Páskándi Géza

Digitalizált művek

Tematikus keresés

A Szerző művei lista tételesen, ábécérendben felsorolja a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotását (valamennyi műfajban, a regénytől a versig). A művek címe mögött eredeti megjelenésük helye és évszáma olvasható.

A Szerző kötetei nézet az eredeti könyvmegjelenés szerint csoportosítja a feldolgozott és új, digitalizált változatban közzétett műveket.

A Szerző versei a hozzáférhető versek teljességének katalógusa, cím szerinti ábécérendben.

A Szerző gyermek- és ifjúsági művei lekérdezés szintén műcím szerinti ábécérendben adja a találatok listáját.

Keresés a művekben

/ oldal
Keresés szűrése

Életrajz

Páskándi Géza (1933–1995)

„Sorsunk már születésünk előtt színre lép.
Anyánk csak egyik kezével ringatja a bölcsőt…”

1933. május 18-án született Szatmárhegyen (Viile Satu Mare – Románia). Iskolás éveit Szatmárnémetiben kezdte. Ugyanott, a Kölcsey Gimnáziumban folytatta középiskolás tanulmányait, melyeket Kolozsvárott, levelező tagozaton fejezett be.

Szinte gyerekfejjel került az irodalmi életbe. 1949-ben a szatmárnémeti Dolgozó Nép-ben jelentek meg első versei, s ezekre figyelt fel Majtényi Erik, a bukaresti Ifjúmunkás főszerkesztője. Meghívta a lap munkatársának, ahol 1953-ig tevékenykedett. Ezen idő alatt kezdett rendszeresen publikálni a bukaresti Előre című folyóiratban is.

1953-ban beiratkozott a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakára, ugyanitt rövid ideig jogot is hallgatott. Felsőfokú tanulmányait nem fejezhette be, mert az 1956-os magyar forradalom melletti kiállásáért 1957-ben letartóztatták. A vád: állam és közrend elleni izgatás. Hat év börtönbüntetés után – három év zárka Szamosújvárott, további három év kényszermunka a Duna-deltában – 1963 februárjában amnesztiával szabadult Salciáról. A következő két évben rakodómunkásként, majd egy bukaresti könyvlerakatban raktári beíróként dolgozott.

1965-ben visszanyerte közlési jogát. Ez időtől lett szabadfoglalkozású író és az Irodalmi Alap tagja. 1969-től törölték priuszát (ezt a tényt a romániai változások után, az 1990. január 6-i törvénnyel ismét megerősítették), és ezzel jogot szerzett arra, hogy a Román Írószövetség tagjává váljék. 1970-től 1974-ig a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári fiókszerkesztőségének főlektoraként tevékenykedett.

1971 tavaszán a Ceauşescu-rezsim kínai mintára elindított kultúrforradalma következtében éles támadások érték mind a román, mind a magyar nyelvű pártlapokban, amelyek eredményeként több műve indexre került. A Kérjük a lábat letörölni című abszurdoidjának bemutatója a nagyváradi Stúdiószínházban végsőkig ingerelte a romániai kultúrpolitikusokat. Kemény retorzió következett: „Műveivel az imperializmus szekértolója lett” címkével bélyegezték meg, egyedüliként a romániai magyar írók közül. Állandó megfigyeléseknek kitéve, már-már fizikai léte is veszélybe került. Miután a levegő elfogyott körülötte, megszületett benne a döntés, családjával Magyarországra települ.

1974 februárjában – másodszori kísérletre – Csoóri Sándor és szűk baráti köre segítségével sikerült az áttelepülés, s még ebben az évben – szintén baráti segédlettel – csatlakozott hozzá felesége, Sebők Anna és Ágnes leánya is.

Budapesten már 1974-ben a Kortárs rovatvezetője lett, majd 1990-ig, nyugdíjazásáig, főmunkatársként segítette a szerkesztőség munkáját. 1991-től a Nemzeti Színház irodalmi tanácsosaként működött. Alapító és vezetőségi tagja volt az 1992-ben megalakult Magyar Művészeti Akadémiának.

1995. május 19-én hunyt el Budapesten.

