Mándy Iván

Digitalizált művek

Tematikus keresés

A Szerző művei lista tételesen, ábécérendben felsorolja a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotását (valamennyi műfajban, a regénytől a versig). A művek címe mögött eredeti megjelenésük helye és évszáma olvasható.

A Szerző kötetei nézet az eredeti könyvmegjelenés szerint csoportosítja a feldolgozott és új, digitalizált változatban közzétett műveket.

A Szerző gyermek- és ifjúsági művei lekérdezés szintén műcím szerinti ábécérendben adja a találatok listáját.

Keresés a művekben

/ oldal
Keresés szűrése

Életrajz

Mándy Iván (1918–1995)

„Mándy Ivánt a Jézuska hozta”, mondta róla egy kritikusa, mivel közvetlenül karácsony előtt, 1918. december 23-án született, Budapesten. Az Iván keresztnevet apja kedvenc írója, Ivan Turgenyev után kapta. Miután azonban a család egy barátja felháborodott, hogy egy magyar gyereket miként nevezhetnek Ivánnak, otthon és a család baráti körében Jancsinak hívták. Apja, Mándy Gyula újságíró, többek között az Esti Kurírban és a Népszavában közölt cikkeket, de verseket is írt Kiss József A Hét című folyóiratába, majd a Kassák Lajos szerkesztette Új Időkbe. Két verseskötete jelent meg (Ó, hangulat!, Mándy Gyula verseskönyve). Anyja, Alfay Ilona tanítóképzőt végzett. Miután Mándy Gyulával elváltak, tisztviselőként helyezkedett el az Országos Társadalombiztosítási Intézetnél – így kaphatott később lakást a Fiumei út 25. szám alatti OTI-házban. Mándy Iván a Fiumei úton, a Teleki tér tőszomszédságában élt leghosszabb ideig, 1941-től 1984-ig. Prózájában gyakran meg is jelenik a Teleki, az Árusok tere, akárcsak életének más emblematikus helyszínei, mint például a Mátyás tér és az egykori Tisza Kálmán tér.

Mire a Fiumei útra költöztek, Mándy Iván már sok helyen lakott. Kezdetben a Gyár utca 1. szám alatt, később pedig szállodákban (a „szálloda-korszakot” többek között a Francia kulcs című regényében írta meg), a Gutenberg-otthonban, valamint a Mátyás téren. Bár megbízhatatlan apjával mindvégig feszült volt a viszonya, ő maga is elismerte, hogy íróként nagyon sokat köszönhet neki, hiszen amit később papírra vetett, annak nem kis részét az ő életformájából merítette. A modell című novellájában így ír Mándy Gyuláról: „Akárhogy is, belőle nyílt meg minden. Utcák és terek, kapualjak és udvarok, kávéházak, mozik, futballpályák és szerkesztőségi folyosók. Pincérek és hírlapírók keringtek körülötte. Pengeárusok, ügynökök, ácsorgók és bámészkodók. És nők! Mennyi nő!” Ahogy az írástechnika alapjait is tőle tanulta: „nem kell mindent olyan aprólékos részletességgel leírni.”

A négyéves elemi iskolát a Baross utcában kezdte, a Pongrác úton folytatta, majd a Bezerédi utcában fejezte be az örökös költözések miatt. A gimnázium 1. évét a Lónyay utcai református gimnáziumban végezte el, majd – egy tanév (1930/31) kihagyását követően – a 2-4. osztályt a Madách Gimnáziumban. 2. osztályban megbukott rajzból, és csak a javítóvizsgán ment át. Éveken át rengeteget hiányzott az iskolából, míg végül az 1934/35-ös tanévben az 5. osztályt abbahagyta apja beleegyezésével. Ekkor már írt novellákat, 1937-től publikált. Első könyve, a szüleinek ajánlott A csőszház 1943-ban látott napvilágot. A második világháborút az apja segítségével vészelte át, aki előbb a János kórházban, majd a Csengery utcai Charité kórházban helyezte el őt. Fiatalkori barátság fűzte Vidor Miklóshoz, majd Rába Györgyhöz. Velük együtt jelentette meg 1944-ben a rövid életű Betű folyóiratot. A háború után az akkor induló Újhold folyóirat köréhez tartozott. Kis ideig a prózarovat szerkesztője volt, de hamar kiderült, hogy nem illik hozzá a szerkesztői munka.

Prózájának előzményei közt feltétlenül meg kell említeni Gelléri Andor Endre és Krúdy Gyula életművét. Az 1949-ben kezdődő szilenciumig 5 könyve jelent meg (A csőszház, Az enyedi diák, A huszonegyedik utca, Francia kulcs, Vendégek a Palackban). A betiltás évei alatt a Magyar Rádió számára készített dramatizálásokat, s a Népművészeti Intézet munkatársaként (1950–1954) vidéken tartott irodalmi előadásokat. Az erről az időszakról szóló könyve az Előadók, társszerzők, mely csak jóval később, 1970-ben jelenhetett meg. Az elhallgattatás éveiben a törzshelye a Károlyi-kerthez közeli Darling eszpresszó volt, ahová a többi margóra szorított íróval, költővel (többek között Határ Győzővel, Kálnoky Lászlóval, Kormos Istvánnal, Lakatos Istvánnal, Rába Györggyel, Rubin Szilárddal, Végh Györggyel és Vidor Miklóssal) járt. 1959-ben megjelent könyvét, a Fabulya feleségeit a Darling „kulcsregényeként” (is) tartják számon. 1954-től szabadfoglalkozású író, állást többé nem vállalt.

1950 és 1952 között Somogyi Panni (házasságkötése után Román Panni) volt a barátnője, a ’60-as évek első felében pedig Tóth Judit (későbbi, férjezett nevén Judit Guillaume) költő. 1966-ban ismerkedett meg dr. Simon Judit fül-orr-gégész orvosnővel, akivel 1967-ben házasságot kötöttek. Simon Judit védett, békés otthont teremtett az írónak az otthontalanság évtizedei után. Kaló Flórián, Mándy egyik barátja szerint az író egyszer azt mondta a feleségéről: „Ő a legjobb, ami történt velem az életben”. 1984-ben költöztek el a Józsefvárosból az V. kerületi Aulich utcába, ahol ablakuk a Batthyány-örökmécsesre nézett.

Az ’50-es évek második felétől folyamatosan jelentek meg a könyvei. 1969-ben, több mint 50 évesen kapta meg a József Attila-díjat, majd a ’70-es évek végétől haláláig számos elismeréssel, köztük Kossuth-díjjal (1988) jutalmazták. Ekkorra már az egyik legjelentősebb magyar novellistaként tartották számon. Filmbeli vágásokhoz hasonlatos, gyors váltásai és kifinomult párbeszédtechnikája is radikálisan újnak számított a magyar prózában. Írásainak védjegyévé vált a személyesség, talán senki sem írt addig prózában olyan közelségből a szüleiről, mint ő. Különösen az apja személyisége foglalkoztatta egész életében. A Mi az, öreg?-ben (1972) állított legmaradandóbb emléket az akkor már halott Mándy Gyulának és Alfay Ilonának.

A rendszerváltás után sem csatlakozott egyetlen politikai erőhöz sem. 1989-től a Holmi folyóirat szerkesztőbizottsági tagja lett. „Iván volt a mi fő prózaírónk, én a legnagyobb prózaírónak tartottam, és az egyik legszebb korszaka volt, amíg nálunk publikált” – mondta róla a Holmi főszerkesztője, Réz Pál. 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja lett.

Különösen szerette a némafilmeket, Buster Keatont és Jacques Tatit, a futballt, a Budai 33-at és az FTC-t, a városokat, elsősorban Pestet, de Bécset is, valamint a bécsi szeletet – és természetesen a presszókávét, tej és cukor nélkül. „Bustert látni, és meghalni!” – jelentette ki 1995. október 5-én Buster Keaton filmjeit megnézve a Toldi moziban – majd másnap virradóra, álmában érte a halál. Azon a napon, október 6-án halt meg, ami a kedvenc napja volt a Batthyány-örökmécsesnél lévő hangulat, az égő mécsesek és a csönd miatt.

1992-ben Erdődy Edit (Mándy Iván címen), 2003-ban Hózsa Éva (A novella új neve. Mándy Iván novelláinak tipológiája és szövegközi értelmezése címen) írt róla monográfiát. Halála után a Holmi 1996/4-es különszámában és az In memoriam Mándy Iván (1997) című könyvben állítottak neki emléket, majd Darvasi Ferenc a Köztünk vagy. Beszélgetések Mándy Ivánról című interjúkötetében (2015). Posztumusz jelent meg A légyvadász című novellagyűjteménye (1996), A pálya elején. Az első novellák (1942–1944) [1998-ban], valamint az 1937 és 1945 között írt kisprózákat tartalmazó Ma este Gizi énekel. Novellák és karcolatok (2013). Életművét az utóbbi években a Palatinus és a Holnap Kiadó gondozta.

 

Fontosabb díjak, elismerések:

1948 – Baumgarten-díj

1969 – József Attila-díj

1978 – Állami Ifjúsági Nívódíj

1978 – a Magvető Kiadó Nívódíja

1978 – az MTV Nívódíja

1978 – a Munka Érdemrend arany fokozata

1981 – a Magyar Rádió Nívódíja (ezt a díjat 1982-ben, 1984-ben és 1986-ban is megkapta)

1982 – Kritikusok Díja

1985 – Déry Tibor-jutalom

1988 – Kossuth-díj

1989 – Új Magyar Hangjáték Díj

1991 – Getz Corporation irodalmi díj

1992 – Budapest díszpolgára

1992 – Az Év Könyve-jutalom

1992 – a Soros Alapítvány Életműdíja

1993 – Üveggolyó-díj

1994 – a Soros Alapítvány Alkotói Díja

1996 – Márai Sándor-díj (posztumusz)

 

Az életrajzot Darvasi Ferenc írta.

 

Bibliográfia

Önálló kötetek

A csőszház. Kisregény. Bp. 1943. Egyetemi Nyomda, 86 p.

Az enyedi diák. Ifjúsági regény. Bp. 1944. Forrás Nyomda, 272 p.

A huszonegyedik utca. Regény. Bp. 1948. Új Idők, 186 p.

Francia kulcs. Regény. Bp. 1948. Új Idők, 144 p.

Vendégek a palackban. Elbeszélések. Bp. 1949. Új Idők, 180 p.

