Nemes Nagy Ágnes

Digitalizált művek

Tematikus keresés

A Szerző művei lista tételesen, ábécérendben felsorolja a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotását (valamennyi műfajban, a regénytől a versig). A művek címe mögött eredeti megjelenésük helye és évszáma olvasható.

A Szerző kötetei nézet az eredeti könyvmegjelenés szerint csoportosítja a feldolgozott és új, digitalizált változatban közzétett műveket.

A Szerző versei a hozzáférhető versek teljességének katalógusa, cím szerinti ábécérendben.

A Szerző gyermek- és ifjúsági művei lekérdezés szintén műcím szerinti ábécérendben adja a találatok listáját.

Keresés a művekben

/ oldal
Keresés szűrése

Életrajz

Nemes Nagy Ágnes (1922–1991)

Budapesten született 1922. január 3-án, ugyanitt halt meg 1991. augusztus 23-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Házasságkötésétől kezdődően a hivatalos iratokban dr. Lengyel Balázsné néven szerepelt. 1944 áprilisában kötött házasságot Lengyel Balázs író–szerkesztő–kritikussal. 1958-ban elváltak, de munkatársi, szellemi életközösségük a további évtizedekben is megmaradt.

Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.

Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete Kettős világban címen 1946-ban jelent meg. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947 őszétől 1948 augusztusáig ösztöndíjjal a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton.

A kemény diktatúra éveiben Nemes Nagy Ágnes szinte csak műfordítóként és a gyermekirodalom művelőjeként publikálhatott. Elsőrendűen francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos egyéb és más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-től pedig négy éven át a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabad szellemi foglalkozású íróként dolgozott.

Második kötetének, a Szárazvillámnak a megjelenésétől (1957) folyamatosan jelen volt az irodalmi nyilvánosságban, de mindvégig távol tartotta magát a kultúrpolitikai hivatalosságtól. A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. (1969: A lovak és az angyalok; 1981: Között; 1986: A Föld emlékei.) Eredetisége és költői ereje révén mégis a korszak meghatározó, nemzedék-jelző alkotója lett, s egyúttal inspirálója a modern magyar líra további alakulásának. Költészetét a kortárs elemzők – a költő nyilatkozataira is építve – az „objektív líra”, az új tárgyiasság vonulatához sorolják, és az ún. „klasszikus modernség” egyik kimagasló teljesítményét látják életművében. Késői, tömbszerű nagy versei révén egyúttal a magyar prózavers egyik megújítójaként tartják számon. Versei külföldi folyóiratokban, antológiákban és önálló fordításkötetekben is megjelentek – angol, német, francia és olasz nyelven.

Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának (1984: A hegyi költő). Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.

Az 1970-es, 80-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasó esteken és nemzetközi írótalálkozókon (Belgium, Franciaország, Németország, Anglia, Írország, Izrael), 1979-ben pedig négy hónapot töltött Iowában (USA), az egyetem nemzetközi írótáborában.

1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – almanach formában – újraindították az Újholdat (Újhold-Évkönyv, évente kétszer 1986–1991). A tizenkét kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette. Az évkönyvek a gondolati nyitottság jegyében, a magas művészi és szellemi minőség elve alapján szerkesztődtek. Nemzedéktől függetlenül azok publikáltak bennük, akik e gondolattal azonosultak és e mércét megütötték. A szépirodalom mellett bőséges teret kapott bennük az esszé, a tanulmány – a legkülönbözőbb művészeti és tudományos területről. A magyarországi rendszerváltást megelőző években az Újhold-Évkönyvek sorozata egyúttal kísérlet és példa is volt minőségelvű értelmiségi kooperációra, a táborokba szerveződés helyett a szellemi együttműködés megvalósítására. A sorozat Nemes Nagy Ágnes halálával megszűnt.

Az író díjat, kitüntetést keveset kapott. Fiatalon, első kötetével elnyerte a Baumgarten-díjat (1948), első válogatott kötetéért kapta a József Attila-díjat (1969) és életművének elismerésére a Kossuth-díjat (1983). Halála után, 1997-ben Lengyel Balázzsal közösen megkapta Izrael Állam „Yad Vashem” kitüntetését, mert a Holocaust idején azon bátrak és igazak közé tartozott, akik biztonságuk kockáztatásával védték, bújtatták és mentették az üldözötteket.

1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar P.E.N. Clubnak is. Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett a Magyar Tudományos Akadémián belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

1998-ban a Pro Renovada Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes Emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére, a díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.

Fontosabb díjak, elismerések:

1948 – Baumgarten-díj

1969 – József Attila-díj

1982 – a Munka Érdemrend arany fokozata

1983 – Kossuth-díj

1985 – Az Év Könyve-jutalom

1997 – Yad Vashem-díj – Jeruzsálem

 

Az életrajzot Honti Mária írta.

 

Bibliográfia

Önálló kötetek

Kettős világban. Versek. Bp. 1946. Újhold, 31 p.

Szárazvillám. Versek és műfordítások. Bp. 1957. Magvető, 206 p.

Barátaink a ház körül. Verses képeskönyv. Bp. 1961. Móra. (Leporelló.)

Az aranyecset. Keleti mese. Bp. 1962. Móra, 150 p. = 2. kiad.: Bp. 1979. Móra, 120 p. = 3. kiad.: [Bp.] 1993. Századvég, 109 p.

Jó reggelt, gyerekek. Verses képeskönyv. Bp. 1962. Móra. (Leporelló.)

Ki ette meg a málnát? Verses képeskönyv. Bp. 1963. Móra. (Leporelló.) = 3. kiad.: Bp. 1983. Móra, [11] t.

Lila fecske. Gyermekversek. Bp. 1965. Móra, 38 p.

Napforduló. Versek. Bp. 1967. Magvető, 84 p.

Nyúlanyó húsvétja. Bp. 1968. Móra, [12] p. (Leporelló.) = 5. kiad.: Bp. 1982. Móra, [12] p. (Leporelló.)

A lovak és az angyalok. Válogatott versek. Bp. 1969. Magvető, 197 p. = 2., bőv. kiad.: Bp. 1973. Magvető.

Mit látunk az utcán? Verses képeskönyv. Bp. 1974. Móra. (Leporelló.) = 3. kiad.: Bp. 1980. Móra, [12] t. = 4. kiad.: Bp. 1982. Móra, [12] t.

64 hattyú. Tanulmányok. Bp. 1975. Magvető, 285 p.

Mennyi minden. Gyermekversek. Bp. 1975. Móra, 39 p.

Bors néni könyve. Gyermekversek és mesék. Bp. 1978. Móra, 53 p. = 2. kiad.: Bp. 1983. Móra, 53 p.

Éjszakai tölgyfa. Békéscsaba. 1979. Békéscsabai Megyei Könyvtár, 9 lev. [16 p.]

Szökőkút. (A Lila fecske, a Mennyi minden és a Bors néni könyve gyermekverseinek gyűjteménye.) [Bp.] 1979. Móra, 69 p. = 2. kiad.: Bp. [1984.] Móra, 69 p.

Között. Összegyűjtött versek. Bp. [1981.] Magvető, 216 p.

Metszetek. Esszék, tanulmányok. Bp. 1982. Magvető, 446 p.

A hegyi költő. Vázlat Babits lírájáról. Bp. 1984. Magvető, 201 p. = [Szentendre.] 1998. Kairosz, 201. p.

A Föld emlékei. Összegyűjtött versek. Bp. [1986.] Magvető, 269 p.

Felicián vagy A tölgyfák tánca. Bp. 1987. Móra, 30 p.

Látkép, gesztenyefával. Esszék. Bp. 1987. Magvető, 483 p.

Szőke bikkfák. Verselemzések. Bp. 1988. Móra, 109 p. (Diákkönyvtár)

Solstizio Napforduló. Trad.: Marinka Dallos, Jole Tognelli. (Kétnyelvű.) Roma–Bp. 1988. Ed. Empiria–Magvető, 177 p.

Szó és szótlanság. Összegyűjtött esszék I. Bp. [1989.] Magvető, 611 p.

A magasság vágya. Összegyűjtött esszék II. Bp. [1992.] Magvető, 507 p.

Amerikai napló. Iowa, 1979. S. a. rend.: Lengyel Balázs. Bp. 1993. Századvég, 161 p.

Nemes Nagy Ágnes összegyűjtött versei. Gondozta: Lengyel Balázs. Bp. 1995. Osiris–Századvég, 330 p. = 2. kiad.: Bp. 1997. Osiris, 332 p.

Nemes Nagy Ágnes – Lengyel Balázs: A tünékeny alma. Pécs. 1995. Jelenkor, 320 p. = 2. kiad.: Pécs. 2000. Jelenkor.

Nemes Nagy Ágnes levelesládája. Válogatott levelezésének kis gyűjteménye. S. a. rend., szerk.: Lengyel Balázs. Bp. 1995. Magyar Írószövetség–Belvárosi, 123 p.

Nemes Nagy Ágnes válogatott versei. Szerk. és utószó: Lengyel Balázs. Bp. 1997. Unikornis, 256 p. (A Magyar Költészet Kincsestára.)

Erkölcs és rémület között. In memoriam Nemes Nagy Ágnes. Vál., szerk., összeáll.: Lengyel Balázs, Domokos Mátyás. [Bp.] 1996. Nap, 399 p. = 2. kiad.: [Bp.] 1999. Nap, 399 p. = 3. kiad.: [Bp.] 2004. Nap, 399 p.

A gondolj-rám virág. Gyermekversek. Bp. 1999. Osiris, 187 p.

Válogatott versek és esszék. Vál., jegyz.: Ferencz Győző. Bp. 2003. Osiris, 210 p.

Az élők mértana I–II. Prózai írások. Szerk., utószó: Honti Mária. Bp. 2004. Osiris.

Egy ezüstnyárfát adj nekem. Válogatott versek. Paál Zsuzsanna képeivel. [Bp. 2004. Prospektus Nyomda.]

Rejtély és ráció. Nemes Nagy Ágnes verskéziratai és rajzai. Vál., szerk.: Kemény Aranka. Előszó: Székely Magda. Bp. 2004. Petőfi Irodalmi Múzeum.

Az öt fenyő. Utószó: Balogh Tamás. Bp. 2005. Tiszatáj. (Tiszatáj Könyvek.)

Nemes Nagy Ágnes válogatott versei. Vál.: Tarján Tamás. Bp. 2009. Holnap.

Felicián vagy A tölgyfák tánca. Ill.: Róth Anikó. Bp. 2010. Akadémiai Kiadó, 34 p. (Mesetárs sorozat) (Az on-line hangos mese a könyvben található kód segítségével meghallgatható Udvaros Dorottya előadásában.)

Magyarul és világul. Útinaplók. S. a. r., jegyz.: Buda Attila, Ferencz Győző, Lengyel Balázs. Bp. 2014. Helikon.

Önálló műfordítás-kötetek

Vándorévek. Válogatott műfordítások. Bp. 1964. Magvető, 382 p.

Elfogtam volna mást, s íme, elfogtak engem. Nemes Nagy Ágnes válogatott műfordításai. Vál. és utószó: Buda Attila. Bp. 2009. Ráció – Szépirodalmi Figyelő Alapítvány, 128 p.

Periodikumokban, antológiákban, alkalmi kiadványokban megjelent művek

Trapéz és korlát. Pilinszky János versei. Újhold, 1946/1. 152 p.

Siney Keyes. Nagyvilág, 1960/1. 22–23. p.

Fernando Pessoa. Nagyvilág, 1964/8. 1123–1124 p.

