Lázár Ervin

Digitalizált művek

Tematikus keresés

A Szerző művei lista tételesen, ábécérendben felsorolja a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotását (valamennyi műfajban, a regénytől a versig). A művek címe mögött eredeti megjelenésük helye és évszáma olvasható.

A Szerző kötetei nézet az eredeti könyvmegjelenés szerint csoportosítja a feldolgozott és új, digitalizált változatban közzétett műveket.

A Szerző gyermek- és ifjúsági művei lekérdezés szintén műcím szerinti ábécérendben adja a találatok listáját.

Keresés a művekben

/ oldal
Keresés szűrése

Életrajz

Lázár Ervin (1936–2006)

1936. május 5-én született Budapesten. Édesapja Lázár István uradalmi intéző, édesanyja Pentz Etelka. A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán – ahol a Lázár-család 1951-ig élt – töltötte gyermekéveit. Iskolába a környező falvakba járt. 1950 októberétől a szekszárdi Garay János Gimnáziumban tanult tovább s 1954-ben ott érettségizett. Felsőfokú tanulmányait az érettségi évében kezdte meg a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarán, újságíró szakon. Az Eötvös-kollégiumban lakott. 1956-ban a harmadévesek kötelező szakmai gyakorlatát Nyíregyházán töltötte, majd 1957-ben Pécsre került.

Mivel 1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságíróként alkalmazta, az egyetemen ugyanez év decemberében különbözeti vizsgát tett, és tanulmányait magyar szakon, levelező tagozaton folytatta. 1961-ben szerzett magyartanári diplomát.

1959-től 1963-ig dolgozott az Esti Pécsi Naplónál. 1964. január 1-je és 1965. március 15-e között a Dunántúli Napló s egyidejűleg a Jelenkor munkatársa volt. Újságíróként igazi műfaja a riport. 1965 márciusában Budapestre költözött: az Élet és Irodalomhoz került tördelőszerkesztőnek, ahol 1971. április 30-ig állt alkalmazásban. Ettől kezdve 1989-ig szabadfoglalkozású író. Közben családjával kilenc évig Pécelen laktak, míg 1980-ban végleg visszaköltöztek a fővárosba.

1989-ben – a lap első számának megjelenéséig – az Új Idők szerkesztőbizottságának tagja volt. A Magyar Fórum alapító tagja; a lapnál 1989. október 1-jétől 1990. augusztus 10-ig főmunkatársként dolgozott. Majd olvasószerkesztőként 1990. augusztus 11-től 1991. május 9-ig a Magyar Napló, 1991. május 10-től 1992. január 15-ig a Pesti Hírlap, 1992. január 16-ától augusztus 31-ig a Magyar Nemzet munkatársa volt. 1992 szeptemberétől a Hitel olvasószerkesztője. Hatvanévesen ment nyugdíjba.

Tagja volt 1959-től 1994-ig a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, ahol 1991 és 1994 között az etikai bizottság munkájában is részt vett. A Magyar Írószövetségbe 1969-ben lépett be, sokáig választmányi tag volt. 1994-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Számára meghatározó volt a gyermekkor alapélménye: inspirációi java részét – bevallottan – onnan meríti. Stílusa filmszerű, „láttató” (szövegei a rádiós, színpadi és filmes feldolgozások alapjául szinte kínálják magukat); dialógusai balladisztikusan tömörek. Nyelve egyéni, játékos, melyet sajátos humora, iróniája több jelentésréteggel gazdagít. Írásainak középpontjában mindenkoron a morális értékek problematikája állt. Első megjelent novelláját 1958-ban a Jelenkor közölte.

1964-ben jelent meg A kisfiú meg az oroszlánok című meseregénye a Móra Kiadó gondozásában, későbbi állandó illusztrátora, Réber László rajzaival. 1966-ban Csonkacsütörtök címmel látott napvilágot első elbeszéléskötete, amelyet rövidesen követett a második: Egy lapát szén Nellikének (1969), majd a – már az abszurd jegyeit is magán viselő – harmadik: Buddha szomorú (1973).

Jellemző műfaja továbbra is az elbeszélés és a mese; A fehér tigris (1971) című, groteszk hangvételű regénye az egyetlen maradt.