*

Sok műfajú íróként egyaránt kedvelte a verset, a drámát, a novellát, az esszét, a regényt, érdekelte a gyermekirodalom és a közírás is. Számos film- és televíziós forgatókönyvet, valamint hangjátékot alkotott. Sokoldalú tehetsége mutatkozott meg több mint háromszáz képversének megalkotásában.

Pályájának első évei (1948–53) Szatmárnémetihez és Bukaresthez kötődtek. E korszak zsengéin a proletkult és a szocreál hagyott nyomot. Kolozsvár a magára találás kezdetét (1954–56) jelentette; a népi, a groteszk és az intellektuális lírával kísérletezett (magyar versritmusok és időmérték, szabadvers-ötvözetek). Ezeknek az éveknek a terméséhez tartozik néhány novella is. A börtön után következő évek (1963–74, Bukarest, Kolozsvár) a beérést hozták; az író versben, drámában, politikai, stilisztikai és nyelvfilozófiai esszéiben egyaránt öntörvényű világot teremtett.

Az áttelepülés utáni két évtized (1974–95, Budapest) az életmű kiteljesedését eredményezte. Bizonyság erre az a számtalan fontos mű, amely 1995-ben bekövetkezett haláláig napvilágot látott, illetve amelyeket a hátrahagyott kéziratokból P. Sebők Anna azóta sajtó alá rendezett és megjelentetett.

*

2011. szeptember 20-án a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjává választották.

Fontosabb díjak, elismerések

1968 – a Román Írószövetség díja

1970 – a Román Írószövetség díja

1971 – Pezsgő-díj – a Romániai Magyar Kritikusok díja

1977 – József Attila-díj

1981 – a Rádiószínház díja

1982 – a Magyar Televízió nagydíja

1991 – Magyar Művészetért Nagydíj

1991 – 1956-os Emlékérem

1992 – Kortárs-díj

1993 – Kossuth-díj

1995 – Magyar Rádió Hangjátékpályázat, I. díj

1995 – Nemzeti Színház Drámapályázat, I. díj

1995 – Nagy Imre-emlékplakett

1995 – Fitz József-könyvdíj

1996 – Szép Ernő-jutalom (posztumusz, drámaírói életművéért)

2015 – Magyar Örökség Díj (posztumusz)

2015 – Szatmárhegy község díszpolgára (posztumusz)

 

Az életrajzot Csaba Klári írta.

Bibliográfia

Önálló kötetek

Piros madár. Versek. Bukarest. 1956. Állami Irodalmi és Művészeti, 96 p.

Tündérek szakácskönyve. Gyermekversek, mesék. Bukarest. 1966. Ifjúsági, 124 p.

Holdbumeráng. Versek. Bukarest. 1966. Irodalmi, 168 p.

Üvegek. Novellák, elbeszélések, karcolatok. Bukarest. 1968. Irodalmi, 248 p.

Szebb a páva mint a pulyka. Gyermekversek. 1968. Ifjúsági.

Zápfog király nem mosolyog. Mesék. Bukarest. 1970. Ifjúsági.

Az eb olykor emeli lábát. Párbeszédek, színjátékok. Bukarest. 1970. Kriterion, 360 p.

Tű foka. Versek. Bukarest. 1972. Kriterion, 192 p.

A vegytisztító becsülete. Novellák, párbeszédek. Bukarest. 1973. Kriterion.

Vendégség. Drámák. [Tornyot választok.] Budapest. 1973. Magvető.

Beavatkozás. Regény. Kolozsvár. 1974. Dacia.

Színművek. [A rejtekhely, Időszak, A Hülyegyerek avagy a vándorköszörűs, A sor.] Budapest. 1974. Magvető.

A szárnyas bocs. Mesék. Budapest. 1975. Móra.

Színművek. [Távollévők, Egy ember, aki megunta a bőrét, A haladék.] Budapest. 1975. Magvető.

A papírrepülő eltérítése. Versek. Budapest. 1976. Magvető.

A sárikás anyós. Groteszk eposzok. Budapest. 1979. Szépirodalmi.

Tréfás-pipás-kupakos. Mese. Bp. 1979. Móra, 38 p.

A királylány bajusza. Mesejátékok. Budapest. 1981. Móra.

A bolhakirály. Mese. Bp. 1982. Móra, 38 p.

