Digitalizált művek
A Szerző művei listán hozzáférhető a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotása (regény, novella, vers stb.).
A Szerző kötetei lista a szerző könyveinek új szövegkiadását tartalmazza.
Tematikus keresés
Keresés a művekben
Életrajz
Rákos Sándor (Kálmánháza, 1921. november 25. – Budapest, 1999. december 25.)
Kossuth- és háromszoros József Attila-díjas költő, műfordító, esszéíró, szerkesztő. 1998-tól haláláig a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
*
1921. november 25-én született Kálmánházán, 1999. december 25-én hunyt el Budapesten. Gyermekkorát a szűkös anyagi körülmények határozták meg (édesapja tanyai tanító volt). Gimnáziumi tanulmányait Hajdúnánáson (1932–37), illetve Nyíregyházán (1937–1940) végezte. 1942-től 1944-ig a Közgazdasági Egyetem hallgatója volt.
Első versei 1940-ben, a Szabolcsi Szemlében jelentek meg. 1944 decemberétől 1945 májusáig a Nyírségi Magyar Nép munkatársa volt. 1946 nyarán költözött Budapestre; a MOKÉP sajtóosztályán dolgozott 1949-ig. 1949-től 1951-ig munkahelye a Révai (majd Szépirodalmi) Könyvkiadó volt. 1951-től szabadfoglalkozású költő, műfordító, esszéíró.
1949-ben látott napvilágot első verseskötete (Az eb válaszol); ezt viszonylag hamar követte a második (Férfikor, 1952). Első köteteit a tragikus, lázadó hangnem, az élet reménytelenségének, sőt abszurditásának kifejezése jellemezte. A túlélés egyetlen esélyének a szigetszerűen elképzelt saját világ megteremtését látta. Majd – legalábbis a köteteket tekintve – többéves hallgatás következett, s csak 1957-től publikálhatta több-kevesebb rendszerességgel vers-, műfordítás- és prózagyűjteményeit.
Költészetére kezdettől jellemző a formai és hangütésbeli sokféleség. Fáradhatatlan, sokoldalú kísérletező. Akár egyik mesteréről, Füst Milánról írta, maga is az örök változást tartotta alapelvének. „Aki egyetlen elvhez kötné magát, erőszakot követne el az örökmozgó, örökváltozó életen.” Ennek a – költészetfilozófiai szintre emelt – elvnek a jegyében kísérelte meg nyomon követni és lírailag kifejezni a világban és önmagában zajló szakadatlan változást. Alapélménye a múló idővel és az ellenséges világgal folytatott reménytelen, de az emberi méltóságot megalapozó küzdelem. Ennek az élménynek talán a hosszú vers általa kifejlesztett változata felel meg a legjobban. Sokáig ebben a belső sokféleségnek teret adó műfajban volt képes a leginkább megvalósítani költői célkitűzését: a belső sűrítettség és a részletező kiterjedtség egységét, a töredékesség felfokozottságának, valamint a hosszú felsorolások mindent bekebelező és költészetté emelő gesztusának szintézisét. Jól illeszkedett ehhez fiatalkori lírájának másik jellegzetes hangütése, amely mindgvégig elválaszthatatlan volt költészetétől: a protestáns zsoltáros hang, a jeremiád, a próféciák panaszszava.
A zsoltárok világában való otthonossága tette fogékonnyá a mítosz és az ősköltészet iránt. Az ötvenes évek végétől fogott hozzá az ékírásos akkád eposzok, majd a versek lefordításához (Gilgames, 1960; Agyagtáblák üzenete, 1963). Érdeklődésének ezt a vonulatát folytatta a Táncol a hullámsapkás tenger (1976) című kötet, amelyben Óceánia népeinek költészetét tolmácsolta. Másrészt e műfordítói munkát gyümölcsöztette saját lírájában.