Babits Mihály: Esti kérdés. [Verselemzés] = Miért szép? Századunk magyar lírája verselemzésekben. Bp. 1966. Gondolat, 135–142. p.

Hajózni szükséges. A szerző Napforduló című kötetéről. Könyvtájékoztató, 1966/9. 2 p.

József Attila: Eszmélet. Verselemzés. = Miért szép? Századunk magyar lírája verselemzésekben. Bp. 1966. Gondolat, 317–325. p.

Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz. Verselemzés. = Miért szép? Századunk magyar lírája verselemzésekben. Bp. 1966. Gondolat, 200–205. p.

Egy Rilke-vershez. Rainer Maria Rilke: Este. Nagyvilág, 1967/7. 1081–1083. p.

From add job tramp to avant-garde artist. Kassák Lajosról. New Hungarian Quarterly, 1967. (28.) 94–97. p.

Egy Saint-John Perse vershez. Saint-John Perse: A fal. Nagyvilág, 1968/3. 434–436 p.

Egy Csokonai-vers keletkezéséről. Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem. Irodalomtörténet, 1969/1. 120–125. p.

A lovak és az angyalok. A szerző saját kötetéről. Könyvtájékoztató, 1969/5. 8. p.

Életképek 1944-ből. Kritika, 1970/4. 12–20. p.

Formahűség, szóválasztás. Hozzászólás a PEN Club vitájához. Nagyvilág, 1970/3. 364. p.

A keszthelyi Sappho. Dukai Takách Judit emlékezete. Magyar Hírlap, 1970. aug. 9. 10. p.

Ki nekem Jézus? Vigilia, 1970/12. 860. p.

„Tünékeny alma.” Önvallomás. Kritika, 1970/9. 31–32. p.

A hatvanéves Kálnoky László köszöntése. Nagyvilág, 1972/9. 1437. p.

Áriel, Óperenciák. Weöres Sándorról. Nagyvilág, 1973/6. 955–956. p.

[Csokonai Vitéz Mihály]: Valódi tulipánt. Egy Csokonai-vers keletkezése. Tartózkodó kérelem. Élet és Irodalom, 1973/51. 12–13. p.

Jegyzetek a francia Füst-kötetről. Nagyvilág, 1973/3. 430–432. p.

Rónay György 60 éves. Nagyvilág, 1973/10. 1594–1596. p.

Fodor András – Lator László – Nemes Nagy Ágnes: A műfordító Illyés. Nagyvilág, 1974/8. 1235–1241. p.

Párbeszéd a mai versről. Élet és Irodalom, 1974/9. (márc. 2.) 5. p.

Tudjuk-e hogy mit csinálunk? Új Írás, 1974/12. 91–98. p.

Egy nem lombhullató fiúcska. A műfordításról. Nagyvilág, 1975/6. 910–912. p.

Az első költő. Áprily Lajosról. Kortárs, 1975/3. 488–491. p.

Húszezer éves vétkeink. Élet és Irodalom, 1975/24. 5. p.

Napról napra. A stilisztikáról. Nagyvilág, 1975/1. 120–123. p.

Részletek öregkori arcképhez. Kassák Lajosról. Kortárs, 1975/2. 319–322. p.

Rilke-almafa. Száz éve, 1875. december 4-én született Rainer Maria Rilke. Nagyvilág, 1975/12. 1868–1880. p.

Szerb Antal mégis itthon van. Élet és Irodalom, 1975/5. 4. p.

Tárgyaim. Kortárs, 1975/1. 143–150. p.

Babits Mihály: Esti kérdés. = Irodalmi alkotások elemzése. Vál.: Gábor Emil. Bp. 1976. Szépirodalmi, 250–256. p.

Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz. = Irodalmi alkotások elemzése. Vál.: Gábor Emil. Bp. 1976. Szépirodalmi, 232–236. p.

Csillagszemű hanyatlása. A költői kép, a hasonlat a huszadik századi költészetben. Élet és Irodalom, 1976/38. 4. p.

Az igazi krimi. Agatha Christie (1891–1976) halálára. Nagyvilág, 1976/3. 475. p.

Századunk útjain. Rónay György műfordításai. Nagyvilág, 1976/7. 1092–1095. p.

Vár, esküvő, fekete bársony. Tekints a múltra, nézz a jövendőre… Tükör, 1976/3. 8–9. p.

Füst Milán kilencvenedik születésnapján. Élet és Irodalom, 1978/28. 10. p.

Kedvező éghajlat. A Gyergyai Albert által szerkesztett, Ima az Akropoliszon című, francia esszéket tartalmazó antológiáról. Nagyvilág, 1978/11. 1698–1702. p.

A költői kép. Kortárs, 1978/9. 1456–1478. p.

Verne Gyula és gyermekei. Nagyvilág, 1978/2. 271–276. p. = A rejtélyes Verne Gyula. Vál., szerk.: Kuczka Péter. Bp. 1978. Móra, 289–302. p. (Kozmosz Könyvek.)

Írószobám. Beszélgetés Nemes Nagy Ágnessel. Riporter: Mezei András. Jelenkor, 1978/10. 942–962. p.

Asztal és kenyér. Rónay Györgyről. Vigilia, 1979/3. 177–179. p.

Kinek ajánlja Nemes Nagy Ágnes a Szökőkutat? Népszabadság, 1979. jún. 10. 14. p.

Magyar jambus. Nagyvilág, 1979/8. 1227–1235. p.

A pályatárs szemével. Válaszol Nemes Nagy Ágnes. Beszélgetőtárs: Domokos Mátyás. Kortárs, 1979/12. 1981–1990. p.

Előszó egy verseskötethez. A magyar líra néhány vonása. (Nemes Nagy Ágnes: Selected poems. Transl.: Bruce Berlind.) Nagyvilág, 1980/12. 1859–1865. p.

Emlékezés Áprily Lajosra. Confessio, 1980/4. 65–71. p.

Jegyzetek a rejtőzésről. Székely Magda versei. Élet és Irodalom, 1980/16. 10–11. p.

A vers mértana. Kortárs, 1980/12. 1971–1987. p.

Arcképvázlatok, fiatalokról. = 33 x 10. Interjúk és vallomások az ifjúságról és az irodalomról. Riporter: Nádor Tamás. Bp. 1980. Móra, 374–379. p. (Kozmosz Könyvek.)

„A háborúnak vége.” Riporter: Kabdebó Lóránt. Kortárs, 1980/11. 1702–1716. p.

Versről versre: Ekhnáton éjszakája. Beszélgetőtárs: Lator László. Jelenkor, 1980/9. 833–840. p.

A gyermekversek minősége. Könyv és Nevelés, 1981/3. 95–98. p.

János Pilinszky: a very different poet. New Hungarian Quarterly, 1981. (84.) 54–59. p.

Magyar jambus. = A műfordítás ma. Tanulmányok. Szerk.: Bart István, Rákos Sándor. Bp. 1981. Gondolat, 308–328. p.

Szavak divatja. = Ez most a divat. Tanulmányok, esszék, cikkek, versek, novellák. Szerk.: Horgas Béla, Levendel Júlia. Bp. 1981. Gondolat, 113–122. p.

Valaki más. Búcsú Pilinszky Jánostól. Élet és Irodalom, 1981. (23.) 5. p.

Verstani veszekedések. Arany János: Keveháza. Jelenkor, 1981/1. 79–81. p.

Villamosvégállomás. Kortárs, 1981/4. 499–501. p.

Költészet és valóság. Beszélgetés Kabdebó Lóránttal a Villamos című versről. Életünk, 1981/11. 942–949. p.

Látkép, gesztenyefával. Beszélgetőtárs: Kabdebó Lóránt. Kortárs, 1981/9. 1341–1395. p.

Dsida Jenő változásai. Kortárs, 1982/5. 757–762. p.

Ekhnáton éjszakája. Verselemzés. Beszélgetőtárs: Lator László. = Domokos Mátyás – Lator László: Versekről, költőkkel. Bp. 1982. Szépirodalmi, 250–264. p.

Irodalmi szénaboglya. Félreértések. Élet és Irodalom, 1982. dec. 24. 4. p.

[Többekkel:] Jékely Zoltán emlékezete. Confessio, 1982/3. 61–70. p.

A somvirágos oldal. Áprily Lajos versének elemzése. Beszélgetőtárs: Lator László. Jelenkor, 1982/7–8. 692–698. p. = Domokos Mátyás – Lator László: Versekről, költőkkel. Bp. 1982. Szépirodalmi, 236–249. p.

A költői kép sorsa. = A pályatárs szemével. Riporter: Domokos Mátyás. Bp. 1982. Magvető, 321–344. p.

Megkérdeztük Nemes Nagy Ágnestől: miért kontárkodik a tudomány dolgába a költő? = Mezei András: Megkérdeztük… Bp. 1982. Gondolat, 124–129. p.

Megkérdeztük Nemes Nagy Ágnest, hogyan lesz az ember költő? = Mezei András: Megkérdeztük… Bp. 1982. Gondolat, 197–204. p.

Sorok és sorközök. Beszélgetés… a versről és a verselemzésről. Köznevelés, 1982/25. 21–22. p.

Alany és tárgy. = Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára. Szerk.: Kelevéz Ágnes. Bp. 1983. PIM–NPI. 37–43. p.

Analyse des Gedichts „Abendfrage” von Mihály Babits. Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricae, 1983/3–4. 209–215. p.

A hegyi költő. Vázlat Babitsról. (1–3.) Kortárs, 1983/10–12. 1507–1532. p., 1730–1749. p., 1843–1865. p.

A hegyi költő. A szerző saját kötetéről. Könyvvilág, 1984/10. 6. p.

Író és közélet. Riporter: Szerdahelyi István. Kritika, 1984/1.

Sorsfordító pillanatok. Beszélgetőtárs: Kabdebó Lóránt. Kortárs, 1984/5. 794–801. p.

A hegyi költő. Vázlat Babits lírájából. = Dedikálom… (Ajándékkönyv a Könyvvilág előfizetőinek.) [Bp. 1985]. Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete, 102–106. p.

Ízlésváltozások a Kosztolányi vers körül. Kritika, 1985/7. 10–11. p.

A magyar nyelv dicsérete. = Vallomás. Költők az anyanyelvről. Szerk.: Z. Szabó László. [Győr.] 1985. Kazinczy Gimn. és Eü. Szakközépisk., 79 p.

A szirakuzai kikötő. Csorba Győzőről. Jelenkor, 1986/11. 963–964. p.

Erdélyi erdő. Áprily Lajosról. Új Tükör, 1987/46. 10–11. p.

Ízlésváltozások a Kosztolányi-vers körül. = A rejtőző Kosztolányi. Esszék, tanulmányok. Szerk.: Mész Lászlóné. [Bp.] 1987. Tankönyvkiadó, 160–166. p.

József Attila: „Költőnk és kora.” Verselemzés. Jelenkor, 1987/12. 1081–1084. p.

Próféta, nem próféta. Kassák Lajosról. Kortárs, 1987/5. 50–87. p.

Utóhang. Lengyel Balázs: Angol tanú című írásához. = Újhold-Évkönyv, 1987/2. 372–376. p.

Áprily és a természet. Jelenkor, 1988/4. 343–346. p.

Ballada? Arany János: V. László. Élet és Irodalom, 1988/20. 10. p.

Csend és hangerő. Két verselemzés. Petőfi Sándor: A Tisza, Vörösmarty Mihály: Előszó. Kortárs, 1988/9. 116–127. p.

Versek közelről. Rainer Maria Rilke: Archaikus Apolló-torzó. Jelenkor, 1988/9. 819–923. p.

