon Nagy Testamentuma (műfordítás, 1940)
Erdődy János = Népszava, 1940. márc. 3.
Laczkó Géza = Pest, 1940. márc. 8.
Vass László = Magyarország, 1940. márc. 18.
[N. n.] = Független Magyarország, 1940. márc. 26
Bálint György = Nyugat, 1940. 272.
Benedek Marcell = Új Idők, 1940. I. 512.
Berkó Sándor = Korunk, 1940. 6. 572–573.
Márai Sándor = Pesti Hírlap, 1940. ápr. 4.
[N. n.]: Eckhardt professzor érdekes cikke a Villon-ügyben = Magyarország, 1940. ápr. 5.
[N. n.]: Heves irodalmi vita = Nemzeti Újság, 1940. ápr. 7.
[N. n.] = Esti Kurir, 1940. ápr. 30.
[Kárpáti Aurél] K. A. = Magyarország (reggeli), 1940. máj. 5.
[N. n.] = Nemzetőr, 1940. máj. 6.
Vass László = Magyarország (esti), 1940. máj. 7.
Laczkó Géza = Pest, 1940. máj. 7.
Erdödy János = Népszava, 1940. máj. 12.
Fodor József = Újság 1940. máj. 25.
Kardos László = Nyugat, 1940. 298–299. [Kötetben: Kardos László: Vázlatok, esszék, kritikák: Új magyar irodalom, Szépirodalmi, Bp. 1959, 381–383.; Kardos László: Harminchárom arc, Szépirodalmi, Bp. 1983, 389–391.; Kardos László: Száz kritika, Szépirodalmi, Bp. 1987, 145–147.]
Just Béla: Botrány: Szabó Lőrinc és Vas István Villon-fordításának bírálata, Bp. 1940.
Szabó István = Magyar Nemzet, 1940. jún. 2.
[N. n.] = Újság, 1940. jún. 2.
Lovass Gyula = Napkelet, 1940. 217–218.
Örök Barátaink (műfordítások, 1941)
Szerb Antal = Új Idők, 1941. II. 709–710. [Kötetben: Szerb Antal: A varázsló eltöri pálcáját. Magvető, Bp. 1961, 317–321., ua., Bp. 1969, 303–308., ua., Bp. 1978, 195–298.]
[N. n.] = Függetlenség, 1941. 285.
[N. n.] = 8 Órai Újság, 1941. 286.
[N. n.] = Esti Kurir, 1941. 287.
[N. n.] = Pesti Hírlap, 1941. 290.
[N. n.] = Újság, 1941. 290.
[N. n.] = Új Nemzedék, 1941. 290.
– r = = Esti Újság, 1941. 292.
Vass László = Magyarország (esti), 1941. dec. 18.
M. Gy. = Református Élet, 1941. dec. 20.
(–r–) = Esti Újság, 1941. dec. 22.
Cs. Szabó László = Magyarország, 1941. dec. 24.
K. A. = Magyarország (reggeli), 1941. 7. p. = Népszava, 1942. jan. 29.
Harsányi István = Határőr, 1942. febr. 25.
Antal Gábor = Jelenkor, 1942. 6. 12.
Bóka László = Az Ország Útja, 1942. 2. 63.
Ignácz Rózsa = Magyarország (esti), 1942. febr. 11.
[N. n.] = Népszava, 1941. 23.
Kiss Ernő = Budapesti Szemle, 1942. 263. köt. 120–124.
Paku Imre = Diárium, 1942. 17–18.
Rónay György = Magyar Csillag, 1942. I. 151–156.
Szabó Zoltán = Magyar Nemzet, 1942. jan. 9.
[N. n.] = Nemzeti Újság, 1941. 49.
[Thurzó Gábor] T. G. = Élet 1942. 17. 331.
Weöres Sándor = Sorsunk, 1942. 150–151.
Összes versei (1943)
Arató András = Magyar Nemzet, 1943. nov. 25.
Féja Géza = Híd 1943. jún. 15. 14. [Kötetben: Féja Géza: Nagy vállalkozások kora: A magyar irodalom története 1867-től napjainkig, Magyar Élet, Bp. 1943, 366–371.]
Gönczy Gábor = Erdélyi Helikon, 1943. 722–727.
Hegyaljai Kiss Géza = Debreceni Újság, 1941. VI. 8.
Szegi Pál = Magyar Csillag, 1943. II. 57–65.
Szentkuthy Miklós = Magyar Csillag, 1943. II. 66–67. [Kötetben: Szentkuthy Miklós: Múzsák testamentuma, Magvető, Bp. 1985, 28–41.]
Szabó Zoltán: Irodalmi krónika = Magyar Nemzet, 1943. jún. 2.
Szvatkó Pál = Magyarország (esti), 1943. jún. 5.
Laczkó Géza = Pest, 1943. júl. 3.
[N. n.] = Új Magyarság, 1943. júl. 18.
Vass László = Magyarország (reggeli), 1943. dec. 25.
Gönczy Gábor = Protestáns Szemle, 1944. 2. 48–51.
Nagy Miklós = Magyar Kultúra, 1944. I. 124.
Baudelaire, Ch.: A romlás virágai (Babits Mihály, Szabó Lőrinc és Tóth Árpád műfordításai, 1943)
Zilahy Lajos = Esti Újság, 1943. nov. 27.
[Dékány András] (d. a.) = Új Magyarság, 1943. nov. 28.
[Vass László] = Hétfői Magyarország, 1943. nov. 29.
Cs. Szabó László: A beteg költő = Magyarország, 1943. dec. 1.
(–dy –s) = Népszava, 1943. dec. 12.
Bóka László: A magyar Baudelaire = Magyar Nemzet, 1944. jan. 8.
Tücsökzene (1947, 1957)
Baránszky-Jób László = Diárium, 1947. 62–63. [Kötetben: Baránszky-
Jób László: Élmény és gondolat, Magvető, Bp. 1978, 147–153.]
Gyárfás Miklós = Politika, 1947. 1947. jún. 21.
Bóka László = Új Magyarország, 1947. okt. 18.
Lengyel Balázs = Újhold, 1947. dec., (4.) 156–166.
Szentkuthy Miklós = Válasz, 1947. I. 555–562. [Kötetben: Szentkuthy Miklós: Múzsák testamentuma, Magvető, Bp. 1985, 116–126.]
Szigeti József = Forum, 1947. 10. 737–762. [Kötetben: Szigeti József: Útban a valóság felé, Hungária, Bp. 1948. 178–221.; Szigeti József: Irodalmi tanulmányok, Európa, Bp. 1959, 181–222.]
Vargha Balázs = Új Szántás, 1947. szept.–okt., 588–589.
Zelk Zoltán = Tovább, 1947. júl. 25. 8.
Makay Gusztáv = Sorsunk, 1948. 37–42.
Bori Imre = Híd, 1958. 740–748.
Rónay György = Irodalomtörténet, 1959. 2. 296–301. [Kötetben: Rónay György: Olvasás közben, Magvető, Bp. 1971, 45–59.]
Bélley Pál = Magyar Hírlap, 1973. máj. 9.