Meséi példa nélkülien új, jellegzetes hangon szólaltak meg, s ez olvasói körében a rajongásig népszerűvé tette. A Hétfejű Tündér (1973) című kötete két kiadónál nyolcszor jelent meg nyomtatásban, s számos színpadi adaptációja is készült – amelyek közül a Kőváry Katalin rendezte első előadássorozat (bemutató: 1976. február 6.) azért is jelentős, mert biztosította az író számára, hogy továbbra is szabadúszó legyen. Berzsián és Dideki (1979) című meseregényéért – amely szintén több feldolgozást ért meg; Lengyel Pál például megrendezte színházi és bábszínházi produkcióként egyaránt – a nemzetközi zsűri 1982-ben Andersen-diplomával tüntette ki. A Négyszögletű Kerek Erdő (1985) című kötet megkapta az Év Könyve jutalmat – később a Bab Berci kalandjai (1989), valamint a Csillagmajor (1996) nyerte el ugyanezt.

A Magyar Rádió Elnöksége I. díjban részesítette a Rádiószínház 1986. évi kishangjáték-pályázatára benyújtott Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátékáért. Hangjátékai A Franka Cirkusz összefoglaló cím alatt 1990-ben kötetbe gyűjtve jelentek meg. Közülük A hang címűt Rózsa Pál zenéjével Sándor János operaszínpadra állította. A legkisebb boszorkány című mesejátékáért 1991-ben megkapta az Új Magyar Hangjáték – 1990 pályázat szerzői díját.

Az Év Gyermekkönyve kitüntetésre – amelyet az IBBY (Nemzetközi Gyermekkönyv Tanács) Magyar Bizottsága adományoz – meséit három alkalommal találták érdemesnek: az 1989-es év díjazottja a Bab Berci kalandjai lett; az 1990-esé a Lovak, kutyák, madarak; az 1993-asé pedig A manógyár.

A bábjáték műfajához is vonzódott (1992–93 folyamán rövid ideig az Állami Bábszínház dramaturgja volt). A legkisebb boszorkány bábdarabként is sikert aratott s az Árgyélus királyfi eleve bábszínpadra íródott.

Elbeszélései többféle összeállításban, több kiadásban is olvashatók; a legbővebb válogatást a Hét szeretőm (1994) című kötet tartalmazza. Csillagmajor (1996) cikluscímmel – a szülőföld, a puszta hangulatát idéző – új elbeszéléseivel jelentkezett, majd Kisangyal (1997) összefoglaló cím alatt régebbi és még meg nem jelent novelláiból válogatott.

Nem feledkezhetünk meg az író családjáról sem, hiszen gyermekeit ő maga emlegette gyakorta „társszerzőiként”. Zsófia lánya olasz–angol szakon végzett az ELTE-n. Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, Fruzsina lányuk magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő, Zsigmond fiuk jogász.

2006. december 22-én hunyt el Budapesten.

Fontosabb díjak, elismerések:

1974 – József Attila-díj

1980 – a Művészeti Alap Irodalmi Díja

1981 – Állami Ifjúsági Díj

1982 – Andersen-diploma

1985, 1989, 1996 – Az Év Könyve-jutalom

1989, 1990, 1993 – Az Év Gyermekkönyve-díj (IBBY)

1990 – Déry Tibor-jutalom

1992 – a Soros Alapítvány Életműdíja

1995 – MSZOSZ-díj

1996 – Kossuth-díj

1999 – Pro Literatura-díj

2005 – Prima Primissima-díj

 

Az életrajzot Gulyás Zsuzsa írta.

 

Bibliográfia

Önálló kötetek

A kisfiú meg az oroszlánok. Meseregény. Ill.: Réber László. Bp. 1964. Móra, 91 [5] p. = 2. kiad.: Bp. 1978. Móra, 91 [5] p. = 3. kiad.: Bp. 1982. Móra, 81 [7] p. = 4. kiad.: Bp. 1997. Osiris, 75 [5] p. = 5. kiad.: Bp. 2001. Osiris, 75 [5] p.

(németül:)

Auf Petis Hof sind Löwen. [Erzählung für Kinder.] (Übers.: Ita Szent-Iványi. Ill.: László Réber.) Bp.–Berlin. 1969. Corvina–Der Kinderbuchverlag, 94 p.

