Örkény István

Digitalizált művek

A Szerző művei lista tételesen, ábécérendben felsorolja a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotását (valamennyi műfajban, a regénytől a versig). A művek címe mögött eredeti megjelenésük helye és évszáma olvasható.

A Szerző kötetei nézet az eredeti könyvmegjelenés szerint csoportosítja a feldolgozott és új, digitalizált változatban közzétett műveket.

Keresés a művekben

/ oldal
Keresés szűrése

Életrajz

Örkény István (1912–1979)

1912. április 5-én született jómódú nagypolgári családból. A Piarista Gimnáziumban végzett. Édesapja határozott kérésére két diplomát is szerzett, gyógyszerészit és vegyészmérnökit, bár ez idő tájt már az irodalom vonzotta. Első novelláját József Attila fogadta be a legendás Szép Szó folyóiratba, 1937-ben. Bejárta Nyugat Európát, a második világháború kitörése Párizsban érte. Az utolsó vonattal érkezett haza. Ennek költőien emlékezetes írása a Párizs isten hozzád című egyperces novellája.

1941-ben magánkiadásban adta ki első groteszkre hangolt novelláskötetét, a Tengertáncot. Személyesen, ő maga gyűjtötte az előfizetőket. Az élet szélsőségeit nagyon fiatalon átélte; 1942-ben, egy nap behívót kapott Nagykátára. Felvette fehér, extra katonai egyenruháját (tartalékos tiszt volt), de a később hírhedté vált Muray nevű alezredes azonnal kiköttette egy fára, és egyenruhája gombjait egymás után levagdosta egy bicskával. Akkor tudta meg, hogy zsidó származása miatt munkaszolgálatra hívták be, és a szadista alezredes provokációnak minősítette ünnepi egyenruháját. Négy és fél év a fronton, a második magyar hadsereg halálmenetében, majd szovjet hadifogság. Hihetetlen lelkierővel már ott is írni kezdett. Ott született a hadifogoly-szociográfia: a Lágerek népe, majd a fronton játszódó darab: a Voronyezs, jó néhány novella és számtalan, a hadifogoly-lét specialitásait és lelkiállapotát leíró érdekfeszítő levél szüleihez, barátaihoz. (Kötetben összeállított levélgyűjteménye: Egyperces levelek.)

1946 karácsonyán jöhetett csak haza. Szerencsés hazaérkezése után bekapcsolódott a háború után nagy lendülettel induló irodalmi életbe. Lelkesen támogatta és hitte az épülő szocializmust. 1953-ban született, Írás közben című írószövetségi felszólalásában azonban (még áttételekben fogalmazva) nyilvánosságra hozta emberi, írói válságát és felismerését a rendszer tarthatatlanságáról.

Az 1956-os forradalomban nem vett részt tevőlegesen, de ő írta a ma is gyakran idézett mondatot, a Szabad Kossuth Rádió Parlamentből sugárzott okt. 30-i köszöntőjét: „Hazudtak éjjel, hazudtak nappal, hazudtak minden hullámhosszon.” 1956. nov. 2.-án az Igazság című lapban jelent meg lírai vallomása, a Fohász Budapestért, a szabadságáért harcoló városért.

A forradalom leverése után a kádári pártapparátus szilenciumot szabott ki rá, és írásait 1958-tól sehol nem közölték. Csak 1962-ben jelenhetett meg újra egy novellája, majd 1966-ban és 1967-ben gyors egymásutánban két elbeszéléskötete. (A Jeruzsálem hercegnője, benne a Macskajáték kisregény formában, majd a Nászutasok a légypapíron, a Tóték prózai változatával.) 1968-ban látott napvilágot az Egyperces novellák első kiadása, amellyel új műfajt teremtett. Egymás után születtek új korszakának ma már klasszikus novellái is, mint a Niagara Nagykávéház, amely a sötét elnyomás szorongásos állapotát rajzolta meg groteszk, mulatságos, már-már képtelen helyzetben, egy divatos budapesti kávéházban.

Egyperceseivel és két drámájával (Tóték, 1967, Macskajáték, 1971) nemzetközi hírnévre tett szert. 1969-ben Fábri Zoltán nagysikerű filmet rendezett a Tótékból, Isten hozta, őrnagy úr! címmel, Latinovits Zoltánnal a főszerepben. Makk Károly 1974-ben forgatta le a Macskajátékból készült, azonos című filmjét.

1969-ben született groteszk színjátékát, a Pisti a vérzivatarbanttöbb elemző a 20. századi Az ember tragédiájának nevezte, mert a magyarság több évtizedes, vérzivataros történelmét idézi fel benne különleges, helyenként provokatívan kiélezett, groteszk látásmóddal. („E kor nekünk szülőnk és megölőnk”, mondja a darab mottója.) A művet egy évtizedig nem engedélyezte a kádári kultúrpolitika, csak 1979-ben, halála évében kerülhetett színre a Pesti Színházban, Várkonyi Zoltán rendezésében, Tordy Géza, Gobbi Hilda és Garas Dezső főszereplésével.

További fontosabb kisregényei: Glória (1957), „Rózsakiállítás” (1977), Egy négykezes regény tanulságos története (1979). Fontosabb drámái: A holtak hallgatása (Nemeskürty István Rekviem egy hadseregért című könyvének színpadi feldolgozása, 1973), Vérrokonok (1974), Kulcskeresők (1975).

Műveit számos nyelvre lefordították, színdarabjait sok országban játszották. A Tóték párizsi előadása 1970-ben megkapta a Fekete Humor Nagydíját. Novelláiból, regényeiből, egyperceseiből filmek, tv-játékok sora született.

Irodalmi hatását, jelentőségét bizonyítja számtalan róla és műveiről született írás. Legutóbb Szirák Péter átfogó Örkény-monográfiája látott napvilágot (2008), korábban Lázár István, Bécsy Tamás, Földes Anna, P. Müller Péter, Simon Zoltán, Szabó B. István jelentetett meg róla önálló kötetben elemzéseket, tanulmányokat.

Örkény István 1979. június 24-én halt meg. Végakarata ezekkel a sorokkal zárul: „Most, amikor e sorokat írom, nemcsak vér szerinti rokonaimra, hanem barátaimra és ismerőseimre is szeretettel és hálával gondolok. Nincs bennem indulat vagy harag senki iránt; több jót kaptam az emberektől, mint amennyit adni tudtam. Sorsomat befejezettnek érzem. Kérem, ne maradjon utánam gyász. Isten veletek, kedveseim.”

 

Örkény Istvánt a Digitális Irodalmi Akadémia 2014. szeptember 18-i ülésén választották a testület posztumusz tagjává.

 

Reményi József Tamás: A hagyományteremtő Örkény

Életének hatodik évtizedében lett szinte egyik napról a másikra a magyar irodalom élő klasszikusa. Mint a futó, akit háromszor is visszalőttek, de aztán világcsúcsot fut. Az atlétikában ez nem megengedhető, a történelemben annál inkább keserves gyakorlat: a pályakezdő Örkény István eltűnik a háborús munkaszolgálatban, az újrakezdést elsodorja az ötvenes évek, a forradalom után hosszú szilencium sújtja. S aztán, sűrített időben, remekművek sora: Macskajáték, Tóték, Jeruzsálem hercegnője, Nászutasok a légypapíron, Egyperces novellák, Pisti a vérzivatarban… Nyelvszemléletet újító, műfajt teremtő írások, a színházi életet fölkavaró darabok. Az ő nevéhez fűződik az irodalmi groteszk magyarországi diadala. Műfaji találmánya, az „egyperces” már életében ezernyi szóösszetételben köznévvé válik. Hőseinek egy-egy kultikussá lett gesztusát – a legemlékezetesebbek közt a Tót-család dobozolását – naponta emlegetjük. Megszámlálhatatlan sora szállóigévé lett, például az útjára indult végzetet gyakran az ő rovarirtóban sütött pogácsájával idézzük fel (A végzet című írás záró mondata ez: „és most viszi”).

Kortársai közül Örkény fogalmazza meg a legradikálisabban a történelmi méretű vereségek rettenetének és ugyanakkor a túlélés mindennapi képességének ellentmondásos tapasztalatát. A humanista hagyományokat rendületlenül őrzi, de parodisztikus módon tudomásul veszi, hogy ez a hagyomány sokszorosan sérült, romokban hever. Ezért vallja, hogy „a groteszk a XX. század válasza a XIX. századra”, és az életmű győzelme, hogy megállapítása a XXI. századra is ugyanúgy érvényes marad. Ennek a belátásnak a nyomán tárja elénk, ahogyan egy közösként elképzelt történet apró darabjaira hullik, a személyiség pedig a végletekig kiszolgáltatottá válik. Így lesz az író legjellemzőbb formája az „egyperces”, amely a maga talányos tömörségével, épp csak felvillantott, majd újra homályba merülni hagyott paradoxonjaival tűpontosan érzékelteti az eszmények és a gyakorlat, az élet titokzatos szépsége és a napi banalitások szétcsúszását. Így kényszerül elbeszéléseiben, drámáiban a magánélet a kataklizmákkal szemben folyamatos szerepjátékra. Örkény színpadi munkái ebben az értelemben mind „színházak a színházban”.

Szemléletének korabeli hatása és munkásságának utóélete ritka látvány az ezredforduló magyar kultúrájában. Művei nyomán két nagysikerű film készül (Fábri Zoltán Tóték-adaptációja az Isten hozta, őrnagy úr!, Makk Károly rendezése a Macskajáték). Színdarabjait rendszeresen műsorra tűzik, posztumusz megjelent gyűjteményes kötetei – többek közt a töredékben maradt regények válogatása vagy a gondolkodásának történetébe beavató beszélgető-könyve, a Párbeszéd a groteszkről – továbbrajzolja a pályaívet. Az újabb irodalmi nemzedékek inspiráló hagyományként „használják”, a fiatal közönség pedig a kétezres években is évadról évadra megtölti a nézőteret Mácsai Pál estjén (Azt meséld el, Pista), amelyet Örkény önéletrajzi groteszkjének is nevezhetünk.

Örkény István egyik alaptétele szerint az ember szerencsére sokkal többet bír el, mint amennyire képesnek érzi magát. Másrészt minden egyes ember pótolhatatlan, megismételhetetlen csoda, mint Dal című novellájának hőse, a fronton elesett nótafaragó katona is, akinek épp elkezdett szerzeményét már soha senki sem fejezheti be helyette. Örkény életművében ő lehet az emblémája a katasztrófákból nyerhető öntudatnak.

Fontosabb díjak, elismerések:

1955, 1967 – József Attila-díj

1973 – Kossuth-díj

2004 – Magyar Örökség Díj (posztumusz)

2012 – Budapest II. kerületének díszpolgára (posztumusz)

 

Az életrajzot Radnóti Zsuzsa írta.

 

Bibliográfia

Életműkiadások

 

Örkény István művei [Gyűjteményes kiadás 1.](Szerk., szöveggond., jegyzetek: Radnóti Zsuzsa.) Budapest. 1980-1989. Szépirodalmi Könyvkiadó [Párhuzamos kiadás a pozsonyi Madách Kiadóval.]

Novellák 1–2. 1980. 469 + 471 p.

Kisregények. [Glória; Macskajáték; Tóték; „Rózsakiállítás”; Egy négykezes regény tanulságos története.] 1981. 481 p.

Lágerek népe. [Lágerek népe; Emlékezők - Amíg ide jutottunk; Vallomások; D okumentumok.] 1981. 337 p. = 2. kiad.: 1984. 337 p.

Drámák. 1–3. [1. kötet: Voronyezs; Sötét galamb; Tóték; Macskajáték; A holtak hallgatása. 2. kötet: Vérrokonok; Kulcskeresők; Pisti a vérzivatarban; Forgatókönyv. 3. kötet: Babik; A Hanákné-ügy; Egy szakmai siker modellje; A falu rossza; Zsugori uram; In memoriam Ö. I. Jegyzetek.] 1982. 546 + 725 + 460 p.

Egyperces novellák. 1984. 588 p.

Önéletrajzom töredékekben. Befejezetlen regények. [A Bónis család: Két részlet; Babik; Tatárfutás; A másik út regénye.] 1984. 480 p.

Visszanézve. Arcképek; korképek. 1985. 571 p.

Párbeszéd a groteszkről. Interjúk. 2. bőv. kiad.: 1986. 447 p.

Búcsú. Kiadatlan novellák. 1989. 209 p.

 

Örkény István művei. [Gyűjteményes kiadás 2.] (Összeáll.; jegyzetek: Radnóti Zsuzsa.) Budapest. 1998-2005. Palatinus Kiadó.

Egyperces novellák. 1999. 573 p. = 2001. 573 p. = 3. bőv. átd. kiad.: 2004. 383 p.

Párbeszéd a groteszkről. 3. bőv. kiad. 2000. 421 p.

Lágerek népe – Emlékezők. 2000. 332 p.

Kisregények. 2001. 481 p.

Drámák 1–3. 2001. 442 + 595 + 646 p.

Novellák 1–2. 1998. = 2. jav. kiad.: 1999. 548 + 430 p. = 2002. 548 + 430 p.

A mesterség titkaiból. Arcképek, korképek. 2003. 497 p.

Önéletrajzom töredékekben. Befejezetlen regények. 2004. 469 p.

Egyperces levelek. 3. bőv. átd. kiad.: 2004. 383 p.

Elsárgult kéziratok. Írások a hagyatékból. 2005. 226 p.

Örkény István művei. [Gyűjteményes kiadás 3.] (Összeáll.; jegyzetek: Radnóti Zsuzsa.) Budapest. 2005–. Palatinus Kiadó.

Egyperces novellák. 2008. 579 p.

Kisregények. 2008. 435 p.

Novellák. 2010. 906 p.

Lágerek népe. Emlékezők. 2011. 342 p.

Április. 2012. 241 p.

Egyperces levelek. 4., bőv. kiadás. 2012. 411 p.

Elsárgult kéziratok. 2013. 226 p.

Párbeszéd a groteszkről. 2013. 430 p.

Önéletrajzom töredékekben. [Örkény István befejezetlen regényei]. 2014. 250 p.

A mesterség titkaiból. Arcképek, korképek. Bőv., átdolgozott kiadás. 2014. 588 p.

Drámák. 1–3. [Bőv. Jegyzetanyaggal.] Budapest, Új Palatinus Kiadó, 2016. 

Egyéb gyűjteményes kiadások: Örkény István művei.

Időrendben. Válogatott novellák. Budapest. 1971. Magvető, 651 p.

Időrendben. [Színművek. Pisti a vérzivatarban; első megjelenés] 1–3. Budapest. 1972. Magvető, 417 p.

Időrendben. Regények. [Glória; Macskajáték; Tóték.] Budapest. 1972. Szépirodalmi, 268 p.

Időrendben. Arcképek; korképek. [Válogatott írások, benne a Lágerek népe és az Amíg idejutottunk.] Budapest. 1973. Magvető, 337 p.

Egyperces novellák. (Szöveggondozás: Győri János; ill.: Roskó Gábor.) Budapest. 1993. Pesti Szalon, 405 p. = 1995. 405 p. = 1996. 405 p.

Tóték; Macskajáték. Színművek. (Szöveggondozás: Győri János.) Budapest. 1993. Pesti Szalon, 200 p. = 1996. 200 p.

Kisregények 1–2. [1.: Babik; Glória; Macskajáték. 2.: Tóték; Rózsakiállítás; Egy négykezes regény tanulságos története.] (Szerk.; s. a. r.: Győri János.) Budapest. 1994. Pesti Szalon, 313 + 329 p.

Levelek egypercben; Levelek; emlékezések; interjúk a hagyatékból. (Vál.; szerk.; s. a. r. Radnóti Zsuzsa.) Bőv. átd. kiad. Budapest. 1996. Pesti Szalon, 355 p.

Életében megjelent önálló kötetek

Tengertánc. Elbeszélések. Budapest. 1941. Renaissance, 93 p.

Amíg idejutottunk. Magyarok emlékeznek a szovjet hadifogságban… Budapest. 1946. Magyar–Szovjet Művelődési Társaság, 151 p.

Hajnali pisztolylövés. Elbeszélés. Budapest. 1947. Irodalmi intézet, 16 p. = (Ill.: Zórád Ernő.) Budapest. 1956. Ifjúsági könyvkiadó, 15 p.

Lágerek népe. Budapest. 1947. Székesfővárosi Irodalmi és Művészeti Intézet; 190 p. = (Szerk. és a szöveget gondozta Radnóti Zsuzsa.) [Lágerek népe; Emlékezők: Amíg idej utottunk; Vallomások; Dokumentumok; Visszaemlékezések.] Budapest. 1981. Szépirodalmi, 337 p. = Budapest. 1984. Szépirodalmi; 337 p. = Budapest. 2000. Palatinus, 332 p. = Budapest. 2013. Palatinus, 342 p.

A borék. Vígjáték. [Budapest.] [1948.] Kultúra, 45 p. (Új magyar könyvtár.)

Budai böjt. Novellák. Budapest. 1948. Székesfővárosi Irodalmi Intézet, 250 p. (Pesti könyvtár.)

Voronyezs. Színmű. Budapest. 1948. Székesfővárosi Irodalmi Intézet, 143 p. (Új könyvtár.) = Budapest. 1969. Népművelési Propaganda Iroda, 87 p. (Színjátszók kiskönyvtára.)

Idegen föld. Novellák. Budapest. 1949. Székesfővárosi Irodalmi Intézet, 54 p.

Házastársak. Regény. [Budapest.] 1951. Szépirodalmi, 415 p. = [Budapest.] 1953. Szépirodalmi, 415 p.

Koránkelő emberek. Riportok és elbeszélések. [Budapest.] 1952. Szépirodalmi, 213 p.

Hóviharban. Válogatott novellák. Budapest. 1954. Szépirodalmi, 253 p.

Hiszek a szabadságban. Chaplin élete. Budapest. 1954. Országos Béketanács, 24 p.

Ezüstpisztráng. Rövid remekművek. Elbeszélések. Budapest. 1956. Szépirodalmi, 249 p.

Nehéz napok. Regény. Budapest. 1957. Szikra Lapny., 63 p. (Vasárnapi regények.)

Jeruzsálem hercegnője. Elbeszélések, kisregény [Macskajáték.]. Budapest. 1966. Szépirodalmi, 469 p. = Budapest. 1968. Szépirodalmi, 457 p.

Nászutasok a légypapíron. Elbeszélések, kisregény [Tóték.]. Budapest. 1967. Magvető, 245 p.

Tóték. Tragikomédia. Budapest. 1967. Magvető, 127 p.

Egyperces novellák. Budapest. 1968. Magvető, 286 p. = Bővített kiadások: Budapest. 1969. Magvető, 397 p. = Budapest. 1974. Magvető, 403 p. = Budapest. 1977. Magvető, 373 p. (Magvető zsebkönyvtár.) = Budapest. 1978. Magvető, 382 p. (Magvető zsebkönyvtár.) = Budapest. 1979. Magvető, 382 p. = Budapest. 1981. Magvető, 433 p.

Időrendben. Válogatott novellák. Budapest. 1971. Magvető, 651 p.

Időrendben. Színművek. [Pisti a vérzivatarban.] Budapest. 1972. Magvető, 417 p.

Időrendben. Regények. [Glória; Macskajáték; Tóték.] Budapest. 1972. Szépirodalmi, 268 p.

Időrendben. Arcképek; korképek. [Válogatott írások; benne a Lágerek népe és az Amíg idej utottunk.] Budapest. 1973. Magvető, 337 p.

Glória; Macskajáték; Tóték. Kisregények. Budapest. 1974. Szépirodalmi, 381 p. (Szépirodalmi Zsebkönyvtár.)

Vérrokonok. Dráma. Budapest. 1975. Magvető, 147 p. = Szolnok. 1978. Szigligeti Színház - Verseghy Megyei Könyvtár, 153 p.

Meddig él egy fa? Novellák. Budapest. 1976. Magvető, 317 p. (Magvető zsebkönyvtár.)

Kulcskeresők. Dráma. Budapest. 1977. Magvető, 147 p.

„Rózsakiállítás”. Regény. Budapest. 1977. Szépirodalmi, 118 p. = Budapest. 1978. Szépirodalmi, 118 p. = Budapest. 1979. Szépirodalmi, 114 p.

Az utolsó vonat. Novellák. [Tóték; Macskajáték kisregényekkel.] Budapest. 1977. Magvető, 494 p. (30 év.)

Élőszóval. Drámák. [Benne: A holtak hallgatása.] Budapest. 1978. Magvető, 722 p.= 2. jav. kiad.: Budapest. 1980. Magvető, 720 p.

Egy négykezes regény tanulságos története. Regény. Budapest. 1979. Magvető, 161 p. (Rakéta regénytár.)

Halála után megjelent önálló kötetek

Forgatókönyv. Tragédia. Budapest. 1979. Szépirodalmi, 162 p.

Párbeszéd a groteszkről. Beszélgetések Örkény Istvánnal. (Vál.; s. a. r.: Radnóti Zsuzsa.) Budapest. 1981. Magvető, 302 p. = Bőv. kiad.: Budapest. 1986. Szépirodalmi, 447 p. = Budapest. 2000. Palatinus-Könyvek; 421 p. (Örkény István művei.) = Budapest. 2013. Palatinus, 428 p. (Örkény István művei.)

Babik. Kisregény. Budapest. 1982. Szépirodalmi, 93 p. = (Szerk.; a szöveget gondozta és a jegyzeteket összeáll.: Radnóti Zsuzsa.) Budapest. 1984. Szépirodalmi, 480 p. = Budapest. 2004. Palatinus, 469 p.

Bevégzetlen ragozás. Kisregények, novellák. (Vál.: Molnár Tibor.) Bukarest. 1982. Kriterion, 298 p.

Pisti a vérzivatarban. Groteszk játék. Szolnok. 1983. Szigligeti Színház - Verseghy Ferenc Művelődési Központ, 98 p.

Négyeskönyv 1–4. (Vál. és sajtó alá rend.: Radnóti Zsuzsa.) [1.: Drámák. (Vérrokonok; Pisti a vérzivatarban.) 2.: Egyperces novellák. 3.: Kisregények. (Macskajáték; Tóték; „Rózsakiállítás”.) 4.: Novellák.] Budapest. 1987. Szépirodalmi Könyvkiadó, 197 + 286 + 305 + 282 p.

Levelek egypercben. Levelek; emlékezések; interjúk a hagyatékból. (Vál.; szerk.; s. a. r.; jegyzetek: Radnóti Zsuzsa.) Budapest. 1992. Szépirodalmi, 239 p. = 2. bőv. átd. kiad.: Budapest. 1996. Pesti Szalon, 355 p. = 3. bőv. átd. kiad.: Egyperces levelek. Budapest. 2004. Palatinus, 383 p. (Örkény István művei.) = 4. bőv. kiad.: Budapest. 2004. Palatinus, 411 p. (Örkény István művei.)

Tóték; Macskajáték. Budapest. 1993. Pesti Szalon, 200 p.

Kisregények 1–2. [1.: Babik; Glória; Macskajáték. – 2.: Tóték; Rózsakiállítás; Egy négykezes regény tanulságos története.] (Szerk.; s. a. r.: Győri János.) Budapest. 1994. Pesti Szalon, 329 p. + 313 p.