Simon Gy. Ferenc = Képes Újság, 1976. 8. 13.
Örök Barátaink (1948)
[N. n.] = Népszabadság, 1948, 152.
Shakespeare, W.: Ahogy tetszik (műfordítás, 1949)
Vass László = Független Magyarország, 1949. jún. 13.
Keszi Imre = Szabad Nép, 1949. jún. 14.
Faludy György = Népszava, 1949. jún. 14.
Kunszery Gyula = Magyar Nemzet, 1949. jún. 12.
Fodor József = Világ, 1949. 1124.
F. L Tyutcsev: Versek (műfordítások, 1954)
Karancsy László = Alföld, 1955. 1–2. 108–110.
Goldoni válogatott vígjátékai (műfordítások, 1955)
Herczegh Gyula: Goldoni magyarul: Révay József és Szabó Lőrinc fordításáról = Magyar Nyelvőr, 1957. 1. 66–75.
Válogatott versei (1956)
[Pók Lajos] = A Könyvtáros, 1956. 8. sz. 622–623.; Könyvbarát, 1956. 8. 32–33.
Vargha Balázs = Magyar Nemzet, 1956. okt. 7.
Lakatos István, Szabad Hazánkért, 1956. 9.
Julow Viktor = Alföld, 1957. 1. 50–54.
[Rónay György] = Vigilia, 1957. 1. 46–50.
A huszonhatodik év (1957, 1963)
Nagy Péter = Esti Hírlap, 1957. jún. 23. [Kötetben: Nagy Péter: Rosta: Tanulmányok, Szépirodalmi, Bp. 1965, 200–202.]
[Rónay György] = Vigilia, 1957. 1. 46–50.
Tóth Sándor = Kortárs, 1957. 3. 461–465.
[Katona Jenő] = K = = A Könyvtáros, 1957. 3. 229.
Kovács Kálmán = Alföld, 1959. 1. 140–142.
[Rajk András] R. A. = Népszava, 1963. dec. 22.
Baránszky-Jób László = Alföld, 1969. 8. 39–52. [Kötetben: Baránszky-
Jób László: Élmény és gondolat, Magvető, Bp. 1978, 154–183.]
Görgey Gábor: A huszonhatodik év = németül = Nagyvilág, 1983. 12. 1859–1862.
Örök Barátaink (összegyűjtött műfordítások, 1958, 1964, 2003)
Kardos László = Népszabadság, 1958. aug. 12. [Kötetben: Kardos László: Vázlatok, esszék, kritikák: Új magyar irodalom, Szépirodalmi, Bp. 1959, 384–389.; Kardos László: Harminchárom arc, Szépirodalmi, Bp. 1983, 391–396.; Kardos László: Száz kritika, Szépirodalmi, Bp. 1987, 252–257.]
Szabolcsi Miklós = Nagyvilág, 1958. 1551–1559. [Kötetben: Szabolcsi Miklós: Költészet és korszerűség, Magvető, Bp. 1959, 135– 151.]
Koczogh Ákos = Napjaink, 1963. márc. 3. 1–2.
Halasi Zoltán = Magyar Narancs, 2003. júl. 31.
Összegyűjtött versei (1960)
[Lajta Andor] L. A. = Film Színház Muzsika, 1960. 52.
[N. n.] = Magyar Nemzet, 1960. dec. 22.
[Szombathelyi Ervin] Sz. E. = Népszava, 1960. dec. 24.
Bakó Endre = Alföld, 1961. 1. 151–153.
Pál József = Jelenkor, 1961. 1. 97–100.
Somlyó György = Élet és Irodalom, 1961. jún. 24. 4–6. [Kötetben: Somlyó György: A költészet évadai, Magvető, Bp. 1963. 320–335.; Somlyó György: Hármastükör, Szépirodalmi, Bp. 1970. 77–86.]
Varga József = Irodalomtörténeti Közlemények, 1961. 508–509.
[Pilinszky János] J. Pilinszky = The Hungarian P. E. N., 1962. 3. 28–29.
Testvérsiratók (Irodalmi Színpad: 1964. jan. 26.)
Gábor István = Magyar Nemzet, 1964. febr. 5.
Kabdebó Lóránt = Napjaink, 1964. 3. 4.
A költészet dicsérete (1967)
[Dernői Kocsis László] D. K. L. = Magyar Nemzet, 1968. máj. 19.
Kabdebó Lóránt = Kortárs, 1968. 1633–1638.
Kiss Ferenc = Valóság, 1968. 5. 103–105. [Kötetben: Kiss Ferenc: „Fölrepülni rajban...”, Szépirodalmi, Bp. 1984, 329–334.]
Kovács Kálmán = Kritika, 1968. 8. 48–53.
Kovács Kálmán = Kortárs, 1968. 477–481.
Paku Imre = Palócföld, 1968. 2. 66–68.
Rónay György = Vigilia, 1968. 417–419. [Kötetben: Rónay György: Olvasás közben, Magvető, Bp. 1971, 60–65.]
Varga József = Kortárs, 1968. 477–481., [Kötetben: Varga József: Adytól máig, Szépirodalmi, Bp. 1970, 228–236.]
Katona Jenő = A Könyvtáros, 1969. 48–50.
Szabó Lőrinc legszebb versei (1971)
Csire Gabriella = Könyvtári Szemle, 1971. 2. 94.
Izsák József = A Hét, 1971. 27. 6.
Napló, levelek, cikkek (1974)
Rónay György = Literatura, 1975. 2. 94–104.
Dési Ábel = 7 Nap, 1975. 6. 16.
[Falus Róbert] F. R. Népszabadság, 1975. jan. 3.
Fenyő István = Napjaink, 1975. 3. 9. [Kötetben: Fenyő István: Figyelő szemmel, Szépirodalmi, 1976, 160–165.]
Máté Iván = Déli Hírlap, 1975. jan. 4.
Héra Zoltán = Népszabadság, 1975. jan. 12.
Illés Jenő = Film, Színház, Muzsika, 1975. febr. 8.
Laczkó András = Életünk, 1975. 4. 379–381.
Kabdebó Lóránt = Könyvvilág, 1975. 6. 9.
Marafkó László = Köznevelés, 1975. ápr. 25. 28.
Pomogáts Béla = Forrás, 1975. 12. 87–88.
Pomogáts Béla = Népszava, 1975. febr. 15.
Simon Zoltán = Alföld, 1975. 6. 86–88.
Dér Zoltán = Híd, 1975. 11. 1330–1339.
Szavakkal nő a gyász (1974)
Rónay György = Literatura, 1975. 2. 94–104.
Szilágyi Péter = Kritika, 1975. 4. 27–28. [Kötetben: Szilágyi Péter: Forma és világkép, Szépirodalmi, Bp. 1981, 195–200.]
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc ismeretlen verseinek kiadásáról = Kritika, 1975. 6. 2.
Kabdebó Lóránt = Könyvvilág, 1975. 6. 9.
Domokos Mátyás = Kritika, 1975. 7. 16–19. [Kötetben: Domokos Mátyás: Ugyanarról másképpen, Szépirodalmi, Bp. 1977, 153–175.]