Világának szélesedését mutatták újabb verseskötetei: Táguló körök (1965); Kiáltásnyi csönd (1969); Az emlék jelene (1973). A hetvenes évek második felétől a „maszkos” szerepjáték egyik szólama vált uralkodóvá verseiben. A Társasmonológban (1982) a szereplíra új válfaját hozta létre. A maszkköltő, a halál ellen lázadó gesztus folytatódott a Többedmagam (1986) és a Szólítások (1988) című kötetekben. A Csörte (1991), valamint a Senki úr Semmibe indul (1995) verseiben az öregséggel birkózva formálta polifon hangzásvilággá egy élet summázatát. Életművéről 1998-ban kiadott Válogatott versei nyújtanak átfogó képet.
1947-től haláláig tagja volt a Magyar Írószövetségnek, több éven át elnöke az Írószövetség Műfordítói Szakosztályának.
Fontosabb díjak, elismerések:
1958, 1963, 1975 – József Attila-díj
1971 – a Munka Érdemrend ezüst fokozata
1978 – a Munka Érdemrend arany fokozata
1981 – Füst Milán-jutalom
1988 – Déry Tibor-jutalom
1990 – a Művészeti Alap Irodalmi Nagydíja
1991 – a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje
1995 – Weöres Sándor-díj (Soros Alapítvány)
1996 – Kortárs-díj
1996 – Arany János-díj
1998 – a Soros Alapítvány Alkotói Díja
1998 – Kossuth-díj
Az életrajzot Angyalosi Gergely írta.
Bibliográfia
Önálló kötetek
Bujdosók fejedelme. Regény. 1943.
Az eb válaszol. Versek. Bp. 1949. Egyetemi Nyomda, 41 p.
Férfikor. Versek. Bp. 1952. Szépirodalmi, 75 p.
A tűz udvarában. Versek. Bp. 1957. Szépirodalmi, 94 p.
Szegények vonulása. Versek. Bp. 1959. Magvető, 141 p.
Gilgames. Ékírásos akkád eposzok. Műfordítás. Bp. 1960. Helikon, 253 p. = (További kiadások az Agyagtáblák üzenetével együtt.) 1966. = 1973. = 1985. Európa, 346 p. = Bukarest. 1986. Kriterion, 362 p.
Fák, viharban. Válogatott versek 1939–1961. Bp. 1962. Szépirodalmi. = 2. kiad.: 1963. Szépirodalmi, 325 p.
Agyagtáblák üzenete. Ékírásos akkád líra. Műfordítások. Bp. 1963. Helikon, 212 p.
Táguló körök. Versek. Bp. 1965. Magvető, 121 p.
Kiáltásnyi csönd. Versek. Bp. 1969. Magvető, 95 p.
Hét zöld csillag. Gyermekversek. Bp. 1969. Móra, 39 p. = 2. kiad.: 1979.
Meztelen arc. Versek. Bp. 1971. Magvető, 253 p.
Kisfiú, idegenben. Mesék, elbeszélések. Bp. 1971. Móra, 130 p.
Az emlék jelene. Versek. Bp. 1973. Magvető, 60 p.
Elforgó ég. Napló, tanulmányok. Bp. 1974. Magvető, 338 p.
Táncol a hullámsapkás tenger. Óceánia népeinek költészete. Műfordítások. Bp. 1976. Európa, 310 p. = 2. kiad.: 1986. Szépirodalmi, 200 p.
Nezval: ABC. Műfordítás. Bp. [é. n.] Magyar Helikon, 61 p.
Harc a madárral. Válogatott versek. Bp. 1980. Magvető, 318 p.
Ellenpontok. Versek. Békéscsaba. 1980. Békéscsabai Megyei Könyvtár, sztlan. (Poesis Hungarica.)
Társasmonológ. Versek. Bp. 1982. Szépirodalmi, 123 p.
A tűz kérlelése. Egybegyűjtött versek. Bp. 1984. Szépirodalmi, 380 p.
Gyíkpalota. Gyermekversek. Bp. 1984. Móra, 106 p.
A király és az űrutazó. Gyermekversek. Bp. 1984. Móra, 35 p.
Többedmagam. Versek. Bp. 1986. Magvető, 96 p.
Szólítások. Versek. Bp. 1986. Szépirodalmi, 101 p.
