Digitalizált művek
A Szerző művei listán hozzáférhető a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotása (regény, novella, vers stb.).
A Szerző kötetei lista a szerző könyveinek új szövegkiadását tartalmazza.
Tematikus keresés
Keresés a művekben
Életrajz
Orbán Ottó (Budapest, 1936. május 20. – Szigliget, 2002. május 26.)
Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő, esszéíró, műfordító. 1998-tól haláláig a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
*
Budapesten született 1936. május 20-án. Költő, műfordító, esszéista. Kisgyermekként veszíti el édesapját a II. világháború legvégén. 1945 után félárvaként a Sztehló Gábor vezette intézetben nevelkedik. Érettségi vizsgát 1954-ben tesz, majd többszöri próbálkozást követően 1956-ban veszik fel az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar–könyvtár szakára. Betegsége miatt csak három szemesztert végez el, 1958-ban kórházba kerül, s később már nem folytatja tanulmányait, diplomát nem szerez. Ettől kezdve szabadfoglalkozású író.
1981 és 1991 között a Kortárs irodalmi folyóirat rovatvezetője, 1991-től 1998-ig főmunkatársa. 1998-tól az Élet és Irodalom munkatársa. Első tanulmányútján Indiában jár 1968-ban, 1976-ban pedig az International Writing Program (Iowa) keretében az Amerikai Egyesült Államokban. 1987-ben a St. Paul-i Hamline Egyetem, valamint a Minnesotai Egyetem (Minneapolis) meghívott tanára.
Már egészen fiatalon, diákkorában kezd verseket írni, hamarosan „csodagyerekként” tartják számon. Első kötete huszonnégy éves korában jelenik meg. Hatvanas évekbeli verseire jellemző az erős, közvetlen érzelmi telítettség, mely elsősorban a háborús élményekből táplálkozik, poétikailag pedig a metaforahalmozásban, a strukturális metafora alkalmazásában nyilvánul meg. A hetvenes évek második felétől költészetében egyre nagyobb teret kap a versbeszédben az irónia. Lírája a magyar és a világirodalom legkülönfélébb alkotóinak hatását hasonítja magához, József Attilától Allen Ginsbergig. Verseiben egyaránt megtalálhatók a hagyományos, a modern és a posztmodern beszédmódok szemléleti-poétikai elemei. Műfordítói tevékenysége kivételesen széles körű, fő területei az angol–amerikai és a spanyol nyelvű költészet, de az ókortól a jelenkorig a legváltozatosabb nyelvekből fordított.
Tagja volt a Magyar Írók Szövetségének (1962), a Magyar P. E. N. Clubnak (1964; ugyanitt 1989-től alelnök), a MÚOSZ-nak (1982) és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának (1993).
2002. május 26-án, hatvanhat éves korában hunyt el.
Fontosabb díjak, elismerések:
1973, 1985 – József Attila-díj
1974 – Graves-díj
1983, 1984 – az Európa Könyvkiadó Nívódíja
1986, 1994 – Az Év Könyve-jutalom
1986 – Déry Tibor-jutalom
1987 – Radnóti Miklós-díj
1990 – Babits Mihály-díj
1990 – Weöres Sándor-díj
1992 – Kossuth-díj
1992 – Alföld-nívódíj
1992 – Kortárs-különdíj
1993 – az IRAT Alapítvány Nívódíja
1997 – a MAOE életműdíja
1997 – a Soros Alapítvány Életműdíja
1997 – Pro Literatura-díj
Az életrajzot Dérczy Péter írta.
Bibliográfia
Önálló kötetek
Fekete ünnep. Versek. Bp. 1960. Magvető, 102 p.
A teremtés napja. Versek. Bp. 1963. Magvető, 95 p.
Búcsú Betlehemtől. Versek. Bp. 1967. Magvető, 163 p.
A föltámadás elmarad. Versek. Bp. 1971. Magvető, 126 p.
Aranygyapjú. Válogatott versfordítások. Bp. 1972. Európa, 408 p.
Ablak a földre. Indiai útinapló. Bp. 1973. [1972] Magvető, 387 p. = 2., bővített kiadás: Bp. 1989. Magvető, 505 p.
