Lator László

Digitalizált művek

A Szerző művei listán hozzáférhető a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotása (regény, novella, vers stb.).

A Szerző kötetei lista a szerző könyveinek új szövegkiadását tartalmazza.

Tematikus keresés

Keresés a művekben

Keresés szűrése

Életrajz

Lator László (Tiszasásvár, 1927. november 19. –)
A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, esszéista. 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

*

1927. november 19-én Tiszasásváron született (akkor Csehszlovákia, ma Ukrajna). 1947 és 1951 között magyar–német szakon végez a Pázmány Péter Tudományegyetemen Budapesten, sokáig Eötvös-kollégistaként. Felesége Pór Judit költő és műfordító volt. 1950 és 1955 között a körmendi gimnázium tanára.

1955-től az Európa Kiadó lektora, később főszerkesztője.

Versekkel a Magyarok és a Válasz című folyóiratokban jelentkezik először. A Kárpátaljai Kör elnöke, 1992-től alapító tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának, 1998 és 2008 között a testület ügyvezető elnöke. Szerkesztőként vagy szereplőként rendszeresen megjelenik a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban. Hosszú időn át szerkeszti az Unikornis Kiadó sorozatát, A Magyar Költészet Kincsestárát.

Bár már a negyvenes évek második felében elkészül és megjelenésre vár egy kötete, első verseskönyve, a Sárangyal csak 1969-ben jelenik meg. Addig főleg műfordítóként van jelen a magyar irodalmi életben. Köteteket fordít Blok, Lermontov, Celan verseiből, válogatott műfordításait Kalandok, szenvedélyek (1968) címen adják ki. Számos antológiát szerkeszt, köztük a Gyönyörök sötét kútjait (1993) a világ- és a magyar irodalom erotikus verseiből. Összes versei 1997-ben jelennek meg.

Jelentős pedagógus és esszéista. Műfordítóként egyetemi hallgatók nemzedékeit neveli és oktatja. Kitűnő előadó; esszéi nemritkán párbeszéd formájúak, először a rádióban vagy másutt elhangzott dialógusok megszerkesztett, továbbfejlesztett változatai.

Lator költészetét első pillantásra megkülönbözteti a kortárs magyar lírában szűkszavúsága és a kötött formákhoz való ragaszkodása. Domokos Mátyás azt írja erről a lírai hajlamról és törekvésről: „a Létezés egyetlen ősképletét akarja fölírni a halál fekete táblájára”. Ma már méltán elismert költő, de a hatvanas évek végén még fölfedezésszerűen hangoznak a pályatárs Fodor András szavai: „a feleslegéből alkotó művész vállalt puritanizmusáról, szikár biztonságáról”, hangzás és jelentés, ritmus és dikció, kép és gondolat tökéletes egybeolvadásáról, és arról, hogy verseiben a kifejezés „szinte szeizmográf-érzékenységgel követi a mondandó impulzusát”.

Fontosabb díjak, elismerések:

1962 – a Szocialista Kultúráért-díj

1972 – József Attila-díj

1982 – Radnóti-díj

1987 – Déry Tibor-jutalom

1990 – Kortárs-díj

1990 – a Művészeti Alap Irodalmi Díja

1991 – Artisjus Irodalmi Díj

1992 – Füst Milán-jutalom

1993 – a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje

1993 – a Soros Alapítvány Életműdíja

1993 – Fitz József-díj

1995 – a Soros Alapítvány Alkotói Díja

1995 – Kossuth-díj

2001 – Nemes Nagy Ágnes-díj

2008 – Rotary Irodalmi Díj

2009 – Prima-díj

2014 – Babits Mihály Alkotói Emlékdíj

2017 – Wessely László-díj

2018 – a Nemzet Művésze

 

Az életrajzot Csűrös Miklós írta.

Bibliográfia

Önálló kötetek

Kalandok, szenvedélyek. Válogatott műfordítások. Bp. 1968. Európa, 513 p.

Sárangyal. Versek. Bp. 1969. Szépirodalmi, 108 p.

Az egyetlen lehetőség. Versek. Ill.: Varga Hajdu István. Békéscsaba. 1976. Megyei Könyvtár, (5) lev. (Poesis Hungarica 1. sor.)

Domokos Mátyás – Lator László: Versekről, költőkkel. Bp. 1982. Szépirodalmi, 531 p.

Fellobban, elhomályosul. Versek. Bp. 1986. Szépirodalmi, 63 p.

Az elhagyott színtér. Versek 1947–1987. Bp. 1992. Szépirodalmi, 176 p.

Szigettenger. Költők, versek, barátaim. Esszék. Bp. 1993. Európa, 352 p.

Sötéten, fényben. Kiadatlan versek 1946–1950. Bp. 1994. Magyar Írószövetség–Belvárosi, 62 p. (Bibliotheca Hungarica.)

Lator László összes versei 1946–1996. Bp. 1997. Európa, 227 p.

Lator László versei és versfordításai. Bp. 1997. Unikornis, 268 p. (A magyar költészet kincsestára.)

Kakasfej vagy filozófia. Mire való a vers? Bp. 2000. Európa, 352 p.

A tér, a tárgyak. Versek. Bp. 2006. Európa.

Az egyetlen lehetőség. Válogatott versek. Bp. 2007. Európa, 264 p.

