Rakovszky Zsuzsa

Digitalizált művek

A Szerző művei lista tételesen, ábécérendben felsorolja a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotását (valamennyi műfajban, a regénytől a versig). A művek címe mögött eredeti megjelenésük helye és évszáma olvasható.

A Szerző kötetei nézet az eredeti könyvmegjelenés szerint csoportosítja a feldolgozott és új, digitalizált változatban közzétett műveket.

Tematikus keresés

Keresés a művekben

Keresés szűrése

Életrajz

Rakovszky Zsuzsa (1950–)

Sopronban született 1950. december 4-én. A Torna utcai ház nemcsak gyermekkorának, hanem egész életének meghatározó helyszíne, ahová hosszas kitérő után 2003-ban költözött vissza. Ahogy egy interjúban elmondta, irigylésre méltónak tartja azt az életet, amelyet egyetlen házban élnek le.[1] (A helyhez, házhoz való erős kötődésre volt más példa is a Rakovszky családban. Apai nagyanyja, amikor az I. világháború után úgy döntött, hogy a Felvidékről fiai után költözik, a költözés előtti éjszakán meghalt.[2]) Sopron – hol név nélkül, hol költött néven – meghatározó helyszíne a Rakovszky-műveknek. A szülői ház, a környező utcák, a lakás belső terei, de a tágabb környezet, például a Lőverek is több versben, novellában, regényben feltűnnek. Budapesti vendégszerepléseinek visszatérő zárlata, hogy mennie kell, mert indul a vonata Sopronba. Ezt az erős kötődést a város azzal ismerte el, hogy 2016-ban díszpolgárává avatta.

Mindössze egyéves volt, amikor édesapja meghalt. Rakovszky Tibor (1893–1952) a felvidéki Szenicén született, a pozsonyi egyetemen szerzett jogi diplomát. Az első világháború után került először Sopronba, majd Budapestre. A II. világháború előtt főispáni titkár, majd miniszteri segédtitkár volt, később egy export vállalat igazgatójaként dolgozott. Édesanyja, Szűcs Zsuzsanna (1918–1981) szintén a Felvidéken, Privigyén született. Gépírónő, majd pénzügyi előadó volt. A fiatalon megözvegyült édesanyának gyerekkori dajkája, Mellus Anna volt a segítségére, tíz évig, az édesanya második házasságáig hármasban éltek. Rakovszky Zsuzsa nevelőapja, Majoros József szintén jogi egyetemet végzett. Tíz évet töltött a Gulágon, hazakerülése után raktárosként dolgozott. 

Rakovszky Zsuzsa az általános iskolát a Színház utcai, ma már nem működő Zrínyi Ilona Állami Általános Leányiskolában végezte, majd a Martos Flóra Gimnáziumban (jelenleg Eötvös József Evangélikus Gimnázium), angol szakon érettségizett 1969-ben.

Kezdetben a rajzolás, festés is vonzotta, általános iskolai rajztanára, a Sopronban jól ismert festőházaspár nőtagja, Mende Gusztávné szakkörébe járt, később azonban úgy találta, hogy túlságosan elégedett a képeivel, amit a dilettantizmus jelének gondolt, így felhagyott a festéssel.

Első versélményei édesanyja felolvasásaihoz kötődnek, aki különösen Arany János verseit és a Toldit olvasta fel gyakran. Verseket kisgyermekként, ötévesen kezdett írni (az első pársorosokat még úgy diktálta le az édesanyjának), majd hosszabb kihagyások következtek. Már középiskolásként, eljárt a Soproni Fiatalok Művészeti Kollégiumának felolvasásaira.

Az egyetemet Debrecenben kezdte, másodévtől azonban Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta, ahol 1975-ben magyar-angol szakos tanári diplomát szerzett. Tanítani azonban nem tanított. Ötödéves korában Egri Péter professzora kérdésére, hogy mihez kezdene legszívesebben az egyetem után, azt válaszolta, hogy bakter lenne valahol vidéken, egy megszűnt vasútvonal mellett. „Akkor maga könyvtáros lesz” – hangzott a válasz.[3] És valóban, a diploma megszerzése után először az akkori Állami Gorkij Könyvtárban (ma Országos Idegennyelvű Könyvtár) dolgozott 1975 és 1979 között, majd az ELTE angol tanszékének könyvtárában 1979-től 1981-ig. 1982 és 1986 között a Helikon Kiadó szerkesztője volt. 1987-től szabadfoglalkozású író, műfordító.