Emberáldozat. Versek. Bp. 1973. Magvető, 78 p.
Kati-patika. Gyermekversek. Bp. 1973. Móra, 36 p. = új kiad.: Illusztrálta: Bálint Endre. Bp. 2007. Móra, 40 p.
Szegénynek lenni. Válogatott versek. Bp. 1974. Magvető, 238 p.
Távlat a történethez. Versek. Bp. 1976. Magvető, 75 p.
A világ teremtése és egyéb badarságok. Szatirikus versek és paródiák. Bp. 1977. Magvető, 119 p.
Eszterlánc. Gyermekversek. Bp. 1977. Móra, 37 p.
A visszacsavart láng. Versek. Bp. 1979. Magvető, 79 p.
Honnan jön a költő? Esszék. Bp. 1980. Magvető, 345 p.
Az alvó vulkán. Versek. Bp. 1981. Magvető, 107 p.
Helyzetünk az óceánon. Versregény. Válogatott prózaversek. Bp. 1983. Magvető, 215 p.
Mese a csodálatos nyárról. Gyermekköltemény. Bp. 1984. Móra, 30 p.
A mesterségről. Válogatott versek. Bp. 1984. Móra, 94 p. (Kozmosz Könyvek.)
Szép nyári nap, a párkák szótlanul figyelnek. Versek. Bp. 1984. Magvető, 78 p.
Összegyűjtött versek. Bp. 1986. Magvető, 607 p.
A fényes cáfolat. Versek. Bp. 1987. Magvető, 89 p.
A kozmikus gavallér. Versek. Bp. 1990. Orpheusz, 84 p.
Egyik oldaláról a másikra fordul; él. Versek. Bp. 1992. Magvető, 107 p.
A keljföljancsi jegyese. Versek. Bp. 1992. Századvég, 68 p.
Útkereszteződés Minneapolisban. Ötvenegy vers Amerikából. Válogatott versek. Bp. 1993. Holnap, 72 p.
A költészet hatalma. Versek a mindenségről és a mesterségről. Válogatott versek. Bp. 1994. Kortárs, 139 p.
Cédula a romokon. Esszék. Bp. 1994. Magvető, 279 p.
Kocsmában méláz a vén kalóz. Versek. Bp. 1995. Helikon, 106 p.
Hallod-e te sötét árnyék. Versek. Bp. 1996. Magvető, 76 p.
Válogatott versek. Bp. 1998. Unikornis, 321 p. (A magyar költészet kincsestára.)
Lakik a házunkban egy költő. Új versek. Bp. 1999. Magvető, 56 p.
Eszterlánc. Kati-patika. Gyermekversek. Illusztrálta: Balla Margit. Bp. 2000. Magvető, 48 p.
A bor és a víz vetélkedése. Bp. 2000. Tótfalusi Kis Miklós Nyomdaipari Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző, 24 p.
Boreász sörénye. Bp. 2001. Magvető, 245 p.
Fejraport. Versciklus Hajnal Gabriella piros-kék emberfejeket ábrázoló falikárpitjaira. Bp. 2001. Sukoro Art Kiadó, 23 p.
Az éjnek rémjáró szaka. Bp. 2002. Magvető, 51 p.
Ostromgyűrűben. Bp. 2002. Magvető, 64 p.
Orbán Ottó összegyűjtött versei. Bp. 2003. Magvető, 1013 p.
Színpompás ostrom lángoló házakkal. Életműinterjú. Bp. 2016. Magvető, 336 p.
Barbarus utazásai. Útirajzok (Ablak a Földre és Meztelen tenger). Bp. 2019. Magvető, 365 p.
Rejtett működés. Esszék, cikkek, kisprózák (Honnan jön a költő? Cédula a romokon és Boreász sörénye). Bp. 2019. Magvető, 676 p.
Idegen nyelven megjelent kötetek
The Blood of the Walsungs. Selected poems. Newcastle-upon-Tyne–Bp. 1993. Bloodex–Corvina, 94 p. = Bp. 2006. Corvina, 94 p.
