Mészöly Miklós

Digitalizált művek

Tematikus keresés

A Szerző művei listán hozzáférhető a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotása (regény, novella, vers stb.).

A Szerző kötetei lista a szerző könyveinek új szövegkiadását tartalmazza.

Keresés a művekben

Keresés szűrése

Életrajz

Mészöly Miklós (Szekszárd, 1921. január 19. – Budapest, 2001. július 22.)

Kossuth-díjas író. 1998-tól haláláig a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

*

Molnár Miklós 1921-ben született Szekszárdon; édesanyja Szászy Jolán (1898–1983), édesapja Molnár Sándor (1888–1947) mérnök, bátyja Molnár Dénes (1919–2004) orvos. A szerzői nevet az apai nagyanyától, Mészöly Herminától veszi át, hivatalosan az 1950-es évektől viseli. Középiskolai tanulmányait a szekszárdi Garay János Gimnáziumban végzi, a francia nyelv és kultúra iránti érdeklődését elmondása szerint magyar–francia–filozófia szakos tanárának, Hencze Bélának (Hencze Tamás festőművész édesapjának) köszönheti. Ugyancsak meghatározó tanárához kötődnek kamaszkorban írt zsengéi. Mészöly 1995-ös életútinterjújában a következőképpen vall a ’30-as évek közepén keletkezett irodalmi kísérleteiről: „Firkák voltak, amit aztán később, kicsit érettebb fejjel megsemmisítettem. Egy kofferra való. […] [Hencze Béla] biztatott, nagyon erős kritikával volt, teljesen jogos kritikával. A szabadvers és a próza között ingáztak ezek a korai írásaim, amelyek az első impressziók olyan rögzítései voltak, amelyekre tényleg nem lehetett mást mondani, mint kezdeménynek elkönyvelni, és amin hamar túl kellett esni. De ennek a túlesésnek az időszaka mégiscsak igényelte az aktív megírásnak a csődjeit.”

Az első írói hangpróbákat követő munkáit az 1940-es években publikálja. A legkorábbi megjelenés a Sorsunk folyóirat 1943. áprilisi számában (még a szerző születési nevén) közölt Bridge és a nyúl, az első Mészöly néven megjelent írás a Tolna Megyei Kis Újság 1947. május 17-i számában szerepelt. Mészöly első kötete az 1948-as, a pécsi Batsányi Társaság kiadásában közzétett Vadvizek.

1938 és 1942 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi és Államtudományi Karán tanul, summa cum laude minősítéssel diplomázik, majd Szekszárdon ügyvédbojtár; tanulmányait a Sorbonne-on szeretné folytatni, terve a háború miatt sosem valósulhat meg. Mészölyt 1944-ben, jogi doktorrá avatásának évében besorozzák, Hajmáskéren, majd Gross Bornban tüzérkiképzésen vesz részt. 1944 és 1945 fordulóján több katonatársával dezertál; hadbíróság elé kerül, a halálbüntetéstől megmenekül, a déli fronton büntetőszázadba helyezik, ahonnan újra megszökik. A háború az életpálya korai szakaszának törését okozza, a kényszerű katonai szolgálatot számos későbbi Mészöly-mű  rögzíti (a Bunker, a Sötét jelek és a Jelentés öt egérről kötet darabjai). A téma irodalmi feldolgozása hosszú ideig foglalkoztatja, kísérleteiről a Szigeti Lászlóval 1994 és 1996 között folytatott beszélgetéseket közlő, 1999-ben publikált Párbeszédkísérletben vall: „gyakran visszatértem, szinte egész életemben küzdöttem a háború megírásával. Hetvenhét kísérletet tettem arra, hogy az egészet a maga teljességében, tablószerűbben megfogalmazzam, és igényeim szemszögéből minden kísérletem zsákutcának bizonyult”

1945 után Szekszárdon terménybegyűjtési és malomellenőr, 1947–1948 között a Szilágyi Dezsővel közösen szerkesztett, független lapként működő Tolna Megyei Kis Újság szerkesztője. 1948-ban Budapestre költözik. A következő év nyarán házasságot köt a pszichológus–tanatológus Polcz Alaine-nel (1922–2007), akivel élethosszig kitartanak egymás mellett. Közös életük történéseit a 2017-ben kiadott A bilincs a szabadság legyen című levelezéskötet részletezi. 1949-ben a házaspár – Basch Lóránt segítségével – lakáshoz jut a Városmajor utca 48-ban. Mészöly 1950 és 1954 között az Állami Bábszínház dramaturgja; az intézmény ekkor több mellőzött író, képzőművész megélhetését biztosítja. 1954-től szabadfoglalkozású író.

A pályakezdő Mészöly korán hallgatásra kényszerül, ám a hatalom nyomásának ellenálló, megalkuvást nem tűrő attitűd mindvégig meghatározó személyiségjegye. A szilencium idején álnevek alatt közli munkáit; rádiójátékokat, bábdarabokat, színházi adaptációkat ír, (gyakran feleségével együtt, Molnár Ilona álnéven) meséken dolgozik. Statisztaként számos filmben feltűnik, például Jancsó Miklós Halhatatlanságában (1959) és Oldás és kötésében (1963) vagy Bácskai Lauró István Igézet (1963) című rövidfilmjében. Az elhallgattatás időszakában megjelent meséiről (A bánatos medve [1954], Hétalvó puttonyocska [1955], Fekete gólya [1960], A hiú Cserép-királykisasszony [1964], Az elvarázsolt tűzoltózenekar [1965]) visszaemlékezéseiben számos alkalommal szól. A szerzői vallomás szerint a meseírástól eleinte idegenkedő, ám a műfaj mellett a későbbi pályaszakaszokban is kitartó Mészöly első gyerekirodalmi szövegeit egyfajta kompenzációként hozta létre: „botcsinálta meseírónak érzem magamat. Első meséimet inkább rábeszélésre írtam, mint belső ösztönzésre. Ez még az ötvenes évek elején történt. Valahányszor visszautasították egy novellámat, önvigasztalásul írtam egy mesét. […] Tény-való, hogy nagyon kellett akkoriban valami gyógyszerpótlék.”. A szilenciumot az 1957-ben kiadott Sötét jelek rövid időre megtöri, a kötet publikálását a forradalom leverését követően felügyelet nélkül maradt Magvető Kiadó és igazgatója, Bodnár György közbenjárása teszi lehetővé.