Mestert keresve, verseit ismeretlenül elküldte Vas Istvánnak, aki biztatta, de arra intette, hogy várjon még a publikálással. Első folyóiratközlése végül 1976-ban, az Új írásban jelent meg. Vas István segítette abban is, hogy megjelenhessen egy pályakezdő költőket bemutató antológiában, a Madárútonban (1979), a Móra Kiadó Kozmosz Könyvek sorozatában.

Még első önálló kötete megjelenése előtt, 1980-ban Strand című verséért megkapta a Graves-díjat.

A következő évben, 1981-ben aztán megjelent bemutatkozó kötete, a Jóslatok és határidők, szintén a Kozmosz Könyvek sorozatban.  

Az ezredfordulóig még négy verseskötetet publikált:

Tovább egy házzal (Magvető, 1987), Fehér-fekete (Jelenkor, 1991), Hangok (Cserépfalvi, 1994), Egyirányú utca (Magvető, 1998).

Az ezredforduló környékén kezdett prózát írni. 2002-ben megjelent történelmi regényét, a XVII. századi Lőcsén és Sopronban játszódó A kígyó árnyékát (Magvető, 2002) a közönség és a kritika egyöntetű elismeréssel fogadta. Megkapta érte a Márai Sándor-díjat és az év legjobb könyvének járó Magyar Irodalmi Díjat is.

Ezt követően prózai munkák és verseskötetek váltogatták egymást az életművében. Gyermekkori emlékeit, az akkori Sopront A hullócsillag éve (Magvető, 2005) című regényében írta meg. További prózai munkái: A Hold a hetedik házban (novellák, Magvető, 2009), VS (regény, Magvető, 2011), Szilánkok (regény, Magvető, 2014), Célia (regény, Magvető, 2017). Verseskötetei: Visszaút az időben (Magvető, 2006), Fortepan (Magvető, 2015), Történések (Magvető, 2018).

1997/1998-ban szerződéses munkatársként részt vett a Beszélő szerkesztésében, több interjúja is megjelent ebben az időszakban a folyóiratban, például Mándy Ivánnal, Réz Pállal, Závada Pállal.

Az 1989-ben induló Holminak kezdettől fontos szerzője volt, itt jelent meg, az első számban, 1989 októberében a rendszerváltásról szóló Decline and Fall című verse. 2014 végéig, a folyóirat megszűnéséig, elsősorban itt közölte verseit, elbeszéléseit. Bár a folyóirat gyakorlati szerkesztésében ténylegesen nem vett részt, a szerkesztőbizottsági tagok között 1994-től ott szerepelt a neve.

Költői, írói munkássága mellett jelentős műfordítói tevékenységet folytat, sokáig ez utóbbi volt a kenyérkereső munkája. Angol és amerikai költők (pl. Kingsley Amis, Elisabeth Bishop) versei, Ibsen verses drámái (Kúnos Lászlóval közösen), Alice Munro elbeszélései, Charles Frazier Hideghegy című regénye mellett lefordította például Bruno Bettelheim Az elég jó szülő című munkáját. Ibsen több drámáját, Euripidész Médeiáját ma rendre az ő fordításában játsszák színházaink. Történeti és filozófiai munkák mellett, a pénzkereset kényszere miatt lefordította Stephenie Meyer Alkonyat (Twilight) sorozatának első három kötetét, és régebben romantikus szerelmes füzetek magyarítását is vállalta. Az angol mellett német nyelvből is fordított, például Theodor Storm és C. F. Meyer verseit.

Drámát eddig egy alkalommal írt, a Nemzeti Színház felkérésére, a Tízparancsolat nevű drámapályázatra A nyolcadik címmel, amelyet 2010-ben felolvasószínházi formában mutattak be a Nemzeti Színházban.