The Journey of Barbarus. Poetry by Otto Orban. (Ford.: Bruce Berlind.) Pueblo [USA, Colorado]. 1997. Passeggiata Press, 91 p.
The Witching Time of Night (Az éjnek rémjáró szaka). (Ford. Zollman Péter.) 2003. Atlantis-Centaur, 63 p.
Önálló versfordítás-kötetek
Robert Lowell: Közel az óceán. Válogatott versek. Bp. 1972. Európa, 146 p.
Robert Lowell: Régi dicsőségünk. Három verses dráma. Bp. 1973. Európa, 232 p. (Modern Könyvtár.)
José Hernández: Martín Fierro. Argentin népies eposz. Bp. 1977. Magyar Helikon. 106 p.
Robert Lowell: Történelem. Válogatott versek. Bp. 1983. Európa.
Hatvan év alatt a föld körül I–III. Összegyűjtött versfordítások. Bp. 1998. Magvető, 729 + 447 + 447 p.
Önálló drámafordítás-kötet
Barbara Garson: Macbird. Dráma. Bp. 1968. Európa Könyvkiadó, 86 p. (Modern könyvtár.)
A bibliográfiát összeállította Dérczy Péter.
Szakirodalom
Önálló kötetek
Ostromgyűrűben : In memoriam Orbán Ottó. (Szerk. Lator László.) Bp. 2003. Nap Kiadó, 367 p. (In memoriam.)
Orbán Ottó. (Szerk.: Lator László, Vincze Ferenc.) Budapest. 2007. Napkút Kiadó, Cédrus Művészeti Alapítvány, Petőfi Irodalmi Múzeum, 136 p. (Hang–Kép–Írás 2.) (CD-melléklettel.)
Dérczy Péter: Között. Esszé Orbán Ottó költészetéről. Bp. 2016. Magvető, 248 p.
Periodikumokban, gyűjteményes kötetekben megjelent írások
Tamás Attila: Három fiatal költő (mások mellett, Orbán Ottó: Fekete ünnep), Új Írás, 1961/5, 464-466. p.
Pór Péter: Orbán Ottó: Fekete ünnep, Irodalomtörténet, 1962/3-4, 444-446. p.
Fülöp László: Orbán Ottó: A teremtés napja, Alföld, 1964/3, 280-280. p.
Tálasi István: Orbán Ottó: Búcsú Betlehemtől, Kritika, 1967/10, 63. p.
Demény Ottó: Orbán Ottó és Ténagy Sándor új kötetéről, Új Írás, 1968/5, 124-125. p.
Faragó Vilmos: Mr. Kékzokni Indiában (Orbán Ottó: Ablak a Földre). Élet és irodalom, 1973. jan. 27. p.
Reményi József Tamás: Orbán Ottóról, Kortárs, 1974/5, 800-803. p.
Bécsy Ágnes: Orbán Ottó: Távlat a történethez. Bohóc, aki a mellékmondatok korában a tőmondatot akarja kimondani. Jelenkor, 1977/1, 92-94. p.
Csordás Gábor: Orbán Ottó: A visszacsavart láng, Forrás, 1980/4, 85-86. p.
Fodor András: A költő zsákmánya (Orbán Ottó: Aranygyapjú). =Uő: Futárposta, Szépirodalmi, 1980, 263-269. p.
Parti Nagy Lajos: Orbán Ottó: A visszacsavart láng. Jelenkor, 1980/6 573-574. p.
Eörsi István: Pamflet helyett (Orbán Ottó: Honnan jön a költő?), Kritika, 1981/1 14. p.
Kabdebó Lóránt: Verset öltött magatartásforma (Orbán Ottó: Az alvó vulkán), Új Írás, 1981/12, 116-117. p.
Vajda Kornél: Orbán Ottó: A teremtés napja (Verselemzés). In: Miért szép?, szerk. Detre Zsuzsa, Bárány György, Gondolat, 1981, 595-606. p.
Lengyel Balázs: A költészet nevű alma (Orbán Ottó: A visszacsavart láng. =Uő: Verseskönyvről verseskönyvre, Magvető, 1982., 396-399. p.
Lengyel Balázs: Orbán Ottó: Emberáldozat. =Uő: Lengyel Balázs: Verseskönyvről verseskönyre, Magvető, 1982, 238-240. p.
