Lengyel Péter

Digitalizált művek

A Szerző művei listán hozzáférhető a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotása (regény, novella, vers stb.).

A Szerző kötetei lista a szerző könyveinek új szövegkiadását tartalmazza.

Tematikus keresés

Keresés a művekben

Keresés szűrése

Életrajz

Lengyel Péter (Budapest, 1939. szeptember 4. –)

Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító. 2018-tól a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

*

1939. szeptember 4-én született Budapesten. Eredeti neve: Merényi Péter. Édesanyja: Ent Olga. Édesapja, Merényi Endre gépészmérnök (1908–1943). M. P. nem emlékszik apjára, nem ismerte. Két és fél éves volt, amikor az apát harmadszor hívták be ún. közérdekű munkaszolgálatra. Rabszolgának a saját hazája hadseregébe. A tífuszt és a vérhast túlélte, hadifogságba esett, ott tüdőgyulladásban meghalt. Fia igaz emberek segítségével többek között egy Nemzetközi Vöröskereszt Otthonban élte túl a háborút. Árvaházban élt azután is. Anyja idővel feleségül ment Lengyel Sándor  vegyészmérnökhöz, aki a Világ Igaza és a magyar Pro Libertate érem birtokosa. Örökbe fogadta Pétert, aki az ő
nevét vette fel.

Az óbudai  Árpád Gimnáziumban érettségizett. 1958-ban írta első novelláját: Citroën DS 19 – avagy az első novella. 1962-ben az ELTE spanyol-olasz szakán szerzett diplomát.  Egyetemi évei alatt angol, spanyol és olasz prózát fordított (Hemingway, Faulkner, Salinger, Chandler, Pirandello,  Moravia, Juan Goytisolo, Quintana, Carpentier és mások). 1960–1962 között dramaturg a Madách Színházban.  1963-1964-ben magyar lektor Havannában. 1963-tól fesztiválszervezőként többször a Magyar Írószövetségnél dolgozik, majd az Élet és Irodalom, valamint a Mozgó Világ munkatársa. Első elbeszélése 1965-ben jelenik meg (Nyár). 1967-ben készül el első könyvével, a Két sötétedés című novelláskötettel, 1969-ben tudományos-fantasztikus regényt ír: az Ogg második bolygóját. „Fordít, tanít, kiadóknak olvas, szinkrontolmács, szimpozion-titkár, kiskassza-kezelő és székhordozó, megél”, írja önéletrajzában. 1975–1988 között a Nagykörút és a Dohány utca sarkán működő villanyújság  munkatársa. 1969-70-ben írja meg a Mellékszereplők című regényét, amely politikai okokból csak 1980-ban jelenhet meg. 1978-ban publikálja a Cseréptörés című regényét, majd 1982-ben a Rondó című elbeszéléskötetét. Egy szemeszteren át  Amerikában dolgozik, az Iowai Egyetem Nemzetközi Íróprogramjának meghívására. 1988-ban lát napvilágot a Macskakő (melyről nem győzi hangsúlyozni, hogy nem detektívregény). A rendszerváltás éveiben készíti el  Holnapelőtt (nem-regény) 89-90-91 című kötetét. 1990–1993-ban az ELTE-n Írói Műhely néven meghonosítja az országban kreatív írás néven ismert tantárgyat. 1993-ban készül el a Búcsú két szólamban, amelynek társszerzője apja, Merényi  Endre. 1993-ban sajtó alá rendezi elhunyt barátja, Ottlik Géza posztumusz regényét, a Budát. Jelenleg „regényen dolgozik, mint mindig”.

Felesége 1962 és 1982 között Takács Zsuzsa író. Gyermekei:  Lengyel Anna, dramaturg (1969–2021) és Lengyel Zsuzsa, tanár (1971). Unokái az ifjabbik lányától: Kata, Ábel és Gáspár. Második feleségével, Zsolt Angéla szerkesztővel él. Alapító tagja a Szépírók Társaságának. 2017-ben tagjainak  sorába választotta az MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti  Akadémia, valamint 2018-ban a Digitális Irodalmi Akadémia.

Fontosabb díjak, elismerések:

1966 ‒ PEN és IWF nemzetközi novellapályázatának díja

1983 ‒ József Attila-díj

1986 ‒ Arany Meteor-díj

1989 ‒ Az Év Könyve-díj

1989 ‒  Jövő Irodalmáért díj

1990 ‒ Pro Urbe Budapest díj

1992 ‒ Déry Tibor-jutalom

1994 ‒ Soros Alapítvány Díja

1995 ‒ Füst Milán-díj

1997 ‒ Soros Alapítvány Díja

1999 ‒ Márai Sándor-díj

2010 ‒ Kossuth-díj

2017 ‒ a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja

2018 – a Digitális Irodalmi Akadémia tagja

 

Az életrajzot Radvánszky Anikó írta.

Bibliográfia

Önálló kötetek

Két sötétedés. Elbeszélések. Bp. 1967. Magvető. 242 p. (Új Termés.)

Ogg második bolygója. Sci-fi regény. Bp. 1969. Móra, 223. p. (Kozmosz Fantasztikus Könyvek.) = Bp. 1984. Móra, 223. p. (Kozmosz Fantasztikus Könyvek.)

Cseréptörés. Regény. Bp. 1978. Szépirodalmi, 569 p. = Bp. 1994. Európa, 377 p.

Mellékszereplők. Regény. Bp. 1980. Szépirodalmi, 223 p. = Pécs. 1993. Jelenkor, 207 p. = Pécs. 2015. Jelenkor, e-könyv.

Rondó. Elbeszélések. Bp. 1982. Szépirodalmi, 304 p.

Macskakő. Detektív regény. Bp. 1988. Szépirodalmi, 541 p. = Macskakő. Ponyva. Bp. 1994. Európa, 544 p. = Pécs. 2003. Jelenkor, 528 p.

Holnapelőtt 899091. Nem-regény. Esszénapló. Pécs. 1992. Jelenkor, 210 p. = Pécs. 2015. Jelenkor, e-könyv.

Lengyel Péter – Merényi Endre: Búcsú – Két szólamban. Bp. 1993. Budapest Főváros Önkormányzata, 63 p. (Az én Budapestem.)

Cseréptörés Mellékszereplők. Regények. Szekszárd. 2000. Babits, 445 p. (Korjellemző magyar próza 1945–1990.)

 

Szakirodalom

Szakirodalom

Önálló kötetek

Visy Beatrix: A macskakő nyolcadik élete. Műfaj, narráció, emlékezet Lengyel Péter prózájában. Bp. 2007. Fekete Sas, 120 p. (Szó-Köz.)

Figyeljétek a mesélő embert. Esszék és tanulmányok Lengyel Péterről. Szerk.: Radvánszky Anikó. Bp. 2013. Ráció. 640 p.

 

Fotók

Borítók