Moldova György

Digitalizált művek

A Szerző művei lista tételesen, ábécérendben felsorolja a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotását (valamennyi műfajban, a regénytől a versig). A művek címe mögött eredeti megjelenésük helye és évszáma olvasható.

A Szerző kötetei nézet az eredeti könyvmegjelenés szerint csoportosítja a feldolgozott és új, digitalizált változatban közzétett műveket.

Keresés a művekben

/ oldal
Keresés szűrése

Életrajz

Moldova György (1934–)

1934. március 12-én született Budapesten. Édesanyja, Berkovics Mária volt könnyűfémolvasztó segédmunkás, piaci árus, később háztartásbeli. Édesapja, Reif Sándor szakmája szerint szűcs, de tanult mesterségét nem gyakorolta, hanem vásározott, trafikot vezetett, alkalmi munkákból élt. Moldova elemi iskolai tanulmányait a Pongrácz úti iskolában, középiskoláit a Szent László Gimnáziumban végezte, 1952-ben érettségizett. Ezekben az években versenyszerűen futballozott, bokszolt, sakkozott. Három testvére közül bátyja vegyészmérnök volt (negyven évet töltött el egy munkahelyen), húgai rádiós, illetve tévés szakemberek.

1952-ben felvételt nyert a Színművészeti Főiskola dramaturg szakára, ahol többek között Háy Gyula, Mészöly Dezső, Gyárfás Miklós voltak a tanárai, osztályfőnöke Hegedüs Géza. 1956 harcaiban fegyveresen vett részt. Noha 1957-ben összes államvizsgáját sikeresen letette, ebben az évben mégis otthagyta a főiskolát. Miután osztálytársát, Csurka Istvánt és tanárát, Háy Gyulát bebörtönözték, ő maga pedig Rajk Lászlóról akart drámát írni, nem látta értelmét a diploma megszerzésének. (Évekkel később kapja azt meg.) Kazánszerelőként helyezkedett el, de volt bányász, kertész, javítóintézeti nevelő Aszódon és a budapesti Szőlő utcában, dolgozott konzervgyárban.

Pályakezdésére a Füst Milán vezette szombat délutáni műelemzés-beszélgetések és Kardos Lajos pszichológiai előadásai gyakorolták a legnagyobb hatást. Első írásai a főiskola Sirály című sokszorosított lapjában jelentek meg Galgóczi Erzsébet, Csurka István társaságában.

1958-ban a filmgyárba kerül dramaturgnak, tíznél több forgatókönyvet ír, de ezekből nem lett film, kivéve a Fejér Tamás rendezte Szerelemcsütörtököt. Ádám Ottóval, Makk Károllyal dolgozott együtt. 1964-től szabadúszó, délelőtt a Hungária kávéházban vagy a Kis Lucullus étteremben, délután a Széchényi Könyvtárban ír. Első riportja a Csillagban, első novellája pedig az Új Írásban jelent meg. Noha jó néhány elbeszélése és szatírája látott napvilágot ebben az időszakban különböző periodikákban, első kötete csak hétévi vajúdás után, 1963-ban jelent meg. (Az idegen bajnok című elbeszéléskötet, Szépirodalmi Kiadó.) Az irodalmi közvélemény azonnal felfigyel az eredeti hangú, gördülékeny stílusú, kemény kiállású íróra. Következő kötete, a Sötét angyal című regény nagy sikert arat, Moldova a fiatalabb korosztályok kedvence lesz. A hatvanas évek közepétől dolgozik a Magyar Rádiónak, a Rádiókabaré állandó munkatársa.