Négy hosszabb külföldi tanulmányúton volt: 1988/1989-ben Soros-ösztöndíjjal Angliában tanulmányozta az angol költészetet, 1990-ben az Iowai Nemzetközi Íróprogramban vett részt, 2002-ben Svájcban, a Bodman-Literaturhausban dolgozhatott, és ugyanebben az évben hat hónapot töltött Bécsben, az Institut für die Wissenschaften vom Menschen vendégeként.

Verseiből angol nyelven New Life címmel jelent meg válogatás George Szirtes fordításában (London, Oxford University Press, 1994), németül Familienroman címmel Zsuzsanna Gahse fordításában (Wien, Edition Korrespondenzen, 2002), finnül pedig Hannu Launonen fordításában olvashatók válogatott versei (Yhteyksiä. Valikoima runoja. Helsinki, Werner Söderström Osakeyhtiö, 2008). Regényei közül A kígyó árnyékát német, olasz, bolgár és holland fordításban is kiadták. A VS török és francia, A hullócsillag éve olasz nyelven szintén megjelent.

2007-ben Artemisz Kiadó néven kis könyvkiadót alapított Turbuly Évával közösen. Itt jelent meg egyetlen gyermekeknek írt verseskötete, az Ismered-e? Füvészkönyv gyerekeknek (2007, illusztrálta G. Kristóf Éva), valamint Elizabeth Gaskell-fordításai, az Észak és Dél (2007) és az Egy orvos vallomásai (Cranford / Egy orvos vallomásai címen, 2008).

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Székfoglalóját Énvers – szerepvers címmel 2009. december 10-én tartotta meg.

Munkásságát számos díjjal, elismeréssel jutalmazták, amelyek között állami díjak pl. József Attila-díj (1988), Kossuth-díj (2010) és magán alapítású díjak így a Soros Alapítvány Életműdíja (1992), AEGON Művészeti Díj (2007), Libri Irodalmi Díj (2016) egyaránt szerepelnek.

1974 és 1981 között házasságban élt Márkus András matematikussal.

1992-ben született fia, Rakovszky Tibor elméleti fizikus.

 

[1] A múlt nem múlik el. Virág F. Éva: Látogatóban Rakovszky Zsuzsánál. Magyar Hírlap, 1998. 04. 25. 17.o.

[2] „valaminek el kell mozdulnia az emberben…” – beszélgetés Rakovszky Zsuzsa íróval, költővel, műfordítóval. Helikon, 2016. 21. szám

[3] Vidéki lány Budapesten – Közeli Rakovszky Zsuzsával. Nők Lapja 2016/3.

 

Fontosabb díjak, elismerések:

1980 – Graves-díj

1986, 1991 – Déry Tibor-jutalom

1988 – József Attila-díj

1989 – Az Év Könyve-jutalom

1992 – IRAT-nívódíj

1992 – a Soros Alapítvány Életműdíja

1997 – a Soros Alapítvány Alkotói Díja

1997 – a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj

1999 – Salvatore Quasimodo-díj

2002 – Magyar Irodalmi Díj

2003 – Márai Sándor-díj

2007 – AEGON Művészeti Díj

2008 – Prima-díj

2010 – Kossuth-díj

2015 – Babits Mihály Alkotói Emlékdíj

2016 – Libri irodalmi díj

2017 – Hazám-díj

 

Az életrajzot Turbuly Lilla írta.

 

Bibliográfia

Önálló kötetek

Jóslatok és határidők. Versek. Bp. 1981. (Kozmosz Könyvek.)

Tovább egy házzal. Versek. Bp. 1987. Magvető, 62 p.

Fehér-fekete. Versek. Pécs. 1991. Jelenkor, 63 p.

Hangok. Válogatott és új versek. Bp. 1994. Cserépfalvi.

Egyirányú utca. Versek. Bp. 1998. Magvető, 56 p.

A kígyó árnyéka. Regény. Bp. 2002. Magvető 467 p. = Bp. 2004. Magvető 467 p. = Hangoskönyv (Felolvasó: Korompai Vali.) Bp. 2006. MVGYOSZ, 1182 min. (1 CD - mp3.) (Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének hangoskönyvtára.) = Bp. 2007. Magvető 467 p. = Bp. 2013. Magvető 467 p.

