Lázár Ervin

Digitalizált művek

Tematikus keresés

List of works displays the list of the independent works of the author from the database of Digital Literary Academy in alphabetic order. After the title we show the date and place of first publishing.

List of books display the list of published and digitalized tomes by the date of first publishing.

List of works displays the list of works for kids of the author from the database of Digital Literary Academy in alphabetic order.

Keresés a művekben

/ oldal
Keresés szűrése

Életrajz

Lázár Ervin (1936–2006)

1936. május 5-én született Budapesten. Édesapja Lázár István uradalmi intéző, édesanyja Pentz Etelka. A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán – ahol a Lázár-család 1951-ig élt – töltötte gyermekéveit. Iskolába a környező falvakba járt. 1950 októberétől a szekszárdi Garay János Gimnáziumban tanult tovább s 1954-ben ott érettségizett. Felsőfokú tanulmányait az érettségi évében kezdte meg a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarán, újságíró szakon. Az Eötvös-kollégiumban lakott. 1956-ban a harmadévesek kötelező szakmai gyakorlatát Nyíregyházán töltötte, majd 1957-ben Pécsre került.

Mivel 1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságíróként alkalmazta, az egyetemen ugyanez év decemberében különbözeti vizsgát tett, és tanulmányait magyar szakon, levelező tagozaton folytatta. 1961-ben szerzett magyartanári diplomát.

1959-től 1963-ig dolgozott az Esti Pécsi Naplónál. 1964. január 1-je és 1965. március 15-e között a Dunántúli Napló s egyidejűleg a Jelenkor munkatársa volt. Újságíróként igazi műfaja a riport. 1965 márciusában Budapestre költözött: az Élet és Irodalomhoz került tördelőszerkesztőnek, ahol 1971. április 30-ig állt alkalmazásban. Ettől kezdve 1989-ig szabadfoglalkozású író. Közben családjával kilenc évig Pécelen laktak, míg 1980-ban végleg visszaköltöztek a fővárosba.

1989-ben – a lap első számának megjelenéséig – az Új Idők szerkesztőbizottságának tagja volt. A Magyar Fórum alapító tagja; a lapnál 1989. október 1-jétől 1990. augusztus 10-ig főmunkatársként dolgozott. Majd olvasószerkesztőként 1990. augusztus 11-től 1991. május 9-ig a Magyar Napló, 1991. május 10-től 1992. január 15-ig a Pesti Hírlap, 1992. január 16-ától augusztus 31-ig a Magyar Nemzet munkatársa volt. 1992 szeptemberétől a Hitel olvasószerkesztője. Hatvanévesen ment nyugdíjba.

Tagja volt 1959-től 1994-ig a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, ahol 1991 és 1994 között az etikai bizottság munkájában is részt vett. A Magyar Írószövetségbe 1969-ben lépett be, sokáig választmányi tag volt. 1994-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Számára meghatározó volt a gyermekkor alapélménye: inspirációi java részét – bevallottan – onnan meríti. Stílusa filmszerű, „láttató” (szövegei a rádiós, színpadi és filmes feldolgozások alapjául szinte kínálják magukat); dialógusai balladisztikusan tömörek. Nyelve egyéni, játékos, melyet sajátos humora, iróniája több jelentésréteggel gazdagít. Írásainak középpontjában mindenkoron a morális értékek problematikája állt. Első megjelent novelláját 1958-ban a Jelenkor közölte.

1964-ben jelent meg A kisfiú meg az oroszlánok című meseregénye a Móra Kiadó gondozásában, későbbi állandó illusztrátora, Réber László rajzaival. 1966-ban Csonkacsütörtök címmel látott napvilágot első elbeszéléskötete, amelyet rövidesen követett a második: Egy lapát szén Nellikének (1969), majd a – már az abszurd jegyeit is magán viselő – harmadik: Buddha szomorú (1973).

Jellemző műfaja továbbra is az elbeszélés és a mese; A fehér tigris (1971) című, groteszk hangvételű regénye az egyetlen maradt.