Versek közelről. Babits Mihály: A csengettyűsfiú. Jelenkor, 1988/10. 931–935. p.

Versek közelről. Guillaume Apollinaire: Kikericsek. Jelenkor, 1988/11. 1043–1047. p.

Versek közelről. Pilinszky János: A szerelem sivataga. Jelenkor, 1988/12. 1121–1125. p.

Verselemzés. Csokonai Vitéz Mihály: A magánossághoz. Életünk, 1988/10. 908–913. p.

„Elemi reményeink: szabadság, kenyér, demokrácia.” Alföld, 1989/2. 44–46. p.

[Többekkel:] Legendák Jékely Zoltánról. Összegyűjtötte: Albert Zsuzsa. Forrás, 1991/9. 77–85. p.

Megjegyzések a szabadversről. Iskolakultúra, 1991/4. 3–12. p.

Négyen – 1956-ban. Emlékezés. = Újhold-évkönyv, 1991/2. 299–304. p.

Telefonok 1989. jún. 27-től. Bevezeti: Lengyel Balázs. Naplószerű feljegyzések. Orpheus, 1991/4. 4–21. p.

1956 – parallel stories. Transl.: Elizabeth Szász. New Hungarian Quarterly, 1992. (127.) 86–99. p.

A fog. Bev.: Ferencz Győző. A kéziratos hagyatékból. Vigilia, 1993/1. 8. p.

Gyuri Marseille-ben. Egyszer, halála után. Bev.: Ferencz Győző. Rónay Györgyről. Vigilia, 1993/1. 9. p.

Három jegyzet. (Kain, Ábel, gimnázium; Öröm (1988. július 5.); Folyómeder (Álom, 1988. február 12.). Kortárs, 1993/9. 37–41. p.

Irodalmi szénaboglya. Holmi, 1993/1. 28–32. p.

Ízlésváltozások a Kosztolányi vers körül. = Tükörben. Kosztolányi Dezső. Összeáll.: Réz Pál. Bp. 1993. Századvég, 369–377. p.

Kétféle szeretet. Kortárs, 1993/3. 126–128. p.

Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs Örley Istvánról. Holmi, 1993/1. 43–49. p.

Örkény Istvánról. Lengyel Balázzsal. Holmi, 1993/1. 43–49. p.

Thomas Mann mint álarc. A hagyatékból. Holmi, 1993/7. 955–958. p.

Lehet-e verset írni a 20. században? Riporter: Krassó László. Lyukasóra, 1993/7. 15. p.

Beszélgetések Nemes Nagy Ágnessel. Riporter: Mezei András. CET, 1994. szept.–okt. 18–31. p.

Lengyel Balázs – Nemes Nagy Ágnes: Erdélyi út (I.) 1956. augusztus–szeptember. Holmi, 1995/6. 829–839. p.

Lengyel Balázs – Nemes Nagy Ágnes: Erdélyi út (II.) 1956. augusztus–szeptember. Holmi, 1995/7. 950–962. p.

Laudáció Lakatos István Graves-díja alkalmából. = Orpheus, 1995/1996. 177. p.

A lélek nyugalmáért. Riporter és bev.: Kelevéz Ágnes. Jelenkor, 1995/5. 403–417. p.

Nemes Nagy Ágnes bogáncs-játékai. Motívumok egy régi tévéinterjúból. Összeáll.: Czigány György. Lyukasóra, 1996/5. 10. p.

Nemes Nagy Ágnessel beszélget Albert Zsuzsa. Nagyvilág, 1996/9–10. 659–673. p.

Idegen nyelven megjelent önálló kötetek

Ekhnaton. Transl.: André Doms et al. Bruxelles. 1980. Int. de la Poésie, 15 p.

Selected poems. Transl.: Bruce Berlind. Iowa City. 1980. University of Iowa, 73 p.

Dennoch Schauen. Übers.: Paul Kárpáti et al. Leipzig. 1986. Insel Verlag, 94 p.

Between. Selected poems of Ágnes Nemes Nagy. Selection by Balázs Lengyel. Transl.: Hugh Maxton. Bp.–Dublin. 1988. Corvina–Dedalus, 93 p.

Solstizio Napforduló. Trad.: Marinka Dallos, Jole Tognelli. (Kétnyelvű.) Roma–Bp. 1988. Ed. Empiria–Magvető, 177 p.

Ekhnáton az égben. Ford.: Kuíchal, Old ich. Bp. 1999. Pont, 121 p.

 

A bibliográfiát összeállította Buda Attila.

 

Szakirodalom

Periodikumokban, gyűjteményes kötetekben megjelent írások

Bóka László: Karácsonyi kirakatböngészés. [A „Kettős világban” című kötetről is.] = Új Magyarország, 1946. december 21. 10. p.

Aczél Tamás: Három költő. [A „Kettős világban” című kötetről is.] = Nagyvilág, 1947. 3. sz. 6. p.

Csorba Győző: [Kettős világban.] = Sorsunk, 1947. 2. sz. 127–128. p.

Hubay Miklós: „Hol vannak az új magyar költők?” [Nemes Nagy Ágnesről is.] = Magyarok, 1947. 7. sz. 520–525. p.

Kotzián Katalin: Négy költőnő. [Nemes Nagy Ágnesről is.] = Kotzián Katalin: Lényeg és forma. Bp., 1947, Cserépfalvi. 29–41. p.

Orosz László: [Kettős világban.] = Válasz, 1947. 1. sz. 489–490. p.

Somlyó György: Költők és utak. [A „Kettős világban” című kötetről is.] = Újhold, 1947. 1–2. sz. 61–65. p.

Varga Imre: [Kettős világban.] = Puszták Népe, 1947. 2. sz. 147–148. p.

Vidoridor Miklós: [Kettős világban.] = Vigilia, 1947. 4. sz. 254–255. p.

Lukácsy Sándor: Seregszemle. [Nemes Nagy Ágnesről is.] = Magyarok, 1948. 6. sz. 374–384. p.

Rajnai László: Negyedik nemzedék. [Nemes Nagy Ágnesről is.] = Sorsunk, 1948. 1. sz. 24–33. p.

Sőtér István: Nemes Nagy Ágnes. = S. I.: Négy nemzedék. Bp., 1948, Parnasszus. 283. p.

Szabó Ede: Új költők, új versei. [Nemes Nagy Ágnesről is.] = Fiatal Magyarország, 1948. december 16. 13. p.

Szőnyi Kálmán: Hét fiatal költő. [Nemes Nagy Ágnesről is.] = Alkotás, 1948. 1–2. sz. 26–31. p.

Vargha Kálmán: Tanítványok és életlátók. = Magyarok, 1948. 10. sz. 644–651. p.

Keszi Imre: Tovább egy lépéssel. = Csillag, 1949. 17.sz. 55–61. p.

Keszi Imre: Tovább egy lépéssel. = Szabad Nép, 1949. január 9. 11. p.

Kolozsvári Grandpierre Emil: Új magyar költészetért. = Magyarok, 1949. 1. sz. 1–13. p.

Rónay György: Az olvasó naplója. [A Cid-fordításról.] = Vigilia, 1956. 4. sz. 218–219. p.

Kardos László: [Szárazvillám.] = Kortárs, 1957. 2. sz.314–316. p.

Kiss Károly: [Szárazvillám.] = Magyar Nemzet, 1957. november 29. 7. p.

V[ihar] B[éla]: [Szárazvillám.] = Könyvbarát, 1957. 6. sz. 54. p.

Hajdú Ferenc: [Szárazvillám.] = Élet és Irodalom, 1958. 35. sz. 9. p.

Sík Csaba: [Szárazvillám.] = Irodalomtörténet, 1958. 2. sz. 305–306. p.

Vas István: Kettős világban. = V. I.: Évek és művek. Kritikák és tanulmányok 1934–1956. Bp., 1958, Magvető. 122–126. p.

Kardos László: Szárazvillám. = K. L.: Vázlatok, esszék, kritkák. Új magyar irodalom. Bp., 1959, Szépirodalmi. 437–440. p.

Görgey Gábor: Versek között. [Vándorévek.] = Magyar Nemzet, 1965. augusztus 8. 10. p.

Rónay György: A vándorévek gyümölcsei. = Nagyvilág, 1965. 9. sz. 1401–1404. p.

Somlyó György: Kérdések a Vándorévek margójára. = Élet és Irodalom, 1965. 33. sz. 7. p.

Galsai Pongrác. A lila fecske. Beszélgetés Nemes Nagy Ágnessel a vers születéséről. = Nők Lapja, 1966. július 16. 29. sz. 21. p.

Kormos István: [Vándorévek.] = Magyar Műhely (Párizs), 1966. 14. sz. 62–64. p.

Losoncz Mihályné: [Lila fecske.] = Óvodai Nevelés, 1966. 5. sz. 184–185. p.

Faragó Vilmos: Hogyan készül a vers? [Napforduló] = Élet és Irodalom, 1967. 35. sz. 7. p.

Rónay György: Az olvasó naplója. [Napforduló.] = Vigilia, 1967. 10. sz. 704–706. p.

SIA: A szűkszavúság remekei. [Napforduló.] = Debreceni Napló, 1967. november 28.

Nemes Nagy Ágnes. [Riporter: Mezei András.] = Látogatóban. Kortárs magyar írók vallomásai. Szerk.: Erki Edit. Bp., 1968, Gondolat. 343–351. p.

Bányai János: A költészet helyzetei II. A forma mint gesztus. [Napforduló.] = Híd (Újvidék), 1968. 1. sz. 23–30. p.

Kabdebó Lóránt: Nemes Nagy Ágnes: Napforduló. = Új Írás, 1968. 7. sz. 120–122. p.

Papp Tibor: Halhatatlan egyensúly. [Napforduló.] = Magyar Műhely (Párizs), 1968. 25. sz. 54–58. p.

Pomogáts Béla: Rend és indulat. = Magyar Műhely (Párizs), 1968. 29. sz. 54–68. p.

Rónay László: [Napforduló.] = Tiszatáj, 1968. 1. sz. 73–74. p.

Simon Zoltán: [Napforduló.] = Alföld, 1968. 4. sz. 95–96. p.

Solymos Ida: Szobrok és istenek. [Napforduló.] = Életünk, 1968. 1. sz. 141–144. p.

Taxner-Tóth Ernő: Jegyzetek Nemes Nagy Ágnes költészetéről. [Napforduló.] = Jelenkor, 1968. 11. sz. 1057–1062. p.

Alföldy Jenő: Napforduló. = Kortárs, 1969. 2. sz. 313–314. p.

Alföldy Jenő: Megfagyott szökőkutak. [A lovak és az angyalok.] = Élet és Irodalom, 1969. 25. sz. 6. p.

Berkes Erzsébet: [A lovak és az angyalok.] = Népszabadság, 1969. június 8. 9. p.

Fülöp László: Jelentős költőpálya összegzése. [A lovak és az angyalok.] = Napjaink, 1969. 10. sz. 11. p.

Gera György: [Vándorévek.] = Híd (Újvidék), 1969. 1. sz. 22–28. p.

Gömöry György: Könyvek, kéziratok, kérdőjelek. [Nemes Nagy Ágnesről is.] = Irodalmi Újság, 1969. 15. sz. 4. p.

Görgey Gábor: A lovak és az angyalok. Nemes Nagy Ágnes válogatott versei. = Magyar Nemzet, 1969. június 8. 13. p.

K. L.: Könyvespolc. [A lovak és az angyalok.] = Déli Hírlap, 1969. november 18. [2]. p.

Mezei András: A meghódított élet. [Napforduló.] = Napjaink, 1969. 4. sz. 10. p.

