Orbán Ottó

Digitalizált művek

Tematikus keresés

A Szerző művei lista tételesen, ábécérendben felsorolja a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotását (valamennyi műfajban, a regénytől a versig). A művek címe mögött eredeti megjelenésük helye és évszáma olvasható.

A Szerző kötetei nézet az eredeti könyvmegjelenés szerint csoportosítja a feldolgozott és új, digitalizált változatban közzétett műveket.

A Szerző versei a hozzáférhető versek teljességének katalógusa, cím szerinti ábécérendben.

A Szerző gyermek- és ifjúsági művei lekérdezés szintén műcím szerinti ábécérendben adja a találatok listáját.

Keresés a művekben

/ oldal
Keresés szűrése

Életrajz

Orbán Ottó (1936–2002)

Budapesten született 1936. május 20-án. Költő, műfordító, esszéista. Kisgyermekként veszíti el édesapját a II. világháború legvégén. 1945 után félárvaként a Sztehló Gábor vezette intézetben nevelkedik. Érettségi vizsgát 1954-ben tesz, majd többszöri próbálkozást követően 1956-ban veszik fel az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar–könyvtár szakára. Betegsége miatt csak három szemesztert végez el, 1958-ban kórházba kerül, s később már nem folytatja tanulmányait, diplomát nem szerez. Ettől kezdve szabadfoglalkozású író.

1981 és 1991 között a Kortárs irodalmi folyóirat rovatvezetője, 1991-től 1998-ig főmunkatársa. 1998-tól az Élet és Irodalom munkatársa. Első tanulmányútján Indiában jár 1968-ban, 1976-ban pedig az International Writing Program (Iowa) keretében az Amerikai Egyesült Államokban. 1987-ben a St. Paul-i Hamline Egyetem, valamint a Minnesotai Egyetem (Minneapolis) meghívott tanára.

Már egészen fiatalon, diákkorában kezd verseket írni, hamarosan „csodagyerekként” tartják számon. Első kötete huszonnégy éves korában jelenik meg. Hatvanas évekbeli verseire jellemző az erős, közvetlen érzelmi telítettség, mely elsősorban a háborús élményekből táplálkozik, poétikailag pedig a metaforahalmozásban, a strukturális metafora alkalmazásában nyilvánul meg. A hetvenes évek második felétől költészetében egyre nagyobb teret kap a versbeszédben az irónia. Lírája a magyar és a világirodalom legkülönfélébb alkotóinak hatását hasonítja magához, József Attilától Allen Ginsbergig. Verseiben egyaránt megtalálhatók a hagyományos, a modern és a posztmodern beszédmódok szemléleti-poétikai elemei. Műfordítói tevékenysége kivételesen széles körű, fő területei az angol–amerikai és a spanyol nyelvű költészet, de az ókortól a jelenkorig a legváltozatosabb nyelvekből fordított.

Tagja volt a Magyar Írók Szövetségének (1962), a Magyar P. E. N. Clubnak (1964; ugyanitt 1989-től alelnök), a MÚOSZ-nak (1982) és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának (1993).

2002. május 26-án, hatvanhat éves korában hunyt el.

Fontosabb díjak, elismerések:

1973, 1985 – József Attila-díj

1974 – Graves-díj

1983, 1984 – az Európa Könyvkiadó Nívódíja

1986, 1994 – Az Év Könyve-jutalom

1986 – Déry Tibor-jutalom

1987 – Radnóti Miklós-díj

1990 – Babits Mihály-díj

1990 – Weöres Sándor-díj

1992 – Kossuth-díj

1992 – Alföld-nívódíj

1992 – Kortárs-különdíj

1993 – az IRAT Alapítvány Nívódíja

1997 – a MAOE életműdíja

1997 – a Soros Alapítvány Életműdíja

1997 – Pro Literatura-díj

 

Az életrajzot Dérczy Péter írta.

