Orbán Ottó

Digitalizált művek

Tematikus keresés

A Szerző művei lista tételesen, ábécérendben felsorolja a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotását (valamennyi műfajban, a regénytől a versig). A művek címe mögött eredeti megjelenésük helye és évszáma olvasható.

A Szerző kötetei nézet az eredeti könyvmegjelenés szerint csoportosítja a feldolgozott és új, digitalizált változatban közzétett műveket.

A Szerző versei a hozzáférhető versek teljességének katalógusa, cím szerinti ábécérendben.

A Szerző gyermek- és ifjúsági művei lekérdezés szintén műcím szerinti ábécérendben adja a találatok listáját.

Keresés a művekben

/ oldal
Keresés szűrése

Életrajz

Orbán Ottó (1936–2002)

Budapesten született 1936. május 20-án. Költő, műfordító, esszéista. Kisgyermekként veszíti el édesapját a II. világháború legvégén. 1945 után félárvaként a Sztehló Gábor vezette intézetben nevelkedik. Érettségi vizsgát 1954-ben tesz, majd többszöri próbálkozást követően 1956-ban veszik fel az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar–könyvtár szakára. Betegsége miatt csak három szemesztert végez el, 1958-ban kórházba kerül, s később már nem folytatja tanulmányait, diplomát nem szerez. Ettől kezdve szabadfoglalkozású író.

1981 és 1991 között a Kortárs irodalmi folyóirat rovatvezetője, 1991-től 1998-ig főmunkatársa. 1998-tól az Élet és Irodalom munkatársa. Első tanulmányútján Indiában jár 1968-ban, 1976-ban pedig az International Writing Program (Iowa) keretében az Amerikai Egyesült Államokban. 1987-ben a St. Paul-i Hamline Egyetem, valamint a Minnesotai Egyetem (Minneapolis) meghívott tanára.

Már egészen fiatalon, diákkorában kezd verseket írni, hamarosan „csodagyerekként” tartják számon. Első kötete huszonnégy éves korában jelenik meg. Hatvanas évekbeli verseire jellemző az erős, közvetlen érzelmi telítettség, mely elsősorban a háborús élményekből táplálkozik, poétikailag pedig a metaforahalmozásban, a strukturális metafora alkalmazásában nyilvánul meg. A hetvenes évek második felétől költészetében egyre nagyobb teret kap a versbeszédben az irónia. Lírája a magyar és a világirodalom legkülönfélébb alkotóinak hatását hasonítja magához, József Attilától Allen Ginsbergig. Verseiben egyaránt megtalálhatók a hagyományos, a modern és a posztmodern beszédmódok szemléleti-poétikai elemei. Műfordítói tevékenysége kivételesen széles körű, fő területei az angol–amerikai és a spanyol nyelvű költészet, de az ókortól a jelenkorig a legváltozatosabb nyelvekből fordított.

Tagja volt a Magyar Írók Szövetségének (1962), a Magyar P. E. N. Clubnak (1964; ugyanitt 1989-től alelnök), a MÚOSZ-nak (1982) és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának (1993).

2002. május 26-án, hatvanhat éves korában hunyt el.

Fontosabb díjak, elismerések:

1973, 1985 – József Attila-díj

1974 – Graves-díj

1983, 1984 – az Európa Könyvkiadó Nívódíja

1986, 1994 – Az Év Könyve-jutalom

1986 – Déry Tibor-jutalom

1987 – Radnóti Miklós-díj

1990 – Babits Mihály-díj

1990 – Weöres Sándor-díj

1992 – Kossuth-díj

1992 – Alföld-nívódíj

1992 – Kortárs-különdíj

1993 – az IRAT Alapítvány Nívódíja

1997 – a MAOE életműdíja

1997 – a Soros Alapítvány Életműdíja

1997 – Pro Literatura-díj

 

Az életrajzot Dérczy Péter írta.

 

Bibliográfia

Önálló kötetek

Fekete ünnep. Versek. Bp. 1960. Magvető, 102 p.

A teremtés napja. Versek. Bp. 1963. Magvető, 95 p.