(románul:)

Băietelul si leii. [Roman pentru copii.] ([Trad] de Petre Judith. Il. de Sergiu Georgescu.) Bukarest. 1975. Creangă Kiadó, 63 p.

Csonkacsütörtök. Elbeszélések. Bp. 1966. Szépirodalmi, 229 [3] p.

Egy lapát szén Nellikének. Elbeszélések, mesék. Bp. 1969. Szépirodalmi, 313 [3] p.

A nagyravágyó feketerigó. Mese. Ill.: Réber László. Bp. 1969. Móra, 13 [3] p. = 2. kiad.: Bp. 1978. Móra, 13 [3] p.

(németül:)

Die bunte Amsel. [Märchen in Versen.] (Übertr. Henriette Engl–Schade, Ill. László Réber.) Bp. 1972. Corvina, [8] p.

(lengyelül:)

Czarny kos. [Ksiazka z bajkami ilustrowana.] (Przełoz. Camilla Mondral. Il.: Zdislaw Witwicki.) Warszawa. 1975. Nasza Ksiegarnia, 24 [2] p.

A fehér tigris. Regény. Bp. 1971. Szépirodalmi, 214 [2] p. = 2. kiad.: Bp. 1990. Széphalom, 172 [2] p. = 3. kiad.: Bp. 1998. Osiris, 152 p.

(lengyelül:)

Biały tygrys. [Powieść.] Przełoz. Alicja Mazurkiewicz. Varsó. 1974. PIW, 180 p. (Wspólczesna proza światowa.)

Buddha szomorú. Elbeszélések. Bp. 1973. Szépirodalmi, 197 [3] p.

A Hétfejű Tündér. Mesék. Ill.: Réber László. Bp. 1973. Móra, 146 [6] p. = 2., változatlan kiad.: 1977. Móra, 145 [7] p. = 3., változatlan kiad.: 1980. Móra, 145 [7] p. = 4., változatlan kiad.: 1992. Móra, 145 [7] p. (Talizmán. Készült a Móra Könyvklub tagjainak.) = 5., bőv. kiad.: Ill. Réber László. Bp. 1995. Osiris, 129 [3] p. = ua. [változatlan utánny.] 1996. = ua. [változatlan utánny.] 1997. = ua. [változatlan utánny.] 1998. = ua. [változatlan utánny.] 2005. = ua. [változatlan utánny.] 2006.

(észtül:)

Seitsmepäine haldjas. [Muinasjutte.] Tolk.: Edvin Hiedel. Ill.: László Réber. Tallinn. 1984. Eesti Raamat, 162 [4] p.

(szlovákul:)

Sedemhlavá víla. [Prel. Mila Haugová, il. Miroslav Cipár.] Bratislava. 1987. Mladé letá, 124 [4] p. (Zlatý kl’účik.)

Öregapó madarai. Ismeretterjesztő képeskönyv. Ill.: Balogh Péter. Bp. 1974. Móra, 29 [3] p. (Bölcs Bagoly.) = 2., változatlan kiad.: 1977. = 3., változatlan kiad.: 1981. = ua. (román–magyar közös kiad.) Bp. 1981. Móra, 29 [3] p. (Bölcs Bagoly.) = 4. kiad.: 1984. (Bölcs Bagoly.)

(csehül:)

Dedeckova vypráveni o ptácich. [Poučna obrázková knizka.] (Preloz. Ladislav Kindl. Il. Péter Balogh.) Bp. 1980. Corvina, 29 p.

Bikfi-bukfenc-bukferenc. Mesék. Ill.: Réber László. Bp. 1976. Móra, 85 [3] p.

Berzsián és Dideki. Meseregény. Ill.: Réber László. Bp. 1979. Móra, 138 [6] p. = 2. kiad.: Ill.: Vida Győző. Bp. 1993. Századvég, 108 [4] p. = 3. kiad.: Ill.: Réber László. Bp. 1997. Osiris, 132 [4] p. = ua. [változatlan utánny.] 2002.

Gyere haza, Mikkamakka! Meseregény. Ill.: Réber László. Bp. 1980. Móra, 74 [6] p.