Két vers között. Naplójegyzetek, hangjátékok, tanulmányok. Bp. 1990. Szépirodalmi, 107 p.
Csörte. Versek. Bp. 1991. Szépirodalmi, 107 p.
Senki úr Semmibe indul. Versek. Bp. 1995. Belvárosi, 136 p.
Zsuzsanna és a vének. „Moralitás, azaz erkölcsi példázat.” Bp. 1997. Littera Nova, sztlan.
Rákos Sándor válogatott versei. Bp. 1998. Unikornis, 293 p. (A Magyar Költészet Kincsestára.)
Helyzetgyakorlat. Bp. 1999. Magvető.
Kertkapun ha bekukkantasz. Bp. 1999. Littera Nova.
A bárány lázadása. Bibliai témájú és istenkereső versek. Bp. 2001. Szent István Társulat, 112 p.
Féljelen. Rákos Sándor hátrahagyott jegyzőfüzeteiből. Bp. 2002. Littera Nova, 120 p.
A bibliográfiát összeállította Angyalosi Gergely.
Szakirodalom
Önálló kötetek
Imre László: Rákos Sándor. Bp. 1973. Akadémiai, 125 p. (Kortársaink.)
Valachi Anna: Csigavonalban a Parnasszusra. Rákos Sándor földi poklai és táguló költői világa. Bp. 2009. Argumentum, 350 p.
Periodikumokban, gyűjteményes kötetekben megjelent írások
B. Nagy László: Szomj a teremtésre. = B. N. L.: A teremtés kezdetén. Tanulmányok. Bp. 1966. Szépirodalmi, 97–101. p.
Dobossy László: Meztelen arc. Kortárs, 1971/8. 1315–1318. p.
Erki Edit: Beszélgetés Rákos Sándorral. = E. E.: Látogatóban. Kortárs magyar írók vallomásai. Bp. 1971. Gondolat, 308–316. p.
Rónay György: Fák, viharban. Táguló körök. = R. Gy.: Olvasás közben. Bp. 1971. Magvető, 452–458. p.
Timár György: A rezignált lázadó. Jelenkor, 1971/7–8. 744–747. p.
Lengyel Balázs: Szegények vonulása. = L. B.: Hagyomány és kísérlet. Válogatott tanulmányok. Bp. 1972. Magvető, 210–216. p.
Rónay László: Az emlék jelene. Kortárs, 1973/10. 1680–1682. p.
Bata Imre: Rákos Sándor visszapillantó tükrei. Új Írás, 1975/10. 112–114. p.
Imre László: Elforgó ég. Kortárs, 1975/10. 1666–1667. p.
Göncz Árpád: Költő a fordításról. Nagyvilág, 1975/8. 1270–1271. p.
Jankovics József: A költő szülőföldje. Beszélgetés Rákos Sándorral. Kortárs, 1975/10. 1521–1539. p.
Fenyő István: A tömörség művészete. = F. I.: Figyelő szemmel. Tanulmányok. Bp. 1976. Szépirodalmi, 375–381. p.
Lengyel Balázs: Idézni és felidézni. = L. B.: Verseskönyvről verseskönyvre. Bp. 1977. Magvető, 151–153. p.
Göncz Árpád: Rákos Sándor Berda-liturgiái. Kortárs, 1977/12. 1996–1998. p.
Mezei András: Írószobám. Beszélgetés Rákos Sándorral. Jelenkor, 1978/9. 811–820. p.
Lengyel Balázs: Portré retussal. = L. B.: Közelképek. Válogatott tanulmányok. Bp. 1979. Szépirodalmi, 307–315. p.
Rónay László: A költői kísérletezés varázsa. Kortárs, 1981/7. 1149–1153. p.
Angyalosi Gergely: Társasmonológ. Kortárs, 1983/1. 153–154. p.
Sík Csaba: Társasmonológ. Kritika, 1983/2. 27–28. p.
Somlyó György: Társasmonológ – vagy magányos dialógus? Töredékek egy Rákos-maszkhoz. Kortárs, 1984/3. 480–483. p.
Angyalosi Gergely: Többedmagam. Kritika, 1986/9. 36. p.