 

Bibliográfia

Önálló kötetek

Fekete ünnep. Versek. Bp. 1960. Magvető, 102 p.

A teremtés napja. Versek. Bp. 1963. Magvető, 95 p.

Búcsú Betlehemtől. Versek. Bp. 1967. Magvető, 163 p.

A föltámadás elmarad. Versek. Bp. 1971. Magvető, 126 p.

Aranygyapjú. Válogatott versfordítások. Bp. 1972. Európa, 408 p.

Ablak a földre. Indiai útinapló. Bp. 1973. [1972] Magvető, 387 p. = 2., bővített kiadás: Bp. 1989. Magvető, 505 p.

Emberáldozat. Versek. Bp. 1973. Magvető, 78 p.

Kati-patika. Gyermekversek. Bp. 1973. Móra, 36 p. = új kiad.: Illusztrálta: Bálint Endre. Bp. 2007. Móra, 40 p.

Szegénynek lenni. Válogatott versek. Bp. 1974. Magvető, 238 p.

Távlat a történethez. Versek. Bp. 1976. Magvető, 75 p.

A világ teremtése és egyéb badarságok. Szatirikus versek és paródiák. Bp. 1977. Magvető, 119 p.

Eszterlánc. Gyermekversek. Bp. 1977. Móra, 37 p.

A visszacsavart láng. Versek. Bp. 1979. Magvető, 79 p.

Honnan jön a költő? Esszék. Bp. 1980. Magvető, 345 p.

Az alvó vulkán. Versek. Bp. 1981. Magvető, 107 p.

Helyzetünk az óceánon. Versregény. Válogatott prózaversek. Bp. 1983. Magvető, 215 p.

Mese a csodálatos nyárról. Gyermekköltemény. Bp. 1984. Móra, 30 p.

A mesterségről. Válogatott versek. Bp. 1984. Móra, 94 p. (Kozmosz Könyvek.)

Szép nyári nap, a párkák szótlanul figyelnek. Versek. Bp. 1984. Magvető, 78 p.

Összegyűjtött versek. Bp. 1986. Magvető, 607 p.

A fényes cáfolat. Versek. Bp. 1987. Magvető, 89 p.

A kozmikus gavallér. Versek. Bp. 1990. Orpheusz, 84 p.

Egyik oldaláról a másikra fordul; él. Versek. Bp. 1992. Magvető, 107 p.

A keljföljancsi jegyese. Versek. Bp. 1992. Századvég, 68 p.

Útkereszteződés Minneapolisban. Ötvenegy vers Amerikából. Válogatott versek. Bp. 1993. Holnap, 72 p.

A költészet hatalma. Versek a mindenségről és a mesterségről. Válogatott versek. Bp. 1994. Kortárs, 139 p.

Cédula a romokon. Esszék. Bp. 1994. Magvető, 279 p.

Kocsmában méláz a vén kalóz. Versek. Bp. 1995. Helikon, 106 p.

Hallod-e te sötét árnyék. Versek. Bp. 1996. Magvető, 76 p.

Válogatott versek. Bp. 1998. Unikornis, 321 p.

Hatvan év alatt a föld körül I–III. Összegyűjtött versfordítások. Bp. 1998. Magvető, 729 + 447 + 447 p.

Lakik a házunkban egy költő. Új versek. Bp. 1999. Magvető, 56 p.

Eszterlánc. Kati-patika. Gyermekversek. Illusztrálta: Balla Margit. Bp. 2000. Magvető, 48 p.

A bor és a víz vetélkedése. Bp. 2000. Tótfalusi Kis Miklós Nyomdaipari Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző, 24 p.

Boreász sörénye. Bp. 2001. Magvető.

Az éjnek rémjáró szaka. Bp. 2002. Magvető, 51 p.

Ostromgyűrűben. Bp. 2002. Magvető, 64 p.

Orbán Ottó összegyűjtött versei. Bp. 2003. Magvető, 1013 p.