Meséi példa nélkülien új, jellegzetes hangon szólaltak meg, s ez olvasói körében a rajongásig népszerűvé tette. A Hétfejű Tündér (1973) című kötete két kiadónál nyolcszor jelent meg nyomtatásban, s számos színpadi adaptációja is készült – amelyek közül a Kőváry Katalin rendezte első előadássorozat (bemutató: 1976. február 6.) azért is jelentős, mert biztosította az író számára, hogy továbbra is szabadúszó legyen. Berzsián és Dideki (1979) című meseregényéért – amely szintén több feldolgozást ért meg; Lengyel Pál például megrendezte színházi és bábszínházi produkcióként egyaránt – a nemzetközi zsűri 1982-ben Andersen-diplomával tüntette ki. A Négyszögletű Kerek Erdő (1985) című kötet megkapta az Év Könyve jutalmat – később a Bab Berci kalandjai (1989), valamint a Csillagmajor (1996) nyerte el ugyanezt.

A Magyar Rádió Elnöksége I. díjban részesítette a Rádiószínház 1986. évi kishangjáték-pályázatára benyújtott Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátékáért. Hangjátékai A Franka Cirkusz összefoglaló cím alatt 1990-ben kötetbe gyűjtve jelentek meg. Közülük A hang címűt Rózsa Pál zenéjével Sándor János operaszínpadra állította. A legkisebb boszorkány című mesejátékáért 1991-ben megkapta az Új Magyar Hangjáték – 1990 pályázat szerzői díját.

Az Év Gyermekkönyve kitüntetésre – amelyet az IBBY (Nemzetközi Gyermekkönyv Tanács) Magyar Bizottsága adományoz – meséit három alkalommal találták érdemesnek: az 1989-es év díjazottja a Bab Berci kalandjai lett; az 1990-esé a Lovak, kutyák, madarak; az 1993-asé pedig A manógyár.

A bábjáték műfajához is vonzódott (1992–93 folyamán rövid ideig az Állami Bábszínház dramaturgja volt). A legkisebb boszorkány bábdarabként is sikert aratott s az Árgyélus királyfi eleve bábszínpadra íródott.

Elbeszélései többféle összeállításban, több kiadásban is olvashatók; a legbővebb válogatást a Hét szeretőm (1994) című kötet tartalmazza. Csillagmajor (1996) cikluscímmel – a szülőföld, a puszta hangulatát idéző – új elbeszéléseivel jelentkezett, majd Kisangyal (1997) összefoglaló cím alatt régebbi és még meg nem jelent novelláiból válogatott.

Nem feledkezhetünk meg az író családjáról sem, hiszen gyermekeit ő maga emlegette gyakorta „társszerzőiként”. Zsófia lánya olasz–angol szakon végzett az ELTE-n. Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, Fruzsina lányuk magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő, Zsigmond fiuk jogász.

2006. december 22-én hunyt el Budapesten.

Fontosabb díjak, elismerések:

1974 – József Attila-díj

1980 – a Művészeti Alap Irodalmi Díja

1981 – Állami Ifjúsági Díj

1982 – Andersen-diploma

1985, 1989, 1996 – Az Év Könyve-jutalom

1989, 1990, 1993 – Az Év Gyermekkönyve-díj (IBBY)

1990 – Déry Tibor-jutalom

1992 – a Soros Alapítvány Életműdíja

1995 – MSZOSZ-díj

1996 – Kossuth-díj

1999 – Pro Literatura-díj

2005 – Prima Primissima-díj

 

Az életrajzot Gulyás Zsuzsa írta.

 

Bibliográfia

Önálló kötetek

A kisfiú meg az oroszlánok. Meseregény. Ill.: Réber László. Bp. 1964. Móra, 91 [5] p. = 2. kiad.: Bp. 1978. Móra, 91 [5] p. = 3. kiad.: Bp. 1982. Móra, 81 [7] p. = 4. kiad.: Bp. 1997. Osiris, 75 [5] p. = 5. kiad.: Bp. 2001. Osiris, 75 [5] p.

(németül:)

Auf Petis Hof sind Löwen. [Erzählung für Kinder.] (Übers.: Ita Szent-Iványi. Ill.: László Réber.) Bp.–Berlin. 1969. Corvina–Der Kinderbuchverlag, 94 p.