Szakolczay Lajos: Harc a madárral. = Sz. L.: Ötágú síp. Tanulmányok. Bp. 1989. Magvető, 157–161. p.
Angyalosi Gergely: Az utolsó Nyugatos. Holmi, 1997/1. 136–140. p.
Angyalosi Gergely: Vénségnek dícsérete. Élet és Irodalom, 1998/13. 15. p.
A szakirodalmat összeállította Angyalosi Gergely.
Fotók
1931 nyara: a kálmánházi elemi népiskola tablója (Rákos Sándor az osztályfőnök – édesapja – mögött balra áll)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
1932 nyara: „Felvétetett a hajdúnánási ref. reálgimnázium I. osztályába”
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
1933 nyara: új osztálytársak között Hajdúnánáson (az első sor jobboldali szélén, törökülésben: Rákos Sándor)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Veress Pál tollrajza 1947-ből a velencefürdői művésztáborban megismert Rákos Sándorról
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
1953. május: a nyíregyházi Krúdy-emlékünnep résztvevői (balról: Rákos Sándor, Somogyi Jolán könyvtáros, Krúdy Zsuzsa, az író leánya és Katona Béla irodalomtanár – a költő későbbi kritikusa; mögöttük áll: Perepatits Antal, Krúdy-kutató) (Joó Károly felvétele)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
A „Krúdy-szekta” az 1953. tavaszi sóstói kiránduláson (Joó Károly felvétele)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
'A tűz udvarában' című, 1957-es kötet első lapjai a válságos időszakán túljutott költő fényképével
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Az Egyetemi Színpadon 1970. február 17-én rendezett szerzői est meghívója
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Koffán Károly felvétele a 'Meztelen arc' című Rákos-kötet elején jelent meg 1971-ben
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
A könyveknek – pontosabban az általuk elindított alkotói fordulatoknak – kitüntetett szerepük volt Rákos Sándor költői fejlődésében
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Krúdy Gyula (1878–1933) halálának negyvenedik évfordulója alkalmából 1973. május 11-én Rákos Sándor, az egykori „iskolatárs” mond beszédet a Borsos Miklós által tervezett síremléknél a Kerepesi temetőben
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Telekes Béla (1873–1960) költő, műfordító születésének centenáriumán Rákos Sándor, a Magyar Írószövetség műfordítói szakosztályának elnöke emlékezik az ünnepeltre a Csalogány utca 41. szám alatti emléktáblánál
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Író-olvasó találkozón a hetvenes években. A költőt Kristó Nagy István irodalomtörténész mutatja be a közönségnek. Mellette ül Rákos Sándor és Szentpál Monika előadóművész
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Móser Zoltán felvétele 1975-ben készült a Kálmánházára hazalátogató költőről
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
A magányosnak, zárkózottnak tartott költő fejlett humorérzékét és (ön)iróniáját a baráti társaságon kívül elsősorban maszkos verseiben kamatoztatta
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Kedvelt nyári alkotóhelyén, a kertes zebegényi ház bejáratánál (Molnár Edit felvétele)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Vahl Ottó portréja a költő egybegyűjtött verseit közreadó, 'A tűz kérlelése' című kötet élén jelent meg, 1984-ben
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
„megvártál kertem ez a koranyár / fényszűrő zöld félárnyékban talál” (A zebegényi kerthez)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Az utolsó képek egyike a nagybeteg, 1998 óta Kossuth-díjas költőről
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Papp Oszkár viaszkrétarajza 1999 karácsonyán elhunyt barátjáról és alkotótársáról
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Rákos Sándor emléktábláját 2009 áprilisában avatták fel a nyíregyházi Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium homlokzatán, közvetlenül Krúdy Gyula szomszédságában
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Borítók
Kéziratok
Szakértő
Ajánlott honlapok
Rákos Sándor-szócikk a Wikipédián
Valachi Anna: Az irodalom szolgálólánya volt. Szentpál Monika (1926–2010). Emlékezés Rákos Sándor özvegyére. Elérhető itt: www.terasz.hu