Moldova György irodalmi munkássága négy jól elhatárolható területre oszlik: klasszikus szerkezetű prózai írások és színdarabok, szatírák, riportok, aforizmák. 70-nél több kötetét adták ki, összesen kb. 13–14 millió példányban. Legnagyobb sikereit a szívós oknyomozó munkán alapuló riportköteteinek köszönheti, amelyekben egy-egy gazdasági terület, szakma, hivatás vagy egy-egy tájegység gondjait járja körül (Tisztelet Komlónak, Akit a mozdony füstje megcsapott, A szent tehén, Az Őrség panasza stb.). Tízezrek nézték meg színdarabjait, a Légyszíves Jeromost (Petőfi Színház), az Arrividerci Budapestet (Kamara Varieté), a Parlament gebinbét (Irodalmi Színpad), Az élet oly rövidet (Irodalmi Színpad), a Titkos záradékot (Nemzeti Színház), az Ifjú Gárdát (Játékszín).

Moldova György semmilyen politikai pártnak nem volt tagja, független baloldali elkötelezettségűnek vallja magát, de 1994-ben felhagyott az aktív politizálással, ellentétben a sporttal. Több mint harminc éve lelkes játékosa a Szocreál, később Hunreál nevű futballcsapatnak, mely előzetesen a Magyar Írószövetség, majd az újságíró-szövetség támogatásával működött, mára független társadalmi egyesületté vált. Moldova minden bizonnyal a világ legtöbbet futballozó írója, közel 700 meccsen játszott.

Kiterjedt munkássága elismeréseként többek között megkapta az Aranysíp kitüntetést mint tiszteletbeli vasutas, a Közbiztonsági Díj arany fokozatát, valamint a bolgár Hitar Petar nemzetközi szatíradíjat.

Fontosabb díjak, elismerések:

1967 – SZOT-díj

1973, 1978 – József Attila-díj

1981 – Karinthy-gyűrű

1983 – Kossuth-díj

1993 – Nagy Lajos-díj

1994 – Maecenas-díj

1995 – MSZOSZ-díj

1995 – Demény Pál-emlékérem

2000 – Kollektív Pulitzer-díj

2010 – Prima Primissima-díj

 

Az életrajzot Urbán László írta.

 

Bibliográfia

Önálló kötetek

Az idegen bajnok. Novellák. Bp. 1963. Szépirodalmi, 436 p.

Sötét angyal. Regény. Bp. 1964. Szépirodalmi, 281 p.

Gázlámpák alatt. Elbeszélések. Ill.: Gazsó Rozália. Bp. 1966. Szépirodalmi, 259 p.

Magányos pavilon. Regény. Bp. 1966. Pécsi Szikra, 215 p.

Akar velem beszélgetni? Kisregények. Bp. 1967. Magvető, 313 p.

Az Elátkozott Hivatal. Elbeszélések. (– Gumikutya. Kisregény.) Ill.: Rékasi Csaba. Bp. 1967. Magvető, 279 p.

Rongy és arany. Riportok. Ill.: Kühnel-Szabó József. Bp. 1967. Zrínyi Nyomda, 155 p.

A „Lakinger Béla” zsebcirkáló. Kisregény és novellák. Ill.: Hegedüs István. Bp. 1968. Athenaeum, 154 p.

Malom a pokolban. Regény. Bp. 1968. Magvető, 341 p.

Tetovált kereszt. Riportok, humoreszkek. Bp. 1969. Szépirodalmi, 236 p.

Az elbocsátott légió. Regény. Bp. 1969. Magvető, 270 p.

Hajósok éneke. Válogatott riportok. Bp. 1971. Szépirodalmi, 434 p.

Tisztelet Komlónak. Szociográfia. Bp. 1971. Szépirodalmi, 259 p.

A változások őrei. Regény. Bp. 1972. Magvető, 260 p.

Negyven prédikátor. Történelmi regény. Bp. 1973. Szépirodalmi, 320 p.

Titkos záradék. Szatirikus elbeszélések. – Hitler Magyarországon. Kisregény. Bp. 1973. Magvető, 194 p.

Ferencvárosi koktél. H. Kovács történeteiből. Elbeszélésciklus. Bp. 1974. Magvető, 271 p.

Az Őrség panasza. Szociográfiai riportok. Bp. 1974. Magvető, 339 p.

Mandarin, a híres vagány. Novellák. Bp. 1976. Magvető–Szépirodalmi, 270 p.