Orbán Ottó – Lator László: Orbán Ottó: Zöld ország (verselemzés). In: Domokos Mátyás – Lator László: Versekről, költőkkel (Beszélgetések), Szépirodalmi, 1982, 333-348. p.
Borbély Sándor: Orbán Ottó versei között. =Uő: Tájékozódás, Magvető, 1986, 340-351. p.
Bori Imre: A legújabb magyar líráról. =Uő: Huszonöt tanulmány a XX. századi magyar irodalomról, Forum, 1984, 542-549. p.
Kabdebó Lóránt – Orbán Ottó: „Költészet és valóság”. Orbán Ottó: Gyökér a földben című versciklusáról (Beszélgetés), Életünk, 1984/3, 235-244. p.
Kulcsár Szabó Ernő: Szemlélettörténet versprózában (Orbán Ottó: Helyzetünk az óceánon. Versregény), Jelenkor, 1984/5, 474-476. p.
Dérczy Péter: „Az igen és a nem” (Orbán Ottó: Szép nyári nap, a párkák szótlanul
figyelnek), Jelenkor, 1985/2, 186-188. p.
Kis Pintér Imre: „Eszme és légitámadás.” Orbán Ottó világlátásáról, Jelenkor, 1986/10, 933-940. p. = Uő: Esélyek, Magvető,1990, 114-131. p.
Ágh István: Amíg a párkák szótlanul figyeltek (Orbán Ottó: Összegyűjtött versek), Új Írás, 1987/8, 110-114. p.
Nyilasy Balázs: Orbán Ottóról összegyűjtött versei alapján, Alföld, 1987/1, 72-78.
Angyalosi Gergely: Orbán Ottó: A fényes cáfolat, Kritika, 1988/10, 33-34. p.
Orbán Ottó – Eszéki Erzsébet: Líra anyó talányosan mosolyog, Magyar Nemzet, 1988. febr. 20.
Alföldy Jenő: Ikarosz súg (Orbán Ottó: A visszacsavart láng). =Uő: Rend a homályban, Magvető, 1989.
Alföldy Jenő: Lakható ház az Olümposzon. Orbán Ottó: A mesterségről. =Uő: Rend a homályban, Magvető,1989., 238-243. p.
Domokos Mátyás: Olvasójel (Orbán Ottó: A kozmikus gavallér). Holmi, l990/9, 1065-1067. p.
Orbán Ottó – Kőrösi Zoltán: Reménymérgezés (Beszélgetés). Kritika, 1990/6, 13-16. p.
Bányai János: Orbán Ottó kötéltánca (Orbán Ottó költészetéről). Magyar Napló, 1993/21, 19-22. p.
Horkay Hörcher Ferenc: Dicsőség neked, dühös ember, és szia. Életünk, 1993/1 88-90. p.
Kulcsár Szabó Ernő: A magyar irodalom története 1945-1991. Argumentum, 1993, 137-139. p.
Lator László: Balassi modorában. Orbán Ottó: Melyben Balassi modorában fohászkodik (Verselemzés). Mozgó Világ, 1993/4 19-22. p.
Szirtes, George: Introduction. In: Orbán Ottó: The Blood of the Walsungs, Bloodex-Corvina, 1993, 11-15. p.
Domokos Mátyás: Műhelytitkok a közelmúltból: Orbán Ottó: Fekete ünnep (Beszélgetés), Forrás, 1994/8, 76-84. p.
Sükösd Mihály: Orbán Ottó esszét ír (Orbán Ottó: Cédula a romokon), Népszabadság, 1994. június 25.
Vajda Mihály: Rokonlélek (Orbán Ottóról és költészetéről), Alföld, 1994/4, 84-91. p.
Büky László: Versek a mindenségről és a mesterségről. Tiszatáj, 1995/2 79-85. p.
Katona Gergely: Orbán Ottó költészete 1990 után. Irodalomtörténet, 1995/4, 593-608. p.
Kálmán C. György: Költői kalózkodások. Orbán Ottó: Kocsmában méláz a vén kalóz, Magyar Hírlap, 1995. máj. 13.