Örkény István–Tardos Tibor: Minimítoszok; Minimythes. Válogatott egypercesek. Textes choisis. (Szerk.: Szabó B. István; bevezető, utószó: Tardos Tibor.) Budapest. 1997. Palatinus, 270 p.

Meselevelek. (Szerkesztette, a fényképeket válogatta Radnóti Zsuzsa. Tervezte Magyar Béla, kivitelezte Szigethy Örs.) Budapest. 1999. Palatinus, 79 p.

Jelentősebb művek kiadásai

Az Egyperces novellák kiadásai

Egyperces novellák. Budapest. 1968. Magvető, 286 p. = Bővített kiadások: Budapest. 1969. Magvető, 397 p. = Budapest. 1974. Magvető, 403 p. = Budapest. 1977. Magvető, 373 p. (Magvető zsebkönyvtár.) = Budapest. 1978. Magvető, 382 p. (Magvető zsebkönyvtár.) = Budapest. 1979. Magvető, 382 p. = Budapest. 1981. Magvető, 433 p.

Egyperces novellák. (Összeáll.: Radnóti Zsuzsa; ill.: Réber László.) [Dabas.] [1982.] [Dabasi Ny.], 52 p.

Egyperces novellák. (Szerk.; szöveggond.: Radnóti Zsuzsa.) Budapest. 1984. Szépirodalmi, 588 p. (Örkény István művei.) = 2. bőv. kiad Budapest. 1991. Szépirodalmi, 637 p. (Örkény István művei.)

Egyperces novellák. Válogatás. (Vál. és s. a. r.: Radnóti Zsuzsanna.) Budapest. 1988. Szépirodalmi, 282 p. (Olcsó könyvtár.)

Egyperces novellák. (Szöveggondozás: Győri János; ill.: Roskó Gábor.) Budapest. 1993. Pesti Szalon, 404 p. = Budapest. 1995. Pesti Szalon, 404 p. = Budapest. 1996. Pesti Szalon, 404 p.

Egyperces novellák - One-minute stories. (Bilingvis kiad.) (Ford. András T. László és Carl R. Erickson.) Budapest. 1994. Kossuth, 85 p. (Holibri)

Egyperces novellák. (Az első kiadás teljes, gondozott szövege.) (Szerk., szöveggond., kiegészítő fejezetek, szövegmagyarázatok, kérdések: Reményi József Tamás, Tarján Tamás.) Budapest. 1996. Ikon, 127 p. (Matúra Klasszikusok.)

Válogatott Egyperces novellák. (Összeáll.: Fráter Zoltán.) Budapest. 1998. Palatinus, 216 p. = Budapest. 2000. Palatinus, 216 p. = Budapest. 2003. Palatinus, 216 p. = Budapest. 2004. Palatinus, 216 p.

Egyperces novellák. (Összeáll.; jegyzetek: Radnóti Zsuzsa.) Budapest. 1999. Palatinus Kiadó, 573 p. (Örkény István művei.) = Budapest. 2001. Palatinus Kiadó, 573 p. (Örkény István művei.) = Budapest. 2004. Palatinus Kiadó, 573 p. (Örkény István művei.) = Budapest. 2008. Palatinus Kiadó, 579 p. (Örkény István művei.)

A Tóték; Macskajáték (színművek) kiadásai

Tóték. Tragikomédia. Budapest. 1967. Magvető, 127 p.

Drámák 1. (Tóték; Macskajáték is.) (Szerk.; szöveggond.: Radnóti Zsuzsa.) Budapest. 1982. Szépirodalmi, 193-378 p. (Örkény István művei.)

Tóték; Macskajáték. Drámák. Budapest. Szépirodalmi, Olcsó könyvtár; 1986; 1990; 187 p.

Tóték; Macskajáték. Színművek. (Szöveggondozás: Győri János.) Budapest. Pesti Szalon, 1993; 1996;

Válogatott drámák. (Tóték; Macskajáték.) Budapest. Palatinus, 1999; 2003; 2004;

Macskajáték; Tóték. Drámák. (Összeáll.; jegyzetek: Radnóti Zsuzsa.) Budapest. 2001. Palatinus, 197 p. (Örkény István művei.)

A Tóték és a Macskajáték (kisregények) kiadásai

Jeruzsálem hercegnője. Elbeszélések, kisregény [Macskajáték.]. Budapest. 1966. Szépirodalmi, 469 p. = Budapest. 1968. Szépirodalmi, 457 p.

Időrendben. Regények. [Glória; Macskajáték; Tóték.] Budapest. 1972. Szépirodalmi, 268 p.

Glória; Macskajáték; Tóték. Kisregények. Budapest. 1974. Szépirodalmi, 381 p. (Szépirodalmi Zsebkönyvtár.)

Az utolsó vonat. Novellák. [Tóték; Macskajáték kisregényekkel.] Budapest. 1977. Magvető, 494 p. (30 év.)

Négyeskönyv 3. Kisregények. (Macskajáték; Tóték; „Rózsakiállítás”.) (Vál. és sajtó alá rend.: Radnóti Zsuzsa.) Budapest. 1987. Szépirodalmi Könyvkiadó, 305 p.

Tóték; „Rózsakiállítás”. Kisregények. Budapest. 1990. Szépirodalmi, 155 p. (Olcsó könyvtár.)

Tóték. Kisregény. (Utószó: N. Horváth Béla.) Budapest. 1992. Móra, 84 p. (Diákkönyvtár.)

Kisregények 1–2. [1.: Babik; Glória; Macskajáték. 2.: Tóték; Rózsakiállítás; Egy négykezes regény tanulságos története.] (Szerk.; s. a. r.: Győri János.) Budapest. 1994. Pesti Szalon, 313 + 329 p.

Tóték. Kisregény. Szentendre. 1995. Interpopulart, 77 p. (Populart füzetek.) = Szentendre. 1996. Interpopulart, 77 p. (Populart füzetek.)

Válogatott kisregények. (Macskajáték; Tóték; „Rózsakiállítás”.); (Összeáll.: Radnóti Zsuzsa; Budapest. 2005. Palatinus, 289 p.

Kisregények. (Macskajáték; Tóték is.) (Szerk.; szöveggond.: Radnóti Zsuzsa.) Budapest. 1981. Szépirodalmi, 481 p. (Örkény István művei.)

Kisregények; (Macskajáték; Tóték is) (Összeáll.; jegyzetek: Radnóti Zsuzsa.) Budapest. 2001. Palatinus, 481 p. (Örkény István művei.) = Budapest. 2008. Palatinus, 481 p. (Örkény István művei.)

Saját átdolgozásai

Zsugori. (Molière után, Simai Kristóf és Döbrentei Gábor hajdani magyarítása nyomán; Örkény István újjáírásában színre került.) Budapest. 1948. Az Országos Magyar Színművészeti Főiskola Könyvtára, 19 p.

Különös házasság. Vígjáték. (Mikszáth Kálmán azonos c. regényéből színpadra alkalmazta, Gyárfás Miklóssal.) Budapest. 1949. Állami Kiadó, 156 p.

A falu rossza. (Tóth Ede színművét átdolgozta Örkény István.) 1965. = Drámák. 3. kötet; Budapest. 1982. Szépirodalmi, = Drámák. 3. kötet; Budapest. 2003. Palatinus,

Jókai Mór: Bolondok grófja. Kézirat.

Tersánszky Jenő: Kakuk Marci.

Műfordítások (válogatás)

Joseph Conrad: Lord Jim. Regény. Budapest. 1949. Hungaria, 378 p.

Jean Effel: Az ember teremtése. Budapest. 1956. Magvető, 100 p.

Ernest Hemingway: Búcsú a fegyverektől. Regény; Budapest. 1958. Európa, 304 p.

Jean Effel: A világ teremtése.Budapest.1958. Magvető Könyvkiadó

Eric Knight: Lassie hazatér. (Örkény István a publikálási tilalom idején fordította. A könyv Thurzó Gábor fordításaként jelenhetett meg; ill.: Csergezán Pál.) Budapest. 1962. Móra Kiadó, 201 p.

Truman Capote: Más hangok; más szobák. Kisregény. Budapest. 1964. Európa, 251 p.

Pierre Choderlos de Laclos: Veszedelmes viszonyok. Budapest. 1965. Magyar Helikon, 508 p.

Alexandre Dumas; père: Emlékeim. (Vál.; ford.; utószó Örkény István.) Budapest. 1966. Európa, 503 p.

Tenessee Williams: „Az ifjúság édes madara”. [Budapest.] [1991.] [József Attila Színház], 112 fol.

Kéziratos műfordításai; átdolgozásai az OSZK Színháztörténeti Tárában és az Országos Színházi Múzeum és Intézetben

Marcel Aymé: Clérambard. Vígjáték négy felvonásban. [Gépirat. 1960 körül] Jelzet: MM 8581; 8582

François Billetdoux: Csin-csin. [Tchin-tchin.] Keserű vígjáték négy felvonásban. [Gépirat. Bp.]; Jelzet: MM 15.277

[Max Brod]: Amerika. Dráma két részben. Franz Kafka [regényét színpadra alk.: --]. [Zenéjét szerezte: Gonda János. Bem.: Nemzeti Színház; 1968. máj. 24. Üp. Rend.: Marton Endre. Gépirat. 1967]; Jelzet: MM 8705 és MM 15.465-15.466

Mary [Coyle] Chase: Barátom, Harvey. [Harvey.] Vígjáték három felvonásban. [Bem.: Vígszínház; 1963. Márc. 21.; Rend.: Várkonyi Zoltán. Gépirat. 1962]; Jelzet: MM 9219 (Ügyelőpéldány) és 9218 (Súgópéldány)

Jean Kerr: Mary, Mary. Vígjáték három felvonásban. [Gépirat. Bp. é. n.] Szerzői Jogvédő Hivatal; Jelzet: MM 19.185

Molière: A fösvény. [Zsugori. L’avare.] Vígjáték öt felvonásban. [Simai Kristóf Döbrentey Gábor hajdani magyarítása után átd..: Örkény István. Bem.: Madách Színház; 1948. jan. 16. Gépirat]; Jelzet: NSZ F 214/1

[Örkény István ─ Gyárfás Miklós]: Különös házasság. Mikszáth Kálmán azonos c. regényét színpadra alk.: -. (Gépirat). Bp. é. n. Szerzői Jogvédő Hivatal; Jelzet: MM 23.229

G[rigorij L'vovics] [ROSAL'] Rosál ─ A[bdil'da] Tazsibajev: Dzsomárt szőnyege. [Kover Zsomarta.] Mesejáték négy felvonásban. [Gépirat]. Bp. é. n. Szerzői Jogvédő Hivatal; Jelzet: MM 20.524 és MM 23.178

Neil Simon: Furcsa pár. [The odd couple.] Komédia három felvonásban. [Bem.: Pesti Színház 1968. jan. 6. Rend.: Várkonyi Zoltán. Gépirat. 1967]; Jelzet: MM 9637 (Ügyelőpéldány) és MM 9638 (Súgópéldány)

Neil Simon: A [hétszáztizenkilences] 719-es lakosztály. [Plaza suite.] Három vígjáték. ─ Látogató a zöldövezetből. [Visitor from Mamaroneck.] ─ Látogató Hollywoodból. [Visitor from Hollywood.] ─ Látogató a Zöld Szalonból. [Visitor from Forest Hills.]. [Bem.: Vígszínház 1970. dec. 17. Rend.: Marton László. Gépirat. 1970]. Színlapon Hotel Plaza címmel (Végleges cím); Jelzet: MM 9639 (Súgópéldány) és MM 9640 (Ügyelőpéldány)

Tóth Ede: A falu rossza. [Népszínmű két részben.]. Átdolgozás. [Gépirat]. Bp. 1965. Szerzői Jogvédő Hivatal; Jelzet: MM 20.025 és MM 14.684-14.687

Tennessee Williams: Az ifjúság édes madara. [Sweet bird of youth]. Színmű három felvonásban. [Zenéjét összeáll.: Simon Zoltán. Bem.: Katona József Színház; 1965. máj. 7. Üp. Díszletrajzzal. Rend.: Marton Endre. Gépirat. 1965]; Jelzet: MM 8898

Színházi bemutatók

Tóték

Magyarországi előadások

1967. február 24.: Thália Színház, rendezte: Kazimir Károly (szórólap és műsorfüzet) - (a Tóték, a Macskajáték, a Kulcskeresők, a Vérrokonok és a Pisti a vérzivatarban ősbemutatóinak közös fotógalériája) - (plakátok)

1967. május 19.: Békés Megyei Jókai Színház, rendezte: Máté Lajos

1967. november 27.: Miskolci Nemzeti Színház Megyei Művelődési Ház, rendezte: Hegedűs László

1968. szeptember 24.: Állami Déryné Színház (bemutató: Környe), rendezte: Szalai Vilmos

1969. május 2.: Szolnoki Szigligeti Színház, rendezte: Székely Gábor

1978. január 14.: Thália Színház, rendezte: Kazimir Károly

1981. november 13.: Ódry Színpad, rendezte: Székely Gábor

1984. október 31.: Miskolci Nemzeti Színház Játékszín, rendezte: Csiszár Imre

1986. december 4.: Debreceni Csokonai Színház Kölcsey Ferenc Művelődési Központ, rendezte: Pinczés István

1987. február 4.: Népszínház, rendezte: Meczner János

1987. február 4.: Népszínház (bemutató: Újfehértó), rendezte: Meczner János

1992. február 14.: Nemzeti Színház, rendezte: Funtek Frigyes (m. v.)

1993. január 29.: Egri Gárdonyi Géza Színház, rendezte: Kincses Elemér (m. v.)

1994. március 12.: Kaposvári Csiky Gergely Színház Stúdiószínháza, rendezte: Znamenák István

1995. október 8.: Pécsi Harmadik Színház, rendezte: Vincze János

1997. február 7.: R.S.9. Stúdiószínház, rendezte: Major Róbert

1997. október 24.: Veszprémi Petőfi Színház, rendezte: Vincze János m.v.

1998. május 15.: Győri Nemzeti Színház Padlásszínház, rendezte: Tasnádi Csaba (az Új Színházzal közös)

1998. május 26.: Új Színház, rendezte: Tasnádi Csaba (a Győri Nemzeti Színházzal közös)

1999. október 30.: Holdvilág Kamaraszínház, rendezte: Erős Judit

1999. december 8.: Merlin Színház, rendezte: Magács László

2000. január 14.: Szegedi Nemzeti Színház Kamaraszínháza, rendezte: Funtek Frigyes

2000. szeptember 24.: Pesti Színház, rendezte: Réthly Attila

2001. január 20.: Soproni Petőfi Színház, rendezte: Árkosi Árpád

2002. július 18.: Kőszegi Várszínház, rendezte: Merő Béla, Isten hozta, őrnagy úr! címen

2002. november 8.: Békés Megyei Jókai Színház, rendezte: Merő Béla

2004. november 28.: Radnóti Színház, rendezte: Gothár Péter

2012. március 3.: Győri Nemzeti Színház, rendezte: Funtek Frigyes

2012. április 20.: Szegedi Pinceszínház, rendezte: Czene Zoltán. Frank Yvette fotói a Délmagyar.hu portál galériájában.

2012. május 18.: Bajai Fiatalok Színháza, rendezte: Ottmár Attila

2013. március 9.: Örkény István Színház, rendezte: Mácsai Pál. A szerző regényéből a szövegkönyvet készítette Gáspár Ildikó.

2013. október 4.: Szombathely, Weöres Sándor Színház, rendezte: Ivo Krobot.

2014 október 2. Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínháza, rendezte: Béres Attila

Határon túli társulatok előadásai

1967. december 15.: Szabadkai Népszínház, rendezte: Virág Mihály

1968. március 8.: Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Magyar Társulata, rendezte: Kovács György

1980. május 23.: Marosvásárhely, Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet Stúdiószínháza, rendezte: Kincses Elemér

1984. június 15.: Temesvár, Állami Magyar Színház, rendezte: Klein Magdalena

1987. május 5.: Újvidéki Színház, rendezte: Székely Gábor

1994. április 22. Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat, rendezte: Árkosi Árpád (m. v.)

1998. április 24.: Komáromi Jókai Színház, rendezte: Ivan Blahut

1999. február 27.: Temesvári Csiky Gergely Színház, rendezte: Tóth Miklós

2001. szeptember 24.: Szabadkai Népszínház, rendezte: Znamenák István (m. v.)

2004. július 8.: Gyulai Várszínház és Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház (bemutató: Gyula), rendezte: Vidnyánszky Attila (a Gyulai Várszínházzal közös)

2007. március 1.: Kassai Thália Színház, rendezte: Vas-Zoltán Iván

2012. március 9.: Csíkszeredai Csíki Játékszín, rendezte: Victor Ioan Frunză

2012. szeptember 25.: Aradi Kamaraszínház. (Helyszín: a Ioan Slavici Klasszikus Színház nagyterme), rendezte: Balog József

Külföldi és határon túli társulatok vendégjátékai

1974. október 23., 28., Budapest: a leningrádi Akadémiai Gorkij Színház vendégjátéka, rendezte: G. A. Tovsztogonov

1974. november 1., Miskolc: a leningrádi Akadémiai Gorkij Színház vendégjátéka a Miskolci Nemzeti Színházban, rendezte: G. A. Tovsztogonov

1975. november 22., Pécs: a berlini Volksbühne vendégjátéka a Pécsi Nemzeti Színházban, rendezte: Brigitte Soubeyran

1975. november 29-30., Budapest: a berlini Volksbühne vendégjátéka a Vígszínházban, rendezte: Brigitte Soubeyran

1978. november 3., Budapest: a bukaresti Teatrul Nottara vendégjátéka Thália Színházban, rendezte: Valeriu Paraschiv

1978. november 7., Veszprém: a bukaresti Teatrul Nottara vendégjátéka a Veszprémi Petőfi Színházban, rendezte: Valeriu Paraschiv

1987. május 8., Budapest: a japán Bungeiza Gekidan társulat vendégjátéka a Thália Színházban, rendezte: Pinczés István

1990. április. 19., Budapest: a Compagnie de la Folie Avaine vendégjátéka az Egyetemi Színpadon a Francia Intézet támogatásával

1994. június 2., Nyíregyháza: a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat vendégjátéka a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban, rendezte: Árkosi Árpád (m.v.)

2002. december 5., Budapest: a Szabadkai Népszínház vendégjátéka az Új Színházban, rendezte: Znamenák István (m.v.)

2007. október 3. és 4., Budapest: a Moszkva-megyei Osztrovszkij Színház vendégjátéka a Merlin Színházban, rendezte: Valentyin Vareckij

2012. november 10., Budapest: A Gyulai Várszínház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös előadásának vendégjátéka a Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központban, rendezte: Vidnyánszky Attila

2013. szeptember 29., Budapest: a bukaresti Nicolae Balcescu UNESCO Kulturális Központ vendégjátéka a Katona József Színházban, rendezte: Victor Ioan Frunză.

Fontosabb külföldi előadások

1968. január 19.: Varsó (Lengyelország), Teatr Polski (fotó)

1968. október 11.: Párizs (Franciaország), Théâtre Gaité-Montparnasse, rendezte: Michel Fagadau (fotó)

1968. november: Göteborg (Svédország), Stadsteater

1969. év: Amsterdam (Hollandia)

1969. január: Helsinki (Finnország), Suomen Kansallisteatteri

1969. január: Nyugat-Berlin (Német Szövetségi Köztársaság), Schlossparktheater

1969. január 10.: Koppenhága (Dánia), Gladsaxe Theatre

1969. március 21.: Stockholm (Svédország), Stockholms Stadsteater, rendezte: Ernst Günther – (fotó)

1969. február 27.: Újvidék (Jugoszlávia), Szerb Nemzeti Színház, rendezte: Boda Marković

1969. március: Hämeenlinna (Finnország), Hämeenlinnan Kaupunginteatteri

1969. április: Tübingen (Német Szövetségi Köztársaság), Landestheater

1969. szeptember: Tampere (Finnország), Tampereen Työväen Teatteri

1969. szeptember: Amszterdam (Hollandia), Nederlandse Comedie

1969. október: Lahti (Finnország), Lahden Kaupunginteatteri

1969. október: Kotka (Finnország), Kotkan Kaupunginteatteri

1969. november: Imatra (Finnország), Teatteri Imatran

1969. november: Kokkola (Finnország)

1969. november: Davis (Egyesült Államok), University of California

1970. január 17.: Pozsony/Bratislava (Csehszlovákia), Narodní Divadlo

1970. április: Kajaan (Finnország), Kajaanin Kaupunginteatteri

1970. október: Athén (Görögország), Theatre Pappas (felújítás: l. 1979)

1970. év: Antwerpen (Belgium), Koninklijk Nederlandse Schowburg (flamand nyelvű előadás)

1970. év: Helsinki (Finnország), Wasa Theatre (svéd nyelvű előadás)

1970. év: Reykjavik (Izland), Leikfelag Reykjavikur

1970. év: Trieszt (Olaszország),(szlovén nyelvű előadás)

1970. év: New Haven (Egyesült Államok), Yale University

1970. év: Kaunas (Szovjetunió), Kaunasskij Dramatičeskij Teatr

1970. év: Uzsgorod, Krasnojarsk, Kujbisev (Szovjetunió)

1970. dec. 18. (21 előadás 1971. május 10-ig): Zágráb/Zagreb (Jugoszlávia), Dramsko Kažaliste Gavella, rendezte: Tomislav Radić

1971. január: Jyväskylä (Finnország), Jyväskylän Huoneteatteri

1971. április: Moszkva (Szovjetunió), Szovremennyik Teatr (Az Őrnagy szerepében: Oleg Tabakov) (fotó)

1971. május: Leningrád (Szovjetunió), Gorkij Teatr, rendezte: G. A. Tovsztonogov (fotó)

1971. május: Saarbrücken (Német Szövetségi Köztársaság), Stadttheater

1971. év: Cosenza (Olaszország), Piccolo Teatro

1971. év: Kemerovo, Juzsno-Sahalin, Izsevszk, Penza, Karaganda, Kusztanai, Liepaja, Tallin, Stavropol, Frunze, Petrozavodsk, Juzsno-Szahalinszk (Szovjetunió)

1972. február: Pleven (Bulgária)

1972. március: Vienne (Franciaország), Salle de l' Amical Laique

1972. július: Brno (Csehszlovákia), „Husa na provázku” kísérleti színház.