Akit a mozdony füstje megcsapott. Szociográfiai riport. Bp. 1977. Szépirodalmi, 373 p.

Ellenszél. Válogatott riportok 12. (Hajósok éneke – Tisztelet Komlónak – Az Őrség panasza.) Bp. 1977. Magvető, 583 + 389 p.

A beszélő disznó. Szatírák. Bp. 1978. Magvető, 200 p.

Magyar atom. Elbeszélések, szatírák. Bp. 1978. Magvető, 607 p.

A szent tehén. Riport a textiliparról. Bp. 1980. Magvető, 681 p.

A törvény szolgája és egyéb történetek. Elbeszélések. Bp. 1980. Magvető, 203 p.

A Szent Imre-induló. Elhúzódó szüzesség. Regények. Bp. 1981. Magvető, 654 p.

Égi szekér. Riport a mezőgazdasági repülőkről. Bp. 1982. Magvető, 427 p.

Tökös-mákos rétes. Elbeszélések, szatírák. Bp. 1982. Magvető, 166 p.

A napló. Che Guevara élete. Bp. 1983. Magvető, 615 p. = 2. kiad.: Szentendre. 2005. Urbis, 514 p.

Tíz tucat. (A törvény szolgája és egyéb történetek. Tökös-mákos rétes. A Puskás-ügy. Isten veled, India! és újabb írások.) Elbeszélések, szatírák. Bp. 1985. Magvető, 668 p.

Méhednek gyümölcse. Kisregény. Bp. 1986. Lapkiadó, 111 p.

A pénz szaga. Riport a kamionsofőrökről. Szociográfiai riportok. Bp. 1986. Magvető, 394 p.

A Puskás-ügy. Elbeszélések. (– Szálljon a dal! Az ötödik sípszó. Kisregények.) Bp. 1986. Magvető, 394 p.

Árnyék az égen. Elbeszélések, karcolatok. Bp. 1987. Magvető, 327 p.

Az életem rövid. Kerüld a nőket! (H. Barta Lajos: Cirkuszi történet.Boldog vagy?) Négy kisregény. Bp. 1987. Lapkiadó, 227 p.

Ésszel fél az ember. Ill.: Várnai György. Bp. 1987. Népszava, 172 p.

Bűn az élet… Riport a rendőrökről. Bp. 1988. Magvető, 585 p.

Ki ölte meg a Holt-tengert? Riport Izraelről. Bp. 1988. PLKV, 145 p.

Az Abortusz-szigetek. Szatírák, történetek. Ill.: Kaján Tibor. Bp.–Pozsony. 1989. Magvető–Madách, 317 p.

Lopni tudni kell. Elbeszélések, karcolatok. Bp. 1989. Betűvető, 198 p.

Akit szerettek a nők. Börtönnovella. Bp. 1990. Pannon, 117 p.

A harmadik majom. Útirajz, riportok. Bp. 1990. PLKV, 198 p.

Szabadíts meg a gonosztól! Riport a börtönökről. Szociográfia. Bp. 1990. Pannon, 378 p.

A Szentháromság pusztulása. Elbeszélések. Bp. 1990. PLKV, 54 p.

Az utolsó határ. Regény. Bp. 1990. Magvető, 309 p.

A néma súgó. Elbeszélések. Bp. 1991. Pannon, 192 p.

Az ördög lapot kér. Elbeszélések. Bp. 1991. Pik-Sys, 54 p.

A bal oroszlán. Humoreszkek és szomoreszkek. Bp. 1992. Pannon, 224 p.

A félelem kapuja. Regény. Bp. 1992. Pannon, 306 p.

Tél tábornok. Humoreszkek. Bp. 1993. Pannon, 228 p.

A jog zsoldosai. Riport az ügyvédekről. Bp. 1994. Dunakanyar 2000, 235 [2] p.

A kalózok szeretője. Humoreszkek, szomoreszkek, nyomoreszkek. Bp. 1994. Dunakanyar 2000, 200 [4] p.