Egy festő ifjúsága. Barabás Miklós diákévei. Ifjúsági regény. Ill.: Lantos Lajos. Bp. 1955. Ifjúsági, 211 p.

Csutak és a többiek. Vígjáték. Bp. 1956. Népszava, 36 p.

Csutak a színre lép. Ifjúsági regény. (A későbbi kiadásokban címváltozata: Csutak színre lép.) Ill.: Réber László. Bp. 1957. Móra, 231 p. = 2. kiad.: Ill.: Réber László. Bp. 1969. Móra, 225 p. = 3. kiad.: Ill.: Réber László. Bp. 1978. Móra, 230 p. = 4. kiad.: Bp. 1988. Móra, 230 p. = 5. kiad.: Bp. 1993. Magvető, 711 p. = 6. kiad.: Ill.: Réber László. Bp. 1999. Holnap, 215 p. = 7. kiad.: Ill. Réber László. Bp. 2010. Holnap, 201 p.

Idegen szobák. Novellák. Bp. 1957. Magvető, 392 p.

Mándy Iván – Karcsai Kulcsár István – Szántó Tibor: Három egyfelvonásos. (Árusok komédiája – A táncoló pohár – Mindenkivel.) Bp. 1958. Bibliotheca, 54 p.

Csutak és a szürke ló. Ifjúsági regény. Ill.: Réber László. Bp. 1959. Móra, 196 p. = 2. kiad.: Ill. Réber László. Bp. 1970. Móra, 211 p. = uaz: Pozsony–Bp. 1970. Madách–Móra, 211 p. = 3. kiad.: Ill. Réber László. Bp. 1979. Móra, 199 p. = uaz: Pozsony–Bp. 1979. Madách–Móra, 199 p. = 4. kiad.: Ill.: Réber László. Bp. 1982. Móra, 199 p. = 5. kiad.: Ill.: Réber László. Bp. 1998. Holnap, 185 p. = 6. kiad.: Ill.: Réber László. 1999. Bp. Holnap, 185 p. = 7. kiad.: Ill.: Réber László. Bp. 2006. Palatinus, 197 p. = 8. kiad.: Ill.: Réber László. Bp. 2011. Holnap, 159 p.

Fabulya feleségei. Kisregény. Ill.: Csernus Tibor. Bp. 1959. Magvető, 172 p.

Csutak a mikrofon előtt. Ifjúsági regény. Ill.: Réber László. Bp.–Kolozsvár. 1961. Móra–[Kolozsvári Nyomda], 231 p. = 2. kiad.: Ill.: Réber László. Bp. 1971. Móra, 247 p. = uaz: Bp.–Pozsony. 1971. Móra–Madách, 247 p. = 3. kiad.: Ill.: Réber László. Bp. 2001. Holnap, 231 p.

A pálya szélén. Regény. Ill.: Csernus Tibor. Bp. 1963. Magvető, 232 p. = 2. kiad.: Bp. 1993. Magyar Hírlap Kiadó–Maecenas, 148 p. (Heti klasszikusok.)

A locsolókocsi. Regény. Ill.: Réber László. Bp. 1965. Magvető, 289 p. = 2. kiad.: Ill.: Réber László. Bp. 2012. Holnap, 214 p.

Az ördög konyhája. Novellák. Bp. 1965. Magvető, 354 p.

Ketten haltak meg. (Egy hét vidéken.) Technikai [film]forgatókönyv. Rendezte: Palásthy György. Dramaturg: Bán Róbert, Rényi Tamás. Bp. 1965. Mafilm, 172 p.

Robin Hood. Ifjúsági regény. Ill.: Szecskó Tamás. Bp. 1965. Móra, 214 p. (Delfin könyvek) = 2. kiad.: Ill.: Szecskó Tamás. Bp. 1970. Móra, 225 p. (Delfin könyvek.) = uaz: Bp.–Pozsony. 1970. Móra–Madách, 225 p. (Delfin könyvek.) = 3. kiad.: Ill.: Szecskó Tamás. Bp. 1975. Móra, 217 p. (Delfin könyvek.) = uaz: Bp.–Pozsony. 1975. Móra–Madách, 217 p. (Delfin könyvek.) = 4. kiad.: Ill.: Szecskó Tamás. Bp. 1980. Móra, 210 p. (Delfin könyvek.) = uaz: Bp.–Pozsony. 1980. Móra–Madách, 210 p. (Delfin könyvek.) = 5. kiad.: Ill.: Szecskó Tamás. Bp. 1982. Móra, 210 p. (Delfin könyvek.) = 6. kiad.: Ill.: Szecskó Tamás. Bp. 1985. Móra, 210 p. (Delfin könyvek.) = uaz: Bp.–Pozsony. 1985. Móra–Madách, 210 p. (Delfin könyvek.) =  7. kiad.: Bp. 1993. Móra, 176 p. (Históriás könyvek.) = 8. kiad.: Ill.: Szecskó Tamás. Bp. 1997. Cicero, 170 p. (Klasszikusok fiataloknak) = 9. kiad.: Bp. 2003. Palatinus, 275 p. = 10. kiad. Bp. 2011. Fapadoskonyv.hu, 245 p.

Séta a ház körül. Elbeszélések, dokumentumjátékok stb. Bp. 1966. Magvető, 329 p.

Régi idők mozija. Novellák. Fotografikák: Murányi István. Bp. 1967. Magvető, 214 p.

Csutak és Gyáva Dezső. Ifjúsági regény. Ill.: Szántó Piroska. Bp. 1968. Móra, 198 p. = uaz.: Bp. 1968. Móra, 198 p. (Román–magyar közös kiadás.) = 2. kiad.: Bp. 2002. Holnap, 195 p.

Mándy Iván – Elek Judit: Sziget a szárazföldön. Technikai filmforgatókönyv. Rendezte: Elek Judit. Dramaturg: Karall Luca. Operatőr: Ragályi Elemér. Bp. 1968. Mafilm, 128 p.

Egyérintő. Válogatott novellák. Bp. 1969. Magvető, 762 p.

Előadók, társszerzők. 19501952. Novellák. (– Fabulya feleségei. Kisregény.) Bp. 1970. Magvető, 264 p.

Mi van Verával? Novellák. Bp. 1970. Magvető, 210 p.

Egy ember álma. Regény. Bp. 1971. Magvető, 165 p.

Mi az, öreg? Regény. Bp. 1972. Magvető, 202 p. = 2. kiad.: Bp. 1975. Magvető, 159 p. (Magvető Zsebkönyvtár.)

Fél hat felé. Novellák. Bp. 1974. Magvető, 294 p.

Tribünök árnyéka. Novellák. Bp. 1974. Magvető, 393 p.

Zsámboki mozija: a családtag. Regény. Bp. 1975. Magvető, 328 p.

Álom a színházról. Regény. Bp. 1977. Magvető, 163 p.

Arnold, a bálnavadász. Ifjúsági regény. Ill.: Réber László. Bp. 1977. Móra, 216 p. = 2. kiad.: Ill.: Réber László. Bp. 2003. Holnap, 174 p.

Lány az uszodából. Novellák. Bp. 1977. Magvető–Szépirodalmi, 415 p.

A trafik. Regény. Bp. 1979. Magvető, 130 p.

A bútorok. Kisregény. Bp. 1980. Magvető, 107 p.

Mándy Iván – Sándor Pál: Szabadíts meg a gonosztól. Mándy Iván filmje. Rendező: Sándor Pál. Szerk.: Hámori András. Bp. 1980. Magvető, 317 p.

Ha köztünk vagy, Holman Endre. Hangjátékok. Bp. 1981. Magvető, 285 p.

A villamos. Kisregény. Bp. 1981. Magvető, 123 p.

Tájak, az én tájaim. Elbeszélések, kisregények. Bp. 1981. Magvető, 311 p.

Átkelés. Elbeszélések. (– Hang a telefonban. Hangjáték.) Bp. 1983. Magvető, 217 p.

Mit akarhat egy író? Novellák. Válogatta és az utószót írta: Lengyel Balázs. Bp. 1983. Móra, 217 p.

Lélegzetvétel nélkül. Novellák. Bp. 1984. Magvető, 782 p.

Strandok, uszodák. Kisregény. Bp. 1984. Magvető, 109 p.

Francia kulcs – A huszonegyedik utca – A pálya szélén. Regények. Bp. 1985. Magvető, 610 p. (Mándy Iván művei.)

Magukra maradtak. Kisregény. Bp. 1986. Magvető, 93 p.

Mi az, öreg? – Zsámboky mozija – Régi idők mozija. Regények. Bp. 1986. Magvető, 589 p. = uaz: Bp.–Pozsony. 1986. Magvető–Madách, 589 p. (Mándy Iván művei.)

Mi van Verával? – Előadók, társszerzők – Arnold, a bálnavadász. Elbeszélések, meseregény. Bp. 1987. Magvető, 594 p. = uaz: Bp.–Pozsony. 1987. Magvető–Madách, 594 p. (Mándy Iván művei.)

Egy ember álma – Álom a színházról – A locsolókocsi. Kisregények. Bp. 1988. Magvető, 537 p. (Mándy Iván művei.)

Önéletrajz. Novellák, rádiójátékok. Bp. 1989. Magvető, 303 p.

A csőszház. – Egy festő ifjúsága – Séta a ház körül – Ha köztünk vagy, Holman Endre. Kisregények, elbeszélések, hangjátékok. Bp. 1990. Magvető, 630 p. = uaz: Bp.–Pozsony. 1990. Magvető–Madách, 630 p. (Mándy Iván művei.)

Huzatban. Elbeszélések. Bp. 1992. Magvető, 217 p.

Tépett füzetlapok. Válogatott novellák. Válogatta és szerkesztette: Domokos Mátyás. Bp. 1992. Századvég, 335 p.

Sándor Pál – Mándy Iván – Tóth Zsuzsa: Régi idők focija. Forgatókönyv. Bp. 1973, 1993. Magyar Mozgóképkincs Megismertetéséért Alapítvány, (sztlan.)

Budapesti legendák. Elbeszélések. Ill.: Felvidéki András. Bp. 1994. Városháza, 165 p.

Harminc novella. A szerző válogatása életművéből. Novellák. Bp. 1995. Trikolor–Intermix, 319 p.

A légyvadász. Novellák. Bp. 1996. Osiris, 115 p.

A pálya elején. Az első novellák (19421944). Novellák. Bp. 1998. Új Ember, 72 p.

Fabulya feleségei – Előadók, társszerzők. Kisregény, elbeszélések. Válogatta és az utószót írta: Domokos Mátyás. Bp. 2000. Osiris, 200 p. (Millenniumi Könyvtár.)