1960-as évek elején Mészöly Az atléta halála című regényén dolgozik a Porkoláb-völgyben. Bunker című darabjával 1962-ben készül el, a szöveg közlését a Kortárs folyóirat elutasítja. Az ablakmosó már szerepelhet a Miskolci Nemzeti Színház repertoárján, a darabot 1963. március 15-én be is mutatják, ugyanazon év szeptemberében és októberében a Jelenkor is közli a drámaszöveget és Mészöly jegyzetét. A színművet azonban két előadás után betiltják, a folyóirat akkori szerkesztőjét, Tüskés Tibort pedig – a közlés miatt kirobbant botrány folyományaként – menesztik.

Mészöly első regénye, a többször indexre tett Az atléta halála előbb franciául jelenik meg a Seuil Kiadónál – a külföldi publikálás 1966-ban lehetővé teszi (sietteti és kikényszeríti) a korabeli prózát tekintve rendhagyó mű magyarországi kiadását. A következő években a szerzői életpálya kedvező irányt vesz. Mészöly számos országban megfordul (többek között: Ausztria, Németország, Hollandia, Svájc, Jugoszlávia, Csehország; később Franciaország, USA, Izrael), kapcsolatot épít külföldi szerzőkkel, kiadókkal. A ’60-as évek második felétől több jelentős munkája jelenik meg (pl.: Jelentés öt egérről, 1967; Saulus, 1968), műveiből fordítások, filmes adaptációk készülnek: Az atléta halála cseh, dán, német, lengyel, a Saulus német, lengyel és francia nyelven; a Gaál István által rendezett Magasiskolát 1970-ben, Az állatforgalminál Bódy Gábor-féle adaptációját 1973-ban mutatják be.

Az 1970-ben publikált Pontos történetek, útközben kötet az életmű korábbi darabjaira kevéssé jellemző prózapoétikai megoldásokat mutat. A regény a példázatos formálásmóddal szakító, irodalmi realizmussal kísérletező szöveg, mely Polcz Alaine utazásai során gyűjtött, magnószalagon rögzített történeteit írja újra. Mészöly 1971-től az életpálya alakulástörténetét meghatározó Filmen dolgozik; a kéziratot 1974-ben, nyugat-németországi ösztöndíja alatt fejezi be. Az 1976-ban publikált mű határkő, melynek radikalitását – a recepcióval összhangban – a szerzői analízis is hangsúlyozza: „valami olyan pont, ahonnan tovább nem vezet út. […] Hogy leszögezzem: egyáltalán nem kitérőnek érzem a Filmet, hanem valamilyen végállomásnak. Ahonnét újabb elágazást próbálok magamnak keresni, találni” (Alexa és Mészöly 1989). 1975-ben a Szépirodalmi Könyvkiadó publikálja az életművet reprezentáló Alakulások című válogatáskötet. A következő években esszéit, naplójegyzeteit rendezi sajtó alá (A tágasság iskolája, 1977), megjelenik a Pontos történetek, útközben bővített kiadása (1977), 1979-ben pedig két drámája (Bunker, Az ablakmosó) már kötetben is hozzáférhető. Ugyanezen évben publikálja a – kritikai reflexiók szerint újabb pályaszakaszhoz tartozó – Szárnyas lovak darabjait.

A ’80-as évek elején versei jelennek meg (Esti térkép. Kiemelések, 1981). Az életmű kései szakaszának csúcsteljesítményeként jegyzett Megbocsátást 1984-ben, a Sutting ezredes tündöklése című elbeszéléskötet 1987-ben, az életmű rövidprózai remekeit magába foglaló Volt egyszer egy Közép-Európát 1989-ben, utolsó jelentős nagyepikai munkáját, a beszélyként definiált Családáradást pedig 1995-ben publikálja. Mészöly a kiforrott prózai munkák megírásával egyidőben – a kísérletező szerzői attitűdre jellemző módon – más műfajokban is alkotott. Itt említendők a recepció által kevéssé vizsgált versek (például az említett Esti térkép vagy az 1991-es Az én Pannóniám és Elégia című kötet darabjai), a Lassan minden (1994) és a Színházon kívül (2010) című kiadványban is megjelent színpadi darabok, illetve a folyóirat-publikációkban, gyűjteményes kötetekben közzétett esszék, publicisztikák (például A tágasság iskolája [1977], az Érintések [1980], A pille magánya [1989], A negyedik út [1990] vagy az Otthon és világ [1994] kötetek darabjai). Az életmű lényegi jellemzője a sematizmus elutasítása, a rendre újabb poétikai megoldások érvényesítésének igénye. Mészöly korszakos munkái, a mindvégig megújulni képes életpálya a következő írónemzedékek számára mintaként szolgál.

Mészöly Miklós 2001. július 22-én hunyt el Budapesten. Hamvainak egy részét 2001. augusztus 23-án helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temetőben, másik részét a házaspár kisoroszi kertjében és Trieszt partján szórták szét.

 

Polcz Alaine az író halála után megalapította a Mészöly Miklós Egyesületet, mely a szerzői hagyatékot gondozó, az életműhöz kapcsolódó irodalmi kontextusok kutatását támogató szervezetként 2002-ben kezdte meg működését. Az Egyesület 2004-ben Mészöly Miklós-díjat hozott létre, melyet azóta minden évben az író születése napján, a szekszárdi Mészöly-emléknapon adnak át.

