Lengyel Péter

Digitalizált művek

A Szerző művei lista tételesen, ábécérendben felsorolja a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotását (valamennyi műfajban, a regénytől a versig). A művek címe mögött eredeti megjelenésük helye és évszáma olvasható.

A Szerző kötetei nézet az eredeti könyvmegjelenés szerint csoportosítja a feldolgozott és új, digitalizált változatban közzétett műveket.

Tematikus keresés

Keresés a művekben

Keresés szűrése

Életrajz

Lengyel Péter (1939–)

1939. szeptember 4-én született Budapesten. Eredeti neve: Merényi Péter.
Édesanyja: Ent Olga. Édesapja, Merényi Endre gépészmérnök (1908–1943). M.
P. nem emlékszik apjára, nem ismerte. Két és fél éves volt, amikor az apát
harmadszor hívták be ún. közérdekű munkaszolgálatra. Rabszolgának a saját
hazája hadseregébe. A tífuszt és a vérhast túlélte, hadifogságba esett, ott
tüdőgyulladásban meghalt. Fia igaz emberek segítségével többek között egy
Nemzetközi Vöröskereszt Otthonban élte túl a háborút. Árvaházban élt azután
is. Anyja idővel feleségül ment Lengyel Sándor vegyészmérnökhöz, aki a Világ
Igaza és a magyar Pro Libertate érem birtokosa. Örökbe fogadta Pétert, aki az ő
nevét vette fel.

Az óbudai  Árpád Gimnáziumban érettségizett. 1958-ban írta első novelláját:
Citroën DS 19 – avagy az első novella. 1962-ben az ELTE spanyol-olasz szakán
szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt angol, spanyol és olasz prózát fordított
(Hemingway, Faulkner, Salinger, Chandler, Pirandello, Moravia, Juan Goytisolo,
Quintana, Carpentier és mások). 1960–1962 között dramaturg a Madách
Színházban. 1963-1964-ben magyar lektor Havannában. 1963-tól
fesztiválszervezőként többször a Magyar Írószövetségnél dolgozik, majd az Élet
és Irodalom, valamint a Mozgó Világ munkatársa. Első elbeszélése 1965-ben
jelenik meg (Nyár). 1967-ben készül el első könyvével, a Két sötétedés című
novelláskötettel, 1969-ben tudományos-fantasztikus regényt ír: az Ogg második
bolygóját. „Fordít, tanít, kiadóknak olvas, szinkrontolmács, szimpozion-titkár,
kiskassza-kezelő és székhordozó, megél”, írja önéletrajzában. 1975–1988 között
a Nagykörút és a Dohány utca sarkán működő villanyújság munkatársa. 1969-
70-ben írja meg a Mellékszereplők című regényét, amely politikai okokból csak
1980-ban jelenhet meg. 1978-ban publikálja a Cseréptörés című regényét, majd
1982-ben a Rondó című elbeszéléskötetét. Egy szemeszteren át Amerikában
dolgozik, az Iowai Egyetem Nemzetközi Író Programjának meghívására. 1988-
ban lát napvilágot a Macskakő (melyről nem győzi hangsúlyozni, hogy nem
detektívregény). A rendszerváltás éveiben készíti el Holnapelőtt (nem-regény)
89-90-91 című kötetét. 1990–1993-ban az ELTE-n Írói Műhely néven
meghonosítja az országban kreatív írás néven ismert tantárgyat. 1993-ban készül
el a Búcsú két szólamban, amelynek társszerzője apja, Merényi Endre. 1993-ban
sajtó alá rendezi elhunyt barátja, Ottlik Géza posztumusz regényét, a Budát.
Jelenleg „regényen dolgozik, mint mindig”.

Felesége 1962 és 1982 között Takács Zsuzsa író. Gyermekei: Lengyel Anna,
dramaturg (1969) és Lengyel Zsuzsa, tanár (1971). Unokái az ifjabbik lányától:
Kata, Ábel és Gáspár. Második feleségével, Zsolt Angéla szerkesztővel él.
Alapító tagja a Szépírók Társaságának. 2017-ben tagjainak sorába választotta az

MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, valamint 2018-ban a
Digitális Irodalmi Akadémia.

Fontosabb díjak, elismerések:

1966 ‒ PEN és IWF nemzetközi novellapályázatának díja

1983 ‒ József Attila-díj

1986 ‒ Arany Meteor-díj

1989 ‒ Az Év Könyve-díj

1989 ‒  Jövő Irodalmáért díj

1990 ‒ Pro Urbe Budapest díj

1992 ‒ Déry Tibor-jutalom

1994 ‒ Soros Alapítvány Díja

1995 ‒ Füst Milán-díj

1997 ‒ Soros Alapítvány Díja

1999 ‒ Márai Sándor-díj

2010 ‒ Kossuth-díj

2017 ‒ a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja

2018 – a Digitális Irodalmi Akadémia tagja

 

Az életrajzot Radvánszky Anikó írta.

 

Bibliográfia

Önálló kötetek

Két sötétedés. Elbeszélések. Bp. 1967. Magvető. 242 p. (Új Termés.)

Ogg második bolygója. Sci-fi regény. Bp. 1969. Móra, 223. p. (Kozmosz Fantasztikus Könyvek.) = Bp. 1984. Móra, 223. p. (Kozmosz Fantasztikus Könyvek.)

Cseréptörés. Regény. Bp. 1978. Szépirodalmi, 569 p. = Bp. 1994. Európa, 377 p.

Mellékszereplők. Regény. Bp. 1980. Szépirodalmi, 223 p. = Pécs. 1993. Jelenkor, 207 p. = Pécs. 2015. Jelenkor, e-könyv.

Rondó. Elbeszélések. Bp. 1982. Szépirodalmi, 304 p.

Macskakő. Detektív regény. Bp. 1988. Szépirodalmi, 541 p. = Macskakő. Ponyva. Bp. 1994. Európa, 544 p. = Pécs. 2003. Jelenkor, 528 p.

Holnapelőtt 899091. Nem-regény. Esszénapló. Pécs. 1992. Jelenkor, 210 p. = Pécs. 2015. Jelenkor, e-könyv.

Lengyel Péter – Merényi Endre: Búcsú – Két szólamban. Bp. 1993. Budapest Főváros Önkormányzata, 63 p. (Az én Budapestem.)

Cseréptörés Mellékszereplők. Regények. Szekszárd. 2000. Babits, 445 p. (Korjellemző magyar próza 1945–1990.)

 

Szakirodalom

Szakirodalom

Önálló kötetek

Visy Beatrix: A macskakő nyolcadik élete. Műfaj, narráció, emlékezet Lengyel Péter prózájában. Bp. 2007. Fekete Sas, 120 p. (Szó-Köz.)

Figyeljétek a mesélő embert. Esszék és tanulmányok Lengyel Péterről. Szerk.: Radvánszky Anikó. Bp. 2013. Ráció. 640 p.

 

Fotók

Borítók