Kis aljasságok lányaimnak. Aforizmák magyarázattal. Ill.: Pápai Gábor. Bp. 1994. Dunakanyar 2000, 158 p.

Magyarország szennybemenetele. Riport a környezetvédelemről. Bp. 1995. Dunakanyar 2000, 290 [3] p.

Akit a múzsa fenéken csókolt… Bp. 1996. Dunakanyar 2000, 184 p.

A Balaton elrablása. Riport. Bp. 1996. Dunakanyar 2000.

Az ideális hadifogoly. Aforizmák magyarázattal. Ill.: Pápai Gábor. Bp. 1996. Dunakanyar 2000, 191 p.

A Kámfor akció. Szatírák. Bp. 1996. Dunakanyar 2000, 124 p.

Lámpaláz. Tanácsok kezdő és haladó nyilatkozóknak. Bp. 1997. Dunakanyar 2000, 217 p.

Mint falu bolond pappal… Régi és új aforizmák. Bp. 1997. Kertek 2000, 477 p.

A rövid élet titka. Aforizmák magyarázattal. Ill.: Kaján Tibor. Bp. 1997. Dunakanyar 2000, 183 p.

Ég a Duna! Riport a BősNagymarosi Vízlépcsőről. Ill.: Haczay Zoltánné, Miklós Pálné, Vízy Zsigmond. Bp. 1998. Kertek 2000, 334 [5] p.

Ha jönne az angyal… Regény. Bp. 1998. Kertek 2000, 213 p.

„XX. század, lelépni!” Kalendárium a 2000. évre. Ill.: Kaján Tibor. Bp. 1999. Kertek 2000, 389 p.

A város hercege. Regény. Bp. 1999. Kertek 2000, 299 p.

Arrivederci, Budapest! Szatírák. Szentendre. 2000. Urbis, 351 p.

Európa hátsó udvara. Riport Keletről. Szentendre. 2000. Urbis, 494 p.

A mocsári hajós. Minimák. Szentendre. 2000. Urbis, 594 p.

Aki átlépte az árnyékát. Kardos György életrajza. Szentendre. 2001. Urbis, 313 p.

Az ellopott főutca. Cikkek, szatírák. Szentendre. 2001. Urbis, 399 p.

A sárkány fogai. Regény. Szentendre. 2001. Urbis, 592 p.

A végtelen vonal. Bíró László életrajza. Bp. 2001. ICO, 192 p.

A postamester lánya. Szatírák. Szentendre. 2002. Urbis, 444 p.

Régi nóta. Önéletrajzi töredékek. Szentendre. 2002. Urbis, 322 p.

Történelemóra. Szentendre. 2002. Urbis, 189 p.

Úszóverseny üres medencében. Aforizmák. Ill.: Kaján Tibor. Szentendre. 2002. Urbis, 164 p.

2003. 365 napos naptár M. Gy. gondolataival. Szentendre. 2003. Urbis.

A tékozló koldus 1–3. Riport az egészségügyről. (A mentők csillaga – A foltozott halál – Járókerettel.) Szentendre. 2003. Urbis, 670 p.

A gyávák bátorsága. Regény. Szentendre. 2004. Urbis, 231 p.

Az utolsó töltény 1. Önéletrajzi töredékek. Szentendre. 2004. Urbis, 235 p.

Az utolsó töltény 2. Önéletrajzi töredékek. Szentendre. 2004. Urbis, 206 p.

Az utolsó töltény 3. Önéletrajzi töredékek. Szentendre. 2005. Urbis, 297 p.

Az utolsó töltény 4. Önéletrajzi töredékek. Szentendre. 2005. Urbis, 230 p.

Az utolsó töltény 5. Önéletrajzi töredékek. Szentendre. 2005. Urbis, 234 p.

Az utolsó töltény 6. Önéletrajzi töredékek. Szentendre. 2005. Urbis, 233 p.

Éjféli napsütés. Szatírák, karcolatok. Szentendre. 2006. Urbis, 192 p.

Kádár János I–II. Életrajz. Szentendre. 2006. Urbis, 560 p.