Orbán Ottó. (Szerk.: Lator László, Vincze Ferenc.) Budapest. 2007. Napkút Kiadó, Cédrus Művészeti Alapítvány, Petőfi Irodalmi Múzeum, 136 p. (Hang–Kép–Írás 2.) (CD-melléklettel.)

Színpompás ostrom lángoló házakkal. Életműinterjú. Bp. 2016. Magvető, 336 p.

Idegen nyelven megjelent kötetek

The Blood of the Walsungs. Selected poems. Newcastle-upon-Tyne–Bp. 1993. Bloodex–Corvina, 94 p. = Bp. 2006. Corvina, 94 p.

The Journey of Barbarus. Poetry by Otto Orban. Pueblo [USA, Colorado]. 1997. Passeggiata Press, 91 p.

Önálló versfordítás-kötetek

Robert Lowell: Közel az óceán. Válogatott versek. Bp. 1972. Európa.

Robert Lowell: Régi dicsőségünk. Három verses dráma. Bp. 1973. Európa.

José Hernández: Martín Fierro. Argentin népies eposz. Bp. 1977. Magyar Helikon.

Robert Lowell: Történelem. Válogatott versek. Bp. 1983. Európa.

 

A bibliográfiát összeállította Dérczy Péter.

 

Szakirodalom

Periodikumokban, gyűjteményes kötetekben megjelent írások

 

Tamás Attila: Három fiatal költő (mások mellett, Orbán Ottó: Fekete ünnep), Új Írás, 1961/5, 464-466. p.

Pór Péter: Orbán Ottó: Fekete ünnep, Irodalomtörténet, 1962/3-4, 444-446. p.

Fülöp László: Orbán Ottó: A teremtés napja, Alföld, 1964/3, 280-280. p.

Tálasi István: Orbán Ottó: Búcsú Betlehemtől, Kritika, 1967/10, 63. p.

Demény Ottó: Orbán Ottó és Ténagy Sándor új kötetéről, Új Írás, 1968/5, 124-125. p.

Faragó Vilmos: Mr. Kékzokni Indiában (Orbán Ottó: Ablak a Földre). Élet és irodalom, 1973. jan. 27. p.

Reményi József Tamás: Orbán Ottóról, Kortárs, 1974/5, 800-803. p.

Bécsy Ágnes: Orbán Ottó: Távlat a történethez. Bohóc, aki a mellékmondatok korában a tőmondatot akarja kimondani. Jelenkor, 1977/1, 92-94. p.

Csordás Gábor: Orbán Ottó: A visszacsavart láng, Forrás, 1980/4, 85-86. p.

Fodor András: A költő zsákmánya (Orbán Ottó: Aranygyapjú). =Uő: Futárposta, Szépirodalmi, 1980, 263-269. p.

Parti Nagy Lajos: Orbán Ottó: A visszacsavart láng. Jelenkor, 1980/6 573-574. p.

Eörsi István: Pamflet helyett (Orbán Ottó: Honnan jön a költő?), Kritika, 1981/1 14. p.

Kabdebó Lóránt: Verset öltött magatartásforma (Orbán Ottó: Az alvó vulkán), Új Írás, 1981/12, 116-117. p.

Vajda Kornél: Orbán Ottó: A teremtés napja (Verselemzés). In: Miért szép?, szerk. Detre Zsuzsa, Bárány György, Gondolat, 1981, 595-606. p.

Lengyel Balázs: A költészet nevű alma (Orbán Ottó: A visszacsavart láng. =Uő: Verseskönyvről verseskönyvre, Magvető, 1982., 396-399. p.

Lengyel Balázs: Orbán Ottó: Emberáldozat. =Uő: Lengyel Balázs: Verseskönyvről verseskönyre, Magvető, 1982, 238-240. p.