Francia kulcs – A huszonegyedik utca. Regények. Utószó: Tarján Tamás. Bp. 2000. Holnap, 265 p.

Régi idők mozija – Zsámboky mozija: a családtag. Regények. Bp. 2001. Holnap, 289 p. (Mándy Iván művei.)

A csőszház. – Egy festő ifjúsága. Kisregények. Bp. 2002. Holnap, 175 p. (Mándy Iván művei.)

Novellák 1–3. Összeállította, a szöveget gondozta: Kiss Bori, Pádár Eszter. Bp. 2003. Palatinus, 802 + 533 + 585 p. (Mándy Iván művei.)

Elbeszélések, kisregények. Összeállította, a szöveget gondozta: Kiss Bori, Pádár Eszter. Bp. 2004. Palatinus, 448 p. (Mándy Iván művei.)

Regények 1–2. Összeállította, a szöveget gondozta: Kiss Bori, Pádár Eszter. Bp. 2005. Palatinus, 534 + 584 p. (Mándy Iván művei.)

Hangjátékok. A szöveget gondozta: Ugrin Aranka. Az utószót írta: Kopányi György. Bp. 2007. Palatinus, 512 p. (Mándy Iván művei.)

Drámák. A szöveget gondozta: Ugrin Aranka. Bp. 2008. Palatinus, 238 p. (Mándy Iván művei.)

Ma este Gizi énekel. Novellák és karcolatok. Összegyűjt., sajtó alá rend. és az előszót írta: Urbán László. Bp. 2013. Argumentum, 464 p.

Idegen nyelvű kiadások

angol

On the balcony. Selected short stories. Novellák. Fordította: Albert Tezla. Bp. 1988. Corvina, 128 p.

Fabulya’s wives and other stories. Kisregény, elbeszélések. Fordította: Bátki János. Bp. 1999. Corvina, 163 p.

What was left. Elbeszélések és novellák. Fordította: Bátki János. Bp. 1999. Noran, 281 p.

bolgár

Чутак и сивият кон. (Csutak és a szürke ló.) Ifjúsági regény. Fordította: Genčo Hristozov. Ill.: Lubomir ânev. Sofia. 1977. Narodna mladež, 157 p.

cseh

Ďáblova kuchyně. (Az ördög konyhája.) Novellák. Fordította: Anna Rossová. Praha. 1969. Mladá fronta, 204 p.

Gáže pro hvězdu. Elbeszélések. Válogatta és fordította: Anna Rossová. Praha. 1979. Odeon, 233 p.

észt

Csutak astub lavale. (Csutak színre lép.) Ifjúsági regény. Fordította: Aino Pervik. Ill. Aarne Mesikäpp. Tallin. 1977. Eesti Raamat, 172 p.

francia

La clé. (Francia kulcs.) Regény. Fordította: Patricia Moncorgé. Bevezette: Erdődy Edit. Paris. 1997. Infine, 190 p.

katalánu

El vell botiquer i altres contes. Elbeszélések. Fordította: Montserrat Bayà és Szijj Ildikó. Barcelona. 2001. Proa, 185 p.

lengyel

Czutak i szary koń. (Csutak és a szürke ló.) Ifjúsági regény. Fordította: Ella Maria Sperlingowa. Ill.: Stanisław Rozwadowski. Warszawa. 1964. Iskry, 166 p.

Czutak robi karierę. (Csutak a mikrofon előtt). Ifjúsági regény. Fordította: Ella Maria Sperlingowa. Ill.: Mieczyslaw Majewski. Warszawa. 1967. Iskry, 221 p.

Polewaczka.  (A locsolókocsi.) Ifjúsági regény. Fordította: Hanna Kuzniarska. Warszawa. 1971. Iskry, 307 p.

litván

Čutakas ir šyvis (Csutak és a szürke ló.) Ifjúsági regény. Fordította: Broné Pučinskaité. Ill.: Laslas Réberis. Vilnius. 1974. Vaga, 252 p.

német

Die Frauen des Fabulya. (Fabulya feleségei). Regény. Fordította: Friderika Schag és Elemer Schag. Stuttgart. 1966. Deutsche Verl.–Anst., 139 p.

Erzählungen. Elbeszélések. Fordította: Elemer Schag. Frankfurt. 1966. Suhrkamp, 132 p.

Stoppel und das graue Pferd. (Csutak és a szürke ló). Ifjúsági regény. Fordította: Ursula Hansa, Vajda Éva. Stuttgart. 1967. Franckh, 160 p.

Am Rande des Spielfledes. (A pálya szélén.) Regény. Fordította: Friederika Schag. Stuttgart. 1971. Deutsche Verlag, 213 p.

Kino alter Zeiten. – Was gibt’s Alter?. (Régi idők mozija. – Mi az, öreg?) Elbeszélések és regény. Fordította: Hans Skirecki. Berlin. 1975. Volk u. Welt, 198 p.

Arnold, der Walfischfänger. (Arnold, a bálnavadász.) Ifjúsági regény. Fordította: Hans Skirecki. Ill.: Réber László. Budapest–Berlin. 1982. Corvina–Eulenspiegel, 186 p.

Stummel und das graue Pferd. (Csutak és a szürke ló.) Ifjúsági regény. Fordította: Hans Skirecki. Ill.: Réber László. Berlin. 1986. Kinderbuchverlag, 164 p.

Einsam und verloren: zwei phantastische Erzälungen aus der Budapester. Welt kleiner Leute. (A bútorok, A trafik.) Elbeszélések. Válogatta és fordította: Hans-Henning Paetzke. Bp. 2002. Noran, 173 p. (Ungarische Meisterwerke.)

Einsam und verloren: zwei phantastische Erzälungen aus der Budapester. Welt kleiner Leute. (A bútorok, A trafik.) Elbeszélések. Válogatta és fordította: Hans-Henning Paetzke. Herne. 2003. Schäfer, 132 p.

orosz

Арнольд-китолов. (Arnold, a bálnavadász.) Ifjúsági regény. Fordította: Elena Borisovna Tumarkina. Moszkva. 1982. Detskaâ literatura, 218 p.

szlovák

Kino zašlých čias. – Čo je starký? (Régi idők mozija. – Mi az, öreg?) Elbeszélések és regény. Fordította: Karol Wlachovský. Pozsony. 1980. Smena, 196 p.

Svet zašlých čias. Elbeszélések. Összeállította és fordította: Karol Wlachovský. Pozsony. 1988. Tatran, 419 p.

Kajo a sivý kôň. (Csutak és a szürke ló.) Ifjúsági regény. Fordította: Mária Števková. Ill.: Peter Ondreička. Pozsony. 1988. Mladé letá, 170 p.

 

A bibliográfiát összeállította Stauder Mária és Darvasi Ferenc.

 

 

Szakirodalom

Digitalizált szakirodalom

Erdődy Edit: Mándy Iván. Monográfia. Bp. 1992. Balassi.

Szakirodalom

Önálló kötetek

A pálya szélén. In memoriam Mándy Iván. Válogatta, szerkesztette, összeállította: Domokos Mátyás, Lengyel Balázs. Bp. 1997. Nap, 346 p.

Hózsa Éva: A novella új neve. Mándy Iván novelláinak tipológiája és szövegközi értelmezése. Újvidék. 2003. Forum, 337 p.

Sághy Miklós: A fény retorikája. A technikai képek szerepe Mándy Iván és Mészöly Miklós munkáiban. Szeged. 2009. Tiszatáj Alapítvány, 212 p.

Darvasi Ferenc: Köztünk vagy. Beszélgetések Mándy Ivánról. Bp. 2015. Corvina, 296 p.

Önálló lapszám

Holmi folyóirat Mándy Iván emlékszáma. [Benne: Ambrus Judit: Mándyváros; Balassa Péter: Mándy és az írás-olvasás; Bikácsy Gergely: Bodográf mozi, B terem; Bodor Béla: „Először volt az udvar”; Boldizsár Ildikó: Csutak; Csukás István: Rövid elégia (Vers); Csukás István: Ivánka, Iván, Mándy úr; Csulak Ervin: Mándy Iván, a Darling, meg sok minden más; Dániel Anna: Negyvennyolc esztendő; Domokos Mátyás: Diffrakció; Dömölky János: „Ez az a hely, ahol mindenfélék laktak”; Fodor András: Két emlék Mándyról és anyánkról; Kaló Flórián: Eszpresszók. Séták. Éttermek; Kántor Péter: Az ablak (Vers); Karcsai Kulcsár István: Füzetlapok Ivánról; Lengyel Balázs: Mándy Iván egyetlen levele ürügyén; Margócsy István: A kismesterség dicsérete; Márton László: Mándyról írni; Márványi Judit: Egy bábu emlékei; Mezey Katalin: A Mándy-sziget; Németh Gábor: Élő bekezdés; Orbán Ottó: In memoriam M. I.; Szabó Magda: Mi az, öreg, elmentél?, Székely Magda: Civilkurázsi; Tandori Dezső: Az égi pálya (szélén?!); Tóth Krisztina: Séta, Ruhák (Versek); Vathy Zsuzsa: Mándy, Miszter Moderátor és a Fiatalabb Írótárs; Vidor Miklós: A pálya elején; Vörös István: Prágai kertek című írásai.] = Holmi 1996/4. 469–636. p.

Kritikák, esszék, tanulmányok, beszélgetések

Lengyel Balázs: Mándy Iván novellái. = Újhold 1948/2. 118–120. p.; uaz.: L. B.: Origo. Korai írások, 1938–1948. Bp. 2002. CET Belvárosi, 146–149. p.

Galsai Pongrác: Mándy Iván: A huszonegyedik utca. = Magyarok 1949/2. 102–104. p.

Nemeskürty István: Vendégek a palackban. Mándy Iván elbeszélései. = Vigilia 1949/10. 710–711. p.

Rozgonyi Iván: A huszonegyedik utca. Mándy Iván regénye. = Vigilia 1949/3. 205–206. p.

Hegedüs Géza: Mándy Iván művészregénye az ifjúságnak. [Egy festő ifjúsága. Barabás Miklós diákévei.] = Irodalmi Újság 1956/6. 2. p.

Konrád György: Mándy Iván: Idegen szobák. = Kortárs 1958/3. 468–472. p.

Határ Győző: Egyfelvonásos, piciknek. [Fabulya feleségei.] = Irodalmi Újság 1959/23. 8. p.

