Kuczka Péter

Digitalizált művek

Tematikus keresés

A Szerző művei lista tételesen, ábécérendben felsorolja a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotását (valamennyi műfajban, a regénytől a versig). A művek címe mögött eredeti megjelenésük helye és évszáma olvasható.

A Szerző kötetei nézet az eredeti könyvmegjelenés szerint csoportosítja a feldolgozott és új, digitalizált változatban közzétett műveket.

A Szerző versei a hozzáférhető versek teljességének katalógusa, cím szerinti ábécérendben.

A Szerző gyermek- és ifjúsági művei lekérdezés szintén műcím szerinti ábécérendben adja a találatok listáját.

Keresés a művekben

/ oldal
Keresés szűrése

Életrajz

Kuczka Péter (1923–1999)

1923. március 1-jén született Székesfehérváron, 1999. december 2-án hunyt el Budapesten. Költő, műfordító, szerkesztő. 1941 és 1945 között közgazdasági egyetemet végzett, majd tisztviselő, könyvelő lett. 1945-től író, újságíró, szerkesztő. 1947-ben az Emberség című lap lírikusa. 1956-ig különböző szakszervezeti, MDP-tisztségeket viselt. 1948 és ’56 között dolgozott az MDP kultúrpolitikai osztályán, szervezőtitkára volt a Magyar Írószövetségnek, majd az Irodalmi Újság munkatársa lett.

1953-ban a Nagy Imre-kormány felkérésére országjárásra küldték az írókat. Sarkadi Imrével Hajdú és Szabolcs–Szatmár megyébe utazott. Ekkor írta meg híressé vált Nyírségi Napló című versciklusát, amely számvetés az ország állapotáról, valamint az eszme és a valóság között tátongó szakadék felismerésének dokumentuma. A versciklus a Rákosi-hívők, valamint a Nagy Imre kormánya mellé állt írók között azonnal vita tárgya lett. A szakirodalom többek között a versciklustól eredezteti az „írók lázadását”.

1953 és ’56 között politikai vitákon politizálva előkészítője volt Rákosi bukásának, az ’56 közepén bekövetkezett fordulatnak, majd a forradalomnak. A forradalom alatt Nagy Imre kormányát támogatta. Nevéhez fűződik a megjelenés előtt betiltott Életképek című folyóirat szerkesztése is, amely a háború utáni nemzedék lapja lett volna, de a forradalom bukása megjelenését megakadályozta.

1956 után a forradalom „szellemi előkészítéséért” és a forradalomban való részvétele miatt 1964-ig eltiltották a publikálás lehetőségétől. 1958-ban állást kapott a Képcsarnok Vállalatnál, majd dolgozott az Országos Idegenforgalmi Tanácsnál, a Lapkiadó Vállalatnál és a Móra Könyvkiadónál. 1964-től versei folyóiratokban megjelenhettek ugyan, de önálló kötetet nem adhatott ki.

A kényszerű hallgatás idején fordult érdeklődése a film, a tudományos-fantasztikus irodalom, a jövőkutatás és a futurológia felé. Ez utóbbiak hazai megismertetésében és szervezésében úttörő szerepe volt. Nevéhez fűződik a Kozmosz fantasztikus könyvsorozat, majd 1972-től a Galaktika című folyóirat szerkesztése, amely számos egyéb díj mellett elnyerte Európa legjobb tudományos-fantasztikus folyóiratának díját. Írt kritikákat és riportokat (Film Színház Muzsika; Kritika; Tükör), tanulmányokat, novellákat és „íróasztala fiókjának” verseket.

1955-ben megjelent Jónapot! című kötete után csak negyven évvel később jelent meg új könyve, Út a folyóhoz címmel, amely szűk válogatás az 1957 és 1993 között írt versekből.

Számos nemzetközi kitüntetést kapott a tudományos-fantasztikus irodalom kiadásáért, népszerűsítéséért.

Fontosabb díjak, elismerések:

1949 – Baumgarten-díj

1950 – József Attila-díj

1954 – Kossuth-díj

1998 – a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje

 

Az életrajzot Szepes Erika írta.

