Oravecz Imre

Digitalizált művek

Tematikus keresés

A Szerző művei lista tételesen, ábécérendben felsorolja a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotását (valamennyi műfajban, a regénytől a versig). A művek címe mögött eredeti megjelenésük helye és évszáma olvasható.

A Szerző kötetei nézet az eredeti könyvmegjelenés szerint csoportosítja a feldolgozott és új, digitalizált változatban közzétett műveket.

A Szerző versei a hozzáférhető versek teljességének katalógusa, cím szerinti ábécérendben.

A Szerző gyermek- és ifjúsági művei lekérdezés szintén műcím szerinti ábécérendben adja a találatok listáját.

Keresés a művekben

/ oldal
Keresés szűrése

Életrajz

Oravecz Imre (1943–)

A Heves megyei Szajlán született, 1943. február 15-én. Általános iskolába szülőfalujában járt, az érettségi vizsgát Szentgotthárdon tette le. 1962 és 1967 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen tanult magyar–német szakon, és ugyanott diplomát szerzett. Első versei az Alföldben jelentek meg, 1962-ben – 1975-ig egyetlen más hazai országos terjesztésű orgánum sem közölte szövegeit.

1967-ben Budapestre költözött. 1968-ban versei megjelennek az újvidéki Hídban, Bori Imre kísérőtanulmányával. Első kötetét a Szépirodalmi Kiadó szerkesztői visszautasították, de verseit beválogatták a Költők egymás közt című antológiába, amelyben a fiatal költőt Weöres Sándor mutatta be. Első önállló kötete, a Héj négy évvel később, 1972-ben jelent meg a Magvető Kiadónál (2., helyreállított kiadás: Pécs, Jelenkor, 2001). Nem sokkal később disszidált: először Párizsba, később Londonba ment, majd 1973-ban három hónapon át az Egyesült Államokban, Iowa Cityben volt az International Writing Program irodalmi ösztöndíjasa. Még ebben az évben hazatért Magyarországra. Illyés Gyula lánya, Illyés Mária közbenjárására 1974-től a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Idegennyelvi Intézetében volt tanársegéd. 1976-ban másodszor is disszidált: Chicagóban beiratkozott az Illinois-i Egyetemre, nyelvészetet és kulturális antropológiát tanult. Nemsokára újra hazatért. 1979-ben a Magvetőnél megjelent Egy földterület növénytakarójának változása című második kötete, a Móra Ferenc Kiadónál pedig Máshogy mindenki más című gyermekvers-kötete.

1982 és 1984 között az Élet és Irodalom munkatársa volt, A hopik könyve című harmadik verseskötete 1983-ban jelent meg. 1985–86-ban vendégtanár volt a Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i campusán: angol versírást tanított, a modern német líráról adott elő, fiával bejárta a délnyugati államokat. 1988-ban harmadszorra is disszidálni akart: egyéves berlini DAAD-ösztöndíja után nem kívánt visszatérni Magyarországra, de a rendszerváltozás miatt harmadszorra is hazatért. Megjelent 1972. szeptember című negyedik, nagy sikerű verseskötete. 1989-ben József Attila-díjat kapott, de azt nyílt levélben visszautasította. 1990-ben kormányfőtanácsosi minőségben a miniszterelnök tanácsadó testületének tagja lett. Tíz hónap múlva lemondott tisztségéről. 1991–92-ben főmunkatársa és rovatvezetője volt az Új Magyarország című napilapnak, de távozni kényszerült, ahogyan egy évvel később a Pesti Hírlaptól is. 1994-ben a Helikon Kiadónál A chicagói magasvasút montrose-i állomásának rövid leírása címmel megjelent egybegyűjtött verseinek kötete.

1995-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára Piliscsabán, német irodalmat és amerikai őskultúrát tanít. Eddigi költői főműve, Halászóember (Szajla. Töredékek egy faluregényhez 1987–1997) című verseskötete 1998-ban jelent meg a pécsi Jelenkor Kiadónál. 2003-ban Kossuth-díjat kapott. Az indoklás szerint költői életművével, a tárgyias költészet objektív világának átszellemesítésével, líra és epika, vers és próza poétikailag termékeny szintézisének megteremtésével érdemelte ki a kitüntetést. A régóta tervezett, az életmű alakulásának középpontjában álló faluregény első kötete, Ondrok gödre. Az álom anyaga, első könyv (Pécs, Jelenkor) 2007-ben jelent meg. Oravecz Imre jelenleg Szajlán él.