Vargha Kálmán: Mándy Iván novelláiról. = Irodalomtörténet 1959/2. 307–310. p.

Doromby Károly: Színházi krónika. [Mélyvíz.] = Vigilia 1962/1. 46–51. p.

Nemeskürty István: Önarckép a pálya széléről. = Jelenkor 1963/11. 1095–1097. p

Sárközy Mátyás: A tehetség bizonysága. [A pálya szélén.] = Új Látóhatár 1963/6. 552–554. p.

Vitányi Iván: Mándy Iván: A pálya szélén. = Valóság 1963/6. 44–52. p.; uaz.: V. I.: Második prométheuszi forradalom. Bp. 1971. Magvető, 122–137. p.

Albert Pál: Zöld–fehér legenda. [A pálya szélén.] = Irodalmi Újság 1964/7. 6. p.; uaz.: A. P.: Alkalmak. Bp. 1997. Kortárs, 35–38. p.

Fenyő István: Mándy Iván: A pálya szélén. = A Könyv 1964/2. 62–63. p.

Szabó György: Mándy Iván: A pálya szélén. = Kritika 1964/3. 55–56. p.

Török Endre: Író a pálya szélén. Mándy Iván új regényéről. [A pálya szélén.] = Kortárs 1964/6. 965–967. p.

Béládi Miklós: Mándy Iván novellái. = Kortárs 1965/12. 53–56. p.; uaz.: B. M.: Érintkezési pontok. Bp. 1974. Szépirodalmi, 466–474. p.

Nagy Péter: Egy életforma bírálata. [Fabulya feleségei.] = N. P.: Rosta. Budapest. 1965. Szépirodalmi, 415–418. p.

Borbély Sándor: Mándy Iván: Az ördög konyhája. = Kortárs 1966/8. 1333–1334. p.

Földes Anna: Of Generations, Old and New. [Az ördög konyhája.] = The New Hungarian Quarterly 1966/22. 180–184. p.

Lázár István: Mit akarhat egy író? = Valóság 1966/11. 104–107. p.

Sebestyén György: Iván Mándy: Erzählungen und Die Frauen des Fabulya. = Frankfurter Allgemeine Zeitung 1966/25. 10. p.

Sipos Tamás: Az ördög konyhája. Short Stories by Iván Mándy. = The Hungarian PEN 1966/7. 70–71. p.

Földes Anna: The Short Story Collections. [Séta a ház körül.] = The New Hungarian Quarterly 1967/26. 201–210. p.

Holzhauer, Wilhelm: Iván Mándy: Die Frauen des Fabulya. = Welt und Wort 1967/1. 1. p.

Karcsai Kulcsár István: A mozi legendája. [Régi idők mozija.] = Filmkultúra 1967/6. 64–65. p.

Kenedi János: Moderne Literatur. Iván Mándy. = Budapester Rundschau 1967/6. 11. p.

Lengyel Balázs: Mándy Iván: Séta a ház körül. = Kortárs 1967/5. 821–823. p.

Gorecki, Heinke: Iván Mándy: Stoppel und das graue Pferd. = Bücherei und Bildung 1968/2–3. 296. p.

Rónay László: Valóságtól a valóságig. = Jelenkor 1968/5 452–458. p.

Szabó B. István: Mándy Iván: Régi idők mozija. = Kritika 1968/6. 50–53. p.

Szász Imre: The Long and the Short and the Shortest. [Régi idők mozija.] = The New Hungarian Quarterly 1968/32. 193–198. p.

Pomogáts Béla: Mándy Iván: Egyérintő. = Kritika 1969/8. 43–48. p.

Szabó B. István: A pálya érintői. = Alföld 1969/10. 56–64. p.

Szász Imre: Books in the Street. = The New Hungarian Quarterly 1969/36. 152–157. p.

Futaki Hajna: Mándy Iván: Mi van Verával? = Jelenkor 1970/6. 599–600. p.

Gáll István: Mi van Mándyval? = Új Írás 1970/5. 105–108. p.

Kardos József: Mándy Iván: Mi van Verával? = Tiszatáj 1970/8. 791–792. p.

Márkus Béla: Mándy Iván: Mi van Verával? = Alföld 1970/8. 77–78. p.

Simon Zoárd: Mándy Iván: Egyérintő. = Életünk 1970/3. 282–283. p.

Szeghalmi Elemér: Mándy Iván novellái. = Vigilia 1970/7. 459–461. p.

Bakó Endre: Mándy Iván: Előadók, társszerzők. = Alföld 1971/6. 80–81. p.

Bertha Bulcsu: Interjú Mándy Ivánnal = Jelenkor 1971/11. 963–970. p.

Czére Béla: Mándy világa. = Napjaink 1971/4. 10. p.

Fábián László: Mándy Iván: Előadók, társszerzők. = Kortárs 1971/3. 494–495. p.

Lengyel Balázs: Mándy Iván korai novellái. 1948. – Séta a ház körül. 1967. = L. B.: Hagyomány és kísérlet. Bp. 1971. Magvető, 333–344. p; uaz. L. B.: Origo. Korai írások, 1938–1948. Bp. 2002. CET Belvárosi, 146–149. p.

Ritter Gábor: Mándy Iván: Előadók, társszerzők. = Tiszatáj 1971/3. 269–270. p.

Rónay György: Az olvasó naplója. [Előadók, társszerzők.] = Vigilia 1971/11. 782–783. p.

Rónay György: Mándy Iván. = R. Gy.: Olvasás közben. Bp. 1971. Magvető, 369–395. p.

Simon Zoárd: Mándy Iván: Előadók, társszerzők. = Jelenkor 1971/7–8. 752–753. p.

Takács József: Mándy Iván: Előadók, társszerzők. = Forrás 1971/3. 96. p.

Vargha Kálmán: Mándy Iván: Egy ember álma. = Kortárs 1971/9. 1497–1499. p.

Lengyel Balázs: Vázlat Mándy Ivánról. = Kortárs 1972/5. 788–791. p.; uaz.: L. B.: Hagyomány és kísérlet. Bp. 1972. Magvető, 333–344. p.

Nagy István: Mándy Iván: Egy ember álma. = Alföld 1972/1. 77–78. p.

Alexa Károly: Mándy Iván: Mi az, öreg? = Kortárs 1973/5. 844–846. p.; uaz. A. K.: A szerecsen komornyik. Művek, életművek. Bp. 1999. Kortárs, 57–59. p.

Bertha Bulcsu: Mándy Iván = B. B.: Írók műhelyében. Bp. 1973. Szépirodalmi, 302–325. p.

Gáll István: „Mondd, apa, te mindenkit kifosztasz?” [Mi az, öreg?] = Új Írás 1973/4. 123–124. p.

Kulcsár Szabó Ernő: Mándy Iván: Mi az, öreg? = Tiszatáj 1973/8. 126–128. p.

Levendel Júlia: Mándy Iván: Mi az, öreg? = Jelenkor 1973/7–8. 759–760. p.

Rónay László: Mándy Iván: Mi az, öreg? = Vigilia 1973/4. 275–277. p.

Solymosi András: Mándy Iván: Mi az, öreg? = Alföld 1973/7. 85. p.

Takács József: Mándy Iván: Mi az, öreg? = Forrás 1973/6. 187–188. p.

Tamás Attila: Mándy Iván: A pálya szélén. = T. A.: Irodalom és emberi teljesség. Bp. 1973. Szépirodalmi, 231–237. p.

Vargha Kálmán: Mándy Iván világa. = V. K.: Álom, szecesszió, valóság. Bp. 1973. Magvető, 322–346. p.

Béládi Miklós: Mándy Iván világa. = B. M.: Érintkezési pontok. Bp. 1974. Szépirodalmi, 466–479. p.

Belohorszky Pál: Mándy Iván: Fél hat felé. = Kritika 1974/7. 25. p.

Doboss Gyula: Mándy Iván: Fél hat felé. = Kortárs 1974/8. 1333–1334. p.

Erdődy Edit: Fél hat felé. = Jelenkor 1974/10. 951–952. p.

Váncsa István: Járkáljunk álmodó írógépek között. = Új Írás 1974/8. 126–127. p.

Vargha Kálmán: A siker fényében. = Literatura 1974/4. 143–152. p.; uaz. V. K.: Korok és pillanatok. Bp. 1995. Liget Műhely Alapítvány, 221–238. p.

Alexa Károly: Utcák, terek, kapualjak. Beszélgetés Mándy Ivánnal a szülőföldről. = Kortárs 1975/6. 879–886. p.

Babics László: Mándy Iván: Zsámboky mozija. = Kortárs 1975/11. 1840–1841. p. 

Kloss Andor: Mándy Iván: Fél hat felé. = Életünk 1975/1. 87–88. p.

Simon Zoltán: Mándy Iván: Fél hat felé. = Alföld 1975/2. 75–76. p.

Simon Zoltán: Mándy Iván: Zsámboky mozija. = Kritika 1975/12. 25. p.

Vargha Balázs: Mándy Iván és teremtményei 1–4. = Budapest 1975/8. 22–23. p.; Budapest 1975/9. 22–23. p.; Budapest 1975/10. 22–23. p.; Budapest 1975/11. 22–23. p.

Galsai Pongrác: Mándy Iván utcái. = G. P.: A besurranó szerkesztő. Bp. 1976. Szépirodalmi, 222–232. p.

Lengyel Balázs: Megint egyszer Mándyról. = Kortárs 1976/12. 1987–1989. p.

Mezei András: Megkérdeztük Mándy Ivánt – ismerte-e Chaplin Zsámbokyt? = M. A.: Megkérdeztük. Bp. 1976. Gondolat, 99–103. p.

Alexa Károly: Mándy Iván. = Kortárs 1977/10. 1644–1649. p.

Pomogáts Béla: Kallódó sorsok költészete. Mándy Iván: A pálya szélén. = P. B.: Regénytükör. Bp. 1977. Kozmosz, 88–95. p.

Tandori Dezső: „Mit kell itt végiggondolni?” = Jelenkor 1977/6. 560–563. p.

Varga László: Új jelenség a mai magyar prózában. = Literatura 1977/3–4. 132–140. p.

Bécsy Tamás: Színházi előadások Budapesten. [A gong.] = Jelenkor 1978/5. 421–426. p.

Galsai Pongrác: Szabálytalan arcképek: Mándy Iván. = G. P.: 12+1 fő. Bp. 1978. Szépirodalmi, 119–131. p.