Kabdebó Lóránt: Közjáték 1953 nyárutóján (Szabó Lőrinc kiadatlan verseiről) = Új Írás, 1976. 6. 94-98.
Szilágyi Péter = Kritika, 1975. 4. 27–28. [Kötetben: Szilágyi Péter: Forma és világkép, Szépirodalmi, Bp., 1981, 301–326.]
Tandori Dezső = Napjaink, 1976. 6. 4.
Lóci óriás lesz (1975)
Lőcsei Gabriella = Magyar Nemzet, 1975. dec. 25.
Cs. Nagy István = Életünk, 1975. 5. 478–480.
Lengyel Balázs = Kincskereső, 1976. 1. 28.
Káprázat (1975)
Kabdebó Lóránt = Könyvvilág, 1975. 6. 9.
Költő és a földiek (1977)
Adonyi Nagy Mária = Utunk, 11. 8.
Érlelő diákévek (1979)
Borbély Sándor = Magyar Hírlap, 1980. máj. 25.
Gál István = Magyar Nemzet, 1980. febr. 8.
M. I. = Élet és Irodalom, 1980. 33. 9.
Töreki Márta = Napjaink, 1980. 3. 33.
Mátyás István = Népszava, 1980. ápr. 30.
Melczer Tibor = Hungarológiai Értesítő, 1981. 3–4. 40–41.
Simon Zoltán = Alföld, 1981. 7. 83–84.
Beke György = Utunk, 1982. 5. 8.
Hévízi versfüzete (1980)
Láng Gusztáv = Hungarológiai Értesítő, 1982. 1–4. 188.
Összes versei (1982)
[M. Róna Judit] M. R. J. = Hungarológiai Értesítő, 1984, 3–4. 161.
Könyvek és emberek az életemben (1984)
Varga József = Élet és Irodalom, 1984. 45. 10.
Tóth Béla = Hajdú-Bihari Napló, 1985. jan. 9.
Czine Mihály = Magyar Nemzet, 1985. márc. 22.
Horpácsi Sándor = Nógrád, 1985. márc. 30.
Lévay Botond = Napjaink, 1985. 3. 35–36.
Sőtér István = Kortárs, 1985. 3. 156–159.
Kiss Tamás = Alföld, 1985. 5. 74–75.
Rónay László = Somogy, 1985. 6. 99–101.
Széchenyi Ágnes = Kritika, 1985. 6. 46–47.
Baránszky-Jób László = Új Írás, 1985. 8. 114–117. [Kötetben: Baránszky-Jób László: A művészi érték világa, Magvető, Bp. 1987, 269–277.]
Kormos Mária = Műhely, 1986. 6. 73–75.
Rónay László = Üzenet, 1986, 6. 363–366.
Húz a liba papucsot (gyermekversek, 1987)
Rigó Béla = Könyvvilág, 1987. 5. 21.
Nők, habzó májusi rózsák (1987)
Tarján Tamás = Népszabadság, 1987. márc. 24.
Gyurkovics Tibor = Népszava, 1987. máj. 9.
Székely András = Új Tükör, 1987. 13. 2.
Harminchat év: Szabó Lőrinc és felesége levelezése 1921–1944 (1989)
Kovács Sándor Iván: = Népszabadság, 1989. dec. 12.
Máté Iván = Észak-Magyarország, 1989. aug. 3.
Máté J. György = Élet és Irodalom, 1989. aug. 3. 10.
Módos Péter = Képes Hét, 1989. júl. 2. 39.
Valachi Anna = Könyvvilág, 1989. 5. 36.
Csillag Tibor = Stádium, 1990. 2. 38–46.
Bírákhoz és barátokhoz (1990)
Domokos Mátyás = Könyvvilág, 1990. 5. 14.
Szénási Sándor = 168 Óra, 1990. júl. 10. 20–21.
Ágh István = Magyar Napló, 1990. szept. 6. 16.
Horpácsi Sándor = Népszava, 1990. dec. 15.
Tamás Gáspár Miklós = A rendszerváltás zimankója. (Szabó Lőrinc: Bírákhoz és barátokhoz, Vers és valóság.) = Élet és Irodalom, 1991. április 5. 10. és T. G. M.: Másvilág. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 1994. 245–254.
Ágoston Zoltán = Jelenkor, 1991. 10. 851–853. p.
Nagy Imre = Irodalomtörténet, 1992. 4. 956–958.
Vers és valóság (1990, 2002)
Benkő Samu = Helikon, 1990. 35. 8.
Nagy Imre = Új Dunántúli Napló, 1991. jan. 19.
Major Ottó = Pesti Hírlap, 1991. márc. 22.
Kovács Sándor Iván = Magyar Hírlap, 1991. máj. 4. (Ahogy tetszik).
Szabó Ferenc S. J.: Két költőnk = húsvét titka előtt: 1. Szabó Lőrinc: Vers és valóság I-II., = Távlatok, 1992. 5. 87–91.
Margócsy István = 2000, 1993. 12. 59–63.
Menyhért Anna: „Az életet írja, írja...”: Az élet(történet) olvasása
Szabó Lőrinc Vers és valóságában = uő.: Egy olvasó alibije: Tanulmányok és kritikák, Kijárat, Bp. 2002. 63–86.
Sturm László = Magyar Szemle, 2002. 3. [Interneten: http://www.magyarszemle.hu/szamok/2002/3/a_szomorusag]
Utazás Erdélyben (1992)
Péter László = Vasárnapi Hírek, 1992. júl. 19.
[Mátyás István] = Új Magyarország, 1992. aug. 12.
[Filip Gabriella] F. G. = Észak-Magyarország, 1992. szept. 3.
Huszonöt év (levelezés Korzáti Erzsébettel, 2000)
Kiss Katalin = Élet és Irodalom, 2000. jún. 2.
N. S. = Magyar Nemzet, 2000. jún. 3.
Nyaranta Aranka–Telente Levente = Beszélő, 2001. 4. 111–113.
Összes versei (1998, 2000, 2003)
Térey János = Népszabadság, 2000. márc. 25.
Emlékezések és publicisztikai írások (2003)
Perecz László = Népszabadság, 2004. nov. 12.
Halasi Zoltán = Magyar Narancs, 2003. júl. 31.
Vallomások (2008)
Bán Zoltán András = Revizor, kritikai portál, 2008. 07. 14. =http://www.revizoronline.com/hu/cikk/486/szabo-lorinc-vallomasok-naplok-beszelgetesek-levelek
IV. Életrajzának forrásai, feldolgozások, emlékezések, kultusza
[Thury Zsuzsa] Th. Zs.: Írók egymásról: Illyés Gyula Szabó Lőrincről, Szabó Lőrinc Illyés Gyuláról = Ünnep, 1940. 23. 12. [Kötetben: Szabó Lőrinc: Könyvek és emberek az életemben: Prózai írások, vál., szerk., jegyz. Steinert Ágota, Magvető, Bp. 1984, 605–607.; A költő felel: Beszélgetések Illyés Gyulával, összegyűjt., s. a. r., bev., jegyz. Földes Anna, Szépirodalmi, Bp. 1986, 56–59.; Szabó Lőrinc: Vallomások: Naplók, beszélgetések, levelek, s. a. r., jegyz. Horányi Károly, Kabdebó Lóránt, Osiris, Bp. 2008, 155–158., 710.]