1972. december: Pozsony/Bratislava (Csehszlovákia)

1973. május: Bitola (Jugoszlávia)

1973. november: Gera (Német Demokratikus Köztársaság), Bühnen der Stadt Gera

1973. év: Brüsszel (Belgium), Théâtre National de Belgique, rendezte: Kazimir Károly

1974. március: Komarno (Csehszlovákia)

1974. június 6.: Berlin (Német Demokratikus Köztársaság) Volksbühne(fotó)

1974. augusztus 21.: Haifa (Izrael) Municipal Theatre, rendezte: Pártos Géza

1974. szeptember 28.: Kragujevac (Jugoszlávia) „Joakim Vujić” Szerb Színház, rendezte: Olivera Kostić

1975. április 4.: Genf (Svájc), Nouveau Théâtre de Pôche (Új Zsebszínház)

1975. június: Edinburgh (Nagy-Britannia), Traverse Theatre Club

1976. január 20.: Washington (Egyesült Államok), Arena Stage (Kreeger Theater), rendezte: Edward Payson Call (fotó 1) (fotó 2)

1977. március 2.: Brüsszel (Belgium),Théâtre National de Belgique (turné 18 városban) (fotó)

1977. augusztus 14.: Spa (Belgium)

1977. év: Belgium (Namur)

1978. június 28.: Bukarest (Románia) Teatrul Nottara, rendezte: Valeriu Paraschiv

1978/1979: Pescantia, Pesaro, Legnano, Verona, Macerata, Grezzana (Olaszország), Compagnia „La Barcaccia”

1979. február 8.: Kolozsvár/Cluj-Napoca (Románia) Állami Magyar Színház/Teatrul Maghiar de Stat (román nyelvű előadás)

1979. április 12.: Kijev (Szovjetunió), Orosz Drámai Színház

1979. április: Uljanovszk: (Szovjetunió)

1979. október: Athén: (Görögország) Teatro Entopia, Troupe PALCOSSENICO

1979. október: Lausanne (Svájc), Artistes Associés de Lausanne (turné)

1979. év: Alma Ata: (Szovjetunió), Lermontov Orosz Drámai Színház

1979. év: Gori, Chinvali, Alma-Ata, Jeliszt, Uljanovszk, Kijev (Szovjetunió)

1980. április: Company Eli Michel (Belgium) (vallon nyelvű előadás, turné 17 városban)

1980. szeptember: Olomouc (Csehszlovákia)

1980. év: Nyikolaev, Kzil-Orda (Szovjetunió)

1980. év: Monza, Geranzano, Saronno, Cislago, Limido, Limido Comasco (Olaszország), Compagnia „Il Castellaccio Citta di Saronno”

1980. dec. 24: Nova Gorica (Jugoszlávia), Szlovén Nemzeti Színház, rendezte: Harag György

1981. év: Cislago, Laveno (Olaszország), Teatro dell Arca

1982. augusztus: Cannes (Franciaország), Compagnie 73 (Théâtre de Cannes), rendezte: Chantal Bouisson

1982. év: Angers (Franciaország), Théâtre de la Doutre

1982. év: Prága (Csehszlovákia), Činoherní Klub

1982. év: Nova Gorica (Jugoszlávia)

1982. év: Lizzana, Noarna: Gruppo senza nome di Lizzana (Olaszország)

1983. március 5.: Bejrút (Libanon)

1983. április: Szófia (Bulgária), Állami Szatíra Színház

1983. május: Damaszkusz: (Szíria), Al-Quabbani /Nemzeti Színház/

1983. június: Sevilla (Spanyolország), Teatro Lope de Vega

1983. július: Madrid (Spanyolország), Jardines de las Vistillas

1983. december: Krakkó (Lengyelország), Stary Teatr (fotó)

1983. év: Vologda (Szovjetunió)

1985. május 3-5.: Tbiliszi (Szovjetunió), Drámai Színház, rendezte: Babarczy László (m.v.)

1985. október: Toyama (Japán), Bungeiza Gekidan társulat, rendezte: Pinczés István (m.v.) – (fotó 1) (fotó 2)

1986. december 19.: Szarajevó (Jugoszlávia), Kamaraszínház 55, rendezte: Aleksandar Lukač

1986. december 26.: Belgrád (Jugoszlávia), Atelje 212 Színház, rendezte: Ljiljana Taodorović

1988. február 27.: Nagykikinda/Kikinda (Jugoszlávia), Műkedvelő Népszínház. Felújítás: 1994. december 20.: Kikinda (Jugoszlávia), Kikindai Népszínház, rendezte: Ljuboslav Majera

1992. május 24.: Stuttgart (Németország), Theater Tri-Bühne, rendezte: Székely Gábor

2003. év: Prága (Csehország), Divadlo Bez Zábradlí, rendezte: Eszenyi Enikő

2006. október 28. Moszkva (Oroszország) Osztrovszkij Színház, rendezte: Valentyin Vareckij

2007. év: Ulan Bator (Mongólia)

2007. év: Teherán: (Irán) - (fotó)

2009. április: Jakarta (Indonézia),Teater Gandrik - (műsorfüzet)(sajtó)(Illés Mihály nagykövet úr összefoglalói)

2010. Tuzla (Bosznia-Hercegovina) Tuzlai Kabarészínpad, rendezte: Goran Damjanac

2011. Kijev (Ukrajna) Mololdy Theatre, rendezte: Merő Béla

2012 januárja Bukarest (Románia)az UNESCO Nicolae Bălcescuról elnevezett Kulturális Központja, rendezte:Victor Ioan Frunză

2016 október 21.: Tirana (Albánia), Albán Nemzeti Színház, rendezte: Andia Xhunga

Macskajáték 

Magyarországi előadások

1971. január 15.: Szolnoki Szigligeti Színház, rendezte: Székely Gábor (a Tóték, a Macskajáték, a Kulcskeresők, a Vérrokonok és a Pisti a vérzivatarban ősbemutatóinak közös fotógalériája)

1971. március 6.: Pesti Színház, rendezte: Székely Gábor (plakátok) [Színháztörténeti érdekesség: a plakátokon a bemutató öröklődő rossz dátummal szerepel.] 

1971. május 14.: Pécsi Nemzeti Színház, rendezte: Babarczy László

1972. március 16.: Győri Kisfaludy Színház, rendezte: Solti Bertalan

1972. március 25.: Szegedi Nemzeti Színház, rendezte: Székely Gábor

1972. április 21.: Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínháza, rendezte: Nyilassy Judit

1974. október 18.: Debreceni Csokonai Színház Hungária Kamaraszínháza, rendezte: Huszárik Zoltán

1978. február 12.: Kecskeméti Katona József Színház, rendezte: Brigitte Soubeyran (m.v.)

1985. október 24.: Játékszín, rendezte: Berényi Gábor

1991. február 15.: Veszprémi Petőfi Színház, rendezte: Mácsai Pál

1991. december 6.: Kecskeméti Katona József Színház, rendezte: Illés István

1992. október 13.: Székesfehérvári Vörösmarty Színház, rendezte: Horváth Péter

1994. május 6.: Egri Gárdonyi Géza Színház, rendezte: Kincses Elemér

1994. október 15.: Pesti Színház, rendezte: Mácsai Pál

1997. április 18.: Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínháza, rendezte: Zsótér Sándor (Macskajátékok címmel/ Örkény István – Zsótér Sándor; színpadi változat)

1999. szeptember 25.: Győri Nemzeti Színház, rendezte: Verebes István

2000. május 12.: Szekszárd, Német Színház, rendezte: Dávid Zsuzsa (Katzenspiel címmel)

2003. december 17.: Pécsi Harmadik Színház, rendezte: Vincze János

2005. október 7.: Szolnoki Szigligeti Színház, rendezte: Sorin Militaru

2006. január 21.: IBS Színpad, rendezte: Varga Miklós

2008. október 18.: Turay Ida Színház, rendezte: Őze Áron

2009. augusztus 3.: Gyulai Várszínház, rendezte: Mácsai Pál

2009. október 9.: Örkény István Színház, rendezte: Mácsai Pál

2009. november 28.: Gózon Gyula Kamaraszínház, rendezte: Szitás Barbara

2012. április 6.: Petőfi Irodalmi Múzeum, rendezte: Berényi Gábor (A Szkalla lányok címmel, kétszemélyes kamaraváltozat)

2016. szeptember 2. és 9.: A Békéscsabai Jókai Színház Sík Ferenc Kamaraszínháza, rendezte: Juhász Róza

Határon túli társulatok előadásai

1972. március 17.: Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Magyar Társulata, rendezte: Kovács György (plakát)

1974. január 27.: Újvidék, Újvidéki Színház, rendezte: Vajda Tibor (plakátok)

1974. április 10.: Szabadka, Népszínház, rendezte: Virág Mihály (plakát)

1985. szeptember 23.: Szatmárnémeti Északi Színház, rendezte: Kovács Ferenc (plakát)

1994. március 3.: Temesvár, Csiky Gergely Színház, rendezte: Kovács Ferenc (m.v.)

2000. április 16.: Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, rendezte: Parászka Miklós

2000. május 22.: Kassai Thália Színház, rendezte: Árkosi Árpád

2004. január .27.: Az Újvidéki Művészeti Akadémia III. éves hallgatóinak vizsgaelőadása, rendezte: László Sándor

2007. április 29.: Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, rendezte: László Csaba

Külföldi társulatok vendégjátékai

1979. október 1., Budapest: a prágai Nemzeti Színház vendégjátéka a Fővárosi Operettszínházban

1979. október 5.: Győr: a prágai Nemzeti Színház vendégjátéka a győri Kisfaludy Színházban (plakát)

Fontosabb külföldi előadások

1971. november. 5.: Helsinki (Finnország), Suomen Kansallisteatteri

1972. január Tampere (Finnország)

1972. március: Jyväskylä (Finnország)

1972. április: Brno (Csehszlovákia)

1972. szeptember 26.: Bécs/Wien (Ausztria), Theater in der Josefstadt

1972. december: London (Anglia), Questors Theatre

1973. január: Ostrava (Csehszlovákia)

1973. január: Varsó (Lengyelország)

1973. március: Gottwaldow (Csehszlovákia)

1973. március: Prága (Csehszlovákia), Narodní Divadlo

1973. március: Łodz, (Lengyelország), Jelenia Gora

1973. július: Olsztyn (Lengyelország)

1973. október 25.: London (Anglia), Greenwich Theatre (Orbánné: Elizabeth Bergner) - (fotó) - (újságkivágat)

1973. január 26.: Gdańsk (Lengyelország), Teatre Wybrzeże

1973. április: Frankfurt am Main (Német Szövetségi Köztársaság), Zoo-Theater

1973. május: Bukarest (Románia), Teatrul Bulandra

1973. október 13.: Túrócszentmárton/Martin (Csehszlovákia), Divadlo SNP

1973. október: Příbram (Csehszlovákia)

1973. december: 20.: Leningrád (Szovjetunió), Teatr Komedii

1973. december: Rusze (Bulgária)

1973. év: Varsó (Lengyelország), Teatr Polski

1973. év: Frankfurt am Main (Német Szövetségi Köztársaság)

1974. január.17.: Brüsszel (Belgium) Théâtre National de Belgique, rendezte: Jacques Huisman (fordította: Vercors) (plakát)

1974. január: Bârlad (Románia)

1974. február 7.: Prága (Csehszlovákia), Tyl Színház, rendezte: Székely Gábor – ezenkívül még 14 városban)

1974. március: Szófia (Bulgária)Theater „Slza i smiah”

1974. március 10.: Leningrád (Szovjetunió), Teatr Gorki

1974. május: Kolin (Csehszlovákia)

1974. június: Pardubice (Csehszlovákia)

1974. július: Liberec (Csehszlovákia)

1974. november: Toruń (Lengyelország)

1974. november: Berlin (Német Demokratikus Köztársaság), Volksbühne

1974. év: Szófia (Bulgária)

1974. év: Tallin, Riga, Szverdlovszk, Perm (Szovjetunió), ezeken kívül még 15 városban

1974. év: Trieste (Olaszország), Teatro Stabile

1975. január: Szczecin (Lengyelország)

1975. február: Cheb (Csehszlovákia)

1975. március 1.: Bukarest (Románia), Teatrul Bulandra

1975. március 19.: Párizs (Franciaország), Théâtre Gymnase–Marie Bell

1975. március: Weimar (Német Demokratikus Köztársaság), Deutsches Nationaltheater

1975. november: Ljubljana (Jugoszlávia)

1975. év: Minszk (Szovjetunió)

1976. január 30.: Tbiliszi (Szovjetunió), Gribojedov Színház (a Magyar Napok keretében)

1976. március: Ankara (Törökország)

1976. május: Eisenach (Német Demokratikus Köztársaság), Landestheater

1976. június: Szeben/Sibiu (Románia), Állami Színház/Teatrul de Stat (német nyelvű előadás)

1977. március 20.: Washington (Egyesült Államok), Arena Stage (Kreeger Theater) (fotó)

1977. augusztus: Minneapolis (Egyesült Államok), Guthrie Theatre, Orbánné: Helen Burns (fotó)

1977. május–július: New York (Egyesült Államok) Manhattan Theatre Club and Promenade Theatre (fotó)

1977. év: Detroit (Egyesült Államok) Theatre Detroit (ezenkívül még 8 városban)

1977. év: Haifa (Izrael), Habima Színház

1977. év: Vilniusz (Szovjetunió)

1978. április 5-május 7.: New York (Egyesült Államok), Manhattan Theatre Club és Promenade Theatre, rendezte: Lynne Meadow

1978. szeptember: Sarasota (Egyesült Államok), Asolo State Theatre of Florida

1979. január 26.: Minszk (Szovjetunió), Akademični Teatr

1979. február– március: Vancouver (Kanada) Club Theatre

1979.év: Alma Ata (Szovjetunió), Kazah Drámai Színház

1979. február–május: Buffalo (Egyesült Államok), Studio Arena Theatre

1979. április: Bochum (Német Szövetségi Köztársaság) Gelsenkirchen Kammerspiele

1979. május 17.: Moszkva (Szovjetunió), Moszkoncert – koncertpódiumi változat

1979. május 25.: Moszkva (Szovjetunió), Moszszovjet Színház

1979. május: Leningrád (Szovjetunió) Gorkij Drámai Színház

1979. május: Seattle (Egyesült Államok) Washington Repertory Theatre

1979. november–december: Cleveland /Ohio/(Egyesült Államok) Cleveland Playhouse

1979. november–1980. január: Evanston /Illinois/ (Egyesült Államok) Northlight Repertory Theatre

1980. szeptember: Ames, Iowa (Egyesült Államok)

1980. október: Chatauqua, New York (Egyesült Államok)

1980. november: Kansas City (Egyesült Államok)

1980. november–december: Detroit (Egyesült Államok) Repertory Theatre

1981. január: Johnson City, Tennessee (Egyesült Államok)

1981. február: San Antonio, Texas (Egyesült Államok)

1981. február: Dearborn, Michigan (Egyesült Államok)

1981. május: Madison, Wisconsin (Egyesült Államok)

1981. június: Indianola, Iowa (Egyesült Államok)

1981. november: Malmö (Svédország), Stadsteatern

1982. január: Reykjavik (Izland), Leikfelag Reykjavikur

1982. december: Szófia (Bulgária), Szatirikus Színház

1985. év: Stockholm (Svédország), Stockholms Stadsteater

1987. december 19.: Magdeburg (Német Demokratikus Köztársaság), Kammerspiele

1990. január 27.: Karl-Marx-Stadt (Német Demokratikus Köztársaság), Schauspielhaus

1991. év: Montevideo (Uruguay), Teatro del Sur

1992. év: Ankara (Törökország), Nemzeti Színház

1994. év: Helsinki (Finnország), Helsingin Kaupunginteatteri, rendezte: Székely Gábor

1995. év: Prága (Csehország), Divadlo na Vinohradech

1996. október 31.: Kijev (Ukrajna), Teatr Benefis, rendezte: Maria Ganyickaja

1998. év: Prága (Csehország), Divadlo na Zábradlí, rendezte: Petr Lébl

1998. év: Prága (Csehország), Divadlo na Vinohradech, rendezte: Jaroslav Dudek

2005. év: Pamplona (Spanyolország), Teatro Escuela de Navarra, rendezte: Urbán Gyula

2009. május 14.: Szentpétervár (Oroszország), Bolsoj Dramatičeskij Teatr, rendezte: J. E. Aksenov

2009. december 5.: Riga (Lettország), Dailes Teátris, rendezte: Anita Sproge

2016. év: Hradec Králové (Csehország), Klicperovo divadlo, rendezte: Tereza Karpianus

Pisti a vérzivatarban

Magyarországi előadások

1979. január 20.: Pesti Színház, rendezte: Várkonyi Zoltán (szórólap) -(a Tóték, a Macskajáték, a Kulcskeresők, a Vérrokonok és a Pisti a vérzivatarban ősbemutatóinak közös fotógalériája) - (plakát)

1980. július 10.: Pécsi Nyitott Színpad, rendezte: Vincze János (plakát)

1983. november 17.: Debrecen Kölcsey Ferenc Művelődési Központ, rendezte: Pinczés István

1983. szeptember 22.: Szolnoki Szigligeti Színház Pinceszínház, rendezte: Jeney István

1988. március. 5.: Kaposvári Csiky Gergely Színház, rendezte: Babarczy László

1992. január. 24.: Madách Kamaraszínház, rendezte: Mácsai Pál

1994. február 12.: Egyetemi Színpad, a Nap Kör cirkuszi játéka Örkény István színműve alapján PistiPistiPistiPisti címen

1999. december 16.: Pesti Körszínház (Fáklya Klub), rendezte: Vas-Zoltán Iván

2000. április 15.: Honvéd Művészegyüttes az Új Thália Stúdióban, rendezte: Harsányi László (PistiPistiPistiPisti címen)

2002. augusztus 23.: Esztergomi Várszínház, rendezte: Vas-Zoltán Iván (az Esztergomi Várszínház és az Óbudai Nyár közös produkciója)

2004. december 17.: Vígszínház, rendezte: Marton László

2006. december 23.: Pécs, Janus Egyetemi Színház, rendezte: Mikuli János

2006. november 24.: Tatabányai Jászai Mari Színház, rendezte: Harsányi Sulyom László (PistiPistiPistiPisti címen)

2014. június 4. 20 óra: GlobART összművészeti társulat (a Bakelit Multi Art Center: IX. Soroksári út 164., az egykori gyártelep 18-as épülete), rendezte: Somogyi Anna. Plakát.

Külföldi és határon túli társulatok előadások

1979. március. 1.: Varsó (Lengyelország), Teatr Powszechny

1979. október 12.: Bukarest (Románia), Teatrul Bulandra

1993. május 21. Kolozsvár/Cluj-Napoca (Románia), Kolozsvári Állami Magyar Színház/Teatrul Maghiar de Stat, rendezte: Vincze János

1999. december 21. Újvidék/Novi Sad (Jugoszlávia), Újvidéki Színház/Novosadsko Pozoriste, rendezte: László Sándor

Kulcskeresők

Magyarországi előadások

1975. november 15.: Szolnok, Szigligeti Színház, rendezte: Székely Gábor (a Tóték, a Macskajáték, a Kulcskeresők, a Vérrokonok és a Pisti a vérzivatarban ősbemutatóinak közös fotógalériája - (plakát)

1977. január 7.: Nemzeti Színház, rendezte: Major Tamás (plakát)

1983. szeptember 8.: Pécsi Nyitott Színpad, rendezte: Vincze János (plakát)

1993. február 20.: Budapesti Kamaraszínház a Károly körúton, rendezte: Csiszár Imre (m.v.)

1994. november 4.: Ódry Színpad, rendezte: Máté Gábor /A kudarcról lesz szó (Kulcskeresők) címen - A Színház- és Filmművészeti Főiskola vizsgaelőadása/

1996. november 23.: Soproni Petőfi Színház, rendezte: Szőke István

1998. január 9.: Katona József Színház, rendezte: Máté Gábor

2008. december 20.: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, rendezte: Szitás Barbara

2010. március 5.: Kaposvári Csiky Gergely Színház, rendezte: Keszég László

2012. február 4.: Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház (Krúdy Kamara), rendezte: Forgács Péter

2015. február 20.: Bartók Kamaraszínház (Dunaújváros) Rendező: Király Attila

2015. március 13.: Veszprémi Petőfi Színház, rendezte: Kéry Kitty.

2016 december 19. Pécsi Harmadik Színház, rendezte: Vincze János

Határon túli társulatok előadásai

1978. május 3.: Kolozsvári Állami Magyar Színház, rendezte: Major Tamás (m.v.)

1981. november 19.: Kassai Thália Színpad, rendezte: Gágyor Péter.

1991. február 8.: Szatmárnémeti Északi Színház, rendezte: Parászka Miklós

Határon túli társulatok vendégjátékai

1991. június. 1. Nyíregyháza, a Szatmárnémeti Északi Színház Magyar tagozatának vendégjátéka, rendezte: Parászka Miklós (III. Magyar Nemzeti Kisebbségi Színházak fesztiválja)

1992. április. 3-5. Budapest, a Szatmárnémeti Északi Színház Magyar tagozatának vendégjátéka a Nemzeti Színházban, rendezte: Parászka Miklós

1992. április. 7. Debrecen, a Szatmárnémeti Északi Színház Magyar tagozatának vendégjátéka a Csokonai Színházban, rendezte: Parászka Miklós

Fontosabb külföldi előadások

1978. év: Gera (Német Demokratikus Köztársaság), Bühnen der Stadt Gera

Vérrokonok

Magyarországi előadások

1974. március 28.: Pesti Színház, rendezte: Várkonyi Zoltán (a Tóték, a Macskajáték, a Kulcskeresők, a Vérrokonok és a Pisti a vérzivatarban ősbemutatóinak közös fotógalériája)

1978. november 17.: Szolnoki Szigligeti Színház, rendezte: Csiszár Imre

1992. november 26.: Pécsi Kisszínház, rendezte: Christian Heppinstall

Külföldi előadások

1975.: Tampere (Finnország)

1977.: Liberec, Hradec-Kralove (Csehszlovákia)

1978.: London (Anglia), Questors Theater

1980.: Karl Marx Stadt, (Német Demokratikus Köztársaság)

Forgatókönyv

Magyarországi előadások

1982. január 16.: Vígszínház, rendezte: Valló Péter

1984. november 2.: Pécsi Nyitott Színpad, rendezte: Vincze János

1986. január 24.: Békés Megyei Jókai Színház, rendezte: Balogh Gábor

1987. február 6.: Veszprémi Petőfi Színház, rendezte: Paál István

1989. december 7.: Pécsi Nemzeti Színház, Szobaszínház, rendezte: Vincze János

Külföldi előadások

1983. február 4.: Washington (Egyesült Államok) Arena Stage, rendezte: Zelda Fichandler

Rózsakiállítás

Magyarországi előadások

1990. december 21.: Pesti Színház, a regényt színpadra alkalmazta és rendezte Horvai István (színlap)

In memoriam Ö. I.

Magyarországi előadások

1980. január 25.: Vígszínház, rendezte: Valló Péter

1982. január 30.: Vígszínház, rendezte: Valló Péter (felújítás)(fotók)

Hangoskönyvek

Egypercesek (Mácsai Pál előadásában.) Budapest. 2003. Kossuth Kiadó, Mojzer Kiadó, 3 CD (210 min.)

Azt meséld el Pista. (Mácsai Pál előadásában) Budapest. 2006. Kossuth Kiadó, Mojzer Kiadó, 2 CD (100 min.)

Örkény István: Van választásunk - További egypercesek. (Mácsai Pál előadásában.) Budapest. 2008. Kossuth Kiadó, Mojzer Kiadó, 2 CD (124 min.)