(románul:)

Băietelul si leii. [Roman pentru copii.] ([Trad] de Petre Judith. Il. de Sergiu Georgescu.) Bukarest. 1975. Creangă Kiadó, 63 p.

Csonkacsütörtök. Elbeszélések. Bp. 1966. Szépirodalmi, 229 [3] p.

Egy lapát szén Nellikének. Elbeszélések, mesék. Bp. 1969. Szépirodalmi, 313 [3] p.

A nagyravágyó feketerigó. Mese. Ill.: Réber László. Bp. 1969. Móra, 13 [3] p. = 2. kiad.: Bp. 1978. Móra, 13 [3] p.

(németül:)

Die bunte Amsel. [Märchen in Versen.] (Übertr. Henriette Engl–Schade, Ill. László Réber.) Bp. 1972. Corvina, [8] p.

(lengyelül:)

Czarny kos. [Ksiazka z bajkami ilustrowana.] (Przełoz. Camilla Mondral. Il.: Zdislaw Witwicki.) Warszawa. 1975. Nasza Ksiegarnia, 24 [2] p.

A fehér tigris. Regény. Bp. 1971. Szépirodalmi, 214 [2] p. = 2. kiad.: Bp. 1990. Széphalom, 172 [2] p. = 3. kiad.: Bp. 1998. Osiris, 152 p.

(lengyelül:)

Biały tygrys. [Powieść.] Przełoz. Alicja Mazurkiewicz. Varsó. 1974. PIW, 180 p. (Wspólczesna proza światowa.)

Buddha szomorú. Elbeszélések. Bp. 1973. Szépirodalmi, 197 [3] p.

A Hétfejű Tündér. Mesék. Ill.: Réber László. Bp. 1973. Móra, 146 [6] p. = 2., változatlan kiad.: 1977. Móra, 145 [7] p. = 3., változatlan kiad.: 1980. Móra, 145 [7] p. = 4., változatlan kiad.: 1992. Móra, 145 [7] p. (Talizmán. Készült a Móra Könyvklub tagjainak.) = 5., bőv. kiad.: Ill. Réber László. Bp. 1995. Osiris, 129 [3] p. = ua. [változatlan utánny.] 1996. = ua. [változatlan utánny.] 1997. = ua. [változatlan utánny.] 1998. = ua. [változatlan utánny.] 2005. = ua. [változatlan utánny.] 2006.

(észtül:)

Seitsmepäine haldjas. [Muinasjutte.] Tolk.: Edvin Hiedel. Ill.: László Réber. Tallinn. 1984. Eesti Raamat, 162 [4] p.

(szlovákul:)

Sedemhlavá víla. [Prel. Mila Haugová, il. Miroslav Cipár.] Bratislava. 1987. Mladé letá, 124 [4] p. (Zlatý kl’účik.)

Öregapó madarai. Ismeretterjesztő képeskönyv. Ill.: Balogh Péter. Bp. 1974. Móra, 29 [3] p. (Bölcs Bagoly.) = 2., változatlan kiad.: 1977. = 3., változatlan kiad.: 1981. = ua. (román–magyar közös kiad.) Bp. 1981. Móra, 29 [3] p. (Bölcs Bagoly.) = 4. kiad.: 1984. (Bölcs Bagoly.)

(csehül:)

Dedeckova vypráveni o ptácich. [Poučna obrázková knizka.] (Preloz. Ladislav Kindl. Il. Péter Balogh.) Bp. 1980. Corvina, 29 p.

Bikfi-bukfenc-bukferenc. Mesék. Ill.: Réber László. Bp. 1976. Móra, 85 [3] p.

Berzsián és Dideki. Meseregény. Ill.: Réber László. Bp. 1979. Móra, 138 [6] p. = 2. kiad.: Ill.: Vida Győző. Bp. 1993. Századvég, 108 [4] p. = 3. kiad.: Ill.: Réber László. Bp. 1997. Osiris, 132 [4] p. = ua. [változatlan utánny.] 2002.

Gyere haza, Mikkamakka! Meseregény. Ill.: Réber László. Bp. 1980. Móra, 74 [6] p.

A Masoko Köztársaság. Elbeszélések. Bp. 1981. Móra, 365 [3] p. (Kozmosz Könyvek.)