Szakolczay Lajos: Hová megy a Kormos Pista gőzhajó? = Új Írás 1979/12. 65–69. p.; uaz.: Sz. L.: Ötágú síp. Bp. 1990. Magvető, 511–524.

Tüskés Tibor: Csutak novellában, regényben és filmen. = T. T.: Testvérmúzsák. Bp. 1979. Móra, 203–215. p.

Doboss Gyula: Beszédváltozások egy „megjelenítő” elbeszélésben. (Látogatás apánál). = Literatura 1980/1. 138–145. p.

Galsai Pongrác: Mándy Iván a moziban. = Hámori András szerk.: Ötlettől a filmig. Szabadíts meg a gonosztól. Bp. 1980. Magvető, 227. p.

Győrffy Miklós: Etudes, Short Stories, Essays. [A bútorok.] = The New Hungarian Quarterly 1980/80. 153–159. p.

Vargha Kálmán: Sunt lacrimae rerum. Mándy Iván és a tárgyak világa. = Kortárs 1980/12. 1990–1992. p.; uaz. V. K.: Korok és pillanatok. Bp. 1995. Liget Műhely Alapítvány, 239–246. p.

Gáll István: Kérdések, csak kérdések. = G. I.: Hullámlovas. Bp. 1981. Kozmosz, 62–73. p.

Szántó Ágnes: „Álomvilág, idill nélkül…” – avagy rondó negatív értékekre. [A bútorok] = Életünk 1981/2. 184–187. p.

Szendi Zoltán: A lírai tárgyiasság változatai. [A bútorok. – A villamos] = Jelenkor 1981/9. 848–850. p.

Takács Géza: Az irónia állomásain. = Napjaink 1981/12. 30–32. p.

Doboss Gyula: Mándy Iván: Ha köztünk vagy, Holman Endre. = Kortárs 1982/4. 657–658. p.

Gách Marianne: Interview with a contemporary writer. = Hungarian Digest 1982/6. 108–111. p.

Mándy Iván: Rettegés (1946). B. Balogh Márta és Hekerle László elemzése. = „Térkép, repedésekkel”. A társadalmi értéktudat változásai novellaelemzések tükrében. Bevezetők: Kenyeres Zoltán, Veres András, Erdődy Edit. Szerk.: Erdődy Edit, Karafiáth Judit, Veres András. Bp. 1982. Művelődéskutató Intézet. (Értékvizsgálatok.) B. Balogh Márta elemzése: 34–38. p., Hekerle Lászlóé: 39–41. p.

Báthori Csaba: Mándy Ivánról. = Vigilia 1983/2. 129–134. p.; uaz.: B. Cs.: A nyíl és a húr. Esszék, kritikák. Pozsony. 2005. Kalligram, 266–282.

Kabdebó Lóránt: Mándy strandjai és uszodái. [Strandok és uszodák.] = Kortárs 1983/12. 2007–2008. p.

Alexa Károly: Iván Mándy. = Literatur Ungarns 1945 bis 1980. (Főszerk.: Szabolcsi Miklós.) Berlin. 1984. Volk und Wissen–Volkseigener, 219–230. p.

Balassa Péter: Mándy és a kísértetek. Művészetről és Átkelés című kötetéről. = Jelenkor 1984/5. 417–424. p. = B. P.: Észjárások és formák. Bp. 1985. Tankönyvkiadó, 128–157. p. = Mi tanulható az Újholdtól? Szerk. Vári György. Bp. 2009. Balassi, 152–168. p.

Bori Imre: Írók a „pálya szélén”. = Bori Imre huszonöt tanulmánya a XX. századi magyar irodalomról. Újvidék. 1984. Forum, 559–564. p.

Hajdu Ráfis Gábor: Megfejthetetlen álmok. = H. R. G.: Kritikák, esszék, tanulmányok. Bp. 1984. Gondolat, 257–260. p.

Költészet és valóság: Mándy Ivánnal a Teleki téri novelláiról beszélget Kabdebó Lóránt. = Jelenkor 1984/2. 149–156. p.

P. Müller Péter: Az újraálmodott Mélyvíz. = Színház 1984/6. 1–4. p.

Vargha Kálmán: Téma, életérzés, világkép. Egy Mándy-novella geneziséhez. (Borbély a házban.) = Jelenkor 1984/12. 1142–1148. p.; uaz. V. K.: Korok és pillanatok. Bp. 1995. Liget Műhely Alapítvány, 247–261. p.

Endrődi Szabó Ernő: Mindig álmodható álom. = Budapest 1985/1–2. 38–39. p.

Gerold László: Egy Mándy-regény és a szürrealizmus. [Francia kulcs.] = A magyar irodalmi avantgardról. Újvidék. 1985. A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 82–86. p.

Heinrich Böll: Über einen Roman von Iván Mándy. = Budapester Rundschau 1985/5. 9. p.

Nemeskürty István: Mándy Iván világa. = N. I.: Tűnődések történelemről, irodalomról. Bp. 1985. Magvető, 321–334. p.

Dániel Anna: Két irodalmi „szalon” korképpel. = Újhold-Évkönyv Bp. 1986. Magvető, 442–454. p.

Erdődy Edit: A tehetség törvényei szerint. Mándy Iván prózája. 1–2. = Vigilia 1986/1. 17–25. p.; 1986/2. 93–98. p.

Földényi F. László: Mándy Iván: Magunkra maradtunk. = World Literature Today (Norman, Oklahoma) 1986/1. 161–162. p.

Lengyel Balázs: Egy tárgyias lírikus. Bevezető egy Mándy-esthez. = Újhold-Évkönyv 1. kötet. Bp. 1986. Magvető, 300–304. p.

Lengyel Balázs: Mándyról – fiataloknak. = L. B.: Egy magatartás története. Bp. 1986. Magvető, 135–143. p.

Nemeskürty István: Álom és éjbeomlás. = Élet és Irodalom 1986/47. 11. p.

Doboss Gyula: Mintha valahonnan… Hasonlatok Mándy Iván Látogatás apánál című elbeszélésében. = Jelenkor 1987/11. 1047–1052. p.

Domokos Mátyás: Átkelés, szigetelés nélkül. = D. M.: Átkelés, áttűnés. Bp. 1987. Szépirodalmi, 442–456. p.

Domokos Mátyás: Kihűlt nyomon, égő indulattal. [Magukra maradtak]. = Jelenkor 1987/3. 270–272. p.

Erdődy Edit: Néptelen univerzum. Mándy Iván: Tájak, az én tájaim és Magukra maradtak novellaciklusáról. = Újhold-Évkönyv 1. kötet. Bp. 1987. Magvető, 313–323. p.

Alföldy Jenő: Sunt lacrimae rerum, Mándy Iván hetvenedik születésnapjára. = Élet és Irodalom 1988/51. 11. p.

Balassa Péter: Két részben. = Jelenkor 1988/12. 1097–1100. p.

Czére Béla: Egy korai Mándy-regényről. [A huszonegyedik utca]. = Újhold-Évkönyv 2. kötet. Bp. 1988. Magvető, 356–367. p.

Czigány György: Tájak, Mándy-interjúk tájai. = Kortárs 1988/2. 125–130. p.; uaz: Cz. Gy.: Mozarttal vacsorázok. Szekszárd. 1992. Babits, 177–188. p.

Domokos Mátyás: Rosszkor születni – írói szerencse a balsorsban. = Kortárs 1988/12. 149–151. p.

Fábián László: Kézenfogva a Józsefvárosban. Négy tétel Mándy Ivánnak. = Film színház muzsika 1988/52. 8–9. p.

Haldimann, Eva: In Splittern die Welt. Zum 70. Geburtstag von Iván Mándy. = Neue Zürcher Zeitung 1988/23. 12. p.

Károlyi Csaba: Ennyi volna ez az egész? Mándy Iván Mi az, öreg? című könyve és a nem „nagy” dolgok. = Jelenkor 1988/12. 1104–1108. p.; uaz. K. Cs.: Ellakni, nézelődni. Esszék, kritikák. Bp. 1995. Pesti Szalon, 36–46. p.

Németh G. Béla: Mindennapi szomorúságaink művésze. Mándy Iván 70. születésnapjára. = Kritika 1988/12. 2. p.

Tezla, Albert: Iván Mándy. = The Hungarian PEN 1988/29. 25–26. p.

Vathy Zsuzsa: Legfontosabb. Mándy Iván születésnapjára. = Kortárs 1988/12. 152–153. p.

Erdődy Edit: Metanyelvű szövegek. [Önéletrajz.] = Jelenkor 1989/12. 1213–1216. p.

Károlyi Csaba: Mándy Iván: Önéletrajz. = Kortárs 1989/6. 156–158. p.

Rónay László: Mándy világa. = Vigilia 1989/3. 202–203. p.; uaz.: R. L.: Mítosz és emlékezet. Esszék, tanulmányok századunk magyar irodalmából. Bp. 1997. Vigilia, 145–148. p.

Eszéki Erzsébet: A szobának hiányzik az ember. Beszélgetés Mándy Ivánnal. = E. E.: Kibeszéljük magunkat. Íróportrék a nyolcvanas évekből. Budapest. 1990. Múzsák, 171–175. p.

A pálya szélén. (Lengyel Balázs beszélgetése). = Orpheus 1991/1. 39–54. p.

Erdődy Edit: Symbolic Transsubstantiation and Autobiographical References in Iván Mándys Short Stories. = Acta Litteraria 1991/1–4. 335–349. p.

Széles Klára: Mándy Iván és az Önéletrajz. = Tiszatáj 1991/4. 99–105. p.

Tüskés Tibor: Szürke ló. = T. T.: Titokkereső. Bp. 1991. Pátria, 131–136. p.; uaz. T. T.: Novelláról novellára. (Novellaelemzések Csáth Gézától Esterházy Péterig.) Nyíregyháza. 2002. Black–White, 123–141. p.

Angyalosi Gergely: A Mándy-próza akusztikája. = Kritika 1992/12. 22–23. p.; uaz. A. G.: Kritikus határmezsgyén. Debrecen. 1999. Csokonai, 135–139. p.

Erdődy Edit: A perem-lét regényei. Az ötvenes évek Mándyja. = Tiszatáj 1992/2. 80–90. p.

Erdődy Edit: Egy délutáni alvó emlékei. Mándy Iván: Huzatban. = Magyar Napló 1992/2. 34–35. p.

Erdődy Edit: Mándy Iván. Bp. 1992. Balassi, 117 p. (Kortársaink.)

