Nádas Péter

Digitalizált művek

List of works displays the list of the independent works of the author from the database of Digital Literary Academy in alphabetic order. After the title we show the date and place of first publishing.

List of books display the list of published and digitalized tomes by the date of first publishing.

Keresés a művekben

/ oldal
Keresés szűrése

Életrajz

Nádas Péter (1942–)

Budapesten született 1942. október 14-én. Édesanyja Tauber Klára, munkás, édesapja, Nádas László, telefonműszerész. 1944. október 15-e, a nyilas hatalomátvétel után édesanyja hamis papírokkal Bácskába, majd Újvidékre menekül fiukkal, de az ostrom előtt közvetlenül visszatérnek a fővárosba. Apja, testvéreivel és egy barátjukkal egy újpesti-rakparti pincében befalazza magát, ahol hamis papírokat gyártanak és röplapokat nyomtatnak. Nádas Péter az ostromot édesanyjával nagybátyja, Aranyossi Pál újságíró lakásában vészeli át, más, hamis papírokkal menekített gyerekek és felnőttek között. A házat bombatalálat éri.

Budapest felszabadulása után visszaköltöznek Pozsonyi úti lakásukba. Nádas László a Jóvátételi Hivatal vezető beosztású munkatársa, Nádas Klára a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének budapesti titkára lesz. 1948. augusztus 24-én megszületik Péter öccse, Pál, akivel együtt néhány nap múlva a Pozsonyi úti református templomban megkeresztelik. Nádas 1948-tól a Sziget utcai elemi iskolába jár. 1950-től a Szabadság-hegyen laknak, a Diana utcai általános iskola tanulója. 1953-ban édesapját, aki már a Postaügyi Minisztérium főosztályvezetője, sikkasztás gyanújával felfüggesztik állásából, eljárás indul ellene. Az eljárást néhány hónap múlva bizonyítékok hiányában megszüntetik, de alacsonyabb beosztásban, a Belvárosi Távbeszélő Üzem igazgatójaként dolgozik tovább.

Édesanyja 1955. május 15-én hosszú betegség után meghal. Ugyanennek az évnek a nyarán Nádas Péter is megbetegszik, agyhártyagyulladással kezelik a László Kórházban. Ezt a diagnózist később vitatják. Kórházból való távozása után azonban visszatér magas láza és eszméletvesztése; a Tűzoltó utcai gyermekklinikán ápolják, s csak hónapok múlva gyógyul fel. 1956 őszén megkezdi tanulmányait a Petrik Lajos Vegyipari Technikumban.

1956 októberében édesapját a Munkástanács megfosztja állásától, majd egy névtelen telefonáló megfenyegeti, hogy lakásáról is elhurcolják. A két fiúval elmenekül a Szabadság-hegyi lakásból. 1957-től a Pozsonyi úton laknak. Apját a munkaügyi bíróság végleg fölmenti minden vád alól. Néhány nappal a végzés kézhezvétele után, 1958. április 15-én önkezével vet véget életének. A két fiú gyámja Aranyossi Magda lesz. Nádas Péter Aranyossiék Lenin körúti lakásába költözik, Pál intézetbe kerül.

1958 nyarán, tizenhat évesen megszakítja tanulmányait. Ősztől fényképész szakmunkástanuló. 1961 tavaszán szakmunkásvizsgát tesz le, szeptembertől a Nők Lapja szerkesztőségében fotóriporter-gyakornokként dolgozik. Megismerkedik Salamon Magda újságíróval, akivel 1962 márciusától együtt él. Pesterzsébeten laknak. Itt írja A Biblia című elbeszélését, amelyet 1962 karácsony másodnapján fejez be. Elvégzi a MÚOSZ kétéves újságíró-iskoláját. 1963 és 1965 között katonai szolgálatát teljesíti Budapesten. Leszerelése után a Pest Megyei Hírlap munkatársa. Előbb fotóriporterként, majd néhány hónap múlva újságíróként dolgozik.

1967-ben jelenik meg A Biblia című első kötete. Esti gimnáziumba jár, kétszer kezdi el, kétszer hagyja abba. 1965 és 1967 között elvégzi a Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetemének filozófia szakát, de nem tesz államvizsgát.

1968 nyarán Kisorosziba költözik, ahol szobát bérel. Itt írja a Leírás novelláit és szövegeit. 1969-ben otthagyja újságírói állását. Kisorosziban írja Egy családregény vége című regényét is, amelyet 1972 augusztusában fejez be, s amelyet csak 1977-ben ad ki a Szépirodalmi Könyvkiadó. 1972 szeptemberében három hónapos ösztöndíjjal az NDK-ba, Kelet-Berlinbe utazik. 1973 őszén és 1974 őszén visszatér Berlinbe, a Humboldt Egyetemen a századforduló történetével foglalkozó előadásokat hallgat, illetve a Staatsbibliothekban olvas. 1973 nyarától az Emlékiratok könyve első változatán dolgozik. A kéziratot 1974 tavaszán megsemmisíti, s néhány hónap múlva kezdi írni a regénynek azt a változatát, amelyet ismerünk.

1974 és 1979 között a Gyermekünk című pedagógiai folyóiratnál dolgozik olvasószerkesztőként. A kisoroszi szőlőhegyen telket vásárol, és 1974 őszére tizenkét négyzetméteres faházat állítanak fel rajta, ahol tovább dolgozik regényén. 1979-ben feladja állását, csak a regénynek szenteli idejét. Ugyanebben az évben költöznek be Salamon Magdával Tárnok utcai lakásukba. Szikora János rendezésében a győri Kisfaludy Színház 1980 szeptemberében próbálni kezdi Takarítás című darabját, s ugyanekkor lektorként a színházhoz szerződik.

1981 januárjától 1982 februárjáig a DAAD ösztöndíjával Nyugat-Berlinben él, ahol tovább dolgozik regényén. Távolléte alatt felépül az a faházhoz csatlakozó kis szoba, amelyben a következő két évben tovább írja a regényt. Kisoroszi házát 1983-ban eladják, megvásárolják a gombosszegi házat, és 1984 májusában elköltöznek. 1984 májusa és 1984 októbere között Gombosszegen építkezések folynak, eközben írja Hazatérés című esszéjét, majd a felújított házban folytatja a munkát a regényen.

1985 tavaszán József Attila-díjjal tüntetik ki. 1985. április 15-én fejezi be az Emlékiratok könyvét. Ugyanezen a nyáron Párhuzamos történetek című regényén kezd dolgozni, ezt a munkát időközben többször megszakítja. 1986-ban Salamon János felkérésére megírja Mélabú című esszéjét. 1987 februárjának első napjaitól 1988 februárjának utolsó napjáig megírja Évkönyv című könyvét.

1989 áprilisának utolsó napjaiban svéd barátjával, Richard Swartz-cal, valóra váltják tervüket, és négy napon át beszélgetnek egy magnetofon mellett. A német nyelvű beszélgetés szövege a Párbeszéd című könyvük alapanyaga lesz. 1989-ben, a Fidesz-Akadémia felkérésére dolgozni kezd egy előadáson, amelynek Az égi és a földi szerelemről címet adja, az előadás szeptember 26-án hangzik el, de utána is továbbírja és könyvvé alakítja. 1989 és 1990 között a Magyar Napló állandó munkatársa.

1990. február 23-án összeházasodik Salamon Magdával. 1990 májusának első napjaiban az Európai Műfordító Kollégium vendégeként, német fordítójával, Hildegard Groschéval az Emlékiratok könyve fordításán dolgozik. 1991 tavaszán német kiadója, a Rowohlt Verlag meghívására Berlinbe utazik, ahol a Literarisches Colloquium wannseei házában ismét együtt dolgozik fordítójával a regény német fordításán. Szeptemberben, néhány héttel a könyv megjelenése után németországi felolvasókörútra megy. 1992. március 15-én megkapja a Kossuth-díjat. Áprilisban második németországi felolvasókörútjára megy, amelynek utolsó állomásán, Bécsben, május 5-én átveszi az Österreichischer Staatspreis für Europäische Literatur kitüntetést. November 29-én a Reden über Deutschland című sorozat keretében előadást tart a müncheni Kammerspielében. 1993. március 23-án előadást tart a Deutsche Bankban. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választják.