Búcsú Betlehemtől. Versek. Bp. 1967. Magvető, 163 p.

A föltámadás elmarad. Versek. Bp. 1971. Magvető, 126 p.

Aranygyapjú. Válogatott versfordítások. Bp. 1972. Európa, 408 p.

Ablak a földre. Indiai útinapló. Bp. 1973. [1972] Magvető, 387 p. = 2., bővített kiadás: Bp. 1989. Magvető, 505 p.

Emberáldozat. Versek. Bp. 1973. Magvető, 78 p.

Kati-patika. Gyermekversek. Bp. 1973. Móra, 36 p. = új kiad.: Illusztrálta: Bálint Endre. Bp. 2007. Móra, 40 p.

Szegénynek lenni. Válogatott versek. Bp. 1974. Magvető, 238 p.

Távlat a történethez. Versek. Bp. 1976. Magvető, 75 p.

A világ teremtése és egyéb badarságok. Szatirikus versek és paródiák. Bp. 1977. Magvető, 119 p.

Eszterlánc. Gyermekversek. Bp. 1977. Móra, 37 p.

A visszacsavart láng. Versek. Bp. 1979. Magvető, 79 p.

Honnan jön a költő? Esszék. Bp. 1980. Magvető, 345 p.

Az alvó vulkán. Versek. Bp. 1981. Magvető, 107 p.

Helyzetünk az óceánon. Versregény. Válogatott prózaversek. Bp. 1983. Magvető, 215 p.

Mese a csodálatos nyárról. Gyermekköltemény. Bp. 1984. Móra, 30 p.

A mesterségről. Válogatott versek. Bp. 1984. Móra, 94 p. (Kozmosz Könyvek.)

Szép nyári nap, a párkák szótlanul figyelnek. Versek. Bp. 1984. Magvető, 78 p.

Összegyűjtött versek. Bp. 1986. Magvető, 607 p.

A fényes cáfolat. Versek. Bp. 1987. Magvető, 89 p.

A kozmikus gavallér. Versek. Bp. 1990. Orpheusz, 84 p.

Egyik oldaláról a másikra fordul; él. Versek. Bp. 1992. Magvető, 107 p.

A keljföljancsi jegyese. Versek. Bp. 1992. Századvég, 68 p.

Útkereszteződés Minneapolisban. Ötvenegy vers Amerikából. Válogatott versek. Bp. 1993. Holnap, 72 p.

A költészet hatalma. Versek a mindenségről és a mesterségről. Válogatott versek. Bp. 1994. Kortárs, 139 p.

Cédula a romokon. Esszék. Bp. 1994. Magvető, 279 p.

Kocsmában méláz a vén kalóz. Versek. Bp. 1995. Helikon, 106 p.

Hallod-e te sötét árnyék. Versek. Bp. 1996. Magvető, 76 p.

Válogatott versek. Bp. 1998. Unikornis, 321 p.

Hatvan év alatt a föld körül I–III. Összegyűjtött versfordítások. Bp. 1998. Magvető, 729 + 447 + 447 p.

Lakik a házunkban egy költő. Új versek. Bp. 1999. Magvető, 56 p.

Eszterlánc. Kati-patika. Gyermekversek. Illusztrálta: Balla Margit. Bp. 2000. Magvető, 48 p.

A bor és a víz vetélkedése. Bp. 2000. Tótfalusi Kis Miklós Nyomdaipari Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző, 24 p.

Boreász sörénye. Bp. 2001. Magvető.

Az éjnek rémjáró szaka. Bp. 2002. Magvető, 51 p.

Ostromgyűrűben. Bp. 2002. Magvető, 64 p.

Orbán Ottó összegyűjtött versei. Bp. 2003. Magvető, 1013 p.

Orbán Ottó. (Szerk.: Lator László, Vincze Ferenc.) Budapest. 2007. Napkút Kiadó, Cédrus Művészeti Alapítvány, Petőfi Irodalmi Múzeum, 136 p. (Hang–Kép–Írás 2.) (CD-melléklettel.)

