Kormos István

Digitalizált művek
Keresés a művekben
Életrajz
Bibliográfia
Szakirodalom
Borítók
Kéziratok
Szakértő
Ajánlott honlapok

Digitalizált művek

A Szerző művei listán hozzáférhető a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotása (regény, novella, vers stb.).

A Szerző kötetei lista a szerző könyveinek új szövegkiadását tartalmazza.

Tematikus keresés

Kormos István versei

Kormos István prózai művei

Kormos István esszéi

Kormos István interjúi

Vele készült interjúk

Kormos István gyermek- és ifjúsági művei

Róla szóló irodalom

Hozzá kapcsolódó mű

Keresés a művekben

Életrajz

Kormos István (Mosonszentmiklós, 1923. október 28. – Budapest, 1977. október 6.)
Kétszeres József Attila-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő. A Digitális Irodalmi Akadémia 2000-ben posztumusz tagjává választotta.

A költői alkotásokból kibontakozó szerzői életrajzokban meglehetősen sok szokott lenni a fiktív elem. Kormos István azon ritka alkotók közé tartozik, aki vallomásaiban, interjúiban, a baráti beszélgetésekben is egy jelentős mértékben költött életrajzot adott elő. Az itt következő adatok hiteles okmányokon, dokumentumokon alapulnak.

Kormos István 1923. október 28-án született Mosonszentmiklóson, Kops Balázs és Kormos Anna törvényes gyermekeként, tehát Kops István néven. A Kormos családnevet 1944-ben vette fel. Szülei földműves napszámosként dolgoztak a Héderváry-birtokon. Édesanyja 1925 nyarán egy következő szülés szövődményeibe belehalt, akárcsak újabb fia. Az apa ekkor egy másik Kormos-lányt vett feleségül, majd hamarosan a fővárosba költöztek.

Istvánt anyja halála után a cselédsorban élő nagyszülők kezdték nevelni. 1928-ban ők is Budapestre költöztek. Rövid ideig Angyalföldön, majd Kispesten, 1935-től az ekkor ugyancsak önálló város Pesterzsébeten éltek. Az apa második házassága megromlott, otthagyta feleségét és második fiát. István az elemi népiskola I–VIII. osztályát 1930–1938 között végezte el. Utána kifutófiúként dolgozott a Belvárosban egy Báthory utcai gyarmatáru-kereskedésben.

Vallomásai szerint 20 évesen kezdett verset írni. Az tény, hogy 1943 októberében jelentek meg először versei. A Magyar Út szerkesztőségében megismerkedett Szijgyártó Lászlóval, akihez rendszeresen feljárt magánegyetemi órákra. 1944 nyarán erzsébeti lakásukat porig rombolta egy bomba – hamarosan a Báthory utcában talált lakhatást, így elköltözött szeretett nagyszüleitől.

A háború után dolgozott a Püski Kiadónál. 1949–1950-ben filmgyári dramaturg, majd 1951-től haláláig az Ifjúsági Kiadó – 1957-től Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó – munkatársa. Ő indította útjára és szerkesztette a művelődéstörténeti jelentőségű, a Magyar irodalom gyöngyszemei és a Világirodalom gyöngyszemei című lírai antológiasorozatok; a hetvenes években a pályakezdő költők köteteit is gondozta.

Első könyve, Az égigérő fa (1946) verses meséket tartalmazott, első verseskönyve, a Dülöngélünk 1947-ben jelent meg. Ezután hosszú éveken keresztül csak verses mesék, mindenekelőtt a Vackor-történetek szerzőjeként van jelen az irodalomban, hallgatása mögött politikai és magánéleti okok is meghúzódnak. Igazából 1971-ben tért vissza költőként: a Szegény Yorick kötet nemes szenzáció volt. A kevésszavú költőnek még egy könyve készült el: az N. N. bolyongásai (1975).