 

Tagságok:

1981 – a Magyar Írószövetség elnökségi tagja

1985 – a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligájának elnöke

1989 – a Magyar Helsinki Bizottság első elnöke

1989 – a Soros Alapítvány Szépirodalmi Kuratóriumának tagja

1991 – a Budapesti Magisztrátus tagja

1991 – a Magyar Lettre Internationale Alapítvány alapító tagja

1991–1994 – a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és első elnöke

1993 – a Független Gondolkodók Egyesülete alapító tagja

 

Fontosabb díjak, elismerések:

1982 – Aszú-díj (Mozgó Világ)

1986 – Déry Tibor-díj

1988 – Magyar Művészetért Díj

1988 – Örley-díj

1988, 1989, 1991 – Az Év Könyve-díj

1990 – Kossuth-díj

1990 – Kortárs-díj

1990 – Fitz József-díj

1991 – Szekszárd díszpolgára

1992 – a Nyitott Társadalom Alapítvány Díja

1992 – a Soros Alapítvány Életműdíja

1994 – Üveggolyó-díj (Írók Boltja)

1995 – a Soros Alapítvány Díja

1996 – a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje csillaggal

1996 – Budapest díszpolgára

 

Az életrajzot Horváth-Márjánovics Diána írta.

Bibliográfia

Önálló kötetek

Vadvizek. Novellák. Pécs. 1948. Batsányi Társaság, 61 p. = Budapest. 2018. Jelenkor. (Mészöly Miklós Művei.)

A bánatos medve. Mese. Ill.: Demjén Zsuzsa. Budapest. 1954. Ifjúsági, 12 p. (Leporelló.) = Ill.: Falcione Sarolta. Szeged. 2002. Universum, 8 p.

Hétalvó puttonyocska. Mesék. Budapest. 1955. Ifjúsági, 107 p.

Sötét jelek. Elbeszélések, mesék. Budapest. 1957. Magvető, 379 p. =
Budapest. 2019. Jelenkor, 464 p. (Mészöly Miklós Művei.) 

Fekete gólya. Ifjúsági regény. Ill.: Würtz Ádám. Budapest. 1960. Móra, 234 p. = Pécs–Pozsony. 2005. Jelenkor–Kalligram, 241 p. (Mészöly Miklós Művei.)

A hiú Cserép-királykisasszony. Mesék. Ill.: Karátson Gábor. Budapest. 1964. Móra, 32 p. (Kispajtások Mesekönyve.)

Az elvarázsolt tűzoltózenekar. Mesék kicsiknek és nagyoknak. Ill.: Csermák Tibor. Budapest. 1965. Móra, 133 p.

Az atléta halála. Regény. Budapest. 1966. Magvető, 254 p. = Budapest. 2017. Jelenkor, 216 p. (Mészöly Miklós Művei).

Jelentés öt egérről. Novellák. Budapest. 1967. Magvető, 294 p. = Budapest. 2020. Jelenkor, 296. p

Saulus. Regény. Budapest. 1968. Magvető, 156 p. = Budapest. 1975. Magvető, 167 p. (Magvető Zsebkönyvtár.) = Budapest. 1988. Szépirodalmi, 165 p. = Pécs–Pozsony. 1999. Jelenkor–Kalligram, 168 p. (Mészöly Miklós Művei.) = Budapest. 1999. Pont, 198 p. (Conflux.) = Pécs. [2000.] Alexandra. 136 p. (Klasszikusok diákoknak műelemzéssel.) = Budapest. 2015. Jelenkor, 155 p. (Mészöly Miklós Művei.)

Pontos történetek, útközben. Regény. Budapest. 1970. Magvető, 321 p. = Pécs–Pozsony. 2001. Jelenkor–Kalligram, 372 p. (Mészöly Miklós Művei.)

Szomorú, vidám. Mese. Ill.: Reich Károly. Budapest. 1974. Móra, 8 p. (Leporelló.)

Alakulások. Kisregények, mesék, novellák. Budapest. 1975. Szépirodalmi, 826 p.

A pipiske és a fűszál. Mesék. Ill.: Reich Károly. Budapest. 1976. Móra, 50 p.

Film. Regény. Bp. 1976. Magvető, 220 p. = Budapest. 2015. Jelenkor, 153 p. (Mészöly Miklós Művei.)

A tágasság iskolája. Esszék. Budapest. 1977. Szépirodalmi, 374 p. = Bp. 1993. Szépirodalmi, 352 p.

Kerti hangverseny. Mese. Ill.: Würtz Ádám. Budapest. 1977. Móra, 22 p.

Reggel a tanyán. Mese. Ill.: Balogh Péter. Budapest. 1978. Móra, 12 p. (Leporelló.)

Bunker. Az ablakmosó. Drámák. Budapest. 1979. Magvető, 179 p.

Szárnyas lovak. Novellák, riportok. Budapest. 1979. Szépirodalmi, 281 p.

Érintések. Esszék. Budapest. 1980. Szépirodalmi, 266 p. = Pécs–Pozsony. 2000. Jelenkor–Kalligram, 174 p. (Mészöly Miklós Művei.)

Az elvarázsolt tűzoltó-zenekar és más mesék. Ill.: Egyed László. Budapest. 1980. Móra, 312 p.

Esti térképKiemelések. Versek. Budapest. 1981. Szépirodalmi, 104 p.

Megbocsátás. Kisregény. Budapest. 1984. Szépirodalmi, 81 p.

Magasiskola. Regények és elbeszélések. Bukarest. 1985. Kriterion, 344 p.

Merre a csillag jár? Novellák. Budapest. 1985. Szépirodalmi, 281 p.

Sutting ezredes tündöklése. Novellák. Budapest. 1987. Szépirodalmi, 198 p. = Pécs–Pozsony. 2003. Jelenkor–Kalligram, 192 p. (Mészöly Miklós Művei.)