1993. április 28-án infarktussal a budapesti Szent János Kórházba szállítják, ahol reanimálják. Két nap múlva átszállítják az Ér- és Szívsebészeti Klinikára, dr. Szathmáry Lászlóhoz, ahol május 3-án koszorúér angioplasztikai beavatkozást végeznek, s ezt december 13-án megismétlik. Felépülése után ismét a Párhuzamos történetek című regényén dolgozik. 1994 októberében egy hónapig egy München melletti klinikán gyógykezelik. 1995. március 24-én Lipcsében átveszi a Leipziger Buchpreis für Europäische Verständigung kitüntetést. Szeptemberben, az Évkönyv német fordításának megjelenése után harmadik felolvasókörútjára megy Németországba és Svájcba.

1998-ban az Emlékiratok könyve megkapja Franciaországban az év legjobb idegen nyelvű könyvének járó díjat (Le Meilleur Livre Étranger, 1998). Az 1999-es Frankfurti Könyvvásárra a Rowohlt zsebkönyvsorozatában (rororo) 8 kötetben megjelenteti Nádas Péter válogatott műveit.

2002-ben több magyarországi és németországi irodalmi fórum megünnepelte 60. születésnapját.

2003 őszén Prágában átvette a Franz Kafka-díjat. A budapesti Mai Manó Házban (Magyar Fotográfusok Háza) Egy vadkörtefa címmel fotókiállítást rendeztek képeiből (2003. október 28–november 27.). A berlini Kicken Galériában 2004 januárjában ugyancsak kiállítást rendeztek fotóiból.

2004-ben a hollandiai magyar évad egyik legsikeresebb rendezvénye Nádas fotókiállítása volt Hágában.

2005 őszén megjelent Párhuzamos történetek című könyve, három kötetben. A könyvön kisebb megszakításokkal tizennyolc éven át dolgozott.

2005 novemberében Pro Urbe Budapest díjat vett át „kortárs íróként a hazai és nemzetközi irodalmi életben betöltött szerepe elismeréseként”.

2006 januárjában Márai-díjat kapott „a 2005-ös év kiugró sikeréért, nagyjelentőségű regénytrilógiájáért, a Párhuzamos történetekért”.

2006 júniusában a Berlini Művészeti Akadémia tagjai közé választották.

2010: Budapest díszpolgára. Szirénének című művéért 2010 novemberében neki ítélték Az Évad Legjobb Magyar Drámája díjat. A darab a Ruhr 2010 Fesztivál felkérésére íródott, először németül mutatták be.

2012-ben megkapta a Brücke Berlin-díjat (német fordítójával, Christina Virághgal) és a Südwestrundfunk (SWR) német közszolgálati rádió Legjobb Könyvek Listája nevű irodalmi díját a Párhuzamos történetek című regényért. Ugyanebben az évben megjelent a Párhuzamos olvasókönyv, amely a háromkötetes regény függelékének is felfogható: rávilágít néhány kérdésre, amely a szerzőt az írás közben foglalkoztatta (tehát egyfajta munkanapló), emellett jegyzeteket, képeket, dokumentumokat, esszéket (Nádas és mások tollából), interjút közöl a regénnyel kapcsolatban.

Svájcban fotóiból kiállítás nyílt: Zug, Kunsthaus, 2012. szept. 1–nov. 25.

Fontosabb díjak, elismerések:

1978 – Füst Milán-jutalom

1980 – a Mikes Kelemen Kör díja

1981–1982 DAAD-ösztöndíj

1985 – József Attila-díj

1986 – Örley-díj

1986 – Az Év Könyve-jutalom

1988 – Déry Tibor-jutalom

1989 – A Magyar Művészetért Díj

1990 – Krúdy Gyula-díj (Soros Alapítvány)

1992 – Kossuth-díj

1992 – Österreichischer Staatspreis für Europäische Literatur (Bécs)

1995 – Leipziger Buchpreis für Europäische Verständigung

1998 – Vilenica-díj (Szlovén Írószövetség)

1998 – az év legjobb idegen nyelvű könyvének díja Franciaországban (Prix du Meilleur Livre Étranger)

1999 – Nagy Imre-emlékplakett

2001 – a Soros Alapítvány nagydíja

2003 – Franz Kafka-díj (Prága)

2005 – Pro Urbe Budapest-díj

2006 – Márai Sándor-díj

2006 – Palládium-díj

2006 – Üveggolyó-díj (Írók Boltja)

2007 – a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat)

2010 – Az Évad Legjobb Magyar Drámája-díj (Szirénének)

2012 – Brücke Berlin-díj

2012 – Legjobb Könyvek Listája (Südwestrundfunk német közszolgálati rádió)

2013 – Südwestrundfunk (SWR) német közszolgálati rádió irodalmi díja

2014 – a Reinhold és Carmen Würth Alapítvány irodalmi díja

2015 – Szép Ernő-díj

 

Az életrajzot Balassa Péter írta, kiegészítette Schiller Erzsébet.

 

Bibliográfia

Önálló kötetek

A biblia. Két elbeszélés. Bp. 1967. Szépirodalmi.

Kulcskereső játék. Elbeszélések, novellák. Bp. 1969. Szépirodalmi, 268 p.

Egy családregény vége. Regény. Bp. 1977. Szépirodalmi, 232 p. = 1981. Szépirodalmi. = Pécs. 1993. Jelenkor. = Pécs. 1999. Jelenkor. = Pécs. 2001. Jelenkor. = Pécs. 2005. Jelenkor. = Pécs. 2012. Jelenkor.

Leírás. Novellák. Bp. 1979. Szépirodalmi, 220 p.

Színtér. Drámák. Bp. 1982. Magvető, 312 p.

Nézőtér. Kritikák, tanulmányok. Bp. 1983. Magvető, 192 p. (JAK-füzetek 5.)

Emlékiratok könyve. Regény. Bp. 1986. Szépirodalmi, 544 p. = 2., jav. kiad. Pécs. 1994. Jelenkor. = Pécs. 1998. Jelenkor. = Pécs. 2003. Jelenkor. = Pécs. 2012. Jelenkor.

Játéktér. Esszék. Bp. 1988. Szépirodalmi, 120 p.

A Biblia és más régi történetek. Válogatott novellák. Bp. 1988. Szépirodalmi, 314 p.

Évkönyv: Ezerkilencszáznyolcvanhét, ezerkilencszáznyolcvannyolc. Esszéregény. Bp. 1989. Szépirodalmi, 350 p. = Évkönyv. Pécs. 2000. Jelenkor. = Pécs. 2012. Jelenkor.

Az égi és a földi szerelemről. Esszé. Bp. 1991. Szépirodalmi, 160 p.

Nádas Péter – Richard Swartz: Párbeszéd. Négy nap ezerkilencszáznyolcvankilencben. Dialógus. Pécs. 1992. Jelenkor, 200 p. = 2., jav. kiad. Pécs. 1997. Jelenkor. = Pécs. 2008. Jelenkor.

Talált cetli és más elegyes írások. Riportok, jegyzetek, naplók, kiállítási megnyitók, halotti beszédek, köszöntő szavak, elemző feljegyzések. Pécs. 1992. [1996.] Jelenkor. = 2., bőv. kiad. Pécs. 2000. Jelenkor.

Esszék. Pécs. 1995. Jelenkor. = 2., jav., bőv. kiad. Pécs. 2001. Jelenkor.

Vonulás. Két filmnovella. Pécs. 1995. Jelenkor. = 2., jav. kiad. Pécs. 2001. Jelenkor.

Drámák. Pécs. 1996. Jelenkor.

Minotaurus. Válogatott elbeszélések. Pécs. 1997. Jelenkor. = Pécs. 2005. Jelenkor.

Kritikák. Pécs. 1999. Jelenkor, 272 p.

Valamennyi fény. Fotóalbum. Bp. 1999. Magvető.

Saját halál. Elbeszélés. Pécs. 2004. Jelenkor. (A szerző 163 fotójával.)

Párhuzamos történetek I–III. [I. A néma tartomány. II. Az éjszaka legmélyén. III. A szabadság lélegzete.] Pécs. 2005. Jelenkor, 1520 p. = 2. jav. kiad. Pécs. 2012. Jelenkor.

Hátországi napló. Pécs. 2006. Jelenkor, 256 p.

Szirénének. Színmű. Pécs. 2010. Jelenkor, 112 p.

Fantasztikus utazáson. Esszék. Pécs. 2011. Jelenkor, 136 p.

Párhuzamos olvasókönyv. Társszerzők: Christina Virágh, Bán Zsófia, Németh Gábor, Darabos Enikő, Radics Viktória, Markója Csilla. 2012. Pécs. Jelenkor, 285 p.