Orbán Ottó – Lator László: Orbán Ottó: Zöld ország (verselemzés). In: Domokos Mátyás – Lator László: Versekről, költőkkel (Beszélgetések), Szépirodalmi, 1982, 333-348. p.

Borbély Sándor: Orbán Ottó versei között. =Uő: Tájékozódás, Magvető, 1986, 340-351. p.

Bori Imre: A legújabb magyar líráról. =Uő: Huszonöt tanulmány a XX. századi magyar irodalomról, Forum, 1984, 542-549. p.

Kabdebó Lóránt – Orbán Ottó: „Költészet és valóság”. Orbán Ottó: Gyökér a földben című versciklusáról (Beszélgetés), Életünk, 1984/3, 235-244. p.

Kulcsár Szabó Ernő: Szemlélettörténet versprózában (Orbán Ottó: Helyzetünk az óceánon. Versregény), Jelenkor, 1984/5, 474-476. p.

Dérczy Péter: „Az igen és a nem” (Orbán Ottó: Szép nyári nap, a párkák szótlanul

figyelnek), Jelenkor, 1985/2, 186-188. p.

Kis Pintér Imre: „Eszme és légitámadás.” Orbán Ottó világlátásáról, Jelenkor, 1986/10, 933-940. p. = Uő: Esélyek, Magvető,1990, 114-131. p.

Ágh István: Amíg a párkák szótlanul figyeltek (Orbán Ottó: Összegyűjtött versek), Új Írás, 1987/8, 110-114. p.

Nyilasy Balázs: Orbán Ottóról összegyűjtött versei alapján, Alföld, 1987/1, 72-78.

Angyalosi Gergely: Orbán Ottó: A fényes cáfolat, Kritika, 1988/10, 33-34. p.

Orbán Ottó – Eszéki Erzsébet: Líra anyó talányosan mosolyog, Magyar Nemzet, 1988. febr. 20.

Alföldy Jenő: Ikarosz súg (Orbán Ottó: A visszacsavart láng). =Uő: Rend a homályban, Magvető, 1989.

Alföldy Jenő: Lakható ház az Olümposzon. Orbán Ottó: A mesterségről. =Uő: Rend a homályban, Magvető,1989., 238-243. p.

Domokos Mátyás: Olvasójel (Orbán Ottó: A kozmikus gavallér). Holmi, l990/9, 1065-1067. p.

Orbán Ottó – Kőrösi Zoltán: Reménymérgezés (Beszélgetés). Kritika, 1990/6, 13-16. p.

Bányai János: Orbán Ottó kötéltánca (Orbán Ottó költészetéről). Magyar Napló, 1993/21, 19-22. p.

Horkay Hörcher Ferenc: Dicsőség neked, dühös ember, és szia. Életünk, 1993/1 88-90. p.

Kulcsár Szabó Ernő: A magyar irodalom története 1945-1991. Argumentum, 1993, 137-139. p.

Lator László: Balassi modorában. Orbán Ottó: Melyben Balassi modorában fohászkodik (Verselemzés). Mozgó Világ, 1993/4 19-22. p.

Szirtes, George: Introduction. In: Orbán Ottó: The Blood of the Walsungs, Bloodex-Corvina, 1993, 11-15. p.

Domokos Mátyás: Műhelytitkok a közelmúltból: Orbán Ottó: Fekete ünnep (Beszélgetés), Forrás, 1994/8, 76-84. p.

Sükösd Mihály: Orbán Ottó esszét ír (Orbán Ottó: Cédula a romokon), Népszabadság, 1994. június 25.

Vajda Mihály: Rokonlélek (Orbán Ottóról és költészetéről), Alföld, 1994/4, 84-91. p.

Büky László: Versek a mindenségről és a mesterségről. Tiszatáj, 1995/2 79-85. p.

Katona Gergely: Orbán Ottó költészete 1990 után. Irodalomtörténet, 1995/4, 593-608. p.