Színpompás ostrom lángoló házakkal. Életműinterjú. Bp. 2016. Magvető, 336 p.

Idegen nyelven megjelent kötetek

The Blood of the Walsungs. Selected poems. Newcastle-upon-Tyne–Bp. 1993. Bloodex–Corvina, 94 p. = Bp. 2006. Corvina, 94 p.

The Journey of Barbarus. Poetry by Otto Orban. Pueblo [USA, Colorado]. 1997. Passeggiata Press, 91 p.

Önálló versfordítás-kötetek

Robert Lowell: Közel az óceán. Válogatott versek. Bp. 1972. Európa.

Robert Lowell: Régi dicsőségünk. Három verses dráma. Bp. 1973. Európa.

José Hernández: Martín Fierro. Argentin népies eposz. Bp. 1977. Magyar Helikon.

Robert Lowell: Történelem. Válogatott versek. Bp. 1983. Európa.

 

A bibliográfiát összeállította Dérczy Péter.

 

Szakirodalom

Periodikumokban, gyűjteményes kötetekben megjelent írások

Fodor András: A költő zsákmánya. [Orbán Ottó: Aranygyapjú.] In: Futárposta. Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1980. 263–269.

Csordás Gábor: Orbán Ottó: A visszacsavart láng. Forrás, 1980. 4. sz. 85–86.

Parti Nagy Lajos: Orbán Ottó: A visszacsavart láng. Jelenkor, 1980. 6. sz. 573–574.

Eörsi István: Pamflet helyett. [Orbán Orbán: Honnan jön a költő?] Kritika, 1981. 1. sz. 14.

Vajda Kornél: Orbán Ottó: A teremtés napja. (Verselemzés.) In: Miért szép? (Szerk. Detre Zsuzsa, Bárány György.) Bp., Gondolat Kiadó, 1981. 595–606.

Kabdebó Lóránt: Verset öltött magatartásforma. [Orbán Ottó: Az alvó vulkán.] Új Írás, 1981. 12. sz. 116–117.

Orbán Ottó–Lator László: Orbán Ottó: Zöld ország. (Verselemzés.) In: Domokos Mátyás–Lator László: Versekről, költőkkel. [Beszélgetések.] Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1982. 333–348.

Bori Imre: A legújabb magyar líráról. In: B. I.: Huszonöt tanulmány a XX. századi magyar irodalomról. Újvidék, Forum, 1984. 542–549.

Kabdebó Lóránt–Orbán Ottó: „Költészet és valóság.” Orbán Ottó: Gyökér a földben című versciklusáról. (Beszélgetés.) Életünk, 1984. 3. sz. 235–244.

Kulcsár Szabó Ernő: Szemlélettörténet versprózában. [Helyzetünk az óceánon. Versregény.] Jelenkor, 1984. 5. sz. 474–476.

Dérczy Péter: „Az igen és a nem.” [Orbán Ottó: Szép nyári nap, a párkák szótlanul figyelnek.] Jelenkor, 1985. 2. sz. 186–188.

Kis Pintér Imre: „Eszme és légitámadás.” Orbán Ottó világlátásáról. Jelenkor, 1986. 10. sz. 933–940. és In: K. P. I.: Esélyek. Bp., Magvető Kiadó, 1990. 114–130.

Borbély Sándor: Orbán Ottó versei között. In: B. S.: Tájékozódás. Bp., Magvető Kiadó, 1986. 340–351.

Ágh István: Amíg a párkák szótlanul figyeltek. [Orbán Ottó: Összegyűjtött versek.] Új Írás, 1987. 8. sz. 110–114.

Angyalosi Gergely: Orbán Ottó: A fényes cáfolat. Kritika, 1988. 10. sz. 33–34.

Domokos Mátyás: Olvasójel. [Orbán Ottó: A kozmikus gavallér.] Holmi, 1990. 9. sz. 1065–1067.

Lator László: Balassi modorában. Orbán Ottó: Melyben Balassi modorában fohászkodik. (Verselemzés.) Mozgó Világ, 1993. 4. sz. 19–22. és In: L. L.: Szigettenger: Költők, versek, barátaim. Bp., Európa Kiadó, 1993. 288–294.