Élőszóval. (A Hungaroton és a Petőfi Irodalmi Múzeum Örkény István hangfelvételeiből válogató hangoskönyve.) Budapest. 2008. Hungaroton, 1 CD

Mese-levelek. (Mácsai Pál előadásában.) Budapest. 2010. Kossuth Kiadó, 1 CD (70 min.) (Irodalmi Fülbevaló.)

Macskajáték. (Pogány Judit előadásában.) Budapest. 2012. Kossuth Kiadó, 1 CD (200 min.)

Egyperces anekdoták. (Mácsai Pál előadásában.) Budapest. 2015. Kossuth Kiadó, 2 CD (110 min.)

Műveinek felhasználásával készült átdolgozások, adaptációk

Tóték. Huszadik századi komédia. Technikai forgatókönyv. (Örkény István regényéből filmre írta; rend.: Fábri Zoltán; dramaturg: Bacsó Péter; operatőr: Illés György.) [Budapest] 1969. Mafilm 1. Stúdió, 150 fol.

Az utolsó vonat. Drámai játék egy részben. (Örkény István novelláját színpadra alkalmazta: Duró Győző.) = Az utolsó vonat. Három pódiumjáték. Budapest. 1981. Népművelési Propaganda Iroda, 50 p. (Színjátszók kiskönyvtára.)

Bereményi Géza, Mácsai Pál: Azt meséld el, Pista! Örkény István az életéről. (Örkény István hangfelvételeiből és írásaiból összeáll.: Bereményi Géza, Mácsai Pál; jegyzeteket összeáll.: Radnóti Zsuzsa.) Budapest. 2002. Palatinus, 94 p. = Budapest. 2009. Palatinus, 94 p.

Válogatott művek sorozatban az Magyar Elektronikus Könyvtárban megjelent kötetek

Válogatott egyperces novellák. (Összeáll.: Fráter Zoltán.) Budapest. Palatinus; 1998; 2000; 2003; 2004 ;

 

Válogatott drámák. [Tóték; Macskajáték.] Budapest. Palatinus, 1999; 2003; 2004 ;

 

Válogatott novellák. (Összeáll.: Fráter Zoltán.) Budapest. Palatinus, 2004 ;

 

Válogatott kisregények. (Macskajáték; Tóték; Rózsakiállítás.) (Összeáll.: Radnóti Zsuzsa.) Budapest. Palatinus, 2005 ;

 

Idegen nyelven megjelent írások

Angol

No Pardon. [Nincs pardon.] The New Hungarian Quarterly, 1965/1. (Tavasz) 218-220. p.

The Hundred and Thirty-Seventh Psalm. [A 137. zsoltár.] The New Hungarian Quarterly, 1967/3. (Nyár) 131-139. p.

The Tót Family. [Tóték.] The New Hungarian Quarterly, 1967/4. (Tél) 125-132. p.

Catsplay. [Macskajáték.] The New Hungarian Quarterly, 1971/4. (Tél) 69-106. p.

Blood Relations. [Vérrokonok.] The New Hungarian Quarterly, 1975/1. (Tavasz) 82-119. p.

Catsplay : a tragi-comedy in two acts. [Macskajáték. Tragikomédia két részben.] (Ford.: Michael Henry Heim , Clara Györgyey.) New York. 1976. S. French, 84 p.

One-Minute Stories: Memoirs of a Puddle. [Egy pocsolya emlékiratai.] (Ford.: László T. András.); The Right to Remain Standig. [Az állva maradás joga.] (Ford.: László T. András.); There Is Always Hope. [Mindig van remény.] (Ford.: Miklós.); Portrait of a Man. [Férfiarckép.] (Ford.: László T. András.) In 44 Hungarian Short Stories. (Váll.: Lajos Illés; előszó: C. P. Snow.) Budapest. 1979. Corvina, 380-381; 381-384; 384-385; 385-389. p.

Ars Poetica. [Ars Poetica.] The New Hungarian Quarterly, 1980/1. (Tavasz) 92-101. p.

The flower show ; The Toth family. [Rózsakiállítás; Tóték.] (Ford.: Michael Henry Heim , Clara Györgyey.) New York. 1982. New Directions, 163 p.

Requiem. [Rekviem.] (Ford.: Alex Bandy.) In Hungarian Short Stories. (Szerk.: Várnai Pál, bev.: Naim Kattan.) Toronto. 1983. Exile. 106-124. p.

The Hundred and Thirty-seventh Psalm. [A 137. zsoltár.] (Ford.: László T. András.) In Present Continuous. Contemporary Hungarian Writing. (Szerk.: István Bart.) Budapest. 1985. Corvina, 11-23. p.

Café Niagara. [Niagara Nagykávéház.] (Ford.: Ivan Sanders) In Nothing’s lost. Twenty-five Hungarian short stories. (Vál.: Lajos Illés.) Budapest. 1988. Corvina, 57-64. p.

One minute stories. [Egyperces novellák.] (Ford. és váll.: Judith Sollosy.) In New Directions 52. An International Anthology of Prose and Poetry. New York. 1988. New Directions Publ.Co.,

Minuten-novellen = one minute stories. [Egyperces novellák.] (Ford.: Vera von Thies; András T. László; Carl R. Erickson. ) Budapest. 1992. Kossuth Kiadó́, 103 p. ( Holibri.)

Stevie in the Bloodbath. [Pisti a vérzivatarban.] In A mirror to the cage. Three contemporary Hungarian plays. (Ford.: Clara Györgyey.) Fayetteville. 1993. University of Arkansas Press,

One-Minute Stories: Memoirs of a Puddle. [Egy pocsolya emlékiratai.] (Ford.: László T. András.); The Right to Remain Standig. [Az állva maradás joga.] (Ford.: László T. András.); Portrait of a Man. [Férfiarckép.] (Ford.: László T. András.); The Last Cherry Pit. [Az utolsó meggymag.] (Ford.: Judith Sollosy.) In The Kiss. 20th Century Hungarian Short Stories. (Váll.: Illés Lajos; Bart István.) Budapest. 1993; 1995; 1997; 1998; 2001. Corvina, 144; 145-147; 147-150; 150-152. p.

One minute stories. [Egyperces novellák.] (Ford. és váll.: Judith Sollosy; bev.: Andrew Riemer; ill.: Garry Shead.) Rose Bay, Australia. 1994. Brandl & Schlesinger, 141 p.

One minute stories. [Egyperces novellák.] (Ford.: Judith Sollosy.) [Budapest.] Corvina, 1995. 128 p. = (Ford.: Judith Sollosy.) Budapest. Corvina, 1997. 128 p. = (Ford.: Judith Sollosy. Budapest. Corvina, 1998. 128 p. = (Ford.: Judith Sollosy.) Budapest. Corvina, 2001. 128 p. = (Ford.: Judith Sollosy.) Budapest. Corvina, 2005. 128 p. = (Ford.: Judith Sollosy.) Budapest. Corvina, 2007. 128 p. = (Ford.: Judith Sollosy.) Budapest. Corvina, 2009. 128 p. = (Ford.: Judith Sollosy.) Budapest. Corvina, 2013. 128 p.

The flower show. The Toth family. [Rózsakiállítás. Tóték, Kisregények] (Ford.: Michael Henry Heim , Clara Györgyey.) Budapest. 2001. Corvina, 168 p.

More one minute stories. (Váll. és ford.: Judith Sollosy; előszó: Péter Esterházy.) Budapest. 2006. Corvina, 208 p. = (Váll. és ford.: Judith Sollosy; előszó: Péter Esterházy.) Budapest. 2008. Corvina, 208 p. = (Váll. és ford.: Judith Sollosy; előszó: Péter Esterházy.) Budapest. 2010. Corvina, 208 p.

Arab

[Tóték. Színdarab.] (Ford.: Magid Al-Khatib.) Dél-Jemeni Al-Hamadani Kiadó, 1989. (Terjesztik Jemenben, Szíriában, Líbiában, Algériában, Tuniszban, Kuvaitban.]

لعبة القطة :مسرحية / Laʻbat al-qiṭṭah : masraḥī yah. [Macskajáték.] (Ford.: Nāfiʻ Muʻallā.) Damaszkusz: Dār al-Madá, 2004. 112 p.

Belorusz

Сям'я Тотаў; Выстаўка ружаў . [Rózsakiállítás; Tóték.] (Ford.: Mikola Gil; Lina Kavrusz. Utószó: Mikola Gil.) Minsk, Mastacka lit., 1985; 199 p.

Bolgár

съпрузи. [Házastársak.] (Ford.: Lazar Cvetkov.) Szófia. 1953. Narodna Kultura,

Игра на котки. [Macskajáték. Tóték.] (Ford.: Boris Nikov.) Szófia. 1977. Narodna kultura, 234 p.

Изложба на рози. [Rózsakiállítás.] (Ford.: Jonka Najdenova.) Szófia. 1982. Narodna kultura, 134 p.

Последният Влак. [Az utolsó vonat.] (Válogatás a szerző Az utolsó vonat és az Egyperces novellák c. műveiből.) (Ford.: Katâ Kamenova et al., ill. Ivan Milušev.) Szófia. 1984. Narodna kultura, 205 p.

Едноминутни новели. [Egyperces novellák.] (Ford.: Nikolai Pavlov Boykov.) Plovdiv. 2012. Janet 45, 387 p.

Cseh

Rodina Tótů. [Tóték.] (Ford.: Frantisek Stier.) Prága. 1970. Dilia, 90 p.

Kočičí hra.. [Macskajáték.] (Ford.: Ida de Vries, František Stier.) Prága. 1972. Dilia, 89 p. = Prága. 1997. Thespis, 141 p.

Pokrevní příbuzní. [Vérrokonok.] Prága. 1975. Dilia,

Kočičí hra. [Macskajáték; Tóték.] (Ford.: Anna Valentová.) Prága. 1977. Lidové nakladatelství, 236 p.

Hledání klíčů. [Kulcskeresők] (Ford.: František Stier; Ida de Vries.) Prága. 1977. Dilia, 97 p.

Minutové grotesky. [Egyperces novellák.] (Ford.: Anna Valentová.) Prága. 1978. Odeon, 207 p. = Prága. 1984. Odeon, 207 p.

Rodina Tótů. [Tóték.] (Ford.: Jiři Daněk.) Prága. 1982. Dilia.70 p.

Kočičí hra. [Macskajáték.] (Ford.: Ida de Vries, František Stier.) (A felvétel a Lucerna stúdióban készült 1982-ben.) (hanglemez, 73:14 min. ) Prága. 1983. Supraphon = Prága. 1997. Knihovna a tiskárna pro nevidomé K. E. Macana (két hangkazetta) = Prága. 2003. František Rychtařík (CD)

Scénář. Tragédie. [Forgatókönyv. Tragédia.] (Ford.: Kateřina Pošová.) Prága. 1990. Dilia, 218 p.

Třináctý zpěv. [Tizenharmadik dal.] (Válogatás Örkény István életművéből.) (Ford.: Milan Navrátil.) Prága. 1999. Volvox Globator, 333 p.

Dán

Familien Tót. [Tóték.] (Ford.: Mária Lund.) Koppenhága. Gyldendal 1978. 120 p.

"Roseudstilling". [Rózsakiállítás.] (Ford.: András Bánfi.) Koppenhága. Gyldendal 1978. 111 p.

Eszperantó

Uz-instrukcio al la „Unaminutaj noveloj”. [Használati utasítás.] (Ford.: Lajos Tárkony.); La senco de la vivo. [Az élet értelme] (Ford.: Lajos Tárkony.); In memoriam dr. K. H. G. [In memoriam dr. K. H. G.] (Ford.: Lajos Tárkony.); La Mesio. [A Megváltó] (Ford.: Lajos Tárkony.); Regularo pri egzekuto. [Kivégzési szabályzat] (Ford.: Márton Fejes.); Lernu fremdan l ingvojn! [Tanuljunk idegen nyelveket!] (Ford.: Márton Fejes.); Kiam finiĝas la milito?. [Mikor van a háborúnak vége?] (Ford.: István Nagy .) In Hungara antologio, Budapest. 1983.Corvina, 402–408. p.

Unuminutaj noveloj. [Egyperces novellák.] (Váll.: István Ertl; ford. Bagó Attila.) Berkeley, Calif. 1994. Eldonejo Bero, 120 p.

Észt

Tótid. [Tóték.] (Ford.: Tiiu Kokla.) Tallinn. 1971. Perioodika, 74 p.

Kassimäng ja muid mänge. Lühiproosa valimik. [Macskajáték és más játékok. Válogatott novellák.] (Válogatás Az utolsó vonat és a Rózsakiállítás c. művekből: Tóték, Macskajáték, Rózsakiállítás, valamint Válogatott novellák és Válogatott egypercesek.), (Ford.: Edvin Hiedel, Tonuu Seilenthal et al.) Tallinn. 1983. Eesti Raamat, 332 p.

Finn

Totit. [Tóték.] (Ford.: Outi Karanko.) Helsinki. [1969.] Suomen Teatteriliitto, 98 p.

Kissaleikki. Kaksiosainen tragikomedia. [Macskajáték. Macskajáték. Tragikomédia két részben.] (Ford.: Outi Karanko.) Helsinki. [1971.] Suomen Teatteriliitto, 121 p.

Ruusunäyttely. [Rózsakiállítás.] (Tóték és a Macskajáték is.) (Ford.: Outi Karanko.) Helsinki. 1981. Tammi, 268 p.

Minuuttinovelleja. [Egyperces novellák.] (Ford.: Juhani Huotari; ill.: Kozári Hilda.) Jyväskylä. 2002. Atena, 216 p. = Helsinki. 2005. Taskukirja Loisto Oy, 214 p.

100 minuuttinovellia. [100 egyperces novella.] (Vál. és ford.: Juhani Huotari.) Jyväskylä. 2012. Atena, 240 p.

Francia

La famille Tot. [Tóték. Színdarab.] (Ford.: Claude Roy.) [Párizs.] 1968. Gallimard, 114 p. = La famille Tot. [Tóték.] (Macskajáték is.) (Ford.: Natalia Zaremba-Huzsvai; Charles Zaremba; előszó: Magyar Miklós.) Párizs; Budapest. 1994. In fine; Corvina, 191 p.

Minimythes. [Minimítoszok.] (Válogatás az Egyperces novellákból.) (Váll., ford., előszó: Tibor Tardos.) Párizs. 1970. Gallimard, 216 p. = Budapest. 2001. Corvina, 176 p.

Chat! Tragi-comédie. [Macskajáték.] (Ford.: Vercors [Jean Marcel Bruller.]) Párizs. 1974. Gallimard, 100 p. = Le chat et la souris. [Macskajáték.] (Ford.: par Natalia Zaremba-Huzsvai; Charles Zaremba.) Párizs. 2011. Cambourakis, 136 p.

Cherchez la clef. [Kulcskeresők.] (Ford.: László Pődör; Anne-Marie Backer.) Budapest. 1977. Centre Hongrois de l’I. I. .T, 136 p.

Soeur Gloria. [Glória.] (Ford.: Jean-Michel Kalmbach.) Párizs. 1983. Publications Orientalistes de France, 106 p.

Floralies. [Rózsakiállítás.] (Ford.: Jean-Michel Kalmbach; előszó: Lajos Nyéki.) Párizs. 1984. Publications Orientalistes de France, 117 p. = Párizs. 2010. Cambourakis, 150 p.

Örkény István; Tibor Tardos: Minimítoszok = Minimythes : Válogatott egypercesek ; bizalmas levelezéssel. (Szerk.: Szabó B. István.) [Budapest.] 1997. Palatinus, 270 p.

Les boîtes. [Tóték.] (Ford.: Natalia Zaremba-Huzsvai; Charles Zaremba.) Párizs. 2009. Cambourakis, 148 p.

Görög

Τα ανθεστήρια; Η οικογένεια Τοτ. [Rózsakiállítás. Tóték.] (Ford.: Rena Hathout.) Athens. 1984. Grammata, 191 p.

Grúz

Vardebis gamopena. [Rózsakiállítás.] (Ford.: Manana Saladze.) Tbiliszi. 1986. Merani, 135 p.

Héber

משפחת טוט [Tóték.] (Ford.: Pártos Géza, Yoram Matmor.) Haifa. 1974. Haifai Színház, 16 p.

משחק חתולים [Macskajáték.] (Ford.: Tirtsah Atar; Helena Kaut-Howson.) Tel-Aviv. [1974.] Habimah, 122 p.

Holland

Rozententoonstelling. [Rózsakiállítás.] (Ford.: Erika Dedinszky.) Amszterdam. 1979. Meulenhoff, 123 p.

De tóts. [Tóték.] (Ford.: Georges van Vrekkem.) Krommenie. 2001. Nederlandse Vereniging voor Amateurtheater, 70 p. = De familie Tót : tragi-komedie. [Tóték.] (Ford.: Georges van Vrekkem.) Krommenie. 2004. Nederlandse Vereniging voor Amateurtheater, 78 p.

Horvát

Izložba ruža. [Rózsakiállítás.] (Ford.: Zlatko Glik.) Zagráb. 1980. August Cesarec, 125 p.

Dokle živi jedno drvo? [Meddig él egy fa?]; Kob. [Végzet.]; In memoriam dr. G. H. K. [In memoriam dr. K. H. G.] (Ford.: Franciska Ćurković-Major.) In Zastrašivanj e strašila. Antologija mađarske kratke priče. (Ford. és vál.: Lukács István; Mann Jolán ; Neven Ušumović.) Zagráb. 2001. Naklada MD, 27-32; 33; 34. p.

Kavana Niagara. [Niagara Nagykávéház]. (Ford.: Franciska Ćurković-Major.) Republika 2006/11., 43-48. p.

Jednominutne novele: Što je groteskno? [Arról, hogy mi a groteszk.] (Ford.: Franciska Ćurković-Major.) Savjestan čitatelj. [Egy lelkiismeretes olvasó.] (Ford.: Lilla Trubics.); Čovjek čezne za toplinom. [Az ember melegségre vágyik.] (Ford.: Mirta Maltar.); Noćna mora. [Rossz álom.] (Ford.: Diana Cvetko.); Često se u zamršenijem stvarima dobro razumijemo, no događa se da se oko najjednostavnijih pitanja ne možemo složiti. [Sokszor a legbonyolultabb dolgokban is jól megértjük egymást...] (Ford.: Lunja Grgić.); 170-100. (Ford.: Ivana Cvetko.) (Horvát hallgatói fordítói szeminárium Francisca Ćurković-Major vezetésével.) In Forum. Mjesečnik Razreda za književnost Hrvatske akademije znanosti i umjetnosti 2012/12. 1226–1240. p.

Hindi

Abhineta ki Mrityu. (Magyar prózaantológia. Benne válogatás az Egyperces novellákból.) (Ford.: Indu Kant Angiras.) Delhi. 2001.

Japán

ザ・トート・ファミリ. Za tō to famirī . [Tóték.] (Ford.: Hirata Atsushi.) Tokió. 1985. Bungeiza, 170 p.

薔薇の展示会. Bara no tenjikai. [Rózsakiállítás.] (Ford.: Iwasaki Etsuko.) Tokió. 2001. Michitani Publ., 190 p.

Kínai

一分钟小说. Yi fen zhong xiao shuo. [Egyperces novellák.] (Ford.: Pengfei Chai.) Peking, 1989; 234 p.

Kirgiz

Tottordyn yj-bylaˇsy. Povest’. [Tóték. Regény.] (Ford.: Mihail Szaginov.) Frunze [Biskek.]. 1980.

Koreai

토트 씨네. [Tóték.] (Ford.: Jung, Bang-Kyu.) Szöul. 2008. Zmanz, 190 p. = Szöul. 2014. Zmanz, 185 p.

장미 박람회. [Rózsakiállítás.] (Ford.: Kim, Bo-Gook.) Wonju. 2012. Ppang jangmi, 224 p.

일분 소설. [Egyperces novellák - válogatás.] (For.: Han Kyeng Min.) In 사랑-특별한 선물. [Szeretet - különös ajándék.] Szöul. 2013. Worin, 160-173 p.

Lengyel

Zabawa w koty i inne opowiadania. [Macskajáték és más történetek.] (Válogatás a Jeruzsálem hercegnője, a Nászutasok a légypapíron és az Egyperces novellák c. művekből. Macskajáték. Kisregény.) (Vál.: Andzej Sieroszewski; ford.: Camilla Mondral.) Varsó. 1973. Czytelnik, 325 p.

Rodzina Tótów. Gloria. [Tóték, Glória Kisregények.] (Ford.: Camilla Mondral.) Varsó. 1975. Państwowy Instytut Wydawniczy, 168 p.

Wystawa róz. [Rózsakiállítás.] (Ford.: Camilla Mondral.) Varsó. 1982. Czytelnik, 114 p.

Lett

Rožu izstāde. Kaku spēle. [Rózsakiállítás, Macskajáték.] (Ford.: Anna Žigure; Elga Sakse.) Riga. 1983. Liesma, 184 p.

Litván

Totu seima. Apysaka. Miniatiuros. [Tóték. Történetek. Minitúrák.] (Tóték. Válogatás az Időrendben és az Egyperces novellák című kötetekből.) (Ford.: Janina Išganaityté.) Vilnius. 1978. Vaga, 186 p.

Macedón

Едноминутни новели. [Egyperces novellák.](Vál. és ford.: Annamária Czinege Panzova.) Skopje. 2005. Templum, 154 p. = Skopje. 2014. Ili-Ili, 150 p.

Moldáv

Toot, maiorul i alii. [Tóték.] (Ford.: Elena Gheorghiu.) Chiinău. 1976. Cartea Moldovenească, 174 p.

Német

Eheleute. [Házastársak.] (Ford.: Bruno von Heilig.) Bécs. 1953 Stern, 595 p. = Berlin. 1954. Tribüne, 519 p.

Katzen-Spiel. Roman. [Macskajáték. Kisregény.] (Ford.: Vera von Thies.) Berlin. 1972. Volk und Welt Spektrum, 120 p. = Berlin. 1977. Volk und Welt Spektrum, 120 p. = (a Rózsakiállítás is.) Berlin. 1989. Volk und Welt Spektrum, 213 p.

Der letzte Zug. Erzählungen. [Az utolsó vonat.] (Válogatás a Nászutasok a légypapíron, Időrendben c. kötetekből és a Kortárs 1972/4. számából.) (Ford.: Vera von Thies.) Berlin. 1973. Volk u. Welt, 436 p. = Berlin. 1976. Volk u. Welt, 436 p.

Familie Tót, Katzen-Spiel. Stücke. [Tóték, Macskajáték. Drámák.] (Ford.: Vera von Thies, Barbara Frischmuth.) Berlin. 1975. Henschelverlag, 139 p. = Leipzig, Reclam, 1977; 120 p.

Gedanken im Keller. Mini-Novellen. [Gondolatok a pincében. Egyperces novellák.] (Vál. és ford.: Vera von Thies, ill.: Réber László.) Berlin. 1977. Eulenspiegel, 164 p. = Berlin. 1979. Eulenspiegel, 164 p. = Berlin. 1984. Eulenspiegel, 164 p.

Pischti im Blutgewitter. [Pisti a vérzivatarban.] (Ford.: Erika Bollweg.) Frankfurt am Main. 1979. Suhrkamp, 119 p.