Volt egyszer egy Közép-Európa. Kisregények, novellák. Budapest. 1989. Szépirodalmi, 631 p.

A pille magánya. Esszék. Pécs. 1989. Jelenkor, 228 p. = Jav., bőv. kiad. Pécs. 2006. Jelenkor, 616 p. (Mészöly Miklós Művei.)

A negyedik út. Esszék, publicisztika. Szombathely. 1990. Életünk, 309 p. = Pécs. 2010. Jelenkor, 388 p.

Wimbledoni jácint. Novellák. Budapest. 1990. Szépirodalmi, 117 p. = Pécs–Pozsony. 2004. Jelenkor–Kalligram, 162 p. (Mészöly Miklós Művei.)

Ballada az úrfiról és a mosónő lányáról. Végleges változatok a hagyatékból. Novellák. Budapest. 1991. Szépirodalmi, 174 p.

Az én Pannóniám. Elbeszélések, regényrészlet, versek. Szekszárd. 1991. Babits, 207 p. = Szekszárd. 2004. Babits, 339 p.

Elégia. Vers. Bp. 1991. Helikon, 34 p. = Pécs–Pozsony. 1997. Jelenkor–Kalligram, 159 p. (Mészöly Miklós Művei.)

Bolond utazás. Történetek. Bp. 1992. Századvég, 321 p. = Pécs–Pozsony. 2004. Jelenkor–Kalligram, 164 p.

Lassan minden. Drámák, játékok. Bp. 1994. Századvég, 361 p. (Mészöly Miklós Összegyűjtött Művei 2.)

Otthon és világ. Esszék. Pozsony. 1994. Kalligram, 498 p.

Családáradás. Regény. Pozsony. 1995. Kalligram, 152 p. = Családáradás (beszély). Szerk.: Wilheim András. Pécs. 2008. Jelenkor, 149 p. (Mészöly Miklós Művei.)

Idegen partokon. Elbeszélések. Pécs. 1995. Jelenkor, 200 p. (Mészöly Miklós Művei.) = Pécs. 2005. Jelenkor, 204 p. (Mészöly Miklós Művei.)

Hamisregény. Változatok a szép reménytelenségre. Pécs. 1995. Jelenkor, 295 p. (Mészöly Miklós Művei.)

Oh, che bella notte, Elbeszélések. Budapest. 1997. Pont, 203 p. (Conflux.)

Judenbuche/Zsidóbükk.  Szárnyas lovak/Geflügelte Pferde. Kétnyelvű sorozat Mészöly Miklós és Anette von Droste-Hülshoff elbeszéléseiből. 1995. Medaillon, 173 p.

Megbocsátás. – Merre a csillag jár? Pécs–Pozsony. 1997. Jelenkor–Kalligram, 136 p. (Mészöly Miklós Művei.) = Pécs. 2005. Jelenkor, 140 p. (Mészöly Miklós Művei.)

Az ember, akit megölt. Esszé. Budapest. 1998. Pont, 172 p. (Conflux.)

Mesék. Ill.: Szenes Zsuzsa. Pécs–Pozsony. 1998. Jelenkor–Kalligram, 356 p. (Mészöly Miklós Művei.)

Párbeszédkísérlet. Mészöly Miklós és Szigeti László beszélgetése. Pozsony. 1999. Kalligram, 242 p.

Pannon töredék. Budapest. 2002. Trikolor, 273 p. (Örökségünk.)

Séta, évgyűrűkkel. Mészöly Miklós és Szederkényi Ervin levelezése. Szerk.: Nagy Boglárka. Pécs. 2004. Jelenkor, 160 p.

Volt idő. Mészöly Miklós és Tüskés Tibor levelezése. Szerk.: Tüskés Tibor. Pécs. 2005. Pro Pannonia, 198 p.

Műhelynaplók. Szerk.: Nagy Boglárka és Thomka Beáta. Pozsony. 2007. Kalligram, 929 p.

Pannon töredék. Novellák. Pécs. 2007. Jelenkor, 200 p. (Mészöly Miklós Művei.)

Az istálló. Szépprózák. Pécs. 2008. Jelenkor, 168 p. (Mészöly Miklós Művei.)

Színházon kívül. Drámák. Pécs. 2010. Jelenkor, 496 p. (Mészöly Miklós Művei.)

Sólymok csillagvilága. Regény, esszék. Budapest. 2016. Jelenkor, 165 p. (Mészöly Miklós Művei.)

A bilincs a szabadság legyen. Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezése. Szerk.: Nagy Boglárka. Budapest. 2017. Jelenkor, 891 p.

Szorongatott idill – Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Polcz Alaine, Mészöly Miklós levelezése 1955-1997. Budapest. 2021. Jelenkor, 272 p.

Idegen nyelven megjelent önálló kötetek

angol

Once there was a Central Europe. [Rövidprózák.] (Ford.: Albert Tezla.) Budapest. 1997. Corvina Kiadó, 244 p.

Death of an athlete. [Az atléta halála.] (Ford.: Tim Wilkinson.) Liverpool. 2012. Bluecoat Press, 190 p.

bolgár

Савел.  [Saulus.] (Ford.: Martin Hristov.) Szófia. 2017. Ergo, 168 p. 

Прози. [Rövidprózák.] (Ford.: Nikolaj P. Bojkov.) Szófia. 2003. Sonm, 264 p. 

cseh

Smrt atleta. [Az atléta halála.] (Ford.: Magda Reinerová.) Prága. 1970. Odeon. 188 p. 

Samota motýla. Výběr esejů z let 1960-1995 . [Esszék, tanulmányok.] (Ford.: Anna Valentová; vál.: Szigeti László.) Pozsony. 1995. Kalligram, 326 p.

dán

En sportsmands dod. [Az atléta halála.] (Ford.: Elsebeth Juncker Ratel.) Koppenhága. 1967. Samleren, 183 p.