Bányai János: Orbán Ottó kötéltánca. [Orbán Ottó költészetéről.] Magyar Napló, 1993. 21. sz. 19–22.

Kulcsár Szabó Ernő: A magyar irodalom története 19451991. Orbán Ottó c. fejezet. Bp., Argumentum Kiadó, 1993. 137–139.

George Szirtes: Introduction. In: Orbán Ottó: The Blood of the Walsungs. Newcastle-upon-Tyne–Budapest, Bloodex–Corvina, 1993. 11–15.

Domokos Mátyás: Műhelytitkok a közelmúltból. Orbán Ottó: Fekete ünnep. [Beszélgetés.] Forrás, 1994. 8. sz. 76–84. és In: D. M.: Leletmentés. Könyvek sorsa a „nem létező” cenzúra korában 1948–1989. Bp., Osiris Kiadó, 1996. 97–110.

Margócsy István: Orbán Ottó: A keljföljancsi jegyese. 2000, 1994. 6. sz. 55–59.

Vajda Mihály: Rokonlélek. [Orbán Ottóról és költészetéről.] Alföld, 1994. 12. sz. 84–91.

Katona Gergely: Orbán Ottó költészete 1990 után. Irodalomtörténet, 1995. 4. sz. 593–608.

Pór Péter: Orbán Ottó: A költészet hatalma. Holmi, 1995. 5. sz. 696–704.

Szilágyi Márton: A vers teszi a dolgát. Orbán Ottó: Hallod-e te sötét árnyék. Élet és Irodalom, 48. sz. 15.

Kulcsár-Szabó Zoltán: Egy költészet vakfoltjai. Orbán Ottó: Kocsmában méláz a vén kalóz. Tiszatáj, 1997. 5. sz. 83–88.

Bruce Berlind: Introduction. In: Orbán Ottó: The Journey of Barbarus. Pueblo [USA, Colorado], Passeggiata Press, 1997. 1–12.

 

Orbán Ottó-konferencia. Hungarológiai Közlemények, Újvidék, 1997. 1–2. sz. 7–131.

 

A konferencia előadásai:

Pomogáts Béla: Tragédia és irónia. Orbán Ottó képe a történelemről.

Bori Imre: A kezdet és a vég, vagy a szürrealizmustól a szecesszióig.

Bányai János: Palimszeszt és palinódia. Orbán Ottó változása a hetvenes évek.

Odorics Ferenc: A túldirekt poetikája.

Bónus Tibor: „Én ejtem a szót, de valaki más beszél.” Imitatív formációk Orbán Ottó költészetében.

Harkai Vass Éva: Költői műhely: arckép, önarckép, ars poetica.

Bodnár György: Orbán Ottó esszéi és az irodalomtudomány, avagy a költő a nyitott kaput döngeti, amelyen egyébként sincs kedve belépni.

Faragó Kornélia: Esszépróza, performativitás.

Gerold László: A költő felel.

Angyalosi Gergely: Dialógus (?) a kritikával.

Utasi Csaba: A költészet hatalma, avagy: egy „megátalkodott klasszicista” fattyúi a „teljes szétrohadás korában.”

Juhász Erzsébet: Ami túl van az ironikus ellentételezésen. Orbán Ottó költészete a kilencvenes években.

Csányi Erzsébet: A profanizálás szerepe Orbán Ottó költészetében.

Erdődy Edit: „Egyszerre három időben.” Orbán Ottó: Egy boldog nap. (Verselemzés.)

Danyi Magdolna: Kezdjük a költészettel. Orbán Ottó: Táncoló Siva c. versének szövegelméleti elemzéséhez.

Bence Erika: Orbán Ottó, Csokonai, Berzsenyi. Végtelen pillanatok és szerepek a magyar költészet történetében.

Asztalos Éva: Költőien lakozik. [Orbán Ottó: Lakik a házunkban egy költő]. Alföld, 2000/9.

 

A szakirodalmat összeállította Dérczy Péter.

 

Festmény

Fotók

Borítók

Szakértő