 

Bibliográfia

Önálló kötetek

A magyar munkásmozgalom 30 éve. Tanulmány. Bp. 1948. Szikra, 16 p. (A Szabad Föld Téli Esték Könyvei.)

Hosszú sor közepén. Versek. Bp. 1949. Révai, 64 p.

Testamentum. Költemény. Bp. 1949. Hungária, 59 p.

Az élet szép. Versek. Bp. 1950. Révai, 72 p.

Mese a fekete varázslóról. Verses mese. Bp. 1951. Ifjúsági, 23 p. (Kispajtások Mesekönyve.)

Mindenkinek! Mindenkinek! Versfüzér a Magyar Tanácsköztársaságról (1919). Bp. 1953. Szépirodalmi, 93 p.

Majakovszkij. Tanulmány versillusztrációkkal. Bp. 1953. Művelt Nép, 84 p. (Útmutató a városi és falusi előadóknak.)

Jónapot! Versek. Bp. 1955. Szépirodalmi, 162 p.

A Tollas Kígyó unokája. Képregény. Bp. 1956. Ifjúsági, 16 p. (Szivárvány Kiskönyvtár.)

Út a folyóhoz. Válogatott versek 1957–1993. Bp. 1994. Hét Krajcár, 160 p.

The Way to the River. – Út a folyóhoz. Kétnyelvű kiadás válogatott versekből. Bp. 1996. Adams, 54 p.

Haláltánc. Versek. 1996. július–1997. szeptember. Bp. 1998. Hevesi Gyula Alapítvány, 32 p.

Határvidék. A science fictiontől a barkochbáig. Esszék. Bp. 1998. Hét Krajcár, 308 p.

Az utolsó kenet. Novellák. Bp. 1998. Hét Krajcár, 190 p.

Seregek Ura. Versek. Bp. 1998. Hét Krajcár, 111 p.

A torony. 1960–1962. Poéma. Bp. 1999. Hét Krajcár.

Éveken át. A szerző válogatása életművéből. Bp. [1999.] Trikolor, 320 p. (Örökségünk.)

Kuczka Péter titkolt szerelmei. Két versciklus. Bp. 2000. Bíbor.

 

A bibliográfiát összeállította Szepes Erika.

 

Szakirodalom

Periodikumokban, gyűjteményes kötetekben megjelent írások

Szabó Ede: Új költők, új versek. Fiatal Magyarország, 1948. dec. 16.

Keszi Imre: Fiatal írók. Induló fiatalok közt Kuczka Péter. Szabad Nép, 1949. jan. 9.

Tiszay Jenő: Három költő. (Kuczka Péter, Kónya Lajos, F. Nagy László.) Tiszatáj, 1949/2.

Keszi Imre: Hosszú sor közepén. Szabad Nép, 1949. máj. 29.

Kontra György: Hosszú sor közepén. Magyarország, 1949. jún. 9.

Szabó Ede: Hosszú sor közepén. Fiatal Magyarország, 1949. jún. 9.

Keszi Imre: Ösztönösség és tudatosság az új magyar versekben. Csillag, 1949/16.

Sőtér István: Kuczka Péter Testamentum című kötetéről. Forum, 1949/11.

Király István: Kuczka Péter Testamentum című kötetéről. Csillag, 1949/25.

Kelemen János: Az élet szép. Kuczka Péter verseskötetéről. Forum, 1950/6.

Diószegi András: Mindenkinek! Mindenkinek! Tiszatáj, 1953/4.

Illés Béla: Mindenkinek! Mindenkinek! Irodalmi Újság, 1953. jún. 4.

Sarkadi Imre: Mindenkinek! Mindenkinek! Csillag, 1953/7.

Devecseri Gábor: Mindenkinek! Mindenkinek! Új Hang, 1953/9.

Ungvári Tamás: Mindenkinek! Mindenkinek! Csillag, 1953/11.

Pándi Pál: Kritikai jegyzetek. Kuczka Péter: Mindenkinek! Mindenkinek! Csillag, 1953/11.

Keszi Imre: Mindenkinek! Mindenkinek! Csillag, 1953/11.

Rényi Péter: Mindenkinek! Mindenkinek! Társadalmi Szemle, 1954/3. = R. P.: Irodalom és felelősség. Bp. 1955. 411–429. p.