A Masoko Köztársaság. Elbeszélések. Bp. 1981. Móra, 365 [3] p. (Kozmosz Könyvek.)

Szegény Dzsoni és Árnika. Meseregény. Ill.: Réber László. Bp. 1981. Móra, 82 [6] p. = 2. kiad.: Lázár Ervin meséje Hegyi Gábor fotóival. Bp. 1983. Móra – Novotrade, 62 [2] p. = 3. kiad.: Bp. 2004. Osiris, 81 p.

(olaszul:)

Povero Gioni e Arnica. [Favola.] (Trad.: Gaetano Minuta. Disegni: László Réber.) Róma – Bp. 1984. Cittá Nuova – Corvina, 86 p.

(németül:)

Arnika, die Entenprinzessin. (Aus dem Ungarischen von Hans Skirecki. Ill. von László Réber.) Berlin. 1988. Kinderbuchverl, 71 p.

Lázár Ervin novellái. [A Masoko Köztársaság. Simf, a füst. Öt, hat, hét.] Ill.: Hegyi Márta. Bp. 1982. Magyar Iparművészeti Főiskola Typo-grafikai Tanszék, 21 [3] p.

A Négyszögletű Kerek Erdő. Mesék. Ill.: Réber László. Bp. 1985. Móra, 168 p. = 2. kiad.: Bp. 1994. Osiris–Századvég, 166 [6] p. = ua. [változatlan utánny.] 1995. = 2., jav. kiad.: Bp. 1995. Osiris, 166 [6] p. = ua. [változatlan utánny.] 1995. [1996.] = ua. [változatlan utánny.] 1997. = ua. [változatlan utánny.] 1998. = ua. [változatlan utánny.] 2006.

Tuvudsz ivígy? Elbeszélések. Ill. Kecskeméti Kálmán. Bp. 1987. Szépirodalmi, 233 [7] p.

Bab Berci kalandjai. Meseregény. Ill.: Réber László. Bp. 1989. Móra, 101 [3] p. = 2. kiad.: Ill.: Réber László. Bp. 1997. Osiris, 120 [4] p. = ua. [változatlan utánny.] 1998. = ua. [változatlan utánny.] 2002. = ua. [változatlan utánny.] 2006.

December tábornok. Mesék. Ill.: Tettamanti Béla. Bp. 1989. Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, [1–36 számozatlan] p.

A Franka Cirkusz. Hangjátékok. Ill.: Kecskeméti Kálmán. Bp. 1990. Szépirodalmi, 334 [6] p.

Lovak, kutyák, madarak. Történetek állatokról. Ill.: Dolnik Miklós. Bp. 1990. Vario, 36 p.

A manógyár. Mesék. Ill.: Faltis Alexandra. Bp. 1993. Századvég, 58 [2] p. = 2., bőv. kiad.: Bp. 2002. Osiris, 83 p.

Hét szeretőm. Válogatott novellák. Vál. és szerk.: Domokos Mátyás. Bp. 1994. Osiris – Századvég, 273 [5] p. (Osiris–Századvég Könyvtár.) = 2. kiad.: Bp. 2002. Osiris, 338 p. = ua. [változatlan utánny.] 2006.

Csillagmajor. Elbeszélésciklus. Bp. 1996. Osiris, 103 [5] p. (Osiris könyvtár.) = 2., jav. kiad.: Bp. 1998. Osiris, 105 [3] p. (Osiris könyvtár.) = 3. kiad.: Bp. 2005. Osiris, 186 p.

Kisangyal. Vál. és új elbeszélések. Bp. 1997. Osiris, 222 [6] p. (Osiris Könyvtár.) = 2. kiad.: Bp. 2002. Osiris, 274 p. = ua. [változatlan utánny.] 2005. = ua. [változatlan utánny.] 2006.

Hapci király. Mesék. Ill.: Réber László. Bp. 1998. Osiris, 76 [4] p. = ua. [változatlan utánny.] 2002. = ua. [változatlan utánny.] 2006.

Az aranyifjítószóló madár. Ámi Lajos meséi. Bp. 2001. Osiris, 160 p.

Eredeti üzenet. Mesék. Pécs. 2001. Művészetek Háza, 48 p. (CD-melléklettel.)