Az élet sója. Budapest. 2016. Jelenkor, 116 p.

Hangoskönyvek

Saját halál. (A szerző előadásában; rendező: Magos György.) Budapest. 2008. Mojzer Kiadó; Kossuth Kiadó, 2 CD; 116 perc

Parallel Stories. [Párhuzamos történetek.] (Előadó: Arthur Morey.) Grand Haven (Michigan, USA). 2012. Brilliance Audio, MP3 CD; 59 óra

Idegen nyelven megjelent önálló kötetek

Egy családregény vége

német

Ende eines Familienromans. (Ford. Hans–Henning Paetzke.) Frankfurt am Main. 1979. Suhrkamp.

Ende eines Familienromans. (Ford. Hildegard Grosche.) Reinbek. 1993. Rowohlt; Reinbek. 1998. Rowohlt; Reinbek. 1999. Rowohlt.

svéd

Slutet på en familjeroman. (Ford. Maria Ortman.) Bromma. 1979. Fripress.

norvég

Slutten på en familieroman. (Ford. Maria Lund.) Oslo. 1980. Gyldendal Norsk.

lengyel

Koniec pewnej sagi rodzinnej. (Ford. Stefan Peksa.) Warszawa. 1983. PIW.

szerb–horvát

Kraj jednog porodičnog romana. (Ford. Stevan Martinovic.) Sarajevo. 1987. Veselin Maslesa.

holland

Einde van een Familienroman. (Ford. Henry Kammer.) Amsterdam. 1989. Van Gennep.

dán

Slutningen på en familieroman. (Ford. Péter Eszterhás.) Århus. 1989. Husets; København. 1996. Munksgaard/Rosinante.

észt

Ühe perekonnaromaani lõpp. (Ford. Leidi Veskis.) Tallinn. 1990. Eesti Raamat.

lett

Kada gimenes romana beigas. (Ford. Laima Zihare.) Riga. 1991. Liesma.

francia

La fin d’un roman de famille. (Ford. Georges Kassai.) Paris. 1991. Plon; Paris. 1994. Plon.

angol

The End of a Family Story. (Ford. Imre Goldstein.) New York. 1998. Farrar, Straus and Giroux; London. 1998. Johnatan Cape; New York. 2000. Penguin Books; London. 2000. Vintage.

szlovák

Koniec rodinnej ságy. (Ford. Katarina Králová.) Bratislava. 1999. Kalligram.

szlovén

Konec družinskega romana. (Ford. Jože Hradil.) Murska Sobota. 1999. Pomurska Založba.

spanyol

El final de una saga. (Ford. Adan Kovacsics.) Barcelona. 1999. Muchnik.

finn

Erään sukuromaanin loppu. (Ford. Hannu Launonnen.) Helsinki. 2000. Tammi.

román

Sfîrşitul unui roman de familie. (Ford. Anamaria Pop.) Bucureşti. 2001. Polirom.

orosz

Konyec szemejnovo romana. (Ford. E. Malihina.) Moszkva. 2004. Tri kvadrata.

Esszék

német

Heimkehr. (Ford. Hildegard Grosche.) Berlin. 1992. Rowohlt; (Ford. Zsuzsanna Gahse, Hildegard Grosche, Krisztina Koenen, Laszlo Kornitzer, Terézia Mora, Kristin Schwamm, Wolfgang Stettin, Christina Viragh.) Reinbek. 1999. Rowohlt.

Freiheitsübungen. (Ford. Ruth Futaky, Zsuzsanna Gahse, Laszlo Kornitzer, Ilma Rakusa.) Berlin. 2004. Berlin Verlag.

In der Dunkelkammer des Schreibens: Übergänge zwischen Text, Bild und Denken. [Az írás sötétkamrájában.] (Ford. Christina Viragh.) Wädenswil. 2012. Nimbus. 214 p.

Schattengeschichte - Lichtgeschichte. [Árnyéktörténet – fénytörténet.] Wädenswil. 2012. Nimbus. 316 p.

Arbor mundi. (Ford. Heinrich Eisterer, Heike Flemming, Zsuzsanna Gahse, Hildegard Grosche, Nádas Péter, Ingrid Krüger, Laszlo Kornitzer.) Wädenswil. 2012. Nimbus. 199 p.

holland

Terugkeer. (Ford. Henry Kammer.) Amsterdam. 1993. Van Gennep.

szlovák

Hamlet je slobodny. (Ford. Peter Kovač.) Bratislava. 1999. Kalligram.

angol

Our Poor, Poor Sascha Anderson. (Ford. Ivan Sanders.) Common Knowledge (Duke University Press), Fall 2002.

Occluded pain. (Ford. Tim Wilkinson.) Common Knowledge (Duke University Press), Spring 2003.

Coming home. (Ford. Tim Wilkinson.) Common Knowledge (Duke University Press), Winter 2003.

Dialogical introduction. (Ford. Tim Wilkinson.) Common Knowledge (Duke University Press), Winter 2004.

In Memoriam Susan Sontag. (Ford. Tim Wilkinson.) Common Knowledge (Duke University Press), Fall 2005.

The Citizen of the World and the Buck Goat. (Ford. Tim Wilkinson.) Common Knowledge (Duke University Press), Winter 2005.

orosz

Trenyingi szvobodi. (Ford. J. Guszev, E. Malihina, V. Szereda, E. Sakirova.) Moszkva. 2004. Tri kvadrata.

Emlékiratok könyve

német

Buch der Erinnerung. (Ford. Hildegard Grosche.) Berlin. 1991. Rowohlt; Berlin. 1992. Rowohlt; Frankfurt am Main. 1993. Gutenberg; Reinbek. 1994. Rowohlt; Reinbek. 1999. Rowohlt.

holland

Het boek der herinneringen. (Ford. Henry Kammer.) Amsterdam. 1993. Van Gennep; Amsterdam. 1994. Van Gennep; Amsterdam. 1998. Van Gennep; Amsterdam. 2004. Van Gennep.

svéd

Minnesanteckningarnas bok. (Ford. Ervin Rosenberg.) Stockholm. 1994. Bonnier Alba.

angol

A Book of Memories. (Ford. Ivan Sanders és Imre Goldstein.) New York. 1997. Farrar, Straus and Giroux; London. 1997. Jonathan Cape; New York. 1998. Penguin Books; London. 1999. Vintage.

norvég

Erindringens bok. (Ford. Ove Lund.) Oslo. 1997. Gyldendal Norsk.

dán

Memoirernes bog. (Ford. Péter Eszterhás.) Kobenhavn. 1997. Munksgaard/Rosinante.

francia

Le livre des mémoires. (Ford. Georges Kassai.) Paris. 1998. Plon.

spanyol

Libro del recuerdo. (Ford. Ana Maria de la Fuente.) Barcelona. 1998. Seix Barral.

cseh

Kniha paměti. (Ford. Anna Valentová.) Praha. 1999. Mlada Fronta.

szlovák

Kniha pamätí. (Ford. Juliana Szolnokiová.) Bratislava. 2004. Kalligram.

Drámák

francia

Rencontre. (Ford. Jean-Pierre Thibaudat és Ibolya Virag.) Paris. 1990. Éditions Theatrales.

Ménage. (Ford. Jean-Pierre Thibaudat és Ibolya Virag.) Paris. 1996. Éditions Theatrales.

cseh

Setkáni. (Ford. Estera Sládková.) Praha. 1990. Dilia.

német

Ohne Pause. (Ford. Ilma Rakusa.) Reinbek. 1999. Rowohlt.

angol

Burial. (Ford. Imre Goldstein.) Common Knowledge (Duke University Press), Winter 2002.

Párbeszéd

német

Zwiesprache. (Ford. Christina Viragh.) Berlin. 1994. Rowohlt; Berlin. 2004. Berliner Taschenbuchverlag.

észt

Kahekõne. (Ford. Tiiu Kokla.) Tallinn. 2004. Loomingu Raamatukogu.

Az égi és a földi szerelemről

német

Von der Himmlischen und irdischen Liebe. (Ford. Magda Berg és Dirk Wölfer.) Berlin. 1994. Rowohlt; Reinbek. 1996. Rowohlt; Reinbek. 1999. Rowohlt.

Évkönyv

német

Der Lebensläufer. (Ford. Hildegard Grosche.) Berlin. 1995. Rowohlt; Reinbek. 1998. Rowohlt; Reinbek. 1999. Rowohlt.

holland

De levensloper. (Ford. Rob Visser.) Amsterdam. 1997. Van Gennep.