Sarkadi Imre: Vita az irodalom helyzetéről. (A Nyírségi Naplóról.) Csillag, 1954.

Király István: Irodalmi nézeteltérések. Csillag, 1954/9.

Hermann István: Egy megjegyzés. Vita Kuczka Péter nézeteivel. Csillag, 1955/9.

Keszi Imre: Jónapot! Irodalmi Újság, 1955. júl. 2.

Pók Lajos: A Jónapot!-ról. Irodalmi Tájékoztató, 1955. 100–101. p.

Diószegi András: Jónapot! Szabad Nép, 1955. okt. 16.

Lukácsy Sándor: Új jelenségek a magyar költészetben. Dunántúl, 1956/18.

Sz. I. [Szerdahelyi István]: Kuczka Péter hatvanéves. Kritika, 1983/3.

Szentmihályi Szabó Péter: Kuczka Péter köszöntése hatvanadik születésnapján. Élet és Irodalom, 1983/8.

Sándor László: Legyen benne fantázia! Interjú Kuczka Péterrel a sci-fi eseményeiről és helyzetéről. Magyar Hírlap, 1986. máj. 7. Melléklet.

Benke László: Út a folyóhoz. Kuczka Péter feltámadása. Új Magyarország, 1994. máj. 27.

Lőcsei Gabriella: Út a megmaradáshoz. (Az Út a folyóhoz című kötetről.) Magyar Nemzet, 1994. máj. 30.

Csala Károly: Szelíd történelemidézés. (Az Út a folyóhoz című kötetről.) Népszabadság, 1994. júl. 9.

Szerdahelyi István: Ami kimondható és ami nem. (Az Út a folyóhoz című kötetről.) Magyar Napló, 1995/2.

Pósa Zoltán: Harminchét év fiókban. (Az Út a folyóhoz című kötetről.) Lyukasóra, 1995. máj.

Szepes Erika: Kultúrák kézfogása. Négy műfordításkötetről. (Benne: The Way to the River. – Út a folyóhoz.) Ezredvég, 1997/4.

Szepes Erika: Bemutatás helyett. Ezredvégi beszélgetés Joó Viktorral. Ezredvég, 1998/1. [Megjegyzés: Kuczka Péter eredetileg Joó Viktor álnéven akarta megjelentetni erotikus verseit. Az írói mítosz megteremtése – és a rejtekezés – érdekében az interjút ezen az álnéven folytattam vele. A név tabuját Kuczka élete utolsó hetében egy nekem címzett és írói végrendelkezésként átadott levélben feloldotta azzal, hogy a kötet csak halála után jelenhet meg, de akkor már a valódi nevén. Ez lett végül a Kuczka Péter titkolt szerelmei című kötet. Szepes Erika.]

Kristóf Attila: …a Haláltánc véget ért. Magyar Nemzet, 1998. jún. 30.

Kákonyi: Betört kapuk, leomló bástyák. (A Haláltáncról.) Napi Magyarország, 1998. aug. 15.

Lőcsei Gabriella: Zuhanunk? (A Haláltáncról.) Magyar Nemzet, 1998. okt. 3.

Szepes Erika: Akinek okos szíve van. Kuczka Péter: Határvidék című kötetéről. Ezredvég, 1999/1.

Szerdahelyi István: Egy remekmű elé. (Ajánlás A torony című kötethez.) Tisztás, 1999. okt.

Molnár Géza: Kiáltás az emberért. (A torony című műről.) Ezredvég, 2000/2–3.

Szepes Erika: Kísértet és kelmeminta. Kuczka Péter Seregek Ura című kötetéről. Alföld, 2002/2.

Szepes Erika: Kísértet és kelmeminta. Védőbeszéd egy nem létezőnek nyilvánított költő ügyében. = Sz. E.: Szerep és személyesség. Olvassuk együtt! III. kötet. Bp. 2003. Nemzeti Tankönyvkiadó.

Szepes Erika: Ars amatoria. Magyarország 1969–1999. (A Kuczka Péter titkolt szerelmei című kötetről.) Parnasszus, 2003. [Nyár.]

 

A szakirodalmat összeállította Szepes Erika.

 

Festmény

Fotók

Borítók

Szakértő