Petőfi S. János: Kompozíció és „jelentés.” [A „Jég” című vers elemzése.] = Új Symposion (Újvidék), 1969. 53. sz. 8–10. p.

Pomogáts Béla: [A lovak és az angyalok.] = Alföld, 1969. 10. sz. 81–83. p.

Szabó György: [A lovak és az angyalok.] = Magyar Hírlap, 1969. augusztus 14. 6. p.

u. t.[Ungvári Tamás]: Nemes Nagy Ágnes. = Magyar Nemzet, 1969. április 12. 4. p.

Vajda Endre: Nemes Nagy Ágnes. = Látóhatár, 1969. 9–10. sz. 913–921. p.

Vajda Gábor: Út az objektív költészet felé. [A lovak és az angyalok.] = Új Symposion (Újvidék), 1969. 54. sz. 34–35. p.

Zelk Zoltán: Pénteki levél. Tegnapi éjszakám. [A lovak és az angyalok.] = Élet és Irodalom, 1969. 26. sz. 2. p.

Tímár György: [A lovak és az angyalok.] = The Hungarian P.E.N. 1970. 77–79. p.

Bányai János: Földmérő az égen. = Tanulmányok (Újvidék), 1971. 3. sz. 59–69. p.

Bányai János: Kettősségek között. Nemes Nagy Ágnes három verse. [Kettős világban, Mesterségemhez, Között.] = Híd (Újvidék), 1971. 10. sz. 1065–1076. p.

Rónay György: Nemes Nagy Ágnes, vagy az úgynevezett objektív líra. = Új Írás, 1971. 11. sz. 109–111. p.

Rónay György: [Szárazvillám.] = R. Gy.: Olvasás közben. Bp., 1971, Magvető. 396–398. p.

Rónay György: [Napforduló.] = R. Gy.: Olvasás közben. Bp., 1971, Magvető. 399–403. p.

Bányai János: Földmérő az égen. = B. J.: A szó fegyelme. Újvidék, 1972, Forum. 73–86. p. /Symposion könyvek 33./

Bányai János: Kettősségek között. Nemes Nagy Ágnes három verse. [Kettős világban, Mesterségemhez, Között.] = A szó fegyelme. Újvidék, 1972, Forum. 87–102. p. /Symposion könyvek 33./

Demény Ottó: [A lovak és az angyalok.] = Magyar Hírlap, 1973. június 16. IV. p.

Rónay György: A vándorévek gyümölcsei. = R. Gy.: Fordítók és fordítások. Tanulmányok. Bp., 1973, Magvető. 64–72. p.

Tandori Dezső: Mint egy nagy hír, tölgyalakban. = Élet és Irodalom, 1973. 25. sz. 11. p

Alföldy Jenő: „Mesterségem, te gyönyörű!” Nemes Nagy Ágnes költészetéről. = Jelenkor, 1974. 5. sz. 458–466. p.

Rákos Sándor: Szárazvillám. = R. S.: Elforgó ég. Napló, tanulmányok. Bp., 1974, Magvető. 330–334. p.

Vas István: [Kettős világban.] = V. I.: Az ismeretlen isten. Tanulmányok 1934–1973. Bp., 1974, Szépirodalmi. 788–792 p.

Horgas Béla: A Medúza kalapja. [Mennyi minden.] = Élet és Irodalom, 1975. 26. sz. 11. p.

Izsák József: „Hová forduljon hát az ész?” Nemes Nagy Ágnes költészetéről. = Alföld, 1975. 9. sz. 46–53. p.

Nagy István, Cs.: Mai magyar gyermekvers-technikák. [Nemes Nagy Ágnesről és Csanádi Imrétől.] = Könyv és Nevelés, 1975. 4–5. sz. 143–149. p.

Nagy István, Cs.: [Mennyi minden.] = Életünk, 1975. 4. sz. 382–384. p.

Radnóti Sándor: Között. Nemes Nagy Ágnes lírája. = Kortárs, 1975. 8. sz. 1298–1304. p.

Sz.: [Mennyi minden.] = Könyvvilág, 1975. 10. sz. 15. p.

Szabó György: [64 hattyú.] = Élet és Irodalom, 1975. 52. sz. 8. p.

Vati Papp Ferenc: Nemes Nagy Ágnes. = Balázs Mihály–Vati Papp Ferenc: Írók, képek. Írók, költők gyermek- és ifjúkora. (2. köt.) Bp., 1975, Tankönyvkiadó. 207–217. p.

Ács Margit: [64 hattyú.] = Magyar Nemzet, 1976. január 11. 13. p.

Bécsy Ágnes: [64 hattyú.] = Kritika, 1976. 4. sz. 20–21. p.

Galsai Pongrác. A lila fecske. Beszélgetés Nemes Nagy Ágnessel a vers születéséről. = G. P.: A besurranó szerkesztő. Bp., 1976, Szépirodalmi. 187–193. p.

Galsai Pongrác: Szabálytalan arcképek. Nemes Nagy Ágnes. = Élet és Irodalom, 1976. június 12. (24.) 4. p.

Iszlai Zoltán: A modern líra műhelyében. [64 hattyú.] = Magyar Hírlap, 1976. január 11. 10. p.

Simon Zoltán: [Napforduló.] = S. Z.: Változó világ, változó irodalom. Esszék és kritikák. Bp., 1976, Szépirodalmi. 146–150. p.

Tóth Judit: Nemes Nagy Ágnes tanulmányai. [64 hattyú.] = Nagyvilág, 1976. 6. sz. 939–942. p.

Vidor Miklós: [Mennyi minden.] = Kritika, 1976. 11. sz. 29. p.

Zirkuli Péter: [64 hattyú.] = Kortárs, 1976. 7. sz. 1158–1159. p.

Nagy István, Cs.: [Mennyi minden.] = Kortárs, 1977. 7. sz. 1163. p.

Somlyó György: [Kettős világban.] = Somlyó György: A költészet vérszerződése. Bp., 1977, Szépirodalmi. 507–512. p.

Somlyó György: Kérdések a Vándorévek margójára. = Somlyó György: A költészet vérszerződése. Bp., 1977, Szépirodalmi. 513–517. p.

Vörös Imre: Az élménytől a versig. [64 hattyú.] = Irodalomtörténet, 1977. 2 sz. 529–531. p.

Fodor András: Nemes Nagy Ágnes: A költői kép. = Kortárs, 1978. 12 sz. 1992–1994. p.

Galsai Pongrác: Szabálytalan arcképek. Nemes Nagy Ágnes. = G. P.: 12 + 1 fő. Szabálytalan arcképek. Bp., 1978, Szépirodalmi. 134–148. p.

Horgas Béla: Álom egy versről. Nemes Nagy Ágnesnek. = Élet és Irodalom, 1978. 30. sz. 15. p.

Jelenits István: „Hírhzó a tudattalan terepéről.” [A „Hasonlat” című versről is.] = Új Ember, 1978. 34. sz. 5. p.

Jelenits István: Között. = Új Ember, 1978. 35. sz. 5. p.

Petrőczi Éva: Csudálatos Bors néni. = Élet és Irodalom, 1978. 38. sz. 11. p.

Pomogáts Béla: Az anyanyelv tündéri igézete. [Bors néni könyve.] = Magyar Hírlap, 1978. december 3. 10. p.

Pomogáts Béla: „Mesterségem, te gyönyörű!” Nemes Nagy Ágnes: Mesterségemhez. [Verselemzés.] = Jelenkor, 1978. 10. sz. 953–956. p.

Tóth László: [Bors néni könyve.] = Hét (Pozsony), 1978. 44. sz. 14. p.

Vas István: Kettős világban. = V. I.: Tengerek nélkül. Bp., 1978, Szépirodalmi. 78–80. p.

Berlind Bruce: Ágnes Nemes Nagy: Poetry and translation. = The New Hungarian Quarterly, 1979. 76. sz. 153–160. p.

Lengyel Balázs: Között. Nemes Nagy Ágnes versének elemézse. = L. B.: Közelképek. Válogatott tanulmányok. Bp., 1979, Szépirodalmi. 326–349. p.

Márványi Judit: [Szökőkút.] = Gyermekünk, 1979. 8. sz. 12–13. p.

Pomogáts Béla: Rend és indulat. =P. B.: Sorsát kereső irodalom. Tanulmányok. Bp., 1979, Magvető. 424–449. p.

Z[ay] L[ászló]: [Szökőkút.] = Magyar Nemzet, 1979. július 20. 4. p.

Berta Erzsébet: Nemes Nagy Ágnes és a tárgyias lírai kifejezésmód. =Alföld, 1980. 5. sz. 48–59. p.

Fodor András: Nemes Nagy Ágnes: A költői kép. = F. A.: Futárposta. Bp., 1980, Szépirodalmi. 138–141. p.

Harsányi István: „A névtelen érzelmek senkiföldjén.” Nemes Nagy Ágnes ars poetikája. = Confessio, 1980. 2. sz. 47–61. p.

Kabdebó Lóránt: Az önmegvalósítás útján. Nemes Nagy Ágnes költészetéről. = K. L.: Versek között. Tanulmányok, kritikák. Bp., 1980, Magvető. 269–280. p.

Mikó Ervin: Nemes Nagy Ágnes. = M. E.: Koccintások. Közös sorsok. Bukarest, 1980, Eminescu Kiadó. 189–193. p.

Pomogáts Béla: „Mesterségem, te gyönyörű!” Nemes Nagy Ágnes: Mesterségemhez. = P. B.: Versek közelről. Bp., 1980, Kozmosz. 154–163. p.

Sőtér István: Nemes Nagy Ágnes. = S. I.: Gyűrűk. Tanulmányok a XX. századról. Bp., 1980, Szépirodalmi. 76. p.

Tandori Dezső: Egy-egy vers „ma”. Nemes Nagy Ágnes: A lovak és az angyalok. [Verselemzés.] = Kortárs, 1980. 6. sz. 968–971. p.

Vörös Imre: „…Nem kívánok kevesebbet, mint egy világot.” Nemes Nagy Ágnes költészetéről. = Irodalomtörténet, 1980. 2. sz. 353–376. p.

Fenyő István: Egy verseskötet előszaváról. [A válogatott versek angol nyevű kiadásának előszaváról.] = Napjaink, 1981. 4. sz. 34–35. p.

Nádor Tamás: Tiszteletpéldány az olvasónak. [Között.] = Magyar Nemzet, 1981. december 2. 5. p.

Pomogáts Béla: A történelmi reflexiótól a létköltészetig. Nemes Nagy Ágnes lírájáról. = Literatura, 1981. 1–2. sz. 203–211. p.

Rónay László: Értelemmel zabolázott szenvedély. [Között.] = Magyar Hírlap, 1981. december 20. 10. p.

Tandori Dezső: A fokozhatatlan fokozható. [A lovak és az angyalok.] = Kortárs, 1981. 4. sz. 638–646. p.

Tandori Dezső: Egy-egy vers „ma”. Nemes Nagy Ágnes; A lovak és az angyalok. [Verselemzés.] = T. D.: Az erősebb lét közelében. Olasónapló. Bp., 1981, Gondolat. 349–357. p.

Tellér Gyula: Nemes Nagy Ágnes: Között. [Verselemzés.] = Miért szép? Verselemzések napjaink költészetéből.(Szerk.: Detre Zsuzsa, Bárány György.) Bp., 1981, Gondolat. 328–344. p.

Alföldy Jenő: A dualista költő. [Között.] = Élet és Irodalom, 1982. 3.sz. 11. p.