Rosenausstellung. Die lehrreiche Geschichte eines Romans zu vier Händen. Zwei Romane. [Rózsakiállítás, Egy négykezes regény tanulságos története.] (Ford.: Vera von Thies .) Berlin. 1980. Volk und Welt Spektrum, 213 p.

Interview mit einem Toten. Roman. [Rózsakiállítás.] (Ford.: Hildegard Grosche.) Frankfurt am Main. 1982. Suhrkamp, 130 p.

Minuten-novellen = one minute stories. [Egyperces novellák.] (Válogatott egypercesek, angol és német nyelven.) (Ford.: Ford.: Vera von Thies; András T. László; Carl R. Erickson.) Budapest. 1992. Kossuth Kiadó, 103 p. (Holibri.)

Minutennovellen. [Egyperces novellák.] (Vál. és ford.: Terèzia Mora; előszó: Konrád György.) Frankfurt am Main 2002. Suhrkamp, 176 p. = Frankfurt am Main. 2004. Suhrkamp, 163 p. = Frankfurt am Main. 2011. Suhrkamp, 163 p.

Das Lagervolk. Roman. [Lágerek népe.] (Ford.: Kontler László; előszó: Kertész Imre.) Berlin. 2010. Suhrkamp, 382 p.

Norvég

Familien Tót. [Tóték. Kisregény.] (Ford.: Mária Lund.) Oslo. 1978. Gyldendal, 120 p.

Roseutstillingen. [Rózsakiállítás.] (Ford.: Mária Lund.) Oslo. 1979. Gyldendal, 134 p.

Olasz

Novelle da un minuto. [Egyperces novellák.] (Ford.: Gianpiero Cavaglià.) Róma. 1988. e/o, 152 p.

Giochi di gatti. Romanzo. [Macskajáték. Kisregény.] (Ford.: Gianpiero Cavaglià.) Róma. 1990. e/o, 129 p.

Orosz

Игра с кошкой . [Macskajáték.] (Ford.: G. Leybutin.) Moszkva. 1973. VAAP, 71 p.

Семья Тотов. Рассказы-минутки. [Tóték. Egyperces novellák vál.] (Vál. és ford.:Tatjana Iosifovna Voronkina.) Moszkva. 1972. Progress, 174 p. = Vilnius. 1978. Vaga, 190 p.

Тотов и другие. [Tóték. Színmű.] (Ford.: A. Gerskovics.) Moszkva. 1978. VAAP, 84 p.

Кошки-мышки. [Macskajáték.] (Ford.: M. Király.) Moszkva. 1979. VAAP, 68 p.

Избранное. [Macskajáték. Tóték. Rózsakiállítás.] (Ford.: Tatjana Iosifovna Voronkina.) Moszkva. 1981. Hud. lit., 351 p.

Путь к гротеску. (Vál.: Kovács Albert; ford.: Tatjana Voronkina.) Moszkva. 1984. Izvestia, 192 p.

Рассказы. [Macskajáték; Rózsakiállítás; Tóték; Egyperces novellák.] (Ford.: Tatjana Iosifovna Voronkina.) Moszkva. 2000. Raduga, 318 p.

Народ лагерей. [Lágerek népe.] (Ford.: Tatjana Iosifovna Voronkina.) Moszkva. 2006. Hronikër, 223 p.

Записки из блокнота 1956 года. [Noteszlapok 1956-ból.] (Ford.: Tatjana Iosifovna Voronkina.) Moszkva. 2006. Ènigma, 38 p.

Рассказы-минутки - Egyperces novellák. [Egyperces novellák.] (Orosz-magyar kétnyelvű kiadás.) (Vál. és ford.: Tatjana Iosifovna Voronkina, Moszkva. 2008. Vagrius, 416 p.

Семья Тотов. Кошки-мышки. [Tóték. Macskajáték.] (Ford.: Tatjana Iosifovna Voronkina.) Moszkva. 2012. KompasGid, 224 p.

Воронеж. [Voronyezs.] (Ford.: Tatjana Iosifovna Voronkina.) In Jamszkaja Szloboda. (Voronyezs.) 2012/3. = Voronyezs. 2013. Chernozem, 157 p.

Рассказы-минутки . [Egyperces novellák]. (Ford.: Tatjana Voronkina.) In Neman (Minszk), 2012/6.

Письма-минутки. [Egyperces levelek]. Ford.: Tatjana Voronkina. In: Inosztrannaja Lityeratura, 2012/4.

 

Perzsa

خانواده تت [Tóték. Színdarab.] (Ford.: Kamāl Ẓāhirī.) Teherán. 2001. Vedad, 111 p.

قصه ها ى ىک دقىقه ى :مجموعه ى داستان [Egyperces novellák.] (Ford.: Kamāl Ẓāhirī.) Teherán. 2011. Nashr-i Chishmah, 385 p.

Portugál

Contos de um minuto. [Egyperces novellák.] (Vál.: Ernesto José Rodrigues; ford.: Bánki Gabriella et al.) Lisszabon. 1983. Bico d’Obra, 55 p.

A exposição das rosas. Duas novelas. [Rózsakiállítás, Tóték.] (Ford.: Aleksandar Jovanovic.) Rio de Janeiro. 1993. Ed. 34, 157 p.

Historias de 1 minuto. [Egyperces novellák.] (Ford.: Ernesto José Rodrigues, Felkai Piroska.) Lisszabon. 2006. Cavalo de ferro, 154 p.

Román

Soţii. [Házastársak.] (Ford.: Emil Giurgiuca.) Bukarest. 1953. Ed. de Stat pentru Lit. şi Artă, 496 p.

Nuvele-minut. [ Egyperces novellák.] (Ford.: Constantin Olariu.) Bukarest. 1973. Ed. Univers, 277 p.

Gloria. Familia Tót. Jocul de-a pisica. [Glória. Tóték. Macskajáték. Regények] (Ford.: Paul Drumaru.) Bukarest. 1976. Ed. Univers., 303 p.

Expoziția de trandafiri. Nuvele-minut. [Rózsakiállítás. Egyperces novellák.] (Ford.: Constantin Olariu; előszó: Alexandru Balaci.) Bukarest. 1982. Ed. Univers, 412 p.

Spanyol

El programa estelar. Un comandante en casa. [Rózsakiállítás. Tóték. Kisregények.] (Ford.: Jordi Mustieles.) Barcelona. 1984. Vergara, En cuarto mayor, 204 p.

Juego de gatas. [Macskajáték. Színmű.] (Ford.: Brígida Alexander.) Madrid. 1991. Ayuntamiento, 110 p.

Cuentos de un minuto. [Egyperces novellák.] (Vál.: Fráter Zoltán; ford.: Gerendás Judit.) Barcelona. 2006. Thule, 219 p. = Barcelona. 2014. Thule, 224 p.

Svéd

Rosenutställningen. [Rózsakiállítás.] (Ford.: Maria Ortman.) Stockholm. 1978. Alba, 134 p.

Tóts. Roman. [Tóték. Kisregény.] (2 hangkazettával.) (Ford.: Eugen Storlind.) Helsingborg. 1998. Storlind, 82 p.

Szerb

Jednominutne novele. [Egyperces novellák.] (Vál. és ford.: Klara Potocki; M. S. Volarević.) Zimony. 1983. M. S. Volarević, D. Komlenić, A. Kothaj, D. Albahari, 96 p.

Изложба ружа. [Rózsakiállítás.] Belgrád. 1984. Filip Visnjic, 147 p.

Jednominute novele. [Egyperces novellák.] (Vál.: Tomka Beáta; ford.: Vickó Árpád.) Belgrád. 1985. Narodna knjiga, 269 p.

Jednominutne novele. [Egyperces novellák.] (Vál. és ford.: Vickó Árpád, előszó: Konrád György.) Belgrád. 2000. Stubovi kulture, 424 p.

Ватрогасац Тот. [Tóték. Kisregény.] (Ford.: Sava Babić.) Belgrád. 2004. Srpska književna zadruga, 128 p.

Szlovák

Gyárfás Miklós - Örkény István: Grófsky palác. [Zichy palota. Színmű.] (Ford.: Ivan Mačuda.) Pozsony. 1950. DILIZA, 128 p.

Tótevci. [Tóték. Tragikomédia.] (Ford.: Jozef Bobok.) Pozsony. 1969. 71 p.

Ked’ sa mačky hraju... [Macskajáték. Tragikomédia.] (Ford.: Ladislav Obuch.) Pozsony. 1972. LITA, 70 p.

Mačacia hra. [Macskajáték.] (Ford.: Karol Wlachovský a Jozef Petro; előszó: Karol Wlachovský ; ill.: Svetozár Mydlo.) Pozsony. 1977. Smena. 155 p.

Výstava ruží. [Rózsakiállítás. Regény.] (Ford.: Karol Wlachovský.) In: Revue svetovej literatúry 1979/5. 117-143. p.

Hl’adači kl’učov. [Kulcskeresők.] (Ford.: Marta Lesná.) Pozsony. 1985. LITA, 68 p.

Mladomanželia na mucholapke. [Nászutasok a légypapíron.] (Válogatás a Novellák 1–2, a Kisregények és az Egyperces novellák (Budapest, Szépirodalmi, 1980, 1981, 1984) c. kiadások alapján.) (Vál. és ford.: Karol Wlachovský.) Pozsony. 1989. Tatran, 406 p. = (6 db. hangkazetta.) (Dušan Szabó előadásában.) Lőcse. 1990. Ústredná knižnica pre nevidiacich Mateja Hrebendu

Nádej zomiera posledná. [Mindig van remény. Egyperces novellák.] (Vál. és ford.: Karol Wlachovský.) Pozsony. 2004. Kalligram, 376 p.

Szlovén

Enominutne novele. [Egyperces novellák.] (Ford.: Gaál Gabriella.) Ljubljana. 2008. Društvo Apokalipsa, 204 p.

Török

Bir dakikalık öyküler. [Egyperces novellák.] (Ford.: Sevgi Can Aysevener.) Isztambul. 2004. Sel Yayıncılık, 86 p.

 

A bibliográfiát összeállította Radnóti Zsuzsa, kiegészítette a DIA.

 

Szakirodalom

Önálló kötetek

Lázár István: Örkény István alkotásai és vallomásai tükrében. Budapest. 1979. Szépirodalmi Könyvkiadó, 339 p. (Arcok és vallomások.)

Bécsy Tamás: "E kor nekünk szülőnk és megölőnk...". Az önismeret kérdései Örkény István drámáiban. Budapest. 1984. Tankönyvkiadó, 228 p. = Budapest. 1987. Tankönyvkiadó, 228 p.

Földes Anna: Örkény-színház. Tanulmányok és interjúk. Budapest. 1985. Szépirodalmi Könyvkiadó, 467 p.

Kósa László: Pisti a gyógyszertárban. (Örkény István a száműzetésben). Budapest. 1989. Háttér, 171 p.

P. Müller Péter: A groteszk dramaturgiája. Budapest. 1990. Magvető Könyvkiadó, 157 p. (JAK füzetek). Elérhető itt.

Örkény István emlékkönyv.Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa; ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon Könyvkiadó, 417 p. [Portrék: Bertha Bulcsu: Interjúrészlet. 7. p.; Vargha Balázs: Örkény István útja a groteszktől a groteszkig. 9-30. p.; Sükösd Mihály: Örkény István otthonai. 31-39. p.; Somlyó György: Örkény Istvánról — tíz percben. 40-47. p.; Réz Pál: Örkény István tengertánca. 48-56. p.; Sándor Iván: Mi lesz doktor Varsányinéval? 57-64. p.; Tardos Tibor: Örkény voltam. 65-70p.; Időrendben: Galsai Pongrác: Anti-Örkény. 73. p.; Szerb Antal: Félálom. 75. p.; Szerb Antal: Tengertánc. 76. p.; Káldor György: Emberi hang a fogságból. 77-83. p.; Lengyel Balázs: Örkény István elbeszélései. 84-88 p.; Keszi Imre: Házastársak. 89-103. p.; Révai József: A Lila tintaról. 104-105. p.; Hubay Miklós: Hóviharban. 106-113. p.; Szabó B. István: Ezüstpisztráng. 114-118. p.; Ungvári Tamás: Egy modern elbeszélő. 119-128. p.; Molnár Gál Péter: Örkény, a drámaíró. 129-143. p.; Almási Miklós: Örkénytől Örkényig. 144-149. p.; Béládi Miklós: A „Rózsakiállítás”. 150 -154. p.; Tarján Tamás: Egy négykezes regény tanulságos története. 155-158. p.; Sükösd Mihály: Örkény. 159-171. p.; Nagy András: Közép-Európa realizmusa: a groteszk? . 172-195. p.; Egyperces novellák: Orbán Ottó: Cédula a romokon. 199-200. p.; Sükösd Mihály: Örkény István egypercei, avagy a konkrét abszurd. 201-211. p.; Tardos Tibor: A fordítás örömei. 212-217 p.; Tandori Dezső: A tótágas ágazatai. 218-238. p.; Balassa Péter: A részvét grimaszai. 239-260 p.; Márton László: Örkény egypercesei. 261-265. p.; Rákos Sándor: Nyelvismeret; Háborús novellák; Verseny. 266. p.; Életre kelt egypercesek: Nagy Gáspár: „Hogyan védekezzünk a vízvezetékek befagyása ellen”. 269. p.; Kardos G. György: Ezt még meséld el, Pista ... 271-274. p.; Karinthy Ferenc: Sok. 275-276. p.; Ungvári Tamás: Mini-Ödipusz. 277-283. p.; Pünkösti Árpád: Örkény nevű író. 284-285. p.; Szigethy Gábor: Pisti, anno1972. 286-292. p.; Kamarás István: Mindig van remény. 293-301. p.; Halálgroteszk: Kereszty András: Egyperces emlékkiállítás. 305. p.; Konrád György: Naplórészlet. 307-310. p.; Abody Béla: Egy gyász gyásza. 311-318. p.; Somlyó György: Az író élete. 319-325. p.; Boldizsár Iván: Ötvenhét év Örkény Istvánnal. 326-331. p.; Csoóri Sándor: Hazaérkezés, halálhírre. 332-334. p.; Sándor Iván: Korunk előtt járt. 335-338 p.; Gáll István: Örkény István. 339-340. p.; Hernádi Gyula: Örkény Istvánról. 341-343. p.; Simonffy András: Új árvaságunk. 344-346. p.; Spiró György: A kimaradt novella.347-348 p.; Koltai Tamás: A drámaíró halála. 349-352. p.; Földes Anna: A halhatatlanság kezdete. 353-355. p.; Palotai Boris: Egyperces Örkénnyel. 356-357. p.; Vercors: Barátom, Örkény István. 358-361. p.; Csányi László: Örkény bemegy a szekszárdi postahivatalba. 362-364. p.; Dérczy Péter: Balaton—nyár—Szántód. 365-366. p.; Az élő író: Örkény István: Halhatatlanság. 369. p.; Nádas Péter: Örkényről. 371-382. p.; Mészöly Miklós: Örkényről. 383-388. p.; Balassa Péter és Márton László: Örkény Istvánról. 389-397. p.; Esterházy Péter: Egy kelet-európai. 398-402. p.; Parti Nagy Lajos: Örkény szemüvege. 403-409. p.; Szerkesztői jegyzet 411. p.]

Simon Zoltán: A groteszktől a groteszkig. Örkény István pályaképe. Debrecen. 1996. Csokonai, 128 p.

Szabó B. István: Örkény. Budapest. 1997. Balassi Kiadó, 182 p

P. Müller Péter: Drámaforma és nyilvánosság. A magyar dráma alakulása Örkény Istvántól Nádas Péterig. Budapest. 1997. Argumentum Kiadó, 182 p.

Réz Pál (szerk.): Tengertánc. In memoriam Örkény István. Budapest. 2004. Nap, 315 p. [Örkény István: Úgy írni. Részlet. 5. p.; Örkény István: Önéletrajz I. 9. p.; Örkény István: Önéletrajz II. 10. p.; Örkény István: Egyperces életrajz. 11. p.; Somlyó György: Örkény Istvánról - tíz percben. 12-18. p.; Örkény István: Első estém a Rózsabokorban. 18-21. p.; Szerb Antal: Félálom. 22. p.; Szerb Antal: Tengertánc. 23. p.; Remenyik Zsigmond levele Örkény Istvánhoz. 24. p.; Ötszemközt. Részletek. (Kérdező: Vitray Tamás.) 24-30. p.; Tábori lap Szilágyi János Györgyhöz. Részlet. 30. p.; Örkény Húgóné levelezőlapja Örkény Istvánhoz. 30-31. p.; Délutáni beszélgetés. (Kérdező: Bertha Bulcsu.) Részlet. 31-33. p.; Szegi Pál: Lágerek népe. 33-36. p.; Örkény István: A főváros dicsérete. Részlet. 36-37. p.; Örkény István levelei Nagy Angélához. 37-65. p.; Sarkadi Imre: Örkény István novellái. 66-70. p.; Thurzó Gábor: Látvány és látomás. Részlet. 70-71. p.; Pünkösti Árpád: Örkény nevű író .71-72. p.; Keszi Imre: Házastársak. 73-84. p.; Révai József: [A Lila tintáról.] Részlet. 85-86. p.; Karinthy Ferenc: Sok. 86-87. p.; Örkény István: Noteszlapok 1956-ból. 88-105. p.; Mi mennyi?: Örkény István levelei fiához és lányához, Antalhoz és Angélához. 109-112. p.; Sükösd Mihály: Előszó a Pisti a gyógyszergyárban-hoz. Részletek. 113-114. p.; Örkény István két levele Radnóti Zsuzsához. 115-116. p.; Örkény István levele Gönczi Flórához, Radnóti Zsuzsáról. Részletek. 117. p.; Örkény István: Niagara Nagykávéház. 117-124 .p.; Látogatóban Örkény Istvánnál. (Kérdező: Réz Pál.) 124-130. p.; Galsai Pongrác: Örkény István meglepetései. 131-136. p.; Örkény István: Használati utasítás. 136-137. p.; Örkény István: Tíz egyperces. 137-148. p.; Galsai Pongrác: „Egypercesek”. 148-149. p.; Márton László: Örkény egypercesei. 149-154. p.; Örkény István: Egyperces bevezető. 153. p.; Tandori Dezső: A tótágas ágazatai. Részlet. 154-156. p.; Orbán Ottó: Cédula a romokon. Részlet. 157-158. p.; Esterházy Péter: „Úgy kell rúgni, művészkém!” . 158-163. p.; Szász Imre: A másik arc. 163-165. p.; Domokos Mátyás: Párbeszéd a groteszkről. 165-173. p.; Orbán Ottó: Örkény Poonában - Örkény Los Angelesben. 174-182. p.; Hankiss Elemér: Lét- és nemlételméleti gyakorlatok. 182-196. p.; Réz Pál: Örkény István tengertánca. 196-203. p.; Örkény István: Széljegyzetek. 203-217. p.; Hankiss Elemér: Önismeret, csak felnőtteknek. 221-231. p.; Molnár Gál Péter: Örkény, a drámaíró. Részletek. 231-241. p.; Örkény István: Író és színész. 242-244. p.; Örkény István: A Tóték újra. 245-246. p.; Berkes Tamás: A Tótékról. Részlet. 246-247. p.; Részlet egy beszélgetésből. (Kérdező: Valkó Mihály) 247-248. p.; Örkény István levele Vitray Tamáshoz. 249-252. p.; Galsai Pongrác: A Macskajáték ősbemutatójáról. - Ugyanaz, filmen. 252-257. p.; Létay Vera: Mondjuk, hogy vasút. 257-261. p.; Örkény István: A Kulcskeresőkről. 262-264 p.; Örkény István: A Kulcskeresőkhöz. 264-265. p.; Örkény István: Bevezető a Pisti a vérzivatarban második változatához. 265-270. p.; Balassa Péter: A részvét grimaszai. Részlet. 270-277. p.; Mérei Ferenc levele Örkény Istvánhoz. 277-278. p.; Örkény István levele Radványi Gézához. 279-280. p.; Sükösd Mihály: Forgatókönyv. 280-285. p.; Örkény István: „Rózsakiállítás”. 286. p.; Béládi Miklós: A „Rózsakiállítás”. 286-290. p.; Egy magyar író dedikációi. (Összeállította Radnóti Zsuzsa.) 290-293. p.; Örkény István: Végakaratom. 294. p.; Kiss Ferenc: Búcsúféle Örkény Istvántól. 295-296. p.; Parti Nagy Lajos: Örkény szemüvege. 297-302. p.; Nádas Péter: Örkényről. (Kérdező: Salamon István) 302-311. p.

Földes Anna: Örkény a színpadon. Budapest. 2006. Palatinus, 382 p.

Szirák Péter: Örkény. Budapest. 2008. Palatinus, 375 p. Elérhető itt:Szirák Péter: Örkény..

Magyar Miklós: Örkény István és a francia abszurd dráma. Budapest. 2013. Mundus Novus, 208 p.

Periodikumokban, gyűjteményes kötetekben megjelent írások

Pomogáts Béla: Örkény István. Jelenkor, 1967/11. 1058–1065. p. = In uő.: Példázatos krónikák. Irodalmi tanulmányok. Miskolc. [2009.] Felsőmagyarország, 36–47. p.

Szabó B. István: Az anekdotától a groteszkig. Kritika, 1967/8. 36–38 p.

Boldizsár Iván: Örkény Párizsban. Színház, 1969/1. 32–33. p.

Márton László: Az abszurd világkép közép-európai változata. Örkény István műveiről. Magyar Műhely, 1969/ 34. 59–72. p. = In uő.: Tudósítások a senkiföldjéről. Esszék. Budapest. 1995. Magyar Írószövetség, Belvárosi Könyvkiadó, 45–47. p.

Szabó B. István: Harmincöt éven át az egypercesekig. Új Irás, 1969/12. 106–115. p.

Földes Anna: A Tengerparttól Tótékig. Örkény István írásainak margójára. Kortárs, 1969/2. 265–275. p. = In uő.: Próza jelen időben. Budapest. 1976. Gondolat, 47–84. p.

Hermann István: Az őrnagy és a többiek. Örkény István. = In uő.: Szent Iván éjjelén. Budapest. 1969. Szépirodalmi, 127–134 p.

Futaky Hajna: Örkény István groteszkjei. Jelenkor, 1972/2. 177–180. p.

Lengyel Balázs: Örkény István. = In uő.: Hagyomány és kísérlet. Válogatott tanulmányok. Budapest. 1972. Magvető, 350–353. p.

Sükösd Mihály: Örkény István egypercei avagy a konkrét abszurd. [A szerző műfaja, a prózairodalom műfaja, a kelet-európai „abszurd”. Érték és műfaj]. Új Írás, 1970/6. 110–113. p. = In uő.: Küzdelem az epikával. Budapest. 1972. Magvető, 229–240. p. = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 201–211. p.

Szakolczay Lajos: Örkény István átváltozásai. Portré egy novelláskönyv lapszélére. Napjaink, 1972/ 3. 10. p. = In uő.: Ötágú síp. Budapest. 1989. Magvető, 477-487. p.