Szabó Lőrinc kapta az Arany János emlékérmet = Magyarország, 1940. jún. 29.
Bella Andor: Illyés Gyula: egy szót se irodalomról = Film Színház Irodalom, 1942. 35. [Szabó Lőrinchez fűződő barátságáról.]
Jócsik Lajos: Tájékozódás = Sorsunk, 1942. 434–46. [Többek között Szabó Lőrincről.]
Fodor József: Fiataljaink gondjai = Újság, 1943. dec. 22. [Kötetben: Fodor József: A történelem sodrában: Válogatott cikkek és tanulmányok, Magvető, Bp. 1961, 113–114.; többek között Szabó Lőrincről.]
[Gaál Gábor] G. G.: Újra megindult a Válasz = Illyés Gyula szerkeszti = Utunk, 1946. 12. [Szabó Lőrinc és Németh László bírálata.]
Fodor József: Én ajánlottam: Szociáldemokrata írók is hozzájárultak Szabó Lőrinc felvételéhez = Szabadság, 1947. 293.
K. P.: Egy szomorú élet keserű tájai = Március Tizenötödike, 1947. 21.
Mi az igazság Szabó Lőrinc írószövetségi felvétele körül? = Magyar Nemzet, 1947. 291.
Rónay György: A Szabó Lőrinc-ügy = Hazánk, 1948. 1. [Szabó Lőrinc Írószövetségbe történő felvételéről.]
[Szalatnai Rezső]: Szabó Lőrinc és Illyés Gyula = Evangélikus Élet, 1956. 27.
Szigeti Endre „...magány vagyok, s új magányra mag” = Új Ember, 1956. 37.
Ertsey Péter: Régen és most: Szabó Lőrinc halálára = Délmagyarország, 1957. okt. 20.
(T. A.) = Szabó Lőrinc műhelyében = Alföld, 1957. 1. 101.
Bori Imre: Szabó Lőrinc = Híd, 1957. 858–863.
Szabó Lőrinc = Veszprémi Szemle, 1957. 1. 8.
Paróczay Gergely: Szabó Lőrinchez = Tiszatáj, 1957. 3. 3.
Szabó Lőrinc = Film Színház Muzsika, 1957. 22. 23.
[Földes Anna] F. A.: Szabó Lőrinc = Nők Lapja, 1957. 37.
Jánosházy György: Szabó Lőrinc = Utunk, 1957. 41. 6.
Szabó Lőrinc = Népakarat, 1957. okt. 4., Népszabadság, 1957. okt. 4.
Szabó Lőrinc = Ország Világ, 1957. 20.
Meghalt Szabó Lőrinc = Délmagyarország, 1957. okt. 4.
Meghalt Szabó Lőrinc = Magyar Nemzet, 1957. okt. 4.
Szabó Lőrinc = Magyarország, 1957. 31.
Kristóf Károly: Szabó Lőrinc = Esti Hírlap, 1957. okt. 5.
Szabó Lőrinc gyászülés = Népakarat, 1957. okt. 5.
(Zoltán): Szabó Lőrinc = Csongrád megyei Hírlap, 1957. okt. 5.; Délmagyarország, 1957. okt. 5.
Képes Géza: Búcsúztató = Esti Hírlap, 1957. okt. 6.
Az Irodalmi Tanács gyászjelentése Szabó Lőrinc elhunytáról = Népszabadság, 1957. okt. 6.
Szabó Lőrinc temetése = Esti Hírlap, 1957. okt. 8.
Eltemették Szabó Lőrincet = Népszabadság, 1957. okt. 9.
Szabó Lőrinc hű hangszere volt korunknak: Nagy részvét mellett temették el Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költőt = Magyar Nemzet, 1957. okt. 9.
Nagy részvét mellett temették el Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költőt = Dunántúli Napló, 1957. okt. 9.
Nagy részvét mellett temették el Szabó Lőrincet = Népakarat, 1957. okt. 9.
Kanyó Béla: Szabó Lőrinc Szegeden = Délmagyarország, 1957. okt. 20.
Szabó Lőrinc = Kortárs, 1957. 2. 163.
Jankovich Ferenc: Képzelt halál: Szabó Lőrinc emlékének = Kortárs, 1957. 3. 366. [Vers.]
Kuzmányi Gusztáv: Meghalt Szabó Lőrinc = Északmagyarország, 1957. okt. 11.
Reményi Béla: Újmódi siratóének: Szabó Lőrinc ravatalánál = Kortárs, 1957. 3. 388. [Vers.]
Ménfőcsanaki: Szabó Lőrinc = Ahogy Lehet, 1957. 103–104. 13–15.
Szabó Lőrinc = Érdekes Újság, 1957. 41.
Szabó Lőrinc = Kiskunság, 1957. 10. 65.
Ma Szabó Lőrinc-est a Déri Múzeumban = Hajdú-Bihari Napló, 1957. dec. 15.
Pók Lajos: Szabó Lőrinc = A Könyvtáros, 1957. 6. 445–446., és Könyvbarát, 1957. 6. 13–14.
Sós Endre: Az élő szonett = Élet és Irodalom, 1957. 2. 6.
Szalatnai Rezső: Szabó Lőrinc = Evangélikus Élet, 1957. 31.
Cs. Szabó László: Szabó Lőrinc = Látóhatár, 1957. 284–286.
Szemlér Ferenc: Búcsúvétel Szabó Lőrinctől = Igaz Szó, 1957. 10. 625–628.
Szöcs István: Szabó Lőrinc sírjánál = Korunk, 1957. 11. 1555–1556.
– sl = : Szabó Lőrinc = Képes Kálvin Kalendárium az 1958. évre, Lapkiadó, Bp. 1957, 79.
Fodor József: Szabó Lőrinc = Élet és Irodalom, 1957. okt. 11. 3. [Kötetben: Fodor József: A történelem sodrában: Válogatott cikkek és tanulmányok, Magvető, Bp. 1961, 271–273.
Pákozdy Ferenc: Szabó Lőrinc halálára = Alföld, 1958. 1. 38–40.
Rónay György: Szabó Lőrinc sírjára = Vigilia, 1958. 2. 84–86.
Szalatnai Rezső: Szabó Lőrinc = Lelkipásztor, 1958. 2–3.
Ertsey Péter: Emlékezés Szabó Lőrincre = Kiskunság, 1958. aug., 35–41.
Debreczeni Tibor: Egy éve halt meg Szabó Lőrinc = Hajdú Bihari Napló, 1958. okt. 5.
[N. n.]: Emlékezés a költőre = Élet és Irodalom, 1958. 42.
Bohuniczky Szefi: Az elfelejtett Central kávéház = Vigilia, 1959. 8. 471–478. [Többek között Szabó Lőrincről.]
Bori Imre: Nem a jelen, már csak emlékezés = Híd, 1958. 9. 740–748.
Juhász Béla: A debreceni Dienes-házról = Élet és Művelődés, 1959. 2. 106–107.