Pór Péter: Orbán Ottó: A költészet hatalma. Holmi, 1995/5, 696-704. p.
Szilágyi Márton: A vers teszi a dolgát (Orbán Ottó: Hallod-e te sötét árnyék). Élet és irodalom, 1996/48, 15. p.
Angyalosi Gergely: Dialógus(?) a kritikával. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 77-86. p.
Ács Margit: Múlt időbe tett jövő idő (Orbán Ottó: Hallod-e te sötét árnyék). Holmi, 1997/4, 578-580. p.
Bányai János: Palimpszeszt és palinódia. Orbán Ottó változása – a hetvenes évek. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 16-29. p.
Bence Erika: Orbán Ottó, Csokonai, Berzsenyi. Végtelen pillanatok és szerepek a magyar költészet történetében. Hungarológiai Közlemények, 1997, 127-131. p.
Berlind, Bruce: Introduction. In: Orbán Ottó: The Journey of Barbarus, Passeggiata Press, 1997, 1-12. p.
Bodnár György: Orbán Ottó esszéi és az irodalomtudomány, avagy a költő a nyitott kaput döngeti, amelyen egyébként sincs kedve belépni. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 58-64. p.
Bónus Tibor: „én ejtem a szót, de valaki más beszél”(?) Imitatív formációk Orbán Ottó költészetében. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 40-51. p.
Bori Imre: A Kezdet és a Vég., avagy a szürrealizmustól a szecesszióig. Hungarológiai Közlemények, 91997/1-2, 11-15. p.
Csányi Erzsébet: A profanizálás szerepe Orbán Ottó költészetében. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 101-105. p.
Danyi Magdolna: Kezdjük a „költészettel”. Orbán Ottó: Táncoló Siva c. versének szövegelméleti elemzéséhez. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 112-126. p.
Erdődy Edit: „Egyszerre három időben”. Orbán Ottó: Egy boldog nap (verselemzés). Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 106-111. p.
Faragó Kornélia: Esszépróza, performativitás. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 65-70. p.
Gerold László: A költő felel. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 71-76. p.
Harkai Vass Éva: Költői műhely: arckép, önarckép, ars poetica. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 52-57. p.
Juhász Erzsébet: Ami túl van az ironikus ellentételezésen. Orbán Ottó költészete a kilencvenes években. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 95-100. p.
Kulcsár-Szabó Zoltán: Egy költészet vakfoltjai (Orbán Ottó: Kocsmában méláz a vén kalóz). Tiszatáj, 1997/5, 83-88. p.
Odorics Ferenc: A túldirekt poétikája. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 30-39. p.
Pomogáts Béla: Tragédia és irónia. Orbán Ottó képe a történelemről. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 7-10. p.
Utasi Csaba: A költészet hatalma, avagy: egy „megátalkodott klasszicista” fattyúi a „teljes szétrohadás korában”. Hungarológiai Közlemények, 1997/1-2, 87-94. p.
Lator László: Orbán Ottó költészetéről (Utószó). In: Orbán Ottó: Válogatott versek, Unikornis, 1998, 305-308. p.
Dérczy Péter: Vagy-vagy – is-is (Orbán Ottó válogatott versei). Élet és Irodalom, 1999/16, április 23., 17. p.
Asztalos Éva: Költőien lakozik (Orbán Ottó: Lakik a házunkban egy költő). Alföld, 2000/9, 9094. p.
Dérczy Péter: Fekete és vörös. (Orbán Ottó: Lakik a házunkban egy költő). Élet és Irodalom, 2000/9, március 3. 16. p.
Keresztury Tibor: Csákány és buborék (Orbán Ottó: Hallod-e te sötét árnyék). = Uő: Kételyek kora, Magvető, 2001, 112-113.
Margócsy István: Orbán Ottó: A keljföljancsi jegyese. 2000, 1994/6 55-59. p.
Prágai Tamás: A távlat filozófiája. Orbán Ottó: A távlat című verséről. Irodalomtörténet, 2000/1, 130-139. p.
Takács Ferenc: Felfelé (Orbán Ottó: Lakik a házunkban egy költő). Népszabadság, 2000. január 11.