Szegény Dzsoni és Árnika. Meseregény. Ill.: Réber László. Bp. 1981. Móra, 82 [6] p. = 2. kiad.: Lázár Ervin meséje Hegyi Gábor fotóival. Bp. 1983. Móra – Novotrade, 62 [2] p. = 3. kiad.: Bp. 2004. Osiris, 81 p.

(olaszul:)

Povero Gioni e Arnica. [Favola.] (Trad.: Gaetano Minuta. Disegni: László Réber.) Róma – Bp. 1984. Cittá Nuova – Corvina, 86 p.

(németül:)

Arnika, die Entenprinzessin. (Aus dem Ungarischen von Hans Skirecki. Ill. von László Réber.) Berlin. 1988. Kinderbuchverl, 71 p.

Lázár Ervin novellái. [A Masoko Köztársaság. Simf, a füst. Öt, hat, hét.] Ill.: Hegyi Márta. Bp. 1982. Magyar Iparművészeti Főiskola Typo-grafikai Tanszék, 21 [3] p.

A Négyszögletű Kerek Erdő. Mesék. Ill.: Réber László. Bp. 1985. Móra, 168 p. = 2. kiad.: Bp. 1994. Osiris–Századvég, 166 [6] p. = ua. [változatlan utánny.] 1995. = 2., jav. kiad.: Bp. 1995. Osiris, 166 [6] p. = ua. [változatlan utánny.] 1995. [1996.] = ua. [változatlan utánny.] 1997. = ua. [változatlan utánny.] 1998. = ua. [változatlan utánny.] 2006.

Tuvudsz ivígy? Elbeszélések. Ill. Kecskeméti Kálmán. Bp. 1987. Szépirodalmi, 233 [7] p.

Bab Berci kalandjai. Meseregény. Ill.: Réber László. Bp. 1989. Móra, 101 [3] p. = 2. kiad.: Ill.: Réber László. Bp. 1997. Osiris, 120 [4] p. = ua. [változatlan utánny.] 1998. = ua. [változatlan utánny.] 2002. = ua. [változatlan utánny.] 2006.

December tábornok. Mesék. Ill.: Tettamanti Béla. Bp. 1989. Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, [1–36 számozatlan] p.

A Franka Cirkusz. Hangjátékok. Ill.: Kecskeméti Kálmán. Bp. 1990. Szépirodalmi, 334 [6] p.

Lovak, kutyák, madarak. Történetek állatokról. Ill.: Dolnik Miklós. Bp. 1990. Vario, 36 p.

A manógyár. Mesék. Ill.: Faltis Alexandra. Bp. 1993. Századvég, 58 [2] p. = 2., bőv. kiad.: Bp. 2002. Osiris, 83 p.

Hét szeretőm. Válogatott novellák. Vál. és szerk.: Domokos Mátyás. Bp. 1994. Osiris – Századvég, 273 [5] p. (Osiris–Századvég Könyvtár.) = 2. kiad.: Bp. 2002. Osiris, 338 p. = ua. [változatlan utánny.] 2006.

Csillagmajor. Elbeszélésciklus. Bp. 1996. Osiris, 103 [5] p. (Osiris könyvtár.) = 2., jav. kiad.: Bp. 1998. Osiris, 105 [3] p. (Osiris könyvtár.) = 3. kiad.: Bp. 2005. Osiris, 186 p.

Kisangyal. Vál. és új elbeszélések. Bp. 1997. Osiris, 222 [6] p. (Osiris Könyvtár.) = 2. kiad.: Bp. 2002. Osiris, 274 p. = ua. [változatlan utánny.] 2005. = ua. [változatlan utánny.] 2006.

Hapci király. Mesék. Ill.: Réber László. Bp. 1998. Osiris, 76 [4] p. = ua. [változatlan utánny.] 2002. = ua. [változatlan utánny.] 2006.

Az aranyifjítószóló madár. Ámi Lajos meséi. Bp. 2001. Osiris, 160 p.

Eredeti üzenet. Mesék. Pécs. 2001. Művészetek Háza, 48 p. (CD-melléklettel.)