Nyilatkozataiban azt említette, hogy végzettsége hat gimnáziumi osztály. Ez olyképpen igaz, hogy 1948–1949-ben a Vörösmarty Gimnáziumban a Dolgozók Gimnáziumában elvégezte az V. és a VI. osztályt, a hetedikből kimaradt. Itt ismerkedett meg első feleségével, Pallos Klárával (1929–1984), akivel 1948-ban házasságot kötött. 1950-ben megszületett Anna lányuk. A férj „bohém” életmódja miatt 1952-ben elváltak. A második feleség Rab Zsuzsa költő és műfordító (1926–1998). Kötetnyi orosz népköltészeti alkotást fordítottak együtt. Ez a házasság 1956-tól 1964-ig tartott. Nagyrészt a feleség fegyelmezetten munkás életformája elől menekült Kormos 1963 májusában Párizsba. Kamaszkora óta a francia költészetnek is híve volt, s idehaza megismerkedett a kint élő Nagy Cécile műfordítóval – utána ment ki. 1964 januárjában tért haza. Elvált Rab Zsuzsától, majd 1964 augusztusa és 1965 novembere között ismét Párizsban élt, miközben Cécile Amerikában tanított.

Párizs felszabadító hatással volt a költőre, s kiteljesedett ifjúkora óta formálódó műfordítói életműve is (Tu Fu, Chaucer, Burns, Puskin, Max Jacob, Frénaud stb.). Azonban, mint első válása után, ezidőben is zaklatott az életformája: nincs rendes lakása, napirendje. 1970-ben kötött harmadik házassága hoz megnyugvást számára. Péter Márta (1940–1991) művészettörténésszel évekig a szülők lakásában élt, 1977 elején kaptak lakást Őrmezőn. Luca lányuk 1973-ban született.

1977. október 6-án este, lakásában halt meg, az infarktus percek alatt végzett vele. A Farkasréti temetőben nyugszik.

1977-ben Radnóti-díjat kapott, ezt már nem tudta átvenni.

Fontosabb díjak, elismerések:

1955, 1972 – József Attila-díj

1977 – Radnóti-díj

Az életrajzot Vasy Géza írta.

Bibliográfia

Önálló kötetek

Az égigérő fa. Verses mesék. Szabó Vladimir rajzaival. Bp. 1946. Aquincum, 99 p. = 2., átdolg. kiad.: Szántó Piroska rajzaival. Bp. 1951. Ifjúsági, 111 p. = 2. kiad.: Würtz Ádám rajzaival. Bp. 1980. Móra, 96 p.

Dülöngélünk. Versek. Bp. 1947. Egyetemi Nyomda, 31 p.

Az erdő. Mese. Ill.: Máday Gréte. Bp. 1951. Ifjúsági. (Leporelló.)

A tréfás mackók. Verses mesék. Szántó Piroska rajzaival. Bp. 1954. Ifjúsági.

Mese Vackorról, egy pisze kölyökmackóról. Verses mese. Szántó Piroska rajzaival. Bp. 1956. Ifjúsági. = Keresztes Dóra rajzaival. Bp. 1998. Osiris, 96 p.

A repülő kastély. Verses mesék. Rogán Miklós rajzaival. Bp. 1957. Móra, 160 p.

Két bors ökröcske. Képes mesekönyv. Rajz: Macskássy Gyula, Csermák Tibor stb. Bp. 1960. Magyar Helikon–Corvina, 8 levél. (Leporelló.) = Bp. 1987. Móra, [26] p. (Iciri-piciri könyvek.)

A muzsikás kismalac. Verses állatmesék. Reich Károly rajzaival. Bp. 1960. Móra, 80 p.

Vackor világot lát. Verses mesék egy pisze kölyökmackóról. Ill.: Szántó Piroska. Bp. 1961. Móra, 90 p.

Kormos István – Reich Károly: Négylábú kölykök. Verses képeskönyv. Bp. 1967. Minerva. (Leporelló.)

Kormos István – Róna Emmy: Húsvét napja. Verses képeskönyv. Bp. 1969. Minerva. 8 levél. (Leporelló.)

Kormos István – Róna Emmy: Télapó munkában. Verses képeskönyv. Bp. 1970. Minerva, 8 levél (Leporelló.)