Bernáth Aurél: Arcképvázlat Szabó Lőrincről. (1959) = B. A.: A Múzsa körül. Szépirodalmi, Budapest, 1962. 72–78.
Kanyar József: Szabó Lőrinc Somogyban = Jelenkor, 1959. 4. 89–92.
[E. Fehér Pál] (e. fehér): Mai urak = Élet és Irodalom, 1959. 41.
Szegzárdy-Csengery József: Mozaikok Szabó Lőrinc arcképéhez = Vigilia, 1959. 9. 531–534.
Öttételes lírai rekviemet komponál Szabó Lőrinc verseire Szokolai Sándor = Esti Hírlap, 1959. okt. 16.
[N. n.]: Szabó Lőrinc = A Könyvtáros, 1960. 1. 15.
Szabó Lőrinc-est az Ady Művelődési Otthonban = Hajdú Bihari Napló, 1960. febr. 21.
Kardos Pál: Emlékezés Szabó Lőrincről = Alföld, 1960. 1. 133–139. [Ifjúkori barátságukról. A cikkről ismertetés Fazekas Istvántól: Borsodi Szemle, 1960. 5. 463.]
Marjalaki Kiss Lajos: Szabó Lőrinc szülőháza = Borsodi Szemle, 1960. 3. 226–227.
Szabó Zoltán: Ki volt Kis Kossuth? = Borsodi Szemle, 1960. 4. 349–350. [Szabó Lőrinc apai nagyapjáról.]
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc emlékezete = Északmagyarország, 1960. márc. 31.
Lőkös István: Szabó Lőrinc emlékezete = Népújság, 1960. márc. 31.
Szabó Lőrinc = Népújság, 1960. márc. 31.
Béber László: Szabó Lőrinc érlelő diákévei = Alföld, 1960. 4. 81–87. [Kötetben: Századok szelleme: Tanulmányok a magyar irodalom és Debrecen kapcsolatáról, vál. szerk. Bényei József, Fülöp László, Juhász Béla, előszó Juhász Béla, Hajdú-Bihar megyei Tanács V. B. Művelődési Osztálya, Debrecen, 1980, 198–210.; Érlelő diákévek: Napló, levelek, dokumentumok, versek Szabó Lőrinc pályakezdésének éveiből, emlékezések az 1915–1920-as évekről, összeáll., s, a, r., bev., jegyz. Kabdebó Lóránt, PIM–NPI, Bp. 1979, 9–20.]
Kiss Tamás: Egy líra forrásvidékei: Szabó Lőrinc emlékest és kiállítás a Déri Múzeumban = Alföld, 1960. 4. 88–89.
Szalatnai Rezső: Jegyzetek = Evangélikus Élet, 1960. 11.
Skin: „Tücsökzene”: Az Egyetemi Színpad Szabó Lőrinc-estje = Egyetemi Lapok, 1960. 13.
Herold László: Szabó Lőrinc: Balassagyarmat = Palócföldön, Nógrád Megyei Tanács VB. Művelődési Osztály, Salgótarján, 1960, 73–76.
Szabó Lőrinc irodalmi emlékest Nyíregyházán = Kelet-Magyarország, 1960. dec. 11.
Kardos Pál: Költők jártak Debrecenben = Alföld, 1961. 3. 127–132. [Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Juhász Gyula az 1927-ben tartott Ady-emlékünnepélyen.]
Keresztury Dezső: Egy költő halálára = Jelenkor, 1961. 534–536.
Tóth Eszter: Képek egy kisfiúról: Hódolattal Szabó Lőrincnek = Élet és Irodalom, 1962. 5. sz. [Vers.]
Kiss Gyula: Félóra Szabó Lőrinccel = Napjaink, 1962. 7. 6.
Illyés Gyula: Bevezető a Balatonhoz: Óvás az utazónak, példával = Nők Lapja, 1962. 9. 10–11. [Többek között Szabó Lőrincről.]
Kiss Gyula: Félóra Szabó Lőrinccel = Napjaink, 1962. 6. 6.
Bihari Sándor: Fénykép Szabó Lőrincről = Napjaink, 1962. 7. sz. [Vers.]
Garai Gábor: Már fénytelen vizekre száll...: Szabó Lőrinc halálára = Élet és Irodalom, 1962. 39. sz. [Vers.]
(b. l.): Emlékező est Szabó Lőrinc halálának ötödik évfordulóján = Napjaink, 1962. 8. sz.
Vas István: Szabó Lőrinc halálára = Élet és Irodalom, 1962. 39. sz.
Képes Géza: Szabó Lőrinc halálára = Új Írás, 1963. 2. 104–105.
Bárdosi Németh János: Szabó Lőrinc: Emlékek és jegyzetek = Életünk, 1963. 2. sz. [Kötetben: Bárdosi Németh János: Utak és útitársak, Szombathely, 1975, 150–169.
Angyal Endre: Találkozások Szabó Lőrinccel = Napjaink 1963. 6. 6.
Fodor József: Emlékek a hőskorszakról = Látóhatár, 1963. okt., 73–95. [Többek között Szabó Lőrincről.]
Katona Béla: Szabó Lőrinc és Szabolcs-Szatmár: Adalékok a Tücsökzene élményanyagához és keletkezéséhez = Irodalomtörténeti Közlemények, 1963. 492–509.
Fodor József: Dacosan és egyedül = uő.: Emlékek a hőskorszakból, Magvető, Bp. 1964, 232–238.
Gál István: A Nyugat angol kapcsolataiból = Filológiai Közlöny, 1964. 417–420. [Békássy Ferenc és Szabó Lőrinc.]
Illyés Gyula: Szabó Lőrinc testközelből = Új Írás, 1964. 1091–1095. [Róla magáról címmel kötetben: Illyés Gyula: Ingyen lakoma: Tanulmányok, vallomások, Szépirodalmi, Bp. 1964, 2. köt. 238–252.]
Kodolányi János: „Tücsökzene” Szabó Lőrincről = Kortárs, 1964. 3. 397–410. [Kötetben: Kodolányi János: Visszapillantó tükör, Magvető, Bp. 1968, 467–503.]
Lipták Gábor: Emlékezés Szabó Lőrincre = A Könyvtáros, 1964. 672–674.
Lipták Gábor: Szabó Lőrinc füredi emléktáblája előtt = Népművelés, 1964. 11. 27.
Sarkady Sándor: Szabó Lőrinc nyomában Sárándon = Napjaink, 1964. 3. 6–7.
[Kabdebó Lóránt] (kabdebó): Szabó Lőrinc-bemutató Budapesten = Napjaink, 1964. 3. 4.
Sarkady Sándor: Egy Szabó Lőrinc-levél margójára = Napjaink, 1964. 5. 8.
Dalos György: Kirgiz költő, Szabó Lőrinc barátja = Tiszatáj, 1965. 2. 150–153. [Temirkul Umetoliról.]
Illyés Gyula: Szabó Lőrinc emléktáblája előtt = Kortárs, 1965. 3. 488–489. [Kötetben: Elhangzott 1964. szept. 12-én Balatonfüreden.]