Familienroman. Gedichte. Válogatott versek magyarul és németül. Aus dem Ungarischen von Zsuzsanna Gahse. Wien. 2002. Edition Korrespondenzen.

A hullócsillag éve. Regény. Bp. 2005. Magvető, 404 p.

Visszaút az időben. Összegyűjtött és új versek. Bp. 2006. Magvető, 272 p.

A Hold a hetedik házban. Novellák. Bp. 2009. Magvető, 352 p.

VS. Regény. Bp. 2011. Magvető, 400 p.

Szilánkok. Regény. Bp. 2014. Magvető, 610 p.

Fortepan. Versek. Bp. 2015. Magvető Könyvkiadó, 72 p.

Célia. Regény. Bp. 2017. Magvető Könyvkiadó, 312 p.

Történések. Versek. Bp. 2018.  Magvető Könyvkiadó, 72 p.

Gyerekkönyvek

G. Kristóf Éva, Rakovszky Zsuzsa: Ismered-e? Füvészkönyv gyerekeknek. Sopron. 2007. Artemisz, 70 p.

Fontosabb műfordítások

A megbabonázott pudding. Ír népmesék. Bp. 1982. Helikon.

Wordsworth és Coleridge versei. (Másokkal.) Bp. 1982. Európa.

Kingsley Amis versei. = A szűz és az egyszarvú. Mai angol költők. Bp. 1983. Európa.

Robert Browning, Lewis Carroll és mások versei. = Klasszikus angol költők. Bp. 1986. Európa.

Theodor Storm és C. F. Meyer versei. = Theodor Storm, Gottfried Keller és Conrad Ferdinand Meyer versei. Bp. 1986. Európa.

William Trevor: Balvégzet bolondjai. Regény. Bp. 1987. Magvető.

John Paget: Magyarország és Erdély. Bp. 1987. Helikon.

Robert E. Sherwood: Roosevelt és Hopkins. Bp. 1989. Magvető.

Robert Frost, Marianne Moore, Elizabeth Bishop és Adrianne Rich versei. = Amerikai költők antológiája. Bp. 1990. Európa.

G. K. Chesterton: Az ember, aki Csütörtök volt. Bp. 1990. Helikon.

D. M. Thomas: A fehér hotel. Regény. Bp. 1990. Európa.

Elizabeth Bishop: A képzeletbeli jéghegy. Válogatott versek. Bp. 1990. Európa.

Tony Harrison és David Harsent versei. = Új kabát, utolsó esély. Kortárs brit költők. Bp. 1993. Európa.

Bruno Bettelheim: Az elég jó szülő. Bp. 1994. Kossuth.

Malcolm Bradbury – L. Richard Ruland: Az amerikai irodalom története a puritanizmustól a posztmodernizmusig. (Másokkal.) Bp. 1997. Corvina.

Bertrand Russell: A hatalom és az egyén. Bp. 1997. Kossuth.

Moody–Martin: Írország története. (Másokkal.) Bp. 1999. Corvina.

Charles Frazier: Hideghegy. Bp. 1999. Magvető.

Henrik Ibsen: Drámák. Brand, Peer Gynt. (Kúnos Lászlóval.) Bp. 2003. Magvető.

Euripidész: Médeia. Bp. 2005. Katona József Színház.

Elizabeth Gaskell: Észak és Dél. Sopron. 2007. Artemisz, 523 p.

Önálló kötet idegen nyelven

angol

New Life. (Válogatott versek angolul.) Ford.: George Szirtes. London. 1994. Oxford University Press. (Oxford Poets sorozat.)

finn

Yhteyksiä. Valikoima runoja. [Kapcsolatok. Válogatott versek.] (Ford.: Hannu Launonen.) Helsinki. 2008. Werner Söderström Osakeyhtiö, 73 p.

holland

De schaduw van de slang. [A kígyó árnyéka.] (Ford.: Anikó Daróczi, Ellen Hennink.) Amsterdam. 2007. Van Gennep, 464 p.

német

Familienroman. Gedichte. Válogatott versek magyarul és németül. Aus dem Ungarischen von Zsuzsanna Gahse. Wien. 2002. Edition Korrespondenzen.