Szegény Yorick. Versek. Bp. 1971. Szépirodalmi, 133 p.

Zöldbajusz Marci királysága. Mese. Würtz Ádám rajzai. Bp. 1972. Móra.

Ejhaj, csibekas! Verses mesék. Réber László rajzaival. Bp. 1973. Móra, 92 p.

Luca széke. Verses képeskönyv. Rajzolta: Würtz Ádám. Bp. 1974. Móra, 6 levél. (Leporelló.)

Kormos István – Tankó Béla: Butácska Jeromos. Verses képeskönyv. Bp. 1974. Minerva, 11 levél. (Leporelló.)

A zsiráfnyakú cica. Mese. Gaál Éva rajzai. Bp. 1974. Móra, 47 p.

N. N. bolyongásai. Bp. 1975. Szépirodalmi, 65 p. (Mikrokozmosz füzetek.)

A Pincérfrakk utcai cicák. Heinzelmann Emma rajzaival. Bp. 1976. Móra, 61 p.

A pöttyös zöld lovacska bátyja. Mese. Reich Károly rajzaival. Bp. 1977. Móra, 23 p.

Állatkerti séta. Kis állathatározó: Kapocsy György. Fotó: Tokaji András. Bp. 1977. Corvina, 80 p.

Kerek esztendő. Reich Károly rajzai. Bp. 1977. Móra, 26 p.

Vackor az első bében. Verses mese. Reich Károly rajzaival. Bp. 1978. Móra, 71 p.

Kormos István versei. Bp. 1979. Szépirodalmi, 268 p.

A vasmozsár törője alatt. Összegyűjtött prózai írások. Bp. 1982. Szépirodalmi, 258 p.

Szegény Yorick. Kormos István versei. (Hasonmás kiadás Csohány Kálmán rajzaival.) Salgótarján. 1984. Nógrád Megyei Tanács, 135 + 4 p.

A nyár gyerekei. Versek. Reich Károly rajzaival. Bp. 1985. Móra, 62 p.

Nakonxipánban hull a hó. Összegyűjtött versek. Bp. 1985. Móra, 183 p. (Kozmosz Könyvek.) (A magyar irodalom gyöngyszemei.)

Egy keresztlevél hátára. Kormos István képeskönyv. Bp. 1987. Móra, 136 p.

Rigó kiált fölöttem. Válogatott versek. Bp. 1991. Orpheusz, 112 p. (Orpheusz Könyvek.)

Kormos István művei. Szöveggondozás, utószó, jegyzetek: Nagy Gáspár. Bp. 1995. Osiris-Századvég, 331 p.

Kormos István és Baka István versei. Utószó: Lator László. (K. I. versei: 5–80. p.) Bp. 1998. Unikornis, 259 p. (A magyar költészet kincsestára 66.)

Dülöngélünk. Versek. (Hasonmás kiadás rajzokkal.) Utószó: Andrasek Tibor. Nagykanizsa. 2000. Horváth Krisztina, 33 p.

Vackor az első bében. Vackor világot lát. Verses mesék. Keresztes Dóra rajzaival. Bp. 2001. Osiris, 118 p.

A Pincérfrakk utcai cicák és más mesék. Faltisz Alexandra rajzaival. Bp. 2002. Osiris, 126 p.

Tiszta mezőben. Válogatás a költő gyermekverseiből, műfordításaiból és verses meséiből. Vál. és szerk.: Tarbay Ede. Ill.: Heinzelmann Emma. Bp. 2003. Egyházfórum, 123 p.

Az égigérő fa. Verses mesék. (Részben 1946 óta kiadatlanok.) Faltisz Alexandra rajzaival. Bp. 2003. Osiris, 160 p.

Kormos István versei. Bp. 2005. Osiris, 196 p.

Mesék Vackorról. Bp. 2006. Osiris, 220 p.

Önálló műfordítás-kötet

Fehér mágia. Válogatott versfordítások. Bp. 1974. Európa, 374 p.

A bibliográfiát összeállította Vasy Géza.