Kálmán C. György: Költői kalózkodások. Orbán Ottó: Kocsmában méláz a vén kalóz, Magyar Hírlap, 1995. máj. 13.

Pór Péter: Orbán Ottó: A költészet hatalma. Holmi, 1995/5, 696-704. p.

Szilágyi Márton: A vers teszi a dolgát (Orbán Ottó: Hallod-e te sötét árnyék). Élet és irodalom, 1996/48, 15. p.

Angyalosi Gergely: Dialógus(?) a kritikával. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 77-86. p.

Ács Margit: Múlt időbe tett jövő idő (Orbán Ottó: Hallod-e te sötét árnyék). Holmi, 1997/4, 578-580. p.

Bányai János: Palimpszeszt és palinódia. Orbán Ottó változása – a hetvenes évek. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 16-29. p.

Bence Erika: Orbán Ottó, Csokonai, Berzsenyi. Végtelen pillanatok és szerepek a magyar költészet történetében. Hungarológiai Közlemények, 1997, 127-131. p.

Berlind, Bruce: Introduction. In: Orbán Ottó: The Journey of Barbarus, Passeggiata Press, 1997, 1-12. p.

Bodnár György: Orbán Ottó esszéi és az irodalomtudomány, avagy a költő a nyitott kaput döngeti, amelyen egyébként sincs kedve belépni. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 58-64. p.

Bónus Tibor: „én ejtem a szót, de valaki más beszél”(?) Imitatív formációk Orbán Ottó költészetében. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 40-51. p.

Bori Imre: A Kezdet és a Vég., avagy a szürrealizmustól a szecesszióig. Hungarológiai Közlemények, 91997/1-2, 11-15. p.

Csányi Erzsébet: A profanizálás szerepe Orbán Ottó költészetében. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 101-105. p.

Danyi Magdolna: Kezdjük a „költészettel”. Orbán Ottó: Táncoló Siva c. versének szövegelméleti elemzéséhez. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 112-126. p.

Erdődy Edit: „Egyszerre három időben”. Orbán Ottó: Egy boldog nap (verselemzés). Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 106-111. p.

Faragó Kornélia: Esszépróza, performativitás. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 65-70. p.

Gerold László: A költő felel. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 71-76. p.

Harkai Vass Éva: Költői műhely: arckép, önarckép, ars poetica. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 52-57. p.

Juhász Erzsébet: Ami túl van az ironikus ellentételezésen. Orbán Ottó költészete a kilencvenes években. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 95-100. p.

Kulcsár-Szabó Zoltán: Egy költészet vakfoltjai (Orbán Ottó: Kocsmában méláz a vén kalóz). Tiszatáj, 1997/5, 83-88. p.

Odorics Ferenc: A túldirekt poétikája. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 30-39. p.

Pomogáts Béla: Tragédia és irónia. Orbán Ottó képe a történelemről. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 7-10. p.

Utasi Csaba: A költészet hatalma, avagy: egy „megátalkodott klasszicista” fattyúi a „teljes szétrohadás korában”. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 87-94. p.

Lator László: Orbán Ottó költészetéről (Utószó). In: Orbán Ottó: Válogatott versek, Unikornis, 1998, 305-308. p.

Dérczy Péter: Vagy-vagy – is-is (Orbán Ottó válogatott versei). Élet és Irodalom, 1999/16, április 23., 17. p.

Asztalos Éva: Költőien lakozik (Orbán Ottó: Lakik a házunkban egy költő). Alföld, 2000/9, 9094. p.

Dérczy Péter: Fekete és vörös. (Orbán Ottó: Lakik a házunkban egy költő). Élet és Irodalom, 2000/9, március 3. 16. p.

Keresztury Tibor: Csákány és buborék (Orbán Ottó: Hallod-e te sötét árnyék). = Uő: Kételyek kora, Magvető, 2001, 112-113.

Margócsy István: Orbán Ottó: A keljföljancsi jegyese. 2000, 1994/6 55-59. p.