Tüskés varabin. [Öregapó madarai; Lovak, kutyák, madarak.] Bp. 2003. Osiris, 88 p. = ua. [változatlan utánny.] 2006.

A fehér tigris – A Franka cirkusz. Bp. 2005.

Magyar mondák. Bp. 2005. Osiris, 95 p. = ua. [változatlan utánny.] 2006.

Lázár Zsófia – Lázár Ervin: Bogármese. Bp. 2006. Sanoma Budapest, 78 p.

Napló. Bp. 2007. Osiris, 372 p.

A kalapba zárt lány. Mese. Ill.: Pittman Zsófi. Bp. 2008. Osiris, 36 p.

Válogatások idegen nyelven

Bersian und Meister Schräubchen. [Märchen.] ([Übers] von Hans Skirecki. Ill. von László Réber.) Berlin. 1983. Kinderbuchverlag, 106 [2] p. (Buchfink Bücher.)

O Kvadratno-kruglom lesze, Mikke–Maju i drugih. Veszelüe szkazki. (Szosztavl. O[leg] Gromov. Perev. A[natolij] Sztarosztyin, Sz[ergej Ivanovics] Fagyejev, Oleg Vlagyimirovics Gromov. [Ill] G. Alimov.) Moszkva. 1985. Gyetszkaja Lityeratura, 204 [4] p.

Fokusnik. Rasskazy. (Per s veng. [P. Bondarovskogo, E. Malyhinoj, V. El’cova–Vasil’eva], sost. M. Ul’rih, predisl. E. Malyhinoj.) Moszkva. 1987. Izvestiâ, 154 p. (Biblioteka žurnala „Inostrannaâ literatura”.)

Ljugmusen och andra sagor. [Övers. av Inger Edelfeldt och André Takács.] (Omsl. och ill. av Inger Edelfeldt.) Stockholm. 1987. Bonniers Junior Förlag AB., 138 p.

Malcsik i lvi. Poveszt–szkazka. (Per sz vengr. Irina Lugovaja.) In: Parusz. Szb. lit.–hudozs. i publiciszt. Moszkva. 1987. Molodaja Gvargyija, 148–175. p.

Lyvemusen og andre eventyr. (På dansk ved [svédből ford.] Peer Sibast. Ill. af Inger Edelfeldt.) [København.] 1988. Gyldendal, 139 p.

Beržians un Dideki. (Tulk. Elga Sakse un Laima Žihare.) [Sast. Laima Žihare, makslinieks Gunars Vindedzis.] Riga. 1995. Spriditis, cop. 207 p.

Színházi bemutatók

A Hétfejű Tündér. Mesejáték. Bemutatta a Thália Színház Stúdiója 1976. február 6-án, Kőváry Katalin rendezésében; a nagyváradi Állami Színház 1980. október 12-én, Demian József rendezésében; a Józsefvárosi Színház 1983. február 12-én (díszbemutató: Fertőd, február 7.), Konter László rendezésében; a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraterme 1983. november 27-én, Bánky Gábor rendezésében; a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínháza 1996. november 6-án, Majoros István rendezésében; az Éjszakai Színház – Bolygó Kultusz Motel a Ferencvárosi Művelődési Központban, a Kaláka együttes zenéjével 2000. január 31-én, Kőváry Katalin rendezésében.

Berzsián és Dideki. Mesejáték. Bemutatta a kaposvári Csiky Gergely Színház 1980. március 20-án, Lengyel Pál rendezésében; majd az Állami Bábszínház 1983. január 25-én, ugyancsak Lengyel Pál rendezésében, a zeneszerző Darvas Ferenc, a báb- és díszlettervező Koós Iván volt.

A kisfiú meg az oroszlánok. Mesejáték. Bemutatta a kaposvári Csiky Gergely Színház 1983. szeptember 16-án, Ács János rendezésében, valamint 1997. szeptember 22-én, Tóth Miklós rendezésében, és a szolnoki Szigligeti Színház 1992. november 13-án, Tasnádi Márton rendezésében.

A kacsakirálylány. Mesejáték. Bemutatta a győri Kisfaludy Színház 1985. május 26-án, Bor József rendezésében.