Szakirodalom

Sőtér István: Kormos István. = Négy nemzedék. Élő magyar költők Bp. 1948. Parnasszus, 287 p.; S. I.: Gyűrűk 1980. 77 p.

Fodor András: Kormos István: Szegény Yorick. = Kortárs, 1971. 8. 1319–1321. p.; ua.: F.A.: A nemzedék hangján Bp. 1973. 88–94. p.; F.A.: Szó, zene, kép Bp. 1983.

Pór Péter: A líra újrateremtése. = Kritika, 1971. 10. 41–45. p.

Tandori Dezső: Az elmúlás zöld-útja = Új Írás, 1971. 11. 120–124. p.

Fodor András: Kormos István: Ház Normandiában. = Tiszatáj, 1973. 4. 64–68. p.; ua.: Miért szép? Verselemzések napjaink magyar költészetéből, Bp. 1981. 346–354. p.; és F.A.: Futárposta Bp., 1980. 147–156. p.; F. A .: Szó, zene, kép Bp. 1983. 183–193. p.

Kiss Ferenc: Kormos István. = Kortárs, 1973. 4. 662–668. p.; K. F.: Interferenciák Bp. 1., 131–143. p.

Lator László: Vázlat Kormos Istvánról. = Tiszatáj, 1974. 4. 92–93. p.

Ágh István: Kormos István mágiája. = Tiszatáj, 1975. 1. 88–90. p.; Á. I.: Egy álom következményei Bp. 1983. 271–275. p.

Lengyel Balázs: Hattyúnyak, kebel, dob és cintányér. = Élet és Irodalom, 1975. 20. sz.; L. B.: Verseskönyvről verseskönyvre Bp. 1977. 184–187. p.

Tandori Dezső: Vasárnap-hétfő vonal. = Tiszatáj, 1975. 5. 58–60. p.

Kenyeres Zoltán: Kormos István: N. N. bolyongásai. = Kritika, 1975. 7. 46–46. p.; K.Z.: A lélek fényűzése Bp. 1983. 258–261. p.

Kiss Ferenc: Kormos István: N. N. bolyongásai. = Kortárs, 1976. 2. 327–328.; K. F.: Interferenciák 1984. 114–146. p.

Csukás István: Halál és halhatatlanság között. Kormos István: Ház Normandiában. = Jelenkor, 1976. 10. 883–884. p.

Pomogáts Béla: Lébénytől Párizsig. Kormos István költészetéről. = Jelenkor, 1976. 10.; P.B.: Sorsát kereső irodalom Bp. 1979. 450–462. p.

Pintér Lajos: A Kormos-egyetem. = Új Írás, 1978. 1. 43–48. p.; P.L.: A vadszeder útján Bp. 1989. 108–120. p.

Pomogáts Béla: Magyar költő Jumieges piacán. Kormos István: Tél Normandiában. = Új Írás, 1978. 1. 52–56.; P. B. Versek közelről Bp. 1980. 164–175. p.

Fábián László: Kormos István versei. = Magyar Nemzet, 1979. augusztus 12. 13. p.; K. Cs.: Tükörszoba Bp. 1986. 279–283. p.

Beney Zsuzsa: Kormos István: Fehér virág. = B. Zs.: Nyitva van az aranykapu Bp. 1979. 119–124. p.

Kerék Imre: Kormos István: Fehér virág. = Műhely, 1979. 4. 18–21. p.

Domokos Mátyás: Valaki velünk játszot.t = Műhely, 1979. 4. 5–7. p.; D. M. : Átkelés, áttűnés Bp. 1987. 575–580. p.

Domokos Mátyás – Lator László: Kormos István: Vonszolnak piros delfinek. = Jelenkor, 1980. 1. 81–88. p.; D. M. – L. L.: Versekről költőkkel Bp. 1982. 304–318. p.

Baránszky Jób László: Polifonikus líra. = Új Írás, 1980. 2. 56–58. p.; B. J. L.: Teremtő értékelés Bp. 1984. 470–475. p.

Illés Lajos: Kormos István bajnokságot nyer. = Kortárs, 1980. 6. 921–927. p.; I. L.: Titkos fiók Bp. 1981. 199–218. p.