Prágai Tamás: A távlat filozófiája. Orbán Ottó: A távlat című verséről. Irodalomtörténet, 2000/1, 130-139. p.

Takács Ferenc: Felfelé (Orbán Ottó: Lakik a házunkban egy költő). Népszabadság, 2000. január 11.

Juhász Attila: „A bölcsesség korába érve” – avagy ki lakik Orbán Ottóban? (Orbán Ottó: Lakik a házunkban egy költő). Új Forrás, 2001/1, 24-27. p.

Keresztury Tibor: Fekete fáklyafény (Orbán Ottó: A keljföljancsi jegyese). = Uő: Kételyek kora, Magvető, 2001, 107-112. p.

Bodor Béla: A másként-lét kezdete (Orbán Ottó: Ostromgyűrűben). Holmi, 2002/10, 1356-1361. p.

Kabdebó Tamás: Zengő kapufa. Orbán Ottó és a költészet. Tiszatáj, 2002/10, 30-38. p.

Kálmán C. György: Örökös rögtönzés (Orbán Ottó: Ostromgyűrűben). Élet és Irodalom, 2002/23, jún. 7., 19. p.

Orbán Ottó – Gartner Éva: Helyettem írták. Holmi, 2002/10, 1247-1254. p.

Reményi József Tamás: A kés alól (Orbán Ottó: Ostromgyűrűben). Népszabadság, 2002. június 15. p.

Vajda Miklós: A légtérben nem szállnak angyalok, Holmi, 2002/10, 1260-1265. p.

Báthori Csaba: Orpheus testamentuma (Orbán Ottó: Az éjnek rémjáró szaka). Holmi, 2003/7, 918-921. p.

Dérczy Péter: „Ne hagyd” (Orbán Ottó: Az éjnek rémjáró szaka). Élet és Irodalom, 2003. február 7. 24. p.

Lator László: Az örökkévalóság jupiterlámpái (Orbán Ottó: És fölragyognak szétszórt csontjaik (Verselemzés). =Uő: Kakasfej vagy filozófia?, Európa, 2000., 88-95. p.

András Sándor: Ostrom után. Orbán Ottó: Ostromgyűrűben. Kortársonline, 2003. október

Takács Ferenc: Hő vér (Orbán Ottó: Az éjnek rémjáró szaka). Népszabadság, 2003. január 18. p.

Tarján Tamás: Philoktétész nem tér vissza. Orbán Ottó búcsúja. Kortársonline, 2003/10.

Vári György: A megtalált szerep (Orbán Ottó: Az éjnek rémjáró szaka). Jelenkor, 2003/5, 527-532. p.

Angyalosi Gergely: A teli csűr (Orbán Ottó: Összegyűjtött versei). Élet és Irodalom, 2004/4, január 23. 25. p.

Dérczy Péter: „Között” (Orbán Ottó: Ostromgyűrűben). = Uő: Vonzás és választás, Csokonai, 2004, 200-210. p.

Prágai Tamás: „Az ürességet töltötted belém”. Orbán Ottó összegyűjtött verseit lapozgatva. Kortársonline, 2005/1.

Zsák Judit: „Az árvaság balekjai”.Orbán Ottó és a József Attila-kultusz, Thalassa, 2005/2-3, 107-127. p.

Balázs Imre József: Az újraolvasás feltételei (Orbán Ottó: Összegyűjtött versei). Jelenkor, 2006/2, 226-232. p.

Dérczy Péter: Távolodóban a metaforától – Orbán Ottó költészete az 1960-70-es években. Beszélő, 2007/5, 102-108. p.

Móser Ádám: Orbán Ottó korai költészetének poétikai változásai a lírai beszéd konstrukcióiban. Iskolakultúra, 2008/5-6, 139-149. p.

Dérczy Péter: Negyven év múlva. Orbán Ottó India-könyvéről. Parnasszus 2011/4, 34-40. p.