észt

Sportlase surm; Saulus. [Az atléta halála; Saulus.]  (Ford.: Leidi Veskis.)Tallinn. 1988. Eesti Raamat, 253 p.

finn

Saulus. [Saulus.] (Ford.: Anna-Maija Raittila). Helsinki. 1974. Kirjayhtymä, 59 p. (Arena.)

Urheilijan kuolema. [Az atléta halála.] (Ford.: Anna Tarvainen.) Helsinki. 1999. Taifuuni, 240 p.

Repeämiä kartassa. [Rövidprózák.] (Ford.: Heli Mäkeläinen; szerk.: Tuomo Lahdelma.) Jyväskylä. 2007. Kampus Kustannus, 121 p.

francia

Mort d’ un athlète. [Az atléta halála.] (Ford.: Marcel Courault; Georges Kassai.) Párizs. 1965. èd du Seuil, 186 p.

Saul ou la porte des brebis. [Saulus.] (Ford.: Anne-Marie de Backer; Georges Kassai.) Párizs. 1971. èd du Seuil, 170 p.

Par où l'étoile passe? [Merre a csillag jár?.] [Rövidprózák.] (Ford.: Jacques Desse; Szende Tamás.) Párizs. 1989. èd. Hystrix, 93 p.

Variations désenchantées. Pseudo-roman. (Ford.: Georges Kassai.) Párizs. 1994. Phébus, 268 p. 

lengyel

Saul z Tarsu. [Saulus.] (Ford.: Camilla Mondral.) Varsó. 1970. Pax, 388 p.

Śmierć rekordzisty. [Az atléta halála.] (Ford.: Krystyna Pisarska.) Varsó. 1971. Pax, 219 p.

Czarny bocian. [Fekete gólya.] (Ford.: Camilla Mondral.) Varsó. 1974. Nasza Księgarnia, 253 p.

német

Der Tod des Athleten. [Az atléta halála.] (Ford.: Sebestyén György.) München–Bécs. 1966. Hanser, 262 p.

Saul. [Saulus.] (Ford.: Barbara Frischmuth.) München–Bécs. 1970. Carl Hanser, 185 p. = Saulus. [Saulus.] (Ford.: H.-H. Paetzke. Lipcse. 1970. Benno Verlag, 185 p.

Gestaltungen. [Rövidprózák.] (Ford.: Barbara Frischmuth.) Berlin. 1975. Literarisches Colloquium, 64 p.

Landkarte mit Rissen. Erzählungen. [Rövidprózák.] (Ford.: Hildegard Grosche.) München–Bécs. 1976. Hanser, 165 p.

Hohe Schule. [Rövidprózák.] (Ford.: Hans Skirecki.) Berlin. 1981. Volk und Welt, 325 p. 

Geflügelte Pferde. Geschichten aus Mitteleuropa. [Rövidprózák.] (Ford.: Hildegard Grosche, Eva Haldima, Hans Skirecki.) München. 1991. Carl Hanser, 291 p. = Anette von Droste-Hülshoff: Judenbuche. [Zsidóbükk.] - Mészöly Miklós: Geflügelte Pferde. [Szárnyas lovak.] (Ford.: Hans Skirecki.)  Budapest.1995. Medaillon, 173 p. (Medaillon Litera)

Familienflut. Roman. [Családáradás.] (Ford.: Hans Skirecki. Utószó: Nádas Péter.) München. 1997. Babel Verlag, 159 p.

Das verzauberte Feuerwehrorchester. Märchen und Geschichten. [Az elvarázsolt tűzoltózenekar és más mesék] (Ford.: Zsuzsanna Gahse.) Zürich. 1999. Sanssouci, 128 p. 

Rückblenden. [Film.] (Ford.: Hildegard Grosche; előszó: Nádas Péter.) Frankfurt am Main. 1999. Suhrkamp, 172 p. = Frankfurt am Main. 2001. Suhrkamp, 172 p.

olasz

Saulo. [Saulus.] (Ford.: Marinella D'Alessandro; utószó: Radnóti Sándor.) Róma. 1987 . Edizioni Ed. e/o, 163 p. 

orosz

Венгерский новелла. [Magyar novella.] (Ford.: Gusev Jurij Pavlovics.) Budapest. 2000. Pont, 157 p. 

Фильм: роман; Прощение: повесть. (Ford.: Oksana Yakimenko, Alina Shcheglova.) Kalinyingrád. 2020. Phoca Books, 208 p.

román

Zonă interzisă. [Jelentés öt egérről.] (Ford.: Constanța Berivoiescu.) Bukarest. 1974. Univers, 56 p.

Oh, che bella notte. Trei nuvele pentru un portret. [Rövidprózák.] (Ford.: Constantin Olariu; Utószó: Bogdan Lefter.) Budapest. 1996. Pont, 127 p. (Conflux.)

Saul. [Saulus.] (Ford.: Cristina Bâzu.) Budapest. 1998. Pont, 208 p. (Conflux.)

Omul pe care l-a ucis. [Az ember, akit megölt.] (Ford.: Paul Drumaru–Alexandru Skultéty.) Budapest. 1998. Pont, 191 p. (Conflux.)

spanyol

Saul o la puerta de las Ovejas. [Saulus.] (Ford.: Juana Bignozzi. Előszó: Sipos Gyula.) Barcelona. 1977. Grijalbo, 219 p.

szlovák

Cestovné výjavy. [Pontos történetek, útközben.] (Ford.: Karol Wlachovski.) Pozsony. 1973. Tatran, 368 p.

Domov a svet. [Esszék, tanulmányok.] (Ford.: Katarina Králová, szerk.: Szigeti László.) Pozsony. 1995. Kalligram, 301 p. (Edícia Domino.)