Tüskés varabin. [Öregapó madarai; Lovak, kutyák, madarak.] Bp. 2003. Osiris, 88 p. = ua. [változatlan utánny.] 2006.

A fehér tigris – A Franka cirkusz. Bp. 2005.

Magyar mondák. Bp. 2005. Osiris, 95 p. = ua. [változatlan utánny.] 2006.

Lázár Zsófia – Lázár Ervin: Bogármese. Bp. 2006. Sanoma Budapest, 78 p.

Napló. Bp. 2007. Osiris, 372 p.

A kalapba zárt lány. Mese. Ill.: Pittman Zsófi. Bp. 2008. Osiris, 36 p.

Válogatások idegen nyelven

Bersian und Meister Schräubchen. [Märchen.] ([Übers] von Hans Skirecki. Ill. von László Réber.) Berlin. 1983. Kinderbuchverlag, 106 [2] p. (Buchfink Bücher.)

O Kvadratno-kruglom lesze, Mikke–Maju i drugih. Veszelüe szkazki. (Szosztavl. O[leg] Gromov. Perev. A[natolij] Sztarosztyin, Sz[ergej Ivanovics] Fagyejev, Oleg Vlagyimirovics Gromov. [Ill] G. Alimov.) Moszkva. 1985. Gyetszkaja Lityeratura, 204 [4] p.

Fokusnik. Rasskazy. (Per s veng. [P. Bondarovskogo, E. Malyhinoj, V. El’cova–Vasil’eva], sost. M. Ul’rih, predisl. E. Malyhinoj.) Moszkva. 1987. Izvestiâ, 154 p. (Biblioteka žurnala „Inostrannaâ literatura”.)

Ljugmusen och andra sagor. [Övers. av Inger Edelfeldt och André Takács.] (Omsl. och ill. av Inger Edelfeldt.) Stockholm. 1987. Bonniers Junior Förlag AB., 138 p.

Malcsik i lvi. Poveszt–szkazka. (Per sz vengr. Irina Lugovaja.) In: Parusz. Szb. lit.–hudozs. i publiciszt. Moszkva. 1987. Molodaja Gvargyija, 148–175. p.

Lyvemusen og andre eventyr. (På dansk ved [svédből ford.] Peer Sibast. Ill. af Inger Edelfeldt.) [København.] 1988. Gyldendal, 139 p.

Beržians un Dideki. (Tulk. Elga Sakse un Laima Žihare.) [Sast. Laima Žihare, makslinieks Gunars Vindedzis.] Riga. 1995. Spriditis, cop. 207 p.

Színházi bemutatók

A Hétfejű Tündér. Mesejáték. Bemutatta a Thália Színház Stúdiója 1976. február 6-án, Kőváry Katalin rendezésében; a nagyváradi Állami Színház 1980. október 12-én, Demian József rendezésében; a Józsefvárosi Színház 1983. február 12-én (díszbemutató: Fertőd, február 7.), Konter László rendezésében; a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraterme 1983. november 27-én, Bánky Gábor rendezésében; a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínháza 1996. november 6-án, Majoros István rendezésében; az Éjszakai Színház – Bolygó Kultusz Motel a Ferencvárosi Művelődési Központban, a Kaláka együttes zenéjével 2000. január 31-én, Kőváry Katalin rendezésében.

Berzsián és Dideki. Mesejáték. Bemutatta a kaposvári Csiky Gergely Színház 1980. március 20-án, Lengyel Pál rendezésében; majd az Állami Bábszínház 1983. január 25-én, ugyancsak Lengyel Pál rendezésében, a zeneszerző Darvas Ferenc, a báb- és díszlettervező Koós Iván volt.

A kisfiú meg az oroszlánok. Mesejáték. Bemutatta a kaposvári Csiky Gergely Színház 1983. szeptember 16-án, Ács János rendezésében, valamint 1997. szeptember 22-én, Tóth Miklós rendezésében, és a szolnoki Szigligeti Színház 1992. november 13-án, Tasnádi Márton rendezésében.

A kacsakirálylány. Mesejáték. Bemutatta a győri Kisfaludy Színház 1985. május 26-án, Bor József rendezésében.