Gondos Mária-Magdolna: Ki merészel a hollóról verset írni?, Látó (online), 2011. november

Jován Katalin: Az ismétlés köz-én. Óvatos séta Orbán Ottó költészetében. Parnasszus, 2011/4, 41-45. p.

Szepes Erika: „az önarckép egyben világértelmezés” – Orbán Ottó modern személyisége I-III., Pannon Tükör, 2011/1-2-3, 40-49., 37-44., 49-56. p.

Jován katalin: Az Én megképződése Orbán Ottó két költeményében. In: Otthonos idegenség (az Alföld Stúdió antológiája), Alföld Alapítvány (Alföld Könyvek), 2012, 53-62. p.

Nyerges Gábor Ádám: A túlélő is halott. A pályakezdő Orbán Ottó költészetének világszemlélete. Irodalomtörténeti Közlemények, 2013/2, 187-194. p.

Nyerges Gábor Ádám: „Egyéb követelmények”, avagy Orbán Ottó esete a politikummal. Irodalomismeret, 2013/4, 51-65. p.

Valachi Anna: Az „ádáz szemtanú” visszatekint. Liget, 2013/12, 37-45. p.

Nyerges Gábor Ádám: Honnan jönnek még költők?. Forrás, 2014/7-8, 175-184.

Tarján Tamás: Orbán Ottó: A XX. század költői. Bárkaonline, 2014. febr.17.

Dérczy Péter: Között. Esszé Orbán Ottó költészetéről. Budapest, Magvető, 2016. 243 o. p.

Orbán Ottó: Színpompás ostrom lángoló házakkal. Kabdebó Lóránt életműinterjúja Orbán Ottóval. Budapest, Magvető (Tények és tanúk sorozat), 2016. 337. p.

 

 

Orbán Ottó-konferencia. Hungarológiai Közlemények, Újvidék, 1997. 1–2. sz. 7–131.

 
A konferencia előadásai:

Pomogáts Béla: Tragédia és irónia. Orbán Ottó képe a történelemről.

Bori Imre: A kezdet és a vég, vagy a szürrealizmustól a szecesszióig.

Bányai János: Palimszeszt és palinódia. Orbán Ottó változása a hetvenes évek.

Odorics Ferenc: A túldirekt poetikája.

Bónus Tibor: „Én ejtem a szót, de valaki más beszél.” Imitatív formációk Orbán Ottó költészetében.

Harkai Vass Éva: Költői műhely: arckép, önarckép, ars poetica.

Bodnár György: Orbán Ottó esszéi és az irodalomtudomány, avagy a költő a nyitott kaput döngeti, amelyen egyébként sincs kedve belépni.

Faragó Kornélia: Esszépróza, performativitás.

Gerold László: A költő felel.

Angyalosi Gergely: Dialógus (?) a kritikával.

Utasi Csaba: A költészet hatalma, avagy: egy „megátalkodott klasszicista” fattyúi a „teljes szétrohadás korában.”

Juhász Erzsébet: Ami túl van az ironikus ellentételezésen. Orbán Ottó költészete a kilencvenes években.

Csányi Erzsébet: A profanizálás szerepe Orbán Ottó költészetében.

Erdődy Edit: „Egyszerre három időben.” Orbán Ottó: Egy boldog nap. (Verselemzés.)

Danyi Magdolna: Kezdjük a költészettel. Orbán Ottó: Táncoló Siva c. versének szövegelméleti elemzéséhez.

Bence Erika: Orbán Ottó, Csokonai, Berzsenyi. Végtelen pillanatok és szerepek a magyar költészet történetében.

Asztalos Éva: Költőien lakozik. [Orbán Ottó: Lakik a házunkban egy költő]. Alföld, 2000/9.

 

A szakirodalmat összeállította Dérczy Péter.

 

Festmény

Fotók

Borítók

Szakértő