A szabadság színeváltozásai. Esszék. Budapest. 1984. Magvető.

Erdélyi triptichon. Püspökdrámák. [Dávid Ferenc, Péchi Simon, Apáczai Cseri János.] Budapest. 1984. Magvető.

A szörnyszülött. Novellák. Budapest. 1985. Szépirodalmi.

A szalmabábuk lázadása. Meseregény. Budapest. 1985. Móra, 302 P. = [Budapest.] 1998. Nap Kiadó, 284 p. = [Budapest.] 2001. Nap Kiadó, 284 p. = Budapest. 2007. Móra, 309 p.

Színművek. [Diákbolondító, Új magyar Lúdas Matyi, A koronatanú.] Budapest. 1985. Magvető.

Színművek. [Lélekharang, A vadorzó, Tükörkereszt.] Budapest. 1987. Magvető.

A Nagy Ásatás avagy adja isten! az örök béke után. Utópisztikus bohózat. Békéscsaba. 1987. Békéscsabai Megyei Könyvtár.

Az árnyékfejtők. Regényes történet. Budapest. 1988. Szabad Tér.

A Nagy Dilettantissimo. Versek. Budapest. 1989. Szépirodalmi.

A sírrablók. Regény. Budapest. 1989. Szabad Tér.

Kalauz nélkül. Humoros párbeszédek, színjátékok. Budapest. 1989. Magvető.

Pornokrácia. Színmű. Budapest. 1990. Nosztalgia.

A nagy légyölő. Meseregény. Budapest. 1991. Arany Lapok.

Medvebőrben. Drámák. [A szélmalom lakói, Augustus katonái.] Budapest. 1994. Magvető.

Árpád-házi Triptichon. Drámák. [László, Kálmán, Béla.] Lakitelek. 1994. Antológia.

Az abszurd és az Isten. Esszék, előadások, levelek. Budapest. 1995. Gondolat.

Todogar jaur kvárna, Godot-ra újra várnak. Filozófiai végjáték. Budapest. 1995. Széphalom.

Begyűjtött vallomásaim. Önéletírás. Lakitelek. 1996. Antológia.

Száműzött szavak temploma. Publicisztika, esszék, tanulmányok. Budapest. 1998. Codex.

Túlélés kapuja. Versek. Kolozsvár. 1998. Polis.

Múlhatatlan barátsággal. Páskándi és Müller főrabbi levelezése. Budapest. 1999. Belvárosi.

A megvallás. Emlékiratok. Budapest. 1999. Nap.

Méltó túlélés. Levelek, esszék, tanulmányok, interjúk. Budapest. 2001. Hamvas Intézet.

Európa térképe. Novellák. Kolozsvár. 2002. Polis.

Mesterek kortárs szemmel. Tanulmányok. Pomáz. 2005. Kráter.

Szekusok. Gyógyregény. Budapest. 2007. Kairosz.

Ézagh. Történet és gondolatfüzér. Miskolc. 2008. Felsőmagyarország.

És fölemeltem a gyertyát. Páskándi-versek a szerző előadásában. Bp. 2013. Parlando. (Hangoskönyv.)

Páskándi Géza válogatott művei I–II. I.: Novellák, tanulmányok. II. Drámák. Bp. 2013. M-érték, 704 p. III. Versek. Bp. 2014. M-érték, 245 p.

Filmográfia

„Legalább Európát”. Kisjátékfilm. Rendező: Fischer István. 1972. 36’

Vendégség. A színházi előadás televíziós közvetítésének felvétele. Rendező: Várkonyi Zoltán. 1972. 106’

Holnap lesz fácán. Nagyjátékfilm. Rendező: Sára Sándor. 1974. 77’

Tornyot választok. Tévéfilm. Rendező: Mihályfi Imre. 1975. 84’

Rejtekhely. Tévéfilm. Rendező: Fehér György. 1978. 44’

Vendégség. Tévéfilm. Rendező: Mihályfi Imre. 1980.

Csodatopán. Tévé-mesefilm két részben. Rendező: Sík Ferenc. 1984. 75’

„Hány az óra Vekker úr?”. Nagyjátékfilm. Rendező: Bacsó Péter. 1985. 93’

Zenélő golyóbisok. Mesefilm. Rendező: Vadkerty Tibor. 1987. 20’

A költő visszatér. A színházi előadás televíziós közvetítésének felvétele. Rendező: Koltay Gábor. 1989.