Asztalos Éva: Költőien lakozik. [Orbán Ottó: Lakik a házunkban egy költő]. Alföld, 2000/9.
Juhász Attila: „A bölcsesség korába érve” – avagy ki lakik Orbán Ottóban? (Orbán Ottó: Lakik a házunkban egy költő). Új Forrás, 2001/1, 24-27. p.
Keresztury Tibor: Fekete fáklyafény (Orbán Ottó: A keljföljancsi jegyese). = Uő: Kételyek kora, Magvető, 2001, 107-112. p.
Bodor Béla: A másként-lét kezdete (Orbán Ottó: Ostromgyűrűben). Holmi, 2002/10, 1356-1361. p.
Kabdebó Tamás: Zengő kapufa. Orbán Ottó és a költészet. Tiszatáj, 2002/10, 30-38. p.
Kálmán C. György: Örökös rögtönzés (Orbán Ottó: Ostromgyűrűben). Élet és Irodalom, 2002/23, jún. 7., 19. p.
Orbán Ottó – Gartner Éva: Helyettem írták. Holmi, 2002/10, 1247-1254. p.
Reményi József Tamás: A kés alól (Orbán Ottó: Ostromgyűrűben). Népszabadság, 2002. június 15. p.
Vajda Miklós: A légtérben nem szállnak angyalok, Holmi, 2002/10, 1260-1265. p.
Báthori Csaba: Orpheus testamentuma (Orbán Ottó: Az éjnek rémjáró szaka). Holmi, 2003/7, 918-921. p.
Dérczy Péter: „Ne hagyd” (Orbán Ottó: Az éjnek rémjáró szaka). Élet és Irodalom, 2003. február 7. 24. p.
Lator László: Az örökkévalóság jupiterlámpái (Orbán Ottó: És fölragyognak szétszórt csontjaik (Verselemzés). =Uő: Kakasfej vagy filozófia?, Európa, 2000., 88-95. p.
András Sándor: Ostrom után. Orbán Ottó: Ostromgyűrűben. Kortársonline, 2003. október
Takács Ferenc: Hő vér (Orbán Ottó: Az éjnek rémjáró szaka). Népszabadság, 2003. január 18. p.
Tarján Tamás: Philoktétész nem tér vissza. Orbán Ottó búcsúja. Kortársonline, 2003/10.
Vári György: A megtalált szerep (Orbán Ottó: Az éjnek rémjáró szaka). Jelenkor, 2003/5, 527-532. p.
Angyalosi Gergely: A teli csűr (Orbán Ottó: Összegyűjtött versei). Élet és Irodalom, 2004/4, január 23. 25. p.
Dérczy Péter: „Között” (Orbán Ottó: Ostromgyűrűben). = Uő: Vonzás és választás, Csokonai, 2004, 200-210. p.
Borsos Roland: Orbán Ottó prózai művei. (Tanulmány). Bp. 2004. Szerzői magánkiadás, 78 p. (Z-füzetek.)
Prágai Tamás: „Az ürességet töltötted belém”. Orbán Ottó összegyűjtött verseit lapozgatva. Kortársonline, 2005/1.
Zsák Judit: „Az árvaság balekjai”.Orbán Ottó és a József Attila-kultusz, Thalassa, 2005/2-3, 107-127. p.
Balázs Imre József: Az újraolvasás feltételei (Orbán Ottó: Összegyűjtött versei). Jelenkor, 2006/2, 226-232. p.
Dérczy Péter: Távolodóban a metaforától – Orbán Ottó költészete az 1960-70-es években. Beszélő, 2007/5, 102-108. p.
Móser Ádám: Orbán Ottó korai költészetének poétikai változásai a lírai beszéd konstrukcióiban. Iskolakultúra, 2008/5-6, 139-149. p.
Dérczy Péter: Negyven év múlva. Orbán Ottó India-könyvéről. Parnasszus 2011/4, 34-40. p.
Gondos Mária-Magdolna: Ki merészel a hollóról verset írni?, Látó (online), 2011. november
Jován Katalin: Az ismétlés köz-én. Óvatos séta Orbán Ottó költészetében. Parnasszus, 2011/4, 41-45. p.