Fontosabb díjak, elismerések:

1970 – Pásztor Béla-díj

1972 – Kassák-díj

1981, 1997 – Alföld-díj

1985 – Füst Milán-díj

1988 – DAAD-ösztöndíj

1988 – Örley-díj

1988 – A Jövő Irodalmáért-jutalom

1989 – József Attila-díj (nem vette át)

1996 – Weöres Sándor-díj

1997 – az Év Könyve-jutalom

2001 – a Szépírók Társaságának díja

2002 – MAOE Alkotói Nagydíj

2003 – Kossuth-díj

2008 – Artisjus-díj

2015 – Prima-díj

2016 – AEGON Művészeti Díj 

 

Az életrajzot Szilasi László írta.

 

Bibliográfia

Önálló kötetek

Héj. Bp. 1972. Magvető, 120 p.

2., helyreállított kiad. Pécs. 2001. Jelenkor, 120 p.

Egy földterület növénytakarójának változása. Bp. 1979. Magvető, 122 p.

2. átd. Pécs. 2010. Jelenkor, 69 p.

Máshogy mindenki más. Bp. 1979. Móra, 56 p.

A hopik könyve. Bp. 1983. Magvető, 178 p.

2. kiad. Pécs. 2007. Jelenkor, 168 p.

1972. szeptember. Bp. 1988. Magvető, 131 p.

2., jav. kiad. Bp. 1993. Pesti Szalon, 128 p.

3., jav. kiad. Pécs. 2003. Jelenkor.

When you became she. Transl. by Bruce Berlind. Riverside. 1994. Xenos Books.

Septembre 1972. Trad. par Marc Martin. Paris. 2002. Virág.

Settembre, 1972. Trad. di Vera Gheno. Milano. 2004. Anfora.

A chicagói magasvasút montrose-i állomásának rövid leírása. Egybegyűjtött versek. Bp. 1994. Helikon, 259 p.

Kedves John. Levelek Kaliforniába. Bp. 1995. Helikon, 261 p.

Halászóember. Szajla. Töredékek egy faluregényhez 1987–1997. Pécs. 1998. Jelenkor.

2., átdolgozott és jav. kiad. Pécs. 2006. Jelenkor, 552 p.

Sajla: iskidani odlomci jednog romana o selu. (Biblioteka Mađarska književnost, kolo 1; 4.) Beograd. 2000. Dereta.

Oravecz Imre válogatott költeményei. Bp. 2001. Unikornis. (A magyar költészet kincsestára, 91.)

A megfelelő nap. Pécs. 2002. Jelenkor, 248 p.

Egy hegy megy. Pécs. 2006. Alexandra, 224 p. (Szignatúra Könyvek.)

Ondrok gödre. Az álom anyaga, első könyv. Pécs. 2007. Jelenkor, 384 p.

Kaliforniai fürj. Pécs. 2012. Jelenkor, 621 p.

2. jav. kiad.Pécs. 2013. Jelenkor, 621 p.

Műfordítások

Ajgi, Gennadij: A sámán fia. Bp. 1974. Magvető.

Frischmuth, Barbara: A zárda. Bp. 1974. Európa.

Artmann, Hans Carl: How much, szivi? Bp. 1978. Európa.

Kroetz, Franz Xaver: Felső-Ausztria. Drámák. Bp. 1980. Európa.

Celan, Paul: Paul Celan versei. In: Színkép. Bp. 1984. Móra.

Rjókan Taigu: Ablakban feledett hold. Bp. 1999. Terebess.

 

A bibliográfiát összeállította Szilasi László.

 

Szakirodalom

Periodikumokban, gyűjteményes kötetekben megjelent írások

Bori Imre: A legújabb magyar líráról. Híd 1968. 7-8.

Weöres Sándor: Oravecz Imre verseit olvasva. In Költők egymás közt. Budapest, Európa, 1969.