Árnyékban. Tévéfilm. Rendező: Seprődi Kiss Attila. 1999. 33’

A szalmabábuk lázadása. Nagyjátékfilm. Rendező: Palásthy György. 2000. 83’

Színházi bemutatók

A király köve. Kolozsvári Állami Színház. 1968. Rend.: Rappaport Ottó.

Vendégség. Békéscsabai Jókai Színház. 1971. Rend.: Miszlay István.

Pesti Színház – Budapest. 1971. Rend.: Várkonyi Zoltán.

Drámai Színház – Walbrzychu, Lengyelország. 1975. Rend.: Andrzej Walden.

Győri Kisfaludy Színház. 1977. Rend.: Berényi Gábor.

Kecskeméti Katona József Színház. 1983. Rend.: Beke Sándor.

Debreceni Csokonai Színház Stúdió. 1984. Rend.: Pinczés István.

Játékszín – Budapest. 1986. Rend.: Taub János.

Theaterbox Bloomsbury Theater – London. 1993. Rend.: Bill Sterland.

Nemzeti Várszínház – Budapest. 1996. Rend.: Kozák András.

Pécsváradi Várszínház, Aranytíz Teátrum. 2003. Rend.: Pozsgai Zsolt.

Kérjük a lábat letörölni. Stúdió Színház – Nagyvárad. 1971. Rend.: Szabó József.

Kiss Stúdió – Nagyvárad. 1997. Rend.: Szabó József.

Tornyot választok. Békéscsabai Jókai Színház. 1972. Rend.: Miszlai István.

Kolozsvári Állami Magyar Színház. 1973. Rend.: Harag György.

Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház. 1973. Rend.: Völgyesi András.

Nemzeti Színház – Budapest. 1992. Rend.: Sík Ferenc.

A kocsi rabjai. Miskolci Nemzeti Színház. 1974. Rend.: Orosz György.

József Attila Színház – Budapest. 1974. Rend.: Berényi Gábor.

Szeretők a hullámhosszon. Pécsi Nemzeti Színház. 1975. Rend.: Karinthy Márton.

Hököm Színpad – Budapest. 1984. Rend.: Karinthy Márton.

Egy ember, aki megunta a bőrét. Veszprémi Petőfi Színház. 1976. Rend.: Pétervári István.

Thália Színház – Kassa. 1984. Rend.: Daniela Kapitanova.

A kettéfűrészelt zongora. Miskolci Nemzeti Színház. 1976. Rend.: Jurka László.

Rejtekhely. Kecskeméti Katona József Színház. 1977. Rend.: Csiszár Imre.

Asbóth Kisszínpad – Budapest. 1987. Rend.: Meczner János.

Távollévők. Gyulai Várszínház. 1977. Rend.: Valló Péter.

Diákbolondító. Debreceni Csokonai Színház. 1978. Rend.: Sándor János.

Kálmán király. Szegedi Szabadtéri Játékok. 1980. Rend.: Ruszt József.

A koronatanú. József Attila Színház – Budapest. 1980. Rend.: Berényi Gábor.

A vadorzó. Pécsi Nemzeti Színház. 1981. Rend.: Szegvári Menyhért.

Magyarországi fenevad. Körszínház – Budapest, Thália Színház. 1981. Rend.: Kazimir Károly.

Az ígéret ostroma. Kőszegi Várszínház. 1982. Rend.: Romhányi László.

A királylány bajusza. Népszínház – Budapest. 1983. Rend.: Meczner János.

A sor. The Threshold Theater Comp. – New York. 1983. Rend.: Pamela Billig.

Isten csalétkei. Kőszegi Várszínház. 1983. Rend.: Romhányi László.

Szigligeti Színház – Nagyvárad. 2004. Rend.: Koltay Gábor.

A szélmalom lakói. Nemzeti Színház – Budapest. 1984. Rend.: Vámos László.

Szilárd robbanás. The Threshold Theater Comp. – New York. 1984. Rend.: Pamela Billig.