Vargha Balázs: Örkény István útja a groteszkig. = In uő.: „Állok Dunánk szélén, a pesti parton...”. Irodalmi városképek. Budapest.1973. Szépirodalmi, 395–410. p.

Almási Miklós: Örkénytől Örkényig. Kortárs, 1974/2. 316–318. p. = In uő.: Kényszerpályán. Esszék, tanulmányok. Budapest. 1977. Magvető, 337-353. p. = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 144–149. p.

Bodnár György: Örkény István harmadik indulása. = Uő: Törvénykeresők. Budapest. 1976. Szépirodalmi, 438–442. p. = Uő: Párbeszéd az idővel. Válogatott tanulmányok. Budapest. 2009. Argumentum, 461–463. p.

Sükösd Mihály: Örkény. Valóság, 1980/5. 57–62. p.

Ancsel Éva: Örkény-hiány. = In uő.: Töredékek az emberi teljességről. Etikai esszék és kisebb írások. Budapest. 1982. Magvető, 269–271. p.

Lázár István: Az Örkény-varázs. RTV Újság, 1982/14. 6. p.

Molnár Géza: Örkény íróiskolája. = Uő: Arcok fényben és eltűnőben. Budapest. 1982. Szépirodalmi, 7–13. p.

Robotos Imre: A kérdezés szenvedélye. = Magyar Nemzet, 1982. szept. 1. 4. p.

Torda [István]: Örkény. = Ország Világ, 1982/14. 11. p.

Görgey Gábor: Örkény István. = In uő.:Munkavilágítás. Budapest. 1984. Szépirodalmi, 235–236. p.

Szávai János: Örkény István. = In uő.: Zsendül-e a fügefa ága?. Budapest. 1984. Szépirodalmi, 137–145. p.

Bordás Győző: Elszenvedni a halált. [Örkény István A hattyú halála c. tv-filmje a belgrádi televízióban.]. Híd, 1987/10. 1343–1347. p.

P. Müller Péter: Az örkényi halálkép nyomában. Jelenkor, 1987/4. 361–368. p.

Berkes Tamás: Senki sem fog nevetni. Groteszk irányzat a hatvanas évek közép- és kelet-európai irodalmában. Benne: Képzelt beszélgetés Örkény Istvánnal. – Az egypercesek. – In memoriam dr. K. H. G. 1990. Bp. Gondolat. 59–71. p.

Nagy András: Közép-Európa realizmusa: a groteszk? A gondolkodó Örkényről. Árgus, 1992/4-5. 63–71. p. = Valóság, 1992/11. 71–81. p. = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 172–195. p.

Pomogáts Béla: Valóság és abszurditás. Örkény István, a közép-európai krónikás. Árgus, 1992/4–5. 54–57. p. = In uő.: Példázatos krónikák. Irodalmi tanulmányok. Miskolc. [2009.] Felsőmagyarország, 48–55. p.

Laczkóné Erdélyi Margit: A groteszk és a posztmodern néhány összefüggése. Irodalmi Szemle, 1993/7-8. 72–83. p.

Czeizel Endre: Örkény István genealógiája. Valóság, 1994/6. 66–75. p.

Hannus István: Örkény István és a kémia. [Eredeti dokumentumok közlésével.] Magyar Kémikusok Lapja, 1994/1. 19–24. p.

Földes Anna: Miért éppen Örkény?. Kritika, 1999/1. 32–34. p.

Nagy András: Magyar groteszk. Árgus, 2003/1. 58–61. p.

Szabó B. István: Örkény és a film. Árgus, 2003/1. 65–71. p.

Jónás Cs. Erzsébet: A pszicholingvisztika és a fordítás. Örkény István oroszul. In Nyelvészet és interdiszciplinaritás.Köszöntőkönyv Lengyel Zsolt 60. születésnapjára. (Szerk.: Navracsics Judit, Tóth Szergej.) Szeged, Veszprém. 2004. Generalia, 43–49. p. = In uő.: Kultúrák találkozása. Fordításstilisztikai tanulmányok. Nyíregyháza. 2011. Bessenyei György Könyvkiadó, 60–67. p.

Kállai László: Hosi Sinicsi, a japán Örkény. Árgus 2004/7-8. 35–36. p.

Berkes Tamás: Örkény groteszk pályafordulata. 1967 Örkény István: Nászutasok a légypapíron.= A magyar irodalom történetei 3. 1920-tól napjainkig. (Szerk.: Szegedy-Maszák Mihály, Veres András.) Budapest. 2007. Gondolat, 564–572. p.

Szállási Árpád: Örkény István, az író „gyógyszerész”. = In uő.: Magyar írók orvosairól és a magyar orvosírókról. (S. a. r.: Gazda István.) Budapest. 2010. Mati, 327–331. p.

Tanulmányok

Tanulmányok drámáiról

Almási Miklós: Unalmas vagy érdekes színház?Örkény István: Tóték. Kortárs, 1967/5. 835–838. p.

Kálmán László: Az abszurd dráma és magyar változata. Tiszatáj, 1969/2. 164–165. p.

Almási Miklós: Szeszélyek. Örkény István: Macskajáték. Új Írás, 1971/10. 87–88. p.

Molnár Gál Péter: Örkény, a drámaíró. Kortárs, 1972/4. 608–615. p. = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 129–143. p.

Pándi Pál: Közjáték a Mátrában. Örkény István: Tóték. = In uő.: Kritikus ponton. Budapest. 1972. Szépirodalmi, 632–637. p.

Berkes Erzsébet: Örkény István: A holtak hallgatása. Kortárs, 1973/3. 31–32. p.

Taxner Ernő: Színházi levél Budapestről. [Többek között a Vérrokonok Pesti Színházi bemutatójáról.] Jelenkor, 1974/7–8. 665-666. p.

Koltai Tamás: Bolyongó, a giccsember. Élet és Irodalom 1976 jan. 31. 5. p.

Pomogáts Béla: A Macskajáték szerepei. Jelenkor, 1976/9. 800–803. p.

Koltai Tamás: Örkény István a vízen járó. In uő.: Színházfaggató. Budapest. 1978. Gondolat, 13-49. p.

Mész Lászlóné: Macskajáték;Vérrokonok. In uő.: Mai magyar drámák. Budapest, Tankönyvkiadó, 1977, 1980, 1983, 1987; Műelemzések kiskönyvtára, 144-161. p.; 162 - 190. p

Simon Zoltán: Két drámatükör. Alföld, 1979/3. 75–79. p.

Hankiss Elemér: Önismeret, csak felnőtteknek. Örkény István összegyűjtött drámáiról. Új Írás, 1980/11. 80–85. p.

Kocsis Rózsa: Örkény István dramaturgiája a Kulcskeresők tükrében. Kortárs, 1978/5. 791–796. p.

Müller Péter: Műnem és világkép összefüggései a kétféle „Tóték”-ban. Literatura, 1980/3-4. 535–545. p.

Ablonczy László: Örkény István:Voronyezs. Alföld, 1981/9. 95–96. p.

Balassa Péter: A részvét grimaszai.(Örkény István művészete és a Pisti a vérzivatarban). Kortárs, 1979/9. 1475-1484 p. = In uő.: A színeváltozás. Esszék. Budapest. 1982. Szépirodalmi, 234–252. p. = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 238–259. p. = In Irodalom, politika, élet. 2. kötet (1945–1979). Szöveggyűjtemény. (Összeáll.: Márkus Béla.) Debrecen. 1997. Kossuth Egyetemi Kiadó, 57–69. p. = In Átkelés II. Mi tanulható az Újholdtól? (Szerk.: Vári György.) Budapest. [2009.] Balassi, 180–197. p.

Bécsy Tamás: A dráma és a színjáték viszonya. (Örkény István: Forgatókönyv). Irodalomtörténeti Közlemények, 1982/4. 414–429. p.

Bécsy Tamás: Az „én”-világának drámája. Örkény: Pisti a vérzivatarban. Irodalomtörténet, 1982. 1. 43–61. p.

Csengey Dénes: A hérosz és a groteszk hős. A drámaíró Németh László és Örkény István. Valóság, 1983/11. 95–106. p.

Tarján Tamás: Éljen a kérdőjel. Örkény István a drámaíró. Napjaink, 1983/2. 24–30. = In uő.: Kortársi dráma. Arcképek és pályarajzok. Budapest. 1983. Magvető, 50–86. p.

Kerényi Ferenc: Az eltűnő drámai személyiség nyomában. Irodalomtörténet, 1985/2 289–313. p.

Ézsiás Erzsébet: Örkény István. In uő.: Mai magyar dráma. Budapest. 1986. Kossuth, 49–63. p.

P. Müller Péter: Megsokszorozódás és eggyé válás. Örkény István: Pisti a vérzivatarban. = Életünk, 1986/2. 184–188. p.

Nánay István: A groteszk torzulásai. Örkény-drámák utóélete. = Színház, 1987/4. 8–11. p.

Tarján Tamás: A kiszolgáltatottak tragikomédiája. Gondolatok a Tóték-ról. = Napjaink, 1987/4. 37–38. p.

Laczkóné Erdélyi Margit: Tóték – regényben, színpadon és bennünk. = Irodalmi Szemle (Pozsony) 1992/9. 953–959. p.

Kulcsár Szabó Ernő: Játéknyelv és világkép. Vázlat a magyar dráma 1945 utáni évtizedeiről. = Jelenkor, 36. 1993. 1. 52–61. p.

Laczkóné Erdélyi Margit: Örkény István drámáinak epikai szempontú vizsgálata. = Iodalmi Szemle (Pozsony), 1994/1. 65-70. p. (A cím helyesbítése 1994/2. 97. p.: Örkény István epikájának drámai elemei.)

P. Müller Péter: A drámai nyilvánosság alakulása Örkény Istvántól Nádas Péterig. Jelenkor, 1994/6. 569–584. és 1994/7–8. 687–704. p.

Bécsy Tamás: Kalandok a drámával. Magyar drámák 1945–1989. Örkény Istvánról, Márton Lászlóról és Nagy Andrásról. Central European Time, 1995/2. 101–106. p.

Laczkóné Erdélyi Margit: Pistiségünk, avagy Drámai Önképünk Örkény István Pisti a vérzivatarban című művében. Irodalmi Szemle (Pozsony), 1995/10. 68–75. p.

P. Müller Péter: A drámai szereplőteremtés sajátosságai Örkény Istvántól Nádas Péterig. Alföld, 1996/11. 61–72. p.

Dósa Márta: Az abszurdtól való elhatárolódás kísérlete. Kérdőjelek Mrożek és Örkény drámaírói tevékenységének megítélésében. Szeged. 1999. JATE, Szövegek Között 3. 109–129. p.

Nemes Rita: A groteszk dramaturgiája, Örkény István színpada. Iskolakultúra, 2003./11. 27-37 p.

Kerényi Ferenc: Madách és Örkény. In Nem sűlyed az emberiség!”… Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára. (Főszerk.: Jankovics József.) Budapest. 2007. MTA Irodalomtudományi Intézet, 959–961. p. Reményi József Tamás: Arany betűk. Litera irodalmi portál, 2010. május 10.

Tanulmányok elbeszéléseiről, kisregényeiről

Szerb Antal: Félálom. (A háborúban elveszett regény lektori jelentése. Budapest, 1937. július 21.) = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 75. p.

Szerb Antal: Tengertánc. Recenzió. Magyar Csillag, 1942/2. 117. p. = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 76. p.

Bóka László: Amíg idejutottunk. Új Magyarország, 1947/5. szám;

Lengyel Balázs: Örkény István elbeszélései. Csillag, 1948/12. 61-62. p. = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 84–88. p.

Keszi Imre: Örkény István: Házastársak. = Csillag, 1951. 1164–1170. p. = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 89–103. p.

Zolnay Vilmos: Örkény István: Házastársak. Művelt Nép, 1952/4.

Barabás Tamás: A Lila tintáról. Újhold, 1952/8. 74–76. p.

A Csillag szerkesztősége: A Lila tinta körül támadt vitáról. Csillag, 1952, 1264–1266. p.

Révai József: Örkény Istvánról. (A Lila tintáról.) In uő: Kulturális forradalmunk kérdései. Budapest. 1952. Szikra, 174–175. p. = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 104–105. p.

Ungvári Tamás: Egy modern elbeszélő. Örkény István novellái. Új Írás, 1966/11. 116–120. p. = Uő: Ikarusz fiai. Budapest. 1970. Szépirodalmi, 482–492. p. = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 119–128. p.

Zolnay Vilmos: A nem hallható zene. Örkény István: Meddig él egy fa? című egyperceséről. Könyvtáros, 1971/12. 742–745. p.

Csetri Lajos: A novellista Örkény István. Kortárs, 1972/4. 603-607. p.

Kamarás István: Kikben él a novella? Munkásolvasók. Örkény István Meddig él egy fa? című novellájáról. Könyvtáros, 1972/7. 424–427. p.

Nagy Péter: Örkény István: A Sátán Füreden. (Novellaelemzés). Irodalomtörténet, 1972/3. 690–695. p. = In uő.: Miért szép A sátán Füreden? In uő.: Útjelző. Budapest. 1976. Szépirodalmi, 358–369. p.

Kamarás István: Egy Örkény-novella befogadásának vizsgálata. Az MTA Nyelv-és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1973. 85–90. p.

Szász Imre: Könyvespolcom. Örkény István: Meddig él egy fa?. Magyar Hírlap, 1976. máj. 23.;

Kis Pintér Imre–Mérei Ferenc–Erdődy Edit–Veres András–Erdélyi Ildikó: Örkény István: Kavicsok. Egy Örkény-novella értékorientációs elemzései. Literatura, 1977/ 3–4. 161–178. p.

Fogarassy Miklós–Kamarás István: Olvasók a labirintusban. Egy Örkény-novella értelmezései. Meddig él egy fa?. Literatura, 1977/3–4. 141–160. p. = Az olvasás anatómiája, Szociológiai tanulmányok. (Szerk.: Hajdú Ráfis Gábor, Kamarás István.) Budapest. 1982. Gondolat, 415–450. p.

Debreczeni Tibor: Műhelytanulmány a „Bevégzetlen ragozás”-hoz. In „Így rendeztem...” II. Rendezői tanulmányok és forgatókönyvek pódiumjátékokról, szerkesztett játékokról, szatírákról, „groteszk oratóriumról”. (Szerk.: Ardó Mária.) Budapest. 1979. Népművelési Propaganda Iroda, 137–145. p.

Papp Lajos: Örkény István: Budapest. Lélektani szempontú stíluselemzés. In Tanulmányok a magyar nyelv múltjáról és jelenéről. Emlékkönyv Benkő Loránd születésének 60. évfordulójára. (Szerk.: Hajdú Mihály, Kiss Jenő.) Budapest. 1981. ELTE BTK, 265–272. p.

Mérei Ferenc – Kamarás István: Örkény István: Lila tinta. In „Térkép, repedésekkel”. A társadalmi értéktudat változásai novellaelemzések tükrében. (Szerk.: Erdődy Edit, Karafiáth Judit, Veres András.) Budapest. 1982. Művelődéskutató Intézet, 42–74. p.

Mérei Ferenc: Három Örkény-novella. (Szédülés, Lila tinta, Magyar Panteon). In uő: „... vett a füvektől édes illatot”. Budapest. 1986. Múzsák, 145–162. p.

Csúri Károly: Az irodalmi szövegmagyarázat mint elméletalkotási folyamat. (Örkény István: Meddig él egy fa?). In uő.: Lehetséges világok. Tanulmányok az irodalmi műértelmezés témaköréből. Budapest. 1987. Tankönyvkiadó, 149–190. p.

Vasy Géza: Egy nagykisregény örkényi utóélete. (Tóték.) Napjaink, 1987/12. 22–25. p.

Thomka Beáta: A tömörség poétikája; Az „egyperces” rövidtörténet retorikája; A dialógusos rövidtörténet; Parabola-paródiák; Poétizált egyszerű formák; A rövidtörténet mint strukturális paródia és a groteszk miniatűr formacélja. In uő:.: A pillanat formái. A rövidtörtént szerkezete és műfaja. Újvidék. 1986. Forum, 141–145; 146–152; 152–164; 164–172; 172–179. p.

Tóth Gyula: [Recenzió: Babik. Kisregény. Budapest. Szépirodalmi, 1982]. = Uő: Hadak, hitek, históriák. Történelmi, irodalmi, művelődéspolitikai tanulmányok. Budapest. 1986. Magvető, 588–590. p.

Tüskés Tibor: Titokkereső. Művek és műelemzések. Novellaelemzések Csáth Gézától Esterházy Péterig. Budapest. 1991. Pátria könyvek

Kulcsár Szabó Ernő: Szöveg és világmodell. A hangsúlyozott elbeszéltség formái az 1960/70-es évek magyar epikájában. Literatura, 1992/2. 185–199. p.

Stachó Károly: Az esendőség önarcképe. Örkény rövidprózájának műfaji sajátosságai. Acta historia litteratura Hungariae, 28. 1992. 143–153. p.

Marafkó László: Adalék egy Örkény-egyperceshez. Várhely, 2001/1. 126–128. p.

Balassa Péter: Futam a Trillához. Örkény és Wolfné. Híd, 1999/11. 754–760. p. = In uő.: Törésfolyamatok. Debrecen. 2001. Csokonai, 39–45. p. = In uő.: Átkelés II. Mi tanulható az Újholdtól? (Szerk.: Vári György.) Budapest. 2009. Balassi, 198–205. p.

Szirák Péter: Ragasztás és/vagy újraírás. Az idézettechnika módosulása: Örkény, Mészöly, Esterházy. = Prózafordulat. (Szerk.: Györffy Miklós, Kelemen Pál, Palkó Gábor.) Budapest. 2007. Kijárat, 31–40. p.

Tanulmányok az egyperces novellákról

B. L. E. [Bajomi Lázár Endre]: A magyar Jarry avagy egy komoly humorista. (Az Egyperces novellák franciaországi fogadtatásáról.) Élet és Irodalom, 1970/46. 7. p.

Hankiss Elemér: Lét- és nemlételméleti gyakorlatok. Örkény István egyperces novelláiról. Némi kitekintéssel a „Rózsakiállítás”-ra. Új Írás, 1978/3. 97–102. p.

Tandori Dezső: A tótágas ágazatai. Örkény István: Egyperces novellák. Irodalomtörténet, 1978/4. 981–997. p. = In uő.: A zsalu sarokvasa. Irodalmi tanulmányok. Budapest. 1979. Magvető, 193. p.

Thomka Beáta: Gömb és babérfa. Örkény egyperceseinek epikai világáról. Kortárs, 1984/7. 1148–1151. p.

Márton László: Örkény egypercesei (1992). In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 260–264. p.

Kaposvári Gyöngyi: Örkény István: Információ című egyperces novellájának szövegtani elemzése. In Tanulmányok és közlemények. (Szerk.: Ujváry Zoltán.) Debrecen, Szolnok. 1995. Ethnica, 501–508. p.

Zabó Zoltán: Az egyik Örkény-egypercesről több percben. Óvóképző- és Tanítóképző Főiskolák Tudományos Közleményei, 26. 1995. 204–233. p.

Brunn János: Az Örkény-egypercesek világa. = Új Dunatáj, 1998/3. 2. mell. 1–15. p.

Kötél Emőke "Nyeh sze pácsi". Örkény egypercesei. (doktori értekezés, kézirat.). Szeged. 2004. Szegedi Tudományegyetem

Kötél Emőke: Örkény egypercesei - egyszerű formák.In Köszöntésformák. Ilia Mihály tanár urat köszöntik tanítványai. (Szerk.: Ócsai Éva, Urbanik Tímea.) Szeged. 2005. Pompeji Alapítvány, 36–46. p.

Kötél Emőke: Kódok, megértések, interpretációk és alakzatok az egypercesekben. In Modern – magyar – irodalom – történet. Tanulmányok. (Szerk.: Kolozsi Orsolya, Urbanik Tímea.) Szeged. 2006. Tiszatáj Alapítvány, 144–150. p.

Boogok Kim: Az Egyperces novellák idegen nyelvre történő fordításával kapcsolatos problémák és egy alternatív fordítási módszerről. (doktori értekezés, kézirat.) Budapest. . 2009. ELTE

Málnási Ferenc. Örkény István: Egypercesek. Szövegtani elemzés középiskolások számára. = In Versében él... Mózes Huba köszöntése 70. születésnapján. (Szerk.: Gréczi-Zsoldos Enikő.) [Miskolc.] 2011. Bíbor, 252–259. p.

Tanulmányok a Tótékról

Szigethy Gábor: Tóték - epika és dráma. Irodalomtörténet, 1971/2. 244–259. p. = In uő.: Örkény István „Tóték”. Az epikai és drámai változat elemzése. = In Dramatizálási minták. Tanulmányok. (Szerk.: Czine Mihályné, előszó: Bicskei Gábor.) Budapest. 1971. NPI, 43–59. p.

Laczkóné Erdélyi Margit: Örkény István Tóték című drámájának interpretációja. Irodalmi és nyelvészeti tanulmányok – Literárne a jazykovedné štúdie. (szerk., bev.: Alabán Ferenc.) Nyitra. 1993. Nyitrai Pedagógiai Főiskola Humán Tudományok Kara Hungarisztika Tanszék, 26–47. p.

Tarján Tamás: Tóték. Budapest. 1998. Akkord, 62 p. (Talentum műelemzések) = Budapest. 2001. Akkord, 62 p. (Talentum műelemzések)

Recenziók, kritikák egyes köteteiről

Tengertánc

Szerb Antal: Tengertánc. Recenzió. Magyar Csillag, 1942/2. 117. p. = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 76. p.

Amíg idejutottunk

Bóka László: Amíg idejutottunk. Új Magyarország, 1947/5.

Lágerek népe

Káldor György: Emberi hang a fogságból. = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 77–83. p.

Budai böjt

Lengyel Balázs: Örkény István elbeszélései. Csillag, 1948/12. 61-62. p. = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 84–88. p.

Házastársak

Keszi Imre: Örkény István: Házastársak. Csillag, 1951/9. 1164-1170. p. = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 89–103. p.

Zolnay Vilmos: Örkény István: Házastársak. Művelt Nép, 1952/ 4. szám;

Nagy Péter: [Házastársak]. = In uő: Új csapáson. Regényirodalmunk a szocialista realizmus útján: 1948–1954. Budapest. 1956. Magvető, 74-79. p.

Hóviharban

Hubay Miklós: Hóviharban (1955) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 106–113. p.

Konrád György: Örkény István: Hóviharban. Új Hang, 1955/1. 103–111. p.

Nagy Péter: Örkény István novellái. Társadalmi Szemle, 1954/11. 154–161. p.

Ezüstpisztráng

Szabó B. István: Ezüstpisztráng (1993) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 114–118. p.

Jeruzsálem hercegnője

András Zoltán: Jeruzsálem hercegnője. Utunk, 1967/5. 4. p.

Bodnár György: Jeruzsálem hercegnője. Kritika, 1966/12. 53–54. p. = In uő.: Törvénykeresők. Budapest. 1976. Szépirodalmi, 438–442. p.

Bodnár György: Jeruzsálem hercegnője. HungPEN, 1967/8. 44. p.