Im Schatten der Schlange. [A kígyó árnyéka.] (Ford.: Ernő Zeltner.) München. 2005. btb, 575 p.

olasz

L'ombra del serpente. [A kígyó árnyéka.] (Ford.: Laura Sgarioto.) Milano. 2007. Baldini Castoldi Dalai, 472 p.

 

A bibliográfiát összeállította Várady Szabolcs.

 

Szakirodalom

Digitalizált szakirodalom

Parti Nagy Lajos: Névszón ige. Jelenkor, 1989/1.

Lator László: Világító közbeszéd. = L. L.: Szigettenger. Bp. 1993. Európa.

Lator László: Üres színpad. = L. L.: Kakasfej vagy filozófia. Bp. 2000. Európa.

Margócsy István: Margináliák. Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka. 2000, 2002/9.

Szakirodalom

Recenziók

Jóslatok és határidők

Petrőczi Éva: Szobatüzek egy tükörteremben. = Új Írás, 1982. 5. sz. 116–118. old.

Nyilasy Balázs: Pályakezdő költők 198182. = Alföld, 1982. 9. sz. 90–94. old.

Ferencz Győző: Végállapot. = Mozgó Világ, 1983. 4. sz. 26–27. old.

Parti Nagy Lajos: „Állandó jelen alatt.” = Jelenkor, 1982. 9. sz. 847–850. old.

Tovább egy házzal

Vasy Géza: Líra a nyolcvanas években. = Népszava, 1987. június 6. 8. old.

Károlyi Csaba = Vigilia, 1988. 7. sz. 551–552. old. Ismertetés.

Iszlai Zoltán: Visszanyert személyesség. = Élet és Irodalom, 1987. 24. sz. 10. old.

Pomogáts Béla: A gondolat hétköznapjai. = Magyar Hírlap, 1987. június 19.

Nyilasy Balázs = Kritika, 1988. 3. sz. 33. old.

Keresztury Tibor: „Ami megérett, végetér.” = Alföld, 1988. 4. sz. 80–81. old.

Lengyel Balázs: Verseskönyvről verseskönyvre. = Életünk, 1988. 4. sz. 470–471. old. és L. B.: Visszatérés. Esszék, tanulmányok. Pécs, Jelenkor, 1990. 83–84. old.

Király Edit = Kortárs, 1987. 10. sz. 159–160. old. Ismertetés.

Dienes Ottó: „Az éjszaka hézagtalan lilája…” = Napjaink, 1988. 1. sz. 31–32. old. és D. O.: A megsemmisítő beteljesedés misztériuma. Székesfehérvár, Vörösmarty Társaság, 1991. 59–64. old.

Domokos Mátyás: Tovább egy házzal. Rakovszky Zsuzsa versei. = D. M.: Varázstükrök között. Bp. Szépirodalmi, 1991. 228–232. old.

Fehér-fekete

Wirth Imre: Ex libris. = Élet és Irodalom, 1991. 19. sz. 11. old.

Horkay-Hörcher Ferenc = Kritika, 1991. 8. sz. 34–35. old.

Vasy Géza: Versekhez közelítve II. = Forrás, 1992. 9. sz. 94–95. old.

Pór Judit = Új Forrás, 1991. 12. sz. 64–47. old. és P. J.: Lóháton Rómában. Bp., Sík Kiadó, 1996. 147–149. old.

Bodor Béla: A Houdini-élmény. = Kortárs, 1991. 10. sz. 105–110. old.

Orbán Ottó–Varga Lajos Márton: „Csak-élni nem lehet.” = Jelenkor, 1991. 11. sz. 952–955. old. és V. L. M.: Kritika két hangra. Bp., Pesti Szalon, 1994. 87–94. old.

Lator László–Parti Nagy Lajos: Két bírálat egy könyvről. = Holmi, 1992. 2. sz. 281–292. old.