Az utolsó töltény 7. Önéletrajzi töredékek. Szentendre. 2007. Urbis, 257 p.

Az utolsó töltény 8. Önéletrajzi töredékek. Szentendre. 2007. Urbis, 225 p.

Az utolsó töltény 9. Önéletrajzi töredékek. Szentendre. 2007. Urbis, 254 p.

Az idegen bajnok. Szentendre. 2007. Urbis, 318 p. (Életműsorozat 1.)

Az elátkozott hivatal. Szentendre. 2007. Urbis, 308 p. (Életműsorozat 2.)

Magyar atom. Szentendre. 2007. Urbis, 298 p. (Életműsorozat 3.)

Sötét angyal. Szentendre. 2007. Urbis, 248 p. (Életműsorozat 4.)

Árnyék az égen – Gázlámpák alatt. Szentendre. 2007. Urbis, 296 p. (Életműsorozat 5.)

A negyven prédikátor. Szentendre. 2007. Urbis, 230 p. (Életműsorozat 6.)

Aki átlépte az árnyékát... – Akit szerettek a nők. Szentendre. 2007. Urbis, 292 p. (Életműsorozat 7.)

Szabadíts meg a Gonosztól! I. Riport a börtönökről. Szentendre. 2007. Urbis, 278 p. (Életműsorozat 8.)

Szabadíts meg a Gonosztól! II. Riport a börtönökről. Szentendre. 2007. Urbis, 208 p. (Életműsorozat 9.)

Hajósok éneke. Szentendre. 2007. Urbis, 366 p. (Életműsorozat 10.)

Malom a pokolban. Szentendre. 2007. Urbis, 248 p. (Életműsorozat 11.)

A változások őrei. Szentendre. 2007. Urbis, 186 p. (Életműsorozat 12.)

Ha az Isten hátranézne... Riport és dokumentumok az Ormánságról. 1–2. Szentendre. 2008. Urbis, 344 p.

Kontra párti! Szentendre. 2009. Urbis, 214 p.

Érik a vihar. Riport Miskolcról. 1–2. Szentendre. 2009. Urbis, 560 p.

Az utolsó töltény 10. Önéletrajzi töredékek. Szentendre. 2010. Urbis, 322 p.

Harcolj vagy menekülj. Riport a tűzoltókról. Szentendre. 2010. Urbis, 400 p.

Keserű pohár I–III. Riport. (I.: Bortenger. II.: Aszú és parlag – Tokaj. III.: Villány – A borra épült város.) Szentendre. 2011–2012. Urbis, 260+214+150 p.

A szent labda. Emlék a magyar labdarúgásról. Szentendre. 2012. Urbis, 220 p.

Per Kádár sírjáért. Szentendre. 2012. Urbis, 120 p.

Üres telken ház alakú köd. Új aforizmák. Szentendre. 2012. Urbis, 114 p.

Az utolsó töltény 11. Önéletrajzi töredékek. Szentendre. 2013. Urbis, 160 p.

A beszélő disznó – Józsi rendszert vált – Mi, I. Viktor. Politikai szatírák. Szentendre. 2013. Urbis, 180 p.

A Nagy Októberi Összefogás. Politikai szatíra. Szentendre. 2014. Urbis, 128 p.

Az utolsó töltény 12. Önéletrajzi töredékek. Szentendre. 2015. Urbis, 124 p.

Társszerzővel írt kötetek

Moldova György – Gartner János: Szerelemcsütörtök. Vígjáték. Forgatókönyv. Rendező: Fejér Tamás. Bp. 1959. Hunnia Filmstúdió–Főv. Nyomdaip. Váll. Soksz. V., 151 p.

Gelléri Andor Endre: Keserű fény. Elbeszélések. Vál. és bev.: Moldova György. Bp. 1960. Móra, 261 p.

Malom a pokolban. Technikai filmforgatókönyv. Rendező: Maár Gyula. Bp. 1986. Hunnia Filmstúdió, 171 p.