Önkéntes tűzoltók. The Threshold Theater Comp. – New York. 1985. Rend.: Pamela Billig.

Átkozottak. Kőszegi Várszínház. 1986. Rend.: Romhányi László.

Egriek, vitézek. Agria Játékok – Eger. 1987. Rend.: Novák János.

Külső zajok, avagy Kopa úrtól nem kell félni. The Threshold Theater Comp. – New York. 1987. Rend.: Pamela Billig.

Lélekharang. Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház. 1987. Rend.: Léner Péter.

A költő visszatér. Margitszigeti Szabadtéri Színpad. Budapest. 1988. Rend.: Koltay Gábor.

Magyarock Dalszínház – Komárom. 2003. Rend.: Vízeli Csaba.

A vigéc. Jurta Színház. Budapest. 1988. Rend.: Mihályfi Sándor.

Térszínház – Budapest. 2002. Rend.: Bucz Hunor.

Éljen a színház! Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház. 1988. Rend.: Léner Péter.

Kalauz nélkül. The Threshold Theater Comp. – New York. 1993. Rend.: Pamela Billig.

A statisztika világa.Önkéntes tűzoltók. The Threshold Theater Comp. – New York. 1998. Rend.: Pamela Billig.

László, szent király. Szatmárnémeti Északi Színház. 2000. Rend.: Parászka Miklós.

A Magyar Rádióban elhangzott művek és egyéb megjelenések

Vendégség. Színmű. Közvetítés a Pesti Színházból. Rendező: Várkonyi Zoltán. Szính.közv.-szerkesztő: Mesterházi Márton. 1973. 107’

Vallomás a színészről. Esszérészlet. Felolv.: Borenich Péter. 1973. 5’

A kocsi rabjai. Tragikomédia. Közvetítés a Miskolci Nemzeti Színházból. Rendező: Orosz György. Szính.közv.-szerkesztő: Bárdos Pál. 1974. 126’

Tornyot választok. Színmű. Közvetítés a Békéscsabai Jókai Színházból. Rendező: Miszlay István. Felv.vezető-szerkesztő: Magos György. 1974. 126’

Vendégség. A színmű rádióváltozata. Dramaturg: Bárdos Pál. Rendező: Várkonyi Zoltán. 1975. 82’

A madárkereskedés. Hangjáték. Dramaturg: Bárdos Pál. Rendező: Barlay Gusztáv. 1976. 38’

Egy víziló nem a világ. Mesejáték. Dramaturg: Derera Éva. Rendező: Siklós Olga. 1976. 19’

Irodalmi randevú az Angelika Presszóban. Páskándi Géza szerzői estje. Versek, elbeszélések, darabrészletek, valamint Kiss Ferenc irodalomtörténész beszélgetése Páskándi Gézával. Helyszíni felvétel. 1976. 40’ + 41’

A Magyar Rádió Karinthy Színpada. Az én kabarém. Összeállítás Páskándi Géza műveiből. 1976. 66’ + 58’

A történelmi dráma. Domokos Mátyás műsorvezető beszélget Páskándi Gézával. 1977. 39’

Állatszinkron, avagy a szakmai ártalom. Hangjáték. Dramaturg: Bárdos Pál. Rendező: Barlay Gusztáv. 1977. 32’

Másnap, avagy az alibi. Hangjáték. Dramaturg: Bárdos Pál. Rendező: Berényi Gábor. 1979. 56’

Az egér farkincája. Mesejáték. Dramaturg: Molnár Miklósné. Rendező: Turián György. 1979. 28’

Széchenyi István naplójáról. Riport. Riporter: Filippinyi Éva. 1979. 9’

Kulturális Magazin. Benne: A Szegedi Szabadtéri Játékok programjáról beszélget Horváth Mihály, Ruszt József és Páskándi Géza, valamint részletek a Kálmán király című drámából. Szerkesztő: Várkonyi Balázs. 1980. 9’

Anyu, lenyeltem a tűzoltózenekart. Verseit elmondja: Páskándi Géza. 1980. 10’

Közel a sötétben. Hangjáték. Dramaturg: Bárdos Pál. Rendező: Berényi Gábor. 1982. 34’