Erdődy Edit: Szimbolikus átlényegülés és önéletrajziság. Mándy Iván Átkelés és Önéletrajz című novellásköteteiről. = Életünk 1992/10. 1053–1061. p.

Czigány György: A tömegkommunikáció lírája. Tájak, Mándy interjúk tájai. = Cz. Gy.: Mozarttal vacsorázok. Szekszárd. 1992. Babits, 177–188. p.

Györffy Miklós: Átkelés. Önéletrajz. Tájak, az én tájaim. = Gy. M.: Új magyar prózaszemle nyolcvanas évek. Pécs. 1992. Jelenkor, 30–35. p.

Kálmán C. György: Mándy kitépett füzetlapjai. = Stádium 1992/5. 27–32. p.; uaz. K. C. Gy.: Mű- és valódi élvezetek. Pécs. 2002. Jelenkor, 40–48. p.

Pomogáts Béla: Magányos tömeg. Mándy Iván novelláiról = Stádium 1992/4. 33–36. p. = P. B.: Példázatos krónikák. Irodalmi tanulmányok. Miskolc. 2009. Felsőmagyarország, 84–89. p.

Rónay László: Mándy Iván tükörarcai. = Stádium 1992/4. 37–41. p.

Váradi Júlia: Rekviem egy cukrászdáért. = 168 óra 1992/4. 22–23. p.

Balassa Péter: Köszöntő híján – Mándy Ivánnak – 75. születésnapján. = Jelenkor 1993/12. 1010. p.

Balassa Péter: Mándy és a magyarok. = Európai Utas 1993/13. 53–55. p. = B. P.: A bolgár kalauz. Tanulmányok, esszék. Bp. 1996. Pesti Szalon, 88–92. p. = B. P.: Átkelés 1. Mi tanulható az Újholdtól? Szerk. Vári György. Bp. 2009. Balassi, 175–179. p.

Erdődy Edit: A hétköznapi démon. Mándy Iván: Áldott az a baj, amelyik egyedül jön. = Magyar Napló 1993/26. 30–31. p.

Erdődy Edit: Álom az epikáról. Mándy Iván. = Új Forrás 1993/7. 33–39. p.

Erdődy Edit: Mándy Iván Kornétása. = Régi és új peregrináció. (Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon.) 2. kötet. Bp. 1993. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, 1111–1116. p.

Kabdebó Lóránt: Mándy Iván. = K. L.: Sorsfordító pillanatok. Miskolc. 1993. Felsőmagyarország, 111–120. p.

Mándy Iván: „A kávéházat viszont azonnal értettem.” [Riporter: Mihancsik Zsófia.] = Budapesti Negyed 1993/1. 163–170. p.

Mándy Iván: „Olyan hisztériásan kapirgálok.” [Riporter: Sugár János.] = Magyar Narancs 1993/9. 40–41. p.

Mándy Iván: „Ugye, az író jött, mert jönnie kellett.” [Riporter: Fontányi Ottília, Mészáros János.] = Függőhíd 1993/1. 14–15. p.

Módos Péter: Egy kávé Mándyval. = Európai Utas 1993/4. 56–58. p.

Nagy Zoltánné: Mándy Iván 75 éves. (Ajánló bibliográfia gyerekeknek). [Debrecen]. 1993. Megyei Könyvtár, [12] p.

Rónay László: A magyar irodalom új irányai. = Vigilia 1993/4. 304–307. p.

Koppány Zsolt: Régi idők írója. Mándy Iván – tárgyakról, érzékenységről, részvétről. = K. Zs.: A gondolat birodalma. Beszélgetésesszék, esszénovellák, miniesszék. Bp. 1994. Jel, 45–48. p.

Kovács Júlia: Mándyval, Mándyról. = Lyukasóra 1994/9. 2–3. p.

Mándy Iván: „Jöjjön létre az írás!” [Riporter: Mihancsik Zsófia.] = Kritika 1994/9. 38–40. p.

Szekér Endre: Mándy stílusának különös líraisága. = Literátor 1994/3. 22–26. p.

Utasi Csaba: A „belső realitás” szövegszervező funkciója = U. Cs.: Vér és sebek. Tanulmányok, kritikák. Újvidék. 1994. Forum, 55–62. p.

Balassa Péter: A radikális alvó. Mándy Iván halálára. = Kritika 1995/11. 46. p.

Bálint B. András: Félmagas labda. In memoriam Mándy Iván. = Magyarország 1995/41. 13. p.

Baráth Edina: Interjú Mándy Iván íróval a Duna TV Esti kérdés című műsorából. Az utolsó Mándy-interjú. = Magyar Szemle 1995/11. 1184–1187. p.

Bátki, John: Légy kész jó halálra. = Élet és Irodalom 1995/51–52. 2. p.

Czigány György: Mándy Iván átkelése. = Távlatok 1995/6. 872–875. p.

Erdődy Edit: Mándy Iván (1918–1995). = Vigilia 1995/12. 920–921. p.

Erdődy Edit: Színház, álom, halál. Három Mándy-cetli. = Élet és Irodalom 1995/51–52. 3. p.

Esterházy Péter: Most, majd. Nekrológ. = Élet és Irodalom 1995/41. 3. p.

Kenyeres Zoltán: Erdődy Edit: Mándy Iván. = K. Z.: Irodalom, történet, írás. Bp. 1995. Anonymus, 267–268. p.

Mándy Iván. = Magyar Narancs 1995/41. 32. p.

Pályi András: Író és árnyéka. = Élet és Irodalom. 1995/51–52. 3. p.; uaz. P. A.: Képzelet és kánon. (Esszék, kritikák.) Pozsony. 2002. Kalligram, 298–302. p.

Pataki Kálmán: Mándy elment. Az utolsó interjú. = Képes Európa 1995/39. 11. p.

P. Kovács Imre: Mándy Iván és a Józsefváros. = Tanító 1995/5. 31. p.

Rába György: Koszorú Mándy Ivánnak. = Holmi 1995/11. 1654–1656. p.

Sebeők János: Luxor. Mándy Iván halálára. = Parnasszus 1995/2. 31. p.

Szabó G. László: Mándy-mozi délután ötkor. = Kalligram 1995/4. 81–85. p.

Széles Klára: „…a múltat végképp eltörülni”? = A létté vált hiány. (Esszék, tanulmányok mai irodalmunkról.) Miskolc. 1995. Felsőmagyarország, 63–71. p.

Szilágyi Szabina: Libentől Józsefvárosig. [Bohumil Hrabalról és Mándy Ivánról.] = Magyar Napló 1995/1. 29–31. p.

Tímár György: Zárás előtt. = Élet és Irodalom 1995/51–52. 2. p.

Batári Gyula: Örök útitársak. Mándy Iván olvasmányai. = Lyukasóra 1996/5. 28. p.

Bátki, John: Levél Mándy Ivánnak. = 2000 [Kétezer] 1996/4. 36–37. p.

Czére Béla: Látomás és mítosz. Mándy Iván mágikus prózájának születése. = Kortárs 1996/1. 74–78. p.

Doboss Gyula: A légyvadász. = Élet és Irodalom 1996/24. 15. p.

Györffy Miklós: Dreams of a city. On Iván Mándy (1918–1995). = The Hungarian Quarterly 1996. 142. 81–86. p.

Harkai Vass Éva: Az író panoptikumában. = Híd 1996/1. 134–136. p.; uaz.: H. V. É.: Rések és korosztályok. Novi Sad. 2005. Forum, 18–21. p.

Hizsnyai Zoltán: „…vállalni a szélén élőket”. Utolsó beszélgetés Mándy Ivánnal. = Kalligram 1996/1. 20–22. p.

Jókai Anna: Van a tárgyaknak könnyük. = J. A.: Perc-emberkék dáridója. Bp. 1996. Belvárosi, 200–202. p.

Károlyi Csaba: Mándy Iván és kora. [A légyvadász]. = Holmi 1996/8. 1204–1206. p.

Kornis Mihály: Töredékek M. I.-ről, avagy Csutak és a szürke ló. = Holmi 1996/5. 741–746. p.

Kukorelly Endre: Látogató – Mándy Ivánról. = 2000 [Kétezer.] 1996/4. 35. p.

Mohai V. Lajos: Aki a grundról tekintett szét. = M. V. L.: Kritikai labirint. Miskolc. 1996. Felsőmagyarország, 60–63. p.

Mohai V. Lajos: Erdődy Edit: Mándy Iván. = M. V. L.: Kritikai labirint. Miskolc. 1996. Felsőmagyarországi, 63–66. p.

Mohai V. Lajos: Mándy-táj, Mándy-próza. = M. V. L.: Kritikai labirint. Miskolc. 1996. Felsőmagyarország, 55–59. p.

Szigligeti esték Mándy Ivánnal. 1992. (Könczöl Csaba lejegyzésében.) = Orpheus 1996. 193–208. p.

N. Tóth Anikó: „Ki vagy Te? – Egy Fiú” = Kalligram 1996/6. 54–61. p.; uaz.: N. Tóth Anikó: Kísérlet megszólalásra és elnémulásra. Olvasói kalandok a 20. század magyar prózájában. Pozsony. 1999. Kalligram, 73–86. p.