Szepes Erika: „az önarckép egyben világértelmezés” – Orbán Ottó modern személyisége I-III., Pannon Tükör, 2011/1-2-3, 40-49., 37-44., 49-56. p.
Jován katalin: Az Én megképződése Orbán Ottó két költeményében. In: Otthonos idegenség (az Alföld Stúdió antológiája), Alföld Alapítvány (Alföld Könyvek.), 2012, 53-62. p.
Nyerges Gábor Ádám: A túlélő is halott. A pályakezdő Orbán Ottó költészetének világszemlélete. Irodalomtörténeti Közlemények, 2013/2, 187-194. p.
Nyerges Gábor Ádám: „Egyéb követelmények”, avagy Orbán Ottó esete a politikummal. Irodalomismeret, 2013/4, 51-65. p.
Valachi Anna: Az „ádáz szemtanú” visszatekint. Liget, 2013/12, 37-45. p.
Nyerges Gábor Ádám: Honnan jönnek még költők?. Forrás, 2014/7-8, 175-184.
Tarján Tamás: Orbán Ottó: A XX. század költői. Bárkaonline, 2014. febr. 17.
Orbán Ottó: Színpompás ostrom lángoló házakkal. Kabdebó Lóránt életműinterjúja Orbán Ottóval. Budapest, Magvető (Tények és tanúk sorozat.), 2016. 337. p.
Nyerges Gábor Ádám: Az együttműködés mikéntje. A pályakezdő Orbán Ottó helykeresése a hatvanas évek irodalmi életében. Irodalomtörténet, 2019/3, 257-273 p.
Nyerges Gábor Ádám: Biográfia és én-konstruálás Orbán Ottó életművében. Forrás, 2020/1. 89-98. p.
Orbán Ottó-konferencia. Hungarológiai Közlemények, Újvidék, 1997. 1–2. sz. 7–131.
A konferencia előadásai:Pomogáts Béla: Tragédia és irónia. Orbán Ottó képe a történelemről.
Bori Imre: A kezdet és a vég, vagy a szürrealizmustól a szecesszióig.
Bányai János: Palimszeszt és palinódia. Orbán Ottó változása – a hetvenes évek.
Odorics Ferenc: A túldirekt poetikája.
Bónus Tibor: „Én ejtem a szót, de valaki más beszél.” Imitatív formációk Orbán Ottó költészetében.
Harkai Vass Éva: Költői műhely: arckép, önarckép, ars poetica.
Bodnár György: Orbán Ottó esszéi és az irodalomtudomány, avagy a költő a nyitott kaput döngeti, amelyen egyébként sincs kedve belépni.
Faragó Kornélia: Esszépróza, performativitás.
Gerold László: A költő felel.
Angyalosi Gergely: Dialógus (?) a kritikával.
Utasi Csaba: A költészet hatalma, avagy: egy „megátalkodott klasszicista” fattyúi a „teljes szétrohadás korában.”
Juhász Erzsébet: Ami túl van az ironikus ellentételezésen. Orbán Ottó költészete a kilencvenes években.
Csányi Erzsébet: A profanizálás szerepe Orbán Ottó költészetében.
Erdődy Edit: „Egyszerre három időben.” Orbán Ottó: Egy boldog nap. (Verselemzés.)
Danyi Magdolna: Kezdjük a költészettel. Orbán Ottó: Táncoló Siva c. versének szövegelméleti elemzéséhez.
Bence Erika: Orbán Ottó, Csokonai, Berzsenyi. Végtelen pillanatok és szerepek a magyar költészet történetében.
A szakirodalmat összeállította Dérczy Péter.
Festmény
Fotók
Orbán Ottó, Eörsi István, Ungváry Tamás és Kovács Zoltán az ÉS évvégi összejövetelén
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Kertész Imre, az Orbán- és a Kállai-házaspár (balról jobbra: Kertész Imre, Kállai-Kovács Erzsébet, Orbán Ottó, Kállai István és Orbán Júlia)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Lázár Ervin, Szakonyi Károly, Sánta Ferenc, Ágh István, Orbán Ottó (2000, DIA)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.