Jékely Zoltán: Szabó Lőrinc temetésén = Látóhatár, 1965. 598.
Kardos Pál: Szabó Lőrinccel a forradalmak idején = Alföld, 1965. 2. 71–73.
Gáborjáni Klára: Szabó Lőrinc és Temirkul Umetoli = Kortárs, 1965. 4. 612.
Gáborjáni Szabó Zoltán: Szabó Lőrinc testvére válaszol = Napjaink, 1965. 7. 1, 9.
Lipták Gábor: Badacsonyi tudósítás = Jelenkor, 1965. 603–613.
Simon István: Költőportrék között Tihanyban = Tükör, 1965. júl. 4. 14–15. [Beszélgetés Borsos Miklóssal Szabó Lőrincről.]
G. Szabó Lőrinc: Háromszázöt perc... = A fiú gondolatai az Apa mellett = Kortárs, 1965. 1626–1641. [Későbbi közlése: Életünk, 1987. 11. 1109–1127.; kötetben: Harminchat év: Szabó Lőrinc és felesége levelezése 1945–1957, s. a. r., bev. jegyz. Kabdebó Lóránt. Magvető, Bp. 1993, 505–538.– G. Szabó Lőrinc: Az utolsó háromszázöt perc… A fiú gondolatai az apa mellett, Bp. 1993.]
Basch Lóránt: Mester és tanítvány = Kortárs, 1966. 293–304. [Babits Mihály és Szabó Lőrinc kapcsolatáról.]
Gáborjáni Szabó Zoltán: Emlékeim Szabó Lőrincről = Napjaink, 1966. ápr., 3.
Hiller István: Századunk ismert magyar íróinak szereplése a Frankenburg körben = Soproni Szemle, 1966. 61–68.
Kabdebó Lóránt: Tanítvány és mestere = Jelenkor, 1966. 1143–1151. [Szabó Lőrinc és Babits Mihály.]
Szíj Rezső: Szabó Lőrinc és Kner Imre kapcsolatához = Alföld, 1966. 5. 60–67.
Devecseri Gábor: Szabó Lőrinc arcai = Élet és Irodalom, 1967. 5. 11., [Kötetben: Devecseri Gábor: Lágymányosi istenek, Szépirodalmi, Bp. 1967, 435–439.; későbbi kiadások: 1975, 1979.]
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc Babits műhelyében = Borsodi Szemle, 1967. 2. 83–92.
Nádass József: 1923: Egy tervezett antológia és Szabó Lőrinc = Tiszatáj, 1967. 2. 172–174.
Moldvay Győző: Szabó Lőrinc és a „Délsziget” = Tiszatáj, 1967. 2. 174–178.
Kabdebó Lóránt: Emlékezés = Napjaink, 1967. 10. 6.
Németh Antal: Szabó Lőrinc és Az ember tragédiája = Palócföld, 1968. 1. 77–89. [Szabó Lőrinc verses szövegeinek beiktatása a dráma sorai közé a Tragédia 1932-es németországi előadásában.]
Németh Antal: Szabó Lőrinc Csongor és Tünde átköltése = Irodalomtörténeti Közlemények, 1969. 486–492. [Az átköltés története, a szövegek közlésével.]
Szíj Rezső: Emlékek Szabó Lőrincről = Alföld, 1969. 6. 76–79.
Szabó Lőrinc = kirgizül = Élet és Irodalom, 1969. 42. 4.
Vidor Miklós: Két pillanatfelvétel = Magyar Hírlap, 1969. dec. 7. [Szabó Lőrinc Tücsökzene-korszakáról.]
Ignácz Rózsa: Enkidu a Balatonon (Szabó Lőrinc-emlékeimből) = Jelenkor, 1970. 7–8. 715–724. [A Huszonhatodik év ciklus élményanyagából.]
Mikes Margit: Pillanatfelvételek emberközelből: Emlékezés Szabó Lőrincre = Új Látóhatár, 1970. 58–64.
Hajdu Ráfis: Szabó Lőrinc hetven éve született = Népszava, 1970. márc. 28.
Temirkul Umetilajev: Nem feledtem el Budapestet = Vigilia, 1970. 282–283. [Találkozásairól Szabó Lőrinccel 1944–45-ben.]
Vargha Balázs: Átok és idill: Szabó Lőrinc Budapestje = Budapest, 1970. 6. 21–22. [Kötetben: Vargha Balázs: Állok Dunánk szélén, a pesti parton, Tankönyvkiadó Vállalat, Bp. 1984. 349–356.]
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc tizenöt éve halt meg = Napjaink, 1972. 10. 12.
Zelk Zoltán: Ő meg a világ = Élet és Irodalom, 1972. 40. 5.
Németh Antal: Szabó Lőrinc Shakespeare fordításai = Filológiai Közlöny, 1973. 1–2. 97–113.
Zelk Zoltán: Főhajtás a túlvilágra = Napjaink, 1973. 12. 1.
Kabdebó Lóránt: Hetvenöt éve született Szabó Lőrinc = Magyar Hírlap, 1974. márc. 30.
Hárs Ernő: Szabálytalan emlékezés Szabó Lőrincre = Forrás, 1974. 12. 24–28.
Péter László: Szabó Lőrinc szegedi kapcsolatai = Délmagyarország, 1975. márc. 30.
Reöthy Ferenc: Szabó Lőrinc Balatonszemesen = Somogy, 1975. 2. 81–83.
Alföldi Jenő: Hetvenöt éve született Szabó Lőrinc = Élet és Irodalom, 1975. 13. 13.
Pomogáts Béla: Hetvenöt éve született Szabó Lőrinc = Népszava, 1975. márc. 23., A Könyvtáros, 1975. 3. 166–167.
Zappe László: Hetvenöt éve született Szabó Lőrinc = Népszabadság, 1975. márc. 29.
Farkas László: Szabó Lőrinc műhelye = Új Írás, 1975. 5. 70–73.
Gál István: Szabó Lőrinc kecskeméti verseskönyve Tóth László leveleinek tükrében = Forrás, 1975. 5–6. 72–75.
Fodor Ilona: Tücsökzene: Szabó Lőrinc emlékezetéről = Alföld, 1975. 11. 76–79.
Fábián Dániel: József Attila és Szabó Lőrinc = Vigilia, 1976. 11. 772–773.
Gergely Pál: Szabó Lőrinc és az Erdélyi Helikon (Szépmíves Céh) = Irodalomtörténeti Közlemények, 1977. 1. 107–108.
Cs. Nagy István: Szabó Lőrinc végső reménye = Könyv és Nevelés, 1977. 1. 3–8.
Szabó Károly: Egy avatandó költőszobor előtt = Palócföld, 1977. 3. 10–11. [Borsos Miklós Balassagyarmaton felállított alkotásáról.]
Moldvay Győző: Szabó Lőrinc és Umetoli: Adalékok egy irodalmi disputához = Új Tükör, 1977. 36. 23.
Pomogáts Béla: Húsz éve halt meg Szabó Lőrinc = Szolnok Megyei Néplap, 1977. okt. 2.