Szerelem

német

Liebe. (Ford. Christina Viragh.) Berlin. 1996. Rowohlt; Reinbek. 1999. Rowohlt.

lengyel

Miłość. (Ford. Elżbieta Sobolewska.) Izabelin. 1998. Świat literacki.

holland

Lifde. (Ford. Rob Visser.) Amsterdam. 1997. Van Gennep.

francia

Amour. (Ford. Georges Kassai és Gilles Bellamy.) Paris. 2000. Plon.

angol

Love. (Ford. Imre Goldstein.) New York. 2000. Farrar, Straus and Giroux; London. 2001. Jonathan Cape; London. 2002. Vintage.

Minotaurus

német

Minotaurus. (Ford. Hildegard Grosche, Agnes Relle, Christian Polzin, Christina Viragh.) Berlin. 1997. Rowohlt; Reinbek. 1999. Rowohlt.

orosz

Minotaur. Moszkva. 1990. Raduga.

svéd

Minotauros. (Ford. Ervin Rosenberg.) Stockholm. 2003. Bonniers.

cseh

Dům paní Kláry. (Ford. Anna Valentová.) Praha. 2003. Mlada Fronta.

holland

Minotaurus. (Ford. Henry Kammer.) Amsterdam. 2004. Van Gennep.

francia

Minotaure. (Ford. Georges Kassai.) Paris. 2005. Plon.

Vonulás

angol

A Lovely Tale of Photography. (Ford. Imre Goldstein.) Prague. 1999. Twisted Spoon Press.

holland

De prachtige geschiedenis van de fotografie. (Ford. Piroska Rozgonyi és Marcel Bax.) Amsterdam. 1999. Van Gennep.

német

Schöne Geschichte der Fotografie. (Ford. Akos Doma.) Berlin. 2001. Berlin Verlag; Berlin. 2003. Berliner Taschenbuchverlag.

horvát

Divna povijest fotografije. (Ford. Kristina Peternai.) Zágráb. 2005. Fraktura.

Valamennyi fény

német

Etwas Licht. (Ford. Zsuzsanna Gahse.) Göttingen. 1999. Steidl.

holland

Een zweem van licht. (Ford. Rob Visser.) Amsterdam. 1999. Van Gennep.

Saját halál

német

Der eigene Tod. (Ford. Heinrich Eisterer.) Göttingen. 2002. Steidl. [Könyvformában az első megjelenés.]

holland

De eigen dood. (Ford. Rob Visser.) Amsterdam. 2004. Van Gennep.

francia

La mort seul à seul. (Ford. Marc Martin.) Paris. 2004. L’esprit des péninsules.

svéd

Egen död. Rámus. (Ford. Ervin Rosenberg.) 2009.

Rokon lelkek

holland

Zielsverwant / Kindred Spirits. (Ford. Anikó Daróczi, János Salamon, Janey Tucker, Rob Visser.) Amsterdam. 2004. Van Gennep, Fotomuseum Den Haag.

német

Seelenverwandt / Kindred Spirits. (Ford. Zsuzsanna Gahse, Akos Doma, János Salamon.) Berlin. 2005. Nicolai Verlag.

Párhuzamos történetek

angol

Parallel Stories. Ford.: Imre Goldstein. New York. 2011. Farrar, Straus and Giroux.

német

Parallelgeschichten. Ford.: Christina Viragh. Reinbek. 2011. Rowohlt.

Színházi bemutatók

Takarítás

Megírás éve: 1977.

Első megjelenés: Fiatalok rivaldája. Hat színmű. Bp. 1978. Magvető, 229–310. p.

Bemutató: Győri Kisfaludy Színház, Stúdió, 1980. nov. 27.

Későbbi bemutatók:

Róma, 1987

Eger, 1987

József Attila Színház, Stúdió (Budapest), 1990

Hausputz. Dortmund (Németország), Schauspielhaus. (fordító: Ilma Rakusa, rendező: Barbara Schulte)

Temetés

Első megjelenés: Színház, 1980/11., Drámamelléklet.

Bemutató: BME Szkéné Színpada, 1982. márc. 4.

Későbbi bemutatók:

Nyíregyháza, 1989

Szeged, 1990

Zalaegerszeg, 1993

R.S.9. (Budapest), 1994

Bárka Színház, Stúdió, 2009. okt. 17. (rendező: Gergye Krisztián)

Találkozás

Megírás éve: 1979.

Első megjelenés: Jelenkor, 1981/7–8. 633–662. p.

Bemutató: Pesti Színház, 1985. febr. 8.

Későbbi bemutatók:

Bécs, 1988

Riga, 1989

Pécs, 1989

Párizs, 1990

Budapesti Kamaraszínház, Tivoli, 2009. jan. 24. (Vidovszky László zenéjével, rendező: Ilan Eldad)

Bárka Színház, Stúdió, 2009. okt. 9. (rendező: Gergye Krisztián)

Szirénének

Megírás éve: 2010.

Sirenegesang. Mülheim (Németország), Theater Mülheim an der Ruhr, 2010 (fordító: Ilma Rakusa, rendező: Roberto Ciulli)

Katona József Színház, Kamra, 2010. (rendező: Dömötör András)

 

A bibliográfiát összeállította Balassa Péter, kiegészítette Schiller Erzsébet.

 

Szakirodalom

Digitalizált szakirodalom

Balassa Péter: Nádas Péter. Pozsony. 1997. Kalligram, 543 p.

Szakirodalom

Önálló kötetek

Diptychon. Elemzések Esterházy Péter és Nádas Péter műveiről 1986–1988. Szerk.: Balassa Péter. Bp. 1988. Magvető, 37–271. p. (JAK-füzetek 41.)

Nádas Péter bibliográfiája 1961–1994. Gyűjt., összeáll. és szerk.: Baranyai György és Pécsi Gabriella. Pécs–Zalaegerszeg. 1994. Jelenkor – Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 494 p.

Balassa Péter: Nádas Péter. Pozsony. 1997. Kalligram, 543 p.

Bagi Zsolt: A körülírás. (Nádas Péter: Emlékiratok könyve). Pécs. 2005. Jelenkor.

Mihancsik Zsófia: Nincs mennyezet, nincs födém. Beszélgetés Nádas Péterrel. Pécs. 2006. Jelenkor.

Testre szabott élet. Írások Nádas Péter Saját halál és Párhuzamos történetek című műveiről. Bp. 2007. Kijárat.

Periodikumokban, gyűjteményes kötetekben megjelent írások

Fogarassy Miklós: Világosság/sötétség. Nádas Péter prózájáról. Életünk, 1978/2. 147–154. p.

Pályi András: A családregény megírhatatlansága. Kortárs, 1979/2. 319–320. p.

Balassa Péter: Történés, de nem történet. Kommentár Nádas Péter Találkozás című tragédiájához. Jelenkor, 1981/7–8. 629–632. p.

Duró Győző: Nádas Péter. = Hiánydramaturgia. Szerk.: Vinkó József. Bp. 1982. NPI, 42–65. p.

Fodor Géza: Szín – tér nélkül. Nádas Péter drámái. Jelenkor, 1983/7–8. 723–728. p.

Szörényi László: Nádas Péter: Színtér. Mozgó Világ, 1983/10. 92–93. p.

Radics Viktória: Via negatíva. Életünk, 1984/6. 585–588. p.

Radics Viktória: Határáttörés. Nádas Péter színházi esszéiről. Életünk, 1984/9. 1011–1015. p.

Balassa Péter: Inkább a bábu? Válasz a Másvilág körkérdésére. Másvilág, 1984.

Pályi András: A néző és a tér. Nádas Péter könyvéről. Színház, 1985/7. 47–48. p.

Wilheim András: Extremitás és valószerűség. A Találkozás a Pesti Színházban. Színház, 1985/7. 4–7. p.

Radnóti Zsuzsa: Cselekvés-nosztalgia. Bp. 1985. Magvető, 197–225. p.

Ungváry Rudolf: Egy sikertelenség tanulsága. Nádas Péter Találkozás című darabja a Pesti Színházban 1985-ben. Kézirat.

Ézsiás Erzsébet: Nádas Péter. = É. E.: Mai magyar dráma. Bp. 1986. Kossuth, 221–226. p.

Kis Pintér Imre: Túl jón és rosszon… Jelenkor, 1987/10. 937–947. p.