Gyere haza, Mikkamakka! Mesejáték. Bemutatta a kecskeméti Katona József Színház 1985. november 16-án, Galkó Balázs rendezésében.

A legkisebb boszorkány. Bábdarab. Bemutatta az egri Gárdonyi Géza Színház Harlekin Bábtagozata 1991. november 3-án, Lengyel Pál rendezésében.

Dömdödöm. Mesejáték. Bemutatta a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház 1991. december 19-én, Mező Béla rendezésében.

Bab Berci kalandjai. Mesejáték. Bemutatta a Veszprémi Petőfi Színház 1992. március 1-én, Lengyel Pál rendezésében.

A hang. Opera. Zenéjét szerezte Rózsa Pál. Bemutatta a Szegedi Nemzeti Színház Stúdiószínpada 1993. február 19-én, Sándor János rendezésében.

Árgyélus királyfi. Bábdarab. Bemutatta a Budapest Bábszínház 1994. november 12-én, Lengyel Pál rendezésében. Zenéjét szerezte Darvas Ferenc, a bábokat és a díszletet Koós Iván tervezte.

Televíziós, filmes adaptációk

A kisfiú meg az oroszlánok. Televíziós mesejáték. (1979.) Rendezte: Katkics Ilona.

Szegény Dzsoni és Árnika. Játékfilm. (1983.) Rendezte: Sólyom András.

A Franka cirkusz. Magyar krimi. Tévéfilm. (1989.) Forgatókönyv: Lázár Ervin. Rendezte: Felvidéki Judit.

Gyere haza, Mikkamakka! Tévéfilm. (1997.) Rendezte: Bothorányi Zsolt.

Hungaroton-hangfelvételek

(a hangzóanyag hanglemezen és kazettán egyaránt megjelent)

A fájós fogú oroszlán. Hangjáték gyermekeknek. (1979.)

A Hétfejű Tündér. Lázár Ervin meséi. (1981.)

Szegény Dzsoni és Árnika. Mesejáték. (1982.)

Hangoskönyvek

A Hétfejű Tündér. Csákányi Eszter előadásában. Bp. 2005. Kossuth. (3 CD.)

A kisfiú meg az oroszlánok. Előadja: Reviczky Gábor. Bp. 2007. Parlando Hangoskönyvkiadó. (2 CD.)

 

A bibliográfiát összeállította Gulyás Zsuzsa.

 

Szakirodalom

Digitalizált szakirodalom

Vathy Zsuzsa: Paradicsommadár. – Életünk, halálunk. – A seholse ideje. = V. Zs.: Életünk, halálunk. Bp. 2007. Helikon.

Szakirodalom

Önálló kötetek

Pompor Zoltán: A hétfejű szeretet. Lázár Ervin elbeszélő művészetéről. Budapest. 2008. Kiss József Könyvkiadó, 232 p.

Tanulmányok, esszék, kritikák

Ágh István: Lázár Ervin hatvanéves. = Élet és Irodalom, 1996. 18. sz. 9.

Alföldy Jenő: A hétfejű tündér. = Jelenkor, 1973. 7–8. sz. 763–764.

Angyalosi Gergely: Csillagmajor. [Ismertetés.] = Kritika, 1997. 2. sz. 42.

Bakonyi István: Realitás és írói látomás. = Árgus, 1997. 3. sz. 57–61. [A Csillagmajor című kötetről.]

Bognár Tas: Lázár Ervin. [Tanulmány.] = Óvodai nevelés, 1981. 7–8. sz. 284–286.

Csíkvári Gábor: Napjaink irodalma a nyolc-tízosztályos általános iskolában. [A fehér tigris című regény ismertetése.] = Irodalomtanítás. (Szerk.: Sipos Lajos.) Bp. 1994. Pauz Kiadó–Universitas Kulturális Alapítvány. 1. 293–298.

Fráter Zoltán: A csoda bennünk van. [A Csillagmajor című kötetről.] = Kortárs, 1997. 4. sz. 105–107.

Gacsányi József: Lázár Ervin pályavázlata. = Dunatáj, 1994. 4. sz. 45–50.

Gáll István: Nem mese a mese. Lázár Ervin. [Tanulmány.] = Gáll István: Hullámlovas. Bp. 1981. Kozmosz Könyvek. 229–233.