Gyere haza, Mikkamakka! Mesejáték. Bemutatta a kecskeméti Katona József Színház 1985. november 16-án, Galkó Balázs rendezésében.

A legkisebb boszorkány. Bábdarab. Bemutatta az egri Gárdonyi Géza Színház Harlekin Bábtagozata 1991. november 3-án, Lengyel Pál rendezésében.

Dömdödöm. Mesejáték. Bemutatta a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház 1991. december 19-én, Mező Béla rendezésében.

Bab Berci kalandjai. Mesejáték. Bemutatta a Veszprémi Petőfi Színház 1992. március 1-én, Lengyel Pál rendezésében.

A hang. Opera. Zenéjét szerezte Rózsa Pál. Bemutatta a Szegedi Nemzeti Színház Stúdiószínpada 1993. február 19-én, Sándor János rendezésében.

Árgyélus királyfi. Bábdarab. Bemutatta a Budapest Bábszínház 1994. november 12-én, Lengyel Pál rendezésében. Zenéjét szerezte Darvas Ferenc, a bábokat és a díszletet Koós Iván tervezte.

Televíziós, filmes adaptációk

A kisfiú meg az oroszlánok. Televíziós mesejáték. (1979.) Rendezte: Katkics Ilona.

Szegény Dzsoni és Árnika. Játékfilm. (1983.) Rendezte: Sólyom András.

A Franka cirkusz. Magyar krimi. Tévéfilm. (1989.) Forgatókönyv: Lázár Ervin. Rendezte: Felvidéki Judit.

Gyere haza, Mikkamakka! Tévéfilm. (1997.) Rendezte: Bothorányi Zsolt.

Hungaroton-hangfelvételek

(a hangzóanyag hanglemezen és kazettán egyaránt megjelent)

A fájós fogú oroszlán. Hangjáték gyermekeknek. (1979.)

A Hétfejű Tündér. Lázár Ervin meséi. (1981.)

Szegény Dzsoni és Árnika. Mesejáték. (1982.)

Hangoskönyvek

A Hétfejű Tündér. Csákányi Eszter előadásában. Bp. 2005. Kossuth. (3 CD.)

A kisfiú meg az oroszlánok. Előadja: Reviczky Gábor. Bp. 2007. Parlando Hangoskönyvkiadó. (2 CD.)

 

A bibliográfiát összeállította Gulyás Zsuzsa.

 

Szakirodalom

Digitalizált szakirodalom

Vathy Zsuzsa: Paradicsommadár. – Életünk, halálunk. – A seholse ideje. = V. Zs.: Életünk, halálunk. Bp. 2007. Helikon.

Szakirodalom

Önálló kötetek

Pompor Zoltán: A hétfejű szeretet. Lázár Ervin elbeszélő művészetéről. Budapest. 2008. Kiss József Könyvkiadó, 232 p.

Tanulmányok, esszék, kritikák

Ágh István: Lázár Ervin hatvanéves. = Élet és Irodalom, 1996. 18. sz. 9.

Alföldy Jenő: A hétfejű tündér. = Jelenkor, 1973. 7–8. sz. 763–764.

Angyalosi Gergely: Csillagmajor. [Ismertetés.] = Kritika, 1997. 2. sz. 42.

Bakonyi István: Realitás és írói látomás. = Árgus, 1997. 3. sz. 57–61. [A Csillagmajor című kötetről.]

Bognár Tas: Lázár Ervin. [Tanulmány.] = Óvodai nevelés, 1981. 7–8. sz. 284–286.

Csíkvári Gábor: Napjaink irodalma a nyolc-tízosztályos általános iskolában. [A fehér tigris című regény ismertetése.] = Irodalomtanítás. (Szerk.: Sipos Lajos.) Bp. 1994. Pauz Kiadó–Universitas Kulturális Alapítvány. 1. 293–298.

Fráter Zoltán: A csoda bennünk van. [A Csillagmajor című kötetről.] = Kortárs, 1997. 4. sz. 105–107.

Gacsányi József: Lázár Ervin pályavázlata. = Dunatáj, 1994. 4. sz. 45–50.