Balassa Péter: Hagyományértelmezések újabb prózánkban. = B. P.: A látvány és a szavak. Bp. 1987. Magvető, 229–243. p.

Bacsó Béla: Szó és szenvedély. Nádas Péter: Emlékiratok könyve című regényének értelmezéséhez. Életünk, 1987/7. 685–690. p. = Határpontok. Hermeneutikai esszék. Szerk.: Bacsó Béla. Bp. 1994. T-Twins – MTAK Lukács Archívum, 150–161. p.

Boros Gábor: A szabadság íze. Etikai-filozófiai tanulmány Nádas Péter prózájáról. DOXA. Bp. 1987. MTA Filozófiai Intézet.

Kalmár Melinda: Értelmezési kísérletek. Nádas Péter: Emlékiratok könyve. Vigilia, 1988/2. 135–138. p.

Kovács Dezső: Esszék a mesterségről, a játékról, a halálról. Népszabadság, 1988. július 27.

Almási Miklós: Egy tisztességes mondat titkai. Kortárs, 1988/9. 153–156. p.

Egy démonikus mű. [Írószövetségi tanácskozás és vita: Kis Pintér Imre, Radnóti Sándor, Balassa Péter, Szegedy-Maszák Mihály, Vikár György.] Kortárs, 1988/11. 148–168. p.

Bán Zoltán András: Két új drámakötet és néhány régi kérdés. Kritika, 1988/12. 32–34. p.

Mész Lászlóné: Nádas Péter drámái. = M. L.: Színterek. Drámaelemzések. Bp. 1988. Tankönyvkiadó, 258–287. p.

Beck András: A szó nehézkedése. (Nádas Péter: Játéktér.) Jelenkor, 1989. szeptember.

Bernáth Árpád: Literatur der Postmodern in Ungarn. Neohelicon, 1989/1.

Nagy Sz. Péter: Játéktér. Alföld, 1989/1.

Boros Gábor: Ember, világ, történelem. Nappali Ház, 1989/2.

Károlyi Csaba: Nádas Péter: Játéktér. Vigilia, 1989/2.

Angyalosi Gergely: A hiány támaszai. Nádas Péter Játéktér című kötetéről. Életünk, 1989/7.

Forgács András: A mályvaszín nadrágos férfi. Élet és Irodalom, 1989. július 21.

Szász Imre: Évkönyv. Nádas Péter esszéje. Új Tükör, 1989. július 30.

Hima Gabriella: Az elemzés és önelemzés kényszere. Nádas Péter: Évkönyv. Alföld, 1989/9.

Balassa Péter: Mitől messzire? (Nádas Péter: Évkönyv.) Jelenkor, 1989/12.

Dérczy Péter: Én-Mi. Jelenkor, 1989/12.

Károlyi Csaba: A konfesszió dilemmái. (Nádas Péter: Évkönyv.) Magyar Napló, 1990. február 15.

Nagy Sz. Péter: Empiria és ontológia. (Nádas Péter: Évkönyv.) Új Írás, 1990/3.

P. Müller Péter: A zavarba ejtett műbírálat. Nádas Péter drámáinak kritikai fogadtatása 1979–1989. Jelenkor, 1990/5. 439–445. p.

Füzi László: A nyolcvanas évek irodalma 1–2. Jelenkor, 1990/11.

Ungváry Rudolf: A szerkezet mint erkölcs. Relációk Nádas Péter munkásságában. Újhold-Évkönyv, 1991/1. 244–264. p.

Balassa Péter: Lehetséges-e a szerelem metafizikája? (Nádas Péter: Az égi és a földi szerelemről.) Könyvvilág, 1991/5. 2. p.

Radnóti Zsuzsa: Mellékszereplők kora. Bp. 1991. Széphalom, 92–106. p.

Tarján Tamás: Nádas Péter: Az égi és a földi szerelemről. Kortárs, 1991/8. 101–104. p.

Szabó Ágnes: Nádas Péter: Az égi és a földi szerelemről. Élet és Irodalom, 1991. augusztus 2. 11. p.

Kenyeres Zoltán: Rendezetlen könyvepolc. Vigilia, 1991/9.

Thomka Beáta: A befogadás kihívásai. Traktátus a kölcsönösségről. Jelenkor, 1991/9.

Szirák Péter: „A születésen innen vagy a halálon túl.” (Nádas Péter: Az égi és a földi szerelemről.) Alföld, 1991/12. 85–88. p.

Borbély Szilárd: A teljesség birtoklása. (Nádas Péter: Az égi és a földi szerelemről.) Magyar Napló, 1991. december 13.

Balassa Péter–Varga Lajos Márton: Csak az önmagához való hűség. (Nádas Péter: Az égi és a földi szerelemről.) Jelenkor, 1992/1. 86–88. p.

Györffy Miklós: Nádas Péter: Emlékiratok könyve. = Gy. M.: Új magyar prózaszemle. Pécs. 1992. Jelenkor, 178–184. p.

Erdődy Edit: Nádas Péter: Az égi és a földi szerelemről. Tiszatáj, 1992/3. 96–98. p.

Zsélyi Ferenc: „A szeretet nemtelen kegyelme.” (Nádas Péter: Az égi és a földi szerelemről.) Tiszatáj, 1992/3. 98–102. p.

Faragó Kornélia: Dialógusban kiteljesedni. (Nádas Péter – Richard Swartz: Párbeszéd.) Magyar Szó, 1992. augusztus 8.

Almási Miklós: Kasszandra-szövegek. (Nádas Péter – Richard Swartz: Párbeszéd.) Népszabadság, 1992. szeptember 12.

Harkai Vass Éva: Miben reménykedjünk? (Nádas Péter – Richard Swartz: Párbeszéd.) Híd, 1992/7–8.

Kisgyörgy Réka: Ars erotica, scientia, sexualia. Látó, 1992/9.

Németh Gábor: Magánbeszéd a párbeszédről. Kritika, 1992/9.

Vajda Mihály: Bele-elegyedés egy párbeszédbe. Alföld, 1992/10.

Radics Viktória: Eszmecserék a pipatóriumban. Világszövetség, 1992. október 15.

Márton László: Nem kritika. (Nádas Péter – Richard Swartz: Párbeszéd.) Kortárs, 1992/11.

Györffy Miklós: Nádas Péter: Emlékiratok könyve. = Gy. M.: Új magyar prózaszemle. Pécs. 1992. Jelenkor, 178–184. p.

Jolanta Jastrzebska: Körmondatos stílus a magyar prózában. (Nádas Péter: Emlékiratok könyve példáján.) Magyar Nyelv, 1993/1. 26–40. p.

Kulcsár Szabó Ernő: Játéknyelv és világkép. Vázlat a magyar dráma 1945 utáni évtizedeiről. Jelenkor, 1993/1. 52–61. p.

P. Müller Péter: A zavarba ejtett műbírálat. Nádas Péter drámáinak kritikai fogadtatása, 1979–1989. Jelenkor, 1993/1. 52–61. p.

Balassa Péter: A fal és az üveg. Egy 68 utáni regény és egy 89 utáni útirajz. (Nádas Péter Emlékiratok könyve és Márton László Átkelés az üvegen című művéről.) Holmi, 1993/2. 262–266. p.

Németh Marcell: (Pár)beszélő emlékiratok. Pannonhalmi Szemle, 1993/2.

Faragó Kornélia: A szemléleti megélés nyelvén. (Nádas Péter: Talált cetli.) Híd, 1993/3.

Németh Marcell: A cetlik összetűzése. Pannonhalmi Szemle, 1993/4.

Márton László: Színház vagy irodalom? Vázlat a viszonylag fiatal drámaírókról. Alföld, 1993/6. 41–46. p.

Schein Gábor: Egy újabb cetli Nádas Péter Talált cetli című könyvébe. Vigilia, 1993/6.

Tarján Tamás: Az, ami. (Nádas Péter: Talált cetli.) Forrás, 1993/6.

Franz Richter: Nádas Péter méltatása. (Ford.: Király Edit.) Holmi, 1993/7. 959–962. p.

Csontos Erika: Cédulákból katedrálist. Magyar Napló, 1993. július 23.

Bónus Tibor: A bensőségesség terében. (Nádas Péter: Talált cetli.) Alföld, 1993/11. 92–95. p.

B. Gáspár Judit: „…Paradoxon vagy önmagad szemében…” Nádas Péter családregényének lélektani elemzése. = B. G. J.: Harmadmagam. Pécs. 1993. Jelenkor.