Ambrus Katalin: Szépség és mérték. Gondolatok Nemes Nagy Ágnes költészetéről. [Között.] = Napjaink, 1982. 7. sz. 29–30. p.

Balassa Péter: Létpoétika és verskertészet. [Metszetek.] = Jelenkor, 1982. 12. sz. 1138–1143. p.

Bata Imre: Könyvszemle. [Között.] = Népszabadság, 1982. január 19. 7. p.

Bata Imre: Könyvszemle. [Metszetek.] = Népszabadság, 1982. február 23. 7. p.

Bata Imre: Nemes Nagy Ágnes lírája. A Közöttről. = Kortárs, 1982. 8. sz. 1314–1323. p.

Berta Erzsébet: Között. = Alföld, 1982. 10. sz. 83–85. p.

Bezzeg János: A hatvanéves Nemes Nagy Ágnes köszöntése. = Napló, 1982. január 16. 9. p.

Cynolter Károly: [Között.] = Népszava, 1982. február 27. 11. p.

Czigány György: Kvartett, Ottlikéknál. = Jelenkor, 1982. 5. sz. 415–419. p.

Dékány Endre: [Metszetek.] = Új Ember, 1982. 23. sz. 4. p.

Dési Ábel: Köszöntés és kritika. [Között.] = 7 Nap (Szabadka), 1982. január 22. 13. p.

Dési Ábel: A Költészet önvédelme. [Metszetek.] = 7 Nap (Szabadka), 1982. július 9. 12. p.

Ferenczi László: [Között.] = The New Hungarian Quarterly, 1982. 86. sz. 163–167. p.

Fülöp László: [Metszetek.] = Alföld, 1982. 10 sz. 86–87. p.

Galsai Pongrác: Tabló. „Keveháza.”[Nemes Nagy Ágnes és Vas István verstani vitájáról.] = Népszabadság, 1982. november 21. 7. p.

Görgey Gábor: A költő tapasztalata. [Metszetek.] = Magyar Nemzet, 1982. április 3. 5. p.

Iszlai Zoltán: Felkérés költészetre. [Metszetek.] = Élet és Irodalom, 1982. március 26. (13.) 11. p.

Kabdebó Lóránt: A magyar esszé új formája. [Metszetek.] = Magyar Hírlap, 1982. március 20. 8. p.

(–kes): Kitüntetett tudósok, művészek. Nemes Nagy Ágnes. = Magyar Nemzet, 1982. április 2. 4. p.

Kormos István: [Vándorévek.] = K. I.: A vasmozsár törője alatt. Bp., 1982, Szépirodalmi. 53–59. p.

Polner Zoltán: [Metszetek.] = Csongrád Megyei Hírlap, 1982. szeptember 9.

Sík Csaba: [Metszetek.] = Új Tükör, 1982. 17. sz. 2. p.

Sőtér István: Olvasónapló és köszöntés. Nemes Nagy Ágnesről. = Jelenkor, 1982. 1. sz. 3–6. p.

Széles Klára: Nemes Nagy Ágnes lírája. = Kortárs, 1982. 10. sz. 1637–1641. p.

Szerdahelyi István: [Metszetek.] = Kritika, 1982. 7. sz. 25–26. p.

Takács Zsuzsa: Megváltástan. [Között.] = Új Írás, 1982. 5. sz. 108–110. p.

Tarján Tamás: [Között.] = Kritika, 1982. 1. sz. 30–31. p.

Tolnai Ottó: Nemes Nagy Ágnes versszobrai. Fent, fent a tömbök. Déli fényben állnak. [Metszetek.] = Magyar Szó (Újvidék), 1982. november 20. 16. p.

Ungvári Tamás: Nemes Nagy Ágnesről – szemérmes évfordulón. = Nagyvilág, 1982. 1. sz. 118–119. p.

Vas István: Miért vijjog a saskeselyű? Egy kis fejtörő, óvással. = Élet és Irodalom, 1982. 11. sz. 9. p.

Veress Miklós: Télirózsa. [Nemes Nagy Ágnes születésnapjára.] = Élet és Irodalom, 1982. 2. sz. 11. p.

Alföldy Jenő: „Mesterségem, te gyönyörű!” Nemes Nagy Ágnes költészetéről. = A. J.: Élménybeszámoló. Költők a hetvenes években. Bp., 1983, Szépirodalmi. 221–230. p.

Bárdos László: Az átmenetiség alakzatai. Nemes Nagy Ágnes két prózaverse. [Egy pályaudvar átalakítása, Villamosvégállomás.] = Kortárs, 1983. 6. sz. 983–990. p.

Borbély László: Emlékezés egy „matrózruhás költőnőre.” = Reformátusok lapja, 1983. 17.sz. 4. p.

Dobos Klára: Csavargó csibe, várnézőben. = Déli Hírlap, 1983. október 4. 3. p.

Fodor András: Nemes Nagy Ágnes: A költői kép. = F. A.: Szó, zene, kép. Bp., 1983, Magvető. 175–178. p.

Győrkös László: A vers mértana. [Metszetek.] = Műhely, 1983. 1. sz. 79–81. p.

Kállay Tünde: Vádindítvány és fair play. = Élet és Irodalom, 1983. (48.) 2. p.

Takács Ferenc: [Között.] = World Literature Today, 1983, Winter.

Tandori Dezső: „Valahogy meg nem feledkezni és pontosan megírogatni…” [Metszetek.] = Nagyvilág, 1983. 7. sz. 1091–1093. p.

Vargha Kálmán: Megszenvedett evidenciák. [Metszetek.] = Nagyvilág, 1983. 7. sz. 1094–1095. p.

Angyalosi Gergely: Metszetek. = Irodalomtörténet, 1984. 3. sz. 772–777. p.

Arany Lajos: „Babits felnőttebbé tett.” Nemes Nagy Ágnes esszékötete. [A hegyi költő.] = Hajdú–Bihari Napló, 1984. december 5. 5. p.

Balassa Péter: Az esszé meg a hegy. Nemes Nagy Ágnes Babits-esszéjéről. [A hegyi költő.] = Jelenkor, 1984. 12. sz. 1148–1152. p.

Fenyő István: Az erkölcsi magasra törés költészete. Nemes Nagy Ágnes: A hegyi költő. = Népszabadság, 1984. november 10. 13. p.

Gyurkovics Tibor: Ismered Babits Mihályt? [A hegyi költő.] = Népszava, 1984. november 17. 8. p.

Kabdebó Lóránt : Nemes Nagy Ágnes Villamos című verséről. = K. L.: A műhely titkai. Bp., 1984, Kozmosz. 142–152. p.

Mezei András: Ami túlmutat rajtunk. = Élet és Irodalom, 1984. 46. sz. 7. p.

Pomogáts Béla: [A hegyi költő.] = Új Tükör, 1984. (46.) 2. p.

Szakolczai Lajos: [Metszetek.] = Hungarológiai Értesítő, 1984. 3–4. sz. 129–130. p.

Szerdahelyi István: A teljességet szeretném. = Kritika, 1984. 1. sz. 6–8. p.

Utasi Csilla: Egy lírai mítoszteremtés érvei. Nemes Nagy Ágnes: Ekhnáton. = Híd (Újvidék), 1984. 6. sz. 832–837. p.

Balassa Péter: Létpoétika és verskertészet. [Metszetek.] = B. P.: Észjárások és formák. Bp., 1985, Tankönyvkiadó. 158–177. p.

Berkes Erzsébet: A hegyi költő. Nemes Nagy Ágnes könyve. = Magyar Nemzet, 1985. április 19. 8. p.

Földes Anna: Örömszerző művészet. Látogatás Nemes Nagy Ágnesnél. = F. A.: Beszélgetni jó. Bp., 1985, Kozmosz. 16–24. p.

Kovács Ferenc, F.: Nemes Nagy Ágnes gyermekvers-költészete. = Könyv és Nevelés, 1985. 4–5. sz. 193–203. p.

Lator László: Kettős arckép. Nemes Nagy Ágnes Babits-tanulmánya. [A hegyi költő.] = Kortárs, 1985. 5. sz. 148–153. p.

Lendvai L. Ferenc: [A hegyi költő.] = Magyar Filozófiai Szemle, 1985. 1–2. sz. 369–372. p.

Levendel Júlia: Kettős portré. [A hegyi költő.] = Tiszatáj, 1985. 9. sz. 85–89. p.

Mák Ferenc: [A hegyi költő.] = Üzenet (Szabadka), 1985. 12. sz. 771–774. p.

Nagy Endre: Levél Nemes Nagy Ágneshez Babits-könyve ürügyén. [A hegyi költő.] = Új Forrás, 1985. 3. sz.68–73. p.

Németh G. Béla: Az együttmunkálkodás óhaja és lehetősége. [A hegyi költő.] = Kritika, 1985. 10. sz. 39–40. p.

Rakovszky István = Evangélikus Élet, 1985. 4. sz. 4. p.

Széles Klára: „Rettenetes ám a tömörség fondorlatos ereje.” [A hegyi költő.] = Életünk, 1985. 6. sz. 563–567. p.

Takács Ferenc: [A hegyi költő.] = World Literature Today, 1985. Summer.

Tandori Dezső: A magyar verssé vált műfordítás. Jegyzetek a mesterekről. = Műhely, 1985. 3. sz. 52–60. p.

Tasi József: Nemes Nagy Ágnes Babits-képe. [A hegyi költő.] = Magyar Hírlap, 1985. május 4. 8. p.

Varga Lajos Márton: [A hegyi költő.] = Alföld, 1985. 7. sz. 69–72. p.

Alföldy Jenő: A dualista költő. [Között.] = A. J.: Visszhang. Bp., 1986, Szépirodalmi. 258–263. p.

Alföldy Jenő: A megismerés költője. Nemes Nagy Ágnesről. = Népszabadság, 1986. december 6. 15. p.

Bárdos László: [A hegyi költő.] = Irodalomtörténet, 1986. 3. sz. 759–765. p.

Csányi László: Lélegzetvételnyi végtelen. [A Föld emlékei.] = Új Írás, 1986. 10. sz. 114–118. p.

Cselényi László: [A Föld emlékei.] = Hét (Pozsony), 1986. 46. sz. 9. p.

Ferenczi László: [A Föld emlékei.] = Magyar Nemzet, 1986. május 31. 11. p.

Kabdebó Lóránt: [A Föld emlékei.] = Új Tükör, 1986. 22. sz. 2. p.

Pomogáts Béla: A megismerő értelem versei. [A Föld emlékei.] = Magyar Hírlap, 1986. június 20. 9. p.

Pomogáts Béla: Teremtő értelem. [A Föld emlékei.] = Élet és Irodalom, 1986. 23.sz. 10. p.

Rónay László: Nemes Nagy Ágnes: A hegyi költő. = Irodalomtörténeti Közlemények, 1986. 1–2. sz. 194–198. p.

Rónay László: A Föld emlékei. = Kritika, 1986. 9. sz. 35–36. p.

Tandori Dezső: Angyallobogás röntgenképe. [A Föld emlékei.] = Könyvvilág, 1986. 5. sz. 9. p.

Tellér Gyula: A magyar Föld egy igen fontos emléke. [A Föld emlékei.] = Mozgó Világ, 1986. 11. sz. 121–125. p.

Ungváry Tamás: Vizafogóba hajtott halak. [A hegyi költő.] = Élet és Irodalom, 1986. február 28. (9.) 10. p.

Angyalosi Gergely: A Föld emlékei. = Kritika, 1987. 3. sz. 152–154. p.

Balassa Péter: Az esszé meg a hegy. Nemes Nagy Ágnes Babits-esszéjéről. [A hegyi költő.] = B. P.: A látvány és a szavak. Bp., 1987, Magvető. 101–111. p.