Gáll István: Nem mese a mese. Lázár Ervin. [Tanulmány.] = Gáll István: Hullámlovas. Bp. 1981. Kozmosz Könyvek. 229–233.

Görömbei András: A rácegresi Csillagmajorban. [Ismertetés.] = Magyar Napló, 1997. 5–6. sz. 60–61.

Horváth Lajos: Berzsián költő köszöntése. Lázár Ervinnek legeslegbarátibb legszeretettel. [Paródia.] = Lyukasóra, 1996. 5. sz. 5–7.

Károlyi Csaba: Lázár Ervin másik arca. [A Csillagmajor című kötetről.] = Élet és Irodalom, 1996. 37. sz. 17.

„Kicsoda az az én?” = Lyukasóra, 1994. 4. sz. (Melléklet.) IX–XVI.

Komáromi Gabriella: Berzsián, a mesebeli hasonmás. Lázár Ervin meseregényéről. = K. G.: A gyermekkönyvek titkos kertje. Tanulmányok, esszék, kritikák. Bp. 1998. Pannonica Kiadó. 271–279.

Pankucsi Mária: Dömdödöm, az autonóm közösségi lény. Lázár Ervin: Gyere haza, Mikkamakka című meséjének szociálpszichológiai tanulságai. = Napjaink, 1985. 5. sz. 8–9.

Szakolczay Lajos: Hová megy a Kormos Pista gőzhajó? [A Berzsián és Dideki című meseregényről.] = Új Írás, 1979. 12. sz. 65–69. és Sz. L.: Ötágú síp. Tanulmányok, esszék, kritikák. Bp. 1989. Magvető. 516–519.

Szentesi Zsolt: Mese és valóság határán. [A Hét szeretőm című kötetről.] = Alföld, 1995. 12. sz. 93–95.

Szilágyi Zsófia: Csöndpuszta. [A Csillagmajor című kötetről.] = Alföld, 1997. 3. sz. 77–80.

Tüskés Tibor: Lázár Ervin Rácegrese. [A Csillagmajor című kötetről.] = Lyukasóra, 1997. 2. sz. 27.

Tüskés Tibor: A mese: nem mese. Lázár Ervin. Pályarajz. = T. T.: Pannóniai változatok. Bp. 1977. Szépirodalmi. 211–229.

Vámos Miklós: Jókedvemről. [A Buddha szomorú című kötetről.] = Új Írás, 1974. 6. sz. 110–111.

Varga Lajos Márton: Hosszan tartó sötétségek idején. Hatvanéves Lázár Ervin Kossuth-díjas író. = Népszabadság, 1996. május 4. sz. 11.

Varjas Endre: Az ember nélkülözhetetlen tigrise. [A fehér tigris című regényről.] = Új Írás, 1972. 9. sz. 124–127.

Végvári Viktória: A fehér tigris. [Ismertetés.] = 7×7 híres mai magyar regény. Bp. 1997. Móra Kiadó. 298–308.

Interjúk

Bertha Bulcsu: Lázár Ervin. = B. B.: Meztelen a király. Tizenöt portré. [Interjúk.] Bp. 1972. Szépirodalmi Könyvkiadó. 9–28.

Devich Márton: A jó meséhez az írói lélek derűje szükségeltetik. Lázár Ervin Álmos Palkóról, a sakkbábuk színéről és arról, hogy a történetei önálló életre kelnek. = Magyar Nemzet, 1996. január 6.

Havas Ervin: Szörnyeteg Lajos és társai. Beszélgetés Lázár Ervinnel. = Népszabadság, 1980. június 1. 11.

Matúz Gábor: Lázár Ervin. = Demokrata, 1996. 2. sz. 54–55.

Schäffer Erzsébet: Egy morgós varázsló. Beszélgetés Lázár Ervinnel. = Nők Lapja, 1998. 21. 9.

Sóvári Zsuzsa–Szebeni András: Lázár Ervin 1500-ért vett sajtot. = Esti Hírlap, 1996. április 5. 20.

Szepesi Attila: Tündérek és gombák. Beszélgetés Lázár Ervinnel. = Pesti Hírlap, 1993. április 26. 13.

 

A szakirodalmat összeállította Gulyás Zsuzsa.

 

Festmény

Fotók

Borítók

Szakértő