Faragó Vilmos: Jeruzsálem hercegnője. Élet és Irodalom, 1966/45. 4. p. = In uő.: Perben – harag nélkül. Kritikai jegyzetek a mai magyar irodalomról. Budapest. 1969. Szépirodalmi, 169–174. p.

Földes Anna: Jeruzsálem hercegnője. New Hungarian Quarterly, 1967/26. 201–210. p.

Galsai Pongrác: Jeruzsálem hercegnője. Kortárs, 1967/7. 1163–1165. p.

Görgey Gábor: Jeruzsálem hercegnője. Magyar Nemzet, 1967. jan. 15. 13. p.

Horpácsi Sándor: Jeruzsálem hercegnője. Napjaink, 1967/7. 10. p.

Lehoczky Gergely: Jeruzsálem hercegnője. Magyar Műhely, 1967/22. 55–58. p.

Pályi András: Jeruzsálem hercegnője. Tiszatáj, 1966/12. 1044–1045. p.

Taxner Ernő: Jeruzsálem hercegnője. Alföld, 1967/2. 90–91. p.

Ungvári Tamás: Egy modern elbeszélő. Új Írás, 1966/11. 116–120. p. = In uő.: Ikarusz fia. Budapest. 1970. Szépirodalmi, 482–492. p. Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 119–128. p.

V D [Veress Dániel]: Jeruzsálem hercegnője. Igaz Szó, 1967/2. 310. p.

Zsadányi Oszkár: Jeruzsálem hercegnője. Új Élet, 1966. dec. 15. 5. p.

Nászutasok a légypapíron

Csertői Oszkár: Nászutasok a légypapíron. Népművelés, 1967/5. 45. p.

Faragó Vilmos: Nászutasok a légypapíron. Élet és Irodalom, 1967/20. 7. p. = In uő.: Perben – harag nélkül. Kritikai jegyzetek a mai magyar irodalomról. Budapest. 1969.Szépirodalmi, 200–203. p.

Földes Anna: Nászutasok a légypapíron. New Hungarian Quarterly, 1968/30. 162–170. p.

Horpácsi Sándor: Nászutasok a légypapíron. Napjaink, 1967/7. 10. p.

Kántor Lajos: Nászutasok a légypapíron. Igaz Szó, 1967/8. 304–305. p.

Kőszeg Ferenc: Nászutasok a légypapíron. Tiszatáj, 1967/10. 974–976. p.

Mesterházi Lajos: Nászutasok a légypapíron. Népszabadság, 1967. jún. 14. 7. p.

Pályi András: Nászutasok a légypapíron. Alföld, 1967/10. 94–95. p.

Pomogáts Béla: Nászutasok a légypapíron. Könyvtáros, 1967/9. 558–560. p.

Rajk András: Nászutasok a légypapíron. Népszava, 1967. máj. 28. 7. p.

Szabó B. István: Nászutasok a légypapíron. Kritika, 1967/8. 36–39. p.

T. Imre: Nászutasok a légypapíron. Irodalmi Újság, 1967. 10. jún. 1. 7. p.

Dersi Tamás: Nászutasok a légypapíron. Irodalomtörténet, 1970/2. 393–414. p. = In uő.: Thália magyarul tanul. Budapest. 1971. Magvető, 15–17. p.

Egyperces novellák (1968, 1969)

Faragó Vilmos. Élet és Irodalom, 1968/22. 7. p. = In uő.: Perben – harag nélkül. Kritikai jegyzetek a mai magyar irodalomról. Budapest. 1969. Szépirodalmi, 231–234. p.

Horpácsi Sándor: Egyperces novellák. Napjaink, 1968/10. 11. p.

Kőszeg Ferenc: Egyperces novellák. Tiszatáj, 1968/9. 858–859. p.

Nagy Péter: Egyperces novellák. Népszabadság, 1968. jún. 1. 8. p.

Roy, Claude: Egyperces novellák. Le Monde, 1968. okt. 26. p.

Simon Zoltán: Egyperces novellák. Alföld, 1968/8. 78. p. = Uő: Változó világ – változó irodalom. Esszék és kritikák. Budapest. Szépirodalmi, 1976. 120–122. p.

Szalay Károly: Egyperces novellák. Magyar Hírlap, 1968. júl. 28. 11. p.

Szász Imre: Egyperces novellák. New Hungarian Quarterly, 1968/32. 193–198. p.

Tardos Tibor: Egyperces novellák. Irodalmi Újság, 1968/15. szept. 15. 5. p.

Váróczi Zsuzsa: Egyperces novellák. Jelenkor, 1968/7–8. 757–759. p.

Danyi Magdolna: Egyperces novellák. Új Symposion, 1970 62. 24. p.

Gáll István: Egyperces novellák. Magyar Hírlap, 1969. december 18. 6. p.

Mamiac, Louise: Egyperces novellák. Revue France-Hongrie, 1970. 101. 72–73. p.

Roy, Claude: Egyperces novellák. Le Monde, 1970. szept. 26.;

Sükösd Mihály: Örkény István egypercei avagy a konkrét abszurd. [A szerző műfaja, a prózairodalom műfaja, a kelet-európai „abszurd”. Érték és műfaj]. Új Írás, 1970/6. 110–113. p. = In uő.: Küzdelem az epikával. Budapest. 1972. Magvető, 229–240. p. = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 201–211. p.

Szekér Endre: Egyperces novellák. Forrás, 1969/3. 79–80. p.

Időrendben. Válogatott novellák, 1971.

Vasy Géza: Örkény István válogatott novellái. Népszava 1971. szeptember 4., 8. p.

Időrendben. Arcképek, korképek, 1973.

Almási Miklós: Örkénytől Örkényig. Kortárs, 1974/2. 316–318. p. = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 144–149. p.

„Rózsakiállítás”. [Regény]

Béládi Miklós: A „Rózsakiállítás”. Életünk, 1978/1. 91–93. p. = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 150–154. p.

Egyperces novellák, 1978.

Tandori Dezső: A tótágas ágazatai. Irodalomtörténet, 1978/4. 981–997. p. = In uő.: A zsalu sarokvasa. Irodalmi tanulmányok. Budapest. 1979. Magvető, 193-212. p. = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 217–237. p.

Egy négykezes regény tanulságos története

Tarján Tamás: Egy négykezes regény tanulságos története. Kritika, 1979/7. 31. p. = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 155–158. p.

Forgatókönyv, 1979.

Sükösd Mihály: Örkény (1980). = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 159–171. p.

Lágerek népe, 1981, 1984.

Iszlai Zoltán: Tárgyilagos tanulságok. Örkény István: Lágerek népe. Magyar Hírlap, 1981. júl. 5.;

Szabó B. István: Tényregények a hadifogságról. Új Írás, 1981/10. 106–107. p.

Erdődy Edit: Örkény István: Lágerek népe. Vigilia, 1982/5. 389–390. p.

Márkus Béla: Szibériai garnizonok, lágerek népe. Rögtönzött jegyzetek – hadifogságról és irodalmáról. Tiszatáj, 1982/3. 38–50. p.

Párbeszéd a groteszkről, 1981.

Olasz Sándor: Párbeszéd a groteszkről. Alföld, 1982/9. 77–79. p.

Rónay László: Megvilágító önvallomások. Örkény István: Párbeszéd a groteszkről. Magyar Hírlap, 1982. ápr. 24.;

Szalay Károly: Örkény István:Párbeszéd a groteszkről. Tiszatáj, 1982/7. 58–60. p.

Szerdahelyi István: Örkény István: Párbeszéd a groteszkről. Irodalomtörténet, 1982/3. 742–743. p.

Ungvári Tamás: Örkény István: Párbeszéd a groteszkről. Kritika, 1982/9. 33–34. p.

Drámák.1–3., 1982.

Bécsy Tamás: Örkény István művei: Drámák. 1-3. Népszabadság, 1982. máj. 29. 15. p.

Köves [József]: Örkény István művei: Drámák. 1-3. Könyvvilág, 1982/5. 4. p.

Pomogáts Béla: Örkény István művei: Drámák. 1-3. Új Tükör, 1982/29. 2. p.

Tarján Tamás: Örkény István művei: Drámák. 1-3. Kritika, 1982/11. 31. p.

Egyperces novellák, 1984.

Kiss Károly: Egyperces novellák. Új Tükör, 1984/42. 2. p.

Bodor Pál: Egyperces novellák. Örkény István műveinek legújabb kötete. Magyar Nemzet 1985. február 6. 6.

Z. T. [Zalán Tibor]: Egyperces novellák. Hungarológiai Értesítő, 1986/3–4. 145. p.

Önéletrajzom töredékekben, 1984.

Bodnár György: Kiútkeresés a szocreálból. Új Írás, 1984/12. 116–119. p. = In uő.: Jövő múlt időben. Tanulmányok, esszék, kritikák. Budapest. 1998. Balassi, 299–305. p.

Bodor Pál. Magyar Nemzet, 1984. júl. 15. 6. p.

Forgács Iván. Népszabadság, 1984. aug. 11. 13. p.

D. Magyari Imre. Könyvvilág, 1984/1. 8. p.

Pomogáts Béla. Élet és Irodalom, 1984/31. 11. p.

Tarján Tamás. Népszabadság, 1984. máj. 22. 7. p.

Visszanézve, 1985.

P. Müller Péter: Visszanézve. Arcképek, korképek. Jelenkor, 1986/3. 279–280. p.

Varga Imre: Visszanézve. Arcképek, korképek. Budapest. 1986/8. 45. p.

R. T. O. [R. Takács Olga]: Visszanézve. Arcképek, korképek. Hungarológiai Értesítő, 1987, 3–4. 124–125. p.

Párbeszéd a groteszkről, 1986.

Csonth József: Párbeszéd a groteszkről. Könyvvilág, 1986/10. 19. p.

Domokos Mátyás: Párbeszéd a groteszkről. Kortárs, 1987/2. 141–146. p.

Földes Anna: Párbeszéd a groteszkről. Magyar Nemzet, 1986. szept. 29. 7. p.

Négyeskönyv, 1987.

Köves József: Négyeskönyv. Könyvvilág, 1987/3. 27. p.

D. Magyari Imre: Négyeskönyv. Magyar Ifjúság, 1987/16. 7. p.

Pomogáts Béla: Négyeskönyv. Új Tükör, 1987/34. 23. p.

Búcsú, 1989.

Müller Péter, P.: Örkény István: Búcsú. Jelenkor, 1990/10. 863–864. p.

Egyperces novellák, 1991.

Karácsondi Imre: Olvasó vagy utas a vízszintes hullámvasúton? Örkény István: Egyperces novellák. Könyvvilág 1991/10. 3. p.

Meselevelek

Vilcsek Béla: Örkény „meséi”. Örkény István: Meselevelek. Új Forrás, 1999/8. 57–60. p.

Van választásunk - További egypercesek Mácsai Pál előadásában. [Hangoskönyv].

Kálmán C. György: Hallójárat. Nem kell többé olvasni. Élet és Irodalom, 2009. LIII. évfolyam 8. február 20., I. 26. p.

Das Lagervolk, 2010.

Sárossi Bogáta (vál.,ford.): Aktuális egész Európa számára. Részletek Örkény István Lágerek népe című művének német nyelvű fogadtatásából. [Ulrich Rüdenauer: Örkény regénye a bezártságról. Badische Zeitung [D], 2010. május 15.; Lerke von Saalfeld: A háború krónikása. Deutschlandradio, [D], 2010. május 28.; Jörg Plath: A szenvedés által jobb magyarrá lenni. Frankfurter Rundschau [D], 2010. június 16.; Wolfgang Müller-Funk: Halál a halál előtt. Die Presse [A], 2010. július 9.; Cornelius Hell: Lágerek népe. OE1 rádió [A], 2010. július 27.; Ulrich M. Schmid: Háborús irodalom holokauszt nélkül. Neue Zürcher Zeitung [CH], 2010. augusztus 28.; Laszlo Kornitzer: Örkénynek írt levelem szükségessége. Neue Zürcher Zeitung [CH], 2010. szeptember 10.]. Élet és Irodalom, 2011. május 13.

Április

Radnóti Zsuzsa: Szubjektív jegyzetek az Áprilisról. Litera irodalmi portál, 2012. április 4.;

Önéletrajzom töredékekben, 2014.

Pethő Anita: Izgalmas nyomozás Örkénynél. Beszélgetés Örkény István Önéletrajzom töredékekben című könyvéről. Prae általános művészeti portál, 2014. június 18.

A mesterség titkaiból, 2014.

Örkény István: Emlékezz Drezdára. Könyvesblog, 2015. február 14.

Kritikák, ismertetések színházi bemutatókról

Tóték

Ősbemutató a Thália Színházban, 1967.

Almási Miklós. Kortárs, 1967/5. 835–838. p.

Bajza T. Imre. Irodalmi Újság, 1967. 10. jún. 1. 7. p.

Bános Tibor. Magyar Ifjúság, 1967. márc. 11. 6. p.

B. T. Magyar Nemzet, 1968. szept. 11. 4. p.

Bernáth László. Munka, 1967. 4. 28–29.;

Boldizsár Iván: Örkény Párizsban. Színház, 1969/1. 32–33. p.

Bőgel József. Társadalmi Szemle, 1969/10. 96–98. p.

Czimer József. New Hungarian Quarterly, 1968/31. 198–207. p.

Dersi Tamás. Irodalomtörténet, 1970/2. 393–414. p.

Doromby Károly. Vigilia, 1967/4. 275–276. p.

Eteläpää, Heikki. Magyar Nemzet, 1969. jún. 12. 4. p.

Faragó Vilmos. Élet és Irodalom, 1967/9. 9. p. = In uő.: Perben – harag nélkül. Budapest. 1969. Szépirodalmi Könyvkiadó, 347–349. p.

Földes Anna. Nők Lapja, 1967/14. 9. p.

Gábor István. Köznevelés, 1967/6. 236. p.

Gerold László. Magyar Szó, 1969. dec. 13. 10. p.

Hermann István. Kortárs, 1967/10. 1656-1659. p. = In uő.: Szent Iván éjjelén. Budapest. 1969. Szépirodalmi, 127–134. p.

Kálmán László. Tiszatáj, 1969/2. 164–165. p.

Lehotay-Horváth György. Magyar Hírlap, 1969. febr. 13. 7. p.

Lukácsy András. Élet és Irodalom, 1967/23. 8. p.

L. A. Magyar Hírlap, 1968. júl. 30. 9. p.

Marosi Ildikó. Utunk, 1968/13. 9. p.

[Mihályi Gábor] M. G. Nagyvilág, 1969/10. 1586. p.

Molnár G. Péter. Népszabadság, 1967. júl. 9. 9. p.

Nagy Pál. Igaz Szó, 1968/4. 607–610. p.

Pándi Pál. Népszabadság, 1967. márc. 5. 9. p.

Rigó Béla. Tiszatáj, 1968/12. 1106–1107. p.

Rusznyák Márta. Magyar Nemzet, 1967. márc. 10. 4. p.

Sz. L. [Szenczei László] Nagyvilág, 1969/1. 154. p.

Szombathelyi Ervin. Népszava, 1967. márc. 8. 2. p.

Taxner Ernő. Jelenkor, 1967/5. 455–460. p.

Ungvári Tamás. Magyar Nemzet, 1967. jún. 13. 4. p.

Vajda György Mihály. Kritika, 1967/4. 41-42. p.

Zmij, Danuta. Nagyvilág, 1969/10. 1580–1583. p.

Nagy Pál [A Thália Színház előadása a marosvásárhelyi Állami Színházban, 1968.]. Igaz Szó, 1968/4. 607–610. p.

Molnár Gál Péter [A Thália Színház előadása Bukarestben, 1968.]. Népszabadság, 1968. szept. 11. 7. p.

Bemutató Kelet-Berlinben Volksbühne: 1974.

Nádas Péter: Berlini látványosságok . (A Tóték berlini előadásáról.) In uő.: Kritikák. Pécs. 1999. Jelenkor,

Bemutató Washingtonban, 1976.

Györgyey Klára: Egy magyar színpadi mű margójára. In uő.: Arrogáns alázattal. Budapest. 1987. Püski, 46–49. p.

Bemutató a miskolci Nemzeti Színházban, 1984.

Barta András. Magyar Nemzet, 1984. nov. 24. 8. p.

Ézsiás Erzsébet. Film, Színház, Muzsika, 1984/45. 5. p.

A miskolci Nemzeti Színház vendégjátéka a Játékszínben, 1984.

Koltai Tamás. Új Tükör, 1984/47. 28. p.

Tarján Tamás. Népszabadság, 1984. nov. 28. 7. p.

Bemutató a temesvári Állami Magyar Színházban, 1984.

Berkes Erzsébet. Magyar Nemzet, 1984. márc. 9. 8. p.

Visky András. Utunk, 1984/9. 7. p.

Bemutató a laşi Nemzeti Színházban, 1984.

Zappe László: A Tóték a laşi Nemzeti Színházban [Constantin Olariu, Constantin fordítása.]. Népszabadság, 1984. márc. 23. 7. p.

Bemutató a debreceni Csokonai Színházban, 1987.

B. L. [Bérczes László] Film, Színház, Muzsika, 1987/6. 6–7. p.

Csizner Ildikó. Új Tükör, 1987/13. 2–3. p.

Kállai Katalin. Kritika, 1987/3. 40–41. p.

Tarján Tamás. Népszabadság, 1987. jan. 12. 7. p.

Bemutató a Józsefvárosi Színházban, 1987.

Lukácsy András. Új Tükör, 1987/13. 3. p.

Bemutató a Thália Színházban, 1987. A japán Bungeiza Cakidan társulat vendégjátéka

Feldmár Terézia . Új Tükör, 1987/22. 26. p.

Bemutató az Újvidéki Színházban (Székely Gábor vendégrendezése), 1987.

Barácius Zoltán. Magyar Képes Újság, 1987/40. 10. p.

Csordás Mihály. 7 Nap, 1987/20. 30. p.

Csordás Mihály: Kopeczky, Karinthy és Örkény. Az Újvidéki Színház három bemutatójáról. Üzenet, 1987/9. 605–609. p.

Gerold László. Film, Színház, Muzsika, 1987. 23. 4–5. p.

Gerold László: Tóték. Híd, 1987/7-8. 1070–1075. p.

Magyar Szó, 1987. máj. 8. 12. p.

Gerold László: Tóték. Örkény-bemutató Újvidéken. [Székely Gábor vendégrendezése]. Színház, 1987. 11. 46–48. p.

tt. [Turi Tibor] Magyar Szó, 1987. ápr. 9. 15. p. és máj. 3. 17. p.

Bemutató a japán Tojamában.

Lukácsy András: Örkény – ezúttal japánul. [A Tóték bemutatója Tojamában.] Magyar Hírlap, 1987. máj. 11. 4. p.

Előadás a Szabadkai Népszínházban, 2001.

Gerold László: A Tóték Szabadkán. Híd, 2001/11-12. 1359–1361. p.

A budapesti Nemzeti Színház kolozsvári vendégjátéka, 1993.

Benedek H. János: Szegény Tóték - a budapesti Nemzeti Színház előadása. Echinox (Kolozsvár), 1993/1-2. 16. p.

A prágai Divadlo bez zábradlíban, 2003.

Szabó G. László: Hármas nagyító alatt. Eszenyi Enikő újabb rendezése Prágában. (A Divadlo bez zábradlíban Örkény István: Tóték vendég rendezéséről. – A három főszereplő, Eva Holubová, Bohumil Klepl és Oldřich Kaiser, önmagáról, a darabról és Magyarországról.) Prágai Tükör, 2003/11. 49–54. p.

A Szegedi Pinceszínház bemutatója (Rendező: Czene Zoltán), 2012.

Hollósi Zsolt: Örkény-centenárium a Tótékkal a Pinceszínházban. Délmagyarország, 2012. május 14.

Az Aradi Kamaraszínház bemutatója (Rendező: Balog József), 2012.

Irházi János: Tóték Aradon. Aradi Hírek, 2012. augusztus 25.;

Az Örkény István Színház bemutatója (Rendező: Mácsai Pál.) 2013

Az Örkény István Színház bemutatója. (Rendező: Mácsai Pál. A szerző regényéből a szövegkönyvet készítette Gáspár Ildikó), 2013. március 9.

Ugrai István: Négy darabban. 7óra7 internetes színházi folyóirat, 2013. március 11.,

Hidas Judit: Csak a távolságtartás és a humor adhat vigaszt. Tóték – Örkény István Színház. Prae. Általános művészeti portál, 2013. március 17.;

A szombathelyi Weöres Sándor Színház bemutatója (Rendező: Ivo Krobot), 2013.

A szombathelyi Weöres Sándor Színház bemutatója. (Rendező: Ivo Krobot), 2013. október 4.

A világ utoléri Örkény abszurditását. Szombathelyen a Tóték . Magyar Színházi Portál. Szinhaz.hu, 2013. október 7.

Macskajáték

Bemutató a szatmári Északi Színház magyar tagozatán, 1986.

Visky András. A Hét, 1986/9. 7. p.

Bemutató a Játékszínben, 1986.

Bulla Károly. Film, Színház, Muzsika, 1986/2. 4. p.

Simon Gy. Ferenc. Képes Újság, 1986/1. 15. p.

Tarján Tamás. Kritika, 1986/1. 33. p.

A nyitrai Divadlo Andreja Bagara (Andrej Bagar Színház) előadásában, Gábor Péter rendezésében, 1996. febr. közepén

Elena Ťapajová: Mačacia hra – herecký koncert Adely Gáborovej. [Macskajáték – Adela Gáborová jutalomjátéka.] Literárny týždenník, 1996/12. 15. p.

A brünni Nemzeti Színház előadása, 1997.

Navrátil Klára: A Macskajáték Brünnben elnyerte a nézők díját. Beszélgetés Dr. Ratislav Záleskývel, a Színjátékbarátok Klubja elnökével. Prágai Tükör, 1997/1. 32. p.

A prágai Divadlo na zábradlí, 1998. május 23., bemutató előadás.

Rónai Katalin: Örkény István: Macskajáték. Tősgyökeres pesti gangos bérház udvara - zsebkendőnyi színpadon. Három színházi beszámoló összefoglaló címe: Magyar színházi élet Prágában májusi bemutatók tükrében... októberi pilzeni folytatással. Prágai Tükör, 1998/5. 36–38. p.

Gál Jenő: Örkény Macskajátéka Budapesten a Dívadlo Na zábradlí előadásában. Prágai Tükör, 2001/1. 36–37. p.

A prágai Divadlo na zábradlí vendégszereplése a Bárka Színházban, 2001 áprilisában.

Jana Pelouchová: Mad’arsko-české divadelní postřehy. [Magyar - cseh színházi jegyzetek.] Amicus Revue, 2002/4-5. 59. p.

A Madách Színház kassai vendégjátéka.

Jano Rácz: Osobná spoved’ ženy zrelého veku. [Érett korú nők önvallomása.] Literárny týždenník, 2000/21. 11. p.

Előadás a prágai Tyl Színházban, 2002.

Szabó G. László: Egy színházi legenda anatómiája. Beszélgetés Székely Gáborral, aki Budapest és Szolnok után, a prágai Tyl színházban rendezte meg a Macskajátékot. Prágai Tükör, 2002/4. 39–44. p.