Kulcsár-Szabó Zoltán: Az emlékező regény. (Nádas Péter: Emlékiratok könyve.) Alföld, 1994/7. 54–70. p.

Tarján Tamás: Emberpár. Színház, 1994. október.

Szirák Péter: Az ész reménye a sors ellenében. (Nádas Péter prózájáról.) Jelenkor, 1995. február. 125–137. p.

Balassa Péter: Erről beszélek. (Nádas Péter: Esszék.) Népszabadság, 1995. június 3.

Károlyi Csaba: Egymás tükörképei, avagy az önvizsgálat regénye. (Az Emlékiratok könyve újraolvasása.) Jelenkor, 1995. július–augusztus. 648–663. p.

Az idő ellenében élni – írni az ár ellenében. Nádas Péter beszél önmagáról Krisztina Koenennel. Magyar Lettre Internationale, 1995. nyár.

Kulcsár-Szabó Zoltán: Anti-antiplaton. Az égi és a földi szerelemről. Alföld, 1995/9.

Kammer, Henry: Nádas Péter Emlékkönyvének hollandra fordításának problémái és fogadtatás. Előadások a műfordításról. Szerk.: Paetzke, Hans-Henning. Bp. 1996. Collegium Budapest Inst. for Advanced Study, 63–67. p.

Balassa Péter: Metaforák és szimbólumok hálójában. (Nádas Péter: Egy családregény vége.) Alföld, 1996/5. 48–71. p.

Orosz István: Az ésszerű és az ésszerűtlen minimum. (Nádas Péter: Esszék.) Alföld, 1996/7. 90–96. p.

Ráfi Dénes: Csigák és istenek. A mindenség képmodelljei Nádas Péter: Emlékiratok könyve című művében. Tiszatáj, 1996/8. 56–66. p.

P. Müller Péter: A drámai szereplőteremtés sajátosságai Örkénytől Nádasig. Alföld, 1996/11. 61–72. p.

Szirák Péter: Posztmodern tapasztalat későmodern távlatból. (A Nádas-hagyomány.) = Sz. P.: Folytonosság és változás. Debrecen. 1998. Csokonai, 34–50. p. (Alföld könyvek 2.)

Kalmár György: Az emlékezőt író regény. (Nádas Péter: Emlékiratok könyve.) Alföld, 1998/5. 43–54. p.

Tolcsvai Nagy Gábor: Az összetett jelentésképzés egy művészi példája. A hosszú mondat az Emlékiratok könyvében. = T. N. G.: „Nem találunk szavakat.” Pozsony. Kalligram. 1999, 173–195. p.

Alexa Károly: Zsidó–magyar mitológia (némelyeknek). (Nádas Péter: Egy családregény vége.) = A. K.: A szerecsen komornyik. Művek, életművek. Bp. 1999.

Alexa Károly: A semmit tudni, pontosan. (Nádas Péter: Emlékiratok könyve.) = A. K.: A szerecsen komornyik. Művek, életművek. Bp. 1999.

Angyalosi Gergely: A hiány támasza. (Nádas Péter: Játéktér). = A. G.: Kritikus határmezsgyén. Debrecen. 1999. Csokonai, 152–160. p.

Kristó Nagy István: Két jelképes végpont. (Nádas Péter: Egy családregény vége.) Ezredvég, 1999. november.

Lugosi Lugo László: Eltévedni. (Nádas Péter: Valamennyi fény.) Élet és Irodalom, 1999/37. 26. p.

Radnóti Sándor: Rövidpróza-kötet fényképalbum formájában. (Nádas Péter: Valamennyi fény.) Kritika, 2000/1.

Bán Zsófia: Ex libris. (Nádas Péter: Valamennyi fény.) Élet és Irodalom, 2000. február 18.

Radnóti Zsuzsa: Nádas Péter világszínháza. Jelenkor, 2000. február.

Pomogáts Béla: Mítosz és történelem. (Nádas Péter: Egy családregény vége.) Alföld, 2000. május.

Balassa Péter: Sors- és bűnértelmezés az Emlékiratok könyvében. Alföld, 2000. május.

Tverdota György: Körmondat és lassított felvétel. (Nádas Péter: Emlékiratok könyve.) Alföld, 2000. május.

Szijj Ferenc: A fény rövid története. (Nádas Péter: Valamennyi fény.) Jelenkor, 2000. május. 549–552. p.

Eve-Marie Kallen interjúja: Nádas Péter: Egyetlen kísérleti terepem én magam vagyok. Magyar Lettre Internationale, 2000. tavasz. (36. sz.) 39–42. p.

Beatrice Töttössy: Nádas és Calvino. Magyar Lettre Internationale, 2000. tavasz. (36. sz.) 64. p.

Pályi András: A könyvek Európája. (Nádas Péter: Talált cetli és más elegyes írások.) Élet és Irodalom, 2000. július 7.

Károlyi Csaba: „mellékesként kezelendő” . (Nádas Péter: Talált cetli és más elegyes írások.) Élet és Irodalom, 2000. július 7.

Bagi Zsolt: A szabálytalan test szépségei. Test és írás fenomenológiája az Emlékiratok könyvében. Prae 2001/3–4. (ősz.)

Radnóti Zsuzsa: A legbotrányosabb magyar dráma. (Nádas Péter: Takarítás.) Holmi, 2002. február. 167–172. p.

Radnóti Zsuzsa: Nádas Péter világszínháza. Jelenkor, 2002. október.

 

A Kalligram 2002. októberi száma: Nádas Péter 60 éves.

 

Bagi Zsolt: Testközösség és múltfeldolgozás. 15–28. p.

Sári László: Történetiség és érzékiség Nádas Péter Emlékiratok könyve című regényében. 29–42. p.

Böhm Gábor: „…megosztani vele a test történetét…” A testi emlékezet nyelve az Emlékiratok könyvében. 43–50. p.

Scheibner Tamás: Testiség, szexualitás, identitás az Emlékiratok könyvében. 51–56. p.

Németh Zoltán: Ahogy a férfi szüzességét elveszíti… (Nádas Péter: Emlékiratok könyve.) 57–64. p.

Hernádi Mária: Vég és határ. (Nádas Péter: Egy családregény vége.) 65–81. p.

Vári György: És beszéld el fiaidnak. (Nádas Péter: Egy családregény vége.) 82–91. p.

Bengi László: „Mehet-e, mikor Istennel beszél?” (Nádas Péter: Leírás.) 93–99. p.

Dánél Mónika: Én – Te – Ő. Saját és idegen viszonyában. (Nádas Péter: Szerelem.) 100–108. p.

Szolláth Dávid: Halász a hálóban. (Balassa Péter: Nádas Péter.) 109–127. p.

 

A Jelenkor 2002. októberi száma: Nádas Péter hatvanéves. (Nádas Péter fotográfiáival.)

 

Forgách András: Egy nyitány anatómiája. [A Párhuzamos történetek I. fejezetéről.] 1020–1032. p.

Schein Gábor: Séta a Fontane utcában. 1044–1050. p.

Kálmán C. György: Csalárd regény.(Újraolvasás.) 1051–1055. p.

Károlyi Csaba: Idegen ruhában? Megjegyzések a Minotaurus című kötet kiadásával kapcsolatban. 1057–1061. p.

Radnóti Zsuzsa: Nádas Péter világszínháza. 1063–1080. p.

Wernitzer Julianna: Az írói pillantás és a kritika pillanatfelvételei. Nádas Péter könyvei német nyelvterületen. 1081–1086. p.

 

Radnóti Zsuzsa: A brutális hármas. = R. Zs.: Lázadó dramaturgiák. Drámaíróportrék. Bp. 2003. Palatinus, 179–224. p.

 

A legnagyobb dolgokról a legegyszerűbb szavakkal. Válogatás Nádas Péter új német kötetének recenzióiból. (Ford. Sárossi Bogáta.) Élet és Irodalom, 2003. február 14. 29. p.

Sepeghy Boldizsár: Fotográfiák könyve. (Nádas Péter: Valamennyi fény.) Alföld, 2003/3.

Esterházy Péter: Sárga rothadó. (Elhangzott október 27-én, Nádas Péter Egy vadkörtefa című fotókiállításának megnyitóján, a Mai Manó Házban.) Élet és Irodalom, 2003. október 31. 15. p.

Keresztury Tibor – Györe Gabriella: A szabadság hűvöse. Nagyvizit Nádas Péternél.www. litera.hu.10.07.