Melczer Tibor: Poeta Angelicus. = Jelenkor, 1980. 9. 841–846. p.

Lator László: Kormos István. = Tiszatáj, 1980. 11. 30–34. p.; L. L.: Szigettenger Bp. 1993. 261–270. p.

Tandori Dezső: Egy-egy vers „ma” – Kormos István: Tengermély. = Kortárs, 1980. 12. 1988–1989.; T. D.: Az erősebb lét közelében Bp. 1981. 379–383. p.

Vasy Géza: Az első évtized Kormos István költészetében. = Tiszatáj, 1982. 4. 88–96.; V. G.: Pályák és műve Bp. 1983. 309–343. p.

Vasy Géza: „Győztes kormosi hang” = Forrás, 1982. 6. 59–75.; V. G.: Pályák és művek Bp. 1983. 309–343. p.

Kemsei István: A líra csomósodásai. Pályaképvázlat Kormos Istvánról. = Új Írás, 1983. 4. 83–93. p.

Kemsei István: Valamennyi időnk. Bp. Orpheusz, 2002. 5–29. p.

Csurka István: „Pistika, Piska, Pista” = Tiszatáj, 1983. 10. 20–21. p.

Kiss Ferenc: Kormos prózája = Tiszatáj, 1983. 10. 31–35.; K. F.: Interferenciák Bp. 1984. 148–157. p.

Pintér Lajos: A vasmozsár törője alatt. = Tiszatáj, 1983. 10. 39–41. p.; P. L.: A vadszeder útján Bp. 1989. 121–128. p.

Varga Lajos Márton: Kormos István költészetéről. = Tiszatáj, 1983. 10. 22–29. p.

Ágh István: „Világokat varázsolok” = Új Írás, 1983. 10. 80–83. p.; Á. I.: Virágárok Bp. 1996. 67–75. p.

Vargha Balázs: A magyar gyerekkönyvcsoda. (Kormos és Lázár felől nézve) = Kortárs, 1984. 2. 297–304. p.

Móser Zoltán: Pásztorok, pásztorok… = Új Forrás, 1984. 5. 74–80. p.

Németh István Péter: Szigetköz és Nakonxipán. Egy nem létező költői tájszótár margójára = Műhely, 1985. 6. 13–20. p.

Az örvénylő szívű vándor. Versek Kormos Istvánról. Vál., szerk., utószó: Z. Szabó László. Győr 1986. 331 p.

Borbély Sándor: Kormos István mindenhatósága. = B. S.: Tájékozódás Bp. 1986. 241–246. p.

Kiss Ferenc: Kormos István. = A magyar irodalom története 1945–1975 II/2. Bp. 1986. 702–713. p.(bibliográfiával)

Egy keresztlevél hátára. Kormos István képeskönyv. Vál. D. Nagy Éva. Bp. 1987. (135/1.)

Fodor András: Kormos István bolyongásai. = Kortárs, 1988. 7. 129–136.; ua.: Hatvany Lajos – Gink Károly: Beszélő házak és tájak Bp. 1989. 481–491. p.; F. A.: Szülöttem föld Bp. 1990. 296–308. p.

Rab Zsuzsa: Játékos esztendők. = Rakéta irodalmi kávéház. Visszaemlékezések Bp. 1988. 358–366. p.

Legenda Kormos Istvánról. Összegyűjtötte Albert Zsuzsa. = Forrás, 1991. 6. 21–30. p.; Albert Zsuzsa: Legendás irodalom Bp. 1994. 140–157. p.

Lator László: Szekérutak a Notre-Dame felett. (Október c. vers) = Mozgó Világ, 1992. 3. –113. p.; L. L.: Szigettenger Bp. 1993. 271–278. p.

Vasadi Péter: „Szívem kitört minden karámból…” Vonások Kormos István arcképéhez. = Műhely, 1993. 5. 42–44. p.; V. P.: Üdvösség ideje Bp. 1998. 131–136. p.