Szokolay Károly: Húsz éve halt meg Szabó Lőrinc = Békés Megyei Népújság, 1977. okt. 16.
Csupor Tibor: A Baumgartner-ház = Somogyi Néplap, 1978. aug. 13.
Kardos László: Apróságok Szabó Lőrincről = uő.: Hármaskönyv, Szépirodalmi, Bp., 1978, 268–278.
Ötvös László: Szabó Lőrinc édesanyjának sírjánál = Reformátusok Lapja, 1979. 4. 3.
Vati Papp Ferenc: „A legmaradandóbb hatást örök és mindig megújuló kíváncsisága tette rám”: Beszélgetés Gáborjáni Szabó Lőrinccel = Köznevelés, 1979. 16. 17–19.
Dobóné Berencsi Margit: Nyolcvan éve született Szabó Lőrinc = Népújság, 1980. márc. 30.
[Geszti Pál] G. P.: Nyolcvan éve született Szabó Lőrinc = Magyar Hírlap, 1980. ápr. 2.
Hajnal Gábor: Lőrinc Szabó = Budapester Rundschau, 1980. 11. 10.
Kabdebó Lóránt: Nyolcvan éve született Szabó Lőrinc = Dolgozók Lapja, 1980. márc. 30.
Kiszely Sándor: Nyolcvan éve született Szabó Lőrinc = Evangélikus Élet, 1980. 13. 4.
Lévay Botond: Nyolcvan éve született Szabó Lőrinc = Hajdú-Bihari Napló, 1980. 30. 10.
Lőcsei Gabriella: Nyolcvan éve született Szabó Lőrinc = Magyar Nemzet, 1980. márc. 29.
Németh G. Béla: Nyolcvan éve született Szabó Lőrinc = Kritika, 1980. 4. 17–18. [Látóhatár, 1980. 6. 66–72.]
Szentmihályi Szabó Péter: Nyolcvan éve született Szabó Lőrinc = Élet és Irodalom, 1980. 13. 6.
Tóth István: Nyolcvan éve született Szabó Lőrinc = Dunántúli Napló, 1980. márc. 30.
Tóbiás Áron: Nyolcvan éve született Szabó Lőrinc = Olvasó Nép, 1980. szept., 79–83.
Varga Imre: Nyolcvan éve született Szabó Lőrinc = Irodalmi Szemle, 1980. 4. 371–373.
Varga József: Nyolcvan éve született Szabó Lőrinc = Magyar Hírlap, 1980. márc. 30.
[N. n.]: Nyolcvan éve született Szabó Lőrinc = Napjaink, 1980. 10. 17.
[N. n.]: Nyolcvan éve született Szabó Lőrinc = Népszabadság, 1980. ápr. 1.
Lengyel András: Bajcsy-Zsilinszky Endre és a „Magyarország” kapcsolatához (1935–1936) = Magyar Könyvszemle, 1980. 4. 370–376. [8 Szabó Lőrincnek szóló levél közlésével.]
Kántor Lajos: Szabó Lőrinc-versek a Keleti Újságban = Utunk, 1980. 13. 6.
Erdős Jenő: Emléksorok Szabó Lőrincről = Kelet-Magyarország, 1980. ápr. 20. 6. [Fábián Dániel orvos emlékezése.]
Nikolin Éva: Tücsökzene = Csongrád megyei Hírlap, 1981. máj. 8. [Visszaemlékezés.]
Illés Endre: Az óriás sejt = Új Tükör, 1981. 52. 8–9. [Kötetben: Illés Endre: Szerelmeim, évek múlva, Magvető, Bp. 1984, 120–126.; Szabó Lőrinc levelezése feleségével.]
[N. n.] Felavatták Szabó Lőrinc emléktábláját Hévízen = Népszava, 1982. nov. 14.
Lipták Gábor: Szabó Lőrinc = uő.: Nyitott kapu: Vendégkönyvek faggatása, Magvető, Bp. 1982. 322–341.
Kabdebó Lóránt: Kettős tükör: Illyés és Szabó Lőrinc = „Bátrabb igazságokért”: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem XX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság rendezésében a 80 éves Illyés Gyula életművéről tartott tudományos ülésszak előadásai, szerk. Fráter Zoltán, ELTE, Bp. 1982, 193–207. [Megjelent még: Életünk, 1983. 8. 733–740.]
Kelemenné Takáts Ilona: Szabó Lőrinc Fonyódon emlékezése = Somogy, 1982. 4. 70–72. [Kelemenné Takáts Ilona visszaemlékezését lejegyezte: Reöthy Ferenc.]
Schelken Pálma: Hová lett Szabó Lőrinc „pepita füzete”? = Magyar Nemzet, 1982. okt. 12.
Tornai József: Régi vallomás Szabó Lőrincről = uő.: Az ihlet sötét és világos foltjai: Válogatott tanulmányok, Gondolat, Bp. 1982, 42–51.
Takáts Gyula: Szabó Lőrinc hévízi emléktáblája előtt = Népszava, 1983. jan. 22. [Kötetben: Takáts Gyula: A tükrök szava = betűk arca: Jegyzetek, válaszok, vallomások, Szépirodalmi, Bp. 1985, 242–246.]
Bakó Endre: Magyar, alföldi és debreceni (Szabó Lőrinc Csokonai- díja) = Napjaink, 1983. 4. 30–31.
Tasi József: Szabó Lőrinc és Juhász Gyula = Irodalomtörténeti Közlemények, 1983. 6. 652– 659.
Szabó Lőrincné: Babitsra emlékezve = Vigilia, 1983. 12. 931–933.
– Ib = : Emlékezés Szabó Lőrincre = Reformátusok Lapja, 1983. 5. 4.
Marafkó László: A halhatatlan kert: Apjáról beszél G. Szabó Lőrinc = Magyar Nemzet, 1983. máj. 14.
Kardos László: Törmelék = uő.: Harminchárom arc, Szépirodalmi, Bp. 1983, 397–405.
Kabdebó Lóránt: A háborúnak vége, Móra, Bp. 1983, 35–50, 155–166, 167–180, 209–228. [A Kardos Lászlóval, Illyés Gyulával, Keresztury Dezsővel, Vas Istvánnal 1980-ban készített beszélgetések Szabó Lőrincről szólnak.]
Csák Géza: Szabó Lőrinc ózdi napjai = Napjaink, 1984. 8. 23–24.
Engler, Jürgen: Der Dichtung schöpferischer Widersinn = Sinn und Form, 1984. 2. 390–398.
Kabdebó Lóránt: Költészet és valóság: G. Szabó Lőrinccel a Lóci- versekről = Napjaink, 1984. 8. 24–27. [Kötetben: Kabdebó Lóránt: A műhely titkai, Móra, Bp. 1984, 38–53.]
Dobóné Berencsi Margit: Nyolcvanöt éve született Szabó Lőrinc = Népújság, 1985. ápr. 6.
[Kiss Dénes] K. D.: Nyolcvanöt éve született Szabó Lőrinc = Népszava, 1985. márc. 30.
Domokos Mátyás: Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Nagy László versmondásáról: Válaszok Bán Magdának = Irodalomtörténet, 1986. 1. 237–242.