Ének az aluljáróban. = In memoriam Kardos György. Bp. 1986. Magvető, 313 p.

Dobos János: Vagányok, kocsmák, zsaruk. Bev.: Moldova György. Bp. 1991. Multimix, 78 p.

Ez van… a szegénység természetes. Levélrészletek, aforizmák, tárcák. (Moldova György: A mocsári hajósából vett aforizmákkal.) Bp. 2002. Gyermekétkeztetési Alapítvány, 151 p.

Ladányi Mihály: Ének a jóistenhez. Válogatott versek. Előszó: Moldova György. Szentendre. 2005. Urbis, 210 p.

 

A bibliográfiát összeállította Urbán László és a DIA.

 

Szakirodalom

Digitalizált szakirodalom

Pomogáts Béla: Moldova György. Jelenkor, 1966.

Tarján Tamás: Moldova György. Irodalomtörténet, 1975/2.

Erdődy Edit: Moldova György, a szépíró. Literatura, 1985.

Szakirodalom

Fenyő István: Fiatal novellisták. = F. I.: Új arcok – új utak. Bp. 1961. Szépirodalmi. 156–170.

Almási Miklós: Mozaikok. = Kortárs 1962. 1. sz. 105–110.

Gáll István: Moldova György. = Kortárs 1964. 1832–1835.

Mihályi Gábor: Szocialista új hullám a mai magyar prózában. Fiatal írók olvasása közben. = Kortárs 1964. 1105–1112.

Pomogáts Béla: Egy év a fiatal prózaírók műhelyében. = Magyar Ifjúság 1964. dec. 19.

Lengyel József: Moldova mesterhármasa. = Új Írás 1965. 4. sz.

Farkas László: Moldova György. = Kritika 1966. 5. sz. 38–44.

Illés Lajos: Moldova György. = Új Írás 1966. 2. sz. 79–83.

Pomogáts Béla: Moldova György. = Jelenkor 1966. 132–136.

Kántor Lajos: A mese vonzása? = Igaz Szó 1967. 2. sz. 926–927.

Rajk András: SZOT-díj. = Élet és Irodalom 1967. 18. sz. 2.

Valis Magda: Egy riport margójára. = Kortárs 1967. 1510–1512. (Moldova György: A tetovált kereszt című írásáról.)

Eörsi István: A szatíra komolyságáért. = Kritika 1968. 3. sz. 50–51. (Moldova György: Kettősverseny hegedűre és zongorára című szatírájának írói módszeréről.)

Földes Anna: A másik Moldova. = Kortárs 1968. 642–649.

Kun András: Vázlat Moldova Györgyről. = Alföld 1968. 11. sz. 55–62.

Almási Miklós: Mai fiatal novellisták. = Élő Irodalom. (Szerk.: Tóth Dezső.) Bp. 1969. Akadémiai. 355–380.

Kiss Aurél: Moldova Györgyről. = Palócföld 1969. 4. sz. 44–50.

Nácsa Klára: Moldova Györgyről. = Kritika 1969. 4. sz. 44–50.

Alexa Károly: Negyven prédikátor viharban. = Kortárs 1973. 3. sz. 527–528.; 5. sz. 863–864.

Illés Lajos: Moldova György. = I. L.: Kezdet és kibontakozás. Tanulmányok. Bp. 1974. Szépirodalmi. 324–338.

Tarján Tamás: Moldova György. = Irodalomtörténet 1975. 2. sz. 311–337.

Bodnár György: A külváros szépsége. = B. Gy.: Törvénykeresők. Bp. 1976. Szépirodalmi. 417–421.

Kardos András: Moldova György: Akit a mozdony füstje megcsapott. = Jelenkor 1978. 3. sz. 284–285. (Ismertetés.)

Monostori Imre: Moldova György: Akit a mozdony füstje megcsapott. = Irodalmi Szemle 1978. 3. sz. 274–275. (Ismertetés.)

Angelini, Maria Teresa: La satira di Moldova György. = Ungheria Oggi 1978. 10–11. sz. 44–45.