Béládi Miklós: Öt költő. A Magyar Rádióban elhangzott esszék. [A lovak és az angyalok.] = Új Auróra, 1987. 2. sz. 86–94. p.

Fenyő István: Összegzés és számvetés. [Látkép, gesztenyefával.] = Népszabadság, 1987. október 3. 16. p.

Földes Anna: Látkép, gesztenyefával. Nemes Nagy Ágnes költői önarcképe interjúkban és esszékben. = Magyar Nemzet, 1987. október 12. 6. p.

Gerold László: Művészet és természet. [Látkép, gesztenyefával.] = Híd (Újvidék), 1987. 11. sz. 1436–1439. p.

Horkay Hörcher Ferenc: A kimondhatatlan naturalistája. Nemes Nagy Ágnes költészetéről.= Életünk, 1987. 4. sz. 364–370. p.

Kardos László: [Szárazvillám.] = K. L.: Száz kritika. Bp., 1987, Szépirodalmi. 225–229. p.

Koczkás Sándor: „Szorong a szívben a világ.” [A Föld emlékei.] = Jelenkor, 1987. 9. sz. 850–853. p.

Menner Magdolna: Mozdulatlan szárnycsapás. Nemes Nagy Ágnes személy fölötti lírájáról. [A Föld emlékei.] = Napjaink, 1987. 8. sz. 30–31. p.

Nagy Ágota, G.: [Látkép, gesztenyefával.] = Reformátusok Lapja, 1987. 45. sz. 4. p.

Rónay László: Az ízlésváltozás önarcképe. [Látkép, gesztenyefával.] = Magyar Hírlap, 1987. november 3. 9. p.

Tandori Dezső: [Látkép, gesztenyefával.] = Könyvvilág, 1987. 9. sz. 8. p.

Vasadi Péter: Nemes Nagy Ágnes versei –„Között.” = Új Forrás, 1987. 4. sz. 41–49. p.

Bárdos László: Tapasztalatok életről, művészetről. [Látkép, gesztenyefával.] = Jelenkor, 1988. 4. sz. 375–378. p.

Erdődy Edit: Látkép, gesztenyefával. = Nagyvilág, 1988. 6. sz. 934–936. p.

Ferencz Győző: A művészet kábelei. [Látkép, gesztenyefával.] = Élet és Irodalom, 1988. január 22. (4.) 10. p.

Jávor Ottó: [Látkép, gesztenyefával.] = Budapest, 1988. 3. sz. 45–46. p.

Kabdebó Lóránt: Az Újhold költői. Hat tanulmány. Békéscsaba, 1988, Megyei Könyvtár. 30–37. p.

Kerék Imre: Kötetről kötetre. [Látkép, gesztenyefával.] = Műhely, 1988. 5. sz. 73–75. p.

Lengyel Balázs: Között. Nemes Nagy Ágnes versének elemézse. = L. B.: Zöld és arany. Válogatott esszék. Bp., 1988, Magvető. 338–359. p.

Poszler György: [Látkép, gesztenyefával.] = Kortárs, 1988. 6. sz. 154–158. p.

Radnóti Sándor: Között. Nemes Nagy Ágnes lírája. = R. S.: Mi az, hogy beszélgetés? Bírálatok. Bp., 1988, Magvető. 40–60. p.

Bán Zoltán András: [Szőke bikkfák.] = Kritika, 1989. 9. sz. 37. p.

Csibra István: Szó és szótlanság. Nemes Nagy Ágnes összegyűjtött esszéi. = Népszabadság, 1989. augusztus 26. 19. p.

Eisemann György: A kozmikus rímek mestere. [Szó és szótlanság.] = Magyar Napló, 1989. 4. sz. 11. p.

Rónay László: Esszék és útirajz – felsőfokon. = Magyar Hírlap, 1989. október 13. 9. p.

Tarján Tamás: Könyvszemle. [Szőke bikkfák.] = Népszabadság, 1989. január 31. 7. p.

Alföldy Jenő: Esszé a hóhatár fölött. [Szó és szótlanság.] = Élet és Irodalom, 1990. 10. sz. 11. p.

Bodnár György: A lehetetlen igazsága.[Szó és szótlanság.] = Új Írás, 1990. 1. sz. 116–119. p.

Grezsa Ferenc: Az élménytől a költészetig. [Szó és szótlanság.] = Kortárs, 1990. 1. sz. 149–152. p.

Pomogáts Béla: Rend az értelem jegyében. Nemes Nagy Ágnes költészetéről. = Napjaink, 1990. 4. sz. 26–27. p.

Rónay László: Az esszé újjászületése. Az esszé igazsága. = R. L.: Társunk az irodalom. Tanulmányok. Bp., 1990, Szépirodalmi. 337–344. p.

Tandori Dezső: Hívság mögött mozdulatlanul. Rainer Maria Rilke–Nemes Nagy Ágnes. = Holmi, 1990. 6. sz. 615–632. p.

Tandori Dezső: A múlhatatlan vándorévek. [Szó és szótlanság.] = Nagyvilág, 1990. 4. sz. 597–600. p.

Balassa Péter: A hang fekvése. = Magyar Napló, 1991. szeptember 20. 11. sz. 4. p.

Ferencz Győző: Sírbeszéd. = Magyar Napló, 1991. szeptember 20. (11.) 5. p.

Határ Győző: Nemes Nagy Ágnes: A Föld emlékei. = H. Gy.: Irodalomtörténet. Vál., szerk.: Lakatos István. Békéscsaba, 1991, Tevan. 264–265. p.

Határ Győző: Nemes Nagy Ágnes: A hegyi költő. = H. Gy.: Irodalomtörténet. Vál., szerk.: Lakatos István. Békéscsaba, 1991, Tevan. 265–268. p.

Határ Győző: [Látkép, gesztenyefával.] = H. Gy.: Irodalomtörténet. Vál., szerk.: Lakatos István. Békéscsaba, 1991, Tevan. 268–270. p.

Jókai Anna: Ágnes ravatalánál. = Magyar Napló, 1991. szeptember 20. 11. sz. 6–7. p.

K. A.: „…hogy lebírjam, győzzem az ördögöt…” Nemes Nagy Ágnes, 1922–1991. = Magyar Hírlap, 1991. augusztus 26. 11. p.

Korsós Bálint: [Szó és szótlanság.] = Alföld, 1991. 3. sz. 84–85. p.

Lator László: Nemes Nagy Ágnes arcképéhez. = Confessio, 1991. 4. sz. 57–60. p.

Levendel Júlia: A szeretet bonyolult. [A hegyi költő.] = Tiszatáj, 1991. 11. sz. 52–58. p.

Marafkó László: Hó és kráter. = Magyar Nemzet, 1991. december 24. 20. p.

Maxton, Hugh: In piam memoriam Ágnes Nemes Nagy. /1922–1991./ = The New Hungarian Quarterly, 1991. (124.) 23–28. p.

Mészöly Miklós: Hódolat és csend a költő sírjánál. Ma temetik Nemes Nagy Ágnest. = Magyar Hírlap, 1991. augusztus 30. 11. p.

Nemeskürty István: Nemes Nagy Ágnes. [Nekrológ.] = Magyar Nemzet, 1991. augusztus 26.

Polcz Alaine: Történet négyünkről. [Polcz Alaine, Mészöly Miklós, Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs 1956 októberében.] = Újhold-Évkönyv, 1991. 2. sz. 289–298. p.

Soltész Katalin, J.: [Szőke bikkfák.] = Irodalomtörténet, 1991. 1. sz. 243–247. p.

Tandori Dezső: A ló éve, 1990. = Palócföld, 1991. 1. sz. 40–47. p.

Tandori Dezső: Szabadiskola (1). = Jelenkor, 1991. 10. sz. 770–780. p.

Tandori Dezső: Szabadiskola (2). = Jelenkor, 1991. 11. sz. 925–933. p.

Alföldy Jenő: A törvény másik arca. [A magasság vágya.] = Könyvvilág, 1992. 11. sz. 11. p.

Csernák Árpád: Ágnes, Balázs. Emlékek. = Mondat, 1992. 1. sz. 4–7. p.

Esterházy Péter: A hang. = Magyar Napló, 1992. (2.) 7. p.

Ferencz Győző: Nemes Nagy Ágnes (1922–1991). = Diakonia, 1992. 3. sz. 55–56. p.

Gerliczki András: Versek a bizonyosságról. [Ekhnáton-ciklus.] = Acta Acad. Paed. Nyíregyháziensis, Irodalomtudományi Közlemények, 1992. 157–162. p.

Juhász Anikó: Lét és líra. [Rilke, Heidegger, Nemes Nagy Ágnes.] = Existencia, 1992. 1–4. sz. 369–417. p. (németül is.)

Kabdebó Lóránt: Nemes Nagy Ágnes, az Újhold költője. = Jelenkor, 1992. 1. sz. 53–54. p.

Kulcsár Szabó Ernő: A lírai nyelv változatai az 1960/70-es években. [Nemes Nagy Ágnesről is.] = Protestáns Szemle, 1992. 4. sz. 271–283. p.

Lator László: Líra és természettan. [„A gejzír” című vers elemzése.] = Mozgó Világ, 1992. 4. sz. 109–111. p.

Rónay László: Égi és földi terek között. Nemes Nagy Ágnes magatartásáról. = Árgus, 1992. 2. sz. 38–40. p.

Rónay László: Irodalmunk halottai. Nemes Nagy Ágnes. = Holnap, 1992. 7–8. sz. 28–30. p.

Schein Gábor: Emlék, látás, képzelet. [Az „Egy pályaudvar átalakítása” című versről.] = Határ, 1992. 4–5. sz. 32–38. p.

Tandori Dezső: Szabadiskola (3). Nemes Nagy Ágnes-kettős. = Jelenkor, 1992. 1. sz. 39–47. p.

Varga Mátyás: Képtilalom. Nemes Nagy Ágnes költészetének „szakrális fénye”. Vázlat. = Jelenkor, 1992. 1. sz. 48–52. p.

Berlind, Bruce: Költészet és politika. Nemes Nagy Ágnes példája. (Ford.: Dávid Anna.) = Magyar Napló, 1993. 10. sz. 9–13. p.

Domokos Mátyás: A gyötrelem ellen. Nemes Nagy Ágnes emlékezete. = Holmi, 1993. 1. sz. 19–27. p.

Földes Anna: Nemes Nagy Ágnes Amerikában. = Magyar Hírlap, 1993. június 21. 17. p.

Gergely Ágnes: Magritte rózsája. [Riporter: Liptay Katalin.] = Magyar Napló, 1993. 10. sz. 7–8. p.

Jovánovics György: Nemes Nagy Ágnes-vers kőben, bronzban. = Orpheus, 1993. 4. sz. 111–117. p.

Kabdebó Lóránt : Nemes Nagy Ágnes. = K. L.: Sorsfordító pillanatok. Miskolc, 1993, Felsőmagyarország Kiadó. 99–110. p.

Lator László: Kettős arckép. Nemes Nagy Ágnes Babits-tanulmánya. [A hegyi költő.] = L. L.: Szigettenger. Költők, versek, barátaim. Bp., 1993, Európa. 231–243. p.

Lator László: Líra és természettan. [„A gejzír” című vers elemzése.] = L. L.: Szigettenger. Költők, versek, barátaim. Bp., 1993, Európa. 244–250. p.

Lator László: Nemes Nagy Ágnes arcképéhez. = L. L.: Szigettenger. Költők, versek, barátaim. Bp., 1993, Európa. 251–256. p.