Pisti a vérzivatarban

Bemutató a Vígszínházban, 1984.

Koltai Tamás. New Hungarian Quarterly, 1984 191–192. p.

Bemutató a debreceni Csokonai Színházban, 1984.

Földes Anna: Ez a Pisti - ugyanaz a Pisti?.Színház, 1984/4. 3–6. p.

Sarkadi László. Népszabadság, 1984. jan. 6. 7. p.

Bemutató a szolnoki Szobaszínházban, 1984.

Ablonczy [László]. Film, Színház, Muzsika, 1984/7. 4–5. p.

Bemutató a Kaposvári Csiky Gergely Színházban Babarczy László rendezésében.

Koltai Tamás: Pisti a vérzivatarban. Híd, 1988/6. 845–848. p.

Bemutató a GlobART összművészeti társulat előadásában Somogyi Anna rendezésében a Bakelit Multi Art Centerben 2014. június 4-én.

Muzsay András: GlobART – Örkény István: Pisti a vérzivatarban. infovilag.hu, 2014. 06. 01.

Forgatókönyv

Bemutató az Újvidéki Színházban, 1986.

Csordás Mihály. 7 Nap, 1986/44. 36–37. p.

Üzenet, 1986/12. 771–772. p.

Gerold László. Film, Színház, Muzsika, 1986/2. 4. p.

Híd, 1986/12. 1627–1631. p.

Gerold László: Forgatókönyv. Híd, 1986/12. 1627–1631. p.

Takács István. Népszava, 1987. febr. 19. 6. p.

tt [Thuri Tibor]: Az Újvidéki Színház előadása a budapesti Kossuth Rádióban. Magyar Szó, 1987. jan. 3. 8. p.

Zay László: Örkény. Magyar Hírek, 1987/7. 10. p.

Bemutató a veszprémi Petőfi Színházban, 1987.

Bulla Károly. Film, Színház, Muzsika, 1987. 10. 5. p.

Csík István. Új Tükör, 1987/10. 28. p.

Földes Anna: Paál István Forgatókönyve. Örkény István tragédiája Veszprémben. Színház, 1987/4. 4-7. p.

Szántó Judit. Kritika, 1987/6. 39–40. p.

Takács István. Népszava, 1987. febr. 18. 6. p.

Zappe László. Népszabadság, 1987. ápr, 18. 13. p.

Kulcskeresők

Bemutató a szolnoki Szigligeti Színházban, 1975. november 15. Rendező: Székely Gábor.

Koltai Tamás: Kudarcaink tragikomédiája. Színház, 1976/2. 1-5. p.

Bemutató a Szatmári Északi Színház Stúdiójában, 1991.

Zsehránszky István: Zárt világ vigasza. Erdélyi Figyelő (Marosvásárhely), 1991/6. 14. p.

Bemutató a Kaposvári Csiky Gergely Színházban, 2010.

Nádas Dávid:Kulcskeresők: Keszég odatette. Kapospont portál, 2010.3.11.

Bemutató a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban (Krúdy Kamara), 2012. február 4. Rendező: Forgács Péter.

Karádi Zsolt: Elrepülni a valóságból. Interjú Radnóti Zsuzsával. A Vörös Postakocsi Online. Művészeti, tudományos, közéleti folyóirat, 2012. február 20.

Kulcskeresők. Beindul az Örkény-év. Terasz. 2015.7.9.

Kulcskeresők Dunaújvárosban - Király Attila rendező mesélt. Színház.hu, 2015. február 23.

Bemutató a Veszprémi Petőfi Színházban, 2015. március 13. Rendező: Kéry Kitty.

Balla Emőke: Hogyan fordítsuk át a kudarcot győzelemmé? Kéri Kitty, a Kulcskeresők rendezője elmondja. Veszprémi Napló online, 2015. március 14.;

Hatalmas siker a Kulcskeresők premierjén. Balaton.hu portál, 2015. március 16.

Vérrokonok

Bemutató a Pesti Színházban, 1974.

Taxner Ernő: Színházi levél Budapestről. [Többek között a Vérrokonok Pesti Színházi bemutatójáról]. Jelenkor, 1974/7–8. 665–666. p.

Évfordulós megemlékezések, méltatások, nekrológok, visszaemlékezések

Tardos Tibor: A fordítás örömei (1968) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 212–216. p.

Abody Béla: Örkény István József Attila-díjas (1967). Élet és Irodalom, 1967/14. 4. p.

Vincze Lajos: A hét írója: Örkény István. Magyar Hírlap, 1969. jan. 25. 9. p.

Boldizsár Iván: Korosztálytársi sorok a hatvanéves Örkény Istvánról. A szárnyas ló. Budapest. 1975. Szépirodalmi, 334–338. p.

Gál István: Örkény István hatvan éve. Új Írás, 1972/4. 96–99. p.

Görgey Gábor: Örkény István 60 éves. Nagyvilág, 1972 637–638. p.

Somlyó György: Örkény Istvánról – tíz percben. In A költészet vérszerződése. Budapest. 1977. Szépirodalmi, 464–471. p.

Abody Béla: Egy gyász gyásza (1979) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 311–318. p.

Boldizsár Iván: Ötvenhét év Örkény Istvánnal (1979) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 326–331. p.

Csoóri Sándor: Hazaérkezés halálhírre(1979) = In uő.: Tenger és diólevél. Összegyűjtött esszék, naplók, beszédek, 1961–1994. Budapest. Püski, 1994. = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 332–334. p.

Földes Anna: A hallhatatlanság kezdete (1979) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 353–355. p.

Gáll István: Örkény István (1979) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 339–340. p.

Hernádi Gyula: Örkény Istvánról (1979) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 341–343. p.

Kiss Ferenc: Búcsúféle Örkény Istvántól. Tiszatáj, 1979/9. 108. p. Uő.: Interferenciák. Budapest. 1984. Szépirodalmi, 126–127. p.

Koltai Tamás: A drámaíró halála. = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 349–352. p.

Konrád György: Naplórészlet (1979. június 24.). = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 307–310. p.

Palotai Boris: Egyperces Örkénnyel (1979) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 356–357. p.

Sándor Iván: Korunk előtt járt (1979) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 335–338. p.

Simonffy András: Új árvaságunk (1979) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 344–346. p.

Csányi László: Örkény bemegy a szekszárdi postahivatalba. = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 362–364. p.

Vercors: Barátom, Örkény István. (Ford.: Boldizsár Iván.) Nagyvilág, 1980 277–278. p. = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 358–361. p.

Hornyik Miklós: Az író halála. In uő.: Szabálytalan napló, Újvidék. 1981. Forum, 284–286. p.

Bertha Bulcsu: A tambuvi táborban Örkény Istvánnal. Élet és Irodalom, 1981/24.

Csiki László: Emberszerepek. Jegyzetek Örkény Istvánról. A Hét, 1982/26. 10. p.

É. E.: Örkény és a Vígszínház. Kisalföld, 1982. márc. 6. 9,

Györgyey Klára: Megkésett születésnapi köszöntő. Örkény István 1912–1979. Szivárvány, 1982/7. 23–26 p.

Huszár Sándor: Örkényék. In uő.: Sorsom emlékezete. Vallomások egy bűntelen nemzedék elkárhozásáról. Bukarest. 1982. Kriterion, 197–212 p.

Kántor Lajos: Megszakadt párbeszéd. Szabédi László és Örkény István. Magyar Nemzet, 1982. aug. 14. 11. p.

Kereszty András: Egyperces emlékkiállítás. [A Vígszínház Örkény István emlékkiállítása kapcsán]. = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 305. p.

Réz Pál: Örkény István tengertánca. Kortárs, 1982/9. 1414–1417. p. = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 48–56. p.

Somlyó György: „A színész halála” vagy az író élete(1982). = In uő.: A költészet ötödik évada. Tanulmányok, 1981–1987. Budapest. 1988. Magvető = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 319–325. p.

Tarján Tamás: In memoriam Örkény István. [Ismertetés a Vígszínházban Valló Péter rendezésében színre kerülő Örkény István megemlékezésről]. Népszabadság, 1982. febr. 17. 7. p.

Csáki Judit: [Hetven éve született Örkény István]. Népszava, 1982. ápr. 3. 13. p.

Gáll István: [Hetven éve született Örkény István]. Új Tükör, 1982/14. 9. p.

Győri László: [Hetven éve született Örkény István]. Békés Megyei Népújság, 1982. ápr. 3. 6. p.

[Hetven éve született Örkény István]. Csongrád Megyei Hírlap, 1982. ápr. 6. 4. p.

[Hetven éve született Örkény István]. Nógrád, 1982. ápr. 3. 11.;

M. I. [Mátyás István]: [Hetven éve született Örkény István]. Pest Megyei Hírlap, 1982. ápr. 6. 4. p.

Sükösd Mihály: [Hetven éve született Örkény István]. Új Tükör, 1982/14. 9. p.

[Hetven éve született Örkény István]. Magyar Képes Újság, 1982/4. 26. p.

Ungári Tamás: Mini-Ödipusz (1985) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 277–283. p.

Spiró György: A kimaradt novella (1986) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 347–348. p.

Alföldy Jenő: Félpercesek. Örkény István emlékére. Élet és Irodalom, 1987/14. 15. p.

Belohorszky Pál: Örkény. In uő.: Égő rózsamáglya. Budapest. 1987. Szépirodalmi, 472–484. p.

Berkes Erzsébet [Hetvenöt éve született]. Magyar Nemzet, 1987. ápr. 6. 6. p.

Esterházy Péter: Egy kelet-európai. Élet és Irodalom, 1987/14. 15. p. = In uő.: A kitömött hattyú. Írások. Budapest. Magvető, 1988.= In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 398–402. p. ;

Földes Anna [Hetvenöt éve született]. Nők Lapja, 1987/14. 12. p.

Lázár István: Hetvenöt mínusz nyolc. In memoriam Örkény István. Új Tükör, 1987/14. 17. p.

Lukácsy András [Hetvenöt éve született]. Magyar Hírlap, 1987. ápr. 4. 6. p.

Sándor Iván: Mi lesz doktor Varsányinéval?. Film, Színház, Muzsika, 1987/14. 12–13. p. = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 57–64. p.

Zappe László [Hetvenöt éve született]. Népszabadság, 1987. ápr. 4. 13. p.

Az ötvenes évek magyar irodalma, avagy egy kerekasztal négyszögesítése. [Szabó B. István, Király István, Bodnár György és Szerdahelyi István részvételével]. Irodalmi Újság, Paris, 1987/3. 10. p.

Karinthy Ferenc: Sok (1988). = Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 275–276. p.

Sükösd Mihály: Örkény István otthonai. Kortárs, 1988 = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor. Budapest. Pesti Szalon, 1995. Hatvany Lajos, Gink Károly: Beszélő házak és tájak. A magyar irodalom és emlékhelyei. Budapest. Officina Nova, 1989., 630–636. p.

Orbán Ottó: Cédula a romokon.Beszéd a Nemzetközi PEN 1988-ban, Szöulban tartott kongresszusán. In uő: Cédula a romokon. Esszék és egyéb arcátlanságok. Budapest. 1994. Magvető

Tüskés Tibor: Irodalmi történetek. Magyar Képes Újság, 1991/8. 14–15. p.

Dérczy Péter: Balaton-nyár-Szántód (1992) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 365–366. p.

Balassa Péter és Márton László: Örkény Istvánról (Beszélgetőpartner: Salamon István.) (1992) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 389–397. p.

Mészöly Miklós: Örkényről. (Beszélgetőpartner: Salamon István.) (1992) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 383–388. p.

Nádas Péter: Örkényről. (Beszélgetőpartner: Salamon István.) (1992) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 371–382. p.

Szigethy Gábor: Pisti, anno 1972. (1992) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 286–292. p.

Márton Gyöngyvér: Ünnep után - ünnep előtt. Beszélgetés Tanai Bellával. [Emlékezés a Macskajáték főszerepére]. Erdélyi Figyelő (Marosvásárhely), 1993/2. 14–15. p. és 1993/3. 17. p.

Földes Anna: Ha Örkény István élne. Magyar Hírlap, 26. 1993. 124. [mell.] III.;

Kamarás István: Mindig van remény (1993) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 293–301. p.

Pünkösti Árpád: Örkény nevű író(1993) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 284–285. p.

Kardos G. György: Ezt még meséld el, Pista (1994) = In Ez is én vagyok. Budapest. 1996. Ab Ovo = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 271–274. p.

Parti Nagy Lajos: Örkény szemüvege (1994) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 403–409. p.

Tardos Tibor: Örkény voltam (1994) = In Örkény István emlékkönyv. (Szerk.: Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa, ill.: Kaján Tibor.) Budapest. 1995. Pesti Szalon, 65–70. p.

Balassa Péter - Márton László: A szolidáris pesszimizmus írója. (Balassa Péter és Márton László beszélgetése Örkény Istvánról.) Alföld, 1995/6. 46–50. p.

Pozsgai Zsolt: „Amíg ide jutottunk.” Húsz évvel ezelőtt halt meg Örkény István. Magyar Nemzet, 62. 1999. 141. 19. p..

György Péter: A hely, ahol élünk. „In our time” - in memoriam Örkény István. Uő.: Mifelénk. Cikkek és tanulmányok, 2003–2008. Budapest. 2008. Élet és Irodalom, 220–224. p.

Paulina Mercédesz: Ahekula-perspektíva. Mi mennyi? Örkény István 100 éves. Kortárs online, 2012. május 17.

Születésének századik évfordulója alkalmából született írások (2012)

Várnai Pál: Több mint egy perc Örkény Istvánnal. Radnóti Zsuzsával beszélget Várnai Pál. Szombat. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület folyóirata, 2012/1. 26–28. p.

Valuska László: Örkény:Öt évig pörköltet írtam. = Index hírportál, 2012. április 5.

Marton Éva: "Hozott szalonnával egérirtást vállal" - Esterházy, Gálffi és Parti Nagy Örkényről. HVG online, 2012. április 11.

Szekeres Dóra és Nagy Gabriella: ÖRKÉNY 100 - Film és beszélgetés Makk Károllyal. Litera irodalmi portál, 2012. április 14.

Paulina Mercédesz: A hekula-perspektíva. Mi mennyi? Örkény István 100 éves. Kortárs online, 2012. május 17.

László Ferenc: „Doktor Varsányiné te vagy”. Réz Pál irodalomtörténész Örkényről.Interjú.Magyar Narancs online, 2012/14.

Földes Anna: Tanul(j)unk Örkényül. Critikai Lapok, 2012/5–6. szám;

F. N. L.: Megemlékezés egypercesekkel. Reggeli Újság. Bihar megyei napilap, (Nagyvárad) 2012. június 29.;

Irházi János: Tóték Aradon. Aradi Hírek, 2012. augusztus 25.

Szabó B. István: Örkény 100+. Irodalomismeret, 2012/4. 55–57. p.

Idegen nyelvű szakirodalom

Angol:

Kuttna, Mari: The plays by István Örkény. [Örkény István színművei.] Hung-PEN 1975/16. 52–55. p.

Szirtes György: Örkény in English. [Örkény angolul.] New Hungarian Quarterly, 1986 204–206. p.

Bertha Bulcsu: Interview with a contemporary writer. [Interjú egy kortárs íróval.] Hungarian Digest, 1982/4. 93–97. p.

Kálmán C. György: The rise of the absurd (?) in Hungarian drama. Neohelicon, 1986/1. 163–176. p.

Thomas Kabdebo: The post-war Hungarian short story. [A háború utáni magyar novella.] PEN International (London), 37. vol. 2. np. (1987), 39–41. p.

Hannus, István: The writer István Örkény and chemistry. [Örkény István és a kémia.] Technikatörténeti Szemle, 1992 143–145. p.

Devenyi, Jutka: The theatrical grotesque: an aesthetic tool for interpreting history on the Hungarian stages in the 1960’s and 1970’s. [A színházi groteszk: a történelem értelmezésének esztétikai eszköze a magyar színpadokon az 1960-as és 1970-es években.] Hungarian studies review. 1996/1–2. 85–92. p.

Papp Ferenc: Some aspects of linguistic communication in two recent Hungarian literary works. (Déry Tibor: G. A. úr X-ben. Örkény István: Egyperces novellák.) Modern Filológiai Közlemények, 2001, 100–105. p.

Péter P. Müller: Central European playwrights within and without the absurd: Václav Havel, Sławomir Mrożek and István Örkény. [Közép-európai drámaírók az abszurdon innen és túl: Václav Havel, Sławomir Mrożek and Örkény István .] Pécs. 1996. University Press, 114. p.

Cseh:

Cejpek, Václav: Rodina Tótu jen jako komedie. [Tóték, mint egy vígjáték.] Scena, 1987/18. 4. p.

Jana Pelouchová: Maďarsko-české divadelní postřehy. [Magyar-cseh színházi jegyzetek.] Amicus revue, 2002/4-5. 59. p.

Francia:

Roy, Claude: Örkény a Paris. [Örkény Párizsban.] Le Nouvel Observateur, 1968, Np. 204., 40–41. p.

Roy, Claude: Recenzió. (Egyperces novellák. Budapest. Magvető, 1968.) Le Monde, 1968. okt. 26. p.

Bonnefoy, Claude: Örkény sur le fil du rasoir. [Örkény borotvaélen.] La Quinzaine Littéraire, 1970. okt. 1–15. 12–13. p.

Jastrzębska, Jolanta Danuta: „Scénario” d’István Örkény. [Örkény István „Forgatókönyve”.] In uő: Personnages tragiques et grotesques dans la littérature hongroise contemporaine. Amsterdam. 1989. Rodopi, 97–117. p.

Miklós Magyar: L’absurde et le grotesque chez Samuel Beckett et István Örkény. [Az abszurd és a groteszk Samuel Beckett és Örkény István műveiben.] (Kollokvium a francia-magyar kapcsolatokról az 1920-as évektől napjainkig. Budapest. febr. 2–4. Előadások.) Cahiers d'Etudes Hongroises 1990/1-2. 81–89. p.

Sarah Vajda: Le pardon de l’histoire. Lecture de trois pieces d’Örkény. [A történelem megbocsát. Örkény három darabjának olvasata.] Cahiers d'Etudes Hongroises 1991/3. 40–46. p.

Haudrechy, Sophie: L’enjeu du grotesque dans le théâtre du XXe siècle. Étude comparée du grotesque d’István Örkény. [A groteszk tétje a XX. századi színházban. Örkény István groteszkjének összehasonlító vizsgálata.] Cahiers d'Etudes Hongroises 1997-1998. 104–114. p.

Horvát:

Francisca Ćurković Major: István Örkény – Pisac grotesknog i apsurdnog. [Örkény István A groteszk és abszurd írója.] Forum. Mjesečnik Razreda za književnost Hrvatske akademije znanosti i umjetnosti, Zagreb, 2012/10–12. 1222–1225. p.

Német:

Haldimann, Eva: István Örkény. [Örkény István.] Neue Zürcher Zeitung, 1967. aug. 19;

Wolfgang Kröplin: Das Groteske. Eine Gestaltungsweise im Drama und Theater. Studien zu Majakowski, Bulgakov, Örkény, Mrożek. Berlin. 1981. Verband der Theaterschaffenden der DDR, 115 p.

Sziládi János: István Örkény. [Örkény István.] In Miklós Szabolcsi; Paul Kárpáti; Regina Krolop; Bernd Müller: Literatur Ungarns 1945 bis 1980. Berlin. 1984. Volk u. Wissen, 150–161. p.

Földes Anna: Die Unsterblichkeit des „besten informierten Grenzpostens” über den ungarischen Schriftsteller István Örkény. Pannonia (Eisenstadt), 1986/1. 32–34. p.

Annemarie Schuller: Theater ist ein Lebenzustand. Im Gesprach mit der Regisseurin Magdalena Klein in Temeswar [A színház életállapot. Beszélgetés Klein Magdolna rendezőnővel Temesvárott.] Karpatenrundschau (Brassó), 1986/3. 4–5. p.

Georg Lück: István Örkénys „Familie Tóth”. Weimarer Beiträge, 1987/1. 98–118. p.

Szántó Judit: Theater in Ungarn. [Színház Magyarországon.] (A Pesti Színház Rózsakiállítás c. előadása Horvai István adaptációja alapján). Theater Zeit (Berlin) 1991/3. 71–72. p.

Rüdenauer, Ulrich: Örkénys-Roman: Vom Eingeschlossensein. (A Lágerek népe német nyelvű kiadásáról.) Recenzió. Badische Zeitung, 2010.5.15.

Saalfeld von, Lerke: Der Chronist des Krieges. (A Lágerek népe német nyelvű kiadásáról.) Recenzió. Deutschlandradio, 28. Mai 2010.

Plath, Jörg: Durch Leid zum besseren Ungarn. (A Lágerek népe német nyelvű kiadásáról.) Recenzió. Frankfurter Rundschau, 2010.6.16.

Müller-Funk, Wolfgang: Der Tod vor dem Tod. (A Lágerek népe német nyelvű kiadásáról.) Recenzió. Die Presse, 9. Juli. 2010.

Hell, Cornelius: Das Lagervolk. Erfahrungen von István Örkény. (A Lágerek népe német nyelvű kiadásáról.) Recenzió. Radio OE1. Österreichischer Rundfunk, 27. Juli 2010.

Schmid, Ulrich M.: Kriegsliteratur ohne Holocaust. (A Lágerek népe német nyelvű kiadásáról.) Recenzió. Neue Zürcher Zeitung, 2010.08.28. 66 p.

Kornitzer László: Mein notwendiger Brief an István Örkény. (A Lágerek népe német nyelvű kiadásáról.) Recenzió. Neue Zürcher Zeitung, 2010. 09.10.

Merten, Sabine: Die Geburt der Freiheit aus der Gefangenschaft. Ein dokumentarischer Roman des ungarischen Autors István Örkény. (A Lágerek népe német nyelvű kiadásáról.) Recenzió. Rezensionsforum für Literatur und Kulturwissenschaften, 2010/11.

Olasz:

Alfredo Laverrini: La narrativa ungherese e le edizioni E/O. [A magyar széppróza az E/O kiadványainak tükrében]. Rivista di studi ungherese (Roma), 1987/2. 78–83. p.

Orosz:

Rosszijanov, Oleg: "Импульс гротеска": во чем он? Иностранная Литература, 1973/ 4.. 208. p.

Szlovák:

Elena Ťapajová: Mačacia hra – herecký koncert Adely Gáborovej. [Macskajáték – Adela Gáborová jutalomjátéka.] Literárny týždenník, 1996/12. 15. p.

Margita Laczková: Interpretácia dramatických diel Istvána Örkénya. [Örkény István drámai műveinek értelmezése.] (Ford.: Katarína Králová.) Dunaszerdahely. 1996. Lilium Aurum, 105 p.

Jano Rácz: Osobná spoved’ ženy zrelého veku. [Érett korú nők önvallomása.] (Macskajáték. A Madách Színház kassai vendégjátéka.) Literárny týždenník, 2000/21. 11. p.

 

A szakirodalmat összeállította Radnóti Zsuzsa, kiegészítette az orkenyistvan.hu szerkesztősége és a DIA.

 

Borítók

Szakértő