Lator László: Világító közbeszéd. = L. L.: Szigettenger. Bp., Európa Könyvkiadó, 1998. 310–318. old.

Tandori Dezső: Semmit, ha ezt nem. Rakovszky Zsuzsa verseiről. = Alföld, 1992. 4. sz. 63–70. old.

Margócsy István: Vagy-vagy. Rakovszky Zsuzsa költészetéről. = Apollón, 1993. 1. sz. 167–171. old. és M. I.: „Nagyon komoly játékok.” Bp., Pesti Szalon, 1996. 167–176. old.

Hangok

Gyulai Noémi: A tárgyak elrendezése. = Új Holnap, 1997. 12. sz. 111–117. old.

Németh G. Béla–Báthori Csaba: Két bírálat egy könyvről. = Holmi, 1995. 4. sz. 548–562. old.

Bazsányi Sándor: A líra idején „innen” és „túl”. = Jelenkor, 1994. 12. sz. 1107–1113. old.

Szilágyi Ákos: Margináliák. = 2000, 1994. 12. sz. 53–60. old.

Egyirányú utca

Alexa Károly: „…mint apátnő vagy agátkő…” = Kortárs, 1998. 8. sz. 86–91. old.

Angyalosi Gergely, Bán Zoltán András, Németh Gábor, Radnóti Sándor: Irodalmi kvartett Rakovszky Zsuzsa Egyirányú utca című verseskötetéről. = Beszélő, 1998. 6. sz. 110–115. old.

Lator László: Kakasfej vagy filozófia. = Népszabadság, 1998. április 11.

salá –: Tovább egy utcával. = Magyar Narancs, 1998. április 23. 41. old.

Margócsy István: Halottak napja. = Élet és Irodalom, 1998. május 22.

A kígyó árnyéka

Károlyi Csaba: Az ÉS könyve a Könyvhéten. A vak végzet. = Élet és Irodalom, 23. sz.

Takács Ferenc: Romlás. = Népszabadság, 2002. június 1. 31. old. Hétvége melléklet

Márton László: Boldogtalan ködfelhő. = Magyar Narancs, 2002. június 20.

Bedecs László: Könyvkritika. Hálószobatitkok. = KonTextus.hu. Napi online kultúra és tudomány

Margócsy István: Margináliák. A kígyó árnyéka. = 2000, 2002. 9. sz.

Kálmán C. György: A második. = Beszélő, 2002. 9–10. sz. 184–186. old.

Tarján Tamás: Álmok, rémek, rémálmok. = Kortárs, 2002. 10. sz. 100–105. old.

Radics Viktória–Doboss Gyula: Két bírálat egy könyvről = Holmi, 2002. 12. sz. 1613–1629. old.

Bényei Tamás: Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka = Kritika, 2003. 4. sz. 33–34. old.

Vallasek Júlia: A testetlen fekete kígyó = Új Forrás, 2003. 4. sz.

Varga István: Egy sajátos női regény = Kilátó, 2003. április 26.

Darabos Enikő: A másik szerep(-e) = Alföld, 2003. 8. sz. 75–80. old.

Gács Anna: Orsolya vándorévei = Jelenkor, 2003. 9. sz. 895–902. old.

Győrffy Miklós: A szó szüli a valót = Jelenkor, 2003. 9. sz. 903–908. old.

Elek Tibor: Valótlan, világtól idegen = Magyar Szemle, 2003. 12. sz. 178–186. old.

Szigeti Kovács Viktor: A felfüggesztett idő = Műhely, 2004. 1. sz. 68–69. old.

A hullócsillag éve

Elek Tibor: A szerzői önkény határtalansága = Új Könyvpiac, 2005. 7. sz.

Angyalosi Gergely: Az anya mint titok = Élet és Irodalom, 2005. június 17.

Takács Ferenc: Az emlék műve = Mozgó Világ, 2005. 7. sz. 119–122. old.

Tanulmányok

Pósa Zoltán: Nemzedéki metszet a tavalyi első kötetes költőkről. = Életünk, 1982. 12. sz. 1141–1150. old.