A rádió könyvklubja. Összeállítás. Versek, részlet a Vendégség című darabból, valamint Ódor László műsorvezető beszélgetése a szerzővel. Szerkesztő: Albert Zsuzsa. 1983. 75’

Táskarádió. Ifjúsági magazin. Benne: A szélmalom lakói című drámájának Nemzeti Színház-beli bemutatójáról beszél Páskándi Géza. Szerkesztő: Baróti Éva. 1984. 6’

Sorsfordító pillanatok. Páskándi Gézával beszélget Kabdebó Lóránd. Szerkesztő: Dénes István. 29’

Táskarádió. Ifjúsági magazin. Benne: A szerelemről beszél Páskándi Géza. Szerkesztő: Görgényi Zoltán. 1985. 8’

Találkozásom a népzenével. A mikrofonnál: Páskándi Géza. Fehér Anikó beszélgetése az íróval. Szerkesztő: Solymosi László. 1985. 54’

Kalauz nélkül. A színmű rádióváltozata. Dramaturg: Bárdos Pál. Rádióra alkalmazó-rendező: Seprődi Kiss Attila. 1987. 62’

Szarvasbőgés, avagy a nagy viadukt. Hangjáték. Dramaturg: Bárdos Pál. Rendező: Berényi Gábor. 1987. 19’

A hangidomár, avagy a tehetség forrása. Hangjáték. Dramaturg: Bárdos Pál. Rendező: Seprődi Kiss Attila. 1988. 35’

Akik nincsenek a Brehmben. A jelenet rádióváltozata. Dramaturg: Bárdos Pál. Rendező: Seprődi Kiss Attila. 1988. 42’

Torokvizsga. Hangjáték. Dramaturg: Bárdos Pál. Rendező: Varga Géza. 1989. 30’

Remélem, sárga bugyit húztál, avagy hangok a vidám temetőből. Kísérteties bohózat. Dramaturg: Bárdos Pál. Rendező: Vajda István. 1989. 52’

Az új tasmán szótár. Hangjáték. Dramaturg: Bárdos Pál. Rendező: Varsányi Anikó. 1989. 38’

Éljen a színház! Gyászbohózat. Közvetítés a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházból. Rendező: Léner Péter. Felv.vez.-szerkesztő: Csaba Klári. 1989. 113’

„...és fölemeltem a gyertyát”. Verseit elmondja: Páskándi Géza. Szerkesztő: Albert Zsuzsa. 1991. 14’

Mindenes. Az Írószövetség Közgyűléséről. Hangképes összefoglaló. Benne: Részlet Páskándi Géza hozzászólásából. Szerkesztő: Varga Lajos Márton. 1992. 1,5’

Mennyei kávéház. Páskándi Géza égi vendégei a magyar költészet szürreális-groteszk-versvonulatának képviselői: Csokonai Vitéz Mihály, Ráday Gedeon, Szilágyi Domokos. Szerkesztő: Liptay Katalin. 1992. 58’

A karosszékben: Páskándi Géza. Beszélgetőtárs: Bárdos Pál. Szerkesztő: Bán Magda. 1992. 40’

Derűre is derű. Telefonébresztő, vagy a gépkakas lázadása. Dramaturg: Major Anna. Rendező: Varga Géza. 1992. 24’

Páskándi Géza 60 éves. 1993. 14’

Irodalmi Ariadné. Rádióesszé. Szerkesztő: Liptay Katalin. Rendező: Sárospataky Zsuzsanna. 1993. 5 x 20’

Tornyot választok. Színmű, 2. változat. Közvetítés a Nemzeti Színházból. Rendező: Sík Ferenc. Felv.vez.-szerkesztő: Csaba Klári. 1993. 121’

Legenda Nagy Lászlóról. Pályatársak visszaemlékezése. Benne: Páskándi Géza beszél a barátról, költőről. Szerkesztő: Albert Zsuzsa. 1994. kb. 15’

Augustus katonái I–II. Hangjáték. Dramaturg: Bárdos Pál. Rendező: Varga Géza. 1994. 46’ + 42’

Kálmán alkonya. Hangjáték. Dramaturg: Bárdos Pál. Rendező: Varga Géza. 1996. 55’