Bata Imre: Oravecz Imréről. Napjaink 1970. 2.

Fábián László: „Folyton fogyó jelenlét”. Mozgó Világ 1971. 3.

Bányai János: Szerkezetek diadala. Magyar Szó, 1971. 3.

Halász Géza Ferenc: Szakosodott költők. Forrás, 1972. 5.

Tüskés Tibor: Mai költők pályakezdése. Jelenkor, 1972. 5.

Alexa Károly: Egy „éterikus” és egy „objektív” költő. Kortárs 1972. 7.

Zágony Rudolf: Oravecz Imre: Héj. Jelenkor, 1972. 7-8.

Monoki Tverdota György: Kísérlet – kérdőjelekkel. Napjaink, 1972. 8.

Tábor Ádám: A belső partról. Napjaink, 1972. 8.

Veress Miklós: Oravecz Imre: Héj. Tiszatáj, 1972. 8.

Farkas László: A kor arcai és álarcai. Új Írás, 1972. 9.

Spiró György: Two Hungarian poets. Arion, 1973. 6.

Bata Imre: Oravecz Imre: Héj. Alföld, 1974. 2.

Alföldy Jenő: Oravecz Imre. Alföld 1978. 6.

Ferenczi László: Changes in poetic vegetation. New Hungarian Quaterly 1980. 3.

Aczél Géza: Egy földterület növénytakarójának változása. Tiszatáj, 1980. 5.

Dérczy Péter: Jelenlét. Mozgó Világ 1980. 9.

Bécsy Ágnes: Oravecz Imre: Egy földterület növénytakarójának változása. Kritika, 1980. 10.

Monostori Imre: Öt verseskönyvről. Új Írás, 1980. 12.

Varga Pál: Költők útközben. Alföld, 1981. 1.

Mányoki Endre: Oravecz Imre. Mozgó Világ, 1981. 3-4.

Bakonyi István: Oravecz Imre: Egy földterület növénytakarójának változása. Kortárs 1981. 9.

Fábián László: Oravecz Imre: Egy földterület növénytakarójának változása. Magyar Nemzet, 1981. 2.

Székely Ákos: Oravecz Imréről. Életünk, 1981. 6.

Radnóti Sándor: Oraibi alapítása. Mozgó Világ, 1981. 7. = In Uő: Mi az, hogy beszélgetés? Budapest, Magvető, 1988.

Ferenczi László: New volumes of poetry. New Hungarian Quaterly 1983. 4.

Bata Imre: A hopik könyve. Új Írás, 1983. 8.

Aczél Géza: Oravecz Imre: A hopik könyve. Alföld, 1983. 9.

Sík Csaba: Haza, nélkülözhetetlen kitérővel. Élet és irodalom, 1983. 14.

Bezzeg János: Oravecz Imre: A hopik könyve. Jelenkor 1984. 2.

Széky János: Oravecz Imre: A hopik könyve. Kortárs, 1984. 8.

Radnóti Sándor: Körmondatok a szexusról és szerelemről. Kortárs, 1988. 7. = In Uő: Recrudescunt vulnera. Budapest, Cserépfalvi, 1991.

Keresztury Tibor: Távlatok és állomások. Alföld, 1988. 10. = Keresztury Tibor - Mészáros Sándor: Szövegkijáratok. Budapest, JAK, 1992.

Szigeti Csaba: Memória és melankólia. Tiszatáj, 1988. 11.

Földényi F. László: Életre ítélve. Élet és irodalom. 1988. 15.

Marno János: „Szoktattam magam a gondolathoz – életben maradni”. Jelenkor, 1989. 1.

Balog József: Csak vers, egyedül. Harmadkor, 1989 (10).

Orsós László Jakab: „Kárhozat és megváltás kétfejű szörnyetege: Idő”. Harmadkor, 1989 (10).

Szántó István: Oravecz Imre: 1972. szeptember. Harmadkor, 1989 (10).

Takács József: Egy költészet körülhatárolása. Harmadkor, 1989 (10).

Bohár András: Oravecz Imre: 1972. szeptember. Élet és irodalom. 1993. 40.