A megmaradt világ. Emlékezések. (CD-melléklettel.) Bp. 2012. Európa, 288 p. = Bőv. kiad.: Bp. 2017. Európa (e-könyv)

Szabad szemmel. Esszék. Bp. 2016. Európa, 440 p.= Bp. 2017. Európa (e-könyv)

 

A bibliográfiát összeállította Csűrös Miklós és a DIA.

Szakirodalom

Periodikumokban, gyűjteményes kötetekben megjelent írások

Tanulmányok, az egész pályára vonatkozó írások, interjúk, köszöntők

Bányai János: A sáros angyal. Híd, 1969. 1141–1147. p.

Domokos Mátyás: Bemutatjuk Lator Lászlót. Könyvtájékoztató, 1969/5. 8–9. p.

Domokos Mátyás: A pályatárs szemével. Válaszol: Lator László. Kortárs, 1978/4. 644–651. p.

Domokos Mátyás – Lator László: Versforma és költői szabadság. = D. M.: A pályatárs szemével. Bp. 1982. Magvető, 304–320. p.

Csűrös Miklós: Az árnyalatok költője. A hatvanéves Lator Lászlóról. Jelenkor, 1987/11. 993–996. p.

Imre Flóra: Lator László költészetéről. Mozgó Világ, 1990/2. 124–128. p.

A költészetben mindent lehet? Beszélgetés Lator Lászlóval. Népszabadság, 1994. ápr. 11. 15. p.

Schein Gábor: „Fehér-izzáson szénsötét.” Lator László költészetéről. Műhely, 1995/1. 50–54. p.

Osztovits Ágnes: A vers kivételes pillanat: Lator László költészetéről és hallgatásáról. Magyar Nemzet, 1995. márc. 14. 21. p.

Danyi Magdolna: Jegyzet Lator László költészetéről. Kortárs, 1995/8. 89–98. p.

Jász Attila: Az angyali erotika természetrajza. Hívószavak Lator László verseihez. Műhely, 1998/5–6. 103–107. p.

Várady Szabolcs: Lator László motívumvilága. = Újhold-Évkönyv, 1998/2. 368–380. p.

Az egyes kötetekről szóló tanulmányok, recenziók és egyéb írások

Kalandok, szenvedélyek

Fodor András. Nagyvilág, 1969. 303–306. p. = F. A.: A nemzedék hangján. Bp. 1973. Szépirodalmi, 368–375. p.

Szobotka Tibor. Kortárs, 1969. 822–823. p.

Nádasdy László. Szovjet Irodalom, 1980/3. 149–153. p.

Sárangyal

Ilia Mihály. Népszabadság, 1969. jún. 5.

Parancs János. Magyar Műhely, 1969/36. 55–58. p.

Tandori Dezső. Kritika, 1969/8. 54–55. p.

Vajda Gábor. Új Symposion, 1969/55. 14. p.

Fodor András. Kortárs, 1970. 1169–1170. p. = F. A.: A nemzedék hangján. Bp. 1973. Szépirodalmi, 95–101. p.

Futaky Hajna. Jelenkor, 1970. 85–86. p.

Domokos Mátyás: Ősképlet versben. A Sárangyal költőjéről, Lator Lászlóról. Tiszatáj, 1976/4. 64–66. p. = D. M.: Ugyanarról másképpen. Bp. 1977. Szépirodalmi, 315–319. p.

Az egyetlen lehetőség

Pór Péter. Tiszatáj, 1978/2. 74–76. p.

Fellobban, elhomályosul

Lengyel Balázs. Jelenkor, 1986/10. 930–932. p.

Rónay László. Kritika, 1986/10. 33. p.

Csűrös Miklós. Kortárs, 1987/1. 150–154. p.

Kőrösi Zoltán. Vigilia, 1987/4. 308–309. p.

Bakonyi István. Alföld, 1988/1. 85–86. p.

Alföldi Jenő: A definíciók természete. = A. J.: Rend a homályban. Bp. 1989. Magvető, 166–172. p.

Sötéten fényben

Csűrös Miklós. Kortárs, 1994/11. 104–105. p.

Szigettenger

Barna Imre – Varga Lajos Márton. Kritika, 1994/4. 36–37. p.

Babarczy Eszter. = B. E.: A ház, a kert, az utca. Bp. 1996. József Attila Kör–Balassi, 28–37. p.

Versek és versfordítások

Vörös István: A gyönyörködő olvasón túl. – Marx József: A szénsötét költője. Élet és Irodalom, 2000. febr. 4. 15. p. (Ketten egy új könyvről.)

Az egyes versekről szóló tanulmányok, recenziók és egyéb írások

Kiss Ferenc: Fa a sziklafalon. Lator Lászlóról. Tiszatáj, 1973. 59–65. p.

Tellér Gyula: Lator László: Fa a sziklafalon. = Miért szép? Verselemezések napjaink magyar költészetéről. Szerk.: Detre Zsuzsa, Bárány György. Bp. 1981. Gondolat, 448–467. p.

Domokos Mátyás: Lator László: Őserdő. Forrás, 1995/3. 81–90. p.

 

A szakirodalmat összeállította Csűrös Miklós.

Festmény

Fotók

Borítók

Kéziratok

Szakértő