Múlhatatlan barátsággal. Dokumentumműsor Pinchas Müller és Páskándi Géza levelezése nyomán. Rádióra alkalmazta: Csaba Klári és P. Sebők Anna. Rendező: Varga Géza. 1998. 51’ + 52’

A szalmabábuk lázadása. Regény-adaptáció. Rádióra alkalmazta: Solténszky Tibor. Dramaturg: Marschall Éva. Rendező: Hegedűs D. Géza. 1999. 55’ + 54’

Önarcképek – ujjlenyomatból. Emlékest Páskándi Géza halálának 5. évfordulója alkalmából. Közvetítés a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának MÚOSZ Székház-beli előadásáról. Rendező: Szugyiczky István. Felv.vez.-szerkesztő: Csaba Klári. 2000. 42’

A vigéc. Színmű-adaptáció. Dramaturg: Simon László. Rendező: Varga Géza. 2000. 48’

László szent király. Színházi közvetítés a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának előadásáról. Rendező: Parászka Miklós. Felv.vez.-szerkesztő: Csaba Klári. 2001. 134’

Mesélő edények, avagy egy magyar vállalkozó. Novella. Szerkesztő: Csaba Klári. Rendező: Sárospataky Zsuzsanna. 2003. 64’

A kis leporelló. Novella. Szerkesztő: Csaba Klári. Rendező: Sárospataky Zsuzsanna. 2004. 48’

A zenélő golyóbisok. Mese. Szerkesztő: Csaba Klári. Rendező: Lehoczky Orsolya. 2006. 17’

A csodatopán. Mese. Szerkesztő: Csaba Klári. Rendező: Lehoczky Orsolya. 2006. 65’

Sugár-királylány és Árnyék-herceg. Mese-adaptáció. Rádióra alkalmazta: Visky András. Dramaturg: Csaba Klári. Rendező: Lehoczky Orsolya. 2007. 51’

Begyűjtött vallomásaim. Összeállítás Páskándi Géza önéletrajzi írásaiból. Rádióra alkalmazta: Csaba Klári. Rendező-dramaturg: Solténszky Tibor. 2009. 113’

Idegen nyelven megjelent önálló kötetek

angol

Moment of Sincerity. [Őszinte pillanat.] Nine plays. Translated by Eugene Brogyányi. Cluj-Kolozsvár. 1999. Polis, 239 p.

német

Die Ermordung des Lajos Fábián und andere Geschichten. [Lajos Fábián megöletése és más novellák.] Ford.: Helga Reiter. Bukarest. 1973. Kriterion, 206 p.

román

Sticle. [Üvegek.] Povestiri. Ford.: Adela-Rodica Sălăgianu. Bucureşti. 1970. Editura Cartea Românească, 286 p.

Gyűjteményes kötetben idegen nyelven megjelent művek

angol

The hare’s lord’s prayer. [Nyulak miatyánkja.] Ford.: Tr. Ken Thomas. = Hundred Hungarian Poems. Edited by Thomas Kabdebo. Manchester. 1976. Albion Editions, 104. p.

Sojourn. [Vendégség.] Translated by Gabriel John Brogyányi. = Drama Contemporary Hungary. New York. 1991. PAJ Publications, 65–128. p.

Last will and testament. Ford.: J. G. Nichols. (848–849. p.) – First resurrection. Ford.: Neville Masterman. (849–851. p.) – From the eye needle – Language memory. 22. 52. 55. 118. 129. 166. Ford.: Agnes Arany-Makkai. (851–852. p.) = In Quest of the „Miracle Stag”: The Poetry of Hungary. Edited by Adam Makkai. Chicago. Atlantis-Centaur, Inc.

The Aveger, the Gatekeeper. [A bosszúálló kapus.] Translated by Csilla Bertha and Donald E. Morse. = Silenced Voices. Hungarian Plays from Transylvania. Dublin. 2008. The Arts Council (An Chomhairle Ealaíon), 158–197. p.

finn

Euroopan kartta. [Európa térképe.] = Maailma uutena. Valikoima unkarilaisia novelleja 1929–1970. Soumentanut ja toimittanut Hannu Launen. Helsinki. 1973. Werner Söderström Osakeyhtiö, 285–290. p.