A pálya szélén. In memoriam Mándy Iván. Válogatta és szerkesztette: Domokos Mátyás, Lengyel Balázs. Bp. 1997. Nap. [Benne: Orbán Ottó: In memoriam M. I. (1996.) – Mándy Iván:„Ez az a hely, ahol mindenfélék laktak”. (1996.) – Makay Gusztáv: Könyvek szemléje. (1944.) – Itt vagyunk titkok nélkül. (Szabó Ágnes beszélgetése Mándy Ivánnal.) (1993.) – Vidor Miklós: A pálya elején. (1996.) – Lengyel Balázs: Mándy korai novellái. (1948.) – Schöpflin Aladár: Lektori jelentés. (1948.) – Király István: Három regény – három kórtünet. (1948.) – Vajda Endre: A huszonegyedik utca. (1949.) – Németh Andor: Szövegértelmezés. (1948.) – Szabó Ede: Négy magyar regény. (1949.) – Hosszú séta az erdőben. Kabdebó Lóránt beszélgetése Lakatos Istvánnal… (1989.) – Dániel Anna: Negyvennyolc esztendő. (1996.) – Csulak Ervin: Mándy Iván, a Darling, meg sok minden más. (1996.) – Nemeskürty István: Vendégek a Palackban. (1949.) – Karcsai Kulcsár István: Füzetlapok Ivánról. (1996.) – Mándy Iván: Egy képaláírás. (1976.) – Ottlik Géza: A Nyugat hagyatéka… (1980.) – Rónay György: Mándy Iván: Idegen szobák. (1971.) – Konrád György: Mándy Iván: Idegen szobák. (1958.) – Jovánovics Miklós: Mándy Iván: Fabulya feleségei. (1959.) – Rónay György: Fabulya feleségei. (1971.) – Csukás István: Ivánka, Iván, Mándy úr. (1996.) – Rónay György: A pálya szélén.(1971.) – Török Endre: Író a pálya szélén. (1964.) – Vitányi Iván: A pálya szélén… (1971.) – Bodor Béla: „Először volt az udvar”. (1996.) – Iván és a szürke ló. (Dobos Marianne beszélgetése Mándy Ivánnal…) – Rónay György: Az ördög konyhája. (1971.) – Hajdu Ráfis Gábor: Csutak és Heidegger. (1970.) – Esterházy Péter: Irodalmunk, amely. (1991.) – Vargha Kálmán: Téma, életérzés, világkép. (1995.) – Rónay György: Régi idők mozija. (1971.) – Gion Nándor: Írói szerénység – rendhagyó alkotási mód. (1968.) – Fodor András: Két emlék Mándyról és anyánkról. (1996.) – Bikácsy Gergely: Bodográf mozi, B terem. (1996.) – Lengyel Balázs: Egy Mándy-est elé. (1976.) – Szigethy Gábor: Tétova álom, ködben. (1971.) – Bertha Bulcsu: Interjú Mándy Ivánnal. (1973.) – Utcák, terek, kapualjak. Alexa Károly beszélgetése Mándy Ivánnal. (1975.) – Írószobám. Mándy Ivánnal beszélget Mezei András. (1978.) – Ács Margit: Trafik. (1979.) – Vathy Zsuzsa: Mándy, Miszter Moderátor és a Fiatalabb Írótárs. (1996.) – Kaló Flórián: Eszpresszók. Séták. Éttermek. (1966.) – Domokos Mátyás: Átkelés szigetelés nélkül… (1987.) – Író a flaszteren. László Ilona látogatóban Mándy Ivánnál. (1986.) – Balassa Péter: Két részben. (1988.) – Beck András: Ami megmaradt. (1988.) – Domokos Mátyás: Rosszkor születni – írói szerencse a balsorsban… (1991.) – Erdődy Edit: Egy délutáni alvó emlékei. (1992.) – Valami bizalomfélét éreznek… Mándy Iván beszélget Rakovszky Zsuzsával. (1991.) – Mándy Iván: A pártfogók nagyon sokat tudnak ártani. (Lejegyezte Könczöl Csaba.) (1992.) – A reggeleket, isten tudja, szeretem… Baráth Edina beszélgetése Mándy Ivánnal. (1993.) – Mándy Iván: Hűség Pesthez, stílushoz, formás briketthez. (1995.) – Kántor Péter: Az ablak. (1996.) – Szabó Magda: Mi az, Öreg, elmentél? (1996.) – Doboss Gyula: Mándy, az újító. (1996.) – Határ Győző: Kuvik. – Tóth Krisztina: Séta. Ruhák. (1996.) – Lakatos István: Sírbeszéd Mándy Iván koporsója fölött. (1995.) c. írásai.]

Albert Pál: Az ördög konyhája. A locsolókocsi. = A. P.: Alkalmak. Bp. 1997. Kortárs, 83–90. p.

Erdődy Edit: Mándy Iván: A viking sisak. = Tiszatáj 1997/2. Melléklet. 1–11. p.

Erdődy Edit: Préface. Ivan Mándy: La clé. = Paris. 1997. Infine, 7–10. p.

Gerold László: Mándy Iván hangjátékműfaja. = G. L.: Legendák és konfliktusok. (Tanulmányok a 20. századi magyar irodalomról.) Újvidék. 1997. Forum, 122–126. p.

Gerold László: Mándy szürrealizmusa. = G. L. Legendák és konfliktusok. (Tanulmányok a 20. századi magyar irodalomról.) Újvidék. 1997. Forum, 68–71. p.

Rába György: Mándy Iván síremléke előtt. = Liget 1997/12. 95–96. p.

Rónay László: Mándy Iván önéletrajza. = R. L.: Mítosz és emlékezet. Esszék, tanulmányok századunk magyar irodalmából. Bp. 1997. Vigilia, 149–151. p.

Schöpflin Aladár: Lektori jelentés. [Mándy Iván: A huszonharmadik (sic!) utca.] = Holmi 1997/7. 986. p.

Bányai János: A rejtélyes novellista magánya. Mándy Iván, 1918–1995. = B. J.: Hagyománytörés. Irodalmi tanulmányok. Újvidék. 1998. Forum, 64–66. p.

Bodnár György: Fabulya az utókorban. [Fabulya feleségei] = B. Gy.: Jövő múlt időben. Tanulmányok, esszék, kritikák. Bp. 1998. Balassi, 279–282. = B. Gy.: Párbeszéd az idővel. Válogatott tanulmányok, esszék, kritikák. Bp. 2009. Argumentum, 432–434. p. 

Bodnár György: Mitologikus periféria. = B. Gy.: Jövő múlt időben. (Tanulmányok, esszék, kritikák.) Bp. 1998. Balassi, 276–278. p.

Egy nem kávéházi beszélgetés Tarján Tamással Budapestről és Mándyról = Budapesti Jelenlét 1998/19–20. 22–23. p.

Erdődy Edit: Vendégként – otthon. (Adalékok egy Mándy–topográfiához.) = Budapesti Jelenlét 1998/19–20. 26–31. p.; uaz.: Visszapillantó tükör. Tanulmányok Lukácsy Sándor 75. születésnapjára. Szerk. Kecskeméti Gábor, Kerényi Ferenc. Bp. 2000. Universitas, 298–304. p.

Jánosy István: A huszonegyedik utca. Emlékezés Mándy Ivánra. = J. I.: Hallottad a szót? Bp. 1998. Magyar Írókamara, 208–212. p.

[Mándy Ivánné:] Tépett füzetlapok ürügyén. A szerkesztőség beszélgetése Mándy Iván feleségével. = Budapesti Jelenlét 1998/19–20. 14–21. p.

Olasz Sándor: Műfajok között. Mándy Iván novellaciklusai és regényei. = Irodalomtörténet 1998/3. 460–469. p.

Prágai Tamás: „Most titokban egy fa nőtt”. Az „autonóm komplexus” vizsgálata Mándy Iván Előadó megjelenik című novellájában. = Új Forrás 1998/1. 66–72. p.

Alexa Károly: A pátosztalan hűség. = A. K.: A szerecsen komornyik. Művek, életművek. Bp. 1999. Kortárs, 60–68. p.

Alexa Károly: Líra, mikrorealizmus. = A. K.: A szerecsen komornyik. Bp. 1999. Kortárs, 57–59. p.

Cselényi László: A posztmodernek elődei. = Irodalmi Szemle 1999/11–12. 69–75. p.

Katkó István: Mándy Iván. = K. I.: Tabló babérlevelekből. Bp. 1999. Hét Krajcár, 110–112.

Mohai V. Lajos: Mándy – továbbra is. = Új Forrás 1999/5. 96–100. p.

Zirkuli Péter: Mándy. = Z. P.: Ujjlenyomat egy deszkafalon. Olvasónapló a magyar irodalomról, híres magyar írók, költők. Bp. 1999. Seneca, 32–35. p.

Bodó Márton: Mándy Iván mozija. = Adoptációk. Film és irodalom egymásra hatása. Szerk. Gács Anna, Gelencsér Gábor. Bp. 2000. JAK – Kijárat, 73–101.

Vidor Miklós: A megélt Mándy-novella. = Liget 2000/1. 3–13. p.

Bikácsy Gergely: Mozilidérc. Mándy mozija. = Filmvilág 2001/3. 10–13. p.

Cselényi László: Mándy Iván. = Cs. L.: Sokágú síp. Barangolás az újabb magyar irodalomban. Dunaszerdahely. 2001. Lilium Aurum, 131–132. p.

Horváth Beáta: „…ezekkel a vándorló képekkel…”. A magyar irodalom és a magyar film kapcsolata. = Nézőpontok, motívumok. Irodalmi témakörök. Szerk. Fenyő D. György. Bp. 2001. Krónika Nova, 361–384.

Hózsa Éva: Expozé Mándy Iván novelláinak tipológiája és intertextuális értelmezése című doktori értekezésről. = Híd 2001/5. 513–520. p.

Hózsa Éva: Mándy „fabulái”, avagy architextuális viszonyrendszer és következetlen antropomorfizáció. = Életünk 2001/11–12. 1084–1094. p.

Karol Wlachovský: Mándy Iván szlovák szemmel. = K. W.: Köztes szerepben. Párbeszéd a magyar és a szlovák irodalommal – közös dolgainkról. Bp. 2001. Ister, 51–60 p.

Karol Wlachovský: Mándy Iván prózaírói világa. = K. W.: Köztes szerepben. Párbeszéd a magyar és a szlovák irodalommal – közös dolgainkról. Bp. 2001. Ister, 60–66. p.

Alföldy Jenő: A tárgyak költészete. = Eső 2002/1. 33–37. p.

Hózsa Éva: Kossuth Lajos „beázott” kalapja: Mándy Iván a Kossuth-hagyományról és a felelősségről. = Híd 2002/8–9. 1126–1130. p.

Pályi András: Álom a színházról. = P. A.: Képzelet és kánon. (Esszék, kritikák.) Pozsony. 2002. Kalligram, 369–372. p.

Pályi András: A szürke sapka. = P. A. Képzelet és kánon. (Esszék. Kritikák.) Pozsony. 2002. Kalligram. 295–297. p.

Sánta Gábor: „Az voltam én. A létszámfölösleg”. Mándy Iván Csutak–történetei. = Tiszatáj 2002/12. Melléklet. 1–22. p.

Bán Zoltán András: Mándy Mozi. = Magyar narancs 2003/28. 29. p.

Czapolai Imre: Mándy Iván emléktáblájának avatása. = Élet és Irodalom 2003/13. 11. p.

Kabdebó Lóránt: Elveszett otthonok. (Interjú Mándy Ivánnal.) = Kabdebó Lóránt: Elveszett otthonok. Debrecen. 2003. Csokonai, 76–85. p.

Legenda Mándy Ivánról. Összegyűjtötte: Albert Zsuzsa = Forrás 2003/1. 102–116 p.