Kulcsár Szabó Ernő: A magyar irodalom története 1945-1991. Budapest, Argumentum, 1993. 172-175.

Gács Anna: A visszaszámlálás naplója. Holmi, 1994. 4.

Kulcsár-Szabó Zoltán: Oravecz Imre: 1972. szeptember. Tiszatáj, 1994. 10.

Ősi János: A (próza) versen innen és túl. Az Oravecz-líra poétikájáról. Alföld, 1995. 10.

Margócsy István: Ornamentális minimalizmus? Oravecz Imre költészetéről. Alföld. 1995. 10.

Kulcsár-Szabó Zoltán: Költészet a határon. Oravecz Imre: Egy földterület növénytakarójának változása. Alföld. 1995. 10.

Kulcsár-Szabó Zoltán: Oravecz Imre. Pozsony, Kalligram Kiadó, 1996.

Kulcsár-Szabó Zoltán: Beleírás és kitörlés. (A Te emlékezete Szabó Lőrinc A huszonhatodik év és Oravecz Imre 1972. szeptember című műveiben.) Pannon Tükör, 1996. 5.

Keresztury Tibor: In memoriam. Élet és irodalom, 1998. június 5.

Esterházy Péter: 1 könyv. Oravecz Imre megírta. Élet és irodalom, 1998, 39. = Uő: A szabadság nehéz mámora. Budapest, Magvető, 2003.

Rácz Péter: Ex libris. Élet és irodalom, 1998. október 30.

Alexa Károly: „Már nincs más, csak ami volt” (Oravecz Imre: Halászóember) Kortárs, 1998. 10.

Kulcsár-Szabó Zoltán: Az emlékezet prózaisága. Új holnap, 1998. 9.

Angyalosi Gergely - Bán Zoltán András - Németh Gábor - Radnóti Sándor: Irodalmi kvartett Oravecz Imre Halászóember című könyvéről. Beszélő , 1999. 3.

Márkus Béla: "Csak szétnézni meg elbúcsúzni." (Oravecz Imre: Halászóember.) Új Forrás, 1999. 4.

Szilágyi Márton: Az emlékezet hálójában. Alföld, 1999. 5.

Harcos Bálint: O. I., anyám és én, Jelenkor 1999. 7-8.

Állítanunk kell valamit. Oravecz Imrével beszélget Keresztury Tibor. Élet és irodalom, 1999. október 8.

Kálmán C. György: A tizenhatodik év. Beszélő, 1999. 9.

Kulcsár-Szabó Zoltán: Az emlékezet könyve. Tiszatáj, 1999. 10.

Bazsányi Sándor: Az otthonteremtés ígérete. Beszélő, 2000, november.

Rácz Péter: Egy férfi délutánja. Élet és irodalom, 2000. december 15.

Esterházy Péter: Héj. Élet és irodalom, 2001. április 27.

Kulcsár Szabó Ernő: A felejtés lírai "mnemotechnikái". (Oravecz Imre: 1972. szeptember.) Élet és irodalom, 2001. szeptember 28.

Korcsog Balázs: A Héj helye (Oravecz Imre: Héj). Alföld, 2002. 3.

Dérczy Péter: A hely. Oravecz Imre hatvanéves. Élet és irodalom, 2003. február 21.

Bazsányi Sándor: "Konyha" és "tűzhely". (Oravecz Imre költészetéről) Alföld. 2003. 4.

Vári György: A megfelelő nap (Oravecz Imre: A megfelelő nap), Kritika, 2003. 7-8.

Bazsányi Sándor: Ó jaj, hogy eltűnt minden… Élet és irodalom, 2006. június 9.

Reményi József Tamás: Átkapál. Népszabadság, 2007. június 23.

Szilasi László: „mintha-változatok” (A referencia-illúzió felkeltésének stratégiái a magyar prózában) Bárka, 2006. 6.

Szilasi László: Óhaza. Élet és irodalom, 2007. július 20.

Tőzsér Árpád: Heidegger Dregolyban. Élet és irodalom, 2007. augusztus 24.

Károlyi Csaba: Ex libris. Élet és irodalom, 2007. október 26.

 

A szakirodalmat összeállította Szilasi László.

 

Borítók

Szakértő