Bán Zsófia: Az egybeesés könyve. (Nádas Péter: Saját halál.) Élet és Irodalom, 2004/19.

Pályi András: A Styx és a vadkörtefa. (Nádas Péter: Saját halál.) Élet és Irodalom, 2004/19.

Szirák Péter: A remény utoljára. (Bojtár Endre – Esterházy Péter – Kertész Imre – Nádas Péter: Kalauz.) Jelenkor, 2004/5.

Bacsó Béla: A saját élet. (Nádas Péter: Saját halál.) Jelenkor, 2005/7–8.

Visky András: A különbözőség vidékén. (Nádas Péter: Saját halál.) Jelenkor, 2005/7–8.

Varsányi Gyula: Illegális Nádas Péter. Kalózlevelezésben terjed az író új nagyregénye. Népszabadság, 2005. szept. 2.

Bacsó Béla: Test és írás. Élet és Irodalom, 2005. szept. 30.

Bagi Zsolt: A körülírás. Élet és Irodalom, 2005. szept. 30.

Károlyi Csaba: Mindig más történik. Interjú Nádas Péterrel. Élet és Irodalom, 2005. nov. 4.

Varga Lajos Márton: Feltárni a megértés repedéseit, töréseit, szakadásait. Nádas Péter új regényéről, a Párhuzamos történetekről. [Interjú.] Népszabadság, 2005. nov. 5.

Károlyi Csaba: Ecce homo. (Nádas Péter: Párhuzamos történetek.) Élet és Irodalom, 2005. nov. 18.

Keresztesi József: A jéghegyről. (Nádas Péter: Párhuzamos történetek I–III.) Magyar Narancs, 2005. nov. 24. 22–24. p.

Mátraházi Zsuzsa: „A napi íráskép olyan, mint a meteorológiai jelentés”. Budai találkozás Nádas Péterrel, akit Németországban felismernek az olvasók. [Interjú.] Könyvhét, 2005. november–december. 397–399. p.

Mézes Gergely: Véget ért a húszéves börtönbüntetés. [Interjú.] Magyar Hírlap, 2005. dec. 23.

Csordás Gábor: En filigrane, en mouvement. Élet és Irodalom, 2005/51. 6–7. p.

Mézes Gergely: Ezerötszáz oldal a magányról. (Hónap könyve: november.) Magyar Hírlap, 2005. dec. 29.

Margócsy István: Nádas Péter: Párhuzamos történetek. 2000, 2005. december. 34–53. p. (Margináliák.)

Ócsai Éva: EmberKép feketén, fehéren. (Ős)képek (kép)másai Nádas Péter Valamennyi fény című albumában. = Köszöntésformák. Ilia Mihály Tanár Urat köszöntik tanítványai. Szerk. Ócsai Éva – Urbanik Tímea. Szeged. 2005. Pompeji, 100–109. p.

Molnár Zsuzsa: Kísérő. Egyszer fogyasztandó olvasat a Párhuzamos történetek szövegrészleteihez. = Köszöntésformák. Ilia Mihály Tanár Urat köszöntik tanítványai. Szerk. Ócsai Éva – Urbanik Tímea. Szeged. 2005. Pompeji, 110–116. p.

Urbanik Tímea: Az íratlan olvasatának nyomai a történetek között. (Mészöly Miklós: Saulus – Nádas Péter: Egy családregény vége.) = Köszöntésformák. Ilia Mihály Tanár Urat köszöntik tanítványai. Szerk. Ócsai Éva – Urbanik Tímea. Szeged. 2005. Pompeji, 117–125. p.

Kolozsi Orsolya: „Szó szerinti vagy torzított formában”. Mészöly- és Nádas-idézetek Kiss Ottó Javrik könyve című regényében. = Köszöntésformák. Ilia Mihály Tanár Urat köszöntik tanítványai. Szerk. Ócsai Éva, Urbanik Tímea. Szeged. 2005. Pompeji, 126–132. p.

Molnár Zsuzsa: Automortrait. (Nádas Péter: A fotográfia szép története.) = modern magyar irodalom történet. Szerk.: Kolozsi Orsolya, Urbanik Tímea. Szeged. 2006. Tiszatáj, 193–204. p. (Tiszatáj Könyvek.)

Bacsó Béla: (Olvasási kísérlet). (Nádas Péter: Párhuzamos történetek.) www.litera.hu. 2006. 01. 07.

Németh Gábor: „Le kell vetkőzni, föl kell öltözni...” Nádas Péterrel Németh Gábor beszélget. Jelenkor, 2006/2.

Ma könyvet venni, az egy beruházás. A Vámos-klub vendége: Nádas Péter. [Vámos Miklós interjúja.] Könyvjelző, 2006. febr. 26–29. p.

Györffy Miklós: „Az, és mégsem az”. (Nádas Péter: Párhuzamos történetek.) Kritika, 2006. március. 2–5. p.

Nagy Sz. Péter: Nagyító alatt. (Nádas Péter: Párhuzamos történetek.) Kritika, 2006. március. 6–7. p.

Selyem Zsuzsa: Liaisons politiques dangereuses. (Nádas Péter: Párhuzamos történetek.) Jelenkor, 2006/4.

Radnóti Sándor: Az egy és a sok. (Három bírálat egy könyvről. Nádas Péter: Párhuzamos történetek.) Holmi, 2006. június. 774–791. p.

Bazsányi Sándor: Hiába ír. (Három bírálat egy könyvről. Nádas Péter: Párhuzamos történetek.) Holmi, 2006. június. 791–800. p.

M. Tóth Éva: Síkföld magasából. (Három bírálat egy könyvről. Nádas Péter: Párhuzamos történetek.) Holmi, 2006. június. 800–804. p.

Szirák Péter: A test végtelenbe nyíló könyve. (Nádas Péter: Párhuzamos történetek.) Alföld, 2006. október. 91–101. p.

Földényi F. László: Az egyedi és a közös metszéspontjában. (Nádas Péter: Hátországi napló.) Jelenkor, 2007/3.

Darabos Enikő: A néma test diskurzusa. A saját mássága mint az individualitás kritériuma Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényében. Jelenkor, 2007/4.

Károlyi Csaba: „Másról beszélünk”. (Mihancsik Zsófia: Nincs mennyezet, nincs födém. Beszélgetés Nádas Péterrel.) Jelenkor, 2007/7–8.

László Emese: Az értelmezés lezárhatatlansága. Balassa Péter: Mindnyájan benne vagyunk. Nádas Péter művei. Jelenkor, 2007/10.

Nyáry István: Körülírások. (Bagi Zsolt: Az irodalmi nyelv fenomenológiája; A körülírás. Nádas Péter: Emlékiratok könyve.) Jelenkor, 2008/3.

Európa Odüsszeiája – Nádassal. (Nádas Péter: Szirénének.) www.litera.hu. 2009. nov. 5.

Markója Csilla: „Akkorát kapsz, hogy a fal adja a másikat... A Nádas-élmény reanimációja. Artmagazin, 2010/1. (37. sz.) 12–21. p.

Földényi F. László: Elfuserált teológia. (Nádas Péter: Szirénének.) Magyar Narancs, 2010. jún. 10.

Radics Viktória: Horribile dictu. (Nádas Péter: Szirénének.) www.revizoronline.hu 2010. júl. 13.

Deczki Sarolta: A legkülönbözőbb dolgok együttállása. (Nádas Péter: Párhuzamos történetek.) Alföld, 2010/7. 84–92. p.

Bazsányi Sándor: Nádas – Mann – Proust. Alföld, 2010/9. 99–108. p.

Bazsányi Sándor: Nádas iróniája – szó szerint. Kalligram, 2010. szept. 68–75. p.

Forgách András: Szirének a nádasban. Élet és Irodalom, 2010. okt. 1.

Forgács Éva: Radikális elfogulatlanság. Holmi, 2010. dec.

Tarján Tamás: A Szirénénekről. Színház, 2011/1.

Molnár Gál Péter: Szirénének. www.szinhaz.hu, 2011. febr. 7.

Koltai Tamás: Siratópamflet. Élet és Irodalom, 2011. febr. 8.

Natalja Jakubova: Hat szerző Odüsszeuszt keres. Színház, 2011/3.

Jákfalvi Magdolna: A többesszám az én. Nádas Péter: Szirénének című drámájáról. Jelenkor, 2011/6. 650-656. p.

Bacsó Béla: A bizalomról. (Ketten egy új könyvről: Nádas Péter: Fantasztikus utazáson). Élet és Irodalom, 2011. jún. 10.

