Oravecz Imre

Digitalizált művek

A Szerző művei lista tételesen, ábécérendben felsorolja a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotását (valamennyi műfajban, a regénytől a versig). A művek címe mögött eredeti megjelenésük helye és évszáma olvasható.

A Szerző kötetei nézet az eredeti könyvmegjelenés szerint csoportosítja a feldolgozott és új, digitalizált változatban közzétett műveket.

Tematikus keresés

Oravecz Imre regényei

Oravecz Imre versei

Oravecz Imre prózai művei

Oravecz Imre esszéi

Oravecz Imre gyermek- és ifjúsági művei

A tematikus keresés cím szerinti ábécérendben adja meg a találatok listáját.

Keresés a művekben

Életrajz

Oravecz Imre (1943–)

A Heves megyei Szajlán született, 1943. február 15-én. Általános iskolába szülőfalujában járt, az érettségi vizsgát Szentgotthárdon tette le. 1962 és 1967 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen tanult magyar–német szakon, és ugyanott diplomát szerzett. Első versei az Alföldben jelentek meg, 1962-ben – 1975-ig egyetlen más hazai országos terjesztésű orgánum sem közölte szövegeit.

1967-ben Budapestre költözött. 1968-ban versei megjelennek az újvidéki Hídban, Bori Imre kísérőtanulmányával. Első kötetét a Szépirodalmi Kiadó szerkesztői visszautasították, de verseit beválogatták a Költők egymás közt című antológiába, amelyben a fiatal költőt Weöres Sándor mutatta be. Első önállló kötete, a Héj négy évvel később, 1972-ben jelent meg a Magvető Kiadónál (2., helyreállított kiadás: Pécs, Jelenkor, 2001). Nem sokkal később disszidált: először Párizsba, később Londonba ment, majd 1973-ban három hónapon át az Egyesült Államokban, Iowa Cityben volt az International Writing Program irodalmi ösztöndíjasa. Még ebben az évben hazatért Magyarországra. Illyés Gyula lánya, Illyés Mária közbenjárására 1974-től a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Idegennyelvi Intézetében volt tanársegéd. 1976-ban másodszor is disszidált: Chicagóban beiratkozott az Illinois-i Egyetemre, nyelvészetet és kulturális antropológiát tanult. Nemsokára újra hazatért. 1979-ben a Magvetőnél megjelent Egy földterület növénytakarójának változása című második kötete, a Móra Ferenc Kiadónál pedig Máshogy mindenki más című gyermekvers-kötete.

1982 és 1984 között az Élet és Irodalom munkatársa volt, A hopik könyve című harmadik verseskötete 1983-ban jelent meg. 1985–86-ban vendégtanár volt a Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i campusán: angol versírást tanított, a modern német líráról adott elő, fiával bejárta a délnyugati államokat. 1988-ban harmadszorra is disszidálni akart: egyéves berlini DAAD-ösztöndíja után nem kívánt visszatérni Magyarországra, de a rendszerváltozás miatt harmadszorra is hazatért. Megjelent 1972. szeptember című negyedik, nagy sikerű verseskötete. 1989-ben József Attila-díjat kapott, de azt nyílt levélben visszautasította. 1990-ben kormányfőtanácsosi minőségben a miniszterelnök tanácsadó testületének tagja lett. Tíz hónap múlva lemondott tisztségéről. 1991–92-ben főmunkatársa és rovatvezetője volt az Új Magyarország című napilapnak, de távozni kényszerült, ahogyan egy évvel később a Pesti Hírlaptól is. 1994-ben a Helikon Kiadónál A chicagói magasvasút montrose-i állomásának rövid leírása címmel megjelent egybegyűjtött verseinek kötete.

1995-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára Piliscsabán, német irodalmat és amerikai őskultúrát tanít. Eddigi költői főműve, Halászóember (Szajla. Töredékek egy faluregényhez 1987–1997) című verseskötete 1998-ban jelent meg a pécsi Jelenkor Kiadónál. 2003-ban Kossuth-díjat kapott. Az indoklás szerint költői életművével, a tárgyias költészet objektív világának átszellemesítésével, líra és epika, vers és próza poétikailag termékeny szintézisének megteremtésével érdemelte ki a kitüntetést. A régóta tervezett, az életmű alakulásának középpontjában álló faluregény első kötete, Ondrok gödre. Az álom anyaga, első könyv (Pécs, Jelenkor) 2007-ben jelent meg. Oravecz Imre jelenleg Szajlán él.

Fontosabb díjak, elismerések:

1970 – Pásztor Béla-díj

1972 – Kassák-díj

1981, 1997 – Alföld-díj

1985 – Füst Milán-díj

1988 – DAAD-ösztöndíj

1988 – Örley-díj

1988 – A Jövő Irodalmáért-jutalom

1989 – József Attila-díj (nem vette át)

1996 – Weöres Sándor-díj

1997 – az Év Könyve-jutalom

2001 – a Szépírók Társaságának díja

2002 – MAOE Alkotói Nagydíj

2003 – Kossuth-díj

2008 – Artisjus-díj

2015 – Prima-díj

2016 – AEGON Művészeti Díj

Az életrajzot Szilasi László írta.