 

Szakirodalom

Digitalizált szakirodalom

Thomka Beáta: Mészöly Miklós. Monográfia. Pozsony. 1995. Kalligram.

Szakirodalom

Önálló kötetek

Jenei László (szerk.): Mészöly Miklós irodalmi munkássága. Válogatott bibliográfia 1943–1988. Miskolc. 1989. II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, 106 p.

Alexa Károly–Szörényi László (szerk.): „Tagjai vagyunk egymásnak.” A Tarzuszi szavaival köszöntik a hetvenéves Mészöly Miklóst barátai. Budapest. 1991. Szépirodalmi–Európa Alapítvány, 422 p.

Thomka Beáta: Mészöly Miklós. Pozsony. 1995. Kalligram, 222 p. (Tegnap és Ma.)

Müllner András–Odorics Ferenc (szerk.): Megbocsátás. Szeged–Bp. 2001. Pompeji–Osiris, 141 p.

Grendel Lajos: A tények mágiája. Mészöly Miklós időskori prózája. Pozsony. 2002. Kalligram, 96 p.

Fogarassy Miklós (szerk.): Magasiskola. In memoriam Mészöly Miklós. Budapest. 2004. Nap, 400 p. (In memoriam és Emlékezet 40.)

N. Tóth Anikó: Szövegvándor. Közelítések Mészöly Miklós prózájához. Budapest. 2006. Pesti Kalligram, 310 p.

Görözdi Judit: Hangyasírás, csillagmorajlás. Elhallgatás-alakzatok Mészöly Miklós írásművészetében. Pozsony. 2006. Kalligram, 112 p.

Mészöly Miklós. (Szerk. Ambrus Lajos és Prágai Tamás.) Budapest. 2006. Napkút Kiadó, Petőfi Irodalmi Múzeum. 136 p. (Hang–Kép–Írás 1.) (CD-melléklettel.)

Thomka Beáta: Prózai archívum. Szövegközi műveletek. Budapest. 2007. Kijárat, 168 p.

Fogarassy Miklós: „Még nem kelt fel a nap”. Mészöly Miklós Elégiája. Pozsony–Bp. 2009. Kalligram–Pesti Kalligram, 96 p.

Sághy Miklós: A fény retorikája. A technikai képek szerepe Mándy Iván és Mészöly Miklós munkáiban. Szeged. 2009. Tiszatáj, 212 p.

Tüskés Tibor: Az ablakmosó és a többiek. Tanulmányok, esszék, dokumentumok Mészöly Miklósról. Pécs. 2010. Pro Pannonia, 212 p.

Bagi Zsolt (szerk.): Pontos észrevételek Mészöly Miklóstól Nádas Péterig és vissza. Budapest. 2015. Jelenkor, 266 p.

Vásári Melinda: Hangzó tér. Az érzékiség dimenziói Mészöly, Nádas és Ottlik műveiben. Budapest. 2019. Kijárat, 285 p.

Szolláth Dávid: Mészöly Miklós. Budapest. 2020. Jelenkor, 740 p.

Periodikumokban, gyűjteményes kötetekben megjelent írások

Béládi Miklós: Az atléta halála. Kritika, 1966/5. 49–52 p.

Pályi András: Mészöly Miklós: Jelentés öt egérről. Alföld, 1968/6. 78–79 p.

Béládi Miklós: Jelentés egy íróról. Elbeszélés vagy „szöveg”? = B. M.: Érintkezési pontok. Budapest. 1974. Szépirodalmi, 533–556 p.; 556–563 p.

Danyi Magdolna: Beszéd és idézet. Az én-elbeszélés és az idegen tudatok interakciói a Pontos történetek, útközben kompozíciójában. Híd, 1981/11–12. 1374–1382 p.

Balassa Péter: Passió és állathecc. Mészöly Miklós Filmjéről és művészetéről. = In: B. P.: A színeváltozás. Budapest. 1982. Szépirodalmi, 302–343 p.

Béládi Miklós: A tények parabolája. Az elbeszélő illetékessége. Az epika megtisztítása és felvezetése. = In: B. M.: Válaszutak. Budapest. 1983. Szépirodalmi, 288–324 p.

Bori Imre: Mészöly Miklós = B. I.: Bori Imre huszonöt tanulmánya a XX. századi magyar irodalomról. Újvidék. 1984. Forum, 567-574 p.

Csűrös Miklós: A tágasság pátosza. Az esszéíró Mészöly Miklós. = In: Cs. M.: Színképelemzés. Budapest. 1984. Szépirodalmi, 447-460 p.

Balassa Péter: A cselekmény rejtélye mint anekdotikus forma. (A Megbocsátás című kötetről.) = B. P.: Észjárások és formák. Elemzések és kritikák újabb prózánkról. 1978–1984. Budapest. 1985. Tankönyvkiadó, 105–127 p.

Thomka Beáta (szerk.): Mészöly Miklós művészete. Tanulmányok. 18–19. füzet. [Balassa P., Szörényi L., Thomka B., Fogarassy M., Boros G., Máté J. Gy., Utasi Cs., Ladányi I., Piszár Á., Pozsvai Gy. tanulmányai.] Újvidék. 1986. A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete.

Könczöl Csaba: Kórtani makettünk: Mészöly Miklós. A pontosság romantikusa. = In: K. Cs.: Tükörszoba. Budapest. 1986. Szépirodalmi, 202–237 p.

Pályi András: Sutting ezredes tündöklése. Kritika, 1988/9.

Fogarassy Miklós: A lappangó történetek közös természete. (A Volt egyszer egy Közép-Európa című kötetről.) Jelenkor, 1990/1. 86–91 p.

Mészöly Miklós hetvenéves. Jelenkor, 1991/1. 1–96 p.

Takáts József: Megbocsátás: mítoszelemzés. Jelenkor, 1991/7–8. 639–643 p.