Péter László: A napimádó költő = Élet és Irodalom, 1986. 13. 6.
Péter László: Szabó Lőrinc szegedi barátai = uő.: A szerette város: Írások Szegedről, Szépirodalmi, Bp. 1986, 465–469.
Örkény István: Szabó Lőrinc játéka = Élet és Irodalom, 1986. 18. 14. [Örkény István hagyatékából.]
Sőtér Jász Veronika: Szabó Lőrinc = Új Írás, 1987. 1. 97–99. [Naplórészlet 1957-ből.]
Domokos Mátyás: Szabó Lőrinc könyvtárszobája = Kortárs, 1988. 6. 134–142. [Kötetben: Beszélő házak és tájak: A magyar irodalom emlékhelyei, szerk. Hatvany Lajos, ill. Gink Károly, s. a. r. Erki Edit, Officina, Bp. 1989, 734–746.]
Magyar Katalin: Kalózkiadás, slendriánság avagy mind a kettő? = Képes Hét, 1988. 39. 34. [A Szabó Lőrinc Összes versei (1988) c. kiadvány hányattatásai.]
D. Magyari Imre: Vers, éjszaka: Szabó Lőrinc ürügyén a líráról = Magyar Ifjúság, 1988. 15. 28–29.
Németh Antal: Szabó Lőrinc négy Shakespeare-fordítása = uő.: Új Színházat: Tanulmányok, vál., szerk. Koltai Tamás, Múzsák, Bp. 1988, 265–273.
Kőszegi Imre: Szabó Lőrinc a lovát ugratja = Rakéta Irodalmi Kávéház. vál., bev. Galsai Pongrác, szerk. Zsámboki Zoltán, Magvető, Bp. 1988, 70–76.
Rajnai László: Tücsökzene = élő adásban = Stádium, 1989. 1. 46–50.
Filip Gabriella: „Segíts élni...”: Szabó Lőrinc születésnapján = Hírmondó, 1989. 4. 8.
Kabdebó Lóránt: Lóci hat(van) éves = Magyar Nemzet, 1989. dec. 14.
Csala Károly: Egy váratlan Szabó Lőrinc-lobbanás = Népszabadság, 1989. dec. 30. [Vers és valóság ismeretlen kéziratáról.]
Horpácsi Sándor: Szabó Lőrinc szerzői estje Miskolcon, 1956. október 23-án: Interjú Bihari Sándorral, az est rendezőjével = Holnap, 1990. 2. 39–41.
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc és Zilahy Lajos = Új Írás, 1991. 10. 84–89. [Kötetben: A lélek nem aludt ki: Tisztelgés Zilahy Lajos születésének századik évfordulóján, szerk. Bihari József, Pest Megyei Múzeumok Igazgatóság, Szentendre, 1991; Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc „pere”, Argumentum, Bp. 2006, 90–121.]
Katona Béla: Szabó Lőrinc és Szabolcs-Szatmár = Pedagógiai Műhely [Nyíregyháza], 1992. 5. 33–49.
Kabdebó Lóránt: „Leveleimet madzaggal körülzárva tartsa!” = a titoktalan Szabó Lőrinc titkairól = Magyar Nemzet, 1993. 143. 11. [Osztovits Ágnes interjúja.]
Széchenyi Ágnes: Megmenekül a költői hagyaték: Megalakult a Szabó Lőrinc Alapítvány = Magyar Hírlap, 1994. 90. 15.
Czeizel Endre: Szabó Lőrinc családfája = Kritika, 1995. 1. 12–16.
Albert Zsuzsa: Legenda Szabó Lőrincről = Látó, 1995. 9. 87–96. [Domokos Mátyás, Garainé Varga Irén, Hárs Ernő, Keresztury Dezső, Lakatos István, Thomas Mariann, Tornai József, Sándor Judit, ifj. Szabó Lőrinc emlékezései.]
Szokolay Sándor: A Szabó Lőrinc-kantátáról és a hitről = Új Horizont, 1997. 2. 85–88.
Bakó Endre: Szabó Lőrinc debreceni útjai és kapcsolatai = Debreceni Szemle, 2000. 2. 230–242.
Bakó Endre: Elfelejtett interjú Szabó Lőrinccel egy debreceni lapban = Tekintet, 2002. 2–3. 146–151.
Hárs Ernő: Tíz év Szabó Lőrinc műhelye körül = Új Holnap, 2000. máj.–aug., 74–79.
Czeizel Endre: Szabó Lőrinc = uő.: Költők, gének, titkok: A magyar költő géniuszok családfaelemzése, Galenus Kiadó, Bp. 2000, 147–156.
Kiss Noémi: Szabó Lőrinc és Carl Rothe kapcsolatának irodalmi térképe = Új Holnap, 2000. máj.–aug., 125–130.
Czeizel Endre: Szabó Lőrinc (1900–1957) = uő.: Aki költő akar lenni, pokolra kell annak menni? Magyar költő-géniuszok testi és lelki betegségei, GMR Reklámügynökség, Bp. 2001, 177–186.
Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc utolsó emlékezése = Napút, 2005. 7. József Attila-emlékév melléklet. 4–12.
Kabdebó Lóránt: Olvasás közben = Új Holnap, 2005. 6. 69–71. [A Macocha-szakadéknál Brünn mellett felállított Szabó Lőrinc emléktábla története.]
Horányi Károly: Szabó Lőrinc utazása [részletek egy esszéregényből] = Kortárs, 2006. 7–8. 154–166.
Blasszauer Róbert: Szabó Lőrinc az ÁVH látókörében = Magyar Napló, 2006. 1. 14–19.
Horányi Károly: Szabó Lőrinc első igazolási tárgyalásának jegyzőkönyve = Magyar Napló, 2007. okt., 23–30.
Lászlóffy Csaba: Szabó Lőrinc-opusok [Szabó Lőrinc ki-bejáró lelke 1956-ban; Elégia az öregkori szépségről; Az érzékenység ára; A Teremtő kísértései; Obstitra váró Trisztán; Rekonstruálhatatlan képességeink; Lőrinc-papa már] = http://www.szabolorinc.hu/index_files/page/irodalmi_hivatkozasok/laszloffy_szl_opusok.pdf
Lászlóffy Csaba: Kiért, ki mellett? [négy szonett] = http://www.szabolorinc.hu/index_files/page/irodalmi_hivatkozasok/laszlof...
Lászlóffy Csaba: A költő özvegy múzsája avagy a lázadás rémülete [drámai jelenet], 2008. febr. 27. = http://www.szabolorinc.hu/index_files/page/irodalmi_hivatkozasok/laszloffy_szldrama.pdf
A bibliográfiát összeállította Kabdebó Lóránt
Borítók
A szegény Villon tíz balladája és A szép fegyverkovácsné panasza (1931)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
A szegény Villon tíz balladája és A szép fegyverkovácsné panasza (1940)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Kéziratok
Szakértő
Ajánlott honlapok
Szabó Lőrinc-szócikk a Wikipédián
A Miskolci Egyetem Szabó Lőrinc Kutatóhelyének és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának honlapja: krk.szabolorinc.hu