Parti Nagy Lajos: Névszón ige. Rakovszky Zsuzsa verseiről. = Jelenkor, 1989. 1. sz. 9–14. old.

Mező Ferenc: Ez már a „már”. Jegyzetek Rakovszky Zsuzsa költészetéről. = Mozgó Világ, 1988. 3. sz. 123–128. old.

Tőzsér Árpád: Emlékezés a jövőre. Rakovszky Zsuzsa költészetéről. = Holmi, 1997. 9. sz. 1192–1199. old.

Valastyán Tamás: Mérték és metafora. Rakovszky Zsuzsa költészetéről. = Alföld, 1998. 4. sz.

Juhász Attila: Idő múltán. Rakovszky Zsuzsa költészetének újabb alakulása. = Új Forrás, 2002. 7. sz.

Valuska László. Rakovszky Zsuzsa. = Szépirodalmi Figyelő, 2005/3, Íróportré.

Verselemzések

Rába György: Olvastam egy verset. A vesztett illúziók művészete. (Rakovszky Zsuzsa: egy nő a kórteremből.) = Holmi, 1993. 5. sz. 739–742. old.

Lator László: Üres színpad. Rakovszky Zsuzsa: Gyerekkori öreg nők. = Mozgó Világ, 1996. 4. sz. 92–95. old.

Valastyán Tamás: A zúzódás poétikája. Rakovszky Zsuzsa Nők egy kórteremből című verséről. = Holmi, 1999. 4. sz. 459–473. old.

Interjúk

Szőnyei Tamás interjúja: Szerepversek. = A Világ, 1991. július 3. 52–54. p.

Budai Katalin: Felszabadultság és visszafagyás. Rakovszky Zsuzsával beszélget Budai Katalin. = Magyar Napló, 1991. 8. sz. 13–15. old.

Bori Erzsébet: „Akár én is lehetnék.” Rakovszky Zsuzsával beszélget Bori Erzsébet. = Beszélő, 1993. január 23. 38–43. old.

Károly Márta: Négy fal között Rakovszky Zsuzsával. = Respublika, 1994. 27. sz. 56–58. old.

Varga Lajos Márton: Rakovszky Zsuzsa: Pest a bizonytalanságot jelenti nekem. = Népszabadság, 1994. 87. sz. 87. mell. VIII.

Jó, ha az irodalom szól valamiről. Rakovszky Zsuzsa beszél költészetének természetéről. = Népszabadság, 1995. 100. sz. 33. old.

Margócsy István: Beszélgetés Rakovszky Zsuzsával. = 2000, 1997. 1. sz. 8–11. old.

Nádra Valéria: Írófaggató. Nádra Valéria megkérdezte Rakovszky Zsuzsát. = Könyvhét, 2002. május 30. 18. p.

„A prózaírás kicsit olyan, mint a pszichoterápia.” = Magyar Narancs, 2002. június 20.

Varga Lajos Márton: „A szenvedély érdekelt.” Rakovszky Zsuzsa A kígyó árnyéka című regényéről. = Népszabadság, 2002. augusztus 10. Hétvége melléklet.

Pál Melinda: „A hősnő csak boldog szeretne lenni” = Népszava, 2002. október 26. Szép Szó.

Varga Lajos Márton: Az író az igazságra törekedjék. Rakovszky Zsuzsa kapta a Magyar Irodalmi Díjat. = Népszabadság, 2003. február 10.

Kozár Alexandra: „Regényeket szoktam álmodni.” = Magyar Hírlap, 2003. február 11.

Sztankay Ádám: Padlásdíj. Rakovszky Zsuzsa családról és korokról = 168 óra, 2003. 8. sz.

Ferch Magda: A kígyó árnyékában = Magyar Nemzet, Hétvégi Magazin, 2003. február 22.

Varga Lajos Márton: A gyerekkort akartam megírni = Népszabadság, 2005. május 25.

Körkérdés

Fénykör. Rakovszky Zsuzsa: A költő is „emberből” van. = Napút, 2000. március

 

A szakirodalmat összeállította Várady Szabolcs.

 

Festmény

Fotók

Borítók

Kéziratok

Szakértő