Radnóti Sándor: Az elmaradt apoteózis. (A Saulus című kötetről.) = In: R. S.: Recrudescunt vulnera. Budapest. 1991. Cserépfalvi, 129-134 p.

Tolcsvai Nagy Gábor: Állat, ember, szolidaritás. Mészöly Miklós állatmotívumairól. Pannonhalmi Szemle, 1994/4. 90–97 p.

Károlyi Csaba: Rekonstrukciók. Mészöly Miklós művészetéről. = In: K. Cs.: Ellakni, nézelődni. Budapest. 1994. Pesti Szalon, 46-64 p.

Mészöly Miklós 75 éves. [Bacsó B., Pályi A., Radics V., Márton L., Szirák P., Mészáros S. és mások tanulmányaival.] Kalligram, 1996/1. [Különszám.] 148 p.

Márton László: Börcsök úr agancsnyelvű késeinek művészi elrendezése. (A Családáradás című kötetről.) Kalligram, 1996/1. 48–52 p.

Kulcsár-Szabó Zoltán: „A múltnál úgyse tudunk jobban hullámozni.” A Családáradás javaslata a Mészöly-olvasásra. Kalligram, 1996/1. 52–57 p.

Bacsó Béla: „Egy lappangó történet természete.” Mészöly Miklós: Családáradás. Kalligram, 1996/1. 57–63 p.

Szirák Péter: Hamiskritika: áradás. (A Hamisregény című kötetről.) Kalligram, 1996/1. 63–65 p.

Bazsányi Sándor: A szöveg és az olvasó együtt-mozgása: Kísérlet Mészöly Miklós regényművészetének szintézisére = In: Az újraértett hagyomány. (Szerk. Keresztury Tibor, Mészáros Sándor és Szirák Péter.) Debrecen. 1996. Alföld Stúdió, 127–143 p.

Albert Pál: A bűntudat évszaka. (A Saulus című kötetről.) – Egy (mifelénk) korszakos regényről. (A Film című kötetről.) = In: A. P.: Alkalmak. Budapest. 1997. Kortárs, 158-166 p.

Bíró Ágota: A nő mint narrátor: a szerzőség problémája Mészöly Miklós Az atléta halála című regényében. Iskolakultúra, 2001/1. 23–29 p.

Mészöly Miklós (1921–2001), Jelenkor, 2002/1. 1–127 p. [tematikus összeállítás]

Szolláth Dávid: A példázatosság, az allegorizáló olvasás és a kultusz kérdései a Mészöly- és az Ottlik-kritikában. Jelenkor, 2002/10. 1104–1117 p.

Nagy Boglárka: „Egy séta törmelékei” – Az atléta halála körül. Jelenkor, 2002/1. 114–118 p.

Thomka Beáta: Elődök, kortársak, Mészöly. – Fragmentumszerűség, nyitottság. – Kijegyzések, beragasztások, törmelékek. = In: T. B.: Glosszárium. Debrecen. 2003. Csokonai, 19–30 p., 130–140 p. (Alföld Könyvek.)

Fogarassy Miklós: Pontos történetek – eredeti változatok. Holmi. 2004/1. 97–100 p.

Szentesi Zsolt: Az autentikus létezés lehetőségei a választás jegyében. Mészöly Miklós: Magasiskola. Irodalomtörténeti közlemények, 2006/3–4. 392–415 p.

Kelemen Zoltán: "Az istenek technikája": az elbeszélés rituáléja Mészöly Miklós Közép-Európa-prózájában, Irodalomtörténeti Közlemények. 2006/5. 539–557 p.

Kasznár Veronika Katalin: Az irodalom mint a társadalmi nyilvánosság egy lehetséges médiuma: A nyilvánosság alakzatai Mészöly Miklós Az ablakmosó című drámájában. Literatura, 2006/1. 80–96 p.

Urbanik Tímea: Hídhelyzet és közöttiség Mészöly Miklós írásaiban. Híd, 2007/2. 37–45 p.

Mészöly Miklós. Kalligram, 2007/10. 1–104 p. [tematikus összeállítás]

Győri Orsolya: Mészöly Miklós Sutting ezredes tündöklése című beszélyének szövegköziségéről. Irodalomtörténet, 2008/4. 593–609 p.

Gelencsér Gábor: Módosítások. Mészöly Miklós realizmuselmélete és a hetvenes évek avantgárd dokumentarizmusa. Apertúra, 2009/3.

Szolláth Dávid: „Kelet-Közép-Európát kellene megfogalmaznunk prózában”. Mészöly Miklós nyolcvanas évekbeli esszéiről =In: Thomka-symposion. (Szerk. Kisantal Tamás–Mekis D. János–P. Müller Péter–Szolláth Dávid.) Pozsony. 2009. Kalligram, 288–299 p.

Szörényi László: A Kapitány = In: Sz. L.: "Újzélandot választottam ki új hazámul". Budapest. 2010. Kortárs, 201–222 p.

Bazsányi Sándor–Wesselényi-Garay Andor: "...vakolattal borított – s így nem Látható – festmény..." (Mészöly Miklós Filmjéről). Új Forrás, 2011/6. 70–95 p.

Szentesi Zsolt: A mellérendeltség mint világképet és poétikai alakításmódot szintetizáló regénykonstitutív mozzanat. (Mészöly Miklós: Pontos történetek, útközben). Irodalomtörténeti Közlemények, 2012/3. 324–341 p.

Gerőcs Péter és Dér Asia: privát mészöly. Forrás, 2012/2. 3–27 p.

Dánél Mónika: A másik megértésének (feminin) kudarca. (Mészöly Miklós: Az atléta halála) = In: D. M.: Áttetsző keretek. Az olvasás intimitása. Kolozsvár. 2013. Komp-Press. 255–279 p.

Görözdi Judit: Állóképbe sűrített történet: Mészöly Miklós: Anno (Albumkép régi időkből). Literatura, 2013/1. 59–70 p.