Vasy Géza: Kormos István pályakezdései. = Műhely, 1993. 5. 59–62. p.; V. G.: Sors és irodalom Bp. 1995. 5–15. p.

Lator László: Kormos István. = Irodalomismeret, 1994. 4. 31–35. p.

Vasy Géza: Vonszolnak piros delfinek. = 99 híres magyar vers és értelmezése Bp. 1994. 624–630. p.

Tüskés Tibor: „Megőriznek valamely versek.” Kormos István pályája. = T. T.: Jelbeszéd Bp. 1994. 93–101. p.

Vasy Géza: Orpheus és Yorick. Kormos István költészetéről. = Tiszatáj, 1995. 4. Diákmelléklet, 15 p.; ua.: Orpheus panasza. Pályaképek Balassitól Nagy Lászlóig. Bp.–Szeged 1997. 256–268. p.; V. G.: Sors és irodalom Bp. 1995. 16–38. p.; V. G.: Tárgyiasság és látomás Bp. 2000. 5–21. p.

Villányi László: Metszet, jézusi csavargóval. Kormos István költészetéről. = Forrás, 1995. 7. 72–79. p.

Nagy Gáspár: Kormos István: Október. = Száz nagyon fontos vers Bp. 1995. 397–401. p.

Papp Endre: A reflektált vallomás kisajátíthatatlan játéka. = Hitel, 1996. 3. 98–106. p.; P. E.: Megállni a megértésnél? Miskolc 2001. 34–45. p.

Csukás István: „K. I., aki voltam” = Cs. I.: Költők éhkoppon Bp. 1996. 178–190. p.

Vasy Géza: A víz motívumköre. Kormos István költészetében. = Műhely, 1998. 5–6. sz. 67–72. p.; V. G.: Tárgyiasság és látomás Bp. 2000. 22–33. p.

Vasy Géza: Kormos István. = V. G.: Az 1945 utáni magyar irodalom alkotói I. rész Bp. 1998. 95–99. p.; II.: 2003. 80–83.

Vasy Géza: A beérkezés ígérete. Kormos István 1947-ben. = Tiszatáj, 2001. 5. Diákmelléklet, 15 p.

Vasy Géza: Kormos István válságos évei: 1949–1963. = Somogy, 2001. 3. 236–248. p.

Vasy Géza: Kormos István pályakezdő kötete. = Palócföld, 2001. 2–3. sz. 179–187. p.

Vasy Géza. Kormos István pályakezdése. = Műhely, 2001. 4. 63–68. p.

Vasy Géza: Párizs igézetében. = Új Horizont, 2001. 4. 88–96. p.

Vasy Géza: Kormos István mesterei. = Hitel, 2001. 11. 81–91. p.

Vasy Géza: A gyerek-lét motívumköre Kormos István költészetében. = Új Forrás, 2002. 1. sz. 57–62. p.

Vasy Géza: Az érett költő. = Kortárs, 2002. 2–3. sz. 53–65. p.

Vasy Géza: Kormos István létösszegző versei. = Parnasszus, 2002. 1. sz. 108–118. p.

Vasy Géza: Egy legendák övezte életrajz első fejezetei. = Forrás, 2002. 4. 82–91. p.

Vasy Géza: A civilizáció motívumköre Kormos István költészetében. = Árgus, 2002. 4. sz. 35–40. p.

Vasy Géza: Kormos István. Kortársaink sorozat. Bp. Balassi K., 2002. 270 p.

Szegény Yorick, Kormos István emlékezete. Vál., szerk.: Vasy Géza. Bp. Nap, 2002. 281 p.

Nyolcvan éve született Kormos István. Összeáll.: Vasy Géza. = Forrás, 2003. 10. 3–33. p.

Kormos István Rab Zsuzsához írott leveleiből. Összeáll: Vasy Géza. = Pannon Tükör, 2003. III. negyedév, 28–33.

80 éve született Kormos István. Készítette és magyarázatokkal ellátta: Vasy Géza. = Műhely, 2003. 6. 20–31.

A szakirodalmat összeállította Vasy Géza.

Borítók

Az égigérő fa (1946)

A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.