francia

L’Hôte. [Vendégség.] Traduit par László Pődör et Anne-Marie Backer. = Theatre hongrois d’aujourd’hui. 10 pieces dramatiques. Budapest. 1979. Corvina, 519–572. p.

lengyel

Pierwsze zmartwychwstanie. [Első feltámadás.] Ford.: Marian Grzesczak. (108. p.) – Teoria. [Teória.] Ford.: Konrad Sutarski. (111. p.) – Do Konserwatora. [A Restaurátorhoz.] Ford.: Tadeusz Śliwiak. (112. p.) = Przepowiednia czasu twego. Antologia wspólczesnej poezji wegierskiej. Kraków. 1985. Wydawnictwo Literackie.

német

Schmerz der Ähnlicheit. Ford.: Martha Szépfalusi. (19–20. p.) – Im Magen des Wortes. Ford.: Martha Szépfalusi. (21 p.) – Vivat erklingt im Paradies. Ford.: Martha Szépfalusi. (21–23. p.) – Schön sind die jungen Dichter. Ford.: Robert Stauffer und Martha Szépfalusi. (24. p.) – Messe in drei Sprachen, Gedanken. Ford.: Anemone Latzina. (25–26. p.) – Verletzbar. Ford.: Martha Szépfalusi. (26. p.) = Neue Siebenbürgisch-Ungarische Lyrik. Salzburg. 1974. Otto Müller Verlag.

Das letzte Faß. (28–29. p.) – Johann Wolfgang Goethes Traum von der grossen Carrara. (29–30. p.) – Michelangelo aus Ungarn. (30. p.) = Kämpfe von Gestern. Lehren für Heute. Ungarische Lyrik und Prosa aus der Wiener Übersetzerwekstatt von Martha Szépfalusi-Wanner 1965–1995. Budapest. 1995. Héttorony.

román

In umbră. [Árnyékban.] Traducere Rodica Sălăgianu. = Veac de lumină. Nuvele, schiţe, povestiri. Bucureşti. 1970. Editura Mihai Eminescu, 519–529. p.

Almanachokban, periodikákban idegen nyelven megjelent művek

angol

Blinking with Terror. In memory of Van Gogh. Translated by Cristopher Levenson. = Arion 9. Almanach International de Poésie. Budapest. 1976. Corvina, 146. p.

The Guest. [Vendégség.] Translated by Paul Varnai and Christopher Levenson. = Arion 11. Almanach International de Poésie. Budapest. 1978. Corvina, 20–49. p.

Those Who Are Not in Brehm. [Akik nincsenek a Brehmben.] (39–55. p.) – Outside Noises. [Külső zajok.] (55–61. p.) – Moment of Sincerity. [Őszinte pillanat.] (75. p.) Translated by Eugene Brogyányi. = Modern International Drama. The Magazine of Contemparary International Drama in Translation. Vol. 17, No. 2. (Spring 1984). Max Reinhardt Archive. State University of New York at Binghamton.

In Shadow. [Árnyékban.] (45–53. p.) – No Conductor. (53–68.) p. Translated by Eugene Brogyányi. = Modern International Drama. The Magazine of Contemporary International Drama in Translation. Vol 29, No. 2. (Spring 1996). Max Reinhardt Archive. State University of New York at Binghamton.

lengyel

Gościna. [Vendégség.] Przelozyla Camilla Mondral. = Dialog. Miesiecznik Poświecony Dramaturgii Współczesnej. Warszawa. Rok XIX, Kwiecień (április) 1974, Nr. 4. 45–71. p.

román

Răul de mare. [Tengeribetegség.] Ford.: Constantin Olariu. = Almanahul literar 1970. Bucureşti. Editat de Uniunea Scriitorilor, 81. p.

Las’ să moară proşti! Dialog. [Haljon meg bután.] Ford.: Nic. A. Străvoiu. = Almanahul literar 1971. Bucureşti. Editat de Uniunea Scriitorilor, 161–164. p.

 

A bibliográfiát összeállította Csaba Klári és Páskándiné Sebők Anna.

 

Szakirodalom

Páskándi Géza Emlékkonferencia. Budapest. 2012. Magyar Művészeti Akadémia, 146 p. (A Magyar Művészeti Akadémia konferenciafüzetei.)

Fotók

Borítók

Szakértő