Bagi Zsolt: A modernizáció harmadik nagy kísérletének” csődjéről. (Ketten egy új könyvről: Nádas Péter: Fantasztikus utazáson). Élet és Irodalom, 2011. jún. 10.

Bazsányi Sándor: Átjárások. Nádas Péter nem-regényei kapcsán. Beszélő, 2011. jún. 79–83. p.

Nádas Péter 70. 27 x 70 párhuzamos szó. Élet és Irodalom, 2012. okt. 12. 3. p.

Lénárt Tamás: Az önkioldó szerkezet "különbejáratú tébolya" (Nádas Péter: A fotográfia szép története) = Prózafordulat. Szerk. Györffy Miklós, Kelemen Pál, Palkó, Gábor. Bp. 2007. Kijárat Kiadó, 215-224. p.

Károlyi Csaba: "Magyar kiadók ritkán szoktak" = Élet és Irodalom, 2012/21. ( máj. 25.)

"Bámulatos az egymásba ékelődő fogaskerekek finommechanikája". Válogatás Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényének német nyelvű recenzióiból. Élet és Irodalom, 2012/23. (jún. 8.)

Christina Viragh: A kecske. Jelenkor 2015. július-augusztus, 845-849.

Radics Viktória: Hogyan van jelen a történelem és más szenvedések. Jelenkor 2015 július-augusztus, 850-856.

Selyem Zsuzsa: Tiergarten. Jelenkor 2015. július-augusztus, 856-863.

Idegen nyelvű periodikumokban megjelent írások, interjúk

Gömöri, George: Peter Nádas: Játéktér. World Literature Today (Oklahoma, USA), 1989. Summer.

Schneider, Richard C.: Im Labyrinth der eigenen Seele. „Buch der Erinnerung” von Péter Nádas ist eine osteuropäische „éducation sentimentale”. Männervogue (München), 1991/10.

Thuswaldner, Anton: Mich interessiert die Einheit und nicht eine einzige Seite. (Interjú.) Salzburger Nachtrichten, Salzburg, 1993. márc. 6. 24. p.

Kallen, Eve-Marie: Wenn man nicht reflektiert, kommt der Balkan. (Interjú.) Fritag, Berlin, 1999. Nr. 36. szept. 3. 16–17. p.

Gahse, Zsuzsanna: Die Literatur lebt dort so stark wie kaum irgendwo. Literaturblatt für Baden-Württemberg, Baden Württemberg, 1999. szept–okt. 16–19. p.

Wiegand, Wilfried: Der Mensch braucht die Finsternis. Frankfurter Allgemeine Zeitung, Frankfurt a. M., 1999. Nr. 235. okt. 9.

Thuswaldner, Anton: Das totale Ungarn. Salzburger Nachtrichten, Salzburg, 1999. okt. 9. III. p.

Schlosser, Christine: Literatur aus der Mitte Europas. Tiroler Tageszeitung, Innsbruck, 1999. okt. 9–10. 9. p.

Nüchtern, Klaus: „Einfach wie eine Ohrfeige”. Falter, Bécs, 1999. Nr. 41. 3. p.

Kallen, Eve-Marie: Mein Experimenterfeld bin ich selbst. (Interjú.) der Neue Pester Lloyd, Bp. 1999. okt.

Kallen, Eve-Marie: Etwas Licht. Kommune, Frankfurt a. M., 1999. Nr. 10. 53. p.

Bernád, Ágoston Zénó: Der Lebensläufer. Der Standard, Bécs, 1999. okt. 9. 3. p.

bs: Immer halb im Schatten. Badische Zeitung, Freiburg, 1999. okt. 12. 19. p.

Gahse, Zsuzsanna: Sie wandern wieder. Freitag, Berlin, 1999. okt. 15.

Graf, Hansjörg: Hommage an die Stille. Süddeutsche Zeitung, München, Nr. 237. 1999. okt. 13.

Ingold, Felix Philipp: Klare Sicht bei wenig Licht oder Wie ein schweres Messbuch. Basler Zeitung, Basel, 1999. Nr. 239. okt. 13. 11. p.

Breitenstein, Andreas: Selbstporträt mit Kamera. Neue Zürcher Zeitung, Zürich, 1999. Nr. 287. dec. 9. 33. p.

Moritz, Rainer: Schöne Lügen. Frankfurter Allgemeine Zeitung, Frankfurt a. M., 2000. Nr. 113. máj. 16. 49. p.

Thuswaldner, Werner: Rätselhafte Shöne. Salzburger Nachtrichten, Salzburg, 2001. aug. 11. 8. p.

Menasse, Eva: Vielweltig. Frankfurter Allgemeine Zeitung, Frankfurt a. M., 2001. Nr. 193. aug. 21. 43. p.

Schümer, Dirk: In der Dunkelkammer der Geschichte. Frankfurter Allgemeine Zeitung, Frankfurt a. M., 2001. Nr. 234. okt. 9. 4. p.

Jung, Jochen: Der ingeniöse Ingenieur. Die Zeit, Hamburg, 2001. Nr. 47. nov. 17. p.

Grob, Thomas: Gefrorene Leidenschaft. Neue Zürcher Zeitung, Zürich, 2002. jan. 12–13. 34. p.

(p. a.): Dunkelkammer der Sprache. Tiroler Tageszeitung, Innsbruck, 2002. jan. 19–20. 6. p.

Bettina Kugler: Három és fél perccel a túlvilág előtt. Tagblatt, 2002. okt. 2.

Martin Meyer: A túlvilág jelentkezik. Nádas Péter rekonstruálja saját halálát. Neue Zürcher Zeitung, Sonderbeilage Büchernherbst, 2002. okt. 8.

-wol-: Nádas Péter szívinfarktusa. Frankfurter Neue Presse, 2002. okt. 24.

-fit-: A saját halál és az emlékezet. Stuttgarter Zeitung, 2002. okt. 25.

Thomas Steinfeld: „Halk lomb, alig érzed, lendül”.A magyar író, Nádas Péter filozófiai elbeszélést írt saját haláláról. Süddeutsche Zeitung, 2002. nov. 6. p.

Susanna Janecke: Nem csak novemberben. Nádas Péter leírja saját halálát, és arra ösztönöz, hogy gondolkozzunk a múlandóságról. Westfälischer Anzeiger, 2002. nov. 15.

Angelika Angerbauer: Monológ a saját halálról. Ostthüringer Zeitung, 2002. nov. 23.

Godehard Schramm: A test a maga útját járja. Gondolatok a szívinfarktus után. Nádas Péter Saját halála. Nürnberger Zeitung, 2002. nov. 28.

Wilfried Wiegand: „Szólj, szívem, mi lelt ma téged? Mi szorongat oly igen?” Nádas Péter túléli háromperces halálát, kamerával a kezében. Frankfurter Allgemeine Zeitung. 2002. dec. 3.

Katharina Narbutovic: Ha a testem gondol engem. Tudósítás a határról. A magyar szerző, Nádas Péter élete derekán saját halálával találkozik. Der Tagesspiegel, 2003. jan. 12.

Ellen Mattson: Nádas påminner oss om dödens ensamhet. Svenska Dagbladet, 2009. ápr. 8.

Iris Radisch: Er hat es überlebt. [Túlélte.] Die Zeit, 2012. febr. 9.

Martin Lüdke: Die Seele freilegen [A lélek feltárása.] Tagesspiegel, 2012. febr. 12.

Tilman Krause: Ungarns Unterwelten sind die unseren [Magyarország alvilágai nekünk is ismerősek.] Die Welt, 2012. febr. 18.

Joachim Sartorius: Das Gewicht des Körpers [A test súlya.] Der Freitag, 2012. febr. 20.

Jörg Magenau: Die Grenzüberschreitung [A határátlépés.] Die Tageszeitung, 2012. febr. 25.

Michael Naumann: Nádas Blick auf uns selbst [Nádas ránk veti pillantását.] Cicero.de, 2012. febr. 27.

Jörg Plath: Die Gewalt des 20. Jahrhunderts [Az erőszakos huszadik század.] Deutschlandradio, 2012. márc. 6.

Nils C. Ahl - Florence Noiville: Histoire d'un livre.L'ascète hongrois et son orgiaque chef-d'oeuvre. Le Monde des Livres, 2012.06.21.

 

A szakirodalmat összeállította Balassa Péter, kiegészítette Schiller Erzsébet.

 

Festmény

Fotók

Borítók