Bibliográfia

Önálló kötetek

Héj. Bp. 1972. Magvető, 120 p. = 2., helyreállított kiad. Pécs. 2001. Jelenkor, 120 p.

Egy földterület növénytakarójának változása. Bp. 1979. Magvető, 122 p. = 2., átdolg. kiad. Pécs. 2010. Jelenkor, 69 p.

Máshogy mindenki más. Bp. 1979. Móra, 56 p.

A hopik könyve. Bp. 1983. Magvető, 178 p. = 2. kiad. Pécs. 2007. Jelenkor, 168 p.

1972. szeptember. Bp. 1988. Magvető, 131 p. = 2., jav. kiad. Bp. 1993. Pesti Szalon, 128 p. = 3., jav. kiad. Pécs. 2003. Jelenkor.

When you became she. Transl. by Bruce Berlind. Riverside. 1994. Xenos Books.

Septembre 1972. Trad. par Marc Martin. Paris. 2002. Virág.

Settembre, 1972. Trad. di Vera Gheno. Milano. 2004. Anfora.

A chicagói magasvasút montrose-i állomásának rövid leírása. Egybegyűjtött versek. Bp. 1994. Helikon, 259 p.

Kedves John. Levelek Kaliforniába. Bp. 1995. Helikon, 261 p.

Halászóember. Szajla. Töredékek egy faluregényhez 1987–1997. Pécs. 1998. Jelenkor. = 2., átdolgozott és jav. kiad. Pécs. 2006. Jelenkor, 552 p.

Sajla: iskidani odlomci jednog romana o selu. (Biblioteka Mađarska književnost, kolo 1; 4.) Beograd. 2000. Dereta.

Oravecz Imre válogatott költeményei. Bp. 2001. Unikornis. (A magyar költészet kincsestára, 91.)

A megfelelő nap. Pécs. 2002. Jelenkor, 248 p.

Egy hegy megy. Pécs. 2006. Alexandra, 224 p. (Szignatúra Könyvek.)

Ondrok gödre. Az álom anyaga, első könyv. Pécs. 2007. Jelenkor, 384 p. = 2., jav. átd. kiad. Ondrok gödre - A rög gyermekei I. 2016. Bp. Magvető, 389 p.

Kaliforniai fürj. Pécs. 2012. Jelenkor, 621 p. = 2., jav. kiad. Pécs. 2013. Jelenkor, 621 p. = Kaliforniai fürj - A rög gyermekei II. 2017. Bp. Magvető, 643 p.

Távozó fa. Versek. 2015. Bp. Magvető, 196 p.

Ókontri - A rög gyermekei III. 2018. Bp. Magvető, 464 p.

Műfordítások

Ajgi, Gennadij: A sámán fia. Bp. 1974. Magvető.

Frischmuth, Barbara: A zárda. Bp. 1974. Európa.

Artmann, Hans Carl: How much, szivi? Bp. 1978. Európa.

Kroetz, Franz Xaver: Felső-Ausztria. Drámák. Bp. 1980. Európa.

Celan, Paul: Paul Celan versei. In: Színkép. Bp. 1984. Móra.

Rjókan Taigu: Ablakban feledett hold. Bp. 1999. Terebess.

A bibliográfiát összeállította Szilasi László.

Szakirodalom

Periodikumokban, gyűjteményes kötetekben megjelent írások

Bori Imre: A legújabb magyar líráról. Híd 1968. 7-8.

Weöres Sándor: Oravecz Imre verseit olvasva. In Költők egymás közt. Budapest, Európa, 1969.

Bata Imre: Oravecz Imréről. Napjaink 1970. 2.

Fábián László: „Folyton fogyó jelenlét”. Mozgó Világ 1971. 3.

Bányai János: Szerkezetek diadala. Magyar Szó, 1971. 3.

Halász Géza Ferenc: Szakosodott költők. Forrás, 1972. 5.

Tüskés Tibor: Mai költők pályakezdése. Jelenkor, 1972. 5.

Alexa Károly: Egy „éterikus” és egy „objektív” költő. Kortárs 1972. 7.

Zágony Rudolf: Oravecz Imre: Héj. Jelenkor, 1972. 7-8.

Monoki Tverdota György: Kísérlet – kérdőjelekkel. Napjaink, 1972. 8.

Tábor Ádám: A belső partról. Napjaink, 1972. 8.

Veress Miklós: Oravecz Imre: Héj. Tiszatáj, 1972. 8.

Farkas László: A kor arcai és álarcai. Új Írás, 1972. 9.

Spiró György: Two Hungarian poets. Arion, 1973. 6.

Bata Imre: Oravecz Imre: Héj. Alföld, 1974. 2.

Alföldy Jenő: Oravecz Imre. Alföld 1978. 6.

Ferenczi László: Changes in poetic vegetation. New Hungarian Quaterly 1980. 3.

Aczél Géza: Egy földterület növénytakarójának változása. Tiszatáj, 1980. 5.

Dérczy Péter: Jelenlét. Mozgó Világ 1980. 9.