Lator László: Nemes Nagy Ágnes. = L. L.: Szigettenger. Költők, versek, barátaim. Bp., 1993, Európa. 257–260. p.

Ottlik Géza: A mondhatatlan és a nehezen mondható. Nemes Nagy Ágnesről. = Orpheus, 1993. 4. sz. 119–124. p.

Rónay László: A magyar irodalom új irányai. [Nemes Nagy Ágnesről is.] = Vigilia, 1993. 4. sz. 304–307. p.

Schein Gábor: Szobrok. Nemes Nagy Ágnes költészetéről 1957–1969. = CET, 1993. 9–10. sz. 98–109. p.

Tamás Ferenc: A szakralitás-élmény Nemes Nagy Ágnes költészetében. = Pannonhalmi Szemle, 1993. 4. sz. 84–96. p.

Bérczes László: Bors néni segít nekünk. [A Kolibri Színház előadásáról.] = Népszabadság, 1994. december 27. 15. p.

Domokos Mátyás: Csillag Ninivében. = Kortárs, 1994. 6. sz. 112–113. p.

Gyarmeti László: A magasság vágya. = Kritika, 1994. 10. sz. 43. p.

Gyimesi Éva, Cs.: Nemes Nagy Ágnes: Fák. = 99 híres magyar vers és értelmezése. Bp., 1994, Móra. 621–623. p.

Gyimesi Éva, Cs.: Nemes Nagy Ágnes: Között. = 99 híres magyar vers és értelmezése. Bp., 1994, Móra. 615–620. p.

Gyimesi Éva, Cs.: Nemes Nagy Ágnes. = 99 híres magyar vers és értelmezése. Bp., 1994, Móra. 614–615. p.

Jovánovics, György: An Ágnes Nemes Nagy poem in stone and bronze. = The New Hungarian Quarterly, 134. sz. 1994. 31–38. p.

Kurdi Imre: Kilenc verssorról. Egy Rilke-vers két magyar fordításban. [A másik fordító Csorba Győző.] = Holmi, 1994. 6. sz. 860–865. p.

Lengyel Balázs: Helyesbítés. [Polcz Alaine: Nemes Nagy Ágnes halála – költészetében című írásához.] = Kortárs, 1994. 3. sz. hátsó borító.

Monostory Klára (Közreadja)Lengyel Balázs, Nemes Nagy Ágnes és Vas István levélváltása. = Holmi, 1994. 3. sz. 372–384. p.

Lengyel Balázs: Két Róma. Emlékezés, 1948–1993. = Orpheus, 1994. 2–3. sz. 4–43. p.

Lukácsy András: A másik Nemes Nagy Ágnes. [Lapok a barna noteszból.] = Magyar Hírlap, 1994. december 24. Ahogy tetszik-mell. 6. p.

Ottlik Géza: Elveszett percek egy éjszakai állomáson… Nemes Nagy Ágnesnek. = Orpheus, 1994. 2–3. sz. 56–58. p.

Papp Ágnes Klára: Európa madártávlatból. Nemes Nagy Ágnes: Amerikai napló. = Jelenkor, 1994. 1. sz. 87–90. p.

Polcz Alaine: Nemes Nagy Ágnes halála – költészetében. = Kortárs, 1994. 1. sz. 77–81. p.

Prágai Tamás: A figyelem szenvedélye. Nemes Nagy Ágnes költészetéről. = Új Forrás, 1994. 4. sz. 17–22. p.

Rónay László: [Amerikai napló.] = Holnap, 1994. 5. sz. 91–93. p.

Schein Gábor: Ekhnáton az égben. Nemes Nagy Ágnes poétikai szemléletéről. = Alföld, 1994. 3. sz. 69–81. p.

Schein Gábor: Utazás. Nemes Nagy Ágnes költészetéről, 1942–1946. = Kortárs, 1994. 10. sz. 32–40. p.

Schein Gábor: Villamos-végállomás. I. = Liget, 1994. 6. sz. 51–59. p.

Schein Gábor: Villamos-végállomás. II. = Liget, 1994. 7. sz. 44–53. p.

Szakonyi Károly: A poeta ductus. = Sz. K.: Álomirodalom. Bp., 1994, Magyar Írókamara. 77–78. p. /Lyukasóra-könyvek 4./

Ács Margit: Madár a vállán. = Orpheus, 1995/1996. 185–190. p.

Alföldy Jenő: Képek, szobrok – szavak. Nemes Nagy Ágnes költészetének egyik rétege. = Orpheus, 1995/1996. 138–148. p.

Alföldy Jenő: A létezés ihlete. Nemes Nagy Ágnes költészete. = Tiszatáj, 1995. 11. sz. mell. 1–12. p.

Beney Zsuzsa: Patak, szél, vadkacsák. Mágikus elemek Nemes Nagy Ágnes költészetében. = Orpheus, 1995/1996. 33–46. p.

Czigány György: De nézni! Nemes Nagy Ágnes rögtönzései. = Orpheus, 1995/1996. 223–228. p.

Domokos Mátyás: „To unknown agony.” On the poetry of Ágnes Nemes Nagy. = The New Hungarian Quarterly, 140. sz. 1995. 13–21. p.

Ferencz Győző: A tünékeny alma. = Kritika, 1995. 9. sz. 40–41. p.

Ferencz Győző: Ekhnáton jegyzeteiből. = Száz nagyon fontos vers. Versek és versmagyarázatok. Bp., 1995, Lord Könyvkiadó. 393–396. p.

Fráter Zoltán: A hegyi költő közelében. = Orpheus, 1995/1996. 239–248. p.

Horkay Hörcher Ferenc: A személyiség hitele Nemes Nagy Ágnes költészetében. Az Ekhnáton ciklus és a költői hagyaték összevetése. = Orpheus, 1995/1996. 74–84. p.

Jánosy István: „Én istenem, te szép híves patak.” Nemes Nagy Ágnes kiáltása Istenhez. = Orpheus, 1995/1996. 272–276. p.

Jókai Anna: Ágnes ravatalánál. = Orpheus, 1995/1996. 5–8. p.

Jókai Anna: „s maszk nem takarta már, hogy visszanézett.” A korai és az utolsó. [Az Önarckép, 1946 január és A távozó című versekről.] = Orpheus, 1995/1996. 285–287. p.

Juhász Anikó: Lét és líra. Rilke – Heidegger – Nemes Nagy Ágnes. = Orpheus, 1995/1996. 111–136. p.

Kántor Zsolt: Szökőkút, tölgyfa, hattyú. = Orpheus, 1995/1996. 269–271. p.

Lator László: A pálya változásai. [Nemes Nagy Ágnes összegyűjtött versei.] = Népszabadság, 1995. október 7. Könyvszemle, 3. p,

Lengyel Balázs: Élet és halál. Dokumentumok Szerb Antal, Halász Gábor és Sárközi György történetéről. = Élet és Irodalom, 1995. 12. sz. 5. p.

Lengyel Balázs: Két Róma. Emlékezés, 1948–1993. = L. B.: Két Róma. Esszék. Bp., 1995, Balassi Kiadó. 7–39. p.

Lengyel Balázs: Pályakép külföldieknek. Nemes Nagy Ágnes angol nyelvű kötetéhez. = L. B.: Két Róma. Esszék. Bp., 1995, Balassi Kiadó. 67–71. p.

Lukácsy András: A titok megmarad. [A tünékeny alma.] = Magyar Hírlap, 1995. szeptember 2. Ahogy tetszik melléklet.

Márványi Judit: A „Ház a hegyoldalon” Nemes Nagy Ágnes mitológiájában. = Orpheus, 1995/1996. 97–108. p.

Mohás Lívia: Viking. = Orpheus, 1995/1996. 209–212. p.

Olasz Sándor: Newton almája. Nemes Nagy Ágnes „tűnődései” a modern költői nyelvről. = Orpheus, 1995/1996. 230–238. p.

Szunyogh Szabolcs [Vitavezető]: Ön hogyan tanítaná Nemes Nagy Ágnes költészetét? [Kerekasztal-beszélgetés.] = Köznevelés, 1995. 34. sz. 10–12.

Polcz Alaine: Három anagramma. = Orpheus, 1995/1996. 178–184. p.

Poszler György: Objektív líra – szubjektív mítosz. Nemes Nagy Ágnesről – konzervatív kommentár. = Orpheus, 1995/1996. 288–316. p.

Rónay László: A valóság mögöttese. Nemes Nagy Ágnes prózájáról. = Orpheus, 1995/1996. 249–254. p.

Schein Gábor: Balaton. Nemes Nagy Ágnes költészetéről, 1950–1957. = Kortárs, 1995. 3. sz. 5–24. p.

Schein Gábor: Nemes Nagy Ágnes költészete. [A szerző ismerteti kötetét.] = Könyvvilág, 1995. 5. sz. 9. p.

Schein Gábor: Nemes Nagy Ágnes költészete. Bp., 1995, Belvárosi Könyvkiadó. 143 p.

Schein Gábor: Nemes Nagy Ágnes költészetének fogadtatása. = Orpheus, 1995/1996. 15–30. p.

Schein Gábor: Nemes Nagy Ágnes összes versei. = Népszabadság, 1995. december 11.

Simon Balázs: Ekhnáton és a Szent. = Orpheus, 1995/1996. 85–96. p.

Szabó Magda: Ekhnáton arcai. = Élet és Irodalom, 1995. június 2. 22. sz. 4. p.

Lengyel Balázs [Közreadja]: Cs. S László, Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs leveleiből. = Orpheus, 19905/1996. 153–176. p.

Szabó Magda: Sztélé. = Orpheus, 1995/1996. 318–325. p.

Széchenyi Ágnes: A távozó közeledése. [Nemes Nagy Ágnes összegyűjtött versei.] = Magyar Hírlap, 1995. június 3. Ahogy tetszik melléklet, 6. p.

Széles Klára: „Ág a fagyban.” Nemes Nagy Ágnes költészetéről. = Sz. K.: A létté vált hiány. Esszék, tanulmányok mai irodalmunkról. Miskolc, 1995, Felsőmagyarország Kiadó. 45–52. p.

Szepesi Attila: Sárga lepkék. = Orpheus, 1995/1996. 219–222. p.

Szitányi György: Középütt, maszkban s nélküle. = Orpheus, 1995/1996. 278–284. p.

Tamás Ferenc: „Kimondani, s elrejteni.” Létélmény és módszer Nemes Nagy Ágnes költészetében. A Paradicsomkert tanulságai. = Orpheus, 1995/1996. 53–72. p.

Tandori Dezső: A magam mindenkori és nem változó „Nemes Nagy Ágnes-képe.” = Orpheus, 1995/1996. 9–14. p.

Tarbay Ede: Rétegek. = Orpheus, 1995/1996. 256–262. p.

Varga Domokos: Foszló partok, omló határok. = Orpheus, 1995/1996. 263–268. p.

Wirth Imre: Könyvheti oktáv. Nemes Nagy Ágnes összegyűjtött versei. = Élet és Irodalom, 1995. június 2. (22.) 11. p.

Wirth Imre: Könyvheti oktáv. = Élet és Irodalom, 1995. június 2. 22. 11. p.

Schein Gábor: Nemes Nagy Ágnes költészete. = Élet és Irodalom, 1995. június 2. 22. 11. p.

Lengyel Balázs–Domokos Mátyás (Vál., szerk., összeáll.): Erkölcs és rémület között. In memoriam Nemes Nagy Ágnes. Bp., 1996, Nap Kiadó. 399 p.

Albert Zsuzsa: Legenda Nemes Nagy Ágnesről. = Tiszatáj, 1996. 6. sz. 23–31. p.