Császár István: Moldova György: Magányos pavilon. = Új Tükör 1979. 24. sz. 2. (Ismertetés.)

Ferdinándy György: Moldova György: Ellenszél. = Új Látóhatár 1979. 3–4. sz. 306–310. (Ismertetés.)

Kőháti Zsolt: Moldova György: Magyar atom. = Kortárs 1979. 5. sz. 793–796. (Ismertetés.)

T. Á. (Tóbiás Áron): Moldova György Gumikutyája – Párizsban. = Új Tükör 1979. 18. sz. 26.

Veszprémi Miklós: Milyen ember Moldova? = Új Tükör 1979. 16. sz. 27.

Balogh Ernő: Moldova György: Magyar atom. = Tiszatáj 1980. 10. sz. 106–107. (Ismertetés.)

Gáll István: Moldova György: A szent tehén. = Új Idők 1980. 10. sz. 106–107. (Ismertetés.)

Kőháti Zsolt: Moldova György: A szent tehén. = Kortárs 1980. 10. sz. 1667–1668. (Ismertetés.)

Lázár István: Moldova György: A szent tehén. = Élet és Irodalom 1980. 23. sz. 10–11. (Ismertetés.)

Szalay Károly: Moldova György szatírái. = Jelenkor 1980. 5. sz. 451–459.

Tóbiás Áron: Moldova György. = Hét 1980. 30. sz. 10.

Olszanski, Tadeusz: György Moldova = Odra 1980. 71–72 p. Wroclaw, 1980.

Lőcsei Gabriella: Moldova György: Parlament gebinbe. = Magyar Nemzet 1981. febr. 7. 4.

Berkes Erzsébet: Moldova György: A Szent Imre-induló – Elhúzódó szüzesség. = Élet és Irodalom 1981. 28. sz. 11. (Ismertetés.)

Fülöp László: Moldova György: A Szent Imre-induló – Elhúzódó szüzesség. = Alföld 1981. 7. sz. 81. (Ismertetés.)

Balogh Ernő: Moldova György: A törvény szolgája és egyéb történetek. = Alföld 1981. 7. sz. 81. (Ismertetés.)

Imre Mihály: Moldova György: Égi szekér. = Kortárs 1982. 12. sz. 1995–1998. (Ismertetés.)

Iszlai Zoltán: Moldova György: Égi szekér. = Élet és Irodalom 1982. 28. sz. 10. (Ismertetés.)

Sükösd Mihály: Moldova György: A napló. = Valóság 1983. 7. sz. 97–101. (Ismertetés.)

Tarján Tamás: Moldova György Titkos záradék. = The New Hungarian Quarterly 1983. 92. 215. (Színikritika.)

Kovács Sándor Iván: Mozaik Moldováról. = Új Tükör 1983. 14. sz. 11.

Tandori Dezső: Moldova György: A Puskás-ügy. = Élet és Irodalom 1984. 22. sz. 11. (Ismertetés.)

Mező Ferenc: Moldova György: A napló. = Új Írás 1984. 2. sz. 123–124. (Ismertetés.)

Simonffy András: Moldova arcai. A negyvenedik prédikátor. = Kritika 1984. 3. sz. 23.

Erdődy Edit: Moldova György, a szépíró. = Literatura 1985. 3–4. sz. 443–455.

Nagy László Kálmán: Moldova, a híres vagány – lengyelül. = Élet és Irodalom 1986. 18. sz. 4.

Bajor Nagy Ernő: Beszéljünk egészen másról – Moldova Györggyel. = Szabadföld 1987. 47. sz. 13. (Interjú.)

Balogh Ernő: Moldova szociográfiájáról. Jegyzet Az Őrség panasza új kiadásának ürügyén. = Népszabadság 1987. okt. 17. 15.

Fenyő István: Moldova György: Bűn az élet… Riport a rendőrökről. = Népszabadság 1988. jún. 20. 7. (Ismertetés.)

 

A szakirodalmat összeállította Urbán László.

 

Festmény

Fotók

Borítók