Pályi András: „Benne vagyok egy novellában.” = Élet és Irodalom 2003/20. 20. p.

Prágai Tamás: Mándy Iván: A csőszház. Egy festő ifjúsága. = Szépirodalmi Figyelő 2003/2. 88–89. p.

Szabó G. László: Mándy, du. négykor. = Premier 2003/5. 100–101. p.

Gelencsér Gábor: Mándyval moziban. = Iskolakultúra 2004/4. 72–75. p.

Sághy Miklós: Főszerepben Mándy Iván. (Mándy Iván szövegeinek filmes kapcsolatairól.) = Elmélet, irodalomtörténet, a komparatív megértés lehetőségei. Szerk.: Sághy Miklós és Tóth Ákos. Szeged. 2004. Tiszatáj Írói Munkaközösség, 225–253. p.

Tamás Ferenc: Mándy, Mészöly, Kertész. = Iskolakultúra 2004/4. 71. p.

Vári György: Csutak tanító évei. = Iskolakultúra 2004/4. 76–81 p.

Báthori Csaba: Mándy Ivánról. = B. Cs.: A nyíl és a húr. Esszék, kritikák. Pozsony. 2005. Kalligram, 266–282. p.

Harkai Vass Éva: Adalékok egy nem létező elbeszéléstipológiához. Prózapoétikai és elbeszélői eljárások Mándy Iván novelláiban. = H. V. É.: Rések és korosztályok. Novi Sad. 2005. Forum, 9–15. p.

Vörös István: Mikor olvas az ember? Mándy Iván Budapestjét járva. = Holmi 2005/7. 808–814. p.; uaz.: Budapest, 1990–2010. Egy szabad város 20 éve. Szerk. Kiss Ilona. Bp. 2010. Főpolgármesteri Hivatal, 97–98. p.

Lugosi Lou: Mándy hangja. = Liget 2006/3. 34. p.

Mohai V. Lajos: Kulturális emlékezet és önéletrajz. Mándy Iván Budapest-mítoszához. = Egyenlítő 2006/5. 37–43. p.; uaz.: M. V. L.: Centrum és periféria. Bp. 2008. Prae.hu, 104–112. p.

Sághy Miklós: A tekintet hatalma. A filmszakadás mint reflexív funkció Mándy Iván Diákszerelem című novellájában. = Tiszatáj 2006/1. Melléklet. 1–16 p.

Arday Géza: Mándy Iván, a kulimunkás. = A. G.: De hol vannak a gyerekek? Gyerekirodalom és gyermektelen írók. Hága. 2007. Mikes International, 68–72. p.

Domokos Mátyás: Mándy. = D. M.: Az olvasó fényűzése 3. Az életre figyelés prózaírói. Bp. 2007. Nap, 112–136. p.

Erdődy Edit: „Hároméves irodalom”. 1946: Az Újhold című folyóirat indulása = A magyar irodalom történetei. 3. 1920-tól napjainkig. Szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bp. 2007. Gondolat, 438–453. p.

Jólesz György: Megemlékezés, gyerekszemmel. = Élet és Irodalom 2007/42. 17. p.

Sághy Miklós: Filmszakadás szövegtérben. Mándy Iván Régi idők mozija című kötetének néhány jellegzetességéről. = Literatura 2007/3. 294–307. p.

Salamon István: Mándyval és Mándyról a Rádióban. = Palócföld 2007/1. 51–60. p.

Bodor Béla: Belső ruhatár. [Mándy Iván: Drámák.] = Élet és Irodalom 2008/34. 26. p.; uaz.: B. B.: Mítoszcserepek. Tanulmányok, esszék kritikák a jelen és a félmúlt magyar prózairodalmának tárgyköréből. Bp. 2012. Napkút, 503–506. p.

Molnár Gál Péter: Mándy Úr. = Premier 2008/12. 87. p.

Poszler György: Két sorsforduló – és a harmadik (?). Babits után? – Babits után! = P. Gy.: Az eltévedt lovas nyomában. Bp. 2008. Balassi, 779–783. p.

Rába György: Emlékeim Mándy Ivánról. = Holmi 2008/2. 233–237. p.

Sághy Miklós: A temető, ahol nincsenek testek. A technikai képek szerepe Mándy Iván Zoro halála című novellájában. = Alföld 2008/8. 86–94. p.

Darvasi Ferenc: Mándy-szubjektív. (Főként) A pálya szélén című (nemcsak futball-) regényről és (mellesleg) a fociirodalomról = A vörös postakocsi 2009/1. 53–56. p.; uaz.: D. F.: Határjárás. Bp. 2010. Magyar Írószövetség Arany János Alapítványa – Kortárs Kiadó, 9–15. p.

Fodor Péter: Sport, elbeszélés és medialitás a Mándy-prózában. = F. P.: Térfélcsere. A sport irodalmi medialitása a magyar későmodern és posztmodern elbeszélő prózában. Bp. 2009. Kijárat, 89–104. p.

Fogarassy Miklós: Bajza utca 18. Egy könyvtáros emlékirataiból. = Holmi 2009/6. 785–797. p.

Grendel Lajos: Magyar líra és epika a 20. században. (28). Novellisták – Mándy Iván, Örkény István, Sánta Ferenc, Bodor Ádám. = Irodalmi Szemle 2009/1. 18–28. p.

Győri Béla: Az álmodozó, monomániás fráter. [Mándy Iván: Regények.] = Magyar fórum 2009/4. 8. p.

Mohay V. Lajos: „Nemzeti nincsünk lajstromozója”. Mándy Iván = M. V. L.: Egy szín tónusai. Bp. 2009. Prae.hu, 85–97. p.; uaz.: M. V. L.: Papírbóják. Esszék, bírálatok. Bp. 1996. Karinthy, 60–63. p.

Rónay László: Mándy Iván a Fradi pályán. = Népszava 2009/91. Szép szó melléklet 6. p.

Szirmai Péter: Álom Mándyról. = Búvópatak 2009/11. 15–16. p.

Ayhan Gökhan: Mándy Iván kanapéja. Hommage = Új Forrás 2010/2. 19–20. p.

Baán Tibor: Közelítés. Mándy Iván hősei. = B. T.: Nagylátószög. Művek, utak, irányok. Bp. 2010. Hét Krajcár, 12–15. p.

Borbély László: Mándy Iván arcai. = Magyar fórum 2010/39. 4. p.

Darvasi Ferenc: Kis dolgokról, nagyszerűen. [Mándy Iván: Hangjátékok.] = Criticai lapok 2010/7–8. 23–24. p.

Fűzfa Balázs: Mándy Iván: Egy ember álma = F. B.: Trieszt felé. Válogatott tanulmányok és egyéb írások, 1986–2010. 1. Szombathely. 2010. Savaria Univ. Press, 88–94. p.

Rónay László: „Lehagyottak.” Mándy Iván = Vigilia 2010/7. 519–528. p.

Rónay László: Mándy Iván. = R. L.: Alulról nézve. Emlékek, nézetek írókról, műveszekről, politikusokról. Bp. 2010. Éghajlat, 126–130. p.

Veress József: Emlékvázlatok. = Tekintet 2010/1. 118–125. p.

Mogyorósi László: Aktualitás és hiánya a hatvanas évek prózairodalmának néhány darabjában. Mándy Iván: Az ördög konyhája, Karinthy Ferenc: Hátország, Galgóczi Erzsébet: Öt lépcső felfele = Bárka 2011/3. 77–81. p.

Szakonyi Károly: Álom egy városról. Mándy Iván, 1918 Budapest – 1995 Budapest = Lyukasóra 2011/3–4. 20. p.

Szörényi László: A magyar próza – németül = Sz. L.: Petratca Budapesten. Esszék, tanulmányok. Bp. 2011. Nap, 223–240. p.

Murányi Gábor: Hamvában él. Trafik és irodalom. = Heti világgazdaság 2012/51–52. 100–101. p.

Pollágh Péter: Mándy Iván szemüvege. [Esszé.] = Új Forrás 2012/8. 68–69. p.

Tarján Tamás: Visszavarázsolt birtok. A gyerekfigura Mándy Iván műveiben. = Tiszatáj 2012/11. Melléklet 1–12 p.; uaz.: Tarján Tamás: Szemmagasságban. Olvasásírások. Bp. 2013. Pont, 5–24. p.

Arday Géza: Csutak megalkotója a pálya szélén élt. Mándy Iván emberi nagysága. = A. G.: Gyermektelen írók a diktatúra idején. Bp. 2013. L’Harmattan, 102–106. p.

Pomogáts Béla: A sportoló és a szurkoló. Karinthy Ferenc és Mándy Iván. = Somogy 2013/2. 16–21. p.

Rónay László: Krúdy – Márai – Mándy. = Vigilia 2013/11. 871–874. p.

Czigány György: Kvartett Ottlikéknál. = Búvópatak 2014/8. 5–7. p.

Jánossy Lajos: A perc alatt elvonuló jégverés. [Beszélgetés Gerőcs Péterrel Mándy Ivánról.] = http://www.litera.hu/hirek/gerocs-peter-nem-ertem-hogy-jutott-eszebe (2014. február 26.)

Rónay László: Író – Iván. = Népszava 2014/126. Szép szó melléklet 4. p.

Gergely Ágnes: Mándy Iván = Vigilia 2015/2. 119–121. p. = G. Á.: Oklahoma ezüstje. Bp. 2015. Európa, 88–92. p.

Grendel Lajos: Néhány gondolat… Mándy Iván Diákszerelem és Kulikabát című művéről = Irodalmi Szemle 2015/10. 77–80 p.

Szigethy Gábor: Egyérintő, 1969. [Egyérintő] = Magyar Krónika 2015/2. 91. p.

Tőzsér Árpád: Halottaink. Napló. 1995. október 7. = T. Á.: A könyv színe előtt. Pozsony. 2015. Kalligram, 252–253. p.

Kemény Gábor: „Cetlik” a Mándy-stílushoz. Utazás előtt = K. G.: Krúdy körül. Stilisztikai tanulmányok és elemzések a 20. századi magyar irodalomról. Bp. 2016. Tinta, 206–217. p.

Rónay László: Mándy Iván halhatatlan = Vigilia 2016/2. 155–157. p.

Szakonyi Károly: Még egy álomirodalom. Im memoriam Mándy Iván = Lyukasóra 2016/2. 29. p.

 

A szakirodalmat összeállította Stauder Mária és Darvasi Ferenc.

 

 

 

Fotók

Borítók