Görömbei András: A rácegresi Csillagmajorban. [Ismertetés.] = Magyar Napló, 1997. 5–6. sz. 60–61.

Horváth Lajos: Berzsián költő köszöntése. Lázár Ervinnek legeslegbarátibb legszeretettel. [Paródia.] = Lyukasóra, 1996. 5. sz. 5–7.

Károlyi Csaba: Lázár Ervin másik arca. [A Csillagmajor című kötetről.] = Élet és Irodalom, 1996. 37. sz. 17.

„Kicsoda az az én?” = Lyukasóra, 1994. 4. sz. (Melléklet.) IX–XVI.

Komáromi Gabriella: Berzsián, a mesebeli hasonmás. Lázár Ervin meseregényéről. = K. G.: A gyermekkönyvek titkos kertje. Tanulmányok, esszék, kritikák. Bp. 1998. Pannonica Kiadó. 271–279.

Pankucsi Mária: Dömdödöm, az autonóm közösségi lény. Lázár Ervin: Gyere haza, Mikkamakka című meséjének szociálpszichológiai tanulságai. = Napjaink, 1985. 5. sz. 8–9.

Szakolczay Lajos: Hová megy a Kormos Pista gőzhajó? [A Berzsián és Dideki című meseregényről.] = Új Írás, 1979. 12. sz. 65–69. és Sz. L.: Ötágú síp. Tanulmányok, esszék, kritikák. Bp. 1989. Magvető. 516–519.

Szentesi Zsolt: Mese és valóság határán. [A Hét szeretőm című kötetről.] = Alföld, 1995. 12. sz. 93–95.

Szilágyi Zsófia: Csöndpuszta. [A Csillagmajor című kötetről.] = Alföld, 1997. 3. sz. 77–80.

Tüskés Tibor: Lázár Ervin Rácegrese. [A Csillagmajor című kötetről.] = Lyukasóra, 1997. 2. sz. 27.

Tüskés Tibor: A mese: nem mese. Lázár Ervin. Pályarajz. = T. T.: Pannóniai változatok. Bp. 1977. Szépirodalmi. 211–229.

Vámos Miklós: Jókedvemről. [A Buddha szomorú című kötetről.] = Új Írás, 1974. 6. sz. 110–111.

Varga Lajos Márton: Hosszan tartó sötétségek idején. Hatvanéves Lázár Ervin Kossuth-díjas író. = Népszabadság, 1996. május 4. sz. 11.

Varjas Endre: Az ember nélkülözhetetlen tigrise. [A fehér tigris című regényről.] = Új Írás, 1972. 9. sz. 124–127.

Végvári Viktória: A fehér tigris. [Ismertetés.] = 7×7 híres mai magyar regény. Bp. 1997. Móra Kiadó. 298–308.

Interjúk

Bertha Bulcsu: Lázár Ervin. = B. B.: Meztelen a király. Tizenöt portré. [Interjúk.] Bp. 1972. Szépirodalmi Könyvkiadó. 9–28.

Devich Márton: A jó meséhez az írói lélek derűje szükségeltetik. Lázár Ervin Álmos Palkóról, a sakkbábuk színéről és arról, hogy a történetei önálló életre kelnek. = Magyar Nemzet, 1996. január 6.

Havas Ervin: Szörnyeteg Lajos és társai. Beszélgetés Lázár Ervinnel. = Népszabadság, 1980. június 1. 11.

Matúz Gábor: Lázár Ervin. = Demokrata, 1996. 2. sz. 54–55.

Schäffer Erzsébet: Egy morgós varázsló. Beszélgetés Lázár Ervinnel. = Nők Lapja, 1998. 21. 9.

Sóvári Zsuzsa–Szebeni András: Lázár Ervin 1500-ért vett sajtot. = Esti Hírlap, 1996. április 5. 20.

Szepesi Attila: Tündérek és gombák. Beszélgetés Lázár Ervinnel. = Pesti Hírlap, 1993. április 26. 13.

 

A szakirodalmat összeállította Gulyás Zsuzsa.

 

Festmény

Fotók

Borítók

Szakértő