Bécsy Ágnes: Oravecz Imre: Egy földterület növénytakarójának változása. Kritika, 1980. 10.

Monostori Imre: Öt verseskönyvről. Új Írás, 1980. 12.

Varga Pál: Költők útközben. Alföld, 1981. 1.

Mányoki Endre: Oravecz Imre. Mozgó Világ, 1981. 3-4.

Bakonyi István: Oravecz Imre: Egy földterület növénytakarójának változása. Kortárs 1981. 9.

Fábián László: Oravecz Imre: Egy földterület növénytakarójának változása. Magyar Nemzet, 1981. 2.

Székely Ákos: Oravecz Imréről. Életünk, 1981. 6.

Radnóti Sándor: Oraibi alapítása. Mozgó Világ, 1981. 7. = In Uő: Mi az, hogy beszélgetés? Budapest, Magvető, 1988.

Ferenczi László: New volumes of poetry. New Hungarian Quaterly 1983. 4.

Bata Imre: A hopik könyve. Új Írás, 1983. 8.

Aczél Géza: Oravecz Imre: A hopik könyve. Alföld, 1983. 9.

Sík Csaba: Haza, nélkülözhetetlen kitérővel. Élet és irodalom, 1983. 14.

Bezzeg János: Oravecz Imre: A hopik könyve. Jelenkor 1984. 2.

Széky János: Oravecz Imre: A hopik könyve. Kortárs, 1984. 8.

Radnóti Sándor: Körmondatok a szexusról és szerelemről. Kortárs, 1988. 7. = In Uő: Recrudescunt vulnera. Budapest, Cserépfalvi, 1991.

Keresztury Tibor: Távlatok és állomások. Alföld, 1988. 10. = Keresztury Tibor - Mészáros Sándor: Szövegkijáratok. Budapest, JAK, 1992.

Szigeti Csaba: Memória és melankólia. Tiszatáj, 1988. 11.

Földényi F. László: Életre ítélve. Élet és irodalom. 1988. 15.

Marno János: „Szoktattam magam a gondolathoz – életben maradni”. Jelenkor, 1989. 1.

Balog József: Csak vers, egyedül. Harmadkor, 1989 (10).

Orsós László Jakab: „Kárhozat és megváltás kétfejű szörnyetege: Idő”. Harmadkor, 1989 (10).

Szántó István: Oravecz Imre: 1972. szeptember. Harmadkor, 1989 (10).

Takács József: Egy költészet körülhatárolása. Harmadkor, 1989 (10).

Bohár András: Oravecz Imre: 1972. szeptember. Élet és irodalom. 1993. 40.

Kulcsár Szabó Ernő: A magyar irodalom története 1945-1991. Budapest, Argumentum, 1993. 172-175.

Gács Anna: A visszaszámlálás naplója. Holmi, 1994. 4.

Kulcsár-Szabó Zoltán: Oravecz Imre: 1972. szeptember. Tiszatáj, 1994. 10.

Ősi János: A (próza) versen innen és túl. Az Oravecz-líra poétikájáról. Alföld, 1995. 10.

Margócsy István: Ornamentális minimalizmus? Oravecz Imre költészetéről. Alföld. 1995. 10.

Kulcsár-Szabó Zoltán: Költészet a határon. Oravecz Imre: Egy földterület növénytakarójának változása. Alföld. 1995. 10.

Kulcsár-Szabó Zoltán: Oravecz Imre. Pozsony, Kalligram Kiadó, 1996.

Kulcsár-Szabó Zoltán: Beleírás és kitörlés. (A Te emlékezete Szabó Lőrinc A huszonhatodik év és Oravecz Imre 1972. szeptember című műveiben.) Pannon Tükör, 1996. 5.

Keresztury Tibor: In memoriam. Élet és irodalom, 1998. június 5.

Esterházy Péter: 1 könyv. Oravecz Imre megírta. Élet és irodalom, 1998, 39. = Uő: A szabadság nehéz mámora. Budapest, Magvető, 2003.

Rácz Péter: Ex libris. Élet és irodalom, 1998. október 30.

Alexa Károly: „Már nincs más, csak ami volt” (Oravecz Imre: Halászóember) Kortárs, 1998. 10.

Kulcsár-Szabó Zoltán: Az emlékezet prózaisága. Új holnap, 1998. 9.

Angyalosi Gergely - Bán Zoltán András - Németh Gábor - Radnóti Sándor: Irodalmi kvartett Oravecz Imre Halászóember című könyvéről. Beszélő , 1999. 3.

Márkus Béla: "Csak szétnézni meg elbúcsúzni." (Oravecz Imre: Halászóember.) Új Forrás, 1999. 4.

Szilágyi Márton: Az emlékezet hálójában. Alföld, 1999. 5.

Harcos Bálint: O. I., anyám és én, Jelenkor 1999. 7-8.

Állítanunk kell valamit. Oravecz Imrével beszélget Keresztury Tibor. Élet és irodalom, 1999. október 8.

Kálmán C. György: A tizenhatodik év. Beszélő, 1999. 9.

Kulcsár-Szabó Zoltán: Az emlékezet könyve. Tiszatáj, 1999. 10.