Határ Győző: Hologram Nemes Nagy Ágnesről. = Holmi, 1996. 4. sz. 628–635. p.

Jókai Anna: Ágnes ravatalánál. = J. A.: Perc-emberkék dáridója. Bp., 1996, Belvárosi Könyvkiadó. 194–199. p.

Kenyeres Zoltán: Nemes Nagy Ágnes összegyűjtött versei. = Vigilia, 1996. 2. sz. 155. p.

Kiss Antal: A tünékeny alma. = Vigilia, 1996. 1. sz. 74. p.

Lator László: Kinek mi jut eszébe. [A „Vihar” című vers elemzése.] = Mozgó világ, 1996. 8. sz. 104–108. p.

Lengyel Balázs: Erkölcs és rémület között. = Népszabadság, 1996. július 1. 35. p.

Lengyel Balázs: Kedvez-e korunk a kritikai kiadásnak? = Lyukasóra, 1996. 5. sz. 8–9. p.

Magyar Éva: A jelenlét versei. = Liget, 1996. 8. sz. 72–79. p.

Mándli Zsuzsa: Nemes hagyaték. = Kurír, 1996. január 3. Melléklet.

Márványi Judit: A „Ház a hegyoldalban.” Nemes Nagy Ágnes mitológiájában. = M. J.: Arcok fényben és sötétben. Tanulmányok írókról, művekről. Bp., 1996, Pesti Szalon Könyvkiadó. 165–180. p.

Márványi Judit: Nemes Nagy Ágnes gyermekversei. = M. J.: Arcok fényben és sötétben. Tanulmányok írókról, művekről. Bp., 1996, Pesti Szalon Könyvkiadó. 158–164. p.

Reményi József Tamás: Nyári éj. = Reményi József Tamás–Tarján Tamás: Magyar irodalom, 1945–1995. Műelemzések. Bp., 1996, Corvina. 47–50. p.

Rónay László: In memoriam Nemes Nagy Ágnes. = Magyar Napló, 1996. 7–8. sz. 54–55. p.

Tüskés Tibor: Könyvmoly. Villámszaggatta táj. = Lyukasóra, 1996. 1. sz. 28–29. p.

Szűcs Terézia: Mi és a Nap. Nemes Nagy Ágnes: Ekhnáton – Martin Buber: Én és te. = Pannonhalmi Szemle, 1996. 3. sz. 107–115. p.

Szűcs Terézia: The tree of Orpheus. Rilke – Keyes – Nemes Nagy. = The anachronist. 1996. 15–24. p.

Valachi Anna: A hegyi költőnő. [Erkölcs és rémület között.] = Népszava, 1996. június 13. 12. p.

Varga Mátyás: Időtlenség a mulandóságban. Nemes Nagy Ágnes költészetének ismeretelméleti problémafölvetéséről. = Pannonhalmi Szemle, 1996. 3. sz. 92–106. p.

Zágoni Erzsébet: A költőnő üzeni: meg kell tanulni cselekvően létezni. Nemes Nagy Ágnes nevét viseli a fehérvári leánykollégium. = Fejér Megyei Hírlap, 1996. január 27. 7. p.

Zimáné Lengyel Vera: Nemes Nagy Ágnes. Válogatott bibliográfia. [Bp., 1996.], Új Kilátó Irodalompártoló Egyesület. 48 p.

Zsoldos Sándor: Tünékeny-e a költészet? = Magyar Napló, 1996. 7–8. sz. 57. p.

Alföldy Jenő: A létezés ihlete. = Olasz Sándor(Szerk.): Orpheus panasza. Pályaképek Balassitól Nagy Lászlóig. Bp., 1997, Helikon Kiadó. 246–255. p.

Ambrus Attila: Egy elfelejtett Nemes Nagy-versről. [Falevél-szárak.] = Bárka, 1997, 1–4. sz. 96–97. p.

Bakonyi István: Nemes Nagy Ágnes költészete. [Schein Gábor könyvéről.] = Pannon Tükör, 1997. 4. sz. 71. p.

Bozó Zsuzsanna: Között. Barangolások Nemes Nagy Ágnes költői világában. = Irodalomtörténet, 1997. 1–2. sz. 276–284. p.

Ferencz Győző: A vers sorsa. Hetvenöt éve született Nemes Nagy Ágnes. = Népszabadság, 1997. január 3.

Ferencz Győző: A teremtés konstrukciója. [Ekhnáton jegyzeteiből.] = F. Gy.: A költészet mechanikája. Bp., 1997, Nemzeti Tankönyvkiadó. 189–205. p.

Gergely Ágnes: Cowboy-emlék. = Kritika, 1997.10. sz. 47. p.

K. E.: Nagy költőre emlékezünk. = Hegyvidék, 1997. február 12. 4. p.

Magyar Éva: Egy pár-beszéd rétegei. Schein Gábor: Nemes Nagy Ágnes költészete. = Jelenkor, 1997. 7–8. sz. 787–791. p.

Magyar Éva: Sírásaink. = Liget, 1997. 6. sz.19–31. p.

Petőcz András: Ház a hegyoldalon. = P. A.: Idegenként Európában. Esszék, prózák, kritikák. Bp., 1997, Orpheusz Kiadó. 151–152. p.

Rónay László: Nemes Nagy Ágnes magatartásáról. = R. L.: Mítosz és emlékezet. Esszék, tanulmányok századunk magyar irodalmából. Bp., 1997, Vigilia. 180–188. p.

Rónay László: A valóság mögöttese. Nemes Nagy Ágnes prózája. = R. L.: Mítosz és emlékezet. Esszék, tanulmányok századunk magyar irodalmából. Bp., 1997, Vigilia. 189–195. p.

Szűcs Terézia: Merre van a Báthory utca? [Bors néni könyve.] = Pannonhalmi Szemle, 1997. 4. sz. 117–119. p.

Alföldy Jenő: Modern elégia. [A „Balaton” című vers elemzése.] = Somogy, 1998. 3. sz. 246–251. p.

Ambrus Attila: Egy elfelejtett Nemes Nagy-versről [ Falevél-szárak.] = Üzenet (Szabadka), 1998. 12. sz. 85. p.

Honti Mária: „Óhajtozás Isten után.” A hit és a megbocsátás Nemes Nagy Ágnes verseiben. = Irodalomismeret, 1998. 3–4. sz. 60–68. p.

Honti Mária: A „szó és szótlanság” költője. Nemes Nagy Ágnes verseiről. = Sipos Lajos (Szerk.): Irodalomtanítás az ezredfordulón. Celldömölk, 1998, Pauz–Westermann, 756–769. p.

Horváth Ida: Nemes Nagy Ágnes világképe. = Üzenet (Szabadka), 1998. 12. sz. 89. p.

Jánosy István: „Én istenem, te szép híves patak.” Nemes Nagy Ágnes kiáltása Istenhez. = J. I.: Hallottad a szót? Bp., 1998, Magyar Írókamara. 213–217. p.

Lengyel Balázs: Egy poétikai módszer alakulása. [A „Balaton” című vers elemzése.] = Somogy, 1998. 3. sz. 243–245. p.

Lengyel Balázs: Jegyzetek Nemes Nagy Ágnes írásához. = Holmi, 1998. 4. sz. 460–462. p.

Martin Iringó: Nemes vírusok. [Ház a hegyoldalon.] = Új Holnap, 1998. 5. sz. 97–101. p.

Szitás Erzsébet: Erkölcs és rémület között. [Az „Alázat” című vers elemzése.] = Jelenkor, 1998. 7–8. sz. 752–757. p.

Nemes Nagy Ágnes: Megkezdett beszélgetés Töttössy Beatricével. = Jelenkor, 1998/7–8. 737–751. p.

Lengyel Balázs: Az élet aranyfája. Megjegyzések egy Nemes Nagy Ágnes-vers elemzéséről. = Jelenkor, 1998. 10. sz. 1100–1104. p.

Toma Viktória: Nemes Nagy Ágnes világképe avagy egy gondolat nyakáról. = Üzenet (Szabadka), 1998. 12. sz. 83–84. p.

Schein Gábor: Poétikai kísérlet az Újhold költészetében. Bp., 1998, Universitas. 310 p.

Honti Mária: „Óhajtozás Isten után.” A hit és a megbocsátás Nemes Nagy Ágnes verseiben. (1–2.) = Irodalomismeret, 1999. 1–2., 3–4 sz. 131–139., 60–68. p.

Major Ottó: In memoriam Nemes Nagy Ágnes. [Nekrológ.] = CET, 1999. 5. sz. 47–48. p.

Mészáros Sándor: A Babits-minta. [A hegyi költő.] = Élet és Irodalom, 1999. február 12. 12. p.

Mikó Krisztina: Az esszé: logika. Az esszéíró Nemes Nagy Ágnes. = Kortárs, 1999. 1. sz. 46–54. p.

Nagy Emőke: A szív titkai. [Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs.] = Nők Lapja, 1999. április 14. (15.) 37–38. p.

Erkölcs és rémület között. In memoriam Nemes Nagy Ágnes. (Sajtó alá rend.: Lengyel Balázs, Domokos Mátyás) Bp., 1999, Nap Kiadó. 399 p.

Kelecsényi László: Beszédes pálmaágak. Egy barátság rejtőző dokumentumai. = Holmi, 1999. 11. 1433–1437. p.

Poszler György: A hegyi költőnő. „Matrózblúzos hűségeskü” – tételekben elbeszélve. = Liget, 2000. 4. 33-39. p.

Tamás Ferenc: „Ettél citromalmát?” Nemes Nagy Ágnes verséről. = Kortárs, 2000. 4. 93–98. p. [Mesterházi Mónika hozzászólásával.]

Honti Mária: A „tűnődő pallos”. (1–2.) = Holmi, 2000. 3, 4. 294–307, 423–437. p. (Nemes Nagy Ágnes: Három történet.)

Pomogáts Béla: Nemes Nagy Ágnes két verse a költészetről. = Alföld, 2000. 9. 76–83. p.

Buda Attila: Kettős arckép – példázat a hűségről. A nyolcvan éve született és tíz éve meghalt Nemes Nagy Ágnes emlékére. = Palócföld, 2001. 5. 452–457. p.

Géher István: Egy felkiáltó gondolatjel: az elnémítás kottajele. = Liget, 2001. 4. 48–53. p. Nemes Nagy Ágnesről.

Lengyel Balázs: Költői játékok. = Új Dunatáj, 2001. 4. 44-49. p.

Dobszay Ambrus: Nemes Nagy Ágnes gyermek- és felnőtt költészetének kapcsolata. = Irodalomtörténeti Közlemények, 2002. 5-6. 558-567. p.

Schein Gábor: Szent Anzelm festője. Egy pásztortalan teve és a 64-es számú hattyú. = Alföld, 2002. 2. 78-84. p.

Lehóczky Ágnes: A famotívum Nemes Nagy Ágnes költészetében. = Irodalomtörténet, 2002. 1. 118-142. p.

Visky András: Nyelv és Isten-élmény. Nemes Nagy Ágnes és a protestáns retorikai hagyomány. = Korunk, 2003. 3. 116-121. p.

Angyalosi Gergely: A szellem jelen van. Nemes Nagy Ágnes: Az élők mértana. = Élet és Irodalom, 2004. július 23. 25. p.

Balogh Tamás: „egy regényt is írtam akkoriban.” Nemes Nagy Ágnes kiadatlan regénye. = Tiszatáj, 2004. 12. 34-35. p.

A szakirodalmat összeállította Buda Attila.

 

Fotók

Borítók