Tanos Márton: Törvény - szöveg - olvasás: a Tóra és a Biblia értelmezése Mészöly Miklós Saulusában. Palócföld, 2014/6. 44-52 p.

Tanos Márton: Saul titkai: vázlat egy regény narrációjának megfejtéséhez - Mészöly Miklós: Saulus. Kortárs, 2014/9. 70-77 p.

Szolláth Dávid: Traumatikus múlt, önreflexív próza és történelmi fikció (Mészöly Miklós: Film, Márton László: Árnyas főutca) = In: Bevésett nevek. (Szerk. Szűcs Teri.) Budapest. 2015. ELTE, 324–337 p.

Angyalosi Gergely: Tovább a damaszkuszi úton. Mészöly Miklós: Saulus. Alföld, 2015/7. 90–97 p.

Szolláth Dávid: A történet visszatérése és a „latin-amerikai szál” a kései Mészöly-prózában, Literatura, 2016/4. 319–334 p.

S. Horváth Géza: Az identitásvesztéstől a személyiségig. Mészöly Miklós: Saulus; Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés. Literatura, 2017/4. 310–328 p.

Tanos Márton: "Tévedés-e vagy igazság, hogy alattvalók vagyunk?" – Mészöly Miklós Anti-Machiavelli című művének értelmezési lehetőségeiről. Kortárs, 2017/7. 136–147 p.

P. Simon Attila: "az izmaik ölelkeztek egymással" – Az eleven testek megjelenésének szerepe Mészöly Miklós Az atléta halála című regényében = Buda Attila–Palkó Gábor–Pataky Adrienn: "folyékony szobor vagy szilárd szökőkút". Tanulmányok Nemes Nagy Ágnesről és más újholdasokról. Budapest. 2017. Petőfi Irodalmi Múzeum, 382-404 p.

Szolláth Dávid: Mészöly és társa. A Pontos történetek, útközben és a Mészöly-Polcz munkakapcsolat. Jelenkor, 2018/1. 66–76 p

Keresztesi József: Vízjelek és szellemképek. Mészöly Miklós: Pontos történetek, útközben = In: K. J.: Meteorkövek. Miskolc. 2018. Műút Könyvek, 78–95 p.

Márjánovics Diána: „A kétértelműség bölcsessége” – Saulus-pretextusok a Mészöly-hagyatékban. Irodalomtörténet 2019/4. 448-461 p.

Márjánovics Diána: „a reális élet által szuggerált anyag” – Mészöly Miklós hagyatéka a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Anafora. Časopis za znanost o književnosti. 2019/1. 223–240 p.

Márjánovics Diána: A szuper-realizmus hitelessége. A Pontos történetek, útközben olvasatainak kanonizációs stratégiái = In: Kánon és komparatisztika. A kánonok többszólamúsága. (Szerk. Földes Györgyi–Szávai Dorottya.) Budapest. 2019. Gondolat Kiadó, 239-250 p.

Móser Zoltán: Mészöly Miklósról Tacitus és Cicero segítségével. Tiszatáj, 2020/6. 53-57 p.

Radnóti Zsuzsa: Az elszalasztott lehetőségek (Mészöly Miklós, a drámaíró). Jelenkor, 2020/6. 629–631 p.

P. Müller Péter: Színpadi fogság – tájbéli szabadság (Színházi paradoxonok Mészöly Miklós drámáiban). Jelenkor, 2020/6. 632–644 p.

Szolláth Dávid: Abszurd vagy tragédia? (Mészöly Miklós Beckett-értelmezése és a Bunker). Jelenkor, 2020/6. 645–653 p.

Darida Veronika: Báb vagy színpad? (Mészöly Miklós bábszínháza). Jelenkor, 2020/6. 654–661 p.

Ágoston Zoltán: Az „irodalmi krecliben” (Az ablakmosó körülményei). Jelenkor, 2020/6. 662–667 p.

Mészöly Miklós – az első száz év. [Jenei László, Kelemen Pál, Moklovsky Réka, Vásári Melinda szerkesztésében, Bazsányi Sándor, Márjánovics Diána, Szolláth Dávid, Sándor Iván írásaival és Kelemen Pál–Szkárosi Endre, Márton László–Szigeti László interjúival.] Műút, 2020/075. 4–65 p. [különszám]

Szöllősi Barnabás: A filmíró Mészöly Miklós – A három burgonyabogár, Úton útfélen, Három burgonyabogár, Ami jön –. Literatura, 2020/4. 463–474 p.

Bazsányi Sándor: A Mészöly-értés változásai – in nuce. Élet és irodalom, 2021. jan. 15.

Mészöly Miklós 100. [Ágoston Zoltán, Bazsányi Sándor, Becsik Orsolya, Darvasi László, Demény Péter, Gelencsér Gábor, Krasznahorkai László, Kukorelly Endre, P. Simon Attila írásaival, Komoróczy Géza–Szolláth Dávid interjújával, Móser Zoltán képeivel.] Jelenkor, 2021/1. 1–60 p. [tematikus összeállítás]

Kormos Lili: Áll az idő. Mészöly Miklós: Az atléta halála. Jelen. 2021. febr. 4. 6-7 p.

Mészöly 100. (Összeállítás Mészöly Miklós születésének 100. évfordulója alkalmából.) Irodalmi Szemle, 2021/2. 96 p.

 

A szakirodalmat összeállította Thomka Beáta, kiegészítette Nagy Boglárka és Horváth-Márjánovics Diána.

 

 

 

 

 

 

Festmény

Fotók

Borítók

Kéziratok

Szakértő

Ajánlott honlapok

Mészöly Miklós-szócikk a Wikipédián

Mészöly Miklós Egyesület

A szekszárdi Irodalom Háza – Mészöly Miklós Múzeum